Sziasztok!
Miki, irod:
: a rejtélynek
: a feloldása minden bizonnyal megint valamilyen iszonyú triviális
: előfeltételezés,peremfeltétel, gondolat, ami annyira triviális, hogy
: egyikünk sem tudja mi lehet és így megírni sem tudjuk.
A leveled alapjan eros a gyanum, hogy a "chip" definiciojanal vagyunk elveszve. A chip az en definiciomban a szo'ro' kod egy bitjet jelenti. Pelda: Gold-kodot(=szekvenciat) linearisan visszacsatolt shiftregiszterrel lehet eloallitani. n bit hosszu shiftregiszterrel
(2^n)-1 periodusideju a leghosszabb szekvencia (a 000...00 nelkul az osszes kombinacio), azaz a kod 2^n-1 chipes. A visszacsatolasi pontok modositasaval kulonbozo szekvenciakat tudunk eloallitani, amelyek keresztkorrelacioja idealisan nulla. Amennyi kulonbozo szekvenciat elo tudunk allitani, annyi keszuleket lehet egyszerre uzemeltetni (egy cellaban). Direkt szort spektrumnal egyszeruen a shiftregiszter egy bitjet XOR-oljuk az adatbitsorozattal (aminek az orajele szinkronban van a Gold-kod orajelevel, de joval alacsonyabb frekvenciaju) es az igy eloallitott bitsorozatot BPSK-modulacioval sugarozzuk.
A frequency hopping Gold-koddal kicsit maskepp mukodik. Itt az egesz shiftregisztert nezzuk, nem csak 1 bitjet, es ebbol egy lekepzesi funkcioval kivalasztjuk, hogy eppen melyik vivon akarunk sugarozni. Az adatokat itt tehat nem XOR-oljuk a koddal.
Tovabbi sanda gyanum, hogy a Te megoldasodnak nem tul nagy a spektralis hatekonysaga (atviteli sebesseg per szukseges savszelesseg). Miutan viszont a savszelesseg a "legdragabb" egy kommunikacios rendszerben, az ezt "pazarlo" megoldasok de facto eleve halva szuletett megoldasok.
(Most nem arrol beszelek, hogy egy ISM-savban maganemberkent mit alkothatunk, hanem arrol, hogy vilagszerte van uszkve 2,7 milliard GSM-telefon, es hogy ezeket CMDA-val hogyan lehetne kivaltani.)
A problemad egyebkent rendszeranalizissel konnyen elemezheto. Klasszikus CDMA-nal peer-to-peer uzemmodban mindenki 1 frekvenciasavot hasznal, nincsen kulonvalasztva az ado es a vevo frekvenciaja. Utobbit csak akkor lehet megtenni, ha infrastrukturat (=fix adotornyot) hasznalunk. Mindket esetben eleg jol elemezhetok a kovetelmenyek, ha 5 resztvevot feltetelezunk (A,B,C,D,E). Az alapkerdesek (azon tul, hogy 1 cellaban hany resztvevo lehet egyszerre, mekkora atviteli sebesseg kell, felduplex vagy duplex atvitel kell, ha torony van, akkor a torony csak menedzsel, vagy minden adatforgalom is rajta keresztul tortenik, stb.): 1) A szeretne B-nek adatokat tovabbitani. Honnan tudja A, hogy B "raer", ill. honnan tudja B, hogy amit A sugaroz, azt neki most vennie kell. 2) Az A-B kommunikacio mellett C-D kommunikacio kezdodik. Hogyan zarjuk ki, hogy a ket adatforgalom nem zavarja egymast, ill. hogyan zarjuk ki, hogy D-t (nomeg C-t) nem fogja A adasa erdekelni (adatvedelem). 3) Az A-B ill. C-D adatforgalom kellos kozeben bekapcsolodik E resztvevo is a halozatba.
Hogyan fogja megtudni, hogy milyen resztvevok vannak a halozatban, illetve a 4 regi honnan fogja tudni, hogy lett egy otodik is? 4) A,B,C,D melyen hallgat, amikor E bekapcsolodik a halozatba, hogyan fogja megtudni, hogy kik vannak mar ott 5) ugyanezen esetek, csak egy resztvevot kikapcsolunk
6) cellahatar-atlapolasok 7) A,B,C,D egyszerre szeretne E-nek adni (kulonbozo informaciokat) 8) A egyszerre szeretne adni B-nek es C-nek
(multicast) 9) A mindenkinek egyszerre szeretne adni (broadcast) 10) ha felduplex a rendszer, hogyan zarjuk ki, hogy az A->B kommunikacio kozben nem indul be a C->A adatforgalom
Mindezt a leheto legenergiatakarekosabban persze. Ezert nem szerencses pl.
egy magasabb protokollszinten kitalalni, hogy egy adatcsomag nekunk szol-e vagy sem.
Udv,
marky
U.I.: A HIX milyen megfontolasokbol tesz idonkent sormintat a cikkek
elejere?
|