1. |
Re: Rokonok (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: tagulas (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Nyelveszet (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
4. |
uvegvagas (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
5. |
gyemekkorunk traktora (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
6. |
NOTICE of Newsgroup Removal: hun.lists.hix.tudomany (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: uvegvagas (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
8. |
slamasztika (mind) |
67 sor |
(cikkei) |
9. |
Re:szkepszis (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: szkepszis (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
11. |
Atlatszo je'g (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Rokonok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> From:
[..]
> a motori és a kamasz (bo
> cs, tényleg ez volt a nevük:-)) finnugor nyelvek mára teljesen kihaltak a kör
ül
> öttük lévő nagy szláv rengetegben, lévén a 70-es években cca. 30-40 nyelvhasz
ná
^^^^^ és török
> lójuk...:-( (requestat in pace!)
A mator és a kamasz szamojéd nyelvek voltak, nem finnugor.
Az előbbi egyébként még a múlt században halt ki.
[..]
> És, hogy van-e igazi finnugor nyelv? Nos, a finn és az észt mindenesetre
> a finnugorság szamojéd ágának tagja, ha vannak még hanysik és mantik,
^^^^^^^^ ezt itt elírtad, ezek
családfája finnugor->finn-permi->finn-volgai->balti finn, de semmiképpen
sem szamojéd, ami nem is finnugor, csak uráli nyelvcsalád.
> azok is, meg a
Nem, a manysi és a hanti (nem manti es hanysi) finnugor->ugor->obi ugor
nyelvek.
> cseremiszek, szamojédok, nyenyecek, ezek valóban elég tiszta finnugor
(cseremisz=mari, ha már saját elnevezéseket használunk)
A szamojéd az uráli nyelvek másik ága, nem finnugor nyelvcsalád.
A nyenyec(=jurák) ennek egy ma is élő tagja.
> nyelvet használnak - a magyar sokkal kevésbé. De ettől még van finnugor
Ez mennyire támasztható alá?
fu
|
+ - | Re: tagulas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A horizont, ami veges, az nem az universum merete?
Erre ket valasz van. Egyreszt lehet azt mondani, hogy a *modellben*
a vilagegyetem vegtelen. Kulonben nem tudnank szamolni vele. Hogy a
valosagban mi van, az jo kerdes. A horizonton belul eddig minden meres
szerint homogen a vilagegyetem. Viszont a horizont merete novekszik,
lehet, hogy mar egy hete atleptuk a hatarat az eddig homogennek ismert
terresznek, csak meg nem vettuk eszre.
Velemenyem szerint a 'mi van a horizonton tul' kerdes analog a
filozofia egyik alap kerdesevel (amire nincs valasz): 'A kidolo fa
ad-e hangot, ha nincs ott senki, aki meghallhatna'.
> Inflacio helyett miert nem lehet azzal
> buveszkedni, hogy fenysebnel lassabban taguljon az elejen?
Nem, mert a modellbol jon, hogy hogyan tagul az egesz. Nem szabad valasztas
kerdese.
> De ha volt a vilagnak merete a 'decoupling' idopontjaban
Nem volt. Akkor is vegtelen volt (a modellben).
> Az egyik abram a
> felfuvodas kezdetenel a ma megfigyelheto vilagegyeetemnek megfelelo
> tartomanyt sargadinnye nagysagunak irja.
Ez nagyon modellfuggo. Azt vegig lehet szamolni, hogy a ma megfigyelheto
vilagegyetem (ertsd: horizont meretu gomb) mekkora volt kulonbozo
idopillanatokban. Egy darabig (jo sokaig) alig van kulonbseg a kulonbozo
modellek kozott. A problema a nagyon korai vilagegyetemnel lep fel.
Ott mar nagyon elternek a modellek. Erthetoen, mert igazabol, kozvetlenul
megfigyelni csak a (mai) mikrohullamu hatteret tudjuk, ami elotte
volt, azt az ionizalt plazma eltakarja. Kozvetett mereseket lehet vegezni,
egyik legjelentosebb a kulonbozo konnyuelemek aranya. Ha nagyon eroltetem,
akkor vissza lehet menni egeszen eddig (amikor ezek keletkeztek). Hogy
az elott mi volt, azon egy darabig lehet modellezni (amig a korulmenyeket
laborban elo tudjuk allitani), annal korabbrol viszont nem tudunk semmit.
Azt tudjuk, hogy a fizikai ismereteinkkel baj lesz, ha maskor nem, akkor
a Planck energia eleresekor. Ennek megfeleloen halvany lila gozunk sincs,
hogy mi van a 't=0' pillanatban.
AMikor sargadinnyet rajzolnak, akkor kivalasztanak egy t>0 idopillanatot
(a szingularitas utan), egy modellt, es ezen feltevesekkel igaz, amit mondanak.
Hogy ennek mi koze a valosaghoz, az jo kerdes...
Gyula
|
+ - | Re: Nyelveszet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Mielott nagyon egymas torkanak estek...
Az kulonbozo tudomanyos teruletek kulonbozoen mukodnek. Mint minden
kategorizalas, ez se lesz tokeletes, de megprobalom:
- Van a matematika: Abszolut objektiv, viszont semmi koze a valosaghoz.
Nem az a celja. Felallit axiomakat, precizen definial fogalmakat,
azokbol teteleket vezet le, vas szigorral. Termeszetesen az axiomak,
definiciok altalaban a kornyezo vilag altal motivaltak, de ez nem
szuksegszeru.
- Termeszettudomanyok: megprobalnak a lehetoseg hatarain belul objektivek
lenni *es* leirni a vilagot. Amikor szubjektiv vizekre eveznek (ami
elkerulhetetlen), akkor megprobalnak nagyon vilagosan fogalmazni es
kihangsulyozni a szubjektiv definiciokat, axiomakat. Konkret pelda:
Most dolgozom egy cikken. Nagy halom objektumbol kell kivalasztanom
a kvazarokat. Hogy mit hivok annak, az egy bizonyos ponton tul
szubjektiv dontes. Ezert kotelessegem leirni, hogy mit fogok kvazarnak
hivni, elmondom hogy miert dontottem igy, aztan a sajat, szubjektiv
definiciomat hasznalva objektiven valasztom ki a definicionak megfelelo
objektumokat. Ettol a vegeredmeny objektiv lesz.
- Tarsadalomtudomanyok (nagyon liberalisan ertelmezve a kategoriat, sokan
'soft science'-et mondanak, de nem tetszik a tukorforditasa): Ezeken
a teruleteken a fo baj az, hogy tul sok a szubjektiv definicio,
axioma. Ezeken a teruleteken egyszeruen nem realisztikus, hogy
minden kommunikacio tartalmazza a szubjektiv definiciokat, axiomakat.
E helyett valamilyen nevet adnak egy szubjektiv rendszernek. Kicsit
eroltetett pelda: Ha azt mondom, vagy egyertelmu a kommunikaciobol, hogy
egy adott kerdest a 'fizikai keretein belul' targyalok, akkor ezzel
egy mondatban elmondtam, hogy mik azok a szubjektiv definiciok,
ertekek, axiomak, amik alapjan akarom a kerdest targyalni. Nagy
szerencsemre, erre rengeteg esetben nincs szukseg, mert a problemabol
egyertelmu, hogy ez egy 'fizika problema'. Tarsadalomtudomanyoknal
viszont nagyon ritka az, hogy egyertelmu lenne, milyen rendszerben
kell targyalni a kerdest. Kulonbozo iskolak vannak, es gyakran
nem egyertelmu, hogy egy adott problemara egy konkret iskola keretei
kozott kell valaszt adni. Termeszetesen (sajnos) vannak baromi arrogans
al-tudosok, akikben fel sem merul, hogy barmi mas iskolanak letalapja
van.
Na ezek utan: A finnugor nyelvcsalad ugyeben egy kommunikacios problemat
latok. Azt relativ objektiven el lehet donteni, hogy ket nyelvben vannak
kozos vonasok (akar szokincs, akar nyelvtan, akar kifejezesek, akar barmi).
Eddig lehet ertelmes vitat folytatni. Persze vannak vitathato esetek
(lasd kota->ha'z), de meg errol is lehet civilizalt vitat folytatni.
A problema ott kezdodik, amikor az egyik tabor azt mondja, hogy ezen
(nagyjabol objektiv) okok miatt a ket nyelvet rokonnak tekintem, a
masik tabor meg azt, hogy nem. Ha nincs objektiv definicio, akkor
a vilagegyetem vegeig lehet egyre emeltebb hangon ordibalni, hogy 'de igen'
illetve 'de nem'. Eredmeny viszont nem lesz.
Gyula
|
+ - | uvegvagas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli,
> ablakka alakithatnam. Az egyik kerdes hogy mikent lehet szetrobbanas
> nelkul levegot juttatni bele ?
Tedd be egy fal moge, huzz jo vastag kesztyut a szilankok ellen, foleg az
utoeredre vigyazz, es probald leutni a nyakat a szoglet mogul. Nem az
utoereddel, hanem valami seprunyellel.
(Nem mindig robban fel. :-(
> A masik - hogy amint ez meglenne - hogyan tudnam levagni a kepcso
> hatso reszet
Ez sokkal egyszerubb. Benzinbe aztatott madzagot kotsz körebe, ahol a vágást
akarod, celszerüen a leszelesebb reszre, arrébb teszed a bedugott
benzinesuveget, majd meggyujtod a madzagot. Ha szerencsed van, es nem
parolgott el kozben a benzin, mialatt a benzinesuveget biztonsagba
helyezted, akkor a hirtelen felmelegedestol epp a jo helyen valik szet a
képcso.
Ha van otthon fogorvosi furod, azzal is körbeköszörulheted, akkor nagyobb az
esely a sikeres vagasra.
Van egy kevesbe profi modszer: megkersz egy uvegest, es kifizeted a
munkadijat.
Tobb otletem nincs, remelem a libak meg élnek... :-)
Janos
|
+ - | gyemekkorunk traktora (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Gobe,
Latszik, te sem aszfalton szulettel.
>indult, hogy benzinlampaval tuzesre felmelegitettek az un. korte\'t, aminek
a
>szara benyult a hengerbe es ez a tuzes vas adta meg a kezdeti gyujtast.
Ugye, az a ko:rmo:s traktor volt?
En is emlekszem ra, nagyon finom szagu fustot eregetett, es nalunk tuzes
kukoricacsutkat dugtak bele, ha nem akart indulni.
Talan a korte helyere, ami mar regebben elveszett. Nem tudom mar pontosan.
De nagyon jo ra visszaemlekezni.
Janos
|
+ - | NOTICE of Newsgroup Removal: hun.lists.hix.tudomany (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Newsgroup hun.lists.hix.tudomany slated
for REMOVAL on 21 Nov 2001 21:35:43 GMT
---
Hello my name is Lydia Godwin-Sirianni, and I am writing to alert
the regular readers of hun.lists.hix.tudomany that it will be removed
from Usenet on 21 Nov 2001 21:35:43 GMT. This action will be taken by
all news servers, so clients are advised to update their readers
accordingly.
Thank you for your kind attention,
Lydia Godwin-Sirianni
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Ezt nem toroltem ki, hatha valakit erint. -- M. L. moderator
|
+ - | Re: uvegvagas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Koszonom a TV-kepcso megmunkalasahoz fuzott javaslatokat.
A mai kepcsovekrol tudom, hogy nincs gond a vakumtalanitasukkal.
Pl. lattam selejtezeskor, hogy nagykalapaccsal felul ravertek a
monitorhazakra, es az illeto 30db utan is egyben maradt, sot alig
volt zajos a muvelet.
A regiekrol mondogattak, hogy robbanekonyak voltak.
( A Junoszty TV-ket pedig talan eredetileg haditechnikai
celra fejlesztettek ki. Haborus helyzetben kotelezo lett volna
a beszolgaltatasuk, majd: Bombazoraj felkeszulni,
termekunkkel vegso csapast merunk a kapitalista vilagra ! :)
Maganban is kaptam jo otleteket.
Remelem nem szamit titoksertesnek, ha megirom:
Hengeres uveget benzinnel atitatott spargaval korbeveve
meggyujtas utan az uveg felmelegszik, s ha vizzel leontik,
a feszultseg korben elpattintja.
A sikeres uvegvagasnak pedig az a trukkje, hogy a gyors
es hatarozottan huzott karc kozeleben meg kell koppintani
az uveget, es akkor allitolag maris kialakul benne egy
hasadek, mely meg lathato is, mert a fenytores megvaltozasa
mutatja.
Namost ebbol kiindulva az a tervem, hogy a mar levegos
kepcsovet beasom addig, ahol korbe van karcolva, es
korbefektetem a benzines madzagot. Ha a talaj hideg es vizes,
lehet, hogy a felsoresz szepen lepattan, ha a kocogtatasnal
ez me'g nem tortent meg.
A foldbeasas otletet is maganban kaptam - mint biztonsagi intezkedest
arra az esetre, ha maximalis ovatossagra torekszem 'a vakuum
kicsalogatasanal'.
Es egy kis tortenet tegnapi kepernyos esetemrol:
Telefonon hivnak delelott a 110-es szobabol, menjek gyorsan
megnezni mi tortent, mert hirtelen *sotetbe borult a monitor*.
Mire en, az orokos felreerto:
Hogy nezzem meg ha sotetbe borult... ? Mukodik a lift ?
Odatalalok ? A folyoson van vilagitas ?
Na mindegy, rogton indulok, de keresek egy lampat. :)
(A liftben lelki szemeim elott megjelent, hogy amint a
szobaba lepek, a verofenyes napsutesben az asztal folott kavargo
feketeseget latok, tehat a hir igaz ! Belevilagitok a sotetbe,
es orommel jelentem: Nincs gond, a monitor megvan es mukodik !
Lehet tovabb dolgozni, csak kiemelem onnan es atrakom egy vilagosabb
helyre. Ha a sotetseg marad ahol volt, nem hivok szervizt,
viszont maris irok a tudomanyba, hogy ujfajta fekete-lyuk
utotte fel fejet ! -:)
Udv: zoli
|
+ - | slamasztika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A szkeptikustalalkozora indulva vonatra kellett varnom.
Az allomasnal levo restibe mentem egy kavera - oda, ahol nemreg
tudomanybarat kvartett verodott ossze veletlenul. (irtam ezt korabban)
Mint megtudtam a fizika-rajongo holgy sajna mar nem all alkalmazasban
par hete, de eppen az a kollegaja volt szolgalatban, aki felvetette
nemreg a jeg tagulasanak kulonlegesseget.
Megint szoba elegyedtunk. Azt kezdte taglalni, hogy szerinte spin-
atfordulas lehet jonehany megfoghatlannak tuno jelenseg hattereben,
es valszeg amogott is, hogy a jeg 0-on megfogja a viz homersekletet
- gatolva a felmelegitest. Es tulajdonkepen errol szol a termodinamika
valahanyadik torvenye, csak most epp nem ugrik be neki, melyik az.
A pultnal mellettem allok furcsan neztek. Gondoltam nekik is santit
a dolog es talam tolem - messzirol jott idegentol varjak, hogy
eloszlassam a felreertest. Meg is jegyeztem, hogy amire a csapos ur
gondol, az inkabb egy hires elv, nem pedig termodinamikai fotetel,
mely utobbi szigorubb szabaly - hiszen termeszeti torveny.
A csapos ragaszkodott hozza - bizonyos, hogy ezt o jol tudja,
es en tevedek. Nehezen koncentraltam, mert figyelnem kellett, nem
kotoraszik e valaki hegyes targy utan.
Elmondtam roviden a termodinamika foteteleit. Erre o az elobb
emlitett elvet besorolta negyedik fotetelnek.
Lattam, ez egyre rosszabb, igy megigertem, hogy utananezek
annak, amire o gondol, azaz ami egyensulyi allapotok megbontasakor
figyelheto meg - nevezetesen, hogy a rendszer ugy valtozik,
ugy viselkedik, hogy a zavaro hatast gatolja/semlegesitse/elkerulje.
Annak nevet - aki felismerte es kozzetette ezt az elvet,
sajnos nem tudtam hirtelen felidezni - mentegetozve, hogy kisse
bonyolult nevu illeto volt, de megigertem utananezek es majd ertesitem.
A vonatom mar kozeledett. Tavozoban az utcan bekattant -
ezert visszalepve a pultnal allok feje folott az ajtobol kiabaltam
a nevet: Le Chatelier ! A Le Chatelier elvrol van szo ! Ismeros ez ?
A csapos nagyot bolintott, a tobbiek viszont dobbenten neztek ram.
Oldalra lepve siettem el, kikeruljve esetleges repulo muszaki
targyak potencialis legifolyosojat, mert ereztem, hogy valami baj
van. A vonaton az jart a fejemben, hogy valoszinuleg egy csomo embert
osszezavartam, hiszen a termodinamika 2. fotetele a magara hagyott
rendszerek rendezetlensegenek novekedeset mondja ki (bar ennel
tobbet allit), mig a Le Chatelier elv mintha kifejezetten a
rendzavaras ellenessegrol szolna, amint kulso zavaro hatas eri
a rendszert.
Hogy a magyarazataimtol megzavarodottak legkozelebb vajon
Le Chatelier elve szerint viselkednek - velem, rendzavarojukkal
szemben - amint legkozelebb meglatnak, vagy netan az entropiam
noveleset kivanjak nyilvanosan demonstralni, azt elore nem tudhatom,
de fel kene keszulni ezekre valahogyan.
Mikent lehetne meg bicskanyitogatas elott, vagy akozben frappansan,
kozerthetoen elmagyarazni, hogy nem all ellentmondasban a fotetel
es a Le Chatelier elv ?
Mellesleg Le Chatelier neve a hegesztok vilagaban ismert kell
legyen, mert a 'langvago' az o nevehez fuzodik, melyet a XIX.
szazadban mar alkalmaztak is, de a bicskazok koreben csak akkor
valna ismertte, ha mini langvagot hordanek magamnal, es
felajanlanam - kihegyezem masodpercek alatt azok keset, akik
atadjak bekesen, mig azokenak lenyisszantom a hegyet, akik
tamadollasban vannak. (fokent ha egyuttal az a foallasuk. :)
Szerintem a kivancsisag felkeltese az egyik legjobb fegyver
elszabadult indulatok leszerelesere.
Mini-langvago hijan maximum azt ajanlhatnam a csapatnak, hogy
meselek nekik regi kedvenc temamrol - a sejtmembran-potencial-
fluktuacio flickerzajarol, vagy bemutatom ha kell - mikent
mukodik egy gentleman muszkulusz szternokleidomasztoideusza,
mielott tavozik.
Vajon melyik hatasosabb, agressziv kozegben ? :)
Udv: zoli
|
+ - | Re:szkepszis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Foldunkon is kialakult, immar tobbszori valtozasok kozepete kulombozo
alacsonyabb es magasabb rendu eletforma. Viszont az elso elo sejt temaja
elegge meghatarozatlan fogalom. Szinte lehetetlen visszavazetni a szalakat a
keletkezesukig. Fokepp, ahogy azt a kutatasok fejlodesevel is igazoljuk,
hogy elet nemcsak a Foldon van, mitobb, a korulmenyek tisztazatlanok, tudjuk
hogy fennall az az ipotezis is, hogy a foldi elet mas bolygokrol szarmazhat.
A legutobi elenorzesek is igazoljak, errol az Origo beszamolt, hogy
oceanjaink lete ustokos becsapodasoknak koszonheto. A tovabbi fejlodes nem
ketseges, megleven minden eletkorulmenyhez szukseges feltetel. Es szinte
csodalatos mennyi es megannyi komunikacios rendszer alakult ki az elolenyek
kozott, azon a beszedmodon kivul, amit az ember manapsag is hasznel. Errol
szinten a napokban volt egy TV musor, ahol tobbek kozott szo esett kulombozo
falevelek egymas kozotti jelzeseirol ha veszej fenyegeti oket. A sejtek,
elolenyek kozti szuksegszeruen kialakult csodalatra melto komunikacios
rendszereket meg fokozhatnank, mint a termeszet alakitotta eletkorulmenyek
fontossagat, csak azt nem ertem miert nem elhiheto Darwin elmelete az elet
magasabb szintu fejlodesere vonatkozoan.
Udv mindenkinek, Csaba.
_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp
|
+ - | Re: szkepszis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli:
>A szkeptikustalalkozora nem sikerult eleg koran
>erkeznem. Az elso sejt keletkezesenek kerdeserol
>Dr.Csermely Peter biokemikus professzor tartott
>eloadast, es a termen kivuli TV-n hallgattam ot,
>kb. a feletol, de a hatterzaj miatt (csakis :) nem
>mindent ertettem, viszont rendkivul tartalmas
>eloadasnak tunt, az idokeret szu''ksege ellenere.
>Igy a vege fele hipp-hopp kellett megszuletniuk az elso
>sejteknek, melyek azonban - ha jol ertettem, eleinte
>lyukas membranuak voltak, ami lehetove tette az egymas
>kozti anyag/informacio-cseret.
>
>Egy nap kellett, hogy megemesszem ezt, mert meglepett,
>igy kerdezni sem tudtam volna ott. Egyelore itt irok
>nehanyat megvitatasra.
En idoben odaertem, de egyebkent sajnalom, hogy nem egyeztettunk itt elore, mer
t hat erdemes ett volna talalkozni embereknek, akik a TDOMANYrol ismerik mar eg
ymast.
A konferencia egyebkent nagyon sznvonalas volt most, es ez Hrasko gabor szervez
eset dicseri. Sajnos Szathmary Eors nem tudott eljonni megsem, pedig az jo lett
volna.
Csermely eloadasaban az, hogy a sejtek lehetseges, hogy lipidgombocskekbol jott
ekletre, nem a legnagyobbujdonsag, ezt mar Ganti konyveben is lehetett olvasni.
Az egeszrol reszletesebben beszamol Szatmhmary Eors konyve egyebkent, erdemes
azt elolvasni, kulonosen egy zajos eloadas utan.:)
Ami teljesen ujdonsag volt szamomra, az az, hogy vannak nagyon kicsi elolenyek,
amiknek merete kiseb, mint az RNS merete vagy mi. Valami 30-40 nmeterre emleks
zem. Sajnos az eloadok csak utaltak ra, es nem volt referencia (micsodatudomany
talansag!).
Erdekes volt a marsi eletrol szolo magyar felfedezes reszleteirol szolo eloadas
is. Gesztesi Alberttol.
Csanyi eloadasa viszont nem volt igazan szamomra erdekes, amolyan filozofikus k
isebb eszmefuttatas volt, es rovid. Bar nehany jo fogalmat jol megragadott, ebb
en lehet, hogy ujszeru volt, nem tudom.
Matis andras eloadasa a holdbotranybol a zkeptikus tema fo vonalaba tartozott.
Nehany erdekes konkretummal szolgalt a holdraszallas es ufo temakorben, ami ige
n demonstrativ volt, denem atfogo. Nehez volt kovetni,h og ymikor mirol is van
szo, foleg, hogy nem referalt Nemerere (csak egyszer veletlenul).
Lukacs Bela eloadasa kicsit konzervativ stilusu volt, amellett ervelt, hogy az
elet a Marsrol jott a foldre, mondott nehany erdekes ervet, de tulsagosan is re
szrehajloan magaboztos volt sajat hipotezise felol, es egyaltalan nem erzekelte
tte, hogy milyen ketseges az ilyen kerdesek felmerese.
A Simonyi Karolyrol szolo megemlekezeo eloadas szep volt, es aki nem kovette ny
omon reszletesen S.K. eletet, annak nyilvan erdekessegekkel szolgalt (tobbek ko
zt nekem is). Peldaul nem tudtam, hogy volt reszecskegyorsitonk anno.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)
|
+ - | Atlatszo je'g (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Egy kis segitseget kernek a fizikaban nalam jaratosabbaktol.
Hogyan tudnek olyan jegkockat csinalni otthon, ami olyan atlatszo, mint az uveg
.
A mezei jegkocka keszitoben opalos lesz a jegkocka (pedig kimostam es bpi
csapviz van benne :) ).
Van egy puha gumiszeru jegkocka keszitom is, az kicsivel jobb eredmenyt ad, de
messze nem tokeletes.
Egyszeruen felhaborito, hogy a TV reklamokban a jeg, amire a viszkit ontik,
mindig uvegszeruen atlatszo es nekem otthon meg nem. :)
Aki csak a forro gyogyteara vagy masik csatornara valo atterest tudja javasolni
,
kimeljen!
Aki tud, segitsen lecci.
Udv: Petronius
|
|