>> *Amerikai tudósok olyan eszközt fejlesztettek ki, mely segítségével 
>> pusztán a gondolat útján irányítható egy videojáték. A Brown 
>>Egyetem kutatása, mint több más korábbi tanulmány majmokon 
>>mutatja be, ...*

Starters:
>Itt sem árt, ha az ember lát némi hátteret is: miért fejlesztik ezt?
>Természetesen azért is, hogy a mozgássérültek emberi életet 
>tudjanak élni. Ebben viszont nincs komoly pénz, ezért nem 
>fejlesztenének külön.
>A fontosabb az olyan alkalmazások területe, ahol az ember közvetlen 
>jelenléte kockázatos vagy lehetetlen - tehát az extrém vidékek 
>(világûr, Föld mélye, hurrikánok - és a katonai akciók). Utóbbiban van 
>a LEGNAGYOBB pénz. ...

Köszönöm, megfontolom, s a Corleone család véleményét _ezúttal_ 
már kizárólag magánban kérem !

>u.i.: vajon ki pénzeli ezeket a kutatásokat? Én úgy tudom, 
>legtöbbször a Pentagon.
>u.i.2: ha már ékezetes betûkkel írsz, akár normálisan is beállíthatnád 
>a magyar kódlapot.

Én meg azt hallottam, hogy akinek a Pentagon pénzügyi dolgaiba 
betekintése van, nem írhatja meg. Mert amint megfordulna a fejében, 
már az azt megelőző nap lelövik. 
Ezek után igyekszem úgy belőni a "magyar kódlapot", hogy csak a 
Pentagon ne tudja meg mire gondolok és miket írok.

Nem a levegőbe beszélek!  http://www.sg.hu/cikk.php?cid=31531

*Gondolatolvasó rendszert fejleszt a NASA

A NASA egy olyan számítógépes programot fejlesztett ki, ami képes a 
száj és a torok idegeinek jelzései elemzésével kiolvasni szavainkat 
mielőtt azt kimondanánk, ezáltal irányíthatnánk egyszerübb dolgokat, 
vagy hang nélkül kommunikálhatnánk.
Az előzetes eredmények azt bizonyítják, hogy a gomb méretű 
érzékelők, amit az áll alá, az ádámcsutka két oldalára kell felhelyezni, a 
nyelv, a torok és a hangszálak idegeinek reakcióiból valóban képes a 
gondolatolvasásra. "Amikor olvasunk, vagy beszélünk valakihez akár 
mozog az ajkunk, akár nem, biológiai jelzések keletkeznek" ...*

Ma még itt tart a dolog. Ha reggel észrevesszük, hogy éjjel gombokat 
varrt a nyakunkra újdonsült feleségünk - a Pentagon ügynöke - jót 
nevetünk és leborotváljuk a mütyürkéket. Később veszélyesebbé válik 
a helyzet. Pl. akinek szakálla van, észre sem veszi, hogy reggelre egy-
két új szőrszála "nőtt". 
Az ajándékba kapott gyűrűktől pedig különösen óvakodjunk! Még meg 
sem írtunk valamit, csak fontolgattuk, de mégis megjelent...  Elgondolni 
is rossz!

Burgonya

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=29350

* Majom gondolatával vezérelt robotkar
2003. október 24.  Amerikai tudósok olyan agyimplantátumot építettek, 
amivel a majmok egy robotkart irányíthatnak pusztán gondolataik 
útján. Ez az első alkalom, hogy mentális szándékot hasznosítsanak 
egy mechanikus eszköz mozgatására. 
A technika segítségével egy nap a gerincsérülés miatt lebénult 
emberek gépeket vagy szerszámokat működtethetnek gondolataikkal 
ugyanolyan természetességgel, mint egészséges társaik kezeik 
használatával. Ha tovább fejlesztik akár még arra is lehetőség nyílik, 
hogy az agy utasításaival, melyek nem egy géphez, hanem közvetlenül 
az izmokhoz futnak be, a lebénult végtagot újra mozgathassák. ... *
 
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=29785

*Kezdetét veszi a gondolati irányítás emberi kísérlete
2003. november 18. 
Az újesztendőben kezdetüket veszik egy eszköz emberi kísérletei, ami 
kvadriplégiás, azaz négy végtag bénulásával sújtott betegek számára 
egérirányítást és számítógépes hozzáférést biztosít, jelentették be a 
kutatók a Nanotudományi Társaság éves ülésén, New Orleans-ban. 
A tanulmány, ami a főemlősökkel végzett kísérletek sikerére épül, 
felméri a Braingate nevű eszköz hatékonyságát és biztonságosságát 
öt, súlyos gerincsérüléssel küzdő paciens esetében. "Célunk egy új 
életminőség biztosítása a lebénult emberek számára" - mondta John 
Donoghue, a technikát kifejlesztő cég, az amerikai CíberKinetics 
tudományos vezetője. ... 
...A Braingate két egymáshoz kapcsolt részből tevődik össze. Egy 
parányi chipet ültetnek az agyba a sejt tevékenység rögzítésére, míg 
egy külső processzor alakítja ezeket a jeleket számítógépes 
utasításokká. A chip kisebb egy aszpirinnál és 100 elektródát 
tartalmaz, melyek mindegyike vékonyabb egy emberi hajszálnál. A 
tapasztalatok szerint a majom agyakban akár két évig is működik és 
könnyedén eltávolítható, illetve cserélhető. ... *

Jozsi:
>A CO2 nagymerteku eltuntetesere van egy kituno es millio eve bevalt 
>modszer. Nagy technika sem kell hozza, es napenergiaval mukodik: el 
>kell asni fa'kat, minel tobbet! Vagy jo melyre (termeszetes szigeteles) 
>vagy jol szigetelve, 

Ha nincsenek eléggé mélyen, előbb-utóbb "elkallódnak".
Valamikor régen a Duna partján, a pesti oldalon gépekkel levertek a 
földbe rengeteg vörösfenyő rönköt. Aztán aggódni kezdtek, hátha 
valaki kirángatja és eltüzeli őket.  Az akkori honatyák úgy döntöttek 
őrház is kell a közelbe. Meg is épült, mégpedig praktikusan a levert 
cölöpökre, s, ma úgy hívják Országház. Őrség van, gond nincs. (de az 
aggodalom örök: valakik, valahogy, valamit időnként mégis lopnak. :)   

Burgonya

BM:
>Burgonya, csak azért, mert mindkét hírben szerepel az USA és aCO2,
>még nem feltétlenül van összefüggés. :-)

>Szerinted ha az USA képes (lenne) érdemben kivonni
>széndioxiodot a légkörbõl, azaz eredõben kevesebbet beleengedni,
>akkor logikus lépés lenne a részükrõl, hogy elzárkózzanak a 
>korlátozástól? 
>Szerintem nem.
 
Szerintem  a Kyotói konferencián megjelent politikusaik a szakértőktől 
megtudták, hogy van technikai megoldás, de nem kell nagydobra
verni, mert hallgatni arany. Jó üzlet lesz, ha megvetetik más 
országokkal. Akkor a legkelendőbb az áru, amikor elkezdődött a pánik. 
Ehhez az kell, hogy folytatódjon a gázkibocsájtás!  És amikor jönnek 
az egyre vészjóslóbb hírek, akkor felmegy a védelmi berendezések 
ára.  Ekkor könnyű elérni, hogy a világ minden országában, minden 
autópálya közelében kötelezően létesüljenek ilyenek, és
adókedvezményt kapjanak, akik az erkélyükön muskátli helyett
CO2 nyelőgépet üzemeltetnek.

Burgonya
Burgonya

Kedves Gyula!

>Erre volt egy kiserlet a Kyoto, amit nehany orszag (Oroszorszag,
>USA) ugy itelt meg, hogy szamara elonytelen.

Gondolom az egész cirkuszt az USA kezdeményezte, miután tudta,
hogy az adu ász a zsebében lapul. 
>Foleg, hogy ha azt is hozzateszed, hogy semmi erdemi tartalma 
>nincs a szerzodesnek, mert szo nincs benne Kinarol peldaul, ami 
>jelenleg mar majdnem elerte kibocsatasban Europat, USA-tol sincs 
>messze es iszonyu tempoban no a gazdasaga es kibocsatasa.

Kína és az EU meg lesz szégyenítve, mint az emberiség főellensége, 
ha nem vesz elég elnyelőgépet. Ha pedig vesz, akkor eladósodik. :-)

Burgonya

Starters:
>Vagy a környezetvédõk nyomására fejlesztenek, vagy azért, mert 
>úgy gondolják, hogy profit van benne. 
A környezetvédőket valamiben érdekelt áldozatkész csoportok
szülik, keltik életre.

>Több ilyen terv létezik már: az egyik szerint kimerült olajmezõkbe 
>nyomnák vissza a CO2-t, így >esetleg még további olajat lehet 
>kinyerni.
Ehhez előbb el kell nyeletni.
>Mindenesetre az eljárás PÉNZBE fog kerülni - nem is kevésbe - így 
>biztos, hogy csak akkor fogják alkalmazni, ha NAGYON szükséges (pl. 
>ha már isten bizony elkezdõdik a globális felmelegedés). 

A dolog úgy indul majd: amerikai tudósok megállapították, hogy
a globális felmelegedés most már isten bizony elkezdődött. :)

Burgonya

Szia  Balazs,

> A 40 millios, vagyis az utolso kerdesnel tartunk, es van meg ket
> segitsegunk, a telefonos es a felezos, es mivel fogalmunk sincs mi
> a helyes valasz, mindket segitseget fel akarjuk hasznalni. A tele-
> fonos segitseg p valoszinuseggel tudja a valaszt, amennyiben nem 
> tudja, ugyanakkora valoszinuseggel tippel barmelyik lehetseges 
> valaszra. A felezo pedig a 4 valaszbol elvesz kettot amik rosszak, 
> egyenletes valoszinuseggel.

> 1. Milyen sorrendben erdemes felhasznalni a ket segitseget, hogy a 
> leheto legnagyobb valoszinuseggel tippeljunk helyesen?

Mindegy. Ha tudja, igy is, ugy is eltalaljuk. Ha nem tudja akkor 
meg igy sem ugy sem lesz mas, mint 1/2 valoszinuseg. Vegeredmeny-
ben a nyerese valoszinuseg p+(1-p)/2

> 2. Ugyanaz a szituacio, annyi kulonbseggel, hogy most a kozonseg-
> segitseg es a felezo all a rendelkezesunkre. A kozonseg minden 
> tagja ugy viselkedik mint egy telefonos segitseg, a kozonseg 
> letszama legyen N. Milyen sorrendben erdemes alkalmazni a ket 
> segitseget?

Az egyetlen valtozas az, hogy sok velemenybol kisebb a  szoras.
Tehat, ha feltetelezhetnenk, hogy p>0 es N nagy akkor nagyon jo
eselyunk van arra, hogy a kozonsegvalasz jo. Csak eppen a gyakor-
latban nem mindig igaz, mert nincs benne a modelben az, hogy 
rosszul tudjak/sejtik...(negativ p?) 

> 3. Mi a helyzet akkor, ha a fonti modellt feltetelezzuk, de nem a
> szamitogeppel jatszunk? (a szamitogepes telefon akkor is p valo-
> szinuseggel tudja a valaszt ha mar feleztunk egyet es csak ket 
> valasz maradt, az embernel ez mar nem igaz (mert lehet hogy a 
> felezesnel mar kiderult hogy nem tudja)).

A telefonos segito rangsorolja a valaszokat, hogy szerinte melyik a
legvaloszinubb, stb... ez joval tobb informacio, mint ha csak a
szerinte legvaloszinubbet adja meg. Legyen p1,p2,p3,p4 annak a valo-
szinusege, hogy telefonos segitonk a jo valaszt elso, masodik, har-
madik, utolso helyre teszi. A kovetendo strategia szempontjabol
nem fontos, hogy ezek a szamok pont mekkorak. Lehet peldaul akar
p1<p2 -- ez a rosszul tudas (pontosabban nemtudas es rosszul sejtes)
esete. 

Ha eloszor kerdezzuk a telefonost, es utana felezunk, akkor felezes
utan nincs mas mint arra tippelnunk, ami elobb allt a rangsorban:
1.) Ha a helyes valasz nala is elso, akkor mindenkeppen nyerunk (p1).
2.) Ha a helyes valasz nala masodik, akkor 2/3 esellyel nyerunk 
(2/3*p2) -- nevezetesen akkor, ha a felezes elveszi a teves elsot.
3.) Ha a helyes valasz nala harmadik, akkor 1/3 esellyel nyerunk
(1/3*p3) -- nevezetesen akkor, ha a felezes elveszi a teves 1-2-t.
4.) Ha a helyes valaszt a telefonos *segitonk* utolsonak teszi, 
akkor pechunk volt es legkozelebb valasszunk mas segitot ...

A nyeres valoszinusege: P=(3*p1+2*p2+p3)/3 = (1+2*p1+p2-p4)/3

Namarmost, ha csak arrol van szo, mint korabban, hogy p valoszinu-
seggel tudja, kulonben egyenletesen nem tudja, akkor - mint Takacs
Feri is irja:   p1= p+(1-p)/4  es p2=p3=p4=(1-p)/4 es termeszetesen
visszakapjuk a P=p+(1-p)/2 eredmenyt. 
De az is latszik, hogy - ha modunkban all - erdemes megkerdezni a 
teljes sorrendet, mert a felezes elott az is fontos informacio, hogy
melyik valasz zarhato ki (p2>p4). 

Masreszt a fentihez hasonloan konnyen belathato, hogy az egesz munkat
megtakarithatjuk, ha eloszor felezunk es utana kerdezunk. A nyeres 
eselye ugyanugy P = (3*p1+2*p2+p3)/3. Amennyiben a telefonos segito 
nem valtoztatja meg alapvetoen a velemenyet -- 

Summazva: ha a segito csak annyit mond, hogy szerinte melyik a leg-
valoszinubb valasz es azt nem, hogy a tobbirol mint gondol, akkor
jobb, ha eloszor felezunk. Ha megmondja, akkor mindegy, de az elobb
felezes kevesebb gondolkodast igenyel. 

Szerintem a legjobb: eloszor megkerdezni, es ha a segito valasz ki-
esik, akkor feladni es megelegedni a 20 millioval :)  

Persze a sima rangsoron tul tovabbi informacio az is, hogy a segito 
*mennyire* biztos a velemenyeben. De ez mar csak azt befolyasolja - 
de azt nagyon - hogy kockaztassunk vagy kiszalljunk-e.

udv 
kota jozsef

T. Jozsi

Ezt viccnek szantad?
Mennyivel gazdasagosabb, kornyezetkimelobb, egyszerubb, ujrahasznosithatobb, 
folyamatos oxigentermelo, sivatagodas elleni, klimajavito a fa ultetese...
Üdv,E

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
>

Szia!

> Ha jol ertem, a helyes valasz tippelessel kiegeszitett teljes
valoszinusege
> n lehetseges valasz eseten:
> p + (1-p) /n

Igen.

> > 1. Milyen sorrendben erdemes felhasznalni a ket segitseget, hogy a
leheto
> > legnagyobb valoszinuseggel tippeljunk helyesen?
>
> A valasz elegge egyertelmunek tunik szamomra. A felezo ugyanis
mindenkeppen
> a negy lehetseges esetbol dolgozik, es szamara teljesen mindegy, hogy a
> telefonos, vagy a kozonseg segitsege mit eredmenyezne akar a felezes
elott,
> akar a felezes utan. Ezzel szemben mind a telefonos, mind a kozonseg
szamara
> megnoveljuk a jo valasz eselyeit, ha fele annyi esemenybol kell
> valasztaniuk. Ezert a felezessel kell kezdeni, majd a masik segitseget
> igenybe venni a maradek ket valaszadasi lehetosegbol.

Amikor az ocsemmel jatszottunk ezzel a bizonyos szg.-s progival, kb. en is a
fonti szerint okoskodtam, az ocsem viszont valami egeszen mas logika szerint
az ellenkezojet allitotta. A nagy harci helyzet viszont az, hogy egyik sem
igaz. Mindegy, hogy milyen sorrendben hasznaljuk a ket segitseget.

I. eset: eloszor felezes aztan telefon. Ez eleg egyszeru, a felezes utan mar
csak ket eset van, es a telefon q=p+(1-p)/2 valoszinuseggel jol tippel,
vagyis q=p/2+1/2.

II. eset: eloszor telefon aztan felezes. A telefon r = p+(1-p)/4 = 3/4p+1/4
valiszinuseggel talalja el a helyes valaszt. Ha eltalalta, akkor a
felezesnel ez a valasz bentmarad, es ezt fogjuk valasztani. Ha viszont nem
talalta el (ez 1-r valoszinuseggel tortenik meg), akkor ket eset lehet:
    a/ A felezesnel bentmarad a telefon altal bejelolt rossz valasz. A
szimmetria miatt nyilvanvalo, hogy ennek 1/3 az eselye. Ekkor rosszul fogunk
valasztani, vesztunk.
    b/ Nem marad bent, ez 2/3 valoszinuseggel tortenik meg. Ezek utan mar
csak kett valasz kozul valaszthatunk minden segitseg nelkul, vagyis ekkor
1/2 az eselye hogy eltalaljuk.

Tehat annak a valoszinusege, hogy helyesen valaszolunk:

q = r+(1-r)*2/3*1/2 = r+(1-r)/3 = 2/3r + 1/3 =
2/3(3/4p+1/4) + 1/3 = 1/2p+1/6+1/3 = 1/2p+1/2

Vagyis ugyanaz jott ki mint az I. esetben. Erdekes kerdes, hogy ennek vajon
mi lehet a kezenfekvo magyarazata.

> Szamitasba kell venni meg, hogy a rossz valaszok jo resze szandekosan
> felrevezeto

Nem. Azt mondtuk, hogy a fenti modell szerint szamolunk. Csak azt kell
figyelembe venni, hogy felezes utan egy ember mar nem p valoszinuseggel
tudja a valaszt mint a gep, hiszen lehet hogy a felezo az altala gondolt
valaszt mar kizarta.

SB

>Masik teveszme, hogy az USA *semmit* nem tesz. Sokat tesz.

A kornyezet ellen sokat tesz, az biztos.

> ugy, stb. Tessek megnezni, hogy California-ban mik az eloirasok
kocsikra.

Aha.

Minimum 5 meter hosszu legyen
Minimum 2 meter szeles legyen
Utaster belso merete tegye lehetove a rendeltetesszeru dugast
Minimum 5 literes, de inkabb 7 literes motor
Minimum 250 loeros legyen az a motor
Kizarolag automata valto hasznalhato (15-20% tobblet-fogyasztast jelent)
Minimum 40 gallonos benzintank kotelezo
Hummer-tulajdonosoknak nem kell semmi adot fizetni
Csaladonkent 2 auto kotelezo, haromtol felfele adokedvezmeny jar

Ehhez kepest itt, Europaban mar vannak szeria autok, amik szazat futnak
3,5 liter uzemanyaggal! Persze ezek kis autok, amikbe egy jenki az ovodas
gyereket sem ultetne bele, mert neki derogal. Nem is auto az, amire nem
fer ra az okorszarv!

Az amerikai autok mind tulsulyosak, hiaba mondjak nekik az europai
gyartok, hogy csokkentsek az le onsulyt, mert csak ezzel lehet az
uzemanyag-fogyasztast drasztikusan redukalni. Az olcso acel miatt a jenki
kocsik tul vannak tervezve, pedig akarmilyen jol birja is a vazuk a
korroziot, a tulaj 6-8-10 ev utan ugyis roncstelepre kuldi. Az ido alatt
viszont a brutalis tulsuly miatt rengeteg gallon felesleges benzint
elpofog, az erdo meg tehet egy szivesseget.

Az europai gyartokat viszont kiuldozik az USA piacrol, mondvan, hogy a
kocsijaik rozsdasodnak. Pedig teljesen erdektelen, hogy 10-12 ev utan
atrozsdasodik-e egy kocsi, mert addigra mar csak egy kornyezetvedelmi
gazkamra lesz belole, bun lenne tovabb jaratni, be kell olvasztani
ocskavasnak.

Az amerikai emberek maguk is eppen olyan tulsulyosak, mint a kocsijaik.
Mar a sarki boltba is kocsival mennek es zabaljak a hamburgert, kolat,
sult krumplit. Bele fognak fulladni a zsirba.

A masik gyalazat a SUV (magyarul "terepjaronak latszo targy"). Egy olyan
amerikai autofajta, ami nagyon halvanyan jeep-re emlekeztet, annak minden
hatranyaval egyutt. Elonyei viszont nincsenek, mert valojaban nem alkalmas
terepre, csak ugy van feloltoztetve, mintha. Minden jenkinek ilyen a
masodik autoja, zabaljak a benzint es balesetveszelyesek. Ma mar az
USA-ban is kezd szitokszova valni a SUV kifejezes.

Minden auto az ordogtol valo, de az amerikai autokban pluszban meg a
gonosz tengelye is benne van! Europa legalabb nevelheto.

Starter,

>alá, stb). Nem hülyék az amerikaiak sem, csak az az undorító, hogy
>kizárólag a profit és a maximális fogyasztás körül forog ott minden.

Miközben értem, mit szeretnél mondani, felteszem a kérdést: mi más körül
forogna?
És mi más kölül forog az egész világon?
Csak az amik nem szégyenlosek, be is vallják, ezért a dolog náluk sokkal
nyilvánvalóbb.
Egy kicsit ez a dolog offtopic, mert politikai éle is van, de "régi
érdemeimre való tekintettel" megkérem a moderátort, csukja be egy kicsit a
szemét, és nyomjon egy PgDn-t, vagy ha nem, akkor gondolja át, hogy az okok
megkeresése máris tudományos problémává avatja  adolgot.
Szóval folytatva: a világ ilyen csúnyán van berendezve, mert önszervezonek
kell lennie, ezért egymásra épül minden, míg végül a legfejlettebb fehérjék
is eloállnak. De ennek az az ára, hogy a társaság nagyrészét a
táplálékszerzéssel kapcsolatos gyilkos szenvedélyek futik. Hogy
leegyszerusítsem: undorító, hogy mindenki a másik elnyomására törekszik. A
növények mind nagyobbra akarnak noni a másiknál, az állatok megeszik a
növényeket, meg egymást...az emberekrol meg nem is beszélve....
Szerintem ennek a folytatása az emberi társadalomban, amit undorítónak
érzel. Én meg azt mondom, értékelés helyett, hogy ez van, ezzel kell élni,
és ha sikerül függetleníteni magunkat egy kicsit a világtól (részemrol ezt
istenhátamögötti tavakba lógatott zsinórok társaságában tudom megtenni,
gombaszedéssel és erdei gyümölcsök szedegetésével), akkor örülhetünk, mert
legyoztük a (csúnya, rossz) természetet.

János.

Kedves BM,

> Szerinted ha az USA kepes (lenne) erdemben kivonni
> szendioxiodot a legkorbol, azaz eredoben kevesebbet beleengedni,
> akkor logikus lepes lenne a reszukrol, hogy elzarkozzanak a korlatozastol?
> Szerintem nem.

  A Kyoto eseten ez volt az egyik ok, amire hivatkoztak. Marmint az,
hogy az elnyelest nem szamitotta be. Azaz a brutto kibocsatast
nezte, nem a nettot. Ezt elore is megmondtak, hogy *igy* nekik nem 
kell. Europa bloffolt, vesztett. A masik ok, hogy mi szerint normaljak
a kibocsatast. Europa a GDP fele hajlott, USA a GNP fele. A GDP a
tipikus 'kizsakmanyolo' orszagoknak jo (pl. Franciaorszag, Nemetorszag),
mig a GNP a nem tul 'kizsakmanyoloknak' (pl. USA). Jozan paraszti
esszel nezve a GNP jogosabb (bar az sem tokeletes), mert nem lehet
kitelepiteni fejlodo orszagokba a szennyezest. GDP-nel lehet.
  De ez vegtelensegig vitathato, igazsag nincs. Talan annyi, hogy
Kyoto egy rohadt draga gesztus lett volna.
  Nem talalom a referenciat, igy nem mernek merget venni ra, de ugy
remlik, hogy Nemetorszag eseten valahol 2% alatt van a megujulo/hulladek
energia reszesedese, USA-ban meg valahol 5% korul. Egyes orszagokban
(Norvegia?) meg 50 felett. Szoval van hova fejlodni. Ja, es nemetek
egyfolytaban az atomeromuvek bezarasarol beszelnek. Ami eleg nagyot
lok majd (ha esetleg bekovetkezik) a CO2 termelesen (*valamivel* ki
kell valtani, ami jelentos reszben egetes lesz).

Gyula