Sanyi,
> Kedves Janos,
> az S_n = 1/1 - 1/2 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 + ... + 1/n - 1/2^n
> sorozat tagjai egyaltalan nem valtakozo elojeluek, mivel az
> S_n = Sum( a[i]), 1 <= i <= n, ahol a[i] = 1/i - 1/2^i.

Igy igaz.
Ha ez volt at eredeti sor is, akkor tenyleg nem alternalo.
Nem figyeltem elegge az elojelekre. Ezzel persze nem vagyok egyedül :-)
Janos

Peter:
> Igen, ket, ellentetes iranyba halado test egymashoz viszonyitott sebessege a
> "kozepen allo" megfigyelo szerint valoban lehet nagyobb, mint "c".

Engem erdekelne, hogy hogyan. Szerintem nem lehet.


Gyula:
> Spec. rel. keretein belul nem, de
> nem is ilyen vilagban elunk.

Te milyen vilagban elsz?

Jano

> Ha nemlinearisan reagal valamely mennyiseg /pl. aram/ valtozasara, akkor
 > aktiv az elem.

Ezt azert nem mondanam, mert peldaul a kozonseges dioda az elegge
nemlinearis es megis igencsak passziv joszag. Ezzel szemben mondjuk
egy muveleti erosito annyira linearis amennyire csak lehet, es megis 
aktiv.

Valami aktiv akkor, ha negativ impedanciat tud produkalni, ez ugyanis 
energia *termeles* szemben a pozitiv impedancia energia elnyelo es a 
tisztan kepzetes impedancia energiakonzervalo jellegevel.
Termeszetesen az adott eszkozok tobbsege az energiat nem igazan
termeli, csak a (szinten negativ impedanciaju) aramforrasbol nyert
energia egy reszet juttatja a halozatba de ez most tulajdonkeppen
reszletkerdes. Minthogy az is, hogy az adott negativ impedancia az
valodi (alagutdioda) vagy transzfer (tranzisztor). Az alagutdiodat
megtekintve az is kiderul, hogy eleg, ha a dinamikus impedancia
negativ, az abszolut impedancia lehet pozitiv es az adott elem 
megis aktiv. Ezen felul lehet az impedancia nem folytonos fuggveny
(pl glimm, diac, UJT) ha tovabbra is negativ a jellege (nagyobb aram,
kisebb feszultseg) es eleg, ha csak egy pont ilyen (maga a szakadasi 
pont), mindenutt mashol pozitiv.

 > Gyonyoru villogot lehet csinalni 1 glimmlampabol, vele parhuzamosan par
 > 100nF-os kondibol, ezekkel sorba dioda & par megas ellenallas
 > 220V-ra...:-)))
 > Es ebben ugye kell legyen aktiv elem, mert nem villogna. /a dioda csak

Igen, es az a glimmlampa, ami amikor epp begyullad eroteljesen negativ
karakterisztikaval bir.

Zoltan

Mindig azt kepzelem, hogy tobb paradoxont nem 
tudok mar kiagyalni, de tajekozatlansagom ugy latszik 
kimerithetetlen forras, es folyton olyan gondjaim 
tamadnak, melyekre konyvekbol nehez megoldast talalni.

Bevezetoul:
Illesszunk egymasra ket egyforma szupravezeto hurkot.
Adjunk rajuk parhuzamosan rovid feszultsegimpulzust es az 
impulzus lezajlasakor a hurkok kapcsait zarjuk rovidre.
A hurkok onindukcioja es kolcsonos indukcioja folytan 
mindkettoben azonos, veges erteku aram alakul ki,
meg akkor is, ha az alkalmazott feszultsegforras belso
ellenallasa gyakorlatilag 0 lett volna.
( Ha tavol egymastol, kulon kulon gerjesztenenk a 
 ket parhuzamos hurkot, akkor valamelyest nagyobb aram alakulna 
 ki bennuk, leven a kolcsonos indukcio ilyen esetben kevesbe 
 merseklo hatasu, es csak az onindukcio a meghatarozo.)

Az egymasra helyezett hurkok egymast vonzzak, es 
kozos, eredo magneseses teruk meghatarozott energiat 
kepvisel, ill. tarol.
Ezt az energiat tekinthetjuk akar mechanikailag
kiaknazhato helyzeti energianak is, ha pl. feltetelezunk 
valahol egy tavolabbi allando magnest, mellyel kolcsonhatasban 
all a szupravezetos elektromagnesunk.
Ezzel nincs is kulonosebb gond.

A paradoxon-gyanus eset az alabbi: 
Az egymasra helyezett szupravezetoket ne azonos
modon, parhuzamos modon gerjesszuk, hanem 1-1
ellentetes elojelu feszultsegimpulzussal, egyszerre.
A kolcsonos indukcio ezuttal nem mersekelni fogja
a kialakulo aramot, hanem eppen ellenkezoleg -
egeszen rovid ideju es kis amplitudoju 
feszultsegimpulzusra is igen nagy aram alakulhat ki a 
ket hurokban hirtelen, egyszerre, ellentetes iranyban.
( Ahogyan a bifilaris tekercseknel sincs
  szamottevo onindukcio, itt sem lesz.)
Az aram ertekenek itt gyakorlatilag csak a feszultsegforrasok 
belso ellenallasa szabhat hatart.
A hurkok onmagukba zarasakor - ezuttal is ket 
elektromagnesunk lesz, melyek egymast TASZITJAK !
Az igaz persze, hogy a ket hurok kozos magneses
tere alig lesz kimutathato, hiszen a kornyezetuk
pontjaiban az indukciovektoraik gyakorlatilag 
ellentetes iranyba mutatnak, igy nagyreszt kioltjak egymas 
hatasat, de az nem tagadhato, hogy ket egymast 
taszito elektromagnesrol van szo. ( ellentetes
arammal atjart, parhuzamos vezetok esete.)

Nagy aramaik kialakulasahoz elhanyagolhato 
energiara van szukseg, hiszen fluxusvaltozas hijan
nem lephet fel egyik hurokban sem aramvaltozast 
korlatozo hatas, elleniranyu feszultseg.
Ugy tunik viszont, hogy a hurkok egymastol tavolitasahoz 
sem kell energiat befektetni - ha egyszer igaz,
hogy taszitjak egymast. Ha pedig taszitjak egymast akkor
talan  mechanikai munkavegzesrol is szo lehet reszukrol.
Sot, tehetunk a hurkokba vasmagot is - megpedig 
akadalytalanul, hogy majdan, amikor tavolodni engedjuk oket 
egymastol, megsokszorozzuk az erejuket. 

Mikent lehetne megmagyarazni, hogy ez az elv nem
alkalmas energianyeresre ?

Udv: zoli

Kedves Gusi !

>>A hoskorban 1 bites memoriakent alkalmazhattak
>>orok kedvencemet - a glim-lampat.

>Es hogyan mukodott az adat-tartas ?

A glim-lampaval sorbakotott ellenallasra feszultseget
adva es azt novelve kb. 60..70 V felett a glim begyujt,
es valamelyest leesik a feszultsege, hiszen
az ellenallason ekkor mar aram folyik.
Ha csokkentjuk a tapfeszt, a glim ennek ellenere tovabb 
vilagit, pedig 60V-nal kisebb most a feszultseg rajta.
Tovabb csokkentve a feszt, kialszik. 
Ugy is mukodhet, hogy a sotet allapot tapfeszultsegere
szuperonalt rovid impulzussal begyujtjuk, s az
impulzus lezajlasa utan is megtartja a begyujtott allapotat,
azaz , emlekszik, hogy volt gyujtoimpulzus.
Ilyenkor kisebb a rajta eso feszultseg, mint gyujtas elott.

>Ha nemlinearisan reagal valamely mennyiseg /pl. aram/ valtozasara, akkor
>aktiv az elem.
A kozonseges diodakat nem soroljak ide. Meg a zenert sem.
A nemlinearisak inkabb csak azok, melyekre nem alkalmazhato
korlatlanul az Ohm torveny.

>Gyonyoru villogot lehet csinalni 1 glimmlampabol, vele parhuzamosan par
>100nF-os kondibol, ezekkel sorba dioda & par megas ellenallas
>220V-ra...:-)))
>Es ebben ugye kell legyen aktiv elem, mert nem villogna. /a dioda csak
>egyeniranyitasra kell, DC-n nelkule is muxik/

Hat igen, en is arra gyanakodtam, hogy a glim aktiv eszkoz.

a Wiegandrol:
>A szerkezeterol tudna valaki reszletesebb infoval szolgalni ?

Koncentrikusan egymasra epulo femretegek.
Nikkel biztosan van benne. Tobbet nem tudok.
El sem tudom kepzelni, hogy miben mesterkedtek,
amikor felfedeztek, hogy ez a huzal tud valami
szokatlant.

A nikkel mas kulonleges _emlekezo_ femeknel is
szerepet jatszik. Roppant gyanus anyag... :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, irod:
: Szoval, ezek utan esku alatt lehet vallani,
: hogy R-S flip-flop nincs mar a mai VLSI aramkorokben.

Direkt megneztem most egy 1,2um-es CMOS technologiahoz jaro digitalis
cella-konyvtarat: RS-ff van NAND es NOR-kapus valtozatban (clock nelkul),
ezen kivul van meg JK-ff es D-ff (e'ltriggereltek). A taroloelem itt
azonban clocked CMOS logika, azaz 4 tranzisztor sorban Vdd es gnd kozott.
A Vdd fele eso 2 tranzisztor PMOS, a masik ketto NMOS. Vdd->Gnd iranyban a
tranzisztorok gate-jelei: clock-data-data-/clock. A kozepso 2 tranzisztor
tehat egy invertert kepez. Meg kell mondjam, RS- es JK-ff-t eddig nem
lattam egyetemi laborgyakorlaton kivul. Igaz, en radiofrekvenciaban
nyomulok, es itt gyakorlatilag full-custom tervezes folyik, mivel egy
egyfelekeppen meretezett dinamikus t-ff csak eleg szuk
frekvenciatartomanyban hajlando mukodni. Egy altalam tervezett 1:4-es
oszto pl. nominalisan csak 330 MHz es 460 MHz kozott (magasabban nem tudom
jaratni az oszcillatort). Ha hozzaveszem, hogy a frekvenciatartomany
iszonyuan tapfesz- es homersekletfuggo, akkor rajon az ember, hogy az
eloregyartott (digitalis) cellakat el lehet felejteni a technologiai
frekvenciahatar kb. 1/5...1/3-a folott. [modern processzorok mondjuk 0,18
um technologiaval 800 MHz-en jarnak, amikor az analog elektronika 0,25 um
technologiaval es 6 GHz-cel korberohogi oket; 900 MHz-es analog
elektronikat pl. mar valositottak meg 1 um-es technologiaban, l.
Rofougaran et al: "A single-chip 900-MHz spread-spectrum wireless
transceiver in 1-um CMOS", IEEE J. of Solid-State Circuits, vol. 33 no. 4,
pp. 515-547, April 1998]

XOR/XNOR kapu itt nem tranfer gate-es (van viszont tg-es multiplexer),
hanem 3 egymas utan kotott inverter (6 tranzisztor) + masik 6 tranzisztor,
ami az inverterek bemenetet ide-oda huzgalja vagy a kimenetet tiltja le.

Digitalis cella-konyvtarat kulonben is eleg nehez alkotni, mert nem az a
lenyeg, hogy minden cella minimalis meretu legyen, hanem hogy minden
cellanak azonos magassaga legyen, es alul ill. folul keresztulmenjen rajta
a gnd es a Vdd, valamint a PMOS tranzisztorok NMOS-tekno"je (p wafer
eseteben) egyenlo szelessegu legyen. Igy a cellakat vizszintesen sorba
lehet rakni ugy, hogy 0 tavolsag legyen koztuk, ezzel az egesz chip
teruletet jelentosen csokkentve. Tehat egy 14 vs. 16 tranzisztoros
megoldasnal konnyen eshet a 16-osra a valasztas, ha ez pl. jobb
NMOS-tekno-alakot ad. (2 NMOS teknot altalaban eleg messze kell egymastol
elhelyezni, igy a cel az, hogy a tekno is osszefuggo legyen.)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udv!


> >Igazoljuk, hogy az 1+1/2+1/3+...+1/n - logn sorozat konvergens.
> >Az biztos, hogy monotonon no, de a korlatossagot nem sikerult
> >bizonyitani.

Emlekeim szerint ez a sorozat bizony a vegtelenhez tart. Az egyetemen
tanitottak is a bizonyitasat.

Istvan

PS: Egyebkent a mozgolepcso az ami konvergens. Ugyanis monoton es
korlatos......:-)

[Text 3000062 from COM]

Tema: Castenedolo 2.

Emlekezteto: A Castenedolonal (Olaszorszagban) talalt egyes csontok,
csontvazak rendhagyonak tunnek az emberi eredet szempontjabol, mert teljesen
emberiek, de 3-4 millio eves retegben talaltak okat.

Felvetodott az a magyarazat (amelyet egyebkent altalaban hallhatunk), hogy
- a csontvaz egy nemregen lezajlott temetes soran kerult oda, ahol talaltak,
- a csontvaz nem 3-4 millio, hanem csupan nehany ezer eves.

Az elozo reszben lathattuk, hogy kulonbozo alkalmakkor talalt leletekre
vonatkozo informaciokat osszemostak, es fokozatosan nem emlegettek tovabb a
megmagyarazhatatlan leleteket.

A castenedoloi leletekkel kapcsolatos tovabbi becstelen banasmod jo peldajat
talalhatjuk R. A. S. Macalister professzor 1921-ben irodott konyveben,
melynek cime: "Az europai archeologia tankonyve". Macalister elfogadta, hogy
a castenedoloi leleteket, "barminek is veljuk oket, komolyan kell vennunk."
Megjegyezte, hogy ezeket "a hozzaerto geologus, Ragazzoni tarta fel, es egy
hozzaerto anatomus, Sergi vizsgalta meg." Pliocen korukat megsem tudta
elfogadni. A kenyelmetlen tenyekkel szembenezve Macalister kijelentette:
"Kell hogy legyen benne valami hiba". Eloszor is, anatomiailag mindegyik
csont modern. "Ha ezek tenyleg ahhoz a reteghez tartoztak, amelyben
megtalaltak oket - irta -, akkor ez az evolucio szamara egy kulonlegesen
hosszu melypontot jelentene. Sokkal valoszinubb, hogy valami hibadzik a
megfigyelesekkel kapcsolatban". Macalister szerint tovabba "a pliocen datum
elfogadasa a castenedoloi csontvazak eseteben olyan sok megoldhatatlan
problemat okozna, hogy aligha habozhatunk, hogy eldontsuk: elfogadjuk vagy
elutasitjuk hitelesseguket." Ime, ismet *egy evolucioval kapcsolatos, elore
kialakitott velemeny*, ami arra keszteti a tudost, hogy *elutasitsa a
csontvaz altal nyujtott bizonyitekot*, amely egyebkent jo minosegunek
tekintheto.
Macalister Isselt idezte, hogy alatamassza abbeli torekveset, hogy elvegye a
hitelet az osszes castenedoloi leletnek, bar *Issel 1889-es jelentese
valojaban csak az 1889-es csontvazrol nyilatkozott igy*. Peldaul Macalister
minden castenedoloi leletre utalva azt irta: "A csontok es azok helyzetenek
vizsgalata, amit a genfi Issel vegzett, feltarta azt a tenyt, hogy a reteg
tele volt tengeri uledekkel, es hogy minden szilard alkotoreszuk, az emberi
csontokat kiveve, tengeri lerakodasra utalt." Igaz, hogy Issel jelentese
szerint az 1889-ben felfedezett csontvaz darabjai simak voltak es nem volt
rajuk rakodott uledek, ugyanezt nem lehetett elmondani a korabbi
felfedezesekrol, amelyekrol mind Ragazzoni, mind Sergi allitotta, hogy kek
pliocen agyag, valamint kagylo- es koralldarabok boritottak oket.

A castenedoloi felfedezeseket ert tisztessegtelen banasmod masik peldaja a
Megkovult emberek (Fossil Men) cimu munkaban talalhato. Ebben Boule es
Vallois azt allitjak, hogy "biztosra veheto, hogy Castenedolonal
tobbe-kevesbe uj temetesekkel allunk szemben." De a Megkovult emberekben a
szerzok csupan egyetlen bekezdest szenteltek Castenedolonak, emlites nelkul
hagyva a csontvazak felett elhelyezkedo erintetlen retegeket, a csontvazak
egy reszenek szetszort es hianyos allapotat - csupa olyan informaciot,
amelyek kizarjak a behatolo temetes lehetoseget.
Boule es Vallois megjegyezi: "1889-ben az uj csontvaz felfedezeserol
hivatalos jelentest irt Issel professzor, aki megjegyzi, hogy az uledekbol
szarmazo kulonbozo maradvanyok mind at voltak itatva soval, az emberi
csontokat kiveve." Itt Boule es Vallois burkoltan arra celzott, hogy ami
igaz volt az 1889-ben talalt csontokra, az az elozoleg talalt csontokra is
az. 1889-es jelenteseben azonban Issel csak azokrol csontokrol irt,
amelyeket 1889-ben talaltak. *Issel valojaban meg sem emlitette a so szot*,
hanem "tengeri lerakodasokra"-ra utalt - ami, ahogyan fentebb emlitettem,
azokon a csontokon volt jelen, amelyeket 1860-ban es 1880-ban talaltak.

A tudosok kemiai es radiometriai vizsgalatoknak vetettek ala a castenedoloi
csontokat, hogy megcafoljak azok pliocen korat. A friss csontokban talalhato
protein adott mennyisegu nitrogent tartalmaz, s ez altalaban idovel
fokozatosan lebomlik. A csont nitrogentartalmanak merteke azonban
lelohelytol fuggoen valtozo lehet, igy az ilyen kormeghatarozo
osszehasonlitas nem megbizhato. A castenedoloi csontokat agyagba agyazva
talaltak, amely koztudottan megorzi a csontban talalhato, nitrogent
tartalmazo proteineket.
A csontok altalaban fluort vesznek fel a talajvizbol. A castenedoloi csontok
fluortartalmat Oakley *tul magasnak* talalta az altala feltetelezett
viszonylag fiatal korukhoz kepest. Ezt az ellentmondast ugy kuszobolte ki,
hogy feltetelezte, hogy a castenedoloi talajviz fluortartalma a multban
magasabb volt. Am ez nem tobb puszta talalgatasnal. Ezen kivul a
castenedoloi csontok *urankoncentracioja is meglepoen magas* volt, ami idos
korukkal vag egybe.
A radiokarbon modszer a castenedoloi csontok egy reszenek korat joval
fiatalabbnak hatarozta meg, de ezt a modszert ma mar megbizhatatlannak
tartjak. Maguk a csontok pedig, amelyek majdnem 90 evig malladoztak egy
muzeumban, valoszinuleg mai szennel szennyezodtek, amely azt eredmenyezte,
hogy a vizsgalat irrealisan fiatal kort eredmenyezett.
A Castenedoloi eset jol demonstralja a paleoantropologusok altal hasznalt
modszerek hianyossagait. Az 1860-as es 1880-as leleteknel legeloszor
meghatarozott pliocen kor ugy tunik, beigazolodott. A maradvanyokat egy
kepzett geologus, G. Ragazzoni talalta, aki gondosan megfigyelte a lelohely
geologiai retegzodeset. Kulonosen a benyomulasos temetes jeleit kereste, de
egyet sem talalt. Ragazzoni pontosan jelentette felfedezeseit tudostarsainak
a tudomanyos lapok hasabjain, de mivel a maradvanyok morfologiailag modernek
voltak, intenziv ellen-vizsgalatnak vetettek oket ala. Ahogyan Macalister
mondta: "Kell hogy legyen benne valami hiba."
A tudomanyos kozossegben az emberi eredetrol kialakult, jelenleg uralkodo
nezet a Macalisterehez hasonlo hozzaallas eredmenye. Az elmult szaz evben az
ember majomszeru osoktol eredo, progressziv evoluciojanak gondolata
iranyitotta a bizonyitekok elfogadasat es elutasitasat. Az emberi evoluciot
cafolo bizonyitekokat gondosan kiszurik, ezert amikor valaki az emberi
evoluciot targyalo tankonyvet olvas, joggal gondolhatja: "Az emberi evolucio
elmeletenek igaznak kell lennie, hiszen minden bizonyitek ezt tamasztja
ala!" De az ilyen tankonyvek szovegei felrevezetoek, mert az ember
majomszeru osoktol valo szarmazasaba vetett, meg nem kerdojelezett hit
hatarozta meg, hogy milyen bizonyitekot kell belefoglalni es hogyan kell
megmagyarazni azokat.

Udvozlettel: Isvara

Hobby szinten foglalkozom orientalisztikaval. Mivel mostanaban Egyiptomban jart
am, egy kicsit erre a temara alltam ra. Ugy erzem sikerult egy kis elore lepest
 tenni. Nem tudom, van-e ezen a levelezesi listan olyasvalaki, akit ez erdekel?
Ha igen, nezd meg a cikkemet, es velemenyedet ird bele a vendegkonyvbe, hogy az
ok is olvashassak, kik nem itt vannak.
home page: http://www.extra.hu/szedo_ivan
Roviden arrol van szo, hogy a piramisok felepitesenek modjara allitottam fel eg
y elmeletet, ami sok kerdesre valaszt ad. (hogyan epitettek, szellozok kerdese,
 funkciok, nem is volt olyan nehez, csak sok penz es ember kellett hozza..stb.
)
Varom velemenyeteket itt is.
Ivan

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.56.60.1)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: re2:  Bodonyi-Sarkadi gravitacio 11.  ( 20 sor )
>
> Kedveseim: nagyon nagy hulyesegeket irok? Tul naiv vagyok?
> Vagy valami technikai hiba miatt nem jut el kerdesem a cimzetthez?

A SB elmelet a matematikaja alapvetoen hibas, igy a legelemibb kritikat sem
birja ki. Ezt tobben szovatettuk, valaszt nem kaptunk. (En eleinte nem
tudtam elkepzelni, hogy valami, amin evekig dolgoztak, ennyire hibas legyen,
de elolvasva az "alapmuveket", belattam hogy dehogynem...) Igy a magam
reszerol beszuntettem a vitat, es a SB gravitaciot nyilvanvalo tevedesnek
minositettem. Mizsei rosszabbul turi a helyzetet, ujra es ujra bizakodoan ir
Sarkadinak, 150 felkialtojellel tarkitva... Eredmeny persze semmi. Mit lehet
tovabb vitazni, ha valaki azonossagnak nevez egy nem azonossagot, es egy
elojelhibat filozofikusan magyaraz? :-)))
Erdekes persze, hogy a kiserletek eredmenyei milyenek, hogyan vezethettek
egy ilyen "elmelethez". Valoban volt-e szokatlan effektus, vagy abban is
valamilyen durva felreertes tortent csak. Sajnos a kiserlet preciz leirasat
nem lattam.
Jozsef

Ugy latom a felvetesem kisebb fajta "porfelhot" kavart.
Tobb valaszt kaptam a kerdeseimre, iteljetek meg Ti oket:

.-  Helyesbites/pontositas: Az urben
LETEZ(HET)NEK pontok, amelyek egymashozviszonyitott sebessege nagyobb
c-nel. Spec. rel. keretein belul nem, de 
nem is ilyen vilagban elunk. Alt. rel. megengedi (tudtommal).



 ...Feb.8.- Igen, ket, ellentetes iranyba halado test
egymashoz viszonyitott sebessege a "kozepen allo" megfigyelo szerint
valoban lehet nagyobb, mint "c". Ez viszont nem mond ellent a
Relativitasnak. A relativitas csak azt mondja ki,
hogy semmifele jel vagy "hatas" nem terjedhet gyorsabban, mint c. 
Maskeppen fogalmazva: Nem lehet informaciot kuldeni c-nel nagyobb 
sebesseggel egyik pontbol a masikba.
Ettol fuggetlenul definialhatunk olyan pontokat, amelyek c-nel gyorsabban
haladnak: peldaul ha egy reflektort korbe forgatunk, es a fenyet egy
nagyon tavoli falra vetitjuk, akkor a fenyfolt konnyeden mozoghat c-nel
nagyobb sebesseggel (ha a fal eleg tavol van). Viszont ezzel a fenyfolttal
nem tudunk jelet juldeni a fal egyik pontjatol egy masik pontjaig, tehat
nem
"hatassebesseg".


illetve egy harmadik level  cimrol,amelybol
sajnos onhibambol idezni nem tudok,de ahol a Ferenc nevu szerzotol
megtudom, hogy nagyobb sebesseg, mint c nem letezhet, mert
a sebessegek relativisztikusan adodnak ossze, ebbol adodoan maximum az
fenysebesseg.

Lehet, hogy en csak csokkentem itt az atlag IQ-t es nem ertem pontosan a
valaszokat, de nem olyan mintha ellentmondananak egymasnak. Elmondana
nekem valaki vegre hogyan is van ez???

Adrian