>> vizszintesen aramlik a viz. Minnel kozelebb
>> kerul a lefolyohoz annal gyorsabban, es annal nagyobb tehetetlenseggel.
>Hogyan no a viz tehetetlensege?

T. Jano!

Orulok, hogy figyelsz. Persze a tehetetlensegebol adodo impulzus
novekedesere gondoltam, amely a tehetetlenseg, es a sebesseg szorzata. De
hat idonkent szoktam keverni a dolgokat :-)

Udv: Takacs Feri

MEGERTETTEM AZ IDO"DILA'TA'CIO'T !!
Hip-hip hurra !!

Most egy oraja ertettem meg a relativitaselmeletet !!!
Legalabbis egy reszet.

Azoknak irom, akik me'g nem erteik, de erdekli oket.
Igyekeztem ertheto es felfoghato sorrendben irni a lepeseket:

Az idodilatacio (oh, micsoda szo!) , szoval az ido "lassabban tele'se"-nek a
keplete'ben a vak is latja a pitagorasz tetelt, amiben a c az atfogo, az
egyik befogo pedig a v.

Tudjuk, hogy a sebesseg a mi 3D terunknek egyik iranyaban sem lepheti
tul a c-t.

De az egyszeruseg kedveert egyelore a 3D ter helyett kepzeljunk csak egy
2D sikot magunk ele.
Erdemes lerajzolni, mint egy vizszintes papirlapot.
(Ahol 2D-t emlitek, ott mindig a mialtalunk megtapasztalt 3 terdimenziot
ertem)

Legyen ebben egy allo tomegpont.

Ekkor a tomegpont  _csak_  a sikra meroleges iranyu idoben "mozog",
egyebkent all.
Magyarul telik az ido. Ez a sikra meroleges vektor c hosszu. (Ki fog ez
jonni..nyugi !)

A tomegpontnak "vizszintes" (altalunk erzekelt/megfigyelt) sebessege a
v-vektor.
Ha ez a v-vektor no, akkor az eddig meroleges c-vektor egyre inkabb "eldol".
A hossza c marad, csak a vetulete no, mint az arnyek. De ez a vetulet
termeszetesen soha nem lehet nagyobb, mint maga a vektor, vagyis mint a c.

Ez magyarazza az ido maskeppen tele'set, mert a v-vektor novelesevel a
c-vektor "fuggoleges" komponense csokken. Ez a komponens az ido reciproka.
Vagyis, ha
valami v=c-vel halad, akkor nincs is fuggoleges komponens, tehat annak a
v=c-vel halado megfigyelo szamara az ido olyan lassan telik, hogy megall.
Vagyis vegtelen sok ido van. Tehat a fotonok aztan raernek : ))

Szoval _mindig_minden_c-vel_megy_, csak eppen a c-nek a mi 2D sikunkra valo
komponense valtozik, ha valamit gyorsitunk vagy lassitunk.

Aztan itt van a tomeg es a mozgasi energia:
Ha csak all a tomeg, akkor a "mozgasi energiaja" a szokasos 1/2 m* c^2. (Az
1/2-del egyelore nem tudok mit kezdeni)

Ha a test a mi 2D sikunkban is halad, akkor csak a c _iranya_ valtozik egy
kicsit.
Vagyis a fuggoleges sebesseg-komponens rovidul, (az ido lassabban telik)
es a lendulet-megmaradas szerint a tomeg kenytelen noni !
Es mint tudjuk: no" is !

Tiszta ugy.

Szal ez az eddig 2D-nek hivott sik (ami ugye a mi 3D terunk) egyenletes
sebesseggel halad egy olyan iranyban, ami mind a ketto dim.-re (a mi
mindharom dimenzionkra) meroleges.
Ez a sebesseg adott, ilyen a vilag.

Es mi ilyen "laposan" latjuk a vilagot.

Ha rosszul latnam megis az egeszet (amit ketlek, mert annyira stimmel
minden), de ha me'gis, akkor valaki szoljon bele, hogy meg idejeben
felhomalyositson. Elore is koszi erte.
Ha jol latom, akkor is valaki erositsen meg a hitemben.

Udv.

Benyo

Mathi,


>>Pedig a toltesek kozotti erohatas ugyanolyan modon keletkezik, mint a
gravitac
>io.)
>ez nem elfogadott elmelet, csupan hipotezis.
Hat igen, mert itt elo kellene jonnom az elektromos kolcsonhatast koveto
virtualis foton emisszioval es abszorbcioval, ami tokeletesen magyarazza a
statikus elektromos toltesek kozotti vonzoerot.
Es persze a tomegek kozotti vonzas hasonloan levezetheto a gravitonok
(virtualis) kibocsatasaval es elnyelesevel.
A bibi ott van, hogy epp en szokom surun tagadni eme zerus nyugalmi tomegu
es fenysebesseggel terjedo reszecskek letezeset. Igy dol a Vaskalap sajat
dugaba :-)


>mellekesen nem biztos, hogy a gravitacio additiv, azt hiszem, a kerdes e
korul
>forog. ezeert kell precizen
>megnezni ezt az elmeletet, es megnezni, hogy egyertelmuen definial-e, es
mik a
>kovetkezmenyei, ellenorizni, stb.
Ha a gravitacio nem additiv, nem ervenyes a szuperpozicio elve,
akkor azonnal meg kell nezni az elektrosztatikus kolcsonhatast is, hiszen
pont annyira az is lehet nem additiv.
Ez persze sokkal kisebb koltseg- es erobefektetessel megcsinalhato. Ugyanis
minden feltoltott kondenzator, vagy kis drotdarabra felfuggesztett ket
alufolia darabka (elektroszkop) lemezei kozott ugyanolyan toltesek okoznak
vonzo illetve taszito erot.
Toltesekre tehat biztos nem igaz a "Dezso law".
De ha a "Dezso formalizmus" korrekt a gravitaciora, akkor formalisan
felirhato a toltesekre is.
 Es akkor ott is mukodnie kene.
Ugyebar.
De nem mukodik.


>de peldaul a kb. azonos tomeg kettoscsillagok gyanus esetek.

Gyanus ? Annal azert egy kicsit tobb.


Dezso,

>(Vaskalap) Janos hozzaszolasabol latszik, hogy mindezidaig egy kukkot
>sem ertett meg sem a gravitacios kiserleteinkbol, sem pedig az elmeletbol.
Dezso elso, igazan korrekt megallapitasa.  Hurra.
Kerdes, hogy ez a teny Janos hibaja, az elmelet hibaja, vagy Dezso hibaja
(aki nem ad peldaul vilagos valaszt a harom egyenlo tomegu test kerdesere).


>"Miert nem repul kette a Fold a tengely koruli forgasa miatt?" - kerdezi
Janos,
>a valasz nagyon egyszeru: a Foldet a gravitacios sajatenergiaja tartja
>ossze.
Hat az az energia sokmindenre kepes. de hogyan tart ossze energia testeket ?


> A gravitacios sajatenergia szamszeru erteke ugyanaz marad a
>Bodonyi-Sarkadi gravitacios modellben, mint Newton elmeleteben.
Na most megnyugodtam.
Ugyanis az energia kifejezeset differencialva megkapjuk az erotorvenyt.
Derivalj hat egyet Dezso, es nezd meg az erotorvenyt !


>A kerdes hattereben ott all az a megcsontosodott tevhit, miszerint
>a gravitacios kolcsonhatasi energiat ki lehet ugy szamitani, hogy kepezzuk
>a paronkenti kolcsonhatasi energiakat es a vegen ezeket osszeadjuk.
>Ez ugyan igaz a Newton-i gravitacios elmeletben, ahol a kolcsonhatas
>linearis mind a ket kolcsonhato tomegre nezve.
Vigyazz, Dezso ! Tiz sorral feljebb azt irtad, a ugyanaz a ket gravitacios
energia erteke.
Na most akkor mi van ?


> Ha nem meggyozo, akkor szemelyes levelezessel folytathatjuk az
>eszmecseret.
Nem meggyozo, de itt, a nyilvanossag elott kerem a meggyozesemet.

Udvozlettel: Janos

Dezso irja cikkeben:

"Ha elfogadjuk a szakmai körökben általánosan kialakult vélekedést,
miszerint a G gravitációs állandó relatív hibája legalább fél százalékos,
akkor a G relatív konfidencia intervalluma ennek kétszerese, azaz legalább
egy százalék. A gravitációs állandó hibája tehát összemérheto a
meghatározandó paraméter korrekciós hatásával. Sajnálatosan be kell látnunk,
hogy a Föld-Hold kettos rendszer vizsgálata jelenleg nem igazán alkalmas az
általánosított gravitációs törvény érdemi ellenorzésére."

A masikban pedig:

"Jelenleg a gravitációs állandó legpontosabbnak tartott és nemzetközileg
általánosan elfogadott értéke:
6.67+-0.00085
melyet Cohen és Taylor az összesített gravitációs mérési eredményekbol és az
alapveto fizikai konstansok összehangolásából határozták meg az 1980-as évek
derekán (Ref. 1. 5, 1. 6).
 A gravitációs állandó nagypontosságú meghatározására irányuló eddigi
törekvések azonban egyelore nem hozták meg az elvárt pontosságú eredményt.
Zavaró továbbá az a körülmény, hogy a különbözo, nagy precizitású
laboratóriumi G mérések között is jelentosek az eltérések. A különbözo, nagy
megbízhatóságú kísérletekbol ez idáig publikált mérési eredmények
összehasonlításából a gravitációs állandó relatív pontosságát a legjobb
esetben is csak 10-4 értékure becsülhetjük. "

Szuper.
 Maris megallapithatjuk, hogy mar a Föld-Hold kettos rendszer vizsgálata is
kivaloan alkalmas az elmelet ellenorzesere.


De Dezsonek ez nem tetszik, ezert surgosen keres egy hivatalbol pontatlan
modszert, amivel agyon lehet csapni a gondosan kivitelezett es kis szorasu
laboratoriumi eredmenyeket:

"Ha viszont tekintetbe vesszük a geofizikai mérések eredményeit is, amelyek
szerint a G értéke szisztematikusan kb. egy százalékkal nagyobb a
laboratóriumi mérések eredményeinél, akkor a gravitációs állandó hibáját
szükségszeruen legalább egy százalékosnak kell tekintenünk. "

Hat erre nehez azt mondani, hogy "szakmai korokben elfogadott nezet".

Janos

Kedves Sarkadi Dezso!

Tovabbra is hangsulyoznek egy-ket megjegyzest. Eloszor is megismetelnem az
elozo megjegyzeseimet, de indokolnam is oket. Nem tudom, hogy
tudomanyfilozofiabol mennyire vagy otthon, mindenesetre, aki uj elmeletet
probal bevezetni, annak hasznos lehet tudni, foleg, ha azt akarja, hogy meg
eleteben elismerjek az elmeletet, ne utolag jojjenek ra, ne ugy szerepeljen
a tudomanytortenetben, mint aki mar a "nagy tudos" elott pedzegette a temat,
de nem jol prezentalta az elmeletet. Szoval szerintem emiatt a
kovetkezokeppen kellene eljarni.

1) Ramutatni egy olyan kiserletre vagy megfigyelesre, ami a
relativitaselmelet (newtoni elmelet) elfogadott valtozataval ellentmond.
2) Amennyiben ez sajat kiserlet, akkor talan legelso dolog errol a
kiserletrol egy iszonyuan reszletes cikk irasa. Ugyanis egy ellentmondo
kiserletnek ebben a temaban mar eleve nagy hordereje volna. Senki nem fog
torodni az elmeleteddel, amig nem szuletik meg a konvencio arrol, hogy van
ellentmondo kiserlet. Ehhez pedig az kell, hogy pupblikald, es ellenorizzek
a kiserletet.
3) Ezutan jon az elmelet bemutatasa.

Errol tobb megjegyzesem is van. Eloszor is szamomra zavaros, es
befogadhatatlan az, ahogy irsz. A newtoni modell tomegpontot, es erot
tartalmaz, aztan persze tartalmaz energiat is, mint az ero integraltja,
stb... A te elmeletedben valami alapvetoen mas, de ez nem derul ki elso
ranezesre. Ha jol vettem ki az itteni vitakbol, akkor valami olyasmi, amitol
az erotorveny nem lesz additiv stb. Namost ezert nagyon jol definialt
alapfogalamkbol kiindulva kell leirni az elmeletet. Alapvetoen ki kell
jelenteni, hogy vannak erok, energiak, tomegpontok (vagy mi van ehelyett),
es a tomegpontokmozgasat mi hatarozza meg, stb. vagy mi van tomegkozeppontok
helyett, mi van elosztott testek eseten, stb..

4) Ezutan be kell mutatni, hogy az uj elmeleted megmagyarazza az ellentmondo
kiserletet.

5) Ezek utan be kell mutatni, hogy az uj elmelet magyarazza az osszes regi
kiserletet. Vagy esettanulmanykent, vagy elmeletileg.

Ezek utan mindenki el fogja hinni, hogy szukseg volt modositani az
elmeletet, hogy jobb elmeletet talaltal ki, de meg ketsege lehet az
embereknek, hogy esetleg ez csupan valami ad-hoc modositas, ezert:

6) Talalni kell egy olyan kovetkezmenyt, ami predikcio, es amit nem ti
ellenoriztek, hanem masok.

Ez fogja meggyozni az embereket, hogy ez az elmelet nem csak amolyan
magyarazkodas, hanem melyebb dolog, tenylegesen a termeszet egy alapvetobb,
valodibb leirasat adja.

Tovabbra sem foglalkozok a fizikai kepletekkel, stb, mert tudom, hogy
mindenki mas ezzel bombaz a listan.

math

Kedves Isvara!

Meg egyszer osszefoglalnamnagyon tomoren es nagyon precizen
tudomanyfilozofiailag azt, hogy szerintem milyen konkluziora juthatunk az
itt lefolytatott vitainkbol.

1) Letezik egy problema, egy tapasztalati halmaz, az elovilag, amely
valamilyen elmeletet igenyel, legfokeppen nem is a mukodese, hanem inkabb a
letrejotte.

2) Letezik egy olyan elmelet, az evolucio, amely

    a) Tudomanyos modszertani szempontbol tudomanyos elmelet (bar
ketsegtelen, hogy jo lenne nagyon tomoren es precizen leirni, hogy mi is az
elmelet lenyege)
    b) Nagyon sok kovetkeztetest lehetseges levonni az elmeletbol, azaz az
elvi empirikus tartalma nagyon gazdag.
    c) Jonehany megfigyelest es tulajdonkeppen minden kiserletet lehet
magyarazni az elmelettel, es jonehany megfigyelest lehet korulbelul
magyarazni az elmelettel.

Amire mar masokis ramutattak, es a te irasaid is ramutatnak, az a kovetkezo

1) Az elovilag egy rendkivul bonyolult rendszer, rendkivul sok, es rendkivul
osszetett kerdest vet fel.

2) Az evolucio egy osszetett rendszer, es meginkabb egy osszetett
rendszerben mukodik, ezert az evolucio mukodese egy bizonyos megfigyelt
problemaban nagyon nehezen, nagyon sok idovel, nagyon sok energiaval,
raforditassal vezetheto le. Ekeppen nagyon sok megfigyelesben jelenleg nem
tudjuk, hogy az elmelet magyarazza-e azt a megfigyelest, avagy az elentmond
neki.

3) Ramutattal arra, hogy jonehany megfigyeles, amire az elmelet vonatkozik,
nem reprodukalhato. Ennek oka az, hogy maga a jelenseg osszetett, bonyolult
es sok ido, ter, anyag energia, vagy nagyon specialis korulmenyek kellenek
hozza. Rautattal arra, hogy a tudosok kiserleteikben teret, energiat,
anyagot, es mas korulmenyt, kulonbozo dolgokkal helyettesitenek, ugymint
emberi beavatkozassal, extrem korulmenyekkel. Ez kiserlettechnikailag
szerintem indokolt. Ugyanis vagy extrem korulmenyekkel reprodukaljuk a
kiserletet, vagy nem tudjuk reprodukalni a kiserletet.

Tegnap lattam a spektrumban, hogy az anyagok elettartamanak es
ellenallasanak vizsgalatara egy nagy sulybol, es nagy fordulatszamu furobol
allo berendezest hasznalnak, amely jelentos terhelessel forgatja az eszkozt,
amely igy nehany perc alatt eltorik. Igy reprodukaljak azt, amit nem lehet
reprodukalni, nevlegesen azt, hogy egy vasalkatresz tobb evtized alatt
hogyhasznalodik el.
Jogos ez a modszer? Igen, ha figyelembe veszzuk azt, hogy a reprodukcio
modositassal tortent. Van jobb lehetosegunk? Nincs. Erheti emiatt jogos
kritika a tudomanyt? Mint az elobbi ket kerdesben erveltem, nem. Elfogadod
ezt? Remelem igen.
Elfogadod ezt az evolucio eseteben? Tudtommal nem. Kerdezem tehat, miert
nem?!

4) Ramutattal arra, hogy jonehany megfigyelesre nincsen magyarazat, es
paraszti esszel gondolkodva a megfigyeles "ellentmond" az elmeletnek. Hogy
ugymondjam, van jonehany megfigyeles, ami meglepo az evolucios elmeletre
gondolva. Azonban, az, hog ynincs magyarazat, ilyenkor azert van, mert a 2)
pontra hivatkozva, ebben az esetekben az elmeleti levezetes nehezkes. Az
pedig, hogy elso paraszti ranezesre a megfigyeles ellentmond az elmeletnek,
nem jelent semmit. Tudjuk, hogy antropomorf, linearis, egysiku
gondolkodasunk sokszor becsap minket. Attol, hog yvalami latszolag
lehetetlen, szigoru logikai levezetes utjan lehetseges, hogy lehetseges,
sot, szuksegszeru. Utalnek itt egynehany kormonfont tudomanyos talalmanyra
es megfigyelesre, mint amilyen az acelbol keszult hajo, sot repulogep. Jozan
paraszti esszel ezeknek el kell sulyedniuk, le kell zuhanniuk. azonban a
preciz logikai levezetes azt mutatja, hog ynem igy van. Az evolucio eseteben
te sokszor a paraszti gondolkodast hoztad fel, es elfeledkeztel a preciz
levezetesrol. Az evolucio eseteben a preciz levezetesek sokszor hianyoznak,
de ebbol nem kovetkezik, hogy ne volna valami lehetseges, csak azert, mert
elso ranezesre ugy tunik.

Amire nem mutattal ra:

1) Nem mutattal ra arra, hogy barmely megfigyeles szigoruan ellentmond az
evolucios elmeletnek, es cafolja azt. Csak olyan eseteket soroltal fel,
amelyek gyanusak, es ranezesre ellentetesek.

2) Nem mutattal ra egy olyan elmeletre, amely a demarkacios kriterium
szerint tudomanyos, es jobb magyarazokepesseggel rendelkezik, mint az
evolucios elmelet.

Termeszetesen bemutattad azt, hogy az evolucios elmelet egy meg nem
befelyezett elmelet, egy olyan elmelet, amelynek levezeteseit ki kell
bontani, minden esetet meg kell vizsgalni, es minden megfigyeleshez meg kell
talalni a magyarazatot, vagy ki fog jonni, hogy az eset ellentmond az
elmeletnek. Mi ebbol a konkluzio? Az-e a konkluzio, hogy mas elmeletet
kellene elfogadnunk, hogy az evoluciot el kell vetnunk? Nem. Miert kellene
csak azert elfordulnunk egy elmelettol, mert az meg nem tokeletes? Semmi
okunk ra, amig az elmelet helyett nem bukkan fel egy jobb elmelet, vagy nem
mutatjak meg, hogy az elmelet tarthatatlan, mivel cafolt.

metafora: Csak azert, mert meg nem masztunk fel egy hegyre, viszont
magasabbra akarunk jutni, nem kell atmenni egy masik hegyre, hanem inkabb
felfele kell maszni. Mindig a legmagasabbnak tuno hegyen kell maszni. Az
evolucio az a hegy, amely legmagasabbnak tunik a meglatasunk szerint. Messze
a legmagasabbnak.

Amit tehat konkulzionak te suggalsz, az modszertanilag inkorrekt.

math

Kedves Geza !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Regebbi szamok + antianyag ( 23 sor )

> Az antianyagrol tud vlki vlmit? Letezik?

A reszecskefizikusok jol ismerik az antiprotont. Termeszetesen letezik,
csak "normalis" korulmenyek kozott nem marad meg, hanem szetsugarzassal
megsemmisul a normalis propotonok kozott. 
Keletkezik peldaul ket proton utkozesenel, de ehhez az kell, hogy az 
egyiknek legalabb 10 Gigaelektronvolt energiaja legyen (sebessegre le-
forditva legalabb 0.995 fenysebesseggel menjen). 

> Ma olvastam egy regebbi hirt, hogy tavaly 
> Japanok egy 60 emelet magas 30 millo kobmeter terfogatu ballont 
> engedtek fel a felso legkorbe, es a 2500kg-os erzekelo berendezes 
> talalt nehany 100 antiprotont.
> Szoval azt nem ertem, ha letezik miert ilyen ritka az antianyag, 
> miert kellett egy ekkora lufi, es hogyan mutatta ki az antiprotonokat?
> Milyen reakcioban keletkeznek?

A kozmikus sugarzasban van boven 10 GeV feletti proton. Amikor ezek ut-
koznek a csillagkozi terben levo atomokkal (nagyjabol egy atom per kob-
centi), akkor keletkezhet antiproton. A csillagkozi terben terben eleg
ritka a materia ahhoz, hogy ezek az anitiprotonok sokaig eleljenek. A 
kozmikus sugarzasban nagyjabol minden tizezredik-szazezredik protonra 
jut egy-egy antiproton. A kerdeses antiprotonok nagy resze igy keletke-
zett.

A nagy lufi azert kell, hogy a nehez berendezest a legkor tetejere vigye.
Kulonben az antiprotonok a legkor atomjaival hamarabb utkoznek es lejjebb
mar nem figyelhetok meg "tisztan". A berendezes azert (is) nehez, mert 
van benne egy nagy magnes, meg nagy detektor kell azert is, mert az anti-
protonok kevesen vannak. Az antiprotont ugy mutatjak ki, hogy ugyanolyan,
mint a proton, csak a toltese ellentetes, emiatt forditva terul el a mag-
neses terben -- ehhez kell a nagy magnes. 

udv
kota jozsef

Kedves Janos !

>> Transzformatorok marpedig nem mukodhetnek !
>
>>de azert egy mento-kerdes utan atengedtek
>>az egyebkent jotanulokent szamontartott diakot.

>Nagy hiba volt.
>En helybol jelest adtam volna neki. Ugyanis ez a dolog kisse el van
>sumakolva a tankonyvekben, es aki ennyire atgondolja a dolgot, az jobbat
>erdemel.
>Itt most a bizottsag bukott meg.

Magam is epp a fenti eset kapcsan kezdtem elmerengeni,
hogy mitol jutott a srac erre a kovetkeztetesre, es
hogyan lehetne koznapi magyarazattal megvilagitani es
konnyebben megjegyezhetove tenni a trafo mukodeset.

Valoszinuleg a tankonyvek statikus abrai okoztak.
Igen gyakran abrazoljak a vasban az ott surusodott erovonalakat.
Meg nyilat is tesznek rajuk. 

Az erovonalak ( melyeket csak a szemleletesseg kedveert szoktunk 
alkalmazni) azonban nem csak a vasban leledzenek, hanem mindenutt a vas
kornyeken is, sot - az egesz vilagegyetemet atjarjak. 
Amint a trafo primer tekercset arammal gerjesztjuk,
akkor kezdenek az eredetileg vegtelen ritkan jelenlevo vonalak 
osszesurusodni a vas iranyaba. 
(mintha a vas szippantana ossze oket.)
Ezen csapatosszevonas kozben persze kenytelenek a tekercseket metszeni.
Ennyi. 
Az lehetne egy kerdes, hogy a virtualis vonalak
milyen maximalis sebesseggel mozoghatnak a vasba bele, 
de miutan a valosagban a vonalak nem leteznek, igy 
valoszinuleg illetlenseg ilyen kerdest felvetni. :)

>A vasreszelekes erovonalkep kialakulasat pontosan az a 
>differencialegyenlet kormanyozza - irja le, mint az aramlasokat.

Igen, errol tudok, de a magnesseg eseten aramlasrol
nem szoktak szolni, es nincs is kimutathato aramlo
fluidum.

>>vonalakba rendezodese a kvantumelmelet tiltott es lehetseges
>>allapotaira emlekeztet,
>Hat emlekeztet, de ahhoz mar nincs koze, ha csak annyi nem, 
>hogy a reszelek diszkret szemcsekbol all.

Ha magasbol reszeleket hintunk a magnes feletti
papirlapra, akkor a reszelek eloszlasat - azt hiszem -
nem lehet a klasszikus mechanika matematikai apparatusaval 
elore szamitani, bar lehet, hogy ebben tevedek.

>>Te jo eg, ez mintha maga a titokzatos foton mechanikai
>>analogja lenne ?!
>Javaslom Simonyi professzor ur konyvet, remek fogaskerekes abrak vannak
>benne a Maxwell egyenletek szemleltetesere.

Igen, tudom, hogy Maxwell sokat kinlodott mechanikai analogiak
keresesevel. O, ha tudta volna, hogy a hidrodinamikai analogia
mennyivel kezenfekvobb. :)

Udv: zoli

Kedves Sarkadi Dezso!

Ugy tudom, a gravitacios allando erteke azert fel szazaleknal
nagyobb pontossaggal ismert: megvan az fel ezrelek is:
G = (6.673 +- 0.003)*10^-11 Nm2/kg2
Ha igy van, akkor a Fold-Hold rendszerre maris ellenorizheto
az elmelet.

Udvozlettel:
Kalman

>_Szoval azt nem ertem, ha letezik miert ilyen ritka az antianyag, miert
kellett
>egy ekkora lufi, es hogyan mutatta ki az antiprotonokat?_

Termeszetesen az antianyag azert ilyen ritka, mert a vilagegyetem - vagy
legalabb is az a resze, amelyben mi tartozkodunk -, aszimmetrikus. Ha
szimmetrikus volna, az anyag + antianyag pillanatok alatt szetsugarozna, es
csak elektromosan semleges reszecskek leteznenek. Ezekbol nem jonnenek letre
komplexebb strukturak. Antianyag-reszecskek elenyeszo szamban letrejonnek,
de pillanatokon belul talalkoznak a parjukkal, es szetsugaroznak. A lufi
nyilvan azert kellett, hogy viszonylag ures terben vizsgaljak az esetlegesen
felbukkano anti-anyagreszecskeket.

Ferenc