Olvastam egy esetet, mely állítólag a határozatlansági reláció érvényesülésének 
példája: Keskeny résen átbocsájtott fénysugár a rés utáni ernyőn szélesebb 
fényfoltot eredményez, s minél keskenyebb a rés, a fényfolt annál szélesebb. 
Ez pedig a fotonok tovaterjedési irányanak határozatlanabbá válását példázza. 

Ha a rés után lencsét teszek, mely egy pontba fókuszálja a szétszóródott 
sugarat, negligáltam-e ezzel a határozatlansági relációt?

Zoli

Elvártam volna, hogy ennek a buta embernek, megmagyarázzátok
hogyan gyüjti be a frekvenciát egy érzékelo és hogyan szaporitja meg egy
reflektor? Ehelyett jönnek az igazolások, amit én is ugy tudok, mint ti.

<<<Ha valaki azt sem tudja, hogy mi az az eszkuder, akkor bizony nehéz
vele a zseltoksz fikarizáció közbeni szubtitálásáról társalogni...>>>

A székely ember erre azt mondja "Bolond likból, bolond szél fúj"

<<<Szerencsére a munka nehéz
részét már kétszáz évvel ezelott elvégezte egy Joseph Fourier nevu
francia matematikus és fizikus (vedd észre, hogy kb harmadszor hívjuk>>

Ebben én nem kételkedtem soha, de azt is kérdeztem, hol alkalmazzák
a minden napokban, milyen készülékeknél a modszert? Ritka az a hang, amelyik
egy mp-ig tart, a mindennapi beszédben, s még zenében is.

<<<Amennyiben a szorsejtek egyáltalán nem rezegnek, a
részecskék hiába jutnak el csigába, onnan nem továbbítódnak az agyba. A
szorsejtek nem rezgése lehet az egyik oka a siketség kialakulásának.">>>

A fülnek a rezonátor elve nem müködik (csak a mult század elején hitték 
ugy)
Minden receptor, csak mintavételezést csinál (ezen alapszik a mozgókép).
A szörsejtek altal érzékelt frekvencia (akcióspotenciál formában) egyáltalán
nem tükrözi az inger frekvenciáját.sem helyét (a legmagasabb hang is csak 
pár
száz Herz). Bálint Péter: Orvosi életten.

<<<Az 1Hz-es jel periodusa 1s. Tekintve, hogy a Hz deficioja az, hogy 1/s,
ez nem meglepo. Ha egy jelforras mozog, attol nem valtozik az altala
kibocsajtott frekvencia. Ha a repulogepen ulve zenet hallgatsz, akkor
nincs az egesz eltolva tobb oktavval, pedig a repulo ~0.8 Mach
kornyeken repul. Ha persze te mozogsz a jelforrashoz kepest, akkor a
dolog egesz mas. Akkor lehetseges, hogy a jelforras X frekvenciat
bocsajt ki es te Y frekvenciat eszlelsz, ez termeszetes, ez a Doppler
hatas. Mondjuk valaki egy pontban golyokat lok feled, 1 golyo/s>>>

Hány Hz-es frekvenciát hallasz, egy a a feléd közeledo jelforrásból,
ha annak sebessége 340 m/s? A repülö gépen egy relativnyugalmi helyzet 
van
(próbáld meg ugyanezt, visszavert hanggal,  viszhanggal).
amikor a frekvencia nem változik forrás-érzékelö viszonylatában, de ha 
földön ülsz
a közeledö hangot magasabbnak érzed és nem te mozogsz.
Az nem mondja meg senki, hogyan tud változni a frekvencia, ha a forrás
közeledik felém? Egy adott hullámhosszuságból nem lehet többet begyüjteni
mind annak a frekvenciája. Nem fér bele az egy mp-be, több hullám..
Az ezer literes tartályt, ezer egy literes vizzel feltöltöm, de függetlenül 
a feltöltési
sebességtöl, csak ezer liter fér bele.
A feléd közeledö hangforrás frekvenciája hol vátoztozik meg? A kibocsátó
hangforrás által, vagy az ülö ember füle által? Hol és hogyan?
A hullámhosszat keltö periódus, nem azonos a hullám hatásperiódusával, 
éppen
a mozgások miatt.

Üdvözlettel Sonibá!

Uraim, 

> Azt nem álítom, hogy kifogástalanul fogalmazok, de azokat a pontokat, 
> amelyeket a Doppler-elv megfogalmaz, nem tükrözik a hullámváltozások 
> mindenfajta jelenségét, a forrás, érzékelö, stb. sebesség függvényében. 
> Azért mondom, hogy egy pontal bövül az elv. Az vitte téves utra a Michelson 
> eredmény kiértékelését.
> 
> Üdvözlettel Sonibá!

> Feladó: mizsei_uh.emb.tee
> 
> >Most Sonibá szépen elgondolkozik, és levonja a következtetéseket...
> >@@@ naiv vagy... @@@
> A moderátornak most is, mint mindig, igaza van...   :-(
> J.

Ugye mondtam, hogy igaza van, ld fent.
Sonibá ugylátszik sosem fog magabaszállni és elgondolkozni, nem is beszélve 
a következtetések levonásáról, a fő baj, hogy nincs egyedül .-(


> megpedig roppan egyszeru, lemezekbol epitett rezonatorokkal (nem csak
> mese, en lattam rezonatoros frekvenciamerot *ipari alkalmazasban*
> mukodni).
Ötven Hz környékére szoktak csinálni, igen pontosan működnek.
Újabban mikromechanikai technologiákkal csinálnak ilyeneket, igen magas
frekvenciáig működnek. 

> Ha a hullám definíciója netán tovaterjedő rezgés, akkor felmerül, hogy 
> nem minden tovaterjedő változás hullám.
Igen, kedves Zoltán.
A Schroedinger egyenlet megoldasa egy hullám, de az abszolutértéke
egyben a részecske megtalálási valószinusége is egy adott terrészben,
e valoszinűség megváltozása irja le a reszecske terjedését, vagy a
részecske, mint hullám terjedését.

> De mit mondjak a szalag púpjára? Hullám? 
> Inkább dagálynak nevezném. De egyből felmerül: Hullámjelenség e a dagály? 
Igen, gerjesztett hullám, a Hold (és más égitestek) gravitációs hullámai 
által gerjesztett hullám, "kényszerrezgés".

Minden változás hullám.

Ha már igy leragadtunk a rezgéstannál, hagy hivjam fel a figyelmet a
periodikus jelenségek egy általános természetére: periodikus mozgás
mindig akkor keletkezik, ha a részecskére a mozgásával ellentétes irányú
erő hat.  Ha az erő arányos a kitéréssel,  tiszta szinuszos mozgas lép
fel (tömeg, rugó).
Ha az ero zérus, egy bizonyos kitérésig, de egy ponton igen nagy, akkor 
az utfuggvény egy háromszög jel (két merev fal között pattogó golyó).
Ha az erő állandó, nem függ a felpattanó golyó helyzetétől, masrészt a 
merev betonba csapódáskor igen nagy, akkor egymáshoz csatlakozó
parabolaívek irják le az utfüggvényt. 
stb...

matematikailag nálam képzettebek rávilágíthatnának a kényszer mikéntje 
és a rezgés spektruma közötti összefüggésre.

udv.. 
János.

Sem nem irigylem, sem nem utálom azt, aki a fény kettős természetét
parodizálta. Azt sem tudom, hogy kicsoda az illető, mert csak a leveleit
ismerem, őt nem. Több éve olvasom azonban hajánál fogva előráncigált
ötleteit. Kellemes meglepetés volt, hogy most lényeges dologra tapintott
humoros formában. Én azokat irigylem ugyanis, akiket a nyilvánvaló
ellentmondások nem nyugtalanítanak. Kellemes lehet élni úgy, hogy valaki
érti az olyan mondatokat, hogy nyissuk ki az ablakot, hogy be legyen csukva.
Utálni senkit sem útálok, mert az túl fárasztó, és semmi haszonnal nem 
jár számomra.