> Felado :  [Hungary]

> Fel tudna sorolni valaki, hogy mik a biologiai evolucio alapfeltevesei?
>
> Valami olyasmik, hogy eroforrasok korlatozottak, ezeket jobban kihasznaloknak
> nagyobb az eselyuk a tulelesre stb.

Egy faj egy populaciojaban az egyes egyedek genetikai anyaga elter
egymastol. Az elohely valtozekony kornyezeti hatasainak az egyes egyedek
eltero mertekben kepesek megfelelni eltero genetikai anyaguk
kovetkezteben. A genetikai okorlo mechanizmus hibai kovetkezteben a
populacioban idorol idore olyan uj genek jelennek meg, amelyek az elozo
generacioban nem voltak jelen (mutacio). Ez eddig teny.

A kovetkezmeny: a populacio genetikai allomanya a generaciok soran ugy
valtozik, hogy tulsulyba kerulnek benne az olyan genek, amelyeket a
leginkabb alakmazkodokepes egyedek hordoznak. A kevesbe sikeres genek
ertelemszeruen megritkulnak, esetenkent teljesen eltunnek.

A nepszeru megfogalmazas kicsit felrevezeto miszerint a "legerosebb egyed
el tul". Inkabb a "leggyengebb pusztul el eloszor" a jo.

Necc Elek (az ezermester)

Az angstrom (10E-10 m) egyaltalan nem elavult. Ma is elterjedten, sot,
szinte kizarolagosan hasznaljak molekulaszerkezetek jellemzesenel, sot, a
felulet megadasara altalaban negyzetangstromot, a terfogatera
kobangstromot hasznalnak. En is hasznalom napi munkamban ezeket a
mertekegysegeket.

Szilagyi Andras

Egon,

>Vadat s halat, s mi jó falat,
>sürgo csoport, száz szolga hord,
>hogy nézni is tereh.



>Honnan jött a "tereh" szó?

Ez egy szenzacios szo. Reszint a "teher" kicsavarasaval a verssor jobban
hangzik, es nem olyan kozonseges.
Masreszt a teru"-re asszocialhatunk belole, ami a teritek felé atmenet,
vadaszatokon az elejtett vadak egymas melle fekteteset idezi.
A "teher" kicsavarasat segiti, hogy ha ragozzuk, akkor helyet cserel az r es
a h. Teher, terhes. Nezni is terhes. Nezni is terh... Az rh koze tegyunk be
egy e-t. Maris kesz a tereh.

Arany Janost kell olvasni, ha meg akartok tanulni magyarul. Javaslom a
balladakat. Neha a hideg razza az embert, olyan hatasosak.

Janos

Szia Kalman!
>>nem fogom latni szerintem
>Miert nem?
Nem figyeltem idaig a planetak mozgasat, csak most kezdtem el, hogy a
palmtop mindig nalam van, es meg is mondja, hogy hol keressem oket. Regen
csak a papir csillagterkep meg a zseblampa volt. (meg a szunyogok :) A Hold
ciklusat vhogy sokkal lassabbnak kepzeltem, de egesz gyorsan halad az egen
visszafele. Kozben rajottem, hogy a progi nem is olyan buta, 5foknal kisebb
latoszognel mar piktogram helyett a Hold igazi kepet rajzolja ki. (kraterek
nelkul :) ugyhogy nem is kellett volna talalgatni.

>>>A Hold 45 masodperc alatt eszi majd meg az O:vo:nco:t<<<
Jo ez a regiesch nev. Tudsz meg ilyeneket kuldeni?

>>>  >Miert erzi az ember a frontokat elore? legnyomas? ionok?
Talan. Meg elektromos tererosseg. Magneses tererosseg.
Sot nem csak maga a legnyomas, hanem annak
idobeli valtozasa (ido szerinti derivaltja) is beleszolhat.<<<
En is megerzem, de van aki ilyenkor total KO lesz. Ha ilyen egyszeru dolgok
okoznak, azokat lehetne kompenzalni, lenne ra fizetokepes kereslet.
udv, Sanyi

Szia Voland!
Van meg valami, ami feltunt nekem a Ferinek irt leveledben.
Ezt irtad:
>  Vagyis, 2 alapvetoen kulonbozo elmelet, nemhogy
> egyszerre igaz, de meg igazoljak is egymast! Ezt mondtad, ti.:-))
> Nem tunik ez, hmmm....problemasnak, Feri?
> Fotiszteletem Voland
En is tevedhetek, de nekem ugy tunik, hogy a feny (es a tobbi
elektromagneses sug.) reszecske termeszetere es ezek
hullamtermeszetere vonatkozo elmelet valojaban egyszerre
igaz, sot kolcsonosen kiegeszitik es igazoljak is egymast,
ezen kivul meg egyesiteni is lehetett a kettot. Tehat nekem
nem tunik problemasnak, amit Takacs Feri irt. Udv: S. Zoli

>Hónapokkal ezelőtt elsütöttem ezt a témát valamelyik webes fórumon, de
>valahogy "nem sült el". Hátha most, és itt........
Itt es most el fog sulni, ebben biztos lehetsz. Azert az ekezeteket es
az ekezetes cimet kihagyhattad volna - anelkul is eleg nagyot fog
szolni.

>Vala egyszer a NAGY BUMM. Ettől a gigantikus (feltételezett) robbanástól
>minden el kezdett mozogni, terjeszkedni a robbanás középpontjától távolodva.
>Meggyőződésem, hogy empirikus módon be lehet látni ,hogy a világmindenségen
>kívűl van olyan hely, ahol nincs anyag, azaz van még egy nem anyagi világ.
Amit en errol tudok: igen, elvileg lehetseges a mi vilagegyetemunktol
fuggetlen, hasonlo vagy masfajta vilagegyetem is. HA a letrejottenek
a valoszinusege  nagyobb, mint nulla, akkor szuksegszeruen
letre is jon, mert a letrejotte elott nincs ido igy idoproblemak sem.
--- egyebkent amit itt irsz, az nem "empirikus", hanem logikai modszer
akar lenni, csak ez igy nem mukodik, hibas logika.
--- mit ertesz azon, hogy nem anyagi vilag? HA letezik tolunk fuggetlen
vilagegyetem, az barmilyen lehet, (hozzank hasonlo) anyagi is,
semmit nem tudunk rola.
Ebbol, amit irtal, ugy sejtem, hogy vallasos vagy es igazolast keresel.

>Hogy hol lehet ez? Ugye a tudósok (is) att mondják, hogy a világmindenség
>még mindig tágul, sőt a tágulás még gyorsulóban is van. NA DE! Csak oda
>tágulhat, ahol nincs még anyag. Szemléletesebben nézve egy lufit ha fújunk,
>akkor egyre csak tágul, oda, ahol még nincs lufi.
NAGYON JO PELDA! De ez 2 dimenzios pelda: kepzeld tehat magad a lufi
feluletere, ahol csak azt latod, hogy ez a felulet mindig vegtelen
(barmerre mesz, akarmeddig mehetsz), viszont az egyes pontjai egyre
messzebb
vannak egymastol, tehat tagul. De nem latod, hogy _hova_ tagul
(honnan veszi el a helyet a tagulashoz), hogy _honnan_ jon az a hatas
(anyag, akarmi), amitol tagul, mert _nem latsz ki a lufi feluletebol_.
Ilyenforman lehetnek mas "lufivilagok" es mas, nem "lufi" vilagok is -
lehet pl. vegtelen gumiasztal is, amelyet huzni es csavarni lehet -
de mi van egy nem anyagi vilagban?

>Ha az okfejtés egy kicsit is elfogadható, akkor van olyan "határ" (amely
>persze csak az idő végtelen kicsi töredékéig fix), aminek az egyik oldalán
>anyag van, és a másik oldala anyagtalan.
NINCS! Illetve ha van, akkor nem a mi 3 dimenzios terunkben. HA ki lehet
ebbol lepni, es HA onnan meg lehet nezni ezt a 3 dimenzios teret, akkor
talan lehet ebbol valamit latni.

>Néhány x milliárd évet ugorva az időben (:> be fog következni a menetelés a
>semmibe, azaz a NAGY RECCS. E folyamat az összehúzódási folyamat, ahol
Ma ugy nez ki, hogy nem lesz ilyen, de ha megis:

>ugyanez lesz a helyzet. Az idő (ami ezáltal szintén megszűnőben lesz)
>töredékében mindig lesz egy határ, amely külső oldalán már nem létezik a
>matéria, mig közvetlenül mellette, a belső határnál még létezik. A lufi
NEM! Kozben ugyanugy nem latszik ez a hatar.

>üdv: mangrosz
Nagyon-nagyon foldhozragadt a fantaziad. Azon kivul is, akit leirtam -
nagy le'pte'kben (akar tavolsag, akar ido) egyaltalan nem biztos,
hogy minden mostani torveny igy igaz, ahogy most latjuk.
 ....Peldaul aki a neved utan akar Teged megitelni, az ugye szlavnak
gondolna.
Ha viszont ezt a nevet megforditjuk es "Groszman"-t csinalunk belole,
az rogton egesz mas nepcsoportra vall (Ez utobbi modszer
nem szigoruan vett tudomanyos elmelet)  :-)  :-)
Raadasul ez a modszer nem igazan alkalmas arra, hogy barki megismerje
azt, hogy valojaban milyen vagy - ezt mas modszerrel kell megtenni.

Sziasztok!

A multkor kozolt kepletek felreerthetok,
ezert most szorzasjelekkel egyutt megismetlem:
(1, 2, r, s: ezek also indexek szeretnenek lenni.)
Legyen a rac.  szam m/n,  ahol m es n pozitiv  egeszek es relativ primek.
m  es  n  primfelbontasa:
    m = p1^a1 * p2^a2 * ... * pr^ar       n=q^b1 * q^b2 * ... * q^bs
Kepezzuk  a K(m/n) fuggvenyt:
    K(m/n) = p1^(2*a1) * p2^(2*a2) *  ... pr^(2*ar) * q^(2*b1-1) *
q^(2*b2-1) * ... * q^(2*bs-1)
K  egy-egy  ertelmu fuggveny, ertekkeszlete a pozitiv racionalis,
ertelmezesi tartomanya a pozitiv egesz szamok halmaza.
Ha K(m/n)=2001, akkor m/n=?
A pontatlansagokert elnezest kerek.

Udv: Kalman

Sziasztok!

Egon irta:
 > a költoi szabadság engedi, hogy a rím, a ritmus, a vers
 >dallama miatt akár nem létezo szavak is legyenek a versben.
Az olvasonak viszont utana jogaban all hasznalni
- akar meg mas jelentesben is -
a kolto, iro altal alkotott szavakat, szerkezeteket,
mert azok most mar a nyelv reszei.
Jo pelda erre a "kvark" szo.
 >   Vadat és halat, s mi jó falat
      Szem-szájnak ingere,
Na!
 >   sürgo" csoport, száz szolga hord,
 >   hogy nézni is tereh;
 >Honnan jött a "tereh" szó?
Arany Janos nem talalt ki uj szavakat. Nem is szorult ra,
ismert eleget. A "tereh" sem az o talalmanya,
Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály,
Kazinczy Ferenc, stb. verseiben is szerepel
ez a szo,  utobbinal "teher es tereh"-kent.

Udv: Kalman

Egon:

>ma már a slendriánok használatát az Akadémia
>elfogadja, így én is kénytelen vagyok elfogadni, kifogásomat
>visszavonván.

Azt hiszem, helytelen a nyelvhasznalatban megjeleno, a nyelv szellemenek
megfelelo valtozast slendriansagnak nevezni. A magyar ugyanis agglutinalo
nyelv, es ezert idegen tole a flektalo nyelvekre jellemzo "tobb deklinacio".
Hogy miert alakult ki, mas kerdes, amelynek taglalasa messze vezetne;
mindenesetre azok az okok, amelyek letrehoztak a kulon ikes ragozast, mara
mar megszuntek. Ezert termeszetes, hogy a nyelv hasznaloi visszaternek az
egyseges ragozashoz.

Egyebkent az Akademia nem nyelvrendorseg; a nyelvet leirja, de nem
szabalyozza. Szerinted, ha lett volna Latin Tudomanyos Akademia, az az
olasz, a francia, a spanyol stb. nyelvet betilthatta volna? Es a slendrianok
hasznalatanak elfogadasa lett volna, ha nem tiltja be? Sokkal bonyolultabb
kerdesrol van itt szo, mintsem hogy a 19. szazad poroszos nyelvmuvelo
szemleletevel el lehetne intezni.

>Honnan jött a "tereh" szó?

A "tereh" a "teher" alakvaltozata. Regi szovegekben, csakugy mint a "terh"
alakvaltozat, elofordul. De az ugynevezett masodik toben is, gondolj a
"terhek", "terhes", "terhel" kepzett alakokra. Feltetelezheto, hogy az
omagyar forma a "*terhe" volt. Valoszinuleg a "teher" forma az Egon-fele
kriteriumok szerint slendriansagnak tekintheto.

A koltoi szabadsag valoban letezik, de meglehetosen szuk korlatok kozott.

Ferenc

> Szia B. Balazs!
> En nem vagyok nyelvesz, de a peldakent emlitett igeid
> kozul az elso 2rol (a szovegkornyezetbol kiragadva is)
> egyertelmuen es tkp. gondolkodas nelkul is meg tudom
> allapitani, hogy milyen szamu, szemelyu. Udv. S. Zoli
> > zövegkörnyezetből kiragadva nem eldönthető, hogy milyen számú, személyű, és
 rag
> > ozású lehet a következő pár ige: 'innám', 'ehetném', ...

A fenti szavak problematikájában azok _ragozása_ a lényeg, a szám és személy (e
z esetben valóban) nem kérdéses, csak mivel e három tulajdonsága EGYÜTT adja me
g az ige pontos és konkrét jelentését, "kötegelve" érdemes vizsgálni:

1. - "innám" - a lehetséges értelmezések teljes ikes paradigmával: "Én innám eg
y kis bort" (egyes sz. I. szem. alanyi ragozás); "Én később innám meg azt a kup
a bort" (egyes sz. I. szem. tárgyas ragozás), mindkettő feltételes mód.
2. - "ehetném" - valami hasonló: "Édesanyám, ehetném" - azaz 'éhes vagyok', kis
sé archaikusan: (egyes sz. I. szem. alanyi ragozás), és ugyan alakját tekintve
annak látszik, az is kérdéses, hogy valóban feltételes mód-e.
"Ha ehetném a gazda kenyerét, kaszálnám a szénáját" (egyes sz. I. szem. tárgyas
 ragozás, feltételes mód), valamint az első példához hasonló "Ehetném egy kis s
zalonnát", ami (egyes sz. I. szem. alanyi ragozás, ez esetben már biztosan felt
ételes mód).

Az előző példák a "hirtelen felindulásból elkövetett" példaállítás talán kevésb
é meggyőző termékei, kedves S. Zoli, íme egy igazi rejtvény a számodra: "ehetik
". Vagy talán még jobb: "eszik". Nos? Szám, személy, ragozás?


-- 
______________________
Üdvözlettel: Bencze Balázs

" ...akár nem létezo szavak is legyenek a versben.
Így például Arany János egyik
legismertebb és legszeretettebb versében, "A Welszi Bárdok"-ban találjuk
a következo részletet:

Vadat s halat, s mi jó falat,
sürgo csoport, száz szolga hord,
hogy nézni is tereh.

Honnan jött a "tereh" szó?"

Nos, a "tereh" szóval egy kicsit más a helyzet - ez a szó valaha ilyen alakban
élt, a középmagyarban változott át a hangátvetés nevű nyelvi jelenség hatására.
 Bizonyítja ezt az is, hogyha a szót toldalékoljuk - mondjuk kapjon egy egyszer
ű tárgyragot - akkor lesz belőle 'terhet'. Mármost tekintve a magyar nyelv told
alékolási rendszerét és a kötőhangok szerepét, ez eredetileg így kellett, hogy
kinézzen: 'terehet' - csakhogy a kétnyíltszótagos tendencia (magyarul Horger-sz
abály; igen, ez a Horger AZ a "Horger Antal úr", az "egyetem fura ura", mellesl
eg jelentős nyelvész volt) miatt az első 'e' a 'tereh'-ben kiesik, így lesz bel
őle 'terhet'. A toldalékolás ugyanis szinte mindig megőrzi a korábbi alakok von
atkozó jellegzetességeit, így egyfajta nyelvtörténeti mankó lehet (ugyanezért m
andjuk úgy, hogy "hidat", pedig a magánhangzó-harmónia miatt ez *"hidet"-nek ke
llene mondani, hiszen az 'i' hang ma már egyértelműen magas hangrendű, palatáli
s hangzó - lásd: 'vizet', 'ívet', stb, csakhogy mivel az ómagyarban létezett eg
y "veláris i'-nek nevezett mély hangrendű 'i' is, és a "híd"-ban épp ez volt er
edetileg, a toldalék a mai napig ezt a momentumot őrizte meg.) Szóval ha a 'ter
eh' nem lett volna ilyen alakban használatos, akkor a toldalékolás nagy valószí
nűséggel valami ilyesmi lenne, mint normális, szabályos alak: 'tehert'. Persze
ma már így is használjuk - lásd ikes ragozás és slendriánok:-) - de a nyelv már
 csak ilyen dolog - változik, egyszerűsödik - valójában nem érdemes ezt minősít
eni, ahogy az foton energiáját se szokás "leszólni" azért, mert alacsonyabb áll
apotba került, mint néhány nanoszekundummal megelőzően...:-)

Még példa a hangátvetésre: a 'püspök' latin szó kialakulása: episcop > pisk*p (
a szóeleji mgh. lekopik, ez szabályos változás, a csillag helyén valamilyen mgh
 . áll, ami később magas (palatális) lesz, hiszen hangrendi illeszkedés van, de
minket ez most nem izgat:-)), > 'pisp*k' (itt vált át a két msh), innentől kezd
ve már csak a magánhangzók változnak: 'pispek' - 'püspök' - tájnyelvi hatások,
labializáció, azaz "ajakkerekítésessé válás" szól bele a folyamatba.
(Ez a folyamat persze nagyon durva egyszerűsítés, de most a lényeg magán a foly
amaton van.)



-- 
______________________
Üdvözlettel: Bencze Balázs

Kedves Voland!

Irod nekem:
>S. Zolival konkret meghatarozott kerdesben volt vitam, ...
Elotte persze S.Zolinak V.Endrevel volt vitaja meghatarozott kerdesben,
amelybe bekapcsolodtal, ahogyan azutan en is megirtam, hogy a
hozzaszolasoddal miert nem ertek egyet. A levelezesi lista mar csak igy
mukodik, nem ertem miert zavar ez teged. Engem az zavarna, ha egyebkent
ertelmes, de hibas allitasok kritika nelkul maradnanak.

>> Ha lenne a jelensegek adott korere
>>ket, vagy tobb kulonbozo elmelet, amely egymastol kulonbozo
>>fogalmakat, es torvenyszerusegeket hasznalva ugyanolyan
>>pontossaggal megmagyarazna a jelensegeket,...
>Nem lenne, hanem van. Es akarmennyit gyarthatunk.
Ez igy tulzas. Otletek leteznek ilyen elmeletek alapjaul. De feltehetjuk,
hogy kello raforditassal kidolgozhatok az ilyen alternativ elmeletek. Ez
azonban a temank szempontjabol nem jelent kulonbseget, hiszen mindketten
elfogadtuk ezek letezesenek a lehetoseget, igy a vita targya definialva
van.

>>Peldanak hozhatom Heisenberg matrixmechanikajat, illetve
>>Schrodinger hullammechanikajat
>Itt mar lenyegi hibat vetesz, s magad hozol fel abszolute
>hibas peldat.:-))
Nincs szo hibarol a vita szempontjabol, bar ketsegtelen, hogy az elmeletek
ekvivalenciajanak mas a jellege az altalam emlitett peldaban. Azonban az
ekvivalencia pontosan meghatarozott matematikai fogalom, es ez minden olyan
alternativ elmeletre fennall, ahol a megmagyarazott, es megmagyarazhato
jelensegek azonosak, hiszen eppen ez az azonossag determinalja az
ekvivalenciat a ket elmelet kozott. Ez attol fuggetlen kerdes, hogy a ket
elmelet mas fogalomrendszert, illetve szemleletmodot hasznal. Esetleg
szemleletesebb lett volna, ha gyakorlati pelda helyett en is Poincare elvi
peldajat hozom fel, amelyben az euklideszi sik, es egy gorbe metrikaju
korlap kozotti megfeleltetes szerepel, de a lenyeg ettol nem valtozott
volna. Ha a ket dimenzios lenyek szamara nem dontheto el ez a kerdes, akkor
nincs is ertelme valasztaniuk kozotte, es mindket lehetoseget el kell
fogadniuk, mint ket ekvivalens elmeletet..

Amit mindenkeppen erdemes tudomasul venni ezen ekvivalenciak lattan az az,
hogy a _tenyleges fizikai tartalom_ kifejezesed ertelmetlenne valik, ha azt
egy szemleletmodhoz kotod. A szemleletmod ugyanis a mi szubjektiv
megkozelitesunk fuggvenye, es nem sok koze van a tenyleges fizikai
tartalomhoz. Igy a tenyleges fizikai tartalom fogalman legfeljebb magukat a
jelensegeket erthetnenk, de kozismert ismeretelmeleti teny az is, hogy
maguk a megfigyelt jelensegek is tukrozik a szemleletmodunkat, igy
valojaban sohasem kerulhetunk kozvetlen kapcsolatba a tenyleges fizikai
tartalommal, es mindig csak bizonyos szemleletmodjaink szurojen at
lathatjuk a valosagot. Kulonoskeppen igy van ez azoknal a jelensegeknel,
amelyeket csak adott szemleletmod szerint elkeszitett muszerekkel
eszlelhetunk. Termeszetszeruleg az alternativ elmeletek kozul a szamunkra
egyszerubbet fogjuk hasznalni, de ez megint csak szubjektiv, bar esszeru
valasztas.

Ha tobb kulonbozo elmelet kulonbozo szemleletmodokat hasznalva ugyan azokat
a jelensegeket tarjak elenk (emellett minnel kevesebb az olyan jelenseg,
amelyet nem tudunk ezekkel az elmeletekkel megmagyarazni), akkor sokkal
nagyobb a valoszinusege annak, hogy a szemleletmodjaink osszessegeben
kevesebb az elfogultsag, sokkal inkabb objektivek, es kozelebb kerultunk
szemleleteinkkel a valosaghoz is. Ezert erositik egymast a kulonbozo
szemleletmodok, fuggetlenul attol, hogy azoknak elmeleten beluli
szemleletmodjai kulonbozoek, es a hetkoznapi szemleletmod szamara esetleg
ellentetesnek tunoek. Abszolut igazoltsagra pedig a fentiekbol kovetkezoleg
nem tarthatunk igenyt.

Ugyanakkor mint irtam (,bar nem ertetted, miert irok errol), a tudomanynak
nem ezek az igazan nagy problemai, hanem az, hogy az egyes elmeletek nem
tudjak lefedni a jelensegek teljes koret, peldaul a QM, es az alt. rel.
teljesen kulonbozo szemleletmodot kovetel, es egyik sem hasznalhato
univerzalisan minden jelensegre. Es ezen az sem segitne, ha kulon-kulon
mindegyikukre letezne meg egy, vagy tobb alternativ elmelet. Emiatt
levonhatjuk azt a kovetkeztetest is, hogy a jelenlegi szemleletmodjaink meg
gyerekcipoben jarnak, es valoszinuleg valami egeszen uj szemleletmodra
(illetve teljesen uj matematikai elmeletekre) lesz szukseg, ha valoban egy
olyan elmeletre vagyunk, amely univerzalisan alkalmazhato a jelensegek
teljes korere.

Udv: Takacs Feri

> Mas: Laci! A tengerekben a jegtablaknak es jeghegyeknek csak
> 12%-a latszik ki a vizbol. (Rompp Vegyeszeti lexikon)
En sem az ujjambol szoptam az 1/3-ot (eloben meg sose lattam jeghegyet): A
vilagocean cimu ismeretterjeszto mubol szedtem es azt hiszem az ottani
adatok elfogadhatoak. (egyebkent a konyv egesz jo, magyar oceanologus irta
;-)) Speciel ez  az eszaki felteke jeghegyeire vonatkozik ami nem kocka
alaku, hanem inkabb hagymaszeru, ezert ezek nagyobb resze (persze nem
terfogatban hanem magassagban) all ki a vizbol, de ezert veszelyesebbek is!
Laci