..........1.........2.........3.........4.........5.........6.........7......

- Jó napot! Eltörött az eszkuderem. Hol itt a legközelebbi szottár?
- Micsoda? - lepődtem meg. - Szottár? Az meg miféle?
- Hogyhogy miféle? - Most ő lepődött meg. - Ez olyan hely, ahol javítanak.
- Javítóműhely? - találtam ki.
- Az, az! Érti, az eszkuderem...
Eszkuder... - gondoltam ostobán. - Szottár... Javítóműhely! Nem pont így
képzeltem el a találkozót. Ó, igen! Hiszen ő balesetet szenvedett. Akkor
minden érthető. Segítséget keres a földlakóknál.
- Mi történt a hajtóművel? - kérdeztem, a csészealj alá pillantva.
- Maga szpektralista? - örvendezett. - Talán meg tudja magyarázni, hogy 
a
fikarizáció közben mitől szubtitál a zseltoksz.
A zseltoksz szónál szemem önkéntelenül az égre meredt. A kapcsolat értelmes
testvéreinkkel szemlátomást eltért az irodalmi sémától.
- Ön balesetet szenvedett - mondtam ostobán.
- Miféle balesetet? - Még fel is pattant hozzá. A zseltoksz szubtitál!
- És az a... hogy is hívják... az eszkuder nem szubtitál?
- Ön megőrült! Hogyan szubtitálhat az eszkuder? Ön nem szpektralista?
- Nem - feleltem.
- Akkor minek zavar engem össze? Mondja meg egyenesen: megjavíttathatom
itt az eszkudert, vagy sem!
- A mi földi technikánk... - kezdtem a torkomban rég megakadt mondatot.
- Ha nem az önöké, akkor a szomszéd bolygóé vágott közbe türelmetlenül.

(Bilenkin: Eltörött az eszkuder - rövidített részlet)

*******************************************************************

Ha valaki azt sem tudja, hogy mi az az eszkuder, akkor bizony nehéz
vele a zseltoksz fikarizáció közbeni szubtitálásáról társalogni...

*******************************************************************

Sonibá,

A frekvencia valaminek az ismétlődési gyakorisága. Ha ennek a valaminek
az alakja (hullámformája) is érdekes, akkor a részletes tanulmányozáshoz
összetett matematikai műveletekre van szükség. Szerencsére a munka nehéz
részét már kétszáz évvel ezelőtt elvégezte egy Joseph Fourier nevű
francia matematikus és fizikus (vedd észre, hogy kb harmadszor hívjuk
fel rá a figyelmet). Ez a Fourier bebizonyította, hogy minden periodikus
jelalakot fel lehet bontani különböző frekvenciájú és különböző erősségű
színuszos jelalakok összegére. Azt is bebizonyította, hogyha ezeket a
különböző frekvenciájú színuszos jeleket a számított erősséggel (és a
számított fáziskülönbséggel) egyszerre szólaltatod meg, akkor éppen az
eredeti jelalakot fogod megkapni.

A színuszos jelalaknak kitüntetett szerepe van.

..........1.........2.........3.........4.........5.........6.........7......

Ugy gondolom, hogy a moderátor megjegyzése.

<<<Ha a hullámváltozásokat, mint  fizikai jelenséget használod,
rájösz, hogy  a Doppler-elvnek a kijelentése, eggyel növekedik.
@@@ Ez a mondat értelmetlen, talán nem véletlenül. Varrd újra. @@@>>>

Azt nem álítom, hogy kifogástalanul fogalmazok, de azokat a pontokat, 
amelyeket a Doppler-elv megfogalmaz, nem tükrözik a hullámváltozások 
mindenfajta jelenségét, a forrás, érzékelö, stb. sebesség függvényében. 
Azért mondom, hogy egy pontal bövül az elv. Az vitte téves utra a Michelson 
eredmény kiértékelését.

Üdvözlettel Sonibá!

>Most Sonibá szépen elgondolkozik, és levonja a következtetéseket...
>@@@ naiv vagy... @@@
A moderátornak most is, mint mindig, igaza van...   :-(
J.

Bocs hogy beleszolok, de a WIKIpedia szerint:

"Az emberi fül csodálatos szerv. Ha egészséges, 400.000 különböző hangot
képes megkülönböztetni. ....  A fület elérő összes akusztikai jel a levegő
mozgását jelenti. A hanghullámokat a levegő továbbítja. A fülkagyló
felépítése olyan, hogy a hanghullámokat optimálisan fogja fel és továbbítja
a hallójáraton keresztül a középfülbe. A hanghullámok a dobhártyának
(membrana tympani) ütköznek, mely ettől vibrálni kezd. A dobhártya rezgéseit
a hallócsontocskák: az üllő, a kalapács és a kengyel adják tovább a
csigának, latin nevén a cochleának. A csigában találhatóak a rendkívül
érzékeny szőrsejtek, ezek alakítják át a rezgő levegőrészecskék mechanikai
energiáját elektromos energiává, mely idegi impulzus formájában a
hallóidegen keresztül az agyba jut. Ha a hangvezetés fülkagylótól az agyig
terjedő útjában valamely akadály lép fel, korlátozottá válik a
hallóképességünk. Amennyiben a szőrsejtek egyáltalán nem rezegnek, a
részecskék hiába jutnak el csigába, onnan nem továbbítódnak az agyba. A
szőrsejtek nem rezgése lehet az egyik oka a siketség kialakulásának."

Ezek szerint a fül sokkal inkabb spectrum analizator mint oszcilloszkop.
(Errol egyebkent annak idejen meg a szepemleku HIFI magazine is ertekezett.)
Ha pedig ez igy van, akkor mit is hallunk? Udv. Ferenc

Most mar hogy a 'ferekvenciak, ho,feny es leg-hullam energiak
terjedesenek a vegere jutottunk, itt ami erniti / befolyasolja a legtbb
euroai feher egyen letet.
'DNA Mutation Hikes Heart Risks'.
DNS Mutacio noveli a szivbajok eseteit.
<http;//www.msnbc.msn.com/18472655/>
Nem csak itt-ott, egy-ket cardio-kutatok, hanem vilagszeret, sok
tiz-ezreket alavetve allapitva meg ,hogy az europai (feher) DNA strand
<9q21> mutacio a szivbajok (strocke es heart-attach) hajlamossagat emeli
,eltekintve az elt eltmodtol. S az az eurpaiak 3/4 reszet erinti.
Az 'egy-oldalu'  mutacio 15-20%-kal noveli az eselyt, s a 'ket-oldalu'
mutalacio 60-70%-al.
Az afriaiaknal nem talalva az a mutacio.
A  <9q21> a DNA stranden a CDKN2A es a CDKN2B gene kozelen, ami a
cukor-baj befolyasoloja is.

> Mondani mondj_k. Nem ezzel van a probl_ma. Az az egy sz_m
> csak egyetlen egy inform_ci_t tartalmaz. A hull_mot t_bb inform_ci_
> jellemzi.
> Tudom, hogy mit magyar_znak bele, s lehet a gyakorlatban alkalmazni
> is. Az egy Hz-e jel peri_dusa 1 ms. Ha m_gis a jelforr_s mozog,
> megv_ltozik a peri_dus is _s a Hz is. Mi v_ltoztatja meg a Hz-et _s
> hogyan?

Az 1Hz-es jel periodusa 1s. Tekintve, hogy a Hz deficioja az, hogy 1/s,
ez nem meglepo. Ha egy jelforras mozog, attol nem valtozik az altala
kibocsajtott frekvencia. Ha a repulogepen ulve zenet hallgatsz, akkor
nincs az egesz eltolva tobb oktavval, pedig a repulo ~0.8 Mach
kornyeken repul. Ha persze te mozogsz a jelforrashoz kepest, akkor a
dolog egesz mas. Akkor lehetseges, hogy a jelforras X frekvenciat
bocsajt ki es te Y frekvenciat eszlelsz, ez termeszetes, ez a Doppler
hatas. Mondjuk valaki egy pontban golyokat lok feled, 1 golyo/s
frekvenciaval es a golyok mondjuk 2m/s sebesseggel gurulnak. Ha allsz,
akkor azt eszleled, hogy a golyok 1/s suruseggel mennek el melletted.
Ha tavolodsz a forrastol 1m/s sebesseggel, akkor a golyok egybol csak
0.5Hz gyakorisaggal (azaz a periodusuk 2s) mennek el melletted.
Mindazonaltal a forras tovabbra is 1Hz-el loki ki oket es a
hullamhossz, azaz a golyok kozotti tavolsag tovabbra is ket meter
marad. Mozogsz a forrashoz kepest, tehat mas frekvenciat *eszlelsz*,
de attol a hullam tulajdonsagai nem valtoztak meg. Ha a forras mozog,
akkor a dolog ugyanez pepitaban.

> :<<<Tevedes. A frekvencia szo tartalmazza azt is, hogy -- amennyiben
> spektrumrol beszelunk -- tiszta szinuszrol beszelunk mint
> hullamformarol. Ezert beszelunk az alaphangrol es felharmonikusokrol,
> amelyek alatt szinten szinuszt ertunk. Ahogy Janos irta, el kell
> fogadni, hogy a fizikai fogalmakhoz bizonyos implicit definiciok is
> tartoznak.>>>
>
> Ez igy van, a "sz_" tartalmazza, mert bele lehet magyar_zni,
> _s nincs m_rt_k egys_ge,de a Hz nem. Nem sz_ az amit a hull_m kiv_lt.

Nem lehet belemagyarazni. Ez a definicioja. A frekvencia, definicio
szerint egy periodikus jelenseg periodusidejenek a reciproka. A
spektrum, definicio szerint, egy idobeli (periodikus vagy sem) jelenseg
dekompozicioja vegtelen sok kulonfele frekvenciaju szinusz osszegere.
Ebben semmifele belemagyarazas nincsen, ez egy teljesen ekzakt
matematikai tevekenyseg, a Fourier transzformacio nevre hallgato
muvelet, amely egy olyan linearis operator, amely egy vegtelen dimenzios
komplex erteku vektorteret egy masik vegtelen dimenzios komplex erteku
vektorterbe visz at. Amennyiben az eredeti vektorter dimenzioit az ido
es a vektorkomponenseket az adott idopontban a jelenseg amplitudoja
alkotjak, akkor ezt az operator egy olyan terbe viszi at, aminek a
dimenzioit a frekvenciak alkotjak es a vektorkomponensek a komplex
amplitudok (ami amplitudo plusz fazistolast jelent), ezeknek tobbnyire
az abszolut erteket szoktuk (nemileg pongyolan) spektrumnak hivni.
Sehol semmi belemagyarazas, teljesen tiszta fizikai es matematikai
definicio.

> Ilyen kis_rletet nem csin_ltam, de a f_l membr_nra a hull_m nyom_sa
> hat, s ez mechanikai hat_s,  a frekvencia nem tartalmazza a hull_m
> intenzit_s_t, form_j_t
> _s annyi ideig hat, ameddig a hull_m lezajlik.

A frekvencia nem tartalmazza a hullam formajat, de Marky 1kHz-es
*szinuszrol* beszelt, azaz a forma adott. Mindazonaltal a frekvencia a
hullam ismetlodesi ideje, es mint olyan fuggetlen a jel formajatol,
csak attol fugg, hogy mennyi idonkent ismetlodik ugyanaz a forma. A
spektrum, mint azt Marky leirta, a jel dekompozicioja szinuszokra es
mint az matematikailag konnyen igazolhato, ha egy jel periodikus f
frekvenciaval, akkor akarmilyen is legyen a formaja, az a jel
osszerakhato f, 2f, 3f, 4f, ... frekvenciaju tiszta szinuszos
hullamokbol (es *csak* ilyen hullamokbol: akarmit is csinalsz, soha
nem tudsz olyan kombinaciot talalni nem egesz szamu tobbszoros
frekvenciakra, hogy kijojjon az eredeti). Tovabbi bizonyitasok leteznek
arra vonatkozoan, hogy a jelalak es a spektrum kozott 1:1 lekepzes van,
azaz egy adott jelalak csak egy spektralis felbontassal rendelkezik.

> A vizben a peri_dus
> nem v_ltozik,
> csak a hull_m hossza, mert m_s a hull_m sebess_ge.

Ez igy van.

> Mindig azt mondtam, hogy a hull_m hat_s_t _rz_kelj_k!!
> Nincs sz_ml_l_ az idegrendszerben.

Nicsen, mert nem is kell.

> A frekvenciam_r_s, csak kapuzott sz_ml_l_val t_rt_nik.

Ez tevedes. Frekvenciat lehet merni sokfelekeppen. Az emberi hallas
egyebkent spektrumot mer, es nem frekvenciat. A spektrum merese
aranylag trukkosen tortenik, de az alapelve eleg egyszeru. Kepzeld el,
hogy egy szinuszos hullamot elinditasz egy csoben. A cso vegen egy
visszavero felulet van, azaz valamennyi ido kesessel a hullam jonni fog
a csoben vissza. Namost, ahol a visszavert hullam es a befele halado
hullam talakozik, ott persze osszeadodnak. A csoben bizonyos pontokon,
megpedig azokon amelyek a tukrozo felulettol a hullamhossz (k+0.25)-
szorosara vannak 0 intenzitast fogsz eszlelni, mert a befele halado es
a visszavert hullam pont kioltjak egymast. (A k egesz szam.) Azokon a
pontokon, amik a tukortol (k+0.5) hullamhosszra vannak, dupla
intenzitast fogsz tapasztalni, hisz ott a ket hullam erositi egymast
(a kozti pontokon meg a ketto kozotti erteket tapasztalsz). Namost, ha
megvizsgalod, hogy hol vannak a 0 pontok, abbol igen hamar meg tudod
allapitani a frekvenciat, ha egy tiszta szinuszod van. Ha nem szinuszos
a hullamod, akkor tekintve, hogy a Fourier transzformacio egy linearis
operator, nemi szorakozassal ki tudod szamolni a mert ertekekbol, hogy
milyen szinuszok alkotjak a jelet es mekkora az amplitudjuk. A fuled
hasonlokepp mukodik. Az erzekelok a cso menten arra nem eleg gyorsak,
hogy mondjuk egy 8 vagy 10kHz-es jel frekvenciajat megmerjek (neuronok
olyan 100Hz vagy az alatt alatt tudnak tuzelni). Viszont rengeteg van
beloluk a cso teljes hosszaban es *egyszerre* le tudjak irni, hogy hol
van a csoben kicsi es hol van benne nagy amplitudo (es hogy az mekkora).
Ezek utan a spektrum rekonstrualasa mar aranylag egyszeru, fokepp mert
az idegrendszer parhuzamosan dolgozza fel az informaciot es ezert
hamar elkeszul vele meg a lassu neuronokkal is.

Ha ugy tetszik, ez a megoldas nagyjabol megfelel annak a megoldasnak,
hogy minden lehetseges frekvenciara behangolsz egy szurot, az
ismeretlen jelet belevezeted az osszes szurobe es egyszeruen megnezed,
hogy melyik szuro kimeneten van a legnagyobb amplitudo. No, ami a szuro
tetejere van irva, az a frekvenciad. Villamosmernok kovuletek a
pre-digitalis (un. analog) korbol remekul tudtak frekvenciat, sot
spektrumot is merni pedig sem a szamlalo sem a kapuzas nem volt meg
feltalalva. Mi tobb, a frekvenciameres problemajat a gepeszmernokok is
megoldottak meg amikor a villamosmernokok sem voltak feltalalva,
megpedig roppan egyszeru, lemezekbol epitett rezonatorokkal (nem csak
mese, en lattam rezonatoros frekvenciamerot *ipari alkalmazasban*
mukodni).

> Itt a hull_m
> fizikai tulajdons_ga (nyom_sv_ltoz_s) nem _rv_nyes_l, csak a sz_ma..

Az emberi hallasnal? No nem. A fuledben az erzekelok nyomasvaltozast
mernek es messze tul lassuak ahhoz, hogy szamolni tudjanak 10kHz-et
vagy akar 20-at (ha fiatal vagy). Arrol nem is beszelve, hogy ha ket
kulonbozo frekvenciaju jelet osszeadsz, a kapuzott szamlalo soha nem
fogja neked azt mondani, hogy a frekvencia 1kHz *es* 1.3kHz. Rajzolj le
egy 1kHz-es meg egy mondjuk 1.3kHz-es negyszogjelet, add oket ossze es
keresd meg, hogy hol mennek at a 0-n. Ezt csinald meg mondjuk 1s-ra,
szamold meg a 0 atmeneteket es osszad el a szamot kettovel. No ez lesz
a frekvencia, amit a kapuzott szamlalo fog neked mutatni. A fuled ezzel
szemben rogvest megmondja neked, hogy 2 frekvencia szol egyszerre, amik
egymashoz kepest 1.3 aranyban vannak (es ha van abszolut hallasod,
akkor meg azt is, hogy 1 es 1.3 kHz-esek). Valamint a hang amit hallani
fogsz, az a fuvolara fog emlekeztetni, mert mellekesen a fuled a
spektralis analizist is elvegzi, es fuvola hangjanak a jelalakja all
legkozelebb a negyszogjelhez (nemi zajjal keverve).

Zoltan

Ha a hullám definíciója netán tovaterjedő rezgés, akkor felmerül, hogy 
nem 
minden tovaterjedő változás hullám.

Heverjen egy hosszú selyemszalag az asztalon. Egy helyen alányúlok és felemelem
. A szalag oldalnézetből aperiodikus görbe vonalnak látszik. E görbét leírhatná
n
k akár a Fourier sorával is, de az analízissel kapott színuszos komponensek 
"amplitudója" fizikailag értelmezhetetlen, mert minden komponensé 0 - gyakorlat
i
lag. (Matematikailag viszont lehet hogy nem nullák. ???)

Most elkezdek a ceruzával egyenletesen haladni v1 sebességgel, továbbra 
is 
tartva magasságát. A szalag "púpja" halad az asztalhoz képest..
Most szintén alkalmazható volna a Fourier analízis. 
Az infinitezimális(?) amplitudójú színuszos komponensek ezúttal "haladnak", 
mégpedig egyöntetűen v1 fázis-sebességgel. 
E "Fourier hullámok" azonban nem fizikai hullámok, hisz Visszaverődni se 
tudnának sehonnan.
Emiatt tekintsünk is el itt tőlük, a továbbiakban.

Másféle vizsgálódások:
Minthogy e szalag rugalmas és tömege is van, ezért mechanikai hullámvezető. 
Legyen vh a benne most érvényes "hangsebesség".
Ha nagyon lassan viszem a "púpot", akkor a púp gyakorlatilag szimmetrikus. 
Viszont minél gyorsabban megyek, a púp annál aszimmetrikusabbá válik. (Jelzem, 
hogy a légellenállás figyelmen kívül hagyható, ha pl. ventillátorral ezt 
kivédjük)
Most gyorsulva haladok. A szalag ceruza előtti része egyre meredekebbé 
válik.
A szalagban biztosan terjed valami jel vh sebességgel, mert a szalag cerka 
előtti részei valamiből mindig "értesülnek" hogy el kell válniuk az asztaltól. 
E jelről azt gondolom (lehet, hogy hibásan), hogy nem hullám - de csak 
mert 
nincsenek helyi szésőértékei - azaz nem "hullámos".

De mit mondjak a szalag púpjára? Hullám? 
Inkább dagálynak nevezném. De egyből felmerül: Hullámjelenség e a dagály? 

Zoli