Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1786
Copyright (C) HIX
2002-04-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: izzoszalas problemak (mind)  55 sor     (cikkei)
2 arnyekolas (mind)  40 sor     (cikkei)
3 Re: hosugarzas - entropia (mind)  23 sor     (cikkei)
4 Re: par otlet (mind)  27 sor     (cikkei)
5 terforgas? (mind)  27 sor     (cikkei)
6 turbinak (mind)  47 sor     (cikkei)
7 generator (mind)  45 sor     (cikkei)
8 grav. hullamok (mind)  48 sor     (cikkei)
9 Re: sosav + hidrogenperoxid (mind)  10 sor     (cikkei)
10 Re:magnes (mind)  22 sor     (cikkei)
11 Magnes (fwd) (mind)  21 sor     (cikkei)
12 Re: Re: Re: par otlet - Ezust-nitrat (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - Re: izzoszalas problemak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> >A szomoru igazsag az, hogy a wolframszalas (tungsram) lampak atlag 1000
> >orat birnak, mig az Edison-Swan fele szenszalasok 100 evet is
> >elvilagitanak. Ennel tovabb csak a varju huzza...

En 600 orarol hallottam, mint a szenszalas lampa csucsteljesitmenye.
Persze sokkal alacsonyabb hofokon, nagysagrenddel kisebb
teljesitmennyel... Honnan az info??

> >Kompakt-fenycso rulez, igaz 8-12,000 orat abbol is csak a jobbak
> >birnak, amelyekbol nem sajnaltak a tekercset, ezeknek lathatoan
> >koverebb a testuk es kb. 3-5x annyiba kerulnek.

??? A kompakt fenycsovek dobozaban egy (a hagyomanyos fenycso-
kapcsolashoz kepest) meglehetosen komplikalt elektronikus aramkor
van, mindegyikben van legalabb 1 tekercs is. Tekercs nelkul nem is
kepzelheto el a mukodes, feltetlenul szukseg van ra tobb ok miatt is.
A mukodesi elvrol bovebb infot talalhatsz az elektronikai ujsagok
regebbi szamaiban. (Elektor, Radiotechnika)
  A kulonbozo elettartamu csovek kozott nem az elektronikaban van a
kulonbseg, hanem az elektrodok kialakitasaban stb... Az elektronika
lenyegtelen kulonbsegektol eltekintve szinte ugyanaz minden tipusban.
Legfeljebb mashogy van elhelyezve a nyomtatott aramkor, valamelyik
SMD, masok through-hole technologiaval keszultek stb..., ez okozza
a meretkulonbseget.

> Meg nem szedtem szet ilyen tekercses valtozatot, de az olcsobbat
> igen. Abban a fenycso gyujtasa izzoszalas rasegitessel megy,
> mint a hagyomanyos fenycsoveknel.
> A tekercses elettartama esetleg amiatt lehet hosszabb,
> ha nincs izzoszal, s nagy meredeksegu impulzussal gyujtanak.
> A vasmagos tekercs pedig ezesetben kimeno zavar elnyomasara kell.(?)
> Ez csak tipp, de annyi biztos, hogy letezik izzoszal nelkuli
> fenycsogyujtas is.

Altalaban csak a torpefeszultsegrol, flyback atalakitoval mukodo
fenycsoveket gyujtjak nagyfeszultseggel, mert ebben az esetben egyszeru
megoldani. (Pl fenycsoves zseblampak)
A kompakt fenycsoveket izzoszal gyujtja be, a tekercs egyik feladata
egy rezgokorben aramrezonanciat letrehozni, ez biztositja a gyujtoaramot.
Egyebkent nem vas, hanem a nagy frekvencia (40..60kHz) miatt ferritmagos
a tekercs, kb 1cm meretu, a nyomtatott aramkorre van forrasztva a tobbi
alkatresz melle.
Regebben letezett hagyomanyos fenycsogyujtoval szerelt, fojtotekercses
kompakt fenycso is, de mar kiment a divatbol. Ebben a fenycsovel
egybeepitett hagyomanyos fenycsogyujto gondoskodott a gyujtasrol.
A foglalatba csavarhatok mind beepitett elektronikus elotettel
rendelkeznek, a gyujtoaramkor is teljesen elektronikus.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"More Cavinton, more info"
+ - arnyekolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Balazs,

>2. Nem zart felulettel akarunk arnyekolni, hanem egy lappal, mint ahogy pl.
>a fenyt arnyekoljuk. Elektrosztatikus ter eseten ez csak ugy teheto meg, ha
>a lap le van foldelve.
Nem kell lefoldelni a lapot, de ha lefoldeled, akkor tenyleg lemegy nemi
toltes a foldbe.
Viszont vegtelen nagy lap kell, mert kulonben (egy kicsit) bemennek moge is
az erovonalak.

>A kulso ter toltesmegosztas hoz letre a lapon, a lap
>egyik oldalan a kulso ter erovonalai belemennek mondjuk a pozitiv
>toltesekbe, a masik oldalon viszont ugyanennyi negativ toltes
"felszabadul",
>amiket ha nem vezetunk el, produkalni fogjak a negativ teret a masik
>oldalon, vagyis nem tortenik arnyekolas.
Nem egeszen. A kulso ter erovonalai egy picit elhajtjak az elektronokat a
femlap feluleterol, beljebb. Igy a legfelso egy-ket atomi retegben pozitiv
toltesfelesleg lesz, amit az atomtorzsek pozitiv toltese ad. Beljebb egy
pici elektron tobblet lesz, de ezt az osszeshez kepest nem igazan lehet
eszrevenni, ezert a lap masik oldalarol akkor sem latszik a toltes, ha a lap
nincs lefoldelve. Ez a megfontolas annal inkabb igaz, minel inkabb vegtelen
a lap vezetokepessege.
A masik oldalrol viszont ugy latszik, mintha a lap mogott lenne egy
ugyanakkora abszolut erteku, es ellentetes elojelu toltes, mint amit fele
kozelitunk. Igy aztan a toltes es a lap vonzani fogja egymast. Ez ki is
merheto. Figyelem! A Sarkadi/Bodonyi elmelet szerint az azonos erteku
toltesek nem vonzzak egymast, igy a toltes es a femlap kozt sincs vonzoero.

>Homogen magneses teret igy nem
>lehet arnyekolni (mivel "lefoldelni" se lehet), a kulso ter atmegy a lapon,
>legfeljebb az elteriti egy kicsit.
A fentieknek megfeleloen ezt is at kell gondolni.
Annal is inkabb, mert a vegtelen nagy siklap ekvivalens egy zart dobozzal.

Azt hiszem, az atmenet a veges es a vegtelen nagy es vegtelen vezetokepesseg
fogalma kozott itt eleg lenyeges, meg a folyamat, hogy vegtelen messzirol
kozelited e a toltest stb....

Janos
+ - Re: hosugarzas - entropia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

BM reszere es mindenkinek valaszolok: Sarkadi Dezso
Koszonom, hogy szemely szerint tolem kerdezel: az entropia novekedesnek szerenc
sere vannak termeszetes gatjai, ezert letezunk es letezik az univerzum 15 milli
ard eve. Nincs hohalal es mas remsegek, amiket regen szenzaciokent talaltak. Mi
ndket altalad felsorolt peldak eseten nem beszelhetunk parban allo, abszolut fe
kete testekrol es valoban nem tud kiegyenlitodni a homerseklet. De ez a kiegyen
litodes hianya nem jelent semmi problemat, sem az entropia, sem az energia megm
aradas szempontjabol. Most eppen eszembe jutott nem eppen a legegyszerubb pelda
: legyen ket kulonbozo feszultsegre feltoltott kondenzator. Ha vezetekkel ossze
kotjuk oket, a feszultseg kiegyenlitodik. De ha ZENER diodaval kotjuk ossze oke
t, akkor nem lesz teljes a kiegyenlitodes. A termeszet szerencsere teli van ily
en ZENER diodakkal es ezert letezunk. Ha mar a kondenzatornal tartunk, a Sarkad
i-Bodonyi gravitacio is egyszeruen megertheto: ket tomeg gravitacios sajatenerg
iaja hasonlo, mint ket kondenzatore:
E(kond)=.5*C*U^2  >>> E(grav)= .5*G*F*M^2. (Az F a tomeg formatenyezoje) Ha ket
 tomeg egyenlo es egyforma alaku, surusegu, akkor energiaja mindkettonek azonos
, tehat nem lehet kozottuk energia aramlas, gravitacios kotes. Hasonloan, ha ke
t kondenzator azonos energiaju, energia kiegyenlitodes nem lehetseges, a rendsz
er entropiajanak minimuma van. Mindenki szamara tanulsagul, nem biztos, hogy am
it az iskolaban tanitanak, az mind igaz is,
vagy legalabbis nem ugy igaz, mint ahogy gondolkozas nelkul elhisszuk: Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: jumper.itb.hu)
+ - Re: par otlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Koszonom az ezustnitrat eloallitasarol irottakat 
Janosnak - ,  es Sipinek egyarant.

Talan lesz aki ugy veli - ezen tovabbi otleteimet jobb lett volna 
apr. 1-re idoziteni, holott minden latszolag komolytalan otletre lehet 
talalni hasznos alkalmazast is.

Napenergias ebreszto keszulek strandra leeges ill. napszuras ellen:
Tenyernyi napkollektor olyan tekerccsel ellatott toroid vasat 
melegit, melyben alacsony Curie-pontu magneseses anyag is talalhato, 
a zart magneskorbe reszekent. (pl. weller-pakahegyek tappancsa is 
megfelelo otvozet ehhez. )
A kollektor celzottan ezt az anyagot heviti, majd amint tulhevult, 
a magneskor megbomlik, s a tekercse feszultsegimpulzust ad.
A kivezetesek aramutessel ebresztenek, ha tul hosszan es erosen 
tuz a nap, es elmulasztottuk volna a magneskor lehuteset.

Aki fel a villanytol, hasznalhat vizes ebresztot.
Hore olvado anyag elengedi egy zsinort, mely spiralrugot tart
osszehuzva. Dugattyus spricni vagy felroppeno pohar viz ebreszt.

Mas: Ha egyszer nagyon olcso lesz a napelem, sokfele mintazatut
lehet majd kapni, es tapetakent ill. poszter-hazakban is azt aruljak. 

Udv: zoli
+ - terforgas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Einstein elmelete szerint is forgatja a forgo tomeg a teret, ez meg 
>nem uj. 

Ez felreertes lehet, nem kovetkezik semmilyen tetelbol. 
Egyenesen mozgo test sem ragadja magaval a vakuumot. A forgas meg
hellyel-kozzel szarmaztathato egyenesvonalubol.
Forgaskor annyi van, hogy ugyanazon testnek a mozdulatlan allapotahoz 
kepest bovul az energiaja a mozgasi energiaval, mely a tomeg-energia 
ekvivalencia tetel alapjan nagyobb tomeget eredmenyez. 
Valosagos esetben a forgaskor belso mechanikai feszultseget
is feltetelezni kell, melynek kialakulasahoz ugyancsak bizonyos
energia tartozik, igy ennek egyenerteke is jarulekos tomegkent 
van jelen.

Olyasmi meg szoba johet, hogy pl. extrem nagy kerek kozepen ulve 
elcsavarodott kulloket latnank, tavoli allapotokrol kesve erkezo 
informaciok miatt, kis keruleti sebesseg mellett is, de ez csak latszat.
(Relativisztikus esetben pedig az atmero kisebb a nyugalminal 
- vagy darabokra szakadozhat esetleg, de nem okvetlenul 
 radialisan hato eroktol, hanem kontrakcio folytan.)
 
A keruletbol elvben radialisan kifele vilagito feny pedig fenyaberracio 
folytan a kerulet mozgasanak iranya fele(!) elterulve lep ki a 
karimabol, de ez semmifele tercsavarodasra nem utal, viszont
kerdes: fekezi ez esetleg a forgast ?

Udv: zoli
+ - turbinak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Csaba, irod:
: A nagy turbnak altalaban egy akcios es tobb reakcos fokozatbol allnak.
: Az elso fokozat laval fuvoka(k)bol kapja a gozt, mert igy egszeruen
: lehet szabalyozni a gepet. A fuvokaban a goz hoenergiaja sebessegi
: energiava alakul, vagyis a lapatok nem a bemeno goz homersekletevel
: vannak terhelve.

A multkori szamok alapjan szerintem az itteni barnaszen eromuvekben ez nem
igy van. Ha a nagynyomasu turbinaba (vagy a fuvokajaba -- errol sajnos
semmit nem tudok, hogy van-e itt ilyen vagy nincsen. Az eromuvek
gephazaiban szambazva ilyesmirol emlitest nem tettek soha, pedig
igyekeztunk "mindenre" rakerzdezni.) bemegy 535 fok, kijon 352 fok es a
tengely 450 fokos, akkor az esetleges fuvokaban olyan sok hoenergia nem
alakulhatott at mozgasi energiava. Legjobb esetben 450 fokig hulhet csak
az 535 fok, tehat a hoenergia 723 Kelvin / 808 K = 90%-a tovabbra is
megmarad hoenergianak. Ha meg csak 10%-ot alakitunk at mechanikai munkava,
kerdeses, hogy erdemes-e ezt csinalni.

A masik kerdes tovabbra is marad, hogy erdemes-e alapellatast biztosito
eromuvekbe ilyen szabalyozo rendszert epiteni, hiszen ezek az eromuvek
blokkjai vagy nevleges teljesitmenyen jarnak, vagy le vannak kapcsolva.
Nyilvan kell valami biztonsagi veszleallitas, hogy ne legyen robbanjon
szet a turbina. Gyors szabalyozasra azonban semmi szukseg, a maradekot
pedig vagy blokk lekapcsolasaval ill. a belapatolt szen mennyisegenek nem
tul nagy megvaltoztatasaval el lehet erni. 1996-ban az NDK
barnaszeneromuvei (VEAG tulajdonban) 47041 GWh-t termeltek 7350 MW
nevleges teljesitmennyel, ami 73%-os kihasznalast jelent. Ha ehhez meg
hozzavesszuk, hogy nyaron a kisebb energiafogyasztas miatt barnaszen
eromuvek itt a teli teljesitmenynek csak kb. 75%-at termelik [lekapcsolt
blokkok], akkor azon egyszeru feltetelezessel, hogy fel evig tel van, fel
evig nyar, a kihasznaltsag 83%-ra emelkedik.

Az egyetlen NDK koszen-eromunel ez mar kicsit maskepp fest: 553 MW, 2371
GWh -> 49%-os kihasznaltsag (ez telen-nyaron kb. egyforma
teljesitmennyel jar, de napi szinten erosen ingadozo teljesitmennyel).
Vizieromuveknel 1721 MW, 1561 GWh -> 10%;  gazturbinaknal 1052 MW, 15 GWh
-> 0,16% kihasznaltsag. A szamok ertelmezesehez tudni kell, hogy a VEAG az
alapellatast komplettul barnaszennel fedezi, a napi ingadozas nagy reszet
koszennel es csak a csucsidoben hasznal vizet es gazt.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: azert NDK-zok itt mindig, mert Nyugat-Berlin eromuvei kulon teszta.
+ - generator (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Gyula, irod:
: Szerintem kicsit felrevezeto a kerdes, mert igazabol generatorra nem
: adott teljesitmenyt adunk a tengelyen, hanem valamivel meghajtjuk, aztam
: abbol lesz valami teljesitmeny.

A kerdes szandekosan volt igy megfogalmazva, lasd lentebb.

: Hogy hova lesz a hianyzo energia? Egyszeru: kijon a generatorbol.
: Peldaul goz eseten (a leirt esetben) nem 352fok/48 bar lesz a bemeno
: 535fok/163bar gozbol, hanem megasabb homersekletu/nyomasu lesz. Persze
: ettol valoszinuleg nagyon megsertodik a kovetkezo generator...

Itt ugye veletlenul elirtad es turbinara gondolsz?  Ahhoz, hogy a
turbinaban ne torjon el a lapat, ne robbantsa szet a goz a csoveket, stb.
a goznek az egyes turbinafokozatokban le kell adnia a megfelelo
teljesitmenyt. Egyeb megoldasok: a goznek egy reszet egy szelepen
keresztul a szabadba vezetjuk; kevesebb vizet alakitunk gozze;
csokkentjuk az eltuzelt szen mennyiseget. Pont ezert irtam a "felrevezeto"
kerdest, mert ha a fenti pontokat nem cselekedjuk meg, akkor a generator
tengelyen konstans bemeneti teljesitmeny jelentkezik.

: Nyilvan lehet olyan generatort/turbinat/eromuvet tervezni, ami kibirja
: minden problema nelkul, hogy 0 es nevleges kozott barmivel terheljek.
: Ilyen letezik is, peldaul autokban ilyen van.

Igy van. Az autoban viszont jelentosen konnyitett feltetelek vannak egy
eromuhoz kepest. A generator par kW-os csak; nem kell 0 kivett
teljesitmenynel a gozt leszabalyozni, hanem lehet a gerjeszteset is
szabalyozni, mivel a fazisszog teljesen mellekes (de erre *elvileg*
nincsen feltetlenul szukseg). A fordulatszama nem fog megugrani, mivel a
generator fordulatszama a motor fordulatszamaval aranyos, tehat ismert
tartomanyban valtakozik. Eppen ezert 0 terhelessel es adott gerjesztessel
es fordulatszammal nem tortenik semmi problemas, legfeljebb a generator
kimeneti feszultsege emelkedik meg. A kimeneti frekvencia es feszultseg
valtozasa senkit nem izgat, mert ezt azonnal egyeniranyitjak. Csupan arra
kell vigyazni, hogy a diodak letoresi feszultseget ill. a generator
tekercsenek szigetelesenek atutesi feszultseget ne erje el a generator
(gerjesztes csokkentese). Egyeniranyitas utan feszultsegszabalyozo jon,
ergo a kocsiban a generator majdnem minden "disznosagot" megengedhet
maganak a pillanatnyi terhelestol teljesen fuggetlenul.

Udv,
marky
+ - grav. hullamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Osvath:
>Neha szorakoztat az ilyenfajta tudomanyos messianizmus. Altalaban nem
:-((((
  Nem tudom miert akadalyozzuk a jo kezdemenyezeseket?
>Amugy a gravitacios hullam nem elektromagneses hullam!!!!!
Esetunkben ez mar lenyegtelen.

> >   Sarkadi Dezso elmelete szerint minde forgo tomeg maga korul a 
> >>tomeggel es sebesseggel aranyosan kulombozo frekvenciakon a 
> >>gravitacios terben orvenyhatast fejthet ki.
 >Einstein elmelete szerint is forgatja a forgo tomeg a teret, ez meg
 >nem uj.
      Ezt el is hisszuk, ketelkedes nelkul, mert Einsten allitja. De ha 
valamit Sarkadi allit, nem hisszuk el, mert o nem Einsten.
  A hiba ott kezdodik, kritizalni konnyu, valoban erre csak azok jogosultak, 
akik nemcsak Sarkadi szamitasait birizgaljak, hanem sajat kiserletukkel 
kontraznak.
  Igy Mizsei Janos kritikait is csak mosolyogni tudom.
  A gr. hullamok kezelese, (legyen vagy nem elektromagneses hullam vagy 
reszecske,) elegge bonyodalmas, tisztazatlan, vitaramelto tema, melyel 
erdemes tovab foglalkozni. Azzal viszont nem haladunk, ha valakit leseperunk 
az asztalrol, mert mi nem ertjuk az ileto szemely kijelenteset, nem fogadjuk 
el, stb. Egy rendszert ami mukodik, nincs miert nem elfogadni, inkab az 
iranyba kell lepeseket tegyunk, hogy miert? Lehet hogy volt szamitasi hiba, 
Javitsuk ki! De ahogy ertettem kulombozo kriteriumok is meg voltak szabva. 
Mellekes, Dezso allitasai mindenkep nagy figyelmet igenyelnek. A tovabiakban 
mindeg a miert kerdesnel kell kotorasznunk.
  A tomeg-ter viszony nemcsak a tomeg forgasa kozben lep fel, a tomeg 
rendelkezik rezgokeltes hatassal, igy elegge bonyodalmas a (es nemcsak a) 
gravitacios kolcsonhatas.
  A latszolag allo, de belul atomi szinten mozgasban levo tomeg is kelt 
gravitacios hullamhatast, ezert nem olyan egyszeru a tomegek kozotti 
kolcsonhatas. Igy valojaban negy vektorialis ero osszeg hatas a foszereplo, 
mely csak egyetlennek tunik, es egysegeskent van targyalva (kezelve) a 
fizikaban.
(A rendszermukodes a fenynek is kulonleges tulajdonsagokat tanusit. (c+c=c))

 >Ha az elmelet egyezik a tapasztalattal, akkor ket dolog lehet. Vagy
 >mind a ketto jo, vagy mind a ketto rossz.
  Az is eleg rossz, hogy a gr. hullamok fura kolcsonhatasaia Foldhoz 
lancolnak bennunket, megsem tagadhatjuk le mert 'elojelhibas'.

Udv. mindenkinek, Csaba.



_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com
+ - Re: sosav + hidrogenperoxid (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Sipi!

Jool tudod, a sosav - hidrogenperoxid kevereket en is hasznalom NY.A.K.
maratasra.
Azon a folia pedig rezbol van...
>
> Egyebkent, ha jol tudom, a HCl + H2O2 a Cu-t oldja, az Ag-t nem. Jol
tudom?

Udv : Pista
+ - Re:magnes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Nehany kerdes, keres.

A magnesezheto anyagok es a ter valamilyen mertekben vezetik a magnesseget.
Ugyanezt teszik az elektromossaggal a vezeto anyagok is. Azt is elfogadjuk,
hogy mindket esetben az elektronoke a "foszerep". A ketto kozott megis
oriasi kulombseg van, mert mig a magnesseget csak eleg kis tavolsagra tudjuk
hatekonyan "elvezetni", addig a villanyt' sok kilometeren at is viszonylag
kis veszteseggel.

Kerdem a T. Listat, vajon hol talalok az altalanostol sokkal bovebb
(reszletesebb) irodalmat a magneses anyagokrol??
Eredekel, hogy milyen anyag (otvozet, kristaly, stb.) mennyire vezeti a
magnesseget, asszem a permeabilitas ennek a legjobb meroszama.
Kulonleges magnesees tulajdonsagu anyagok szinten erdekelnek. Pl.
Curie-pont, kulononsen nagy - es kulonosen kis hiszterezisu anyagok, egyeb
(nem ho) hatasra valtozo permeabilitasu anyag.
Leginkabb a nem ho hatasara  valtozo permeabilitas erdekel.

Orulnek, ha magyar nyelvu irodalom lenne, de esetleg angol is lehet.
Koszonet, es udv.: Pista
+ - Magnes (fwd) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

---------- Továbbított levél ----------
Dátum: Thu, 4 Apr 2002 10:06:32 +0200 (CEST)
Feladó: Nagy Sándor >
Címzett: Hix >
Tárgy: Magnes

Megjegyzes a:
 Felado : Sebestyen Balazs
 E-mail :  [Hungary]
 Temakor: magnes ( 31 sor )
 Idopont: Wed Apr  3 23:53:20 CEST 2002 TUDOMANY #1785
levelre.

Mikor magneses es elektromos tereket hasonlitunk ossze, 
nagyon gyakran elfelejtjuk, hogy az elektromos tereket - 
eletromos toltesek keltik, mig a magneses tereket - 
magneses dipolusok. Vagyis mig az elektromos tolteseknel 
kulonvalaszthatok a negativ es pozitiv toltesek, addig a 
magneses dipolusakat semmilyen modszerrel nem valaszthatjuk 
szet eszaki es kulon deli monopolusokka.
Tudom, hogy nem uj amit leirtam, de nem art tudatositani...
+ - Re: Re: Re: par otlet - Ezust-nitrat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem kotekszeni szeretnek, de az a barnas fust NO (nitrogen-oxid), ami elegge me
rgezo. Tehat az oldast _elszivofulkeben_ 'javasolt' elvegezni!

> ha van otthon a spajzban egy hasznalaton kivuli vegyifulke elszivoval, akkor 
termeszetesen ott is lehet. Sot az az igazi !

Aztan vegyeszek mit szolnanak ahoz, hogy:
a Cu es Ag nitrat oldathoz HCl-t (+ desztvizet) adva rez- es ezust-kloridot kap
unk (+ HNO3-at). Az AgCl feher csapadekkent kivalik (a tobbi vizben oldhato). E
zt leszurve, fotolizissel (pl. uv lampa) fem ezustot nyerunk, amit ujra feloldh
atunk HNO3-ban.

> Probaltal mar AgCl-t fotolizalni ! Elmeletileg meg lehet csinalni, nehany mol
ekula vastagsagban megy is, de utana a folyamat leall. (A kivalo kolloid ezust 
szemcsek feketek, es az istennek nem akarjak atengedni az UV lampa fenyet !) :-
)

A fotoliziskor klorgaz szabadul fel, ugyhogy szinten maradjunk a fulke alatt (j
a es ne felejtsuk el bekapcsolni a szellozest :-)!

> No, ettol aztan nem kell felned, mivel a fotolizisnel a felszabadulo klornak 
meg a szagat sem erzed, olyan keves keletkezik, mivel a folyamat leall !

Egyebkent, ha jol tudom, a HCl + H2O2 a Cu-t oldja, az Ag-t nem. Jol tudom? 

> A baj csak ott van, hogy a csaladi ezustben a mindez egyutt otvozetben van. A
z otvozet nagy resze ezust es a keletkezo AgCl a feluleten elegge tomor es jol 
zaro ahhoz hogy a kioldast el tudd vegezni.

Hajra Vegyeszek ! :-)

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS