writes:

> ...
> A "vegso" elmeletnek, ami minden kolcsonhatast egyesit es szamszeruen,
> elvi problemak nelkul mindent leir, az a lokalis szuperszimmetria.
> De nem a negydimenzios teridoben, hanem 11 dimenzioban, amibol 7 dimenzio
> kompakt. Ez azt jelenti, hogy nem szamegyenes irja le, hanem kis szakasz
> vagy kis kor. Ezek merete valahol 10^-3x m korul van (Planck-hossz).
> A reszecskek nem tomegpontok, hanem kis membrandarabkak, azaz ketdimenzios
> objektumok.
> 
> Ha egy dimenzioval lejjebb jovunk, akkor 10 dimenzioban a membranok
> helyett a hurokat talaljuk (superstring theory).

Erről tudsz valami érthető bevezető irodalmat?
1 fél évig halgattam ilyet, de egy huncut mukkot se értettem belőlle :-(

-- 
Live fast, die hard.

ImRe

Kedves Latinul beszelok!

Tudja-e valamelyikotok, hogy hogyan irjak latinul:

Istvan, a Magyarok kiralya

Ezt jelenti elvileg az 'Istvan a Kiraly' c. rockoperabol is jol ismert jel.

Koszonettel:
Baranyai Laszlo


__________________________________________
Szent Istvan Egyetem, Elelmiszer-tudomanyi Kar
Fizika - Automatika Tanszek
http://www.physics.kee.hu

Kedves Vass Zoltan!

>Nem ertem, hogy a feny miert a ct' utvonalon verodik vissza?
Az nem visszaverodo feny. Ugyanaz a fenyut szerepel ket kulonbozo
koordinatarendszerben ugyanazon az abran. Elnezest, ha nem tudtam jol
megmagyarazni. Ha fel tudod hajtani Norwood "Szazadunk fizikaja"
c konyvet (Muszaki Konyvkiado, Bp, 1981), annak 26. oldalan megtalalod
az ertheto magyarazatot. Ha nem, elkuldom maganban annak, aki keri.

Udvozlettel:
Kalman

Kedves Sarkadi Dezso!

> Tehat Sarkadi-Bodonyi gravitaciohoz nem tud sem hozzaadni,
> sem elvenni az altalanos relativitas.

De meg mennyire, hogy tud elvenni! Az altalanos relativitas
hataresete gyenge gravitaciora ugyanis a Newton torvenyt adja,
s nem mast. Ha gyoz a Sarkadi-elmelet, a relativitast is ki kell dobni.

> - A ket test problema, amit felvetsz, az uj gravitacios torveny
> szerint is egzakt modon megoldhato:
> http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc

Orultem volna, ha weblap cim helyett egy konkret kepletet
kozolsz, ahogy kertem, ugy nem kellene mindenkinek inetezni.
A reszletes tajekoztatashoz mar volt szerencsem. Egyetlen
kepletecske csak nem rabol el oly sok idot Toled?
Ilyenre gondoltam:
T = ...

Udv:
Kalman

> Valahogyan megis kulonbseget kell tenni a latszat, es
> a valosag kozott.
> Ha az egyik rendszerbeli korrekt meresi eredmenyek azt
> mutatjak, hogy a masik rendszerbeli ora lassabban jar,
> akkor ezt el kell fogadni valosagnak.

A gond ott van, hogy egymas rendszeret figyelve mindketto _a masikat_
latja megvaltozni. Most lehetne persze rogtonzott bokszmeccs kereteben
eldonteni, hogy melyik valosaga az igazi valosag, csak szvsz ennek semmi
ertelme nem lenne.

> Ha a mozgo rud ket veget sajat idonk szerint egyidejuleg kivannank
> eltalalni lovedekekkel, akkor a hossziranyu relativisztikus
> sebessege eseten okvetlenul maskeppen kellene inditanunk a lovedekeket,
> hogy a kettos talalat sikeruljon.

Ez igy van. Ugyanakkor a ruddal egyutt utazo megfigyelo a ket talalatot
nem fogja egyidejunek latni. Na, akkor most melyik valosag az igazi?

Mindenkinek a sajat rendszereben mert teny a valosag, nincsenek abszolut
dolgok. Ezzel nem konnyu megbaratkozni (nekem is nehezen ment annak
idejen), de szamomra ez az egesz spec. rel. elmelet lenyege.

Udv:
Jano

Pal,

>2) Ha az R fugges jo is a fenti elmeletben, a gravitacios csatolas ilyen
>durva atirasat az Apollo program eszrevette volna, ugyanis nem tudtak
>volna Hold koruli palyara allni. A palyat ugyanis a Newton-torvenyek
>alapjan szamoltak. A Hold tomege nem hanyagolhato el a Folde mellett,
>ezert, teljesen teves holdtomeget teteleztek volna fel a Fold koruli
>mozgas alapjan, ha a fenti osszefugges igaz lenne. Ezen teves holdtomeg
>miatt nem jo sebesseggel kozelitettek volna meg a Holdat, ami igy nem
>tudta volna befogni az urhajot.


Nem is tudta ! Olvasd el Csak Csaba konyvet ! Kiderul, hogy az egesz
holdutazas humbug, a ruszkikat akartak pofara ejteni,  Hollywoodban
keszultek a studiofelvetelek, de egy csomo dolgot elrontottak, igy kiderult
az igazsag. A konyv nem nagyon draga, mert a Krisna hivek szponzoraltak egy
kicsit. (Vajh, mi okbol ? )

Jo szorakozast !     :-)

Janos

Titusz,

> Eloszor is, hagy gratulaljak a gyorsasagodhoz, en valoban lekestem a
> keddi moderalast.

Koszi, de inkabb szerencses voltam, mint gyors.

> Igaz ugyan, hogy nagyon sok aramlast ugyanaz a diffegyenlet kormanyoz,
> de a vasreszeleknel nincs szo aramlasrol.
Semmi ilyesmit nem mondtam, hogy ott aramlana valami.

>> Szoval, ha elfogadjuk, hogy a reszelekes erovonalkep surubb vonalakat ad
>> ahol nagyobb a magneses ter (vagy a liszt az elektrosztatikus terben),
>> akkor a vegen elegge ugyanaz a diffegyenlet jon ki, aminek megoldasa az
>> erovonalkep magnesek es vasreszelek eseten. (Persze a konstansok es a
>> fizikai jelentesek masok.)
>
> Leirnad azt a diffegyenletet?
Laplace egyenlet: divgrad U = 0
Ennek megoldasa a potencialeloszlas, aminek gradiense a terero,
ha kisse vezet a kozeg, akkor az aramsuruseg is.
Adott geometriai elrendezessel a fluxus eloszlas is kijon.
Vagy a homerseklet eloszlas, amibol egy gradienssel es a hovezetokepesseggel
valo szorzas utan a hoaramsuruseg is megvan.

>Vagy legalabb megvilagitanad kicsit kozelebbrol, hogy mire gondolsz?

Igyekszem, mert ha felreertesz, akkor en fogalmazok felreerthetoen.

>Mert hogy hasonlo gorbeknek (egy folyadekaramlasban egy reszecske
>palyajanak, vagy egy csomosodott vasporban egy laza csukloval a mintazatra
>rarajzolt ivnek) lehet hasonlo az _egyenlete_. Es egy ilyen egyenletet at
>lehet alakitani diffegyenlette. Es akkor hasonlo lesz a diffegyenletuk is.
>De csak a gorbeke, ugyanis egy fizikai jelenseg diffegyenlete altalaban
>valamilyen modellbol szokott kijonni (pl. a mozgasegyenletbol, vagy
>variacios elvbol).
Ezek igazak, de en nem megyek messzire, csak annyit mondok, hogy a fenti
egyenlet formalisan mindenfele terekre jo.
A vasreszeleknel, meg a korpanal azt teszem hozza, hogy a ter detektalasa
ezen modszerekkel egy picit meg is valtoztatja a teret. (A kirajzolodott
vonalak kozott kisebb lesz ter.)
A variacios elv is bejon ahogy irtam, az energiaminimumra valo torekvesen
keresztul.  Ez a csomosodas oka.
De a csomosodast, mint fizikai jelenseget el kell kulonitenunk attol, hogy
mitol, s hogyan alakul ki a ter.

>Es megegyszer mondom, a vasreszelek surusege attol fugg, hogy mennyi ideig
>kocogtatod a talcat. Szep lassan mind odavandorol, ahol eros a ter.
Megegyszer mondom, hogy ugy van, ahogy mondod. :-)
De egy adott, mersekelt kocogtatassal kialakitott abraban mar jellemzo a
terre a kialakult kep.

> De nem
>ettol ("az aramlastol") alakulnak ki az erovonalmintazatok, hanem ettol
>mennek tonkre. Es egy ilyen mintazat sosem stabil, maganak a fizikai
>rendszernek (talca, alatta magnes, rajta vaspor, kocogtatas) a
>"diffegyenlete" a polusoknal sunive alakult pamacsokhoz vezet.
Igy van, de ne kocogtassunk olyan sokaig !

>> Epp ilyen alapon modeleznek elektrolitkaddal elektromos vagy magneses
>> tereket, vagy ketdimenzioban sosvizzel nedvesitett itatossal.
>Ennek nem sok koze van a vasreszelekhez.
Csak annyi, hogy az elektrolitkadas modellbol is a Laplace egyenletnek
megfelelo erovonalkepek jonnek ki, meg a vasreszelek is olyat mutat.

>Ha jol ertem, hogy mire gondolsz, akkor az ilyesmi kiserletek altalaban mas
>mintazatot is adnak (jellemzoen fraktalokat, a jelenseget "diffusion
limited
>aggregation"-nek hivjak).
Nem ilyen iranyban gondolkozom, ez inkabb a Zoli csapongo, bar erdekes
kepzelete.


>> Aki meg nem ismeri, ezen alapul a biodetektoros teranalizator: nedves
foldbe
>> szurt vaspalcara egy szazas izzon keresztul rakapcsoljuk a fazist (a
>> kiserlet eletveszelyes, rengeteg biztonsagi eloirast kell betartani!). A
>> gilisztak megerzik a tererot, es kimaszva a foldrol az ekvipotencialis
>> vonalak menten helyezkednek el. Miutan kelloen kigyonyorkodtuk magunkat a
>> megoldas szimmetriajaban, kikapcsoljuk az aramot, gyorsan osszeszedjuk a
>> giliket, feltesszuk a vaskalapunkat, es elmegyunk horgaszni.
>
>Ez tetszik, de mintha megint nem pont ugyanaz a jelenseg lenne.
Persze, hogy nem az a jelenseg. De ha a gilisztakra merolegeseket huzunk a
vaspalcatol kiindulva, szepen megvan az aramsuruseg eloszlasa.
Es ez is a Laplace egyenlet megoldasakent adodik.

Irodalom: Simonyi: Elmeleti villamossagtan.

Udv, Janos.

Sziasztok!

Egy meroben uj teman gondolodtam el. Espedig az idojarason, es a havon. Ha
megnezzuk, akkor a Fold egy evbeli atlaghomersekletenek es atlagos hoval
boritott teruleteinek abban az evben koze van egymashoz, megpedig elegge
monoton. Alacsonyabb a homerseklet, tobb a hoval boritott terulet. Persze ez
nem determinisztikus, inkabb egy eloszlas.
Hasonloan van egy osszefugges a hoval boritott teruletek es a homerseklet
kozott, hiszen a ho csokkenti az elnyelodott hot. Ez tapasztalhato is, mert
amikor havas egy nagy terulet, akkor ott az ejjeli homersekletek melyebbre
esnek, es igy az a resz elegge lehul, amig nem jon egy jo markans
melegfront.
Szoval van itt egy zart, pozitiv visszacsatolas. Ami a homersekleteti
egyensulyt instabilla teszi. A kerdesem, hogy miert nem maszik el a Fold
homerseklete a nagyon hidegbe vagy nagyon melegbe?
Nyilvan van valami ellensulyozo folyamat, de a kerdes, hogy mi az?

Olyan valaszokat, hogy jon a nyar, meg ilyen even beluli esetlegessegeket ne
irjatok, mert szandekosan evi atlagot vettem.

math

Sziasztok,
mar sokmindenrol szo volt a Sarkadi-Bodonyi
gravitacios kiserletrol, annak meglepo eredmenyerol.
Biztosan a sajat hibambol, de meg mindig nem teljesen
erthetoek, amikrol beszamoltam.
Rovid leszek, osszefoglalom a lenyeget.
Kiserlet:
A kiserletunket evek ota folytatjuk, tehat nagy
valoszinuseggel minden olyan hibat kikuszoboltunk,
ami nagy tevedesekre vezetne.
A kiserletben nalunk a szokasos Cavendish-fele
torzios inga helyett egy nagy meretu, sulyzo alaku,
fuggoleges allasu fizikai ingat hasznalunk, tipikusan
60-80 sec lengesidovel.
Az inga also tomege mellett forgatunk egy vizszintes
helyzetu, koralaku asztalt egy kis villanymotorral.
Az asztal faforgacs lemezbol van a magneses hatasok
elkerulese celjabol, es nagyon lassan forog,
a szelen egyenletes tavolsagban 180 fokonkent, vagy
90 fokonkent elhelyezzuk az ingat gerjeszto olom
teglakat. Egy tegla tomege kb. 6 kg.
Peldaul egy meresunknel az asztal teljes fordulati
ideje 280 masodperc, 90 fokonkent helyezzuk el az
olom teglakat, az inga be van allitva 70 sec-ra.
Kb. 1-2 oras jaratas es finom hangolas utan az inga
"berezonal", a hatterzaj amplitudohoz kepest legalabb
egy tizes nagysagrenddel megno az inga lengese,
az 5.5 meteres inganal ez maximum 20-40 mm-es
amplitudot jelent.
A meresek eredmenye:
Ha az asztalon 4 * 12 kg tomeg van, az inga rezonacia
amplitudo legalabb 8-10-szer nagyobb, mint ha az
asztalra 4*24 kg-ot teszunk. Itt fontos, hogy a fizikai inga
also tomege 24 kg.
Tehat az inga nem alkalmas a G gravitacios allando
nagy pontossagu kimeresere, de arra igen,
hogy osszemerheto nagysagrendu tomegek kozotti
gravitaciorol osszehasonlito mereseket tudjunk
csinalni.
Eddig osszesen negy kulonbozo meretu es tomegu
fizikai inga keszult el, az eredmenyek azonosak Miskolcon es
Pakson. Muszaki okok miatt a nagy meretu es tomegu
ingak tapasztalataink szerint megbizhatobban mukodnek.
Fontos: a fizikai ingak also karjahoz kapcsolodik egy
hidraulikus csillapito, azaz egy vizzel teli vodorbe meritett
vekony, de merev muanyag lap. Ez alulatereszto frekvencia
szurokent mukodik, melynek a 70 sec-os lengesnel szinte
semmi csillapitasa nincsen, de a magas frekiju zajokat
leszuri.
Elmelet:
Megfeszitett munkaval es alternativ elmeleti
megoldasokkal evek teltek el, de most mar talan
ki merem jelenteni, hogy a jelenseg lenyeget megfogtam.
Az ido es hely hianyaban most pontosan osszefogalom
az allitasaimat egy kettos csillag peldajan:
ad1. Ket azonos tomegu, suruseg eloszlasu es alaku csillag
elsuhan egymas mellett, minden energia, illetve impulzus
atadas nelkul.
ad2. Ket kulonbozo tomegu csillag elsuhan egymas mellett,
de impulzus átadás tortenik, amely aranyos Gm(M-m)/R
ertekkel.
ad3. Kettos csillagok letezese a keletkezesukhoz kapcsolhato.
Ha a csillagfejlodes soran egy nagy kozmikus porfelhonek
kello nagysagu kezdeti perdulete van, a csillag kondenzaciojanal
ketto (altalaban tobb) reszre szakadhat a centrifugalis ero miatt.
A ket resz tomegaranya kozombos, lehet egyenlo is, a lenyeg
az, hogy a disszipalt gravitacios sajatenergia (gravitacios
kotesi energia) osszetartsa a szetszakadt darabokat.
ad4. Barmilyen paradoxonnak tunik, valoban az (alfa/2) M^2
sajatenergia kepletbol visszafele nem kovetkezik egyertelmuen
Newton torvenye. Ez szamomra is megdobbento volt, hogy
eddig senkisem vette ezt eszre. A modositott gravitacios
torvenyunk kialakitasaban ez volt a nagy lehetoseg.
A sajatenergia kiszamitasa: integral{G*m*dm/r(m)} Newton
torvenye szerint. A Sarkadi-Bodonyi gravitaci szerint:
integral{G*(m-dm)*dm/r(m)}, amely vegeredmenye megegyezik
a newton-i keplettel torteno szamitassal.
-----------------------
Folytatasa kovetkezik, udv. Sarkadi Dezso

Kepzeljetek! Fenekre estem, es nagyon fajt. Az orvosok azt mondtak, 
hogy van ott a gerincem also vegen nehany extra csont, olyan, mintha
farkam akart volna lenni, de aztan meggondolta magat. Ezek az 
utodestol befele fordultak. Azt mondtak, ha no" lennek, meg is kellett
volna muteni, kulonben baj lehetne szuleskor.

Multkor ramugrott a macska ebed kozben. Ettol ugy megijedtem, hogy a
paprikaskrumpli a tu:do"m iranyaba indult el. Megvizsgaltattam magam, 
es azt mondtak, hogy fura, de a felso legutam a garatnal keresztezi 
az emeszto rendszerem felso reszeit. Csudalkoztak. Azt mondtak, sokkal
praktikusabb lenne, ha a ket cso elkerulne egymast. Igy pruszkoleskor 
konnyen az orromba mehet a torma, ami pedig igen vilagraszolo elmeny 
lehet.

A szemorvos azt mondta, hogy ki van fordulva a szemem. A feny fele 
esnek az idegrostok es a fenynek ezeken keresztul kell athaladnia, 
hogy elerje a receptorsejtjeimet. Raadasul emiatt a retinam egy 
pontjan vak vagyok, mert ott hagyjak el a szemgolyomat az idegrostok.
Pedig meg a polip szemet is jol tudtak osszerakni! Igaz, azt hallottam,
hogy neki meg a szemlencsejet felejtettek ki.

A karacsonyi bejglitol remesen elkezdett csikarni a hasam. Oszze-vissza
vizsgaltak. Azt mondtak most nincs nagy baj, de talaltak a belrendsze-
remben egy hulye nyulvanyt, olyan mint egy kis bel, csak vak. Figyel-
meztettek, hogy ez igy nagy baromsag, mert konnyen befertozodhet, es 
akkor aztan csak a nyissz segithet.

A baratom szerint ez manapsag egylatalan nem ritka. Mindig csak 
elovesznek egy meglevo tervet, aztan azon babralnak egy kicsit es kesz.
Hat nincs valaki, aki vegre leulne egy kicsit es atgondolna elolrol?!?

-- Bocs Szia (Szilagyi Andras) es tobbiek, de en sem birtam szo nelkul ---

Hrasko Gabor

Kedves Janos !

>Igen, ez sunyi kerdes. Azt feltetelezni rolam,
>hogy nem vagyok annyira kivancsi egy berendezes belsejere,
>hogy bele ne nezzek, meg utana eltitkolom a teoriat....
>hat ez nehezen megbocsathato. Meg vagyok sertve.
>Legalabb egy ures sort ki kell hagynom itt. :-)
>
Bocsanatot kerek. Az volt a sunyisag, hogy szinte
biztos voltam benne, hogy mar ripityara szedted,
ahogyan azt minden lelkiismeretes szakember tenne.
A kerdesem provokacio volt, mely gyotro informacioehsegbol 
fakadt.  Vezeklesul le kellene irnom 100-szor, hogy
1 napig nem irok a HIX-re, 1 napig nem irok a HIX-re...
Csak aztan ezt be is kene tudni tartani ! :)

Orulok, hogy vegre pozitiv tapasztalat is van
ionizatorrol, es raadasul hazai termek. 

Nehany kerdes:
A nagyfeszultseget milyen megoldassal allitja elo ? 
A por a kondenzator mindket fegyverzetet egyenloen
fedi be, vagy elteroen ?
 
Most eszembe jutott egy regi Delta, melyben beszamoltak 
novenyek permetezesenel sztatikus toltesu permet alkalmazasarol.
A filmen bemutattak, hogy a novenyek leveleinek
also reszet is egyenletesen boritottak be az igen 
finomra porlasztott cseppek.
Szepen latszott, ahogyan a lefele hullo permet 
iranyt valtoztat, es a levelek iranyaban felfele is 
folyik az aram.
A novenyek foldelese adott volt. :)

Azota nem hallottam a talalmany sorsarol, bar nem csodalkozom,
hiszen valoszinuleg komolyabb elektromos teljesitmenyre 
volt szukseg es az uzemeltetes erintesvedelmi es szigetelesi 
oldalrol bonyodalmas lehetett.
Beszamoltak arrol is, hogy kiserleteztek
hutes merseklese mellett negativ ionos terben 
gyumolcsok eltarthatosagaval, es ugy talaltak, 
hogy hatekony es gazdasagos.

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, ha jol emlekszem, a kerdesedre mar anno irtam, hogy a nemet
etalonintezetnek a brossurajaban mi van. Egyreeszt az atomora az atom
sajat idejeben mukodik, azt meri, masreszt pedig van ket effektus, ami az
orak jarasat befolyasolja, de mar nem emlekszem rajuk, es kulonben is
hulye vagyok az alt.rel.-hez. ;-) Ha nem talalod a cikket, kenytelen
leszek eloasni a brossurat, de ez 2 hetig is eltarthat.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>Ha valami nem vilagos, kerdezzetek, azert irok ide, es nem maganba, mert ez
>biztos sokakat erdekel.
>
>Janos
Akkor batorkodom kerdezni.

Megmerned, mekkora feszej van benne?
Nekem is van egy ilyen ketyerem, csak persze doglott. Szeretnek bele eletet
lehelni, es ez az adat jol jonne.
Gondolom, meg nincs eros koronakisules a drotokon. Es ugyanez a feszko van
kotve nalad a lemezekre is?

Mas: regebben lattam egy ipari legszurot, kisebb szekreny meretu volt, amiben
nem volt semmifele ventillator, csak huzalok, elektrodak, meg a nagyfesz. Nem
volt modom belenezni sajnos, de a ventillatorra rakerdeztem, es hatarozottan
mondtak, hogy nincs benne. Ennek ellenere hatarozottan, jol erezhetoen
aramlott at rajta a levego, mint amikor kisebb huzat van.
Es ilyen tisztithato legszurok sem voltak benne, hanem valahogy a por az aljan
gyult ossze, es egy kihuzhato fiokszerusegbol lehetett kionteni. (Innen csak
egy lepes, hogy lassan aramlo, vagy idonkent wc-szeruen lehuzhato viz vigye ki
a szmotyit.)

Ez hogy mukodhetett?
Es hogy mukodnek a fustgazokat tisztito, hatalmas ilyesmik? Van valakinek
pontos infoja?
Jo volna mozgo alkatresz nelkuli ketyeret epiteni.

Es minek a mechanikus legszuro ebbe a szobai ketyerebe, ha egyszer valahogy
elektrosztatikusan valahova elvandoroltatjuk a port? Vagy csak a nagyon finom
szemcsek hajlandoak valahova odarakodni, mint itt a  monitorom oldalan, ahol
egy kis feluleten mindig megfeketedik a muanyag a portol? Vagy csak azert,
mert amit ilyennel ki lehet szurni, azt minek rabizni egy bonyolultabb
egysegre?

hjozsi

Janos, amit irtal, a biogilisztas teranalizator, az vicc?
vagy a gilik tenyleg ott sorakoznak koncentrikus korokben, kivancsian
figyelve a tudosokat?

Mas:
Sarkadi kapcsan felmerult, hogy a fold-hold rendszert vizsgalva
kovetkeztetni lehet a gravitacios allando nagysagara vagy a newton torveny 
helyessegere. Irja le valaki legyen szives, hogy hogyan ?

Laci