Starters irta!
>>>>Sokáig gondolkoztam, válaszoljak-e. Született optimista vagyok: mindig
remélem, hogy tisztázni lehet a dolgokat, így megkísérlek javítani
ezeken a kusza gondolatokon. Azonban, ha csak a vita kedvéért írsz,
kérlek inkább menj egy filozófiai listára és írj koanokat:<<<<
Ezekröl a megnyilatkozásaidról mindig rád ismerek.
Amiröl én irok azok megalapozottak. Csinálok kisérleteket, de a mások
kisérlatei
is igazolják. Éppen az a lényeg, mit mihez viszonyitasz.
>>>??A tárgyak nem a hanghullámokat sodorják magukkal, hanem a levegot,
>>>vizet...<<<
Érdekes, mert eddig mindenki azt monta, hogy a lebegö molekulák rezgése
vezeti a hangot.
Nem hiszem ne ismernéd azt a jelenséget, amikor a szél elfujja a hangot.
>>A JÓZAN ész szerint. Ebben a cikkben viszont...<<
Ez a filozofia!!
Hiába keresik Jézus koporsóját Jeruzsálemben. Jézus a Mennyekben van.
Mondja egy föpap, a JÓZAN észre hivatkozva.
> Talán a józan ész diktálja azt is, hogy az idö tágul?
>>Tessék?<<
Ez a filozofia!!!
Nem a józan ész kell diktálja, hanem a gyakorlat..
>>>Az óra a helyi idot (a sajátját) méri. Ez egy objektív fogalom, mert
azon a helyen MINDEN óra ezt fogja mérni.<<<
Ez egy szubjektiv fogalom!!
Kelet Magyarországon, valamint Madridban az órák ugyan azt mutatják.
Ha mindenött a helyi idöt mutatná az óra, igen csak nehéz lenne eligazodni.
Mérünk hömérsékletet, feszültséget, cikorszintet és sok mást.
A méréshez energiát vonunk el. A mikrovilágban, ha ezt megtesszük,
megbolygatjuk az eredeti állapotokat. Ez a határozatlansági elv,
ami az emberi képesség korlátait tükrözi, de van hasonló eset a
makróvilágban is, amikor "CSAK" statisztikailag számolhatunk.
Milyen energiát von el az idötöl az óra??? Az ingaórára hatással van a
gravitáció,
s igy mérni lehet az ingaórával a gravitáció nagyságát. Más órák ciklusait,
mechanizmusaik fizikai tulajdonságai határozzák meg.
Az óra egy ciklusos folyamatot számol, amely arányos a Földforgással,
de csak korlátozottan, mert néha az órát korigálni kell.
>>>A fény a különbözo közegekben különbözo sebességgel halad, így a közegek
határán megtörik. Ettol még nem lesz éter. <<<
A fényaberáció nem fénytörés!!! A távcsö tesz meg egy utat,
mialatt a fény végig halad a távcsö hosszán. Ezért tolódik el.
Ilyen a mozgó vonaton leesett kö.
<<Kicsit megpróbálhatnál összeszedettebben gondolkozni, aztán ugyanígy
írni...<<<
Ha valaki máskép gondolkodik mind Te, az BÜN<<<
Üdvözlettel Sonibá!
|
Quoting HIX TUDOMANY >:
> Mondd mit tegyek, ha valaki megkérdi mekkora az elektron?
> Mondjam hogy korlátozott háromdimenziós kiterjedésű?
Igen.
> S ha ezután megkérdi mekkora - mekkorának mondjam?
Hogyne. Ilyenkor vissza kell kerdezni. Milyen elektronra gondol?
Atomban kotottre, vagy szabadon repulore? Milyen valoszinuseggel ohajtja
egy
adott terreszben megtalalni az elektront?
Ha megvan a valasz, akkor meg kell oldani az adott esetre a Schrodinger
egyenletet (nem mindom, hogy meg tudom csinalni:), az eredmeny egy komplex
valoszinusegsuruseg fuggveny, ennek abszolut ertekebol a specifikalt
valoszinusegnek megfeleloen kivalasztott terreszre vett integral hatarai
megadjak a kiterjedeset.
> Segítesz?
Igy jo?
Aztan merni is lehet, itt vigyazni kell, mert dx szer dp nagyobb mint h
vonas.
Aztan mas tapasztalatok is vannak. Peldaul szilardtestekben az elektroncsapdak
hataskeresztmetszete (a potencialgodor, amibe ha beleesik, akkor nem tud
kijonni) kb 10exp-15cm2. Ezt is veheted az elektron meretenek.
De legjob, ha belenyugodsz, hogy ugyaltalaban nem lehet sokat mondani az
elektron mereterol.
Udv.:
Janos
|