Hello tudomany,

 irta:

> Japan  kutatok  fe'lvezetokent  vasoxid  reteget  hasznalva az eddiginel
> olcsobb megoldast talaltak hogy napenergia segitsegevel a vizbol oxigent
> es hidrogent nyerjenek.

Hat  ezzel  az  ertelmezessel  vitaba szallnek... Nem az eddiginel olcsobb
megoldast  talaltak  (ok maguk mondjak hogy a modszer tavol all attol hogy
kereskedelmi hasznositasra keruljon), hanem hatekonyabbat.

A  ketto  nem  ugyanaz:  az  elso  azt  jelentene  hogy  adott  (penzbeni)
raforditassal  tobb  hidrogent  allit  alo, a masodik pedig azt hogy adott
napfenyenergiabol  allit  elo  tobb  hidrogent  (de  lehet  hogy a modszer
milliokba kerul tehat nem olcsobb).

Ettol  fuggetlenul  a  modszer  valoban  igeretesnek  tunik,  mivel  az az
ujdonsaga hogy feny lathato hullamszhosszat kepes hasznositani _es_ stabil
is (az eddigi modszerek vagy ultraibolya fenyt hasznositottak [amibol ugye
keves jut a felszinre], vagy nem voltak stabilak).

>  Habar vizkeszletunk boseges, (egyenlore,) maris aggodunk nem juthat e a
>  Fold  is  a  Mars sorsara? Avagy emberi tevekenysegunk mennyire surgeti
>  ezt a folyamatot?

Nem  latom hogy a viz hidrogenre es oxienre bontasa miert "szaritana ki" a
Foldet.  Hiszen  az  igy eloallitott hidrogen felhasznalasa abban all hogy
oxidaljuk  (egetes  utjan  van fuel cell tipusu reakcioval), tehat a vegen
visszakapjuk a vizet.

Az  lehetseges  hogy  nagyon  elterjedt  felhasznalasa  befolyasolna a viz
korforgasat,  de  ehhez pontosabb szamitasokat kene vegezni... (Tud valaki
ilyenrol?)

> Energia.  Roman  kutatok  egy  kulonleges  talalmanyt szabadalmaztattak.
> Hasznalata   lehetove   teheti   a   foldgazbol   nyert   energianak   a
> megduplazasat.

Tudsz  errol  egy  forrast adni (szabadalom leirasa, szama)? Ez igy nagyon
utopisztikusan hangzik...

Udv, Sandor

Kedves Csaba !


>>> Energia. Roman kutatok egy kulonleges talalmanyt szabadalmaztattak. 
Hasznalata lehetove teheti a foldgazbol nyert energianak a megduplazasat. 
Eszerint sokkal olcsobban mukodtetnenk hoeromuveinket. Az elso hasonlo 
tipusu hokozpontot Bebetyosze'plakon (Margita mellett) - ahol koolaj es 
gazkitermeles folyik - fogjak uzembehelyezni. <<<

Sok ilyen hir roppent mar fel a vilagban, de mielott ezen komolyan torned a fej
edet, egy dolgot vess jol az eszedbe: a termodinamika torvenyeit meg senkinek s
em sikerult megkerulni, meg a romanoknak sem!

Csak azt vedd figyelembe, hogy:

CnHm + (1/2*m+n)O2 ---> n*CO2 + m/2*H2O  + deltaH

azaz a deltaH reakciohonel(egeshonel) nagyobb energiat kinyerni nem lehet. A ho
eromuvekben viszont az egesho erteket sem lehet teljesen elerni, mivel az egest
ermekek (viz es szendioxid) nem standard allapotban tavoznak a kemenyen. 

A fustgazok meg elviszik a viz gozze valo alakulasahoz szukseges energiat (enne
k nagyresze parolgasho), illetve a levego nitrogenjet is fel kell melegiteni a 
fustgazok homersekletere - mivel sajnos levegot - 78 terf%-ban nitrogen - haszn
alunk az egetesre es nem tiszta oxigent. (A legfelesleg tenyezo 1.02 es 1.10 ko
zott mozog, sok esetben meg ennel is nagyobb, ez is veszteseg!!!) Az energetiku
sok ebben a temaban jol otthon vannak, es sokat tudnanak neked meselni arrol, h
ogy mit jelent egy gaz vagy olajfutesu hoeromu hatasfokanak csak nehany szazale
kkal torteno emelese is.  Ezert ketsegbe vonom ennek a roman szabadalomnak erte
lmet. A leirasod viszont nem egyertelmu, hogy ezt hoeromuben vagy hokozpontban 
(???) akarjak-e megvalositani, a ketto nem ugyanaz. Elhanyagolt, lepusztult ber
endezesekben termeszetesen lehet a hatasfokot novelni, de a termodinamikai korl
at akkor is megmarad. 

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Zoli,

>Az egyik karos szenvedelyem az elmelyult gondolkodas,
>mely idomet es kedvemet sokminden egyebtol elvette es elveszi,
>de leszokni amiatt nem tudtam, mert mar regota tapasztalom,
>hogy abbahagyasa depressziot okoz.
Mint ahogy tulzasba vitele is :-)



>A ketallapotu logika mukodesenek energiafogyasztasa is kedvezo,
>igy ezt miert is mellozte volna a termeszet ?
Nem mellozte. Vagy van inger, vagy nincs. Ket allapot.

>Ha valaki azt allitja, hogy logikai halozat letezeset, vagy
>ezzel szoros rokonsagban levo modelleket ki kell zarnunk,
>ha neuronok mukodeserol van szo, annak ala kene nyomos
>ervekkel tamasztania. Tettek ezt mar valahol ?
Nem. A neuronok halozata logikai halozat.
Ami raadasul egyszerre analog es digitalis, egyszerre soros es parhuzamos
mukodesu.
Amire epp a legjobben szukseg van.


>Felreertes ne essek, semmikepp nem a mai komputereinkkel valo
>rokonsagot feltetelezem, sot megrokonyodom, amikor ilyesmit
>pedzegetnek meg agymukodesrol tanult szakemberek is.

Rokonyodes helyett olvasd el Neumanntol a "Szamitogep es az agy" c. rovid,
de igen (agy)velos munkat.
Egybol elmegy a kedved a rezonancias agymodelledtol.



Csaba,

>Az elmult alkalommal szo volt vizkeszletunk a termeszet kesztette
>oldodasarol, bomlasarol.
MI?????????

>A mai hirek arrol szamolnak be, hogy immar mestersegesen is olcsobban
jutunk
>hodrogenhez a viz elektrolizisebol mint eddig.
>Japan kutatok fe'lvezetokent vasoxid reteget hasznalva az eddiginel olcsobb
>megoldast talaltak hogy napenergia segitsegevel a vizbol oxigent es
>hidrogent nyerjenek.
>Habar vizkeszletunk boseges, (egyenlore,) maris aggodunk nem juthat e a
Fold
>is a Mars sorsara? Avagy emberi tevekenysegunk mennyire surgeti ezt a
>folyamatot?
Ne ijedezz, a hidrogent azert csinaljuk, hogy ujra (igen tiszta) viz legyen
belole, meg energia.
Pont ez a lenyeg: a folyamat zart. Az a vasoxidos vizbontas elve napfennyel
mar eleg regi.
Titandioxidos-palladiumos otlet is volt.
A folyamat sajnos csak nagyon piciben megy, mert nagyon hamar tonkremegy a
katalizator.


Udv neketek, Janos

Kedves Feri!   

>legegyszerubb talan, ha flexibilisen osszeerositett tartalyokbol 
>csinalsz hatalmas tutajt.
>Metszetben igy nezne ki:
>____________________________________________________
>\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/\__/

Koszonom otletekkel teli reflexioid. Igy en is kedvet kaptam
tovabbvinni ezt az eredetileg mindossze uditonek, kikapcsolonak
szant mechanikai problemakort, ami mogott persze sokkal 
tobb is lehet, mint elsore latszik, sot akar meg tankonyv is 
szulethetne errol, hiszen egy-egy ilyen termeszeti-energia 
hasznosito eszkoz tokelyre fejlesztese igen kemeny dio lehet -
es lesz is majd a jovoben.
A tema megrendito es faraszto komolysagat, helyenkent nehany 
mokas otlettel is igyekszem oldani.

>A hajo feneket tele kell rakni leffentyukkel, amelyek hatrafele 
>konnyen a hajotesthez simulnanak, es a hajo konnyen uszhat elore, 
>de a hajo hatrafele mozgasanal kinyilnanak legfeljebb a hajofenekre 
>meroleges mertekig, igy hatrafele sokkal nagyobb lenne a hajo
>kozegellenallasa. Igy a hullamok lejtos oldalan konnyen elore 
>csuszkalhat a hajo, de visszafele mar kevesbe. 

Nagyon jo, es ez a leffentyus elv valszeg ma mar a modern technologiaknak 
es konnyu anyagoknak koszonhetoen - a hatszel hatekonyabb
kihasznalhatosagat is lehetove tenne, fokent emberi erovel hajtott
viszonylag kis sebessegu jarmuveknel - levegoben, szarazfoldon,
vizen, jegen, bananhejon haladva.( az olajat szandekosan hagytam ki, 
mert az hamarosan elfogy, bar foltokban szorvanyosan elofordulhat 
meg egy ideig, letunt korunk emleket idezo utburkolati jelkent. )

>Persze tudom, hogy en inkabb a vizben valo haladomozgasra 
>koncentraltam, mig Te a vizen ugralasra,

Nem baj, sot -  flexitutajos otleted nyoman egy kulonos - es remelem 
elgondolkodtato sci-fit is irtam, amit kulon cikkben kuldok.

Egyebkent a *viz-ga'ga't*  margareta viraghoz hasonlo 
szerkentyukent kepzeltem el, melyen ugyancsak leffentyuk vannak
sugarasan, es egeszen gyengecske hullamzasban is mocorognanak ezek 
a racsnizo szirmok fel-le. Magasabb hullamok eseten pedig 
fuggoleges fele beallva billegnek, es mukodtetik a racsnis
mechanikat, mely tartalyban goz vagy gaz suriteset vegzi,
vagy rugos energiatarolora dolgozik.

>szo lehet valodi fenekhorgonyrol is, es mindig megfesziti a tarto 
>kotelet, amikor a hullam megemeli az uszo szerkezetet.

Igen, es ennek a nagyjabol fixalt sziromtalan valtozatnak valszeg jobb 
hatasfoka is lenne a szabaduszohoz kepest.

>Alkalmazasra az jutott eszembe, hogy a vilagito bolyak ilyen modon 
>maguk termelhetnek az aramot, es az ugralaskor messzebbrol latszanak, 
>illetve nappal is feltunobbek lennenek. 

>Persze veszelyes is lehet egy ilyen ugralo bolya, ha valaki melle uszik, 

A sci-fiben majd kiterek egy masik veszelyre is...

>celszerubb az ugralast zaszlolengetesre redukalni.
De mi lesz, ha elkoszal, es idegen vizekre teved trikolorunk ? 

A felroppeno bolya eseten tenyleg gond, hogy raeshet valakire,
aki nem a mi amerikai nagybacsink.
Furdohelyeken ejtoernyos valtozat kellene, vagy olyan, ami 
legsugarral fekezne magat mielott leerne, de ezek mar tulzasok. 
Inkabb vizbol kiallo hosszu fuggoleges rudon megvezetett, s 
azon fel-le futni kepes bolya lenne az esszerubb, es pl. 
viharjelzo kosar is mukodhetne igy.
A hullamokbol nyert energiat akar radiovetelhez, vagy automata jeladohoz 
is lehetne hasznalni, es a bolyak tengerek, folyok vizenek
szennyezettsegerol is szolgaltathatnanak adatokat, sajat 
energiaellatassal, kulonosebb gondoskodas nelkul.
A bolyak hajok szamara is jelezhetnenek radiojellel, hogy mekkora 
hullamokra kell szamitani kornyekukon.
Hajomotor-zajt erzekelo valtozaton is erdemes gondolkodni,
mely csak akkor kapcsolna adasba, ha hajo kozelit.
Ha pedig a hajo nem terne ki, mert elaludt a kormanyos,
akkor a bolya felroppenve atugorna a hajot. 

Tobb evtizedes elettartamura kellene tervezni ezeket.
A ma elterjedt, rendkivul kisfogyasztasu egy-chipes mikroszamitogepekkel 
kiegeszitve, a hullam-teljesitmeny felvetel - vezerelheto nyomatekvaltokkal
mindig az adott korulmenyekhez volna igazithato es/vagy 
az anyagfaradas kockazata is csokkentheto ezzel.

Tengereken halak es viziallatok vonulasanak kovetesere
is alkalmazhatok lennenek aktiv bolyak.
Capaveszelyt olyan mucsali-bolya jelezne, mely kihasznalja 
a harapasi energiat is. Hatalmas husos szendvicsnek latszana, 
melybol kapalodzo kezek, labak, stb. lognak ki, es leharapasukra 
veszjelet sugaroz a rendszer a capavadaszoknak.

A sarki jeg olvadasat ugyancsak detektalhatnak onellato bolyak.
Le kell rakni oket sorba, es amint kiolvad valamelyik alol 
a jeg es hullamok verdesik, maris megkezdi veszjoslo adasat.

Nem is ragozom tovabb, szerintem maris leraktuk a jovo iparanak alapjait. 
Sajna elofordulhat, hogy a kornyezetvedok tiltakoznak,
hogy vegletekig kiaknazva a hullamok energiajat, csuffa teve 
kisimitjuk a vilagtengereket. E vadat elkerulendo, kulon talalmanyt
forgatok a fejemben, es ezt koveto sci-fi cikkem vege fele utalok ra,
mi lesz az.

>a hullamok mindig a szellel osszefuggesben keletkeznek, 
>igy egy vitorlas legalabb ilyen jo megoldast jelent az utazni vagyoknak.

Igen, stimmel, de a vitorlak konnyebben szakadnak, ha 
nem segitenek a haladasban zummogo 'Dongo' hullam-segedmotorok is.

>Persze eleg zaklatott lehet az utazas egy hullamzo tutajon, igy nem art
>valami nyugalmasabb fedelzetett is tervezni hozza.

Az is jarhato, ha gumikoteleken csungo tengeralattjaron
utaznak az utasok a flexitutaj alatt. Elonye, hogy a tutaj 
pajzskent vedi az utazokat a helyenkent zaporozva becsapodo 
egbol pottyant bolyaktol, azaz a leffentyus roppentyuktol.
Persze ebben az esetben kozepen at kell furni a tutajt, hogy 
odalentrol a periszkopot feltolhassak. 
Biztonsagi eloirasok:
Csak az edzett es bator kapitany tartozkodhat fent a hullamzo 
fedelzeten, a lyuk melletti parancsnoki kotelhidon. 
Idonkent fel kell kernie a periszkopot, hogy lenezhessen.
Mikozben lefele kemlelve ellenorzi a lenti hajo vizallasat,
ekozben leket kaphat a tutaj. Ha a kapitany elbambulna, nem gond, 
mert amint sullyedni kezdenek, azonnal magasba roppen egy 
fedelzeti hullammotoros roppentyu, mely nem tul hosszu damilokkal 
a lenti vilagitast leoldo fokapcsolohoz - ill. jarulekosan a 
kapitany tavcsovehez, de a fokozott eberseg legfobb biztositekakent 
a kapitany pipajahoz is hozza van kotve ! 

Udv: zoli

Alkonyatkor bekesen dohogva roja utjat a Vizigiliszta nevre hallgato
elso hullammotoros flexitutaj, amikor a hajogepesz felfigyel egy 
csattanasra a kozelben.
Valami felroppent a levegobe, aztan alahullott.
-Mi volt ez, kerdezi az egyik utas - a biologus. 
Halasszuk ki, hatha eddig felfedezetlen elolenyre bukkantunk !
Ugy is tesznek. A biologus csalodottan allapitja meg -
bar eromu a lelke ennek a szerkezetnek, megsem elo.
Viszont eltopreng azon, miert is ne lehettek volna egykoron 
a Foldon hullamokbol energiat nyero elolenyek ?
Gondolkodik - megirja-e valahova, ha partra jut ?
Egy masik utas dobbenten nezegeti, es probalgatja, majd 
bemutatkozik: - Reggelynek hivnak, feltalalo vagyok, es tudom 
mi lehet ez. Nem foldi eredetu targy az biztos, mert most 
latok ilyet eloszor. Alighanem egbol pottyant. Szerintem 
idegenek ejtettek le, s nem mas ez, mint uzenet. 
A vakuumenergia kicsatolasanak elvet demonstralja ez - az 
emberiseg javara. Hogy erre eddig miert is nem gondolt ? 
Nyilvan az atomok ugyanezt a muveletet vegzik. 
Hullamterben hol erre, hol arra ugorva energiat csipegetnek, 
majd amint osszegyult belole elegendo, kisugarozzak, es ujrakezdik.
Megvan tehat az ingyen-energia elve! 
A kapitany : - Jart az agyam, mint a giroszkop, es nem hiaba,
mert szerintem ez valoban uzenet, csakhogy inkabb palackposta. 
Kozepen kiall palack nyaka, rajta a kupakkal, latjak ? 
Trukkos otlet ez, zajjal es ugralassal hivja fel magara a figyelmet !
Meg nekunk is jol johet, ha bajunk esne, de elobb persze mobilon 
engedelyt kell kerni a legugyiektol, nehogy a jaratokat 
veszelyeztesse !  
-Hajosinas hozzam ! Kupak megfog, fe'leros csavar nyugatnak !  
Hopp, meg is van, benne a palackban az iras. Lassuk csak:
Alulirott Zoli a Bermuda haromszog kore (vagy tan bele ?) irhato 
kor origojaban vesztegelve irom:  Segitseg ! 
Zatonyra futottam probajaratu ko:rmo:s vizitraktorommal, mert 
evezes kozben is cikkeket fogalmaztam.
Ma mindossze csak kettot kene atvenni tolem, es estig okvetlen
eljuttatni a HIX-re. Felek, hogy elaznak, ezert nem tettem 
a palackba. 
Az elso cikkem temaja: Igaza van-e Reggelynek, hogy a ter energiaja
hasonlo modon kicsatolhato, mint ahogyan a vizga'ga teszi ?
A masik kisebb hordereju : Hasznalhattak-e a vizigotok 
ABS horgonyzasgatlot ?
Ha nem jonnenek ezekert, sose valaszol rajuk senki, es szegenyebb 
lesz a vilag!  En me'g egyelore maradok, mert jol elvagyok itt, 
es Reggelyvel meg amugysem utaznek egy tutajon.
A ko:rmo:so:m potkereketol felnek a capak, epp azzal hessegetem oket.

Udv: zoli

Kedves Peter!

>Az iment meg arrol beszeltel, hogy a Fold tomege a dinok kora ota 
> >novekedett szamottevoen (ami nem is 200, hanem mintegy 65 millio eve >ert 
>veget) -

  Valoban a hasznos tarsalgast a nagytestu allatok eltunese valtotta ki, es 
hogy ma miert nem fejlodhetnenek az elolenyek hasonlo meretre?
  Teny, hogy Foldunk a mai formajaig rengeteg valtozason mehetett at, meg 
mielott az elet valamely formaja megjelent es tovabb fejlodhetett, ha ahogy 
Szakacs ur is irta, hogy az eletformak kialakulasa ota is tobb szaz pusztito 
fordulat volt.
Ha az allitas igaz, es a Hold is a Foldhoz tartozott, bizonyara tomege tobb 
is lehetett, vagy azota meg novekedett. Konkret szamitasok ezt nem 
bizonyithatjak. A jelenlegi helyzetet nagyjabol ismerjuk, tehat a 
korulottunk tevekenykedo nagyobb meteorokat, ustokosoket, stb, de az elmult 
idok helyzeteit kevesbe tudjuk reprodukalni.
  A pontosan meg nem magyarazott biologiai torpulesre a gravitacios 
gyorsulas novekedese mint ok csak sajat felteves, mindamellett hogy a 
tomegek idovel folyamatosan is , de hirtelen is novelhetik tomeguket egy egy 
becsapodassal. Allitolag a 65mill. eve tortent becsapodas szinhelye a mxikoi 
obol, ahol a hianyzo foldreszt most viz boritja. A becsapodo tomeg pontos 
merete nem tisztazott, mindossze a felmert karokbol tudnak kovetkeztetni. 
Igy feltetelezheto, habar meg senkitol sem hallottam, hogy a bizonyos 
mertekben valtozott Foldtomeg es modosult gravitacios gyorsulasi erteke 
reszben lehet felelos a nagytestu allatok legendava vallasanak. Es kerdeses, 
ha valojaban tudnank genmanikulaciokkal reprodukalni, (biologusok regi 
vagyalma) kepesek lennenek e tomegukkel megbirkozni?
  Habar azota tobb es elfogadhato okok is elhangzottak, mint az atmoszfeta 
oxigentartalmanak csokkenese, a kissebb ragadozo allatfajok szaporodasa, az 
emberiseg megjelenese, (kialakulasa,) egyre pusztitobb tevekenysege, stb.
> > Tudosok allitjak, hogy oriasbolygonk a Jupiter is csillagga
> > vallhat idok multaval, amit epp az allando tomegenek
> > novekedese idez elo.

>Pontosan kik es hol allitjak ezt? Amugy a Jupiternek eleg sokat kene >hizni 
>ehhez, mert a tomege emlekeim szerint mintegy tizedresze a >magfuzio 
>beinditasahoz szukseges tomegnek.

Pontos es friss adatom nincs, talan meg a 'delta', tudomanyos TV musorabol 
hallottam, valahogy ugy vagyok vele, hogy a lenyeg megmarad, de azt mar nem 
rogzitem, kik es hol, pedig most ez is fontos lenne. Az is igaz, hogy a tobb 
mint harminc eves adatok sokkat bovultek mostanaig szomszedos bolygoinkrol 
is. Az allitas viszont meg akkor sem zarodik ki, hamar mink azt el sem 
erjuk-

>Nem a Tunguzka-meteorra gondolsz veletlenul? Az 1908-ban volt.
Valoban errel van szo.
  Udv Csaba.





_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

>Felado :  [International]
>Temakor: Re: Re: Re: Nagy allat - kis allat

>Vegul erdekessegkent engedd meg, hogy hozzategyem eppen a hatalmas 
> >prehisztorikus vegetacionak koszonhetoen hult le Fold eppen arra az 
> >atlagos homersekletre, aminek a jelenlegi elovilag a letet >koszonheti.
             > Janos

Ez egy kicsit kenyes allitas, de lehetseges.
Mar mar az ember nem is tudja, hogy valojaban tevekenysege mennyire es  
befojasolja e egyaltalan negativan, vagy pozitivan Foldunk klimajanak 
valtozasait.
A legujabb megfigyelesek arra utalnak, hogy eppen a globalis felmelegedes 
lehet az oka az eszaki kontinensek lehulesenek, kozli az Origo. Ugyanis a 
felmelegedes noveli a csapadekmennyiseget, az oceanba o:mlo" edesviz pedig 
csokkenti a sosvizu ocean golf aramlatat, mely meleget szallitana az eszaki 
feltekre. Elgondolkodtato, mintha egy onszabalyzo folyamatrol lenne szo. 
Merem remelni, nem egy ujabb eljegesedesi korszak kezdodik Europaban. Azert 
meg kell jegyeznunk, volt mar ennel sokkal hidegebb is, amikor arasznyi 
vastagra fagytak a folyovizek.
  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail. 
http://www.hotmail.com

 irta:

> az [...] emberi elmebetegsegek jelentosebb 
> reszere mintha sokkal kevesebb figyelem iranyulna, mint 
> amennyi kellene.
> Mintha elaludt volna az u:gy annal a pontnal, hogy a legkinosabb
> bajokra elvben adottak a nyugtatok, van tuneti kezeles.
> Minden 4..5. ember erintett valami elmeproblemaban, ami korosnak
> mondhato. 

Talan egy ok, hogy a haszonallatokat lehet kezelni tomegesen es nem kell
ehhez irasos beleegyezest stb. kerni toluk - ahhoz viszont, hogy egy ember
mentalis problemait kezeljek, elsosorban az szukseges, hogy elmenjen az
orvoshoz es beleegyezzen a kezelesbe. Ami sokszor csak akkor tortenik meg,
ha (o es/vagy a kornyezete) mar nem tud ugy tenni mintha minden rendben
volna...

> A ketallapotu logika mukodesenek energiafogyasztasa is kedvezo,
> igy ezt miert is mellozte volna a termeszet ?

Talan azert, mert az analogbol nem tud fokozatos atmenettel kifejlodni, csak
egy nagy ugrassal. Ilyet pedig az evolucio gyakorlatilag keptelen
produkalni.

> *Az evolucio folyaman temerdek allitolagos kiserlet eredmenyekent 
> maradtunk fenn. Geneink reszben a ma szukseges adottsagainkat 
> irjak le, mig reszben valoszinuleg olyan kodokat is cipelunk 
> (feleslegesen/teherkent ?) melyekre nincs szuksegunk jelenleg. 
> Pl. vegyuk a hidegturest, es/vagy a fenyhianyos eletmodot.*

Innen Finnorszagbol nezve momentan ez nem hangzik valami meggyozoen :-)

> Ha ilyesmi nem mukodik az embernel, akkor az emberiseg torteneteben 
> hirtelen jott es tartosan marado eroteljes globalis lehulesek, 
> melyekre felkeszulni nem volt ido, vegzetesek lettek volna, nem ?

Azert szvsz annyi ido altalaban volt, hogy az ember magara huzza a
szorbundat ;-)

> Tovabbi fogyashoz vezet, hogy utodnemzesre hidegben 
> kevesebben vallalkoznak, de ha megis, az meg nem jelenti okvetlenul, 
> hogy ok hidegturok lennenek, hisz lehet, hogy mindossze csak 
> 'forroveruek' bizonyos szituacioban. :)

Eppenseggel ellenkezoleg is lehet: ha hideg van, eleg termeszetes hogy az
emberek osszebujnak melegedni, es mivel sotet is van, a szexen kivul mas
egyeb szorakozasuk nincs :-)
Peter