Zoli.
:>... a Doppler-elvrol, mindig azt magyarázzák, hogyan változik a
>frekvencia a sebeséggel.
Nem inkább függ tole? (meglehet badarságot írtam, hisz a sebesség
nem függöny, hogy függjön! Igaz e? :-):>>
Függni, függ, de csak egy konvenció, megszokás, mert szinte senki nem
mondja, hogy a kék, piros fénynek mekkora a frekvenciája. Hullámhosszat
mondanak! Mikor melyok gyakorlatiasabb.
>>Példának a közeledo szirénát hozzák fel, mivel a közeledo autó által
>több hullám éri a füledet, de azt már nem mondják, hogy az
>egymásodpercbe, csak ugy fér bele több hullám, ha az elotte
>megrövidült.
Tévedsz, hogy nem mondják. Tudd meg, mindig mondják!>>
Vagy három lexikonban olvastam, hogy az autó közelettével több hullám éri
fülünket és nem azt mondják hogy, rövidebb hullámok érik fülünket.
>>A frekvencia csak követközménye egy fizikai jelenségnek.
Szerintem inkább jellemzoje. Vagy tévedek?<<
Mondhatnám azt is, hogy másodlagos követközménye. Elsö a hullámhossz.
:>Látott valaki frekvenciát a természetben?
Nem, de ha már így felvetetted, van egy óriási kérdésem: Látott már
valaki illatot a természetben?
Mi a véleményed, ha nem, akkor az nincs is?::>>
Ugy kellett volna mondjam, hogy lehet-e érzékelni a frekvenciát. Nem, mert
a
mért frekvenciát a mérökészülék csomagolja (kapuzza) be.
A hullámhossz lezajlik és hatást fejt ki az érzékelöre, eltéritöre.. Nem
az
ezred fejt ki hatást, hanem a katonák.
>>A hang. ill. fényforrás nem rendelkezik frekvenciával ...
De azért mélysége/magassága van a hangnak, a lámpának meg színe,
ugye? >>
Jól mondtam, mert a kibocsátott hangnak, fénynek van hangmagassága vagy
szine. Meg tudnád mondani, mekkora a frekvenciája vagy akár a hullámhossza,
egy jelgenerátornak, amelynek ciklusa (periódusa) 10 ms?
:>A kibocsátott energia hullám formájában tevodik rá a vezeto közegre
>és annak hossza függ a hullám terjedési sebességétol, a forrás
>mozgási irányától, valamint sebességétol. Ez van fizikailag a
>természetben és nem frekvencia.
Az energia nem "tevodik" semmire. Az energia elvont _fogalom_ , akár
a frekvencia.:>>
Mondjuk ugy, hogy az energia által tevödik rá a vezetö közegre a hullám.
>>A haladó hullám idobeni hatását érzékeljük (hatásidejét), amelynek
>mértéke függ a hullám hosszától, sebességétol, az érzékelo mozgási
>irányától, valamint sebességétol.
Valami nem gömbölyu, szerintem ezen csiszolnod kéne még.>>
Ez pedig igy van. Ha az 1000 Hz-es hullámot, egy másodpercre rövidited,
hallod a szokásos hangmagasságot, de ha az 1000 hullámot megtartod ugy,
hogy
különbözö hosszuságu hullámot tartalmazzon az egy másodperc, megtapasztalod,
annyi hangmagasságot hallassz, ahány hullámhossz van az egymásodpercben.
Fülünk, agyunk nem számol, nem csomagol. Egyetlen hullám is hanghatást
vált
ki, ha eléri az ingerküszöböt.
>>>... az eltérített vagy visszavert hullám-érzékelo viszonylatában
>megvalósul a hullámhosszváltozás.
>Ez zajlik le a Michelson készülékben és az atomórában is. A Hafele &
>Keating kisérletben nem az 'ido' lassul, hanem a hullámhossz nyulik
>és ezáltal az 'óra' késik.
Az ido szerintem sem lassul, mert elvont fogalom. Ami állítható:
folyamatok lassabban zajlanak, események közt több ido telik el.>>
Igy tudom, mert kisérletileg igazoltam és alkalmazható, hanghullámmal,
és
matematikailag
egyezik a mások által végzett, elektromágneses hullámokkal végzett
kisérletekkel.
<<<Ami még mindig nem világos: Van-e hiba a mai fizika könyvekben vagy
nincs szerinted? Tudnál konkrétumot írni?>>>
Amit a Michelson kisérletröl vagy az atomóráról irtam, az benne van,
ilyenformában a fizika könyvekben?
Hol van az "idötágulás"? Ez inditotta el a fizika hagyományos utjáról a
letérést.
Több jelenség is ismert, amit ehhez füznek, de éppen nem az a fizikája.
Ha kapnék egy, a forgalomban is elöforduló készüléket, legalább egy évre,
be
tudnám bizonyitani, hogy a Föld minden junius 7-kén megáll a térben.
Laci.
<<<Aze' nem artana megemliteni a frekvencia definiciojat, ami 1/periodus.
Szoval ne probaljuk meg a tyuk-tojas dolgot megoldani...>>>>
Természetes, hogy igazad van, irtam hogyan lehet használni, alkalmazni.
A tojásról jut eszembe, hogy a frekvencia módszert alkalmazva, csnálunk
egy
szbaványos méretü ládát, s megrakjuk különbözö madarak tojásaival.
Azt tapasztaljuk, hogy belefér, mondjuk: 2 drb. strucc tojás vagy 10 drb,
sas tojás, vagy 20 drb. tyuk tojás és 50 drb, cinege tojás. Igy csomagolva
viszi az ember a piacra. Megkérdezik mit árulsz, s azt feled tojást.. Milyen
tojást? Van itt 2 tojás/láda, 10 tojás/láda, 20 tojás/láda és 50 tojás/láda.
Mivel most már nem azt modják, hogy 100 hullám/másodperc, mert elnevezték
HERCZ-röl, igy Te is mondhatod: van itt 2 Laci, 10 Laci vagy éppen 50 Laci
tojás fajta is.
Igy meg van oldva a frekvencia elmélet.
Üdvözlettel Sonibá!
|
Annyi hír kering a LEDek javuló hatásfokáról, hogy az esetleges érdemi
infó elvész a zajban. :)
Tudom, hogy sokféle LED van, vannak olcsók és vannak spécik. De
akkor is..
Mi az igazság, hogy is áll a világ a témában? Mérte valaki
_saját_maga_ esetleg?
Annyit tudok, hogy a zseblámpaizzók még a 100W-os izzóknál is sokkal
rosszabb hatásfokúak, ezért ott jogos lehet LEDet használni + a
rázkódásérzéketlenség és élettartam is nagy előny.
Továbbá közlekedési lámpákban a színes üvegek pazarló csillapítása
miatt jobb ha a fényforrás eleve színes, és ekkor kisebb teljesítmény is
elégséges.
De mi a helyzet a szobai fehér fényű világítással? Tudtok valami
bíztatót mondani?
-----------
Más téma:
Tudjuk, hogy egy lakásban / irodában szükség van természetes fényre
(talán előírás is).
Ez megköveteli, hogy a helyiségnek legyen külső fala, amiből nyilván
kövekezik, hogy
túl nagy tömbbe nem lehet sok lakást / irodát beletervezni.
Szerintetek a léleknek az is kell, hogy kilásson az ablakon,
vagy elég ha természetes fény mellett dolgozik, de oldalirányú kilátás
nélkül?
Csak mert, ha oldalranéző ablakok helyett az épület tetejéről belül
fényes csöveken
át jönne le a fény a helyiségekig - lámpa és ablak helyett -, akkor több
lakás férne el
kisebb területen, ami olcsóbbá teszi, és mellesleg kevesebb lenne az
épület hővesztesége.
A "cső" keresztmetszetének annyinak kell lennie, mint egy-egy
ablaknak a felülete lenne,
azaz több m2. Nem kell kereknek vagy négyzetnek lennie, sztem a
30cm * 5méter
keresztmetszet szerencsésebb. Nagyon utópista terv? Így is elég
zsúfoltak már a városok?
----------
Harmadik kérdés:
Mit tudunk a szuperkapacitásokról? Hány Wh / kg? Hány Wh / m3?
Hány Wh /Ft?
A hibird autók a fékezéskor hogyan táplálnak vissza? Hagyományos
akksit nem lehet
olyan gyorsan tölteni. De sosem hallottam még arról, hogy szuperkapac
lenne bennünk.
Csak én maradtam le? Mik a kilátások a jövőre nézve?
a BenceMiki
|