A "volna"  helytelen forma, mert az a
lett volna helytelen/lezser hasznalata.
Udv., HM

Jo estet Nyelveszek!

Bar eddig alig erkezett reagalas, azert ujra probalkozok.

Szerintetek milyen pozitiv hozzaallast tukrozo szavakkal
lehet helyettesiteni a primitiv, suttyo, "beszelo majom"
kifejezeseket?

Kaptam egy nagyon erdekes irast, melyben a szerzo azt
fejtegeti, 
hogy a fogyasztoi tarsadalomban a gyartoknak az az erdekuk,
hogy a lakossag megrekedjen egy bizonyos ertelmi szinvonalon,
mert ekkor maximalis a fogyasztasa.

Nagyon tanulsagos es logikus iras, de elegge lenezi a tomegeket,
igy nyilvanos publikalas elott jo lenne atalakitani egyes
kifejezeseit.

Koszonom a segitseget.

udvozlettel:

Messzeszallo Nyilvesszo

Kedves István!

hix.nyelv #653, >:

> Ott a steering oar összevonásával magyarázzák

  Én ezt nem úgy olvasom, az én fordításomban: >>A Vikingek a hajóik 
oldalát "board"-nak hívták, és ők a kormányevezőt [=steering oar], azaz 
a "star"-t, a hajó jobb oldalára helyezték, így ez az oldal mint "star 
board" [tkp. kormányoldal] lett ismert.<<

  Vagyis ez nem azt mondja, hogy a "steering oar" vonódott össze, hanem 
ugyanazt állítja, mint amit Szakács-Vass Sándor és én írtunk a 652-es 
számban (Sándor célzott is a kormányevező ~ kormánylapát helyére).

  Hármunk között csak az etimológia "mélysége" a különbség, vi. az 
általam előásott magyarázat egy angol tükörfordításból indult ki, 
Sándor egy németaföldiből*. Az általad (ill. Balázs által) hozott 
forrás pedig valószínűleg megtalálta az "első elnevezőt", akit 
utánoztak a többiek (akár közvetlen átvétellel, akár tükörfordítással).

  (Ha már itt tartunk: az AHD szerint az angol <stern> 'tat, hajófar' 
szó megy vissza közvetlenül egy viking 'kormánylapát, -evező' jelentésű 
szóra, vö. <http://www.bartleby.com/61/63/S0746300.html>;. Ebből 
látszik, hogy a bemutattad oldalnak nincs teljesen igaza, mert a viking 
'kormánylapát, -evező' szó végén volt egy <-n>, a <starboard> előtagja 
így nem közvetlenül a 'kormánylapát, -evező' szóra mehet vissza, hanem 
inkább a 'kormány(zás)'-ra.)

  Ha már felmerült a <larboard>, a bemutattad oldal csak szőrmentén 
említi az etimológiáját. Az AHD szerint ez a középangol <laddeboard> 
szó (a <starboard> hasonlító hatására kialakult) alakváltozata. A 
<ladde-> előtag meg vsz. az angol <load> 'megtölt, berak' ige viking 
megfelelőjével van összefüggésben [vö. dán <lade>, svéd <ladda> 
'megtölt, megrak'], vö. <http://www.bartleby.com/61/2/L0050200.html>;

  [* Sándor azt írta, hogy a >>szo eredete a flamand stierboord<<. 
Világos, hogy ezt nem az angol <starboard>-ra kell érteni, hanem a 
francia <tribord>-ra. A németalföldi (melynek mai irodalmi formája 
<stuurboord> -- a <stierboord> ma 'bikafedélzet'-et jelent :)) és az 
angol szó minden valószínűség szerint egymástól független, párhuzamos 
folytatója a megfelelő viking szónak.]

> Érdekes lenne összegyűjteni a magyar tengerész szleng szavait addig,
> amíg élünk, mi, utolsó magyar tengerészek. 

  Csak rajta, mi szárazföldi patkányok ezt nem bírjuk megcsinálni! 
Amúgy én a bemutattad oldal szójegyzékét is hiányosnak találtam, vagy a 
<lee> 'szél alatti oldal', a <luff> 'szél feletti oldal' és a többiek 
már kihaltak?

Kedves Ferenc!

HIX NYELV #653, >:

> "tizkor volna vege", vay "tizkor lenne vege" [...] Mi ezzel a helyzet? 

  Így ír erről a Magyar grammatika (2000) 119-120. old.: >>A párhuzamos 
alakok között jelentés- és funkcióbeli különbség is van. Ez olyakor 
csak árnyalatnyi, például "volnék ~ lennék": az előbbinek erőteljesebb 
a jelenidő-, az utóbbinak a jövőidő-vonatkozása, amit azonban a 
nyelvhasználók inkább csak a nyelvi kódexet képviselő munkákból tudnak. 
A párhuzamosan létrehozható alakok másik részében nagyobb jelentés- és 
funkcióbeli különbség is lehet, például "matematikus lettem/voltam", 
ahol a két kopula közül az előbbi a "válik" igével rokon jelentésben 
használatos. Ha az eredet- vagy az eredményhatározó is megjelenik   
mondatban, akkor a grammatikai funkció különbsége is jól megfigyelhető: 
"matematikussá lettem/*voltam; matematikus lett/*volt belőlem" -- a 
"lettem, lett" ezekben a szerkezetekben nem kopula, hanem alapszófajú 
szó: ige.<<

  A példáid időbeli referenciát tartalmaznak (a <tízkor> határozót), 
amely "elfedi" a <volna> és <lenne> időbeli vonatkozását, így szerintem 
teljesen felcserélhetők. A Magyar grammatika ugyanakkor azt is 
megállapítja, hogy a különbségtétel már csak az igen választékos [a 
szigorú nyelvi kódexet követő] nyelvben él.

Kedves Tamas!    / Racsko' Tama'snak valaszolok (HIX NYELV  653.) /:

RT>..Ezen kívül összetéveszted a szavak használatának irodalmi példákon
RT> keresztül való bemutatását, az irodalomból való szelektálással.

Nem igy van, ezzel csupan vadolsz. Ha igy ertetted, akkor vagy nem
voltam vilagos, vagy Te akarsz valamit beleerteni, amit en nem irtam
(v. mindketto).   Az altalad idezettekre -mindkettore- adtam peldat,
ezenfelul leirtam, hogy en hogyan szerkesztenek ertelmezo szotart.  Ez
lehet, hogy nem tetszik, akkor mondd meg, hogy _miert_. Amugy azt
kepzelem, hogy akik tenyleg szerkesztenek, azok (sokkal) jobban tudjak,
mint en, hogy hogyan erdemes. Azt jo tudni, hogy mi minek is a
szotara. A magyar nyelvre szerintem az en elkepzelesem valo - vagy
valami olyasmi.  Erveket irtam, ezeket - szinten mukedvelokent -
vitathatod.  
    Hogy vilagos legyen, hogy mit is mondok errol:
1. Szotarakat "tipikusan" (OED, Robert, Larousse) irodalmi szovegekbol
valo szelektalassal szerkesztenek (masok).
2. Egyes (hires, alap-) szotarakban a szavakat tipikusan irodalmi
idezetekkel magyarazzak. Szamomra _mindketto_ jonak latszik, inkabb ezt
tennem en is, mint hogy mondjuk a HIX levelezes alapjan tegyem
barmelyiket is.

Ha e modszerek nem tetszenek valakinek -ugy latom, Neked nem tetszenek,
de lehet, hogy nem jol ertem-, akkor meg lehet mondani, hogy melyikkel
mi a baj. Nezzuk a tenyeket. Az OED-t irodalmi peldak alapjan, az angol
nyelv "osszes" szavat osszegyujtve szerkesztettek, hosszu evekig tarto
munkaval. Igy lett 35 (?) kotet. Ebbol mazsolaznak kisebb szotarhoz.
    Duden? Brockhaus? Meyers?
    A Magyar ertelmezo keziszotar (2003-as) alapja ~150 millio szo. 
Ez soknak latszik. Megadtak a korpuszokat is. Ha azonban a kovetkezo
becsles alapjan megnezzuk, hany "konyvnek" felelne ez meg - 10 szo/sor,
40 sor/oldal, 200 oldal/konyv - akkor ez nincs 2000 (ketezer) konyv
sem. Egy tanyasi konyvtar. Szazszorannyi kene, sot az egesz Sze'chenyi
konyvtar, es meg az is hianyos lenne. Ehhez a munkahoz - az "egesz"
magyar nyelv folterkepezesehez - buzgo tamogato es finanszirozo
lennek. Akar reszvenyeket is vennek. Amugy Szechenyi Istva'n az
Akade'mia't epp erre a celra, azaz a "magyar nyelv apolasara" hozta
letre!  Oseinktol orokolt foladatunk. Czuczor Gergely elkezdte. 
    Lehet, hogy egy ilyen "teljes" gyujtemenybol leszarmaztatott
keziszotar nem kulonbozne jelentosen a jelenlegitol, statisztikailag. 
Viszont igazabb lenne. A jelenleginek (ME'K) nagyon orulok es szivesen
hasznalom; neha latszanak a korlatai. Epp azt akartam illusztralni a 
multkor, hogy meg a Google kereso is szamos olyan <horgad> es
<felhorgad> hasznalatot talal, ami a MEK-ben nincs benne.
    Az egy jelentektelen maganvita koztunk, hogy epp a <horgad> ige
igekotos es atvitt jelenteseinek benne kellene-e lennie, vagy sem. Ez
nyilvan nyelvi erzek, muveltseg es egyebek kerdese; a <(fel)horgad>
tekinteteben a magameban, minden Teged illeto tiszteletem mellett,  
jobban bizom. Ez nyilvan kolcsonos.

RT> Csak leírom ide az egyik
RT> mondatomat, hátha ezt szűrte ki a Hix: "De ha már itt
RT> tartunk, a fenti szótárak a <baiser> ige melyik jelentését 
RT> milyen IRODALMI idézettel társítják?"

Ime, parancsolj. A Petit Robert-bol idezek; 184. o. (1994-es):
1. Baiser ...         2 Posse'der (sexuellement)
<<Les femmes, c'est juste bon a` se faire baiser>> (Simone de 
Beauvoir).
2. Baiser ["puszi" ertelemben (azaz nem "cso'k") TG] ...
<<Ah! dans ces premiers temps ou` l'on aime, les baisers naissent si
naturellement>> (Marcel Proust)

Hevenyeszett magyar forditast kozolhetnek, irodalmiert keresgelni
kene. Ezek azonban bizony IRODALMI idezetek. Az irodalom
sokarcusaganak ez az egyike: valamit a leheto legjobban kifejezni.

RT> Ezen kívül az irodalmárokra nézve, személyemben is kifejezetten 
RT> dehonesztálónak érzem, hogy az irodalom lényegét szavakra
RT> redukálod le. 

Hat ezt meg honnan veszed? Eszem agaban sem volt, sot tavol all
tolem. Mintha megforditanad az ervelesem. En azt mondom, hogy a
szavakat az irodalombol kell definialni (elsosorban), erre Te
becsuletsertest emlegetsz. Leirom, ha nem lenne vilagos: az irodalom
lenyege szamomra sokkal, de _sokkal_ tobb, mint a szavak. A szavak
azonban nagyon fontos, szukseges feltetelei az irodalomnak. 

RT> A 72-es számban már megmutattam, hogy egy költő eleve megadott 
RT> szavakból elő tud állítani művészetet: sértve érzem magam, ha azt
RT> feltételezik, hogy ehhez valami különleges nyelvi anyag kellene
RT> nekem. 

Ne erezd magad sertve, mert nem en sertegetlek. Vedd eszre, hogy
nyilvan onkentelenul, de epp azt mondod, amit en, csak maskepp: a
magyar nyelv az, amit az irodalmarok hasznalnak (pl. Te). Kik is az
irodalmarok? Koltok es irok? A jogaszok is? A hibasan ragozo'k is? Az
irastudatlanok is? Nem viccelek, az utobbi ugyanis beleferhet: a nem
irasalapu kulturakban bizony vannak ilyen mesterek. 
A 72. szamot nem tudom, hogy olvastam-e; elo fogom venni, ha ilyen
jelentos elmenyt iger.

RT> Az irodalom a szavak felett van: a szavak szőttesén
RT> alapszik. 

Kezdodik a kabitas. Angol szavakbol nem lehet magyar verset irni. Fol
lehet oket hasznalni magyar versben. Szines damilbol nem lehet
perzsaszonyeget szoni. Ahhoz gyapju kell. Az irodalom resze a szo.

A magyar szokincs es a magyar nyelv alkalmas hexameterek irasara. Igy
nekunk van Odusszeiank (Devecseri Ga'bornak koszonhetoen), amit egy
gorognek elszavalva elobb-utobb rajon, hogy mit is mondunk. Franciul
ez nem lehetseges. Igy ok prozaban olvassak. Nekunk jobb - ez. Magyarul
nincsenek nemek. Egy francianak furcsa, hogy az ilyesmi, hogy "Amikor
bejott a szobaba, es ranezett, akkor megremegett", mondhato-e
magyarul, mert a nemi hovatartozas es ezzel az egesz mondat fr-ul 
egyertelmu, tudjak, hogy melyik milyen nemu (ha eltero); a nevmas
mindig ott van, azaz a no es a ferfi azonosithato, es igy igeik is. 

RT> És éppen azért, mert az aktuális szavak lényegtelenek,
RT> választásuk a magasabb struktúra céljait szolgálja, 

Tevedsz (szerintem). Az aktualis szavak lenyegesek, szuksegesek, sot
elkerulhetetlenek is lehetnek. Versben peldaul kulonosen azok, ha
hengerbucskat vetsz is mergedben. A magyar irodalom mesterei gyakran
(nem mindig) a szavak mesterei is voltak. Persze, az irodalom messze
tul van a szavakon. Epp hogy csak azokbol all, es ez fontos. Szin
nelkuli festmeny is van, a festmenyek azonban altalaban szinesek.    

Jatszhatsz Monty Python-t a nyelvvel, erdekes is lehet, akar ujat is
teremthet. A "spam" szo (je, egy uj szo!) peldaul epp innen (M.P.)
jon. Megis, Shakespeare, Joyce, Shaw meghatarozobbak.
Van pelda arra is, hogy keves szobol alkot valaki nagy muveket -
Racine, ha jol tudom, 1500 szot hasznalt - es az ellenkezojere is,
marmint, hogy gazdag a szokincse: Shakespeare, Arany Ja'nos.

RT> eleve helytelen a magyar nyelvet a józan nyelvhasználati
RT> gyakorlaton keresztül nem szűrt irodalommal definiálni.

Miert lenne jobb a puszta struktura? Csak nem vagy strukturalista?
Szabad annak lenned, de segit, ha tudom rolad. S mi az, hogy "jozan"?
A matematikaban vagy a fizikaban peldaul a koznapi "jozan esz" tevutra
vezethet. Nem hiszem, hogy a nyelv kivetel.
S mi a "szures", amit ajanlasz? En ajanlottam egyet, irodalmarok
eszmenyi testuletet. Talan attol felsz, hogy tul politikai jellegu
lenne ez a szuro (mar ha e'lo" irodalmarok is beleszolnanak)? A jo
irodalmar ezen folulemelkedik. A Te szuro- alternativad a statisztika,
ha jol ertem. Ez ellen az a kifogasom, hogy igy kincseket veszithetunk
el: szavakat, amelyek nyelvunk szavai, csak epp a kommersz tevemusorok
vagy a nagy peldanyszamu bulvarujsagok illetve "az Index Torzsasztala"
(ami a MEK egyik forrasa volt) nem hasznaljak oket. Ne hidd azonban,
hogy a statisztika ellensege vagyok. Egyszeruen csak kisebb sulyt
adnek neki, mint Te.

Amugy a szogyakorisagi statiszikakon tul sok mas erdekes dolgot is
lehetne vizsgalni, peldaul fonologiai, morfologiai, szintaktikai,
szemantikai, pragmatikai stb. gyakorisagokat is. Bizonyara vannak is,
akik megteszik. Ennek egyes reszeihez valamit konyitok: szamitogepes
programmal mar lehetseges morfologiai foldolgozas, afolott azonban
sereny kutatas folyik.

A nyelv nem egyedekhez kototten demokratikus. Aki szebben beszel, tobb
szot, jobb strukturakat tud, annak tobb koze van a nyelvhez. 

RT> Az irodalmárok primátusához a lexikográfusok felett meg csak
RT> annyit: sokáig tartott, amí a magyar nyelv kiheverte Kazinczyt,
RT> aki hasonló elveket vallott, mint te. 

Kazinczy ugyebar nyelvujito volt, mig en epp az ellenkezoje. Hol a
hasonlosag?  Azt sem tudom, hogy Te lexikografus vagy-e, illetve
tudod-e, hogy azok mit gondolnak arrol, hogy mi is definialja a
nyelvet. Tudok egy lexikografusrol, akinek az enyemhez hasonlo elvei
vannak (azaz "irodalmi szovegek a nyelv alapja").  Nem tudom azonban,
hogy "a  lexikografusok", kulonosen a magyarok mit is gondolnak. 

Ne felj, a magyar nyelvnek engem nem kell kihevernie, mert nem irok
annyit. Komolyan remelem, hogy teged sem, az altalad itt irtak alapjan.

Nem akarok azonban igazsagtalan lenni. Irodalmarnak, alkotonak mondod
magad: szivesen megismerkednek Racsko muvekkel. S ki tudja, talan a
szavak mesterere is ismerek a struktura szovomesteren tul. S ha nem,
akkor sem a szavaid statisztikajat nezem, hanem a Mu"vet. 

RT> Én mint irodalmár, nem vagyok a nyelv
RT> "kutatója", én játszom vele, hatalmam van felette. Ha akarom, az
RT> <ég> szónak <tó> jelentést adok, és fordítva. És igazán
RT> mosolyogtatónak tartom, ha az ilyen _ad hoc_ szóképeknek valaki
RT> köznyelvi, vagy akárcsak irodalmi nyelvi relevanciát tulajdonít. 

A kutato szot leszukited. E'rto"t kellett volna irnom? A hatalmadrol
egyetertek. Sot, szamomra az egesz vilag ilyen. Az enyem, tolem fugg,
joreszt en hatarozom meg. Olvasoimnak azonban igyekszem nyelvi
hivatkozasi alapjuk figyelembevetelevel irni, hogy meg is ertse'k. 
Irhatok nehezet, bonyolultat, ismereteket kovetelot, me'g halandzsat
is, ahogy a multkor peldaloztam. _Valamihez_ azonban kotni kell.

RT> A fárasztó munkát, ami egy szótár összeállításával jár, azt
RT>  ráhagyom azokra, akik ehhez értenek.

Egyetertunk: en is. Megkerdezhetem azonban, hogy hogy is csinaljak, es
megprobalhatom mas amatorokkel, igy veled egyutt is megerteni. 
   Erdekes ez a tarsalgas (bar idot kivan). Nem gondoltam, hogy ilyen
ellentetek bukkannak fol. Egy reszukrol azt gyanitom, hogy csak
feluletesek, pl. X nem olvasta el "eleg jol" Y irasat. Esetleg Y nem
volt eleg vilagos.  Melyebb ellentetek is latszanak. Talan nem tudjuk
oket feloldani, de erdemes meghallgatni, mit is mond a masik.  
Udvozlettel                                  Gaal Tamas

Kedves Cap!

Elnezest, hogy nem jutott el hozzad a koszono levelem, maganba kuldtem,
visszajott, mert figyelmetlenul forditottam vissza a szuro altal elferditett
cimet. Melyseges elnezest, igen, amit neten el lehetett olvasni, elolvastam.

Amit irsz, a nemet kolleganorol, az szamomra is ismeretes, sajat peldambol.
en nem beszelek anyanyelvi szinten se nemetul se oroszul, de mindkettot
nagyon jol, nyelvi kornyezetben tanultam mindkettot.  Ha nemetul beszelek,
gyakorlatilag nincsenek nyelvtani hibaim, viszont ha forditanom kell
magyarrol nemetre irasban, akkor a magyarbol indulok sokszor ki, es lesznek
hibaim:-))))  A legrosszabb az volt, amikor meg az orosz is bekavart:-))))
De mivel rajottem erre, ezert a forditasok utan egy mas erzessel is
elolvasom az egeszet, es akkor rajovok, nem jo amit irtam:-))))  Mas aggyal.
Aztan most tanulom az idegenvezetest, sok a lexikalis anyag is, a tanarok
nincsenek megelegedve az eloadasmodommal. Hiaba mondom nekik, hogy nekem
arra is kell koncentralni hogy mit mondok es azt nemetul, ezt nem ertik,
merthogy en miylen jol beszelek nemetul:-)))  Ha valamilyen bonyolult
oltarleirasrol van szo, en is a magyarbol szedem elo, sokszor akkor is, ha
nemetul tanultam meg, ekkor mar nem lesz egeszen szep az eloadasmod, mert
mikozben beszelek, mar elore gondolkozom magyarul, es igy pld en monotonna
valok.
Szoval erdekes kerdesek ezek.  en az oroszt is es a nemetet is biztos masutt
tarolom, mint az angolt vagy az olaszt, amit nem nyelvi kornyezetben
tanultam:-)))
En egyebkent orosz-magyar gimnaziumba jartam, -onnan nekem az orosz-jart
velunk egy lany, akinek az anyja orosz volt, a lanynak a hangja is mas volt,
megvaltozott, ha oroszul beszelt, szint emeg se lehetett ismerni, hogy o az.
Eleg nehezen szoktunk hozza.



udv
Vica
> Egyszer a kolléganőt telefonhoz hívták, és olyan hihetetlen akadozva
beszél
> magyarul, hogy nem akartam hinni a fülemnek. Kérdezem tőle:
> - Te nem vagy magyar?
> - Nem, 10 éve élek itt, németnek születtem...
>
> Nem tudok rá más magyarázatot, hogy ha nem látja a beszélgetőpartnert,
akkor
> németül gondolkozik és fordítja magában magyarra, amit mondani akar. Az
> akcentusa is borzasztó volt. Mintha az agyának egy másik régiója
> telefonálna, mint amikor velünk beszélt.
>

On Thursday 18 March 2004 23:34, tamas_gaal wrote:
> GT> [...] Fro-ban a mult heten mondott le mintegy ketezer kutatasi
> GT> igazgato, par tucatnyi maradt csak a helyen! [...]
>
> Ehhez Sandor megjegyzest fuzott (HIX NYELV 652.), amivel nem ertek
> egyet, de nem volt e-mail cim mellekelve, amire maganban

A cim hianya nem az en "hibam":-( Aki nevet regisztral a hixen, annak
azutan a nevet irja ki a rendszer es nem a torzitott cimet. Ezek szerint
weben keresztul olvasod es nem e-mailben kapod. Hogy meglegyen a cimem
is, megy maganba is :-)

> santakutyazasra epp hadonaszhatnek a "ha hallgattal volna, bolcs
> maradtal volna" szolassal, de szerintem pont az a celja az ilyen

Bolcs ugyan nem, de beismerem hogy egy, a lenyegi kerdest nem erinto
reszbe kotottem bele, ami nem lenne baj olyan hallgatosaggal aki ismeri
a temat, de a magyarorszagiak nincs miert ismerjek => valoban
hallgathattam volna...

> visszautasitom, kulonosen, hogy a levegobe beszeltel az internetet
> emlegetve, de ellentmondo hivatkozast nem adva. Rajta, keressem meg
> en?

Ez eleg jo vicc, minden listan szerintem mar utaljak hogy allandoan
hivatkozasokat adok. Itt most azert nem adtam mert csak a legritkabb
esetben kuldok be francia oldalt, es egy ilyen szamomra egyszeru tenynek
minosulo allitashoz nem tartottam szuksegesnek.

> csapbol ez folyt); a cikk referenciajat mellekelem. A fo forrasom
> azonban a kutatok. Kutato vagyok (nem allami penzen, azaz

Szinten zenesz ;-D Plusz meg allami penzen dolgozo kutatok kozott elek.

> kutatoi velemenyek tobbsege szerint nem mennek rendben a dolgok a
> francia kutatasban.

A lenyeget tekintve egyetertek veled, mint emlitettem, egy reszletbe
kotottem bele:-(

> allasokbol. Azaz _lenyegeben_ _igaz_ hirnek tartom, amit irtam. Nem

En is.

> is egeszen ertem, hogy miert reagaltal egyaltalan, s igy, de hat epp
> arra valo a forum, hogy megtudhassam.

Kibukott belolem a kotozkodo, szorszalhasogato hajlam es mivel a humor nem 
jut at jol az interneten, rosszul sult el a dolog.

> SVS> Mintegy ketszer ennyi kutatolabor van az
> SVS> orszagban, tehat kb fele mondott le szimbolikusan.
>
> Forrasod?

Becsles. ~1700 CNRS-labor van (sajat, vegyes vagy tarsult,
http://web-ast.dsi.cnrs.fr/l3c/owa/aide.frame_aide_annuaire?annu=ok), es
a CNRS tanulmanya szerint a publikaciok 50%a jon ilyen laborbol
(http://www.cnrs.fr/DEP/doc/bib2002.pdf). Mivel ezek a laborok
aktivabbak mint a tobbiek, valamivel tobb lehet osszesen mint az 1700
duplaja. De csak becsles marad, mert nem veszi figyelembe az esetleges
strukturalis kulonbeseget (egyes teruleteken tobb a cnrs labor, lehet
hogy az a terulet tobb publikacioval jar stb). Annyit nem ert meg hogy
meg ennek is utananezzek.

[Tegnap ota talaltam precizebb szamot: 3000 labor, amelybol 1200 CNRS. 
http://www.recherche.gouv.fr/recherche/univ/rechuniv.htm Vagyis az osszes 
labor/CNRS labor aranyban jol okoskodtam, csak a CNRS tul tagan meritett a 
listajan.]

> "szimbolikusan" mondtak le, hanem tenyszeruen, azaz ha gonoszak
> vagyunk, itt az alkalom, meg lehet palyazni a helyuket (bar csak kis
> esellyel :-) ).

Kosz, nem, egyreszt jol erzem magam a helyemen, masreszt meg ha le
is mondtak, azt a fonokeik el kene fogadjak
(http:,36-356235,0.htm
l http://up.news.tf1.fr/news/sciences/0,,1887208,00.html,
http://www.humanite.presse.fr/journal/2004-03-11/2004-03-11-389793 ) :-)
Es ez meg nem tortent meg, es joreszt nem is fog, mivel ahogy mondod,

> S a francia kutatok nem (sem) hulyek. Sot ritka okos,

tudjak mit tesznek :-)

> Nem vettem annak. Toled ritka lenyegi tevedesnek vettem. Tanultam is

Pont az a baj hogy a lenyegi oldalat nem tekintve egy apro kerdesbe
kotottem bele. A lista elnezeset kerem emiatt...

-- 
Udv, Sandor

>...az a kerdes, hogy "tizkor volna vege", vay "tizkor lenne vege".

 www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125204.htm

 www.c3.hu/~magyarnyelv/01-3/horvathl.htm

Balázs