1. |
elektron (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
2. |
re: Re;#3398 es #3399 (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Kerdes kondenzatorrol (mind) |
71 sor |
(cikkei) |
4. |
re: vernyomas, kondi. (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
|
+ - | elektron (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli,
>Adott egy síkkondenzátor, melynek tömegközéppontja a közepében
>van. Eltolódik-e ez attól, hogy egyik fegyverzetéről elektronokat
>küldtünk át a másikra?
>Két válaszom is volna erre, ám nem tudok köztük dönteni.
>Az egyik : Naná hogy eltolódik, hisz egyik oldalon elektronhiány lett,
>a
>a másikon meg többlet, és bizony az elektronok tömegével számolni
>kell ám!
Vegre egy tisztesseges "Zolikerdes"!
Számoljunk: 1 cm2-es elekrodák 1 cm-re, mondjuk 10000 V-ra töltve, az durvan
5x10exp9 db elektron többlet az egyik oldalon, ugyanennyi hiány a masikon,
ez kb. 10exp-19 g tömeg. Mondjuk az elektrodak 1-1 gramosak, ez akkor
10exp-9 cm-es eltolodás.
Bőven kevesebb, mint egy atommag sugara, es abszolut eszrevehetetlen a
homozgas miatti elektrodarezgesek mellett.
> Mi van, ha a fentebbi kép
>hamis, mert elhanyagol valami fontosat, amiről nem tudok?
Akkor baj van, remelem kisegít minket valaki.
Pld. arra gondolunk, hogy igaz, az egyik elektroda nehezebb, de a töltesek
hullamfuggvenyei jobban kilognak belole, tehat virtualisan kozelebb kerul
a
volt tomegközepponthoz, a masik konnyebb lesz, de a töltéshiány miatt a
hatarvonala messzebb kerul, igy a tömegközeppont helyben marad.
>Emlékezzünk csak - mit is tapasztaltak a fotocellákkal kísérletezők?
>Azt, hogy az elektronnak nem kell idő az anódról katódra jutáshoz!
Eleg ugyetlen kiserletezok voltak. Ugyanis jol meghatarozott ideig tart
az
elektron repulese, de nem az anodrol a katodra, hanem a katodrol az anodra.
A zavart az okozza, hogy aram a repules kozben is folytonosan merheto,
aminek oka az elektromos megosztas jelensege.
A repülesi idö egyebkent korlátozza a fotocella hatarfrekvenciáját. Ugyanez
a jelenseg mukodik bipolaris es MOS tranzisztorokban, elektroncsovekben,
katódsugarcsőben is.
Udv.: Janos
|
+ - | re: Re;#3398 es #3399 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> #Nem gondolnad, ha nem lennel tudataban ,mivel soha nem olvasnal el
> eggyetlen napi ujabb tudomanyos jelentesek adatait, hogy a tudomany
> megallasnelkul ,szorgalasan, naprol napra, sot orakrol orakra ujabb
> megfigyelesek, kiserletek adatit hozza koztudomasra?.#
Ez igaz, de egy-egy adott teruleten azert nem ilyen gyors a fejlodes.
>> Amennyire en latom, az a problemad, hogy a vilagegyetemen kivuli
> # Az mar reg elismerve, hogy a Vilagegyetemnek , mint a tudmanynak,
> nincsen hatara, tehat olyan feltevesed a felevszazad elotti
> elkepzeetekbol ered.#
Szerintem most epphogy ugy szol az elkepzeles, hogy a vilagegyetem
veges terfogatu (mint ahogy mindig is az volt) - igaz, hatara tenyleg
nincs. Ez ugy lehetseges, ahogy pl. egy lufin is, ha elindulsz, a
vegtelensegig mehetsz, es nem ersz el soha a felszinenek a "vegere".
>> vilagra megprobalod alkalmazni a mi teridonket....>>
> # A 'ter' - 'ido' felteteezese csupan a mi korlatolt eszmeinken /
> feltetelezeseinkenbelulli. Az nem huzhato a 'kaptafara' amirol
> fogalmunk sincsen. Ma a "multi-dimentional Universum' lehetoseget
> remelik a cosmologusok, physikusok, theoretical-kutato-tudosok
> megkozeliteni kiserletezeseikkel. Az a tobbi celok kozotti az ez evben
> befejezodo ,ill mukodni kezdo 'atom-zuzo' CERN , Fraciaban a Swis
> hatarnal. #
>>>hogy pl. a ternek vagy az idonek mindenhol leteznie kellene.
> # Az csupan ami korulmenyeink alapjan feltetelezve. S ugy a 'ter'
> ,mint az ido' nem <tangible objects>(anyagilag letezo targyak) ,
> csupan phenomon-ok. (kepzeletbeli)-k.
Irasaidban egeszen megdobbento modon keverednek a korszeru tudomany
eredmenyei teljesen fals elkepzelesekkel. A tobbdimenzios univerzum a
hurelmelettel van kapcsolatban - es ezeket a dimenziokat meg meg kell
talalni, hogy bizonyitva legyenek. Vigyazat: ezek nem a nepszeru
"parhuzamos univerzumok" dimenzioi! Ezek a MI vilagunk dimenzioi!
A CERN-felfedezesekhez en egyelore nem fuzok nagy remenyt. Persze, hogy
mondjak, mert penz kell a kutatasokhoz, es igy konnyebben jon - de
altalaban kozbe szokott jonni egy-ket dolog, ami miatt ismet
duplajara-negyszeresere-nyolcszorosara kell emelni a bevitt energiat,
hogy sikeres legyen a kiserlet. Ilyen volt az is, amikor a Napot
szerettek volna utanozni: a fuziohoz foldi korulmenyek kozott joval
magasabb homerseklet kell, mint a Napban.
Az ido es a ter teljesen objektiv kategoriak - ami nem azt jelenti,
hogy abszolutak is lennenek. Ami nekem 1 mp, az Neked barmennyi lehet -
de ez nem a kepzeletunktol fugg, hanem attol, hogyan mozogsz hozzam
kepest, es szigoru szabalyok vannak ra.
Ami kepzeletbeli, az az ido- vagy a ter ERZETE (mennyinek erzed az
adott idot, tavolsagot).
> S ha a Nobel-dijjas tudosok kepesek voltak szamitani a Nagy Robbanas
> idejet (10^43),a mi a robbanas kezdetetol szamitva, hat ketsegelen hogy
> ido nem a robbanas erdemenye lehetet volna, mert akkor a Planck-time
> zero lenne.#
Azt sose mondtam, hogy elotte SEMMI ne lett volna az ido helyett. Azt
mondtam, hogy a mi teridonk akkor, a Nagy Bumm-ban keletkezett, es
elotte valoszinuleg valami teljesen mas volt, ami nem hasonlitott a mi
teridonkre, ezert nincs ertelme olyat kerdezni, hogy mi volt a Nagy
Bumm helyen a Nagy Bumm ideje elott, mert ezek nem ertelmezheto
fogalmak. Tudom, hogy ezt nehez megemeszteni, de meg kell probalni.
Hasonlo eset egy fekete lyuk belseje, ahol a terido a kulvilaghoz
kepest teljesen mas - bar a hurelmelet ad egy elkepzeleset, hogy milyen
lehet.
|
+ - | Re: Kerdes kondenzatorrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>Adott egy síkkondenzátor, melynek tömegközéppontja a közepében
>van. Eltolódik-e ez attól, hogy egyik fegyverzetérol elektronokat
>küldtünk át a másikra?
Igen.
>Két válaszom is volna erre, ám nem tudok köztük dönteni.
>Az egyik : Naná hogy eltolódik, hisz egyik oldalon elektronhiány lett,
>a
>a másikon meg többlet, és bizony az elektronok tömegével számolni
>kell ám!
Helyes elgondolas, csak meg tudd merni!
>A másik : Nem tudom! Mi van, ha a fentebbi kép
>hamis, mert elhanyagol valami fontosat, amirol nem tudok?
Nem igazan hanyagolsz el semmit, ha csak ennyit teszel.
>Emlékezzünk csak - mit is tapasztaltak a fotocellákkal kísérletezok?
>Azt, hogy az elektronnak nem kell ido; az anódról katódra jutáshoz!
Teves eredmeny, illetve a kovetkeztetes is lennebb.
>Aminek meg nem kell ido a helyváltoztatéshoz, annak tömege se lehet
-
>vagy nem minden szituációban van, vagy nem ott van, ahol Móricka
>gondolja.
A fizika pillanatnyi allasa szerint !mindennek! ido kell, hogy
helyvaltoztatas tortenhessen, ennek legnagyobb sebessege a hatarsebesseg,
ami pillanatnyi tudomasunk szerint a fenysebesseg, illetve ez az altalunk
legnagyobbnak mert sebesseg, es ha ezt hasznaljuk hatarsebessegnek, a
szamitasok jol egyeznek a meresekkel.
Amugy egy kis pelda vegigszamolva:
Adott a kovetkezo sikkondenzator:
Ket aluminiumfolia, kozottuk levego, mindketto felulete 1m^2, illetve
1 meterre vannak egymastol. A foliak vastagsaga 0.0001 meter, azaz 0.1
millimeter.
Ezt a kondenzatort feltoltjuk 1000KV-ra, azaz 1000000voltra, es
feltetelezzuk, hogy nem jelentkezik a fegyverzetek kozott atutes.
A negativan feltoltott fegyverzet elektrontobblete: 5.53x10^13 darab.
Ezen elektrontobblet tomege: 5.03X10^-17 Kg.
A fegyverzetek szamolt tomege 0.271 Kg, igy a rendszer ossztomege 0.542
Kg.
Mivel a fegyverzetek egyiken ennyi hiany, a masikon ennyi tobblettomeg
jelenik meg,
a tomegkozeppont elcsuszasanak merteke: 2.91E-16 meter.
Na ezt kimerni mar kemeny dio lenne.
Tovabbi minden jot!
Laci
Felhasznalt irodalom:
http://en.wikipedia.org/wiki/Capacitor
http://en.wikipedia.org/wiki/Electron
angol, angolul
|
+ - | re: vernyomas, kondi. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Más a méröeszköz mérési bizonytalansága, és megint más a mérésé.
Persze, megint más, ha 63, vagy 95 százalékos megbízhatósági szintre
kérdezik (ha éppen normál eloszlású). Az eredeti levélben említett 1
mmHg vajjon melyikre vonatkozik?
A méröeszköz bizonytalansága függ pl. a gumicsövek merevségétöl
(elöregedett gumicsövek, vagy labda; szennyezödött higany).
A mérés bizonytalansága függ pl. az izmok merevségétöl, az érfalak
elmeszesedésétöl. Plasztikus jelenségeket írtam, mert ezek statikus
állapotban is fellépnek. De a vérnyomást úgy mérik, hogy mérés közben
folyamatosan csökken a nyomás. Emiatt a mérés bizonytalansága még
viszkoelasztikus jelenségektöl is függ (mennyire gyorsan eresztik le
azt a pumpát, mennyire nyitják meg a tüszelepet).
Üdvözlettel János
|
|