1. |
+ - Re: * "50-ev", vagy csak a holnap? (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
2. |
Renergiamegmaradas. (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
3. |
Rakenyszerulok, hogy firtassam (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
|
+ - | + - Re: * "50-ev", vagy csak a holnap? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Feladó: janibacsi_ten.vtbew
>A jovo megjozolasa meg a tudomany alanyan is csak josolas.
Lehet hogy egyetertek, de inkabb nem.
Egyszer csak bekovetkezik hogy a megnemfejtett kerdesekre meglesznek a
valaszok. Amit Mi mar nem erjuk meg..
>Ami megvalosult a multban, egy sem volt elore latva.
Igy ahogy irod, mondjuk...
Titkok meg maradnak, Pl. a mainapig keresett frigylada. hogyis tudott
beszelni az a szeker? Annyit mar emlitettek, hogy azon a videken
(vorostengerpart) talaltak piramiskori galvanelemre utalo maradvanyokat.
> a Vilaghodito Szoviet birodalom megsemmisulese.
Azt nemkell felednunk, hogy ha megsemmisul egy birodalom, megerosodik a
masik.
magyar kutatok akik bizonyitjak, minden regi birodalomnak a betegsegek
vetettek veget. (romai, torok, tatar, stb. Nagy Sandor)
>Ki merte volna azt (elore-latni) megjosolni 50 ev elott?
Igen, igy is fel lehet vetni a dolgokat de maskep is,
pl. Verne megirta a holdutazast...
>De inkabb lassuk ami elott all a tudomany ma.
>Tudosok keszulnek a vilag lgjelentosebb fiziai kiserletere.
Erre mar nemtudom miota,... azt hittem mar el is vegeztek a kiserletet.
>Ahol 450 tudos 11 nemzetbol, kiserletileg hogy mi volt 1/1,000.000
>masodperccel a Nagy Bum utan.
Erdekes kerdesek, Papiron le is irhato, de azt nem irjak, vagy emlitik,
hogy "mi volt 1/1,000.000 masodperccel a Nagy Bum" "elott". mert akkor
is volt valami. Ha nem lett volna, akkor a Nagy Bumm sem tortenhetett
volna meg.. Igy kerdesek sorozata marad.. miert eppen akkor??
Lehetett volna most, vagy epp tizenot milliard ev utan, stb.
tehat hibazunk, ha a fizikat is, idot, stb. csak attol a kortol
szamoljuk. Es meg sok a hiba..
Udv. Csaba.
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender.
Clean message.
www.oradea.ro
|
+ - | Renergiamegmaradas. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli,
>Amit még nem ártana átgondolni s megbeszélni - hogy miért is van -
Nem artana.
>mielőtt végleg megszakítanánk az összes kapcsolatot:
Elmész? Ugyan menj már... :-)))
>egy relatíve
>gyorsabban repülő "feltöltött" kondenzátor vajon miért is rombolná
>szét jobban a céltárgyat, mint a lassúbb?
Hat mert gyorsabban repül, meg a töltés is energianövelő tényező.
Az igazi kérdés, amit te is akartal kérdezni, de nem úgy sikeredett, hogy
a
töltött kondenzátor miért rombol jobban, mint a töltetlen, ha egyebként
ugyanolyan a becsapódás sebessége.
Kedvenc témám, a "hova lett egy összenyomott és összenyomva kénsavban
feloldott rugóban tárolt mechanikai energia" jellegű kérdéssel együtt.
Nos, egy töltetlen kondenzator valamennyi részecskéjének van sebessége,
ami
áll egy véletlenszerű összetevőből, ami a hőmérsékletével kapcsolatos,
meg
egy minden reszecskére azonos összetevőből, ami a repülési sebességből
adódik.
Ugyanez igaz a töltöttre is.
Becsapódáskor a repülési sebességből adódó összetevő is rendezetlenné válik,
erre mondjuk, hogy a mozgási energia hővé alakul, meg aztán a kondenzátor
is
összemorzsolódik. Na itt a különbség: ha volt töltés a kondenzátoron, akkor
az összemorzsolódás után magasabb lesz a hőmérséklete, mert a lemezek
(darabjai) még egymás felé is gyorsulnak, meg az elektrosztatikus tér is
összeomlik a lemezek között, ami elektromágneses sugárzás, egyszóval jobban
fölhevül a céltárgy-lövedék rendszer, ami egyben nagyobb rombolást is
jelent.
Még erdekesebb kérdés, mi van, ha a kondenzátor nem morzsolodik össze?
Akkor is nagyobb kell hogy legyen a rombolás, ha feltételezzük, hogy a
töltöttnek nagyobb a tömege, mint a töltetlennek.
Itt kéretik egy igazi fizikus: ugyanis attól, hogy egyik lemezről átviszem
a
másikra a töltést, nem változik az össztömeg. Akkor a lemezek közötti
elektrosztatikus tér lenne a nagyobb tömeg oka? Biztos, hogy nagyobb a
tömeg?
Udv.: Janos.
|
+ - | Rakenyszerulok, hogy firtassam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mibol következik az E=mc^2 tétel általános érvénye?
Ami közismert ma már:
http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf
A 2. pont szól arról, miként vezette le Einstein, a múlt század
_közepe_ táján:
Mit mondjak a nebulóknak, ha rákérdeznek - miből következik, hogy
általános, hisz Einsten mindössze elektromágnességről ill.
mechanikáról szólt?
S mit mondjak a nebulóknak ha rákérdeznek - a századelőn miből
vezette le?
Zoli
|
|