>From: =?iso-8859-2?Q?FEH=C9R-A.D.S?= >
>
>Sziasztok Listások!<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:
office:office" />
>
> Köszönöm az email címeket. Mivel jónéhányan személyes emailben érdeklődtek a
swing világbajnokságról, így egy összefoglalót írnék ide a mi szempontunkból.
(gondolom elnézitek, hogy nyilvánosan). Bővebbet majd a swing folyóiratnak adok
le, amelyet már az Ötórai Teán is láttam olvasgatni, illetve majd írok a frees
tyle listára az eredménylistával egyűtt. Így egyszerűbb, mint külön-külön válas
zolni mindenkinek, ill. több divattáncos is akad ezen a listán. Akit ez nem érd
ekel, az természetesen nyomjon egy delet gombot.
>
> A helyzet az, hogy a szabad stílusú, tehát minden rokon stílus által "látoga
tott" Swing kategóriának egy hivatalos világbajnoksága van, amelyet az IDO, a W
SDC, az UBDA és most már a WRRC is elfogad. Ez egy kvalifikációs világbajnoki r
endszer, amelyre minden ország max. három párost nevezhet, de vannak olyan páro
sok, akiket meghívnak. Idén a WRRC nyitottá tette a boogie "társadalom" számára
a kategóriát, így Ők lettek a meghívottak. Ennek az egész szakma örült. Mindig
probléma volt a különböző világversenyek "egymásra rendezéséből", ez most rend
eződni látszik. Jövőre a bugg EB lesz közös rendezésű. Csak 1 db "all syles", a
zaz amerikai Swing VB lesz évenként. Egy amerikai rendszerű, Swing Világ Kupa,
US Open néven minden évben, kétévente IDO Swing Világ Kupa és Mixing Blues Vilá
gbajnokság, míg West Coast Swing-ben 3 évente írnak ki Világbajnokságot. A Lind
y Hop-ról nem tudok, mivel az Amerikai Válogatott, amelynek e műfaj világbajnok
a is tagja (ha valaki olvassa a Magyar Divattánc Szövetség Szakterületi "Swing"
folyóiratát, az tudja a választ) nem jött el az idei Világbajnokságra. Talán a
Világpolitikai helyzet miatt, de az amerikai rendező visszalépésével, Európa k
apta a rendezési jogot az ezévi versenyhez. Sajnos nem jelent meg a Swing hatal
om Olaszország sem, mivel Ők nem járnak Németországba versenyezni. Én ezt nem é
rtettem soha. Egészen eddig.
>
> Most nekem egy rakás cinikus vagy szidalmazó dolgot kellene írnom, a 2001. d
ecember 15-ei Swing Világbajnokságra, amelyet a West Germany Verbelt városában,
hatezer fanatikus svájci, német, osztrák, holland és francia szurkoló előtt re
ndeztek meg, a Disco Fox, Houste, Swing (ez egy kategóri) VB-vel együtt. Én pus
ztán az ott történteket írom le, bár előfordulhat, hogy több olvasó nem hisz ma
jd nekem vagy személyes sértést vél felfedezni az írásomban.
>
> A 16 ország, 42 párosát felvonultató mezőnyben, egyből szemet szúrt a német
boogie válogatott, valamint a többszörös boogie világbajnok Michael Grimm - And
rea Schiffer páros. Nagyon jó táncosok a maguk nemében, nemcsak azért mert leül
ve vizsgálgatták a magyar és dán táncosokat, hanem mert képzettségük elvitathat
atlan. Nos a rendezvény, amelyen Latin formációs Világ- és Európa bajnok csopor
tok is bemutatóztak, egy sportcsarnokban zajlott le. Az első, ami szembetűnő vo
lt, hogy negyedóránként a közönséget táncoltatták a parketten (swing, boogie, l
atin stb..) mindenféle zenékre, de egyszer sem takarítottak utána, még csak fel
sem mostak.
>
> Én, mivel egyetlen ismerős swing edzőt nem találtam, más tanároknál, ill. re
ndezői munkatársaknál próbáltam információt kérni azzal kapcsolatban, hogy mi j
ó van abban, ha az amúgy igen magas életszínvonaláról és gazdag anyagi helyzeté
ről ismert North Germany közönség, utcai cipőben, a csapolt sörhöz kapható kolb
ászt a szájába tömködve, közönségtáncba kezd minden forduló után. Volt, aki poh
árral a kezében osont fel a parkettára, egy-egy samba táncra a kedvesével. Állí
tólag az akrobatikus rock and roll, boogie és latin táncversenyeknél ez szokás
. Én erről még így nem hallottam ugyan, de szerintem ennek csak a német és svaj
ci disco-swingesek itták meg a levét, mivel estek és keltek a morzsákon. Nekem
egyebekben nem sikerült felfedeznem a hivatkozott kategória szabályait, de kéts
ég kívül ez legalább annyira népszerű most Svajban és Németországban, mint egyk
or a boogie.
>
> Michael Grimmel kapcsolatban: gondoltam, hogy jónéhány boogie-s erre felkapj
a a fejét (elnézést, hogy nem magánban adok választ) kétség kívül, nagyon felké
szült táncos. Egyszerűen akkor állított ki szegénységi bizonyítványt magáról, a
mikor háromnegyed órával a swing verseny kezdete előtt a bemelegítést megkezdté
k. Örömmel vettük a WRRC boogie CD-jén található muzsikákat, de a francia és cs
eh válogatott edzője is nehezményezte, hogy miért nem az amerikai rendszerben h
asznált, echte swing zenéket vagy a hagyományos IDO swing zenéket hallgatjuk má
r. A DJ tökértelmetlenülgesztikulálva , próbált valamit magyarázni (egy érdekes
dolog: nem csak Ő, de a rendezők közül is a 95%, nem beszélt angolul), majd a
versenyfelügyelőhöz küldte a nemzeti edzőket.
>
> Én magam is odaballagtam Michael Went Úrhoz, aki igen szoros WRRC vagy IDSF
és IDO-WSDC kapcsolatok kiépítésében jeleskedik és (talán mert a jelen lévő edz
ők közül a legtöbb eredményt tudták magukénak, hetedik éve a tanítványaim) elma
gyaráztam angolul, hogy problémánk támadtak a zene szolgáltatóval, mivel nem ak
arja a Világszövetség által elfogadott swing zenéket presentálni . A versenyfel
ügyelő felvilágosított, hogy a swing annyira szabad stílusú kategória, hogy a z
enei szolgáltatás is teljesen szabad. Bármit be lehet tenni egy-egy verseny zen
ei programjaként. Ezzel nem is lenne baj, (az rendben van, hogy a dübörgő IDO S
wing zenéket nem akarják futtatni), de a Swing Kids zenéjét félreutasítva, a bo
ogie-woogie zenéket, mint potenciális swing zenéket ecsetelni, egész egyszerűen
butaság. Én megvontam a vállamat, mivel az a kijelentés, hogy: megváltoztattuk
a nemzetközi versenyszabályzatot, ezentúl a hallható zenék lesznek a hivatalos
zeneszámok, egy világszervezet alelnökétől, már nem kifogásolható. Ha így van,
hát így van. Ez sportdiplomácia. Sajnos, a magyar válogatottban ott lévő: Pápa
i Gábor és Tóth Csilla, Veres Csaba és Taligás Katalin párossal, valamint velem
kontár felkészítőjükkel, azóta email váltásokban kiderült, hogy az amerikai, o
lasz, kanadai stb., azaz Swing nagyhatalomnak számító országokkal ezt elfejelte
tték közölni. Istenem, valaki tévedett.
>
> Nyugtatgattam a versenyzőket, nem csak az enyémeket, hogy már ráfér a változ
ás erre a kategóriára . Valószínű, hogy a versenyrendező gondolkozni kezdett, m
ert elindult a zeneszolgáltató pult felé, majd néhány pillanatig (a fonetikusan
írom, hogy mindenki értse) a sing, sing, sing című örök swing sláger szólalt m
eg. A bemondó közölte, hogy akkor ez lesz a hivatalos, mai zeneprogram.
>
> Több sem kellett a német válogatottnak, Grimmestől megrohanták a versenyfelü
gyelőt és többszáz döbbent ember láttára, ordításban és hisztiben törtek ki, ho
gy Ők bizony ilyen zenére nem táncolnak. A többszörös boogie világbajnok egy CD
-t nyomott a német versenyfelügyelő kezébe. Én nem tudom, hogy utána mi történt
, mivel eljöttem onnan, de a lényeg, hogy ez a CD lett a Világbajnokság zenei a
nyaga. Köze a swing műfajhoz egyáltalán nem volt, néha rock and roll-t vagy jiv
e-t emlékeztető ütemben, a stop zenék fellegvárát sorakoztatták elénk. Erre is
kell tudni táncolni. Haragos szavak nélkül nekiállt mindenki. Személyes vélemén
yem: hogy ha ez fordítva lett volna, 100%, hogy a boogie-sok nem vállalják a sz
ereplést, tönkretéve a rendezvényt.
>
> Én pusztán azt nem értem, hogy a német boogie táncosok állítólag interpretál
ják a zenét, amely a tánc és a tánczene előadásának egy, csak egy módja. Inter
pretálni annyi, mint szabadon értelmezni, előadni valamit, mivel a szó is ezt j
elenti. Ez egy nagyon kemény dolog, de ha valaki tudja, az minden zenére képes
erre. Én ezen a versenyen hallottam olyat életemben először, hogy az in the moo
d lassan 100 éves swing sláger, interpretálhatatlan!!! Ez mindig is örök vita l
esz, de senki nem kívánt vitatkozni senkivel.
>
> Így kezdődött el hát az a verseny, amelyen a nemzetközi előírások ellenére,
hét pontozó helyett (lehet, hogy Gyöngyösi Sándor vagy miattam) öt volt: egy dá
n, egy francia, egy olasz és két német. Mondanom sem kell, hogy a németek jutot
tak első helyeken tovább. Végül, a két magyar hetedik-hetedik helyen, holtverse
nyben lemaradt a döntőről. Ami, az ismert vagy egyáltalán a szabályzatban megha
tározott 52-es 58-os swing zenére, teljesen reálís lett volna, mert életük talá
n legjobbját nyújtották. Sajnos ezen a versenyen, az aki fokozta a figurák bony
olultságát, akrobatikával tarkítva és nem azért táncolt, hogy állandóan a közön
ségshow produkcióját burkolja a lötyi-mötyi, összevágott, teljesen mű, néha ném
et nyelvű zenére, annak képtelenség volt szabályos swing stílust előadnia. Pers
ze ez általánosítható: senki sem táncolt swinget, mivel ez nem swing verseny vo
lt. Ezzel együtt, ha elvállalom a pontozást a versenyen, amelyet a Magyar Szöve
tség is szeretett volna, biztos, hogy tovább növeljük a VB érmeink számát. Ezt
már sohasem tudjuk meg! A magyarok a döntőbe jutásért három X (ez döntött jelen
t) helyet, csak két X-et kaptak. Ez van, ezt kel szeretni!
>
> Egy sorozat véget ért? Mi ott voltunk és kiállítunk egy nemzet elé, bemutatv
a a szerény, félbéna vagy jó tudást (tetszőleges értelmezésben). Táncolhattunk
volna sokkal jobban, feldobottabban. Ezt a legnehezebb: hátrányból indulni. Szá
mos ország táncosa felvette a német profikkal a versenyt, ellenben sok mással,
aki középút, langyos víz állapotban, csak bírálni tud. Visszaléphettünk volna M
i is, mint az egyetlen olasz, aki világranglista vezető. Látványosan megsértődh
ettünk volna, XY VB döntős eredményekkel a nyakunkban. Hülyeség! 1600 km-t autó
kázás után, örül az ember, ha egyáltalán mozogni tud. Legalább elmondhatjuk, ho
gy mi magyarok minden ilyen sasfészekben ott voltunk, ha csak háromszor is nyer
tünk eddig VB-n, nem is mindig kaptunk érmet, de most is kiálltunk a hitünkért,
amit Amerikától tanulunk. Sokan nem jöttek el, akik évek óta dolgoznak Európáb
an a swing műfajban, egyetlen lindy hop-ost nem láttam. Többen fejtegették, hog
y biztosan előre tudták a verseny lebonyolításának módjáról. A döntőt, így már
nem vártuk meg (lehet, hogy emiatt sértődés lesz), mivel 500 km állt előttünk a
stuttgarti szállásig, hogy időben felkelve, hazautazzunk. Hogy mi ennek az oka
? Ja, persze: mi magyarok dolgozunk a tánc mellett. Most jön a ráadás.. Ezt be
is mondták ott, szinte szenzáció számba megy, ha a németeknél valaki nem a tánc
ból él.
>
> Elbújni ezek után? Csapkodni, köpködni? Sohatöbbébenemrakomalábamnémetország
ba kijelentéseket tenni? Butaság. Sokkal több erőt kaptunk, mint eddig. Németor
szágban is lehet jól táncolni, példa erre Bóbis Laciék 2000-es lindy VB ezüstje
. Fel a fejjel annak is, aki most kezdi. Annak is, aki abbahagyja és annak is,
aki ebben él. Velbertekre, ilyen versenyekre szükség van!!!!! Felrázva és magun
khoz térítve minket, hogy nehogy már bízzunk a tökéletes sikerben, mert fejlődn
i és tanulni mindig kell!!! Tanuljunk meg örülni ismét a kis eredményeknek és n
e csak az érmek színét nézegessük. Veszteni is tudni kell. Leginkább az alkalma
zkodást kell gyakorolnunk az Alpokon keresztül, -22 C fok és + 20 között. Jövőr
e Dunaújvárosban lesz a mixing, a free style és a west coast swing EB, az IDO k
özismerten legjobb rendezvényén. 5000 Dunaferr szurkoló előtt! Itt a visszavágá
s lehetősége. Én akkor már olasz leszek, de személyesen hivatom meg a németeket
, mint a nemzetközi edzői bizottság tagja. Ők is csak érzelmekkel és vérrel műk
ödő emberek, tehát legyőzhetőek!! Kevesen maradtunk, de 10 év alatt legyőztünk
mindenkit. Persze annak semmi értelme, hogy mondjuk az Expesssz együttes és Cse
rháti Zsuzsa kiadatlan dalait dolgozzuk fel swing zeneként, esetleg egy Dáridó
közé szúrjuk be a mambo és argentin tango döntőt, potenciális előnyt kovácsolva
ezzel. Elég egy Világszervezet által nyújtott hivatalos zene is vagy a tökélet
es, amerikai swing muzsika, amelyre akár lindy-t is lehet táncolni. Nem beszélv
e arról, hogy nálunk is vannak boogie-woogie táncosok. Jelenleg két párosunk va
n az Európa válogatott keretben, hát legyen négy vagy öt. Már miért ne sikerülh
etne? Minket az elszántságunkért és kitartásunkért becsülnek. Akár össze is von
hatják az összes stílust és az összes kategóriát, az összes szövetséget. Estleg
szét szedhetik. Csinálhatnak amit akarnak. Swing volt, van és lesz ebben az or
szágban.
>
> Üdvözlettel:
>
> Fehér András
|
Hello Andris!
Tényleg! Miért nem vállaltad el a pontozást?Mint pontozó, a verseny
menetére is sokkal nagyobb befolyásod lehetett volna!(mint például
a zene).Azon csodálkozom, hogy a "nyúl viszi a puskát".
Hogy lehetséges az, hogy a versenyzők határozzák meg,
mire táncoljanak.
Üdv
Janicsek Gábor
Én pusztán azt nem értem, hogy a német boogie táncosok állítólag
interpretálják a zenét, amely a tánc és a tánczene előadásának egy, csak
egy módja. Interpretálni annyi, mint szabadon értelmezni, előadni valamit,
mivel a szó is ezt jelenti. Ez egy nagyon kemény dolog, de ha valaki tudja,
az minden zenére képes erre. Én ezen a versenyen hallottam olyat életemben
először, hogy az "in the mood" lassan 100 éves swing sláger,
interpretálhatatlan!!! Ez mindig is örök vita lesz, de senki nem kívánt
vitatkozni senkivel.
Így kezdődött el hát az a verseny, amelyen a nemzetközi előírások
ellenére, hét pontozó helyett (lehet, hogy Gyöngyösi Sándor vagy miattam) öt
volt: egy dán, egy francia, egy olasz és két német. Mondanom sem kell, hogy
a németek jutottak első helyeken tovább. Végül, a két magyar hetedik-hetedik
helyen, holtversenyben lemaradt a döntőről. Ami, az ismert vagy egyáltalán a
szabályzatban meghatározott 52-es 58-os swing zenére, teljesen reálís lett
volna, mert életük talán legjobbját nyújtották. Sajnos ezen a versenyen, az
aki fokozta a figurák bonyolultságát, akrobatikával tarkítva és nem azért
táncolt, hogy állandóan a közönségshow produkcióját burkolja a lötyi-mötyi,
összevágott, teljesen mű, néha német nyelvű zenére, annak képtelenség volt
szabályos swing stílust előadnia. Persze ez általánosítható: senki sem
táncolt swinget, mivel ez nem swing verseny volt. Ezzel együtt, ha
elvállalom a pontozást a versenyen, amelyet a Magyar Szövetség is szeretett
volna, biztos, hogy tovább növeljük a VB érmeink számát. Ezt már sohasem
tudjuk meg! A magyarok a döntőbe jutásért három X (ez döntött jelent)
helyet, csak két X-et kaptak. Ez van, ezt kel szeretni!
Üdvözlettel:
Fehér András
|