Zoli,

>Nekem a hullam-felfogas annyiban szimpatikusabb, hogy abbol
>levezetheto a reszecsketermeszet, azaz a hullam - annak ellenere,
>hogy nem mozgas - kepes impulzust atadni.
Azt hiszem a reszecske-hullam kettosseggel meg kell tanulnunk egyutt elni.
Bar az en nezetemben nem a hullam kozvetiti az impulzust, hanem a reszecskek
kozvetlenul hatnak egymasra.
Amikor ket elefantcsont golyo utkozik, azok sem ernek egymashoz. Csak az
atomjaik potencialterei erzik egymast.
Igy a hullamot akar ki is hagyhatjuk.

>Itt viszont elvesztem a fonalat:
>>A valos energiacsomagok (hullamok) terben, idoben es frekvenciaban
>>korlatosak, abszolut nem meglepo a "delta1xdelta2=allando"
>>(operator)egyenlet fellepese.
Meg sulyosabb az eset. A hatarozatlansagi relacio anyagtol fuggetlenul is
letezik. Ennek szemleltetesere (Zeldovics-Miskisz, Az alkalmazott matematika
elemei, Gondolat, 1978 alapjan) hivatkozom a Fourier transzformacioval
szemben "invarians" Gauss gorbere. Az exp(-at2) transzformaltja ugyanis
frekvenciaban is Gauss (exp(omeganegyzet)).
Az eredeti es a transzformalt gorbek szelessege kozott pedig fennall a
delta(t)xdelta(omega)=8 "hatarozatlansagi relacio", vagyis minel szelesebb
egy haranggorbe idoben, annal keskenyebb frekvenciaban es vica verza.
Ezek utan ha barmi hullam is meg reszecske is, akkor automatikusan belep a
hatarozatlansagi relacio.

Amit en (ceterum censeo:-) hozzateszek, hogy ha extrem eset van (terben
vegtelen kiterjedesu, adott frekvenciaju hullam), akkor az, mint reszecske,
nem letezik  (foton es egyeb, vegtelen, azaz 300000km/sec sebesseggel utazo
energiak).
Mint ahogy a nagy tomegu, igen kis kiterjedesu testek "mint hullam" nem
leteznek. Erre pelda a vilagegyetem t=0-ban.
Mas pelda, azt hiszem nincs is, bar jo kozelitesek leteznek. Mondjuk az
elefantcsont golyokkal eleg nehez interferencia kiserletek vegrehajtasa, bar
nyilvan ido es meretskala kerdese az egesz.

Janos

Peter,

> Amelyikuk meghall [2xvak tesztekben ellenorizhetoen] olyan
> kulonbsegeket, amelyeket a kevesbe "kenyes" mar nem.
Hm. Es ha a kevesbe "kenyes" masmilyen kulonbsegeket hall?

> Esetedben felesleges is lenne. Csak ne vond ketsegbe, hogy masnak
> egyaltalan nem az.
Nem vonom ketsegbe. De akkor ne olyanfele alatamasztasokat kapjon, amiket
kenytelen vagyok lemosni a palettarol, ld. kesobb.

> >>elobb-utobb megtalalhatoak, bizonyithatoak a konkret fizikai, okok.
Amig ezek nincsenek, vagy pontosan bebizonyithato, hogy nem is lesznek,
addig

> >A konkret fizikai okok a pszicheben rejlenek.


> Ha belenezel a hix-para lista kezdeti szamaiba [de meg inkabb az azt
> megelozo meg nem HIX-es paralistaba] akkor meggyozodhetsz rola, hogy
> mennyire "vaskalapos" tevekenyseget vegeztem ott, mig ertelmetlennek
> latva, le nem iratkoztam onnan.
Megfutamodtal. Nem helyes, de ertheto.
A dolog gyokere ott van, hogy a parasok erzelmileg kotodnek a temahoz, az
erzelmek ellen pedig nem hatasosak az ervek.

> >>Mert mondjuk interconnekteknel a dielektrikum erosen beleszol a hangba,
> >A halozati zsinor eseteben ?  Na ne.....
>
> Eleg kellemetlen olyan opponenssel vitatkozni hifirol, aki nem
> tudja, hogy az interconnect az _nem_ halozati kabel.
Na ja, de a bejaratodas eseteben a halozati kabelrol volt szo, egesz az
eromuig. Vagy tovabb?

Ahogy irod:
> _Attol_ meg meglepobb a dolog, hogy nagyon jol megepitett tapegyseg
> eseten is konnyen meghallhato a 220-at vezeto kabel milyensege,
Hat tovabbra is azt mondom: akkor rosszul dolgoztak a tervezok, ha te ezt
meghallod.

> bejaratottsaga.
Khm....


> >Egyes helyeken. De azt mar nem tudjak eldonteni, hogy hol kell a draga
> >alkatresz, es hol nem.
>
> Bar tudom, hogy ezzel tovabbi tamadasokat zuditok magamra, de nem
> mondhatok mast a valosagos velemenyunknel. _Minden_ alkatresznek
> kivalonak kell lennie.
Hogyne. Mert egyebkent nem lehet eleg sok penzt leakasztani erte.

> huzalozasnak, ellenallatoknak is. Egyetlen kondenzator azonos
> ertekure [azonos parameterure, de mas gyarto termekere] valo
> kicserelesevel tonkre lehet tenni egy jo erolkodo hangjat.
Ha a parameterek azonosak, akkor mi teszi tonkre a hangot?


> Nem is tekintem villanymernoki tevekenysegnek az elvonalbeli hifi
> elektronikak kifejleszteset. Sokkal inkabb hasonlit a
> hangszerkesziteshez. Ezer empiria, ezernyi kiserlet es probalkozas.
> Es a vegeredmenybe leginkabb a mester fule, "zenei izlese" jatszik
> bele.
Mar ertem.
Ami a hegedukeszites eseteben teny, azt atvetited az elektronikara is.
Rendben, hidd ugy. De tudd, hogy hiszel, es nem tudsz.


> >De elotte meg gondolkozz el, hogy van e szerepe a bejaratas soran a
> >frekvencianak. Mert elofordulhat, hogy az 50 hertzen bejaratott kabel mas
> >fre
> kvenciakon meg nem
> bejaratottnak minosul. :-)
>
> Mar megtortent. Az erre a celra gyartott keszulekek, es erre
> hasznalt "bejarato CDk" feherzajhoz kevert sweepelt jeleket
> hasznalnak. :-) Nem vagyok meg meggyozodve ennek
> szuksegessegerol.
Na vegre, valamiben egyetertunk.


>   A napokban rakerestem az Applied Physics Lettersben
> interconnects jelszoval a temara. Talaltam egy rakas
> csikket "elctromigration in Cu interconnects" temakorben.
Hogyne, kerlek. Integralt aramkorokben az elektronszel regota ismert, mint
meghibasodast okozo jelenseg. De ott az interconnect nem hangszorokabel,
hanem mindenfele vezetek.
Egyebkent az elekronszel hatasa az aramsuruseg negyedik hatvanyaval aranyos,
de csak olyan extrem nagy aramsurusegek eseten veheto eszre, amelyek a
hetkoznapi eletben hasznalt drotokat azonnal elgozologtetnek.
Az integralt aramkorokben a keresztmetszethez kepest igen nagy a vezeto
felulete, es jo hovezeto veszi korul, ezert lehet ott nagysagrendekkel
nagyobb aramsuruseg. Es persze, ne feledkezzunk meg arrol, hogy egy iranyban
kell folynia.

> Hat ebbol jott az otlet, hogy az elektromigracio jelensege lehet
Nem rossz otlet, csak utana kellett volna szamolni.

> Hozzateszem meg, hogy prima hifi kabeleket gyartanak [a vilagon
> harom gyarto] specialis folyamatos ontessel. Ennek soran atlagosan
> 125 meter hosszu kristalyok keletkeznek.
Irja a prospektus. Ellenorizte mar valaki? Kuldj egy darabot, megteszem.

> Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
> kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
> egyeniranyitjak, agyonszurik,
 ....es itt miert nem hagyjak abba? Mert meg nem eleg draga?

>majd nagyteljesitmenyu es kis
> torzitasu [tuske- es radiofrekisen szemetmentes] szinuszgenerator
> jelet adjak ki. Az Accuphase keszulekeinel az elolapon muszerek
> mutatjak a halozat jellemzoen 6% koruli, es a kijovo kakao
> jellemzoen toredek szazalekos torzitasat.
Na es akkor az ehhez csatlakozo vezeteket be kell jaratni, vagy nem?

> De az nem modi, hogy egy vilagszerte nagyon sok _hidegfeju_ hobbista
> szerint valosan letezo jelenseg letezeset eleve ketsegbe vonjak,
A jelenseg letezhet. Oka a psziheben van, mint fentebb irtam.

Udv. Janos

Hello Ferenc!  :
>>>Valoban valahol en is olvastam, hogy "...minden elektrodinamikus
hangszoroban rezeg egy tekercs magneses mezoben ide-oda...", de
fenti mondatom azt fogalmazta meg, hogy én nem tapasztaltam
"..Kovary Peter altal leirt merteku "hullamvasut" szeru
viselkedest...".<<<

+ Bocs, ha iskolas volt a valasz, a hullamvasuton akadt meg
a szemem, es az impedanciagorbek tenyleg ilyenek.

>>>Amennyiben visszaolvasod az altalam hivatkozott reszt
Peter levelebol, ott a markas hangszoro impedanciajanak nevleges
ertek 1/5-e ala csokkeneserol volt szo az optimalis
frekvenciatartomanyban.<<<

+ OK, nem olvastam vissza. Mi az hogy optimalis frekitartomany? Nem
tudom, hogy egy Martin Logan 1/2, vagy 1/5 nevleges impedanciara
tud-e leesni, nem volt meg a kezeim kozott. Szamitott az allitasban
a pontos ertek?

>>>  >Ugyanakkor valos, hogy a sugarzo rezonans
tulajdonsagat ered-
>>menyesen lehet csokkenteni negativ kimenoimpedanciaju veg-
>>fokozat alkalmazasaval.
>+ Csakhogy akkor meg az erosito lesz konnyen rezonans :)
Mondatod vegen a szmajli azt jelenti, hogy a szotaradbol
hianyzik
"sugarzo rezonans tulajdonsaga" fogalom? Veled ellentetben
en
nem feltetelezem rolad az ilyen alapfogalmak ismeretenek
hianyat.
Vagy az erosito ilyen esetben torteno -esetleges-
gerjedekeny-
seget nevezed "rezonans"-nak? Akkor viszont minek a
szmajli?<<<

+ Nem ertem, mit akarsz ezzel! A mondatom ezt jelenti:
A negativ kimenoellenallasu erosito konnyen gerjedekeny
lehet, en nem is
ismerek ilyen elvu _bevalt_ erositoket. Ennyi!
Mit lehet meg beleolvasni abba a mondatba?

>>>Elore is megkoszonve varom a valaszod, kulonosen a meresi
eredmenyeidrol
szolot.<<<
+ Nincs meresi jegyzokonyv, a gyakorlatilag nulla
kimenoimpedanciaju tranyos
erolkodomnel tul nagy jelentosege nincs is, csovesnel mar
inkabb, de olyanom nincs.
Bonyolultabb hangvaltoba kotve tobbet szamitana a hangszorok
rezonans viselkedese, nehezebben tudna az erosito
megfogni a membrant, de nekem idaig ami bejott, az a
hangvalto minel egyszerubb es max. 2 utas kivitelezese, 6
dB/oktav, a koherensebb hangzas erdekeben.

Be'ke's Kara'csonyt mindenkinek! udv, Sanyi

Hi!

A vegyesz tenyleg nem mernok. Csak a vegyeszmernok.

Bar ez nem a Moka, de azert leirom:
- Mi a kulonbseg a vegyeszmernok es a vegyesz kozott?
- Hat ami a villamosmernok es a villamos kozott.
(Mas velemeny szerint meg pedig: mint az allatorvos es az allat kozott.)

     Rocky
(vegyeszmernok)

Nocsak! ez erdekes!

http://www.mindenkinet.hu/tudomany/mars/001220bizonyitekok.html

Thus spake HIX TUDOMANY:

>  :
> >Azert elgondolkoztato, hogy mindenfele, meg szakmai kozepfoku
> >kepzettsegek nelkuli amatorok, minden kulonosebb muszerezettseg
> >nelkul is konnyeden es nagyon jelentosen jobbhangu erolkodoket
> >csinalnak szerte a vilagon, mint a profi villanymernokok 99%-a. Csak
> >jol bevalt, ismert, egyszeru, kapcsolasokat, es kituno, draga
> >alkatreszeket kell hasznalniuk. Errol meg tajekozodni tudnak akar az
> >ineten is. Meg az Ohm torvenyt sem kell ismerniuk.

Persze... De egy ilyen csucsminosegu amator erosito valosagos alkatresz-
temeto, tobb ev munkaja van benne, es rengeteg hiperdraga, egyedileg
valogatott, beszerezhetetlen alkatresz. Esetleg fuszerezve nemi
ezoterikaval... Csak egy amatornek van ideje kiuzni az ordogot minden
kondenzatorbol, leszedni az atkot az ellenallasokrol :)
A mernoknek olyan cuccot kell terveznie, akar a minoseg rovasara is, ami
nem feltetlenul a legolcsobb, de gyarthato, nem nagyon igenyel utolagos
egyedi beallitgatast, bemerest, mert az ilyen darabszamban es arszinvonalon
eloallitott termeknel ez megengedhetetlen. Az elektronikai alkatreszek,
kulonosen a felvezetok tureshatara rendkivul szeles mar a katalogusban
megadott legfontosabb parameterekre is, nem beszelve a sehol sem szereplo
rejtett parameterekrol, melyekrol meg egy villamosmernok sem feltetlenul
tud, es amator korulmenyek kozott merni lehetetlen, ugyanakkor kepesek
beleszolni az erosito viselkedesebe. (Akit erdekel: regebbi Radiotechnika
evkonyvek, EMG1568 leiras-sorozat)
Ezert egy amator rengeteg kiserletezessel lehet hogy elo tud allitani a
gyarinal jobb hangu erositot. Persze a jobb hangu meg messze nem jelenti
azt hogy jobb minosegu is! Ha megcsinalnak a tokeletes erositot, senki
sem mondana ra hogy nem szol jol, de biztos hogy egy rakat gyengebb erosito
megelozne a rangsorban. Ugyanis nem a tokeletes atvitel a cel, hanem a
fulnek legkellemesebb hibak eloallitasa, ez pedig izles dolga.
Az audiofilek altal elturt es _megkovetelt_ hiba a meresi pontossagon belul
van, viszont egy 20cm-es kabel vagy a csatlakozok minosege a hangfrekvencias
tartomanyban nem mutathato ki, illetve nagysagrendekkel az elozo hiba
alatt van. Osszessegeben rengeteg penzt lehet a hifi cuccra kolteni, a
kulonbseg elhanyagolhato egy fele aru cucchoz kepest, legalabbis ha nagyon
odafigyelve erzekelheto is, a zene elvezetet nem befolyasolja.
(Persze vannak olyan emberek akiket abszolut nem erdekel hogy mi jon a
hangszorobol, a kerdes az hogy milyen minosegben...)
Ez a kabel bejaratos dolog igaz? Tenyleg kimutathato a hatasa? Es mi lehet
az oka? Racshibak, diszlokaciok? Kerdes hogy ezek mennyire befolyasoljak a
kabel minoseget (pl zaj, ellenallas), es arammal lehet-e valtoztatni rajta?
Mi a jo, a sok vagy a keves racshiba? Mind a ketto eloallithato a gyartas
soran specialis mechanikai es hokezelessel. Nem hinnem hogy a vezeteken
atfolyo nem tul nagy aram (amitol az jelentos mertekben nem melexik fel)
belathato idon belul jelentos valtozast lenne kepes eloidezni a fem
mikroszerkezeteben, foleg hogy jo iranyban.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Billy, most mar kikapcsolhatom a szamitogepem?

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Megint van egy sivatagi feladvanyom:
> A sivatagi gyalogvandor elteved, es raeszmel, hogy telefonjaban
> lemerult az akku. Nagyon ehes, es vize is keves van mar.
> Ekkor megpillant egy cola-automatat. Megorul, mert van nala boven
> apropenz , de amint odaer, latja, az automata szet van verve, az
> akkumulatort kiteptek es elvittek belole. Szettaposott, ures
> uditosdobozok szerteszejjel.
> 
> Mit lehet tenni ilyenkor ?

Igy jart :)
A dobozba belebrunyal, csinal elemet, femek es drotok akadnak az
automata roncsaiban, + a penzek.
Sot, a zsetonokbol esetleg Volta-oszlopot is lehet, a ruhajabol
szakitott darabokat itatja at a, oooo, elektrolittal :)
Szep lassan igy feltoltheti a telot. Arra ne is gondoljon hogy
kozvetlenul a fantasztikus elemeirol fog menni a keszulek,
valoszinuleg a belso ellenallasa ezt nem tenne lehetove.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kivetel azert megis van:  zsebradion zenehallgataskor intenzivebb
> basszushangokat hallunk, mint ahogyan az elmeletileg varhato lenne.
> Ennek magyarazatat nem tudom, es csak feltetelezem, hogy bizonyos
> mely hangok erzetet az idegrendszer *nemlinearis torzitassal*,
> intermodulacioval allit elo.

Ez igaz! Kozephullamu adok a kis savszelesseg miatt egy regi trukkot
hasznalnak a hang feljavitasara: az alacsony frekvenciakat nem tudjak
atvinni, de ha a felharmonikusai rendben megvannak akkor valahogy
az agyunk kikeveri az alapharmonikust is, igy dogos :) basszust
hallhatunk ott is ahol biztos nincs!

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Hipotetikusan felteszem, hogy a jol atmelegitett villanykabelek
> muanyagszigetelese  - mint dielektrikum megvaltozhat, es ennek

Nem valtozik, illetve alig. Innentol nem jo az egesz....

> A radiojelek a tapegyseg elektronikajara is, es az erositore is hatnak.

Nem hatnak, mar az alkalmazott felvezeto eszkozok sem viszik at (tul
lassuak), raadasul pont az ilyesmi zajok, gerjedesek kikuszobolesere
beepitett hidegito es frekvenciakompenzalo tagok is kiszurik.

> A mukodo felvezetok kevero modulatorkent a zagyva radiojelekbol
> kikeverhetnek olyan zongeket, melyek a hangfrekis jelben hallhatoak
> lesznek.

Nem lesznek hallhatok, ezer es egy ok miatt...
(Energia + frekvencia tartomany stb...)

> A hangfalak kabelein is bejutnak radiojelek az erositobe
> az erosito kimeneten keresztul.

8 ohmon szerinted hany aV (attovolt) feszultseget tud letrehozni egy
normalis energiaju radiohullam? Kb 15 nagysagrenddel lesz a hangfrekis
feszultseg alatt, legrosszabb esetben! (Hogy juthat ilyen az emberek
eszebe???)

> mint a felvezetos. Utobbinal a felvezetokon disszipalt teljesitmeny
> ingadozasa meg *chip-ho''merseklettel modulalast* is eredmenyezhet,
> ami merheto es hallhato, ha kompenzalasarol kulon trukkokkel nem

Ez a legnagyobb problema a felvezetos erositokkel.
(Ha ez nem lenne, barki tudna szinte tokeletes atvitelu erositot
csinalni) Termeszetesen megfelelo kapcsolastechnikaval az effekt
jelentosen csokkentheto.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"The gates in my computer are AND, OR and NOT; they are not Bill."

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Szevasztok!

Hi!

> Szerintem egy szamitogep sokkal erzekenyebb ilyen dolgokra hiszen icipici
> zavar eseten ugy fagy mint sziberiaban. (ha ilyet tapasztaltok, vegyetek
egy
> szunetmentes tapot)

Rosszul tudod! A logikai aramkorok, maga a szamitogep is meglehetosen
erzeketlen a tapfeszultseg zavaraira, nagysagrendekkel erzeketlenebb
mint egy HIFI cucc. Raadasul az alkalmazott kapcsolouzemu tapegyseg
igen szeles tartomanyban kepes alkalmazkodni, akad olyan is amelyet
atkapcsolas nelkul lehet 220 es 110V-on hasznalni! Ez azt jelenti
hogy a puffere eleg energiat tarol 110V-on is, hogy teljes terheles
mellett egy 40ms ideju feszultseg-kimaradast athidaljon.
Egy atlagos pc-t majd egy masodpercre ki lehet kapcsolni, gyorsan
visszakapcsolva eszre sem veszi.
(Az adatvesztesert es meghibasodasokert nem vallalok felelosseget :)

> Udv!
> Sipi

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"

Homokorarol jut eszembe. Feladat :

>   m*A+n*B = C
>   A,B,C termeszetes szamok

hany olyan C ertek van, amire *nincs* megoldas NEMNEGATIV m,n egesz
szamokkal ? 

udv
kota jozsef

Sziasztok !

Hianyerzetem tamadt, amikor a harmonikus torzitas kapcsan
a paros ill. paratlan harmonikusok lete/hianya szoba kerult,
mert van meg egy komponens, melynek a szerepe nem elhanyagolhato,
es ez a zaj. A nehezen megunhato kellemes hangok spektrumkepe 
nem hatarozott vonalas.
Sot a blues es jazz vilagaban ismert enekes-sztarok hangjanak
meg - szerintem egyaltalan nincs elemezheto es reprodukalhato 
spektruma. :)
A tiszta szinusz es a negyszogjel hosszabb ideju hallgatasuk utan
elviselhetetlen. Zajjal enyhen frekvenciamodulalva ezeket mar 
sokkal turhetobbek. A lassu periodikus fazismodulacio se rossz.
Nem veletlen, hogy az elektronikus hangszereknel kulonfele trukkoket 
alkalmaznak, a szabalyos jelek *deformalasara*.  Ugy emlekszem a 
melotron volt az elso hangszer, mellyel vonos nagyzenekari 
hangzasokat kifogastalanul, sot talan meg azt tulszarnyalva is 
el tudtak erni.
Ez zajjal modulalas nelkul nem megy.
A zongora elektronikusan a legnehezebben utanozhato hangszer. 
Sokan nem tudjak, hogy a zongora hur-harmasai nem egeszen
azonos frekvenciara vannak hangolva. Raadasul egy bizonyos kalapacs 
leutesekor nem csak az adott hur-trio szolal meg, hanem mas hurok is 
rezonanciara lepnek, pontosabban a korulbeluli felharmonikusaikkal, 
merthogy nincsenek tiszta egesz szam-aranyok a temperalt skala 
felharmonikus frekvenciai kozott, kiveve az oktavot. Emiatt 
sokfele lebeges is fellep. A zongora teste emellett meg tovabb 
bonyolitja a helyzetet az enyhe torzitasaival es rezonanciaival.
Es a leutes erossegetol ill. a pedallal tompitastol is fugg a 
hangszin.
Erdekes meg a 12 huros gitar esete, melynek megintcsak erdekes
jellegzetes hangja van, holott, ha jol tudom ott a hur-parok
azonos frekvenciara vannak hangolva, megis elso hallasra is
megkulonboztetheto a hangja a szimpla hurok hangjatol.
Ennek magyarazatat nem tudom. Most provokativ leszek:
Szerintem ezt nem tudhatja senki se, mert ez ellentmond a 
jozan esznek. :)

Udv: zoli

Azt egzakt modon muszeresen ki lehetne mutatni, hogy egy *bejaratott* 
ill. egy nem bejaratott halozati kabel milyen zajt produkal.
De ehhez viszonyitva orditoan nagy zajt lehetne merni barmely 
halozati transzformatoron. A trafovas zaja nagysagrendekkel nagyobb.
Ezenkivul - minthogy minden transzformator mechanikusan, es 
zajosan rezeg is, igy a foldmagnesseg is indukal benne zajos
jelet. 
Hogy a halozati kabel minosegere erzekeny vajtfuluek miert nem a 
tapegysegek fulre valogatasaval kezdik, azt vegkepp nem ertem,
ha hagyom magam elszakadni a realitastol.
A tapegyseget eleve szeanszon kellene sok-sok darabbol 
kivalogatniuk szubjektiv modszerrel, fuggetlenul az erositotol.  
Ennek ellenere legtobb esetben ezeket kozos dobozban arusitjak.

Udv: zoli