>Ez biztos? En meg ugy tanultam/hallottam, hogy azt
>is a hemoglobin szallitja. Termeszetesen mindket
>anyag oldodik vizben is, csak nem olyan jol, mint
>amennyire a hemoglobin megkoti.

A legzesi gazok szallitasaban a hemoglobinnak van a legfontosabb szerepe. Az ox
igen es a szendioxid kis mennyisegben fizikailag is oldodik a verben, de ez elh
anyagolhato. Az oxigen szallitasaban a hemoglobin szerepe azzal magyarazhato, h
ogy oxihemoglobin alakjaban atmenetileg kepes megkotni a legzesi oxigent es ebb
en a formaban a szovetekig szallitani. A hemoglobin oxigenmegkoteset elsosorban
 a kornyezeteben levo oxigengaz nyomasa befolyasolja. A tudo legholyagocskait k
orulvevo hajszalerekben ez a nyomas az oxihemoglobin kepzodesenek kedvez (az al
veolaris levegoben az oxigen nyomasa 13kPa, a szendioxide 5kPa, mig az arteria 
pulmonarisban az oxigene 5kPa, a szendioxide 6kPa). Mivel a szovetekhez kozel e
so hajszalerekben az oxigengaz nyomasa ennel lenyegesen alacsonyabb (az oxigen 
nyomasa a vena pulmonarisban 13 kPa, mig a szovetekben 2-5kPa), igy az oxigen l
eadasa fele tolodik el a reakcio. Az oxigen leadasanak folyamatat az is elosegi
ti, hogy a szovetek teruleten felgyulemlo!
 szendioxid-gaz nyomasa fokozodik (vena pulmonarisban 5kPa, szovetekben 6kPa).
A sejtek biologiai oxidaciojuk soran elhasznaljak a felvett oxigent es szendiox
idot kepeznek. A vvs-ek hemoglobin-tartalmanak a szen-dioxid szallitasaban is s
zerepe van. A sejtekbol a szendioxid a vvs-be diffundal es ott tobb reakcioban 
is reszt vesz. Elso lepesben a szendioxidbol es a vizbol a vvs-ekben levo enzim
 hatasara szensav keletkezik. Ez hidrogen- es hidrogen-karbonat-ionokra disszoc
ial. A hidrogenionokat az oxigenleadas kozben a hemoglobin folyamatosan felvesz
i. A reakciosorozat eredmenyekeppen a vvs-ekben megno a HCO3- koncentracioja. A
 kialakulo koncentraciokulonbseg miatt a HCO3- ionok egy resze a sejtmembranon 
keresztul kilep a verplazmaba. A membran ket oldalan a negativ toltesek egyensu
lyat a verplazma felol bearamlo klorid ionok allitjak helyre. A tudo hajszalere
ibe erve a vvs-ekbol megindul a szendioxid diffuzioja az alacsonyabb szen-dioxi
d gaznyomasu legholyagocskak fele. A szen-dioxid szensavbol szabadul fel enzim 
hatasara. A szensav disszocialt hidrogen-!
 es hidrogen-karbonat-ionokbol potlodik. Ezaltal csokken a hidrogen-karbonat-io
nok koncentracioja a vvs-ekben, ami kivaltja a verplazma es a sejt kozotti hidr
ogen-karbonat- es klorid-ionok visszacserelodeset.
Belegzesi levego osszetetele: 78% nitrogen, 21% oxigen, 0,03% szendioxid. Kileg
zesi levego osszetetele: 79% nitrogen, 16% oxigen, 4,04% szendioxid.
A  legzes  szabalyozasa  osszefugg  a  verkeringes  szabalyozasaval  (az  oxige
nhianyt  es  a CO2 felszaporodast az erek kemoreceptorai jelzik), de szerepet k
apnak a tudő  alveolusok  falaban levő mechanoreceptorok is.
Receptoroknak nevezunk a szervezetben olyan sejtegyutteseket, amelyek valamilye
n parameter valtozasat merik, es errol jelzest kuldenek a kozponti idegrendszer
be. Kemoreceptor az, amely egy kemiai osszetetel valtozasat erzekeli. Ilyen kem
oreceptorok vannak pl: az aorta (fo veroer, mely a szivbol ered es az egesz nag
yverkor oxigenben dus veret szallitja az agyhoz, belso szervekhez, vegtagokhoz)
, illetve a ket arteria carotis (nyaki fo veroerek amelyek az agyba szallitjak 
az oxigendus vert) falaban. Ezek a kemoreceptorok a ver oxigen szintjet (a verb
en fizikailag oldott oxigen parcialis nyomasat) merik, es amennyiben ez csokken
, veszjeleket kuldenek a legzokozpont belegzest serkento reszehez. Hasonlo hata
st valt ki az agytorzsben levo kemoreceptorok ingerulete is, de ezek nem az oxi
gen csokkenese, hanem a szendioxid szint novekedese miatt kuldenek legzesserken
to jeleket az agyba. Hiszen ha az elo emberi szervezet nem kap eleg levegot, be
nne csokken az oxigen es no a szendioxid !
szint, mindket valtozas a legzes fokozasara osztonzi az idegrendszert.  
Mechanoreceptoroknak az erzekeloket nevezzuk, amelyek egy adott szerv, szovet m
echanikai megnyulasara, kifeszulesere jonnek ingeruletbe, es kuldenek elektromo
s jeleket a kozponti idegrendszerbe. Ilyen mechanoreceptor, feszulesi receptor,
 van tobbek kozott a tudoszovetben, amely egy mely belegzes eredmenyekeppen kit
agult, kifeszult tudobol jeleket kuld az agyba, a kilegzo kozpontot serkentven.
 Mukodese is ertheto: mely belegzes vegen a tudoszovet kitagulasa indukalja a k
ilegzest. Normal legzesnel ez a visszajelzes nem mukodik, csak mely, egy litern
el nagyobb belegzes eseten. 
forras:
http://www.palya.hu/dolgozat/print.cfm?id=669
http://www.parlando.hu/Becsky.htm

Mivel a CO2-nek igen fontos szerepe van a legzes
szabalyozasaban, ezert fontos zart terekben (pl. urhajo)
a megfelelo O2 potlasa mellett a CO2 folyamatos
eltavolitasa is.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ws20-131.unine.ch)

Kedves Burgonya,

>>ha jo iranyba vilagitasz, a feny a szemedbe erkezik vissza, mintha
>>tukrozodne valahol. Ebben a "tukor"ben latni fogod a korulotted levo
>>foldet is, hatalmasra felnagyitva.

> Itt mintha elkalandoztál volna. Az alagútból biztosan nem
> világíthatok ki, hiszen mint írtam, a gömb felületén c a szökési
> sebesség, azaz ott van az eseményhorizont.
> A tükrözodés logikáját nem értem. 

Nem biztos, hogy pontosan a kerdesre valaszolok, az elozmenyeket
hianyosan kovettem. 
Ha kicsivel a horizonton kivul vagy, es onnan vilagitasz fuggolegesen
felfele, akkor a feny meg kijut. De ha ferden vilagitasz, akkor a 
feny mar visszaesik. A hatarszog a sugar fuggvenye, a horizont ketto 
vagy haromszorosanal all a vizsintes feny (instabil) korpalyara. 
Bizonyos szogeknel sajat fenyed pont visszatalal hozzad, mikozben 
gyszer, ketszer... sokszor keruli meg a csillagot. 

A horizonton belul mindez valamivel bonyolultabb, mert akarhogy tem-
pozol is, nem tudsz helybenmaradni hanem te is es a feny is estek
befele. Igaz marad az, hogy a fuggolegesen felfele kuldott feny nem
esik vissza rad: te mindenkeppen gyorsabban esel. A ferde feny pedig
megint visszaeshet rad.

udv, kota jozsef

Kedves Feri!

olyan ekesszoloan ervelsz a fekete lyuk letezes ellen, hogy 
az ember mar-mar hajlamos meginogni...de neheny logikai ugras
is van abban amit irsz. 

Az ervelesed ket szala mintha nem erositene, hanem gyengitene
egymast. Eloszor mintha azt irnad (szerintem indokolatlanul), 
hogy az egesz fekete-lyuk hipotezis pontszeru forrasra epit.
A Schwarzschild metrika nem epit jobban a pontszerusegre, mint
a Fold klasszikus egy-per-ernegyzetes erotere. A megoldas, ha
gombszimmetrikus, az anayagon kivul ilyen kell, hogy legyen.
Es ha az anyag a horizinton belul van - pontszeru vagy sem - , 
akkor nincs mas lehetoseg, mint fekete lyuk. 

Kesobb viszont pont azzal ervelsz, hogy az r=0 nem pontszeru.
Ebben sok igazsag van. A sima terben az r=0, egy terbeli pont
vilagvonalat irja le .. Schwarzschild eseteben az r valoban
csak parameter es nem fizikai sugar. Ha valamit, akkor r=0 
mar sokkal inkabb egy idopontot jelent. Ha megnzzuk mondjuk
az r=0,t=1 es r=0,t=2 pontok tavolsagat, akkor az terszeru.

De ha a hagyomanyos gumilepeles modellben gondolkodunk, akkor
sem latom, hogy miert kellene a gumilepelnek elszakadnie es
beforrnia. A gumilepedon a terjedesi sebesseget a gumi rugal-
massag adja. Elvben elkepzelhetunk egy nagy tomeget, amit mar
nem tud megtartani es az megallithatatlanul esik lefele --
idovel gyorsabban mint a terjedesi sebesseg. Mi mondja azt,
hogy a lepedonek ilyenkor be kell forrnia ? Esetleg elkepzel-
heto ilyen vilag is, de a mi vilagunk ettol meg nem ilyen. 
Tudom, az analogia santit ... 

A 30-as atomsulyu hidrogenatom peldad akkor talana, ha a mai
magfizika elmeletileg josolna annak letezeset. Akkor tenyleg
at kellene ertekelni az egyeneleteket es elmeletet...  

udvozlettel
kota jozsef

ps: Schwar(t)zschild: helyesen t nelkul. Tavaly pont en kovet-
gettem el a helytelen t-s irast, remelem nem annak nemkivant
utohatasa...:)

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=100447&rid=PT1BT3lBVE0=

Kossuth Rádió / Gondolat-jel
Harc az áltudomány ellen – a beszélgetés teljes szövege
2004. augusztus 3., kedd 15:02


–Mi vezette önt arra, hogy könyvet írjon, méghozzá olyan könyvet, amely az
 isme
retszerzés úgyszólván minden területét megpróbálja lefedni? Ebben a könyvben sz
ó van a nyelvről, különböző tudományos megközelítésekről, illetv
e ad egy rövid összefoglalót a világ nagy vallásairól is…

Makai Mihály:– Fizikus vagyok. Az én szakterületem az elsősorban a ne
utron
fizika, nukleáris fizika. Azt szokás mondani, hogy egy tudománytalan korban élü
nk. Ezt tükrözik például azok a statisztikai adatok, amelyek a főiskolára,
egyetemre jelentkező diákok számának megoszlását a különböző szakok 
között mutatja. Egyre csökken azoknak a diákoknak a száma, akik a természettudo
mányos szakmák iránt érdeklődnének.

– Miben látja ennek az okát?

– Nagyon egyszerű. Ahhoz hogy valaki sikerrel dolgozzon a természettu
domán
yos szakterületen, meglehetősen sokat, és keményen kell dolgozni. És egyál
talán nem biztos a siker. Ez nyilván így marad a továbbiakban is. De ezzel együ
tt, ha a helyzet kezd annyira komollyá válni, hogy bizonyos szakmák tudását tek
intve veszélyhelyzet áll elő, akkor azt hiszem, hogy kell valamit cseleked
ni. Mondok egy konkrétumot. Magyarországon az energiaellátás negyven százalékát
a Paksi Atomerőmű biztosítja. A Paksi Atomerőmű a nyolcvan
as években jött létre. A dolgozóinak nagy része akkor végezte az egyetemet. Ebb
ől könnyű kiszámítani, hogy körülbelül egy tíz-tizenöt év múlva nagym
értékű nyugdíjazási hullám következik be a Paksi Atomerőműben. K
érdés az, hogy a nyugdíjba menő néhány száz embert mivel fogják pótolni. M
a Magyarországon a megfelelő diákok, tehát azok, akik ilyen típusú képzett
séget szereznek, ezeknek a diákoknak a sz!
áma egy évben nem több tíznél. Az egyik lehetséges dolog, amit tenni lehet, hog
y megpróbáljuk a diákok érdeklődését ezek iránt a szakmák iránt fölkelteni
 . Az utóbbi időben egyre-másra foglalkoznak nemzetközi szervezetek, az ENS
Z különböző szervezeti, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azokkal a kérdése
kkel, hogy hogyan lehetne bizonyos szakterületeknek a tudását megőrizni. H
ogyan lehetne azt biztosítani, hogy a társadalom számára meglehetősen font
os eszközöknek a működtetése továbbra is biztonságos és biztosított legyen

> NEM!!! Próbáld már megérteni, hogy nem ugyanarra a testre hatnak! Ha
> nekem pénzem van, Neked meg ugyannyi adósságod, az sem oltja ki
> egymást: én vidáman élek, Neked meg kihullik a hajad, mire kifizeted
> (ennek a hasonlatnak semmi köze az erőkhöz, csak szemléltetésnek
> szántam).
Szerintem meg ez a legjobb magyarazat arra a kerdesre, amit (marmint a
kerdest)most nem minositek.




>   Erdekes..  Bodonyi Laszlo es Sarkadi Dezso kiserletileg ugyanerre a
> kovetkeztetesre jutottak. (Par eve hixes vitatema volt.) Csak a
> szamitasokban csuszott elojelhiba.. (a hix arhivumban utannanezheto)
>   Dezso honlapja:
>          http://www.geocities.com/fhunman

Helyesen: "Erdekes..  Bodonyi Laszlo es Sarkadi Dezso kiserletileg ugyanerre a
hibas kovetkeztetesre jutottak."

Janos

Bocsi, de en ugy tudom, hogy a fekete lyuk NEM pontszeru.
Van neki felulete, amit az entropiajaval hoznak kapcsolatba.
Igaz ugyan, hogy ez az esemenyhorizont felulete, de mivel
nem latunk moge, nem tudhatjuk, hogy odabent az anyag
pontszeru-e.

RP.
angol

"A fény nyomásától a csillag zsugorodik valamelyest. "
Alapvetoen a csillag a sajat tomegenek grav. vonzasatol
zsugorodik. Ehhez kepest a fennyomas elhanyagolhato.
Az viszont teny, hogy a beeso feny energiat - es igy tomeget -
juttat a rendszerbe, ami ezaltal kozelebb kerul valamicsket
a  feketelyuk-allapothoz. 

"Amint a csillag ponttá vált a már végtelen nyomástól..."
A csillag nem valik pontta. Jo suru lesz, de lesz kiterjedese.
Persze kivulrol nem latjuk mekkora. Masreszt a nyomas sem
vegtelen, hanem a tomegbol es a meretbol kiszamithato veges
mennyiseg. Azonkivul nem is konstans, hanem sugariranyban
befele haladva novekszik.

"...a pontba (szingularitás) már nem jut be a fény, de nem is 
szabadulhat tőle. Ami felé közelít, az 0-ra lassul."
En ezt kicsit maskepp latom: a FLY-hoz kozelito anyag egyre 
gyorsabban zuhan befele. Nem ketseges, hogy eleri, es bele is 
zuhan, elvegre egyre nagyobb grav. ero gyorsitja a lyuk fele. 
Nem ertem, miert lassulna. Az megint mas 
kerdes, hogy egy elegendoen tavoli megfigyelo ebbol mit eszlel. 
A bezuhano targyrol indulo fenysugarak ui. az esemenyhorizont 
kozelebol mar egyre "nehezebben" jutnak ki, es rendes 
voroseltolodast is szenvednek. Hataresetben ez ugy nez ki kivulrol, 
hogy a targy / feny vegtelen ideig esik, es vegtelen melysegbe.
A FLY-nak sajat ideje es tere van.

RP.
angol

>Egy termeszettorveny mindig ervenyesul. Azert torveny. 

Egyszer olvastam vhol es nagyon tetszett a kovetkezo:
Ha a fizika egyik torvenye a celunk fele' vezeto utunkat allja,
akkor ne athagni probaljuk
hanem megkerulni az ervenyessegi koret.

a BenceMiki

<mizsei_uh.emb.tee> írta "Re: *** HIX TUDOMANY *** #2604" témában:
(2004. augusztus 11.)

> Ja, es mi az az Afshar kiserlet?
 Egy modositott ketres-kiserlet. Ket apro lyuk egy nem atlatszo
lemezen, lezerrel megvilagitva. A sik moge, ahol az interferencia
kepnek meg kene jelennie, egy lencset tett, amivel a lyukak kepet egy
tavolabbi sikra vetitette. Aztan frankon bemerte az interferencia
kepet, elvette az ernyot, es az interferencia minimumok helyere egy
vekony drotszalat tett. Kimerte, hogy egyenletes megvilagitas eseten a
drot a bejovo feny mekkora hanyadat nyeli el. Aztan a lezerrel
megvilagitotta a ket lyukat, es a lyukak lencsevel lekepezett kepeire
fotodetektort tett, es elvegezte a kiserletet drottal es drot nelkul.
Az eredmenyek szerint a drot csak minimalis elterest okozott,
szignifikansan kisebbet, mint amit a kimert fenyelnyeles okozott
volna. Az ertelmezese szerint ez azt jelenti: ugy tudta a
detektorokkal meghatarozni a "foton" haladasi utjat, hogy kozben
letezett az inerferencia kep is, es ezzel megfurta mind a "koppenhagai
interpretaciot", mind a "sok vilag" modellt.

                                                          Kibuc

Ido híján tegnap rövidre fogtam, és mardosott a bánat, hogy cikkem 
emiatt ellentmondásosnak látszhat.
Írtam, hogy fény helyett salakanyagot potyogtatva a neutroncsillagra
ugyancsak létrehozható a fekete lyuk. Eközben utaltam rá, hogy a 
helyrol helyre változó gyorsulas (g) széttépi a behulló anyagot 
(melyben EM hullámok lakoznak). Elotte viszont azt taglaltam, hogy a 
fény egyre lassulva halad ugyanabban a térben, azonos irányban.
Ez hajmereszto lehet így együtt, pedig nem az, csak elfeledkeztem
említeni, hogy a behulló anyag saját szabadon eso rendszerében
lép fel az ot tépo húzófeszültség. A csillag felületérol tekintve a behulló 
anyag gyorsul, s bitang nagy mozgási energiával érkezik meg. 
Ellenben kintrol, távolról figyelve az anyag rövidül és lassul, ahogy a 
felszínhez közelít. 
No ez is rémes gondolat  csakis newtoni szabadesést ismerok  
számára. A newtoni fizika ugyanis nem számol a fénysebesség 
csökkenésével.  (lyuk távolterében egyébként jó a newtoni 
formula)
Newtonnál a neutroncsillag körüli, közeli körpályán keringo kavics 
ciklusideje rövidnek adódik. Valóságosan viszont hosszú. 
A newtoni fizika szerint a csillag mellett elhaladó fény és a csillag 
vonzza egymást, míg Einstein óta tudható, hogy a fény nem vonz 
semmit, és a csillag se vonz semmit, hanem a fény terjedési 
sebességére van kihatással a csillag.
A fény pedig kénytelen a lassabb terjedési lehetoseg irányába
hajlani.  Newton fényelhajlási számítása (a Napra vonatkozóan)
fele mértéku elhajlást jósolt, Einsteinéhez képest. Einstent mérések 
igazolják.
Egyéb: A Holdra eso kövek csakis gyorsulnak. Newton elmélete itt
jól használható. A neutroncsillagot övezo tér geometriája viszont a 
holdihoz képest erosen elfajult - a kis térfogatba összepréselt anyag 
energiájának igen eros térgörbíto hatása miatt. Ezzel összefüggésben 
a Holdon csak picikét múlik lassabban az ido, így a fény sebessége ott 
majdnem c.
Vizsont a neutroncsillag felszínén a fénysebesség már nem 
relativisztikus sebesség. A pontszeru feketelyukak "felszínén" pedig 0.
Mindez kintrol nézve igaz. Bentrol nézve minden más.
Eros térido-görbületben az ido másként múlása és a dolgok 
kiterjedésének mássága (tér és ido együtt torzult) képzavart okoz a 
nem ehhez szokott elmékben.

Valaki kérdezte,  hogy Lukács Béla ábrája nem hibás ? Itt:
http://mek.oszk.hu/00500/00569/00569.doc 
No az kizárt.  Amit meg én írtam, az összhangban állónak látszik vele, 
leszámítva, hogy én matek nékül fejben modellezek, mert nehézfeju 
vagyok. (távoli kívülállók gyakorta hülyének is néznek, dehát 
mit lehet tenni, ilyen a relativitás :-)

Burgonya

>>gyorsuló sík felület homorúnak kell látszódjon a rajta utazó 
>>számára. 
Starters:
>Leírhatnád pontosan, hogy itt mi történik. Egy biztos: külsõ 
>megfigyelõ az utast és a síkot - akár gyorsul, akár nem - rövidülésben 
>látja.

Nem találtam a Tudomány régi számát, ahol ilyesmirol volt szó,
mert az archivum keresője 2002 osztol 2003 végéig kihagy.

Vegyünk jó terjedelmes korongot, vagy inkább tálcát, embermagas 
kiemelkedo peremmel. A peremrol lézer világít a síkkal párhuzamosan, 
Ha a tálca egészét egyszerre alulról meglökik felfelé, a perem teteje s 
vele a fényforrás csak késobb indul meg. 
(mert a peremben c-vel terjed felfelé a lökéshullám.) 
A fénysugár még a régi helyén van, viszont a sík már elmozdult felé.
Emiatt találkoznak. Középen állunk, s a ciponk orrát súrolja a 
fény. Hoppá, mintha pont fordítva lenne mint ahogy tegnap írtam!
A tálca látszik domborúnak, és a fényt látjuk egyenesnek ?

>>No de hát a tenger az szerintünk domburú !
>Vigyázat, itt pár dolgot összekeversz. Szerinted az azonos vízállás
>síkot jelent???
Nem okvetlenül. Ha sík tálcán van a víz, talán akkor kellene homorúnak
lennie, vagy akkor se ? Ma megint nem fog az agyam. Talán máskor 
visszatérek erre, vagy filozofálja meg valaki, mi a helyzet. 

Burgonya

A következore gondolok: atom gyorsul fotonforrás felé, vagy 
fotonforrás atom felé, s Doppler effektus miatt a foton amplitudó- és 
frekvenciamodulált EM hullám az atom számára. 
Ennek spektruma nem keskenysávú, de tartalmazhat olyan 
hullámkomponenst, mely megfelel a fotonság kritériumának, azaz 
kvantumnyi. Ezt az atom lenyeli, viszont a maradék EM energia már 
nem lesz kvantumnyi. 
Kérdés, kimutatható-e az ilyen töredék? Van egy Unruh effektusnek 
nevezett jelenség, melyrol Horvath Pista írt a 00318 szamban: 
Gyorsulo rendszerben reszecskek bukkannak elo a 'semmibol'.
(Ezek a részecskék nem fékezhetnek egyenletesen mozgó anyagot,
mert csak gyorsuló rendszer számára léteznek)
Arra tippelek, hogy a szubkvantumnyi fotonokból megintcsak 
gyorsulással, Doppler effekt révén kvantumos keveredhet ki - az 
említett modulációk folytán.
Nem lehet, hogy ilyesmi a hiányzó sötét energia, melyet csak extrém
gyorsuló anyaggal lehetne kimutatni? 

Egyéb: az Unruh effektusból viszont mintha az is következne, hogy 
fekete lyukba zuhanó anyag számára is fel kell bukkanjanak részecskék
a semmibol, melyek fékezik. 

Burgonya

>Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>A világurben konstans erővel kotéllel húzott gyorsuló kabinban levo
>megfigyelorol szól, aki a kezében tartott tárgyat súlyosnak találja, s
>ha elejti, a tárgy szerinte gyorsulva esik (holott az illeto gyorsul).
>Vonzásról nincs szó, ...
  Ez nekem kezd egyre jobban tetszeni, bar ahogy irod, hogy olykor felejt
az ember, az emlitett pelda nekem is ismeros.
  Es ha jobban belegondolunk, a kiserlet akkor is igaz, ha a ter
egyaltalan nem 'gorbe'.
     Udv. Csaba.