On Thu, 2002-06-06 at 01:13, posztk--mail.datanet.hu wrote:
>  >a fenyerosseget (lumenben kifejezve) nem monokrom feny eseten ugy merik
>  >hogy a spektrum kulonbozo oszetevoinek energiajat a szem erzekenysege
>  >szerint mintegy sulyozzak.
> Ez meglepo lenne, mert kinek a szeme szerint sulyozzunk?

Hat biztos nem az enyem szerint, mert akkor baj lenne:) Olyan lehet mint
a kozgazdasag atlagembere: senki nincs akire pontosan raillene, de
atlagban megis jo:)

Viszont Marky helyeselt, sot weboldalt is tudok idezni:
http://www.optics.arizona.edu/Palmer/rpfaq/rpfaq.htm (8-as es 9-es
pontok).

Je, Marky, itt az ejjeli latasra is ad meg fuggvenyt (bar azt is mondja
hogy kevesbe jo mint a nappalira).

> problemakkal szembesulnenk. Pl. akkor pontszeru fenyforras
> (mondjuk csillag) eszlelesenel nem mindegy, a szem
> ideghartyajanak melyik reszere esik a kep.

Ez csak akkor igaz, ha a szemben nem csak az erzekelosejtek surusege
valtozik, hanem a kulonbozo sejtek kulonbozo aranyban vannak jelen egyes
teruleteken. Nem tudom igy van-e, lehet.

> (Lehetoleg ne a vakfoltra  :-) Vagy itt van pl. a Purkinje-
> jelenseg: a voros szinu csillagok hosszabb ideig nezve
> latszolag kifenyesednek.

Es erre mi a magyarazat? :-o

Udv, Sandor

On Fri, 2002-06-07 at 01:21, Nemes Marcus wrote:
> Ki kellene talalni, hogy milyen a xenon es a halogen izzok spektruma.

Xenonra talaltam (mar csak ujra elo kene keressem), halogenra meg nem:(

> ahol lambda a hullamhossz, V(lambda) a szem erzekenysege. Ezt vagy kinezed
> tablazatbol (gimn. 4jegyu fuggvenytablazat), vagy osszerakod egy
> Taylor-sorbol:

Szuper, ezt kerestem. Es mint a masik levelemben lathatod, a valaszod
alapjan jobb kulcsszavakkal rakeresve talaltam meg hasznalhatobb
kepletet is.

> fenyszorok harmadakkora aramfelvetellel ketszer olyan fenyesek, mint a
> halogen fenyszorok (Hella informacio).

Nekem is ez az info van meg.

> A kovetkezo kerdes, hogy ha azonos fenyteljesitmenyt sugaroz mind a
> halogen, mind a xenon, akkor ezt milyen hullamhossztartomanyban teszik
> milyen eloszlassal. Itt konnyen be lehet gyujteni egy ketszeres tenyezot a
> szem eleg keskenysavu erzekenysege miatt.

Pontosan ezt akartam kiszamolni (akarom mondani megkeresni, en lusta
vagyok) bebizonyitando hogy _nem_ gyujt be ketszeres tenyezot. Elso
ranezesre mar csak azert sem, mert a xenon sprektumaban szep csucsok
vannak (meg logaritmikus abrazolasnal is) a kek szin fele, 800 nm
folott. A halogen meg sargabb, tehat vagy laposabb a spektruma vagy a
csucsuok lejjebb vannak, kozelebb az 580-hoz.

Legalabbis gondolom en, de ki kell szamolnom.

> Tovabba a xenonban az a jo, hogy napfenyszeru spektrumot produkal. Tehat,
> ha az embernek peche van, meg az is lehet, hogy halogenlampat a
> palcikakkal lat az ember (ejszakai latas, ugye az autoval sotetben menve
> akarunk a lampaval latni), mig xenont a csapokkal, ami azonos sugarzott
> spektrumnal is az eltero V(lambda)/V'(lambda) miatt mas latszolagos
> fenyesseghez vezet.

Na, azert ennyire ne bonyolitsd az eletemet, legy szives! :)

> Ezeket kell vegiggondolni, sajnos adatokat nem tudok szolgaltatni.

Most pedig egy sult galambot kernek...

Udv, Sandor

Sziasztok!

Elore megmondom, hogy en nem vagyok egyik tudomanyagnak a muveloje se ertoje
sem, csak erdeklodve olvasgatom az itteni vitakat. De az alabbi szoveg
elegge megfogot:

Endre irta 1841-ben:

> Amit nem ismerunk, az nem letezik. Csak az letezik, amit
> ismerunk. Csak arrol
> tudunk ugyanis beszelni.

Ezek szerint a Foldon kivul gyakorlatilag nem letezik semmi, mert nem
ismerjuk ellege?
A Fold se jott letre, mert nem ismerjuk a _PONTOS_ folyamatokat?
Az ember se letezik, mert nem ismerjuk kifejlodesenek a _PONTOS_ okat?
Az emberi agyban sincsenek folyamatok, mert nem ismerjuk oket elegge?
Es ha en, tegyuk fel holnap folfedezek egy addig ismeretlen energiat,
folyamatot, akkor
az valojaban nem is letezik?

Szoval, hogy is van ez?

Attila.

Kedves Nagy Csaba,

> =======================================================
> Felado :  [International]
> Temakor: energiakonverter, remeny ( 45 sor )
> Idopont: Thu Jun  6 09:54:14 CEST 2002 TUDOMANY #1848
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> > Felado :  [Finland]
>   Irja:
> >hanem az uzletember butasaganak koszonhetunk, aki azt hitte, jobban
> >jar.
> Mig egyiranyu erdekek vannak, ez fennall, sajnos,sokan csak eletkorukig
> latnak.

Igen. Pedig nem hiszem el, hogy nincs (nem volt) gyereke, sot talan
unokaja is. Ez
az ember egyszeruen nem volt es nem alkalmas arra a vezeto uzleti
szerepre,
felelossegvallalasra, melyet a jelenlegi kapitalizmus minden kontroll
nelkül csupan
a penznek nevezett indokoltsagi mutato fuggvenyeben automatikusan
raosztott.

Mivel a tarsadalmunk penzalapu (tehat egy ertekkepviseleti szimbolumhoz
- a penz -
kapcsoljuk az indokoltsag merteket es az indokoltsag mintegy vektorkent
barmilyen
iranyu lehet anelkul, hogy kontrollalnank ennek globalis hatasait a
tarsadalomra -
es a bolygora - nezve), ezert jelenleg sajnos ez, a penzrendszer a
legfontosabb
tenyezoje a tarsadalmunknak es sajnos tudomanynak is. Uzleti vezeto
pocicioban eppen
ezert csak es kizarolag magasan kepzett, de kulonosen TAVOLLATASRA
kepzett
szemelyeknek szabadna csak kerulniuk, akik pontosan merlegelni tudjak
donteseik
idoben es terben hosszutavu kovetkezmenyeit.

Ez a megitelesem errol.

Koszonom a tobbi gondolatodat is, erosen egyetertek veluk.

Mizsei Janosnak irtad:

> >Hogy definialod a sebesseget, amig nincs se tavolsag, se ido?
> Valaminek a mozgasa, mely a sebesseg eredoje minimum ket objektum
> informacioja. De meg ez sem teljes. Egy harmadik es meg fokozhatnam nagyon
> megkeverheti az elso kettot. Pl kiderulhet hogy fenysebesseggel kegingenek,
> mig latszolag egymashoz kepest allnak, stb.
> Az ido pedig egy 'emberi' fogalom, a megfigyelo szulemenye, kulomben
> anyagkozi mozgasokra lehet visszavezetni, de az ido nem all meg, nem indul
> el. Ha all, a robbanas nem kovetkezhet be. Ha bekovetkezett, az ido nem volt
> megallva, Csak egyszeruen nincs, nem lehet informacionk a tortentekrol.

Nekem az a velemenyem, hogy egyetlen okbol kifolyolag megiscsak lehet
informacionk.
Megpedig azert, mert a vilagegyetem az osrobbanas
_egyenes_kovetkezmenyekent_ jott
letre, tehat kvazi vetulete annak. Mar ha egyaltalan volt osrobbanas,
merthat eleg
santa, ezt tudjuk (milyen energia vetette szet, hol volt az antianyag
belole, hogyan
jott letre a a fiktiv ter es az ido, mi is a ter es az ido ami fiktiv,
szerintem
ezeket nem lehet elintezni egyetlen suhintassal, hogy: "akkor meg nem
voltak
ervenyesek ezek a torvenyek" - akkor ezek nem is torvenyek), de most
tetelezzuk fel.
Tehat ha a vetulete, akkor igenis lehet rola informacionk, hiszen minden
masra is a
tudomanyunkban a jelenseg kovetkezmenyei alapjan kovetkeztetunk, semmi
sincs, amit
kozvetlenul tapasztalnank meg.

Ez csak egy kozbeveto gondolat volt.

Udv: Endre

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Van egy elektronikus alkatreszem; Opto 22, Model 240D10, 3-
> 32 VDC Control.

Valoszinuleg egy szilartest-rele lesz. (SSR)

> triak. Tud valaki tobbet rola? Lehet ezzel epiteni egy nagy
> (milyen teljesitmenyu) teljesitmenyu, allithatofeszultsegu
> tapegyseget? Egy, ezzel kapcsolatos link is jo lenne. En

Azt nem nagyon, de lehet vele kisfeszultsegrol kapcsolgatni valami
220V fogyasztot.

> Koszonettel Szocs.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Kerekpar dinamo ( 26 sor )
>Idopont: Thu Jun  6 18:33:19 CEST 2002 TUDOMANY #1848
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Nemes Marcus irta:
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>A mai elektromos/elektronikus gepekben nem feltetlenul a mernoki szemleletet
>kell keresni, hanem a hivatale't. Nemetorszagban pl. elo van irva, hogy a
>kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez kizarolag 6 V-os lehet.
******************
.. a magyar jogban is talal az ember baromsagokat, de ez tultesz rajta:-((((
(es ha belegondolsz, hogy ezekhet "harmonizalunk" ????)
******************
>1 kivetel van: ha 11 kg-nal konnyebb, versenyszeruen is hasznalhato
>kerekparod van, akkor jarhatsz elemes lampaval.
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

>Szerintem valahol mindenkeppen korlatozni kell a feszultseget, mert esos
>idoben, ha a kerekparos at van azva, akkor veszelyes aramutest kaphat.

az elemes lampakban sem szokott 6V-nal tobb lenni...

Tamas

Kedves Endre!

Bocs, hogy belekotyogok!

On 7 Jun 2002 at 8:43, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Finland]

> > > ugyanakkor kulonosen veszelyes energiaforras; egyetlen
> > > atomeromubaleset, lasd Csernobil
> >
> >   Csernobil nem az atlagos polgari eromu. Inkabb vizsgald az osszes
> >   tobbi atomeromu balesetet egyutt.
> 
> Azert en nem orulnek Paks esetleges barmilyen katasztrofajanak. Te igen?

A gond a kovetkezo: Nagyon viszolygunk pl. az AIDS-tol. Nem szeretnenk 
meghalni benne. Hihetetlen sok penzt aldozunk, hogy elkeruljuk. Mo.-n evente 
100 alatt halnak meg AIDS-ben. Viszont autobalesetben evente tobb szazan. Az 
ellen sokkal kisebb erellyel lepunk fel.

A fosszilis tuzeloanyagokat kieregeto eromuvek ellen nem keltunk 
tomeghiszteriat, pedig sokkal tobb sugarzo anyagot bocsatanak ki (a tobbi 
szennyezorol nem is beszelve). Megsem lattam, hogy ilyen eromuvek ellen 
tuntettek volna.

Ilyen az ember. Sokan azt mondjak, hogy inkabb busszal utaznak, mint 
repulovel. Pedig buszbalesetben sokkal tobben halnak meg a vilagon, mint 
repulobalesetben. Bizonyos veszelyeket tulertekelunk, bizonyosakat meg alul.

Tovabba a paksi eromu nem fog olyan veget erni, mint a csernobili. Nem azert, 
mert annyival jobbak a magyar uzemeltetok, hanem mert mas tipusu az eromu. 
Szoval Paks eseten Csernobillal peldalozni olyan, mint egy benzines kocsit 
kitiltani a parkolohazbol, mert mar volt olyan gazos auto, ami meghibasodott 
es telenyomta gazzal a parkolot.

> Volt mar ilyenre lehetoseg. Egy oreg baratom a Paksi Atomeromu egyik
> szakertoje (inkabb  nem nevezem meg, ha megbocsatjatok, tekintve hogy
> kenyes a tema), es harom eve Karacsonykor(!) (igen, Boldog Karacsonyt
> felkialtassal) volt ugy, hogy "Na, baromi nagy gaz van. Lehet hogy
> murdelunk." Paks, Hungary.

Ja. Ez olyan Pi vizes oldalvagas. Ott az allitottak, hogy "japan egyetemen 
kimutattak"... Igy jol ellenorizheto az allitas. Legy szives ird meg, hogy 
pontosan mikor tortent ez a "katasztrofa" es akkor utanna nezek, hogy mi is 
tortent (1999 december 24-e a nyero datum?). Nekem is van ismerosom, aki az 
Energiafelugyeletnel dolgzik. Sot van rokonom az Atomenergia Bizottsagban is 
(remelem igy hijjak :-). IMHO az altalanossagok arra jok, hogy sajat 
benfentessegunket mutassuk olyan dolgokban, amihez nem ertunk.

> > Egyebkent volt egy tanulmany a Csernobil
> > kovetkezmenyeirol es sokkal kisebb szamokat produkalt, mint a media
> > hiszteria varta (talan 30 halott remlik, de nem emlekszem biztosan).
> 
> Es a hattersugarzas a szazadreszere csokkent, tudjuk. Hanymilliot kapott
> az, aki ezt a tanulmanyt keszitette?

Ilyen alapon azt is firtathatjuk, hogy hany milliot kapott, aki az 
ellenkezojet allitja! Sot Te hany milliot kaptal, hogy rontsd az atomenergia 
hitelet? Biztos Te a vizes lobbi bepitett embere vagy. Vagy szeleromuben 
utazol? Esetleg szenes eromuved van??? :-)))))
 
> Menj ki Kijevbe es beszelj az orvosokkal a korhazakban. Hadd ne keszitsek mos
t
> egy rogtonzott tanulmanyt a hatasairol, mert nem vagyok szakkepzett, de mar a
z
> _altalam_ismert_ tenyezok alapjan is megszorozhatom azt a szamot egy ezressel
.
> Zoli a KSH-bol, infant mortality-nek utana tudsz nezni 86-bol?

Ez az "altalam ismert tenyezok" is gazosak. Konkretumokat kerek! Igy az egesz 
a levegoben log. Ilyen alapon allithatom, hogy "az altalam ismert tenyezok" 
azt mutatjak, hogy Csernobilban nem is volt atomeromu. Konkretumokat, ha 
kerhetnem!
 
> Penz...

Tudatlansag... Es meg sorolhatnam...

Udv From:, az elhajlo

Kedves Csaba!

On 7 Jun 2002 at 8:43, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

Nagyon koszonom a valaszodet, de sajnos nem ertem. Viszont erdekel!

...
> Ez a kutyu nem forgathato antennat hasznalt, hanem ket kor alaku dipol
> volt egymasba illesztve 90°-al elforgatva. A ket antenna jele kulon
> volt levezetve,


 Ezt eddig ertem. 

> es a bemero helyisegben egy fentihez hasonlo szerkezethez kapcsoltak. 

Ezt nem. Lent is volt egy 90 fokkal elforgatott dupla dipol antenna?

> Ennek belsejeben egy forgathato dipol talahato. 

Akkor lent csak egy sima forgathato dipol volt? Vagy ez mar 3 dipol lent, 
amibol az egyik forgathato?

> Mivel a lenti es a fenti elektromagneses ter ~azonos volt a lenti dipol
> forgatasaval lehetett szkennelni a kornyeket. 

De akkor miert kellett a fenti dupla dipol? A lenti forgathatoval ugyan ugy 
meg lehetett hatarozni az iranyt? Nem ertem... :-(

> Jo otlet, mert nem kellett a jelet csuszoerintkezon
> atvezetni, es nem volt szukseg a felso antennak forgatasara, pozicio
> visszajelzesere. 

Egya kicsit reszletesebben ird le a meres folyamatat. Szeretnem megerteni, 
hatha hasznalni tudnam...

EIK && udv From:, a felfoghatatlan

Kedves Ferenc!

On 7 Jun 2002 at 8:43, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> > Mi az a magnetostrikcio???
> 
> Magneses ter hatasara megvaltoztatjak az alakjukat bizonyos
> anyagok.

Aha. Szoval olyan, mint a piezo fesz hatasara. Meg tudnad mondani, hogy 
melyik okoz nagyobb alakvaltozast (marmint a piezo, vagy egy ilyan 
magnetostrikcios anyag)? 

> Tipikusan osszehuzodnak. Ez is jol kihasznalhato ultrahang
> eloallitasara, sot, sokkal egyszerubben sokkal nagyobb teljesitmenyu
> ultrahang allithato elo mint piezoval. 

Melyik megoldas dragabb? Gondolom a piezo olcsott, mert sok kommersz 
eszkozben is hasznaljak. Magnetostrikcios ongyujtorol meg nem hallottam... :-
)))

> > Jut eszembe! A foldon nem lehet dobogni? A fold felszinen is
> > terjednek hullamok. Azokat nem lehet detektalni?
> 
> Az ultrahang szerintem a foldben sem terjed jobban mint levegoben,
> kulonosen nem a felso, inhomogen retegekben, alacsonyabb frekvencian
> pedig nem lehet kello pontossagot elerni. Szerintem ez nem jarhato ut.

Itt is lehetnek gondok. Pl. a gilisztak es a vakondok kiugralnanak a folbol :-
) Bar ez utobbinak lehet, hogy lenne keletje. A TIPP-en sokan probalkoznak 
vakonduzessel. :-)

Szerintetek hogyan lehet a fold felszinen terjedo hullamokat kelteni? Szurjak 
egy rudat a foldbe es piezoval rezgessem?

EIK && udv From:, a miskolci kocsonya

Sziasztok!

: De ha foldelt femlapket mukodik, akkor joreszt elfele verodik vissza es
: nem az ado fele. Persze az egyenetlensegekrol vissza is jon, de az nem
: sokkal kisebb, mint a kibocsatott jel???

Azt hiszem, itt valamit rosszul fogalmazhattam, mert felreertjuk egymast.
A foldelt femlap termeszetesen a vevo fele veri vissza a hullamokat. Eppen
ezert a vevonel problema, hogy az antennahoz megerkezik az egyenesen
terjedo hullam, meg a foldrol visszavert, valamennyit gyengult hullam
valamilyen faziskesessel. Murphy torvenye alapjan a szuperpozicio olyan
lesz a vevoantennan, hogy a ket jel gyengiti egymast.

: Mi az a dBm? Decibell meter?

Decibell milliwatt. dBm = 10*log(P/1 mW), ahol P a teljesitmeny Wattban.
0 dBm = 1 mW; 10 dBm = 10 mW stb.

Antenna-illesztohalozatot valoszinuleg talalsz az antennakonyvekben is.
Egybekent tipikusan egy LC-tagrol van szo fel perc alatt megvan vele az
ember, ugyhogy ha itt tartasz, ird meg maganban, hany Ohmrol mennyire kell
transzformalni milyen frekvencianal es megmondom. :-)

: Es mi a helyzet a GPS-ekben hasznalt adasoknal. Ott olyan
: teljesitmennyel adnak, hogy szinte a felszini hattersugarzasba olvad a
: sugarzott jel. Egy pszeudo veletlen jelet sugaroznak es abbol
: kovetkezteti ki, hogy tenyleg az adot veszi, vagy csak a kornyezet
: zajos. Iranymeghatarozasra zalan az is elegendo. Mondjuk ott GHz
: tartomanyban adnak es elegge trukkos antenna is van hozza.

1,57 GHz, es nem az antennaval van a baj, hanem a jelsorozat
detektalasaval es szinkronizaciojanal. Nem akarok belemenni, de ettol a
modszertol meg akartalak kimelni, es nem azert, mert galad vagyok. :-)
A masik az, hogy a GPS MHz savszelessegben ad 50 bit/s sebesseggel, a
pszeudoveletlen kod 1 Mbit/s sebesseggel porog, innen a nyereseg
10*log(1e6/50) = 43 dB. Ez azt jelenti, hogy ha sikerul szinkronizalnia a
vevonek magat az adoval [ami GPS-nel percekig is eltarthat], akkor 43 dB-t
javit a jel-zaj viszonyon. Alapesetben az antenna termikus zaja kb. 30
dB-lel nagyobb a jelnel, tehat a jel-zaj viszony -30 dB, ami a
szinkronizalas utan megugrik +13 dB-re, amit mar kenyelmesen fol lehet
dolgozni. A szinkronizacioval az a baj, hogy mindaddig zaj van a
kimeneten, amig pontosan nem szinkronizalod az ado es a vevo
kodgeneratorait, nincsen olyan, hogy "itt van valahol a kozelben". Tehat
vegig kell probalni az osszes lehetoseget, ettol tart sokaig. Es jelentos
alapsavu feldolgozoelektronikat kivan.

: Ilyen tavolsagra az AM nem hasznalhato? Nem egyszerubb AM
: jelet adni/venni?

Ugy erted kozephullamon? Nem tudom, hogy ott van-e olyan frekvenciasav,
ahol postai engedely nelkul 10 mW koruli teljesitmenyeket sugarozhatsz.
Tudtommal 9-135 kHz kozott csak induktiv csatolasok megengedettek (csatolt
rezgokor), de ezek hatotavolsaga max. 1 m.

: Egy ilyen tobb csatornas darab mennyit kostal?

Szinten az 5$-os kategoria (1000-res tetelben).

: Szoval erteni is kell hozza. Ez nem jo hir... :-(

Nem kell. :-) En szorakoztam egyszer TRF6900-zal (igaz, a gyari
demo-kartyaval + windows szoftverrel, ami 300$), jol dokumentalt a
digitalis interfesz. A frekvencia/csatorna beallitasahoz eloszor matekozni
kell, de az adatlap itt is szajbaragos.

Udv,
marky

Sziasztok!

Aggod Jozsef irta:
: Szerintem valahol mindenkeppen korlatozni kell a feszultseget, mert esos
: idoben, ha a kerekparos at van azva, akkor veszelyes aramutest kaphat.
: A dinamo egyik polusa a kerekpar teste (igy peldaul a kormany is), a
: masikhoz pedig a lampa bekotesenel veletlenul is hozzaerhet. Ha ilyenkor
: leesik, vagy akar randul egyet, akkor az balesetet okozhat. 12V-ot mar
: egy vizes ember megerezhet.

A dinamo feszultsegkorlatozasa egyertelmuen szukseges, a 12 V-ot nem
tudom, mennyire erezni esoben, de gondolom, nem veletlenul 42 V a
torpefeszultseg hatara. Huvelyk- es mutatoujjal egy labortapegyseg 12
V-jat en pl. egyaltalan nem erzem. A torvenyt egyebkent arra hoztam fol,
hogy *kizarolag* 6 V-os dinamot lehet hasznalni, irhattak volna olyat is,
hogy max. 6V-os energiaforrast. Ebbe belefert volna a 4 ceruzaelem is, es
nem kellene hulyeskedni a 11 kg-nal konnyebb versenykerekparral. Szerinted
egy rendornel van merleg, hogy meg tudja allapitani, hogy a delikvens
jogszeruen hasznal-e elemes lampat a bicajan? :-) Erre szoktam mondani,
hogy Nemetorszagban (az EU-ban) nem logika van, hanem szabaly.

Udv,
marky

Kedves Csaba!

Ugye, tudod, hogy a "lapos univerzum" kifejezes szakzsargon,
s annyit jelent, hogy a terben az euklideszi geometria ervenyes?
Az osrobbanas utan (nehany masodpercig?) nem ervenyesult
a Newton-torveny. Ami ervenyesult, annak a Newton torveny
csak specialis kozelitese.

 >a koztuk levo mikroanyaggal telitett ter, hogy lehetett
 >lehetseges egy hasonlo kis meret oltes?
Kis meretrol csak veges univerzum eseten beszelhetunk.
A "mikroanyag" kifejezes nem ismeros szamomra.

 >Szabo Ur ezt mar megtette es 70% + teljesitmenye van!(egyenlore)
Annyian mondtak mar ilyesmit ...

 >eleg nagy felelotlenseg a draga idot kiserletekre pazarolni,
 >es meg penzt is belefektetni csak azert hogy masok
 >(hozzanemertoek) meg 'szorakozzanak' is rajta.
Szoval csak higgyuk el. Sajnos ez nem az a lista.
Egyebkent orokmozgoba penzt befektetni szerintem
is felelotlenseg.

Udv, Kalman