Még egyszer az Árpád-utódokról. 
(bővebben: http://www.eloarpadhaz.hu)
( CONTRADICTIO) 
 
A múlt század kilencvenes éveinek végén jelent meg Pusztaszeri Lászlónak Az él&
#337; Árpádok című könyve az állítólagos Árpád-utódokról. A kiadvány egy, 
a XVIII. század vége óta vitatott problémát újított fel. 

Azzal kezdődött, hogy 1790-ben az akkor Franciaországban élo Crouy-Chanel 
grófok, Claudius-Ferenc és Claudius-Henrik, kérték a Dauphine-tartományi Franci
a Királyi Törvényszéket, hogy az általuk benyújtott, közel 300 okirat alapján á
llapítsák meg családjuknak a magyar Árpád-házi királyoktól történt leszármazásá
t, és Árpád-sávos címerük használatának jogosságát. Az okiratok szerint „magyar
országi András herceg” és a velencei Cumana Szibilla házasságából két fiú, Féli
x és Márk született, s a Crouy-Chanelek Félixtol és utódaitól származtatják mag
ukat. A törvényszék a kérelemnek helyt adott és mindkét jogcím hitelességét eli
smerte. Az ítélet Franciaországban meglehetős feltűnést keltett, de s
emmi jele sincs annak, hogy híre már ekkor eljutott volna Magyarországra. (Ezt 
követően szakadt a család két ágra: Claudius-Ferenc leszármazottai lettek 
a család „magyar-ága”, Claudius-Henrik utódai pedig a „francia-ág”.) 

Az ügy akkor vett újabb fordulatot, amikor Claudius-Ferenc másodszülött fia, He
nrik gróf, 1844-ben családjával Pécelen telepedett le és kérte honosítását, val
amint rangjának, és ezzel járó elojogainak elismerését. A kérelem elbírálása a 
szabadságharc és az azt követő politikai csatározások következtében sokáig
 elhúzódott. 

Időközben Henrik gróf bátyja, Crouy-Chanel Ágoston „herceg” 1858-ban, Tori
nóban trónkövetelőként lépett fel a Habsburg házzal szemben. Egyben – posz
tumusz István jogán – igényt jelentett be az estei őrgrófságra is. Követel
ését az olasz bíróság ugyan nem utasította el, de 1864. június 9.-én meghozott 
határozatában illetéktelennek nyilvánította magát a kérdés eldöntésében. Annak 
ellenére, hogy Ágoston trónigényét a magyar emigráció többsége támogatta, III. 
Napóleon rövidesen beszüntette addig nyújtott anyagi támogatását. Ezek után a „
herceg” kénytelen-kelletlen visszavonult a közéletből, majd 1873-ban megha
lt. 

Henrik gróf és családja mindvégig távol tartotta magát bátyja akciójától, s val
ószínűleg ennek köszönhette, hogy végül is a magyar királyi Belügyminiszté
rium 23.912/1908. számú határozatával a család jogállását elismerte. 

Tudományos körökben elhúzódó vitát váltott ki a család származása. Tudósaink kö
zel fele-fele arányban elfogadták, illetve vitatták a család Árpád-házi eredeté
nek és az ezt alátámasztó okiratoknak hitelességét. Az utóbbiak prominens képvi
selője Horváth Mihály és dr. Wertner Mór voltak, akiknek elutasító vélemén
yét sorozatos viták után, történészeink máig tényként fogadják el.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-506226fb.catv.broadband.hu)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> 1) A Neumann-elv, mint architekturalis elv az Univerzalis Turning-gep
> elvbol, m
> int funkcionalis elvbol ered. Ez nem csupan tortenelmi erdekesseg, hanem

Nem erdekel hogy mibol ered. A lenyege: a program ugyanolyan adathalmaz,
mint az egyebkent is feldolgozott adatok. Bizonyos gepekre igaz, masfajta
gepekre nem. De amennyiben ragaszkodsz ehhez, akkor magatok alatt vagjatok
a fat: analog megvalositasa tuti nincs! A programot nem lehet analog modon
tarolni. Minden, tevesen analog szamitogepnek nevezett analog eszkoz
digitalisan tarolja a programot. Tehat nem Neumann.

> 3) Ha mindezt elfelejted, vagy nem tudod, akkor ha megkerdezik az
> architektura
> okat, nem tudsz mit felelni. lessz egy valamid, aminek van egy
> architekturaja,
> es nem tudod miert. azt nevezed szamitogepnek, de nem tudod, hogy miert.

Szo sincs ilyesmirol. Funkcionalis szempontok egyaltalan nem is jonnek
szoba, a Turing gep fogalma meg kozvetve sem merul fel. Kizarolag
praktikussagi, technologiai szempontok alapjan valaszt az ember
architekturat. Nem tudom te hany gepet terveztel, nekem ez a munkam,
ezt csinalom minden nap...

> 4) A Harvard architekturarol leirasod alapjan (en nemismerem a reszleteit)
> azt
> mondtam, hogy szamitogep, mert (veges) Univerzalis Turing gep ekvivalensnek
> tun
> t az alapjan.

Nem ekvivalens vele. A programot teljesen mashogy tarolja, nem tudja
adatkent elerni es feldolgozni, modositani.

> 5) a szamologep nem az. ezert nem szamitogep

Attol fugg. Vagy nem szamitogep, vagy megis. Az enyem az. Egy specialis
feladatra programozott szamitogep. Ugyanaz a processzor van benne, mint
a regi Amiga es MAC szamitogepekben. Motorola MC68000.
Csak a programjuk kulonbozik, semmi mas...

> 6) a CNN-UM nem digitalis. annyiban pontositanom kell magam, hogy vegyes,
> un. a
> nalogikai. tehat analog is es digitalis is. meghozza olyan ertelemben, hogy
> ana
> log es digitalis resze van. a CNN mag maga analog, az input analog vagy
> digital
> is, a vezerles es programozas digitalis, es bizonyos kigegeszito muveletek
> digi

Ok, akkor errol ennyit. Nem tudom miert hoztatok fel, tobben is, de ez
sem analog szamitogep. Olyat meg nem mutatott senki.

> math

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Egyetlen teny romba donthet egy faradsagosan felepitett ervrendszert"

Sziasztok!

Rossz hirem van a szamitoegp ill. az analog szg. letezeset tagado frakciok szam
ara. Konyvtarban voltam. ;-)

HIX-nek: angol, angolul.

Oxford illistrated encyclopedia of invention and technology, 1992
COMPUTER a device for storing and processing data, accordng to a program of ins
tructions stored within the computer itself. The term computer normally refers 
to electronic digital computers, but analog computers also exist for use in spe
cialist applications.

The Penguin dictionary of Electronics, 1988
COMPUTER Any automatic device for the processing of information received in a p
rescribed and acceptable form according to a set of instructions (...) The most
 widely used and most versatile of these devices is the digital computer (...) 
The analog computer is a device that accepts data as a continuously varying qua
ntity.

The new Encyclopaedia Britannica, Micropaedia, 1990
COMPUTER any of various automatic devices that solves problems by processing da
ta according to instructions. Such devices are of three general types: analogue
, digital, and hybrid. (...) The analogue computer operates on daat represented
 by variable quantities (...) and provides a physical analogy of the mathematic
al problem to be solved. Capable of solving ordinary differential quations (...
) The next year (1947 -- marky) John R. Ragazzini and his associates constructe
d the first general-purpose, all-electronic analogue machine.

Szoval nem kell Turing-ekvivalens es van analog gep is.
Tovabba nem kell, hogy a programot a memoriaban tarolja, eleg ha a topologiaban
.

Udv,
marky

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62.116.225.160)

marky,

> Mindenki leirta, hogy mit tart a sajat kulonbejaratu velemenye
>szer
>int szamitogepnek. Gyula hozott kriteriumokat a Wikipediabol, Janos a sajat
>pro
>fjat idezte, en meg egy NDK-lexikonban talalhato funkcionalis definiciot
>irtam
>meg (vagy programmvezerelt, vagy tud logaritmust is a 4 alapmuveleten tul).
>Egy
>elore igy allunk.

Nem is olyan rosszul allunk.
Heisenberg irta valahol: a csajka is koszos, a csajka tisztitasara szolgalo
dolgok is koszosak, a csajka megis megtisztithato valahogy.
Es ez a szep a nyelvben, meg az emberi gondolkodasban: nem egeszen szabatos
fogalmakkal dolgozva is egeszen jol megtargyalhatok es kezelhetok a dolgok.
Mint a kvantummechanikaban. minden hatarozatlan, de ebbol kijon a
vilagegyetem lefolyasa, nehol egeszen determinisztikusan.


Gyula,

>Kedves Math,

>> 6) Normalis esetben a tudos az otleteit/almait megtartja maganak.

  >Ez akkora baromsag, hogy forog...
Lehet, de lehetne szebben is mondani....
Szerintem mathit ismerni kellene, hogy erthessuk, megerthessuk.
En szivesen olvasom a velemenyet, de felesegul nem mennek hozza :-)
Egyebkent meg "normalis esetben" igen, a tudos az otleteit/almait megtartja
maganak, de "normalis eset" nincs.
Aki az atlagnal kepzettebb, pld. mi itt, (szinte?) mindannyian, az nem
"normalis".

Szeretettel,
Janos

Gyula:

Eloszor is. Ha szigoruan vesszuk, akkor az allitasaimbol az a tudomanyos, amely
ik annyit mond, hogy: az a tudomanyos, amikor valaki igazolt allitast publikal.
 punkt um. ennyi. Ennyinek elegnek kellene lennie ahhoz, hogy Penrose esetet el
itelje itt mindenki.

Csakhogy vannak, akik probaljak keverni a sz.. dolgokat itt, es igy keletkezett
 egy vita, amiben elhangozttak ervek, es elhangzottak velemenyek. Ezekre probal
tam valaszolni. Ne felejtsd el azt sem, hogy a HIX TUDOMANY nem tudomanyos publ
ikacio.

Tovabba aljas, es tudomanytalan eljaras egy kritikkat ugy elintezni, hogy ellen
tamadasba lendulsz, es engem kritizalsz. Ha engem kritizalsz az elveim alapjan,
 akkor mar elfogadtad, hogy az elveim helyesek. Ha azt irod, hogy "igazad van, 
de nezz korul a hazad tajan", akkor ugy rendben van. De te egyszerre kritizalsz
 engem az elveimmel, es ekozben el sem ismered oket.

"3: Az 'erdemes publikalni' kijelentes nincs definialva, igy igazsagtartalma ne
m eldontheto."

Feleslegesen lazan fogalmaztam: A 3. tudomanyos elv. Metodikai eloiras.
"4: A nem tudomanyos itelet jogos, innen viszont minden erveles nelkul mesz tov
abb a 'nem hasznos' iteletig."
En latok ott ervelest leirva.
" 5: Itt mar magad is belekavarodsz, mivel a 'szerintem' szot hasznalod, ami eg
yertelmuen jelzi, hogy sajat kovetelmenyeidnek nem akarsz megfelelni. Tudomanyb
an
szerinted nincs szerintem."
Nem igaz. Nem irtam, hogy a tudomanyban szerintem nincs szerintem. Egy bizonyos
 ervre leirtam az ellenervemet. Indokoltam, esetekkel tamasztottam ala.

" 6: Megint egy allitas minden erveles nelkul.
Ami erveles van, az hibas"
Most van erveles, vagy nincs?!

", vannak kozismert kutato parosok (Landau-Lifsic
peldaul). Tehet letezik legalabb egy olyan eset, amikor egy otlet publikalasa e
lorevitte a tudomanyt."

Leirnad ezt az esetet?

"8: Nem tartalmaz informaciot a kijelentes."
De tartalmaz. Valasz arra az elhangzott ervre, hogy az en eloirasaim csodbe vin
nek a tudomanyt.
" 9: Nem ide tartozik."
Iderancigaltak.
"Azaz *volt* ertelme a kerdes publikalasanak."
Tovabbra is sok hiba van ebben az ervedben:

a) En nem tudok a kerdes publikalasarol. Arrol tudok, hogy a kerdest megoldasi 
kiserlettele gyutt publikaltak. A 19. szazadban sok bizonyitasi kiserlet szulet
ett, illetve sok reszeredmenyt bizonyitottak. Feltehetoen ezek egyike hivatkozo
tt Fermatra.
b) Fermat jegyzete ugyebar semmi ujat nem vitt be a matematikaba: A problema el
otte is ismert volt, a problema utana sem lett megoldva.
"12: Penrose azt akarja mondani, hogy mas iranyban erdemes keresni, *hatha* onn
an jon majd a megoldas."
Egy nagy ures "lozung"-ot mond ezzel. 
"12: Miert felel meg az emberi gondolkodas magyarazatara
a konnekcionista modell?"
Olyan ertelemben megfelel, hogy nincs olyan igazolt osszefugges,a mi miatt ne l
ehetne ez jo magyarazat. Nincs vele problema.

" 13: Miert ne engedhetnenk meg magunknak?"
Mert antitudomanyos.

"Es igen, van tekintelyelvuseg: aki mar letett az asztalra valamit, annak a fel
veteseit sokan hajlandok vegiggondolni, megprobalni igazolni vagy cafolni."
Ez antitudomanyos.

"Ez (is) eloreviszi a tudomanyt."

Igazolas?

" Amint Jozsi mondta: jelenleg csak a tudomanyos kijelentesek megvizsgalasara v
an modszer, uj elmeletek keletkezese filizofiailag nem rendezett kerdes."
Igy van. Ezert nem hirdethetunk ra semmifele modszert. Kulonosen nem tudomanyel
lenes tekintelyelvuseget.

computer:
itt van egy par definicio:
http://www.google.com/search?hl=en&lr=&oi=defmore&q=define:computer

szinte mind funkcionalis, es szinte mind a turing ekvivalencia popularis megfog
alamzasa.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Laci:
>Mit tett le az asztalra? Ha valaki szepen enekel akkor okos is? (egesz mas
>tudomanyteruleten dolgozott). Egyebkent engem altalaban csak ervekkel lehet
>meggyozni, az nem erv hogy egy okos ember mondta...
Penrose nem popenekes, bar valoban inkabb a konyveirol lett ismert es 
unnepelt, (meg Royal Society tag, utottek lovagga) bar matematikusnak
talan nem utolso... (Ugy tudom, apja agykutató, testvere sakknagymester,
magatol Turing-tol tanult annak idejen - volt honnan meritsen.)
A fizikaban surun elofordul, hogy uj otletek a matematika felol jonnek.

>pszi mondakor es az o szignifikans volta erosen megkerdojelezheto,
>hiszen altalaban az elofeltevestol fugg hogy mit mernek ki a pszi
>jelenseget, vagy a 'csalas' sikeresseget

Elofelteves alatt gondolom azt erted, hogy a kiserletek eleve ugy voltak
tervezve, hogy valamire biztos "nagyon" szignifikans eredmenyt adjon,
esetleg -rosszhiszemuen- utolag dontottek el hogy mire.
Voltak a pszi-ben modszertanilag nagyon igenyesen, aprolekosan megtervezett
double-blind kiserletsorozatok, johiszemu kutatokkal (sok rosszhiszemu csalo
mellett akik lejarattak a teruletet!) nem prekoncepcios, konkret allitasok 
pro es kontra eldontesere. A problema, hogy maga a jelenseg nem 
determinisztikus, idobeli visszahatast is tartalmazhat, osszessegeben
nagyon gyenge ezert erzekeny a modszertani hibakra.
Sokan sokfelekepp vizsgaltak, a vege mindig az lett, hogy valami valoszinu
hogy _van_ de hasznalhatatlanul gyenge, es a nemkazualis termeszete miatt
problemas az eredmenyek (sot az elofeltevesek) beillesztese a lokalitas elven
alapulo jelenlegi fizikai vilagkepbe. Igy szep lassan elhalt 90-es evekre.
(az elofeltevesek sajnos szuksegszeruen befolyasoljak a kiserleti modszertant,
az pedig a lehetseges eredmenyeket - nemcsak pszi-ban. Ha valamirol ugy
gondoljuk hogy nincs, akkor nem is tervezunk olyan kiserletet amivel ki 
lehetne merni, igy nem is fedezzuk fel - legfeljebb veletlenul)

Math (HT #2888):
>Kopernikusz maga semmi elterot nem vallott a kozmosz
>felepiteserol. Kopernikusz maga egy a csillagaszati megfigyeleseket
>egyszerubben leiro matematikai modellnek vallotta elmeletet.
>... Allitasai igazoltak voltak.

Nem mindegy, hogy a Fold mindennek a kozepe es akore epul minden, vagy
kering a Nap korul mint a tobbi bolygo. A lenyeg nem is ez volt, hanem
hogy a maga koraban (XVI. szazad elso fele) a szferikus csillagaszat
nem allt olyan szinten Europaban, hogy ennek a modellnek a josagat 
-pontosabb mivoltat- egyertelmuen el lehessen donteni. (hol volt meg
ekkor Tycho Brahe? Azsiaban a szamarkandi csillagvizsgalo talan alkalmas
lett volna megfigyelesi anyagot gyujteni, ha nem romokban hever es van
kapcsolata Europaval...) Utolag tudjuk, nem is lehetett volna, mert a
modell eredeti formaja sem volt pontos - majd Kepler pontositja Brahe
megfigyelesei alapjan ket emberolto multan.
 Kopernikusz teljesen tisztaban volt ezzel: tudta, hogy az elmelete sok
filozofiai problemat vet fol az egyszerubb mivolta ellenere, es nincs
elegge megtamogatva megfigyelesekkel - tehat gyenge labakon all es _a
tudomany akkori allasa szerint_ hullania kellene: a ptolemaioszi modell
kelloen pontos es az akkori filozofiai "mainstream" szamara elfogadhatobb.
Ezert halogatta Kopernikusz elete vegeig a publikalast.

> A tudomany sikertortenete a maga korabanigazolt,e s ezutan publikalt
> feltevesekkel van tele. Minden nagy tudos akkro publikalta elmeletet,
> amikor az mar oly mertekben igazolt volt, hogy mar a rivaliseval
> vetekedett. Kopernikusz, Newton, Einstein is iigazolt elmeleteket 
> adott kozre.
Newton: OK, Kopernikusz: ld elobb, Einstein: reszben OK, de az alt.rel.
kiserleti bizonyitasa sehol sem volt 1916-ban, tudtommal egy 1919es
napfogyatkozas-megfigyeles volt az elso sikeres igazolasi kiserlet.
 A hurelmelet manapsag trendi "sikertortenet" pedig az altalam olvasottak
szerint, egy 100%ban spekulativ matematikai konstrukcio amibol az 
egvilagon semmit nem lehet belathato idon belul igazolni kiserletileg.
Megis adnak kutatasi forrasokat ra. Miert?

>ha egy jelenseg letezik, akkor vizsgalhato a tudomany modszertanaval.
Ez hitbeli kijelentes. Csak azt jelented ki, hogy amit nem tudsz vizsgalni
az nincs, kulonben tudnad vizsgalni.
Sarkitott, szelsoseges pelda: a csoda. Nyilvanvalo, hogy szamos okbol
nem vizsgalhato a tudomany eszkozeivel, pl. jellegenel fogva nem 
reprodukalhato, jellegenel fogva ellentetes az ismert torvenyekkel, 
tobbnyire szubjektiv modokon nyilvanul meg. Megis, a tudomany eszkoztarat
felhasznalva nem lehet bebizonyitani, hogy NINCS, csak azt, hogy a tudomany
_mai_allasa_szerint_ ilyen nem lehetseges. A "nincs" es a "nem lehetseges"
kozotti ez esetben letezik egy filozofiai kulonbseg, akkor is ha a 
praktikumban a "nem lehetseges" egy jol hasznalhato es sokszor bevalo
kozelites. De errol mar volt szo korabban, es irtam, paradigmaszintu a
problema. A gyakorlatban valoszinuleg 99.99%ban ugyanugy latunk egy-egy
konkret tudomanyos kerdest, de a kulonbseg fennall. Te elhiszel
olyasmit, ami szerintem sehonnan nem kovetkezik es nem szukseges
elhinni. Felreertesek elkerulese vegett: nem azt allitom hogy csodak vannak,
hanem azt, hogy gondolatkiserletkent feltetelezve hogy lehetnek, illusztralhatj
uk
miert nem alkalmas a tudomany modszertana bizonyos jelensegkorok tanulmanyozasa
ra.

A tudomanynak megvan az a hendikepje(?) a vallashoz kepest, hogy
minden kijelenteshez hozza kell tegye: "a tudomany mai allasa szerint".
Amikor egy teruleten (kulonosen orvoslasban feltuno) tul sokszor mellelo
"a tudomany", kulonosen az atlagemberekben kifejlodik egy egeszseges
szkepszis vele szemben, amit meg elitelni sem lehet - az atlagember
mar csak ilyen. :) (ld. a 80-as evekben agyondicsert antioxidansokrol
kiderul, hogy arthatnak is) 

Nem allitottam hogy Penrose-nak igaza van, csak hogy ne soporjuk le az
asztalrol. Ettol meg lehet hulyeseg, lehet hogy a mai tudasunk szerint
ez hulyeseg, de nem tudhatjuk biztosan. 150 eve kozrohej targya lett volna,
ha valaki azt mondja, a Nap es a Fold tobb mint 4 millard eves. A fizika
akkori allasa szerint ez keptelen hulyeseg volt.

>>Jelzi ezt pl. az is, hogy a  szamitogepek sakkbeli teljesitokepessege
>>egy szint folott mar nem no a szamitasi sebesseg novekedesevel
> de.
Mero Laszlo idezett valamelyik jegyzeteben egy grafikont, ahol az egyes
programok elo-pontszama evjarat szerint (kozelitoleg: teljesitmeny log2)
bekonvergalt egy egyeneshez. A konkluzio az volt, hogy nagymester szint
folott mar komoly gond a felhasznalt semak megfogalmazasa is, ezaltal
az algoritmizalhatosag. A vilagbajnok-vero sakkprogramok mar nem 
"izombol" okosak, hanem sok tizezer, emberek altal lejatszott sakkjatszma
kozott keresnek hasonlo allasokat es ugy ertekelnek lepest, felhasznalva
a regi nagymesterek donteseit. Ez valahol csalas: olyan mintha Kaszparov
felallhatna meccs kozben es bujhatna 2 hetig a szakirodalmat mielott lep.
A go-nal tudtommal nem a tablameret a gond, hanem az, hogy tul sok a
lehetoseg -a szabalyok egyszerusege miatt- es nem lehet eljatszani ezt
a trukkot.

> Megmondanad, hogy pontosan mi is Uri Gellerrel a tudomany problemaja?
Az, hogy csal: masnak akarja bemutatni a valosagot mint ami, A-rol 
rosszhiszemuen azt allitja hogy B, es nem engedi hogy megcafoljak allitasait.
Tobben lelepleztek a trukkjeit de attol meg igen jol keres beloluk.
Persze: lehet olyan definiciot mondani ami alapjan Penrose es Geller
egyarant rosszfiu, de csusztatas lenne.

> ...de azert elotte bezsebel egy csomo penzt.
Hawking a nepszerusito konyveiben (gondolom nem 1$-t keresett veluk) a
kozmikus cenzort emlegeti, nem kornyezetszennyezes? Misztikusabb mint
Penrose, es teljesen ertelmetlen. Ra lehet fogni, hogy ha tudomanytalan,
akkor miert irta le? Ezeket a konyveit nem sci-fi-nek szanta. 

 Fred Hoyle sci-fi iroi munkassagat is maglyara kuldened, mint a
penzhajhasz szellemi kornyezetszennyezes klasszikus peldajat? Elvegre
ot is jegyzik mint csillagaszt, tehat nem szabadna "igazolatlan" otleteket
kiejtenie a szajan, kulonosen ha nepszeru... :))))

Math (HT #2889):
>3)Nyilvanosan tudomanyos elmeletkent publikalni olyan hipoteziseket erdemes,
> a melyek mar megmagyaraznak valamilyen hipotezist, es letezik valamilyen
> tovabbi empirikus ellenorzesuk.
Az elmeleti fizika manapsag joreszt empirikusan nem ellenorizheto
elmeletektol hangos. Legtobbjet belathato idon belul csak a Fold
1-2 pontjan meglevo intezmenyben lehet majd esetleg ellenorizni, mert
draga a berendezes (oriasgyorsito) es korlatozott a hozzaferes.

>6)Normalis esetben a tudos az otleteit/almait megtartja maganak. Kulonosen
Eleg siralmas lenne ha a "tudosok" ilyenek lennenek. De nem igy mukodik.
> ... Ha egy ilyen hires tudos az otletet leirja egy konyvbe, akkor ott kilog
>a lolab: ez azt jelzi, hogy maga sem veszi olyan komolyan az otletet, hogy
> tudomanyos kutatasba kezdjen.
Vagy azert, mert nem gyakorlo agykutato, hozzaferessel komoly eroforrasokhoz,
de nem latja ertelmet titkolni az otleteit. Vagy nem all ott a kiserleti
fizika/biologia hogy ellenorizni lehessen. Neki mar nincs szuksege ra, 
hogy minden pislakolo kis otletet feltekenyen orizze a "konkurrenciatol"
- mar befutott.

> 7) A tudomany torteneteben en nem tudnek mondani egyetlen olyan jelentos
> esetet sem, amikor valamely hires tudos valamely masik hires tudos leirt
> otletet ellenorizte volna.
Tobbnyire "hires tudosok" ellenorzik "hires tudosok" elmeleteit. Munkamegosztas
.
Kopernikusz sem tudta kiserletileg bebizonyitani az elmeletet. Nem veletlenul
tokoltek rajta annyit a kovetkezo 100 evben. Az elmelet nem is csak egy
"matematikai segedlet" mint irod, a kortarsak szemeben sokkal nagyobb hordereju
. 

> 8) A tudomany jol mukodik, es eddig is ugy mukodott, hogy mindenki
> a sajat otletet dolgozta ki, es csak akkor publikalta, amikor mar
> igazolt volt.
Ez nem igaz. A tudomany sokkal jobban is mukodhetne. Azt irod le, hogyan
_kellene_ mukodnie a tudomanynak egy idealis vilagban. (pl. biztos,
hogy mindenki kap sanszot hogy kidolgozza es publikalja az otleteit?
Vagy csak akkor ha az otlettel -jo esetben- egyeterto fonoket is felveszi
tarsszerzonek? Vagy ha kap tavcsoidot, hozzafer draga forrasokhoz.
Persze, nem leteznek olyan cikkek sem, melyek csak es kizarolag a 
publikalasi-idezettsegi kenyszer miatt szulettek, 25 db hasonlo, ugyanolyan
erdektelen cikkre hajazva, egymast korbeidezve. Persze, ezek mind kitalaciok...
:))

> 13) Meg vagyok dobbenve azon a tekintelyelvusegen, ami itt kibukik,
> hogy penrose otlete azert megis mas, mert o Penrose.
En azon vagyok megdobbenve, mire fol ez a vehemens felhaborodas, a
kiigazitasi kenyszer egy neves matematikus otletszeru felvetese miatt.
Nem az a "baj" Penrose-al (es pl. Hawking-al) hogy nepszeru es penzt tudott
keresni a fizikabol? (mellesleg Penrose olyan csaladbol jott, hogy tippelem,
nem volt szuksege az "otleteibol" meggazdagodnia...)

VAti