Udv!

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: kutyas kerdes ( 33 sor )
>Idopont: Wed Jun  6 14:23:10 CEST 2001 TUDOMANY #1496
 ....
>Hobbitelkem szomszedsagaban egy serdulo kutya amint megpillant,
>heves ugatasba kezd, es nem hagyja abba, igy egy ido
>utan kisse bosszantani szokott a szunni nem akaro larma.
 ....
>Farasztott az ugatasa, ezert kisse ingerulten atkiabaltam,
>sapkamat lengetve: Hello, itthon vagyok, ez itt az en vadasz-
>teruletem !
 ...
>Letezne, hogy a kutyak koszontik az embert, es addig probalkoznak
>amig nincs visszajelzes, vagy pedig a kiabalas es/vagy karlengetes
>megrokonyodest kelt, es fogalma sincs mikent reagaljon ?
>Esetleg amikor nagyon unatkoznak, jatekbol konfliktust provokalnak,
>hogy tortenjen valami izgalmas, de ha nem a szamukra kivant modon
>reagalunk, akkor csalodottan visszavonulot fujnak ?
>(Farokbehuzast nem lattam ennel az ebnel)

Elore szeretnem leszogezni, hogy nem vagyok etologus, csak nagyon
erdekel a tema (szoval csak ugatom a temat). ;)
A kutyak falka szemlelete kozismert. Sokak szerint a kialakulo emberiseg
azert tudott olyan eros kapcsolatot kialakitani ezzel a fajjal, mert
tarsas viselkedesi szokasaik kozott eros parhuzamok huzhatoak. Ehhez az
is hozzatartozott, hogy nem csak mindket faj rendelkezik egyfajta
falkaszemlelettel, de az idok folyaman kialakult nem-verbalis
kommunikacios eszkozeik (pl testbeszed) egymas szamara konnyen
"atfordithatoak", erthetoek lettek. 
Mit jelent ez? Az ugato kutyarol alapesetben az embernek az jut eszebe,
hogy az allat teruletvedo osztone nyilvanul meg igy. Az altalad leirt
esetben ez valoban nem valoszinu, mivel a kutya reakcioja nem
kovetkezetes: kevesse valoszinu, hogy a sajat telkeden allva ugy
gondolja, hogy veszelyezteted a teruletet, es ezert ugatna, maskor pedig
nyugisan elszoszolne a kozeledben.
Szerintem ket dolog lehet a hatterben.
Az egyik a testbeszeded. Azt mondod nem szeretnek a kutyak. Ennek lehet
az a hattereben, hogy a kutyat latva alapban felveszel valami
magatartast: ugy gondolod, biztos ugatni fog, behuzod a nyakad, szemed
sarkabol nezel a kutyara, stb. ami mar onmagaban elegendo lehet arra,
hogy a kutyabol ilyen reakciot valtson ki, meg akkor is, ha tortenetesen
ismer, es tudja, hogy nem vagy veszelyes a "maganszferajara". 
A masik elem, hogy azok a fajtak, amelyekben erosebb a falka-szemlelet,
a kornyezetukben gyakrabban elofordulo egyeneket szeretik besorolni
(rangsorolni) a "falkajukba". A gazdi, kozvetlen csaladtagok gyorsan
mennek, plane ha ezen szemelyekhez fuzodo viszonyat meg kolyokkoraban
tanulja meg. A szomszed, ritkabban latott ismerosok mar mas kategoria,
ezekhez a szemelyekhez altalaban a gazda attitudjet veszi alapul - nem
veletlen hogy sokan allitjak, ha a gazdi nem szereti valamelyik
vendeget, a kutya is tavolsagtartobb lesz vele. Ha te nem vagy olyan
szoros kapcsolatban a szomszedoddal, amibol a kutya meg tudna "tanulni"
a helyed a gazdaja uralt falkaban, akkor arrol is lehet szo, hogy a
kutya "turaztat" teged. Nem arrol van szo, hogy utal teged, csak azt
pedzegeti, melyikotok van magasabban a rangsorban, hol a helyed.
Tipikus ilyen tanulasi folyamat a postas esete a kutyakkal. A kutya azt
latja, hogy gyakran jon a postas, a gazdi meg sosem engedi be, csak a
keritesen keresztul tarsalog vele, ha egyaltalan szoba allnak. Na mit
szur le ebbol az eb? ;)
Nyugodtan lehet vitatkozni a velemennyemmel, mert nem szakemberkent
mondom a fentieket, mint inkabb empirikus ismereteim alapjan.

Bimre

 irta:

> A komoly az, amit Freud ota csinalnak, miszerint egyes  gyermekkori 
> traumak hatassal vannak az eletunkre, de nem tudjuk oket kezelni,  
> mivel nem emlekszunk rajuk, mivel elfelejtettuk oket, mert akkora  
> traumat okoznak. (stb.)
 .....
> Van a nem komoly resze a dolognak, ami egyenesen elozo  eletekbe 
> akarja visszavinni az embert az emlekezeteben. Ez
> mar a vallas kategoriaja.

   A meltanyossag kedveert jo tudni, hogy egyes hipnoterapeutak (pl. 
Daubner Bela) azert szuggeraljak a pacienseiknek, hogy elozo eletekbe 
viszik oket vissza, mert igy erzelmileg jobban el tudjak tavolitani
oket a traumatizalo esemenytol. A Csacsi- altal idezett, molesztalt 
lany peldajanal maradva: a lanynak nyilvan igen kellemetlen lenne 
tudomasul vennie, hogy gyerekkoraban ez tortent vele, mig ha sikerul 
ugy atelnie, hogy "tulajdonkeppen velem tortent, de megse egeszen, 
mert az egy masik eletem volt", akkor konnyebben megy. Mas terapeutak 
ezt a hatast pl. azzal a szuggesztioval erik el, hogy "most almodni 
fogsz mindenfelerol, ami a gyerekkorodban megtortent vagy 
megtortenhetett volna veled" stb. Ez is hatasos, es mindenesetre 
kevesbe jar a felreertes veszelyevel.

   Tehat a terapeuta nem feltetlenul gondolja azt, hogy a paciensnek
valoban tobb elete volt, es azokba megy vissza. Ezt az ertelmezest 
a tomegkommunikacio kapta fol, es a kozonseg misztikara hajlamos 
resze termeszetesen boldogan terjeszti es dagasztja tovabb. Persze az 
is igaz, hogy vannak igazi sarlatanok, akik halasznak a mar 
alaposan felkavart zavarosban.

   Vazul

Peter:

>Ha valaki (kulonosen ha korabban elismert es magasan jegyzett tudos volt!)
>eltavolodik a tiszta tudomanyos szempontoktol es mas eszmeket kezd
hirdetni,
>akkor az ab ovo "megszallott"?
attol fugg:
1) Ha eltavolodva a tudomanytol masfajta dolgokkal foglalkozik, es ez a
valtas tiszta, es kifele befele is egyertelmuen tisztazva van, akkor rendben
van. Peldaul a tudos leteszi a meromuszeret, hazamegy es azt mondja: na most
hegedulok egyet, jatszok a gyerekekkel, verset irok, stb netalantan
meditalok egyet... es tudja, hogy ezzel mar nem az igazsag kutatasaval,
hanem szorakozassal, onkifejezessel, kikapcsolodassal, eletmuveszettel,
elessel foglalkozik, es nem keveri ossze a kettot, akkor nem megszallott.
2) ha viszont a tudos leteszi a meromuszert, es elkezd massal foglalkozni,
de ezen cselekvese kozben megalapozatlan modon meg mindig azt hiszi, hogy o
meg az igazsag kutatasaval foglalkozik, hogy igzazsagokat derit fel es mond
ki, akkor az bizony megszalott skizofren. ha a hegedulesre, versre,
jatszadozasra azt mondja, hogy az a valosagrol szolo igazsag, mert tudos
tevekenysegebol ez a reflex el benne, es nem kepes megkulonboztetni
kontextusokat, akkor az zavarodottsag.

egyebkent nem "ab ovo". "ab ovo" kezdettol fogva, ez sehogysem illik a
mondatodba, talan inkabb azt akartad mondani, hogy feltetlenu, minden
korulmenyek kozott, talan per definicionem.:)

math

Haho Lista!

Mizsei Ur, nagy orommel vettem, hogy megint egy hajoban evezunk es raadasul
egy iranyba:

> >>>Ezert szamomra a QM csupan egy matematikai kozelites, de nem fizikai
> >>>magyarazat. Csupan a merheto menyisegeket fogadja el letezonek, de
> >>>nem probalkozik megkeresni a merheto mennyisegek mogott rejlo fizikai
> >>>okokat.
> >>Biztos, hogy van ilyen ok?
>
>Nincs "ok" . Kolcsonhatasok vannak.

Hah, szivemnek kedves ezt hallani. :)))

>>A QM kereteben egyaltalaban nem letezik ilyen szubtancia, minden 
>>feltetelezes az eszlelesi lehetosegenk szerint letezik, vagy nem 
>>letezik, vagy maskent letezik a meres folyamataban. Vagyis a QM szamara 
>>az objektivitas nagyon kulonos fogalomma valt,
>
>Nem a QM szamara valt az objektivitas kulonleges fogalomma, hanem
>szamunkra, akik klasszikus fizikat latjuk a mindennapi eletben.

Es megint csak azt tudom mondani, hogy az anyag nem valtoztatja a
megjeleneset, hanem mi valtoztajuk a modellt, amivel konnyebben leirhato a
jelenseg/kolcsonhatas. 
Takacs Feri ott koveti el a retorikai hibat, hogy azt mondja, hogy valami
letezik vagy nem letezik a QM szerint, holott errol szo sincs. Az anyaghoz
hozzarendelt fizikai mutatok pontossaga valtozik, ha a fizikai parameterek
egy bizonyos nagysagrendbe esnek. Valamint a leiro modellek valtozhatnak,
kenyelmunk szerint. Filozofiai alapon viszont, ha meg tudjuk merni (ertsd
fizikai kolcsonhatasba kepes lepni), akkor letezik.

>>De a QM
>>semmit se tud mondani arrol, hogy az energia atadas kozben mi tortenik,
>>hiszen csak az atom kezdeti, es a vegallapota kozotti energiakulonbseg
>>a merheto.
>
>Biztos vagy abban, hogy az altalad emlegetett "kozben" letezik?
>Szerintem nincs kozben.

Ez erdekes kerdes fizikai szempontbol is. A legkisebb idoallando, ami az
altalanos fizikai allandokbol (fenysebesseg, Planck allando, stb.)
levezetheto, az nagyjabol a 10^-36 s nagysagrendbe esik. Ami ugyebar
rendkivul kicsiny idointervallum. (Nevezheto idokvantumnak is, batrabbak
elore!) A jelenlegi technika idofelbontas szempontjabol a femto
nagysagrendnel tart, ami 10^-15 s-t jelent. Szoval van meg mit javitani. A
kemiai (es magkemiai) atalakulasok, amennyire en tudom, nagyjabol
megcsiphetok ezen az idoskalan. 
Az, hogy az energiatadas, es pl. egy elektron palyavaltoztatasa mennyi idot
vesz igenybe, azt csak talalgatni tudom sajnos. Elvileg a Feymann diagrammok
errol is kellene, hogy szoljanak, merthogy ott a kolcsonhatast egy/tobb
reszecske kepviseli, ami a ket kolcsonhato anyag kozotti erohatasert felel.
Gozerovel olvasok most altalanos kozmologiat es a szuper-hur elmeletet,
hatha sikerul kibogozni valamit. :)

Udv:

Laszlo

Kedves Antal Bela!

> Ha annyira jartas vagy a tudomanyokban, akkor
> tudnod kene, hogy a Hagelin altal kepviselt 
> Transzcendentalis Meditacio (Maharishi Egyesitett
> Mezo Technologia) modszererol tobb mint 600
> tud omanyos kutatas keszult az elmult 30 evben.

Megtisztelo a feltetelezesed, de nem vagyok "annyira"
jartas a tudomanyokban, ezert szot fogadtam neked, es
megtekintettem a TM honlapodat.

Eszreveteleim a kovetkezok:

Ket szaktekintelytol szerepel a TM-re nezve pozitiv
idezet a honlap elejen: dr. Selye Janos vilagszerte
ismert stresszkutatotol es dr. Veer Andras pszichia-
tertol. Mindketten a TM kedvezo ELETTANI hatasait
emelik ki. Ugyanez mondhato el az idezett tomentelen
szakcikkrol is (nem szamoltam utana, lehet, hogy
tenyleg megvolt 600). Kizarolag angol nyelven irodtak,
es ahanyat csak megneztem, kivetel nelkul fiziologiai,
pszichiatriai temakkal foglalkoznak, ugymint vernyomas-
csokkenes, depresszios allapot javulasa stb.

Azt mondjuk Selye nelkul, becsszora is elhittem volna,
hogy meditacios gyakorlatoknak kedvezo hatasuk lehet
a feszultsegben elo emberekre. Csak hat a TM Radio
meghirdetett tematikajaban errol volt legkevesbe szo,
volt viszont ehelyett genetika, mezogazdasag, kor-
manyzasi problemak stb. stb. Amennyiben ezek ala-
tamasztasra van kutatasi eredmeny, arrol legyel
szives kulon ertesiteni.

Fontos megjegyzes: nem tekintem a tarsadalmi proble-
mak megoldasanak azt a gondolatot, hogy ha mindenki
TM-re jarna, akkor megoldodna a bunozes, az alkoho-
lizmus, az ongyilkossag stb. Ez ugyanis nem tudo-
manyos eredmeny, hanem szimpla utopia.

Akadt meg nehany erdekes csemege a honlapon.
Az emberi agy evoluciojanak megtorpanasarol szolo,
annak a TM altal torteno tovabblenditeset hirdeto
tanitas erosen lamarckista izu, s mint ilyen,
regen megcafolt es tulhaladott. Az evolucio nem
szerzett tulajdonsagok alapjan tortenik, legyen
tehat a TM barmily kedvezo, fejleszto hatassal a
meditalo emberek agyara, annak semmi koze sem lesz
az evoluciohoz. Ez azonban meg beleferne a tudomany
temakorebe, legfeljebb hibas, elavult, rossz
hipotezis.

De mit kezdjek a tudat 7 szintje cimu resszel, ahol
transzcendentalis tudat, kozmikus tudat, Isten tudat
es egyseg tudat megtapasztalhatosagarol kapunk hire-
ket?   Ezekkel a feluletesen definialt, homalyos,
szubjektiv fogalmakkal elindulni sem lehet valamely
tudomanyos osvenyen, nemhogy celba erni!

Ismetelten megkerdem: mit akar a TM a tudomanytol?
Takarozni vele? Az elettani hatasok teren elert
kedvezo eredmenyeken tul KONKRETAN milyen mondani-
valoja van a TM-nek a tudomanyos vilag szamara?


Kedves Torok Peter!
 
Amikor parhuzamot vontam a tudomanyos palyat befuto
dr.J.H. eletrajzanak stilusa es egy bizonyos hitterito
propagandaanyaga kozott, akkor korantsem az analogias
bizonyitas gyonge eszkozet akartam felhasznalni,
hanem arra probaltam felhivni a figyelmet, hogy az
altudomanyok (a legtagabban ertve ezt a kategoriat)
kepviseloinek es terjesztoinek stilusaban milyen fel-
tuno hasonlatossagok mutatkoznak. Ha ez kimondatlanul
nem volt egyertelmu, akkor most kimondtam.

Az emberi tudat kerdese termeszetesen nincs sem vegle-
gesen, sem reszleteiben tisztazva, ami nem jelenti azt,
hogy ne lehetne ervenyes igazsagokat, tudomanyos
torvenyszerusegeket megfogalmazni. Mivel Te is olvastad
Calvin konyvet (W.H.Calvin: A gondolkodo agy), ezert
megkockaztatom, egyetertesz abban, hogy Calvin feltevesei
igen komoly alapokra tamaszkodnak. Igen reszletesen irja
le pl. a targyak lekepzodesenek folyamatat az agyban
a neuron-mintazatok feszultseg ala kerulese es kisulese
reven. A "vegso megoldas" termeszetesen hatra van, en
addig is szivesebben hallgatok az emberi tudat kerdeseben
egy tobb evtizedes tapasztalataira tamaszkodo agykutato
velemenyere, mint egy kiugrott atomfizikusera, persze
ez izles dolga, es tenyleg nem bizonyit semmit.

Hadd emlitsem itt meg, hogy Ga'nti professzor, aki az
elet elmeleti biologiai alapjait kidolgozo chemoton-
elmelettel valt vilaghiruve, jonehany eve bejelentette
mar, hogy dolgozik a tudat elmeleti modellezesen is.
Az altala "kereskedelmi kapcsolatok"-nak elkeresztelt
modszer (mely az alrendszerek kozott ertendo) segit-
segevel modellezett olyan tudati jelensegeket, mint
a tanulas, felejtes, varatlan veszhelyzetben mindenre
egyszerre emlekezes stb. (mindezt kvantummechanika
nelkul!) Sajnos nem tudom, mire jutott azota, hol
tart pillanatnyilag, de biztosan lesz, aki jobban
informalt nalam.

Udv: Ba'lint Endre

Urak,

mai velemenykosaram:


>Ki tud itt olyan anyagról ami infravörös sugárzás hatására,más milyen
>hullámhosszú fényt bocsát ki (pl.más milyen IR, vagy
>UV vagy látható fény)?

A jelenseget fluoreszcencianak hivjak. En ugy erzem, infra hatasara lathato,
vagy UV nem johet ki (energetikailag nem jon össze, vagy nagyon
valoszinutlen), viszont infra kibocsatas mindig van infra sugarzas hatasara.
Ugyanis a besugarzott anyag felmelegszik, es elkezd sugarozni egy masik
ferekvencian.

Peter

>A tenyszeru kritika jogos, de a valaszok hangneme szamomra sok helyen
>erosen tulszaladt a piros vonalon.

Az erintett szemely tevekenysege is tulszaladt a piros vonalon.
Kritikatlan megmozdulasok kritikatlan kritikat kovetelnek.
Szerencsere szakertobb kollegaimtol meg is kapjak.
Tenyszeruen.
Csipobol.
En itt csak kiallok mellettuk. Csipobol, megintcsak.
Igenis le kell mosni a kritikaval a koklereket.
Minden, magat valamelyest is "ertelmiseginek" tarto ember kotelessege ez.
Aki nem teszi, az nem erdemli meg a tehetseget, meg hogy a tobbi ember
foglalkozott a tanittatasaval.

>En ugy tudom, az energia atadast mar regen leirtak, A Feymann diagrammok
>eppen errol szolnak. Es amint szereny tudasom enged kovetkeztetni, ezen
>diagrammokat (vagy a mogottuk rejtozo fizikat) hasznaltak/jak az
>egyesitett elmeletek soran.
>Janos, te jobb vagy ebben, gondolom irsz majd... ;)

Amint lattad, irtam, bar jobb nem vagyok, csak igyekszem osszeegyeztetni
magamban a dolgokat.
Ehhez neha meredek dolgokat kell megemeszteni.
Peldaul azt, hogy nem mindig van ertelme annak a kerdesnek, hogy mi tortenik
ket vegallapot kozott.
Mert nincs "kozott".


>Janos:
>Orulok, hogy van valaki, aki ert is ahhoz, amirol taxi abrandozik.
Nem mindig. Ahogy az elozo valaszom elso kerdese is mutatta.

>Kivancsi
>vagyok, hogy ra tudjuk-e venni arra, hogy valahogy jelezze, mikor van a
>tudomanyos resznel, es mikor annal, amikor a velemenyet irja le
>valamirol. A
>matemokusok belefaradtak ebbe.... Keszen allsz? (a la Dragonball Z)
Nehez lesz.....

Zoli,

>Erre torkan akadt a vau, megnyugodott, leheveredett es unottan
>pislogott.

Na ugye, megy ez neked.
Ha jelzed, hogy te vagy az erosebb, de nem tamadsz, akkor nem erhet baj.
A kutya szamara te egy masik kutya vagy. Tudatositanod kell, hogy te vagy a
falkavezer.

De ne nezz a tamado kutya szemebe, mert az egyertelmu agresszio.

>Esetleg amikor nagyon unatkoznak, jatekbol konfliktust provokalnak,
>hogy tortenjen valami izgalmas,
Nem jatekbol, hanem komolyan. Ok is falkavezerek akarnak lenni. Ha hagyod,
akkor lesznek is.

Janos

Hello,

> Ezzel kapcsolatban viszont lenne egy masik kerdesem: hogyan (es
> miert) mukodnek a nagysebessegu filmkamerak? Van olyan kamera, ami
millio
> kepet keszit 1 masodperc alatt. Feltetelezem, hogy ez nem digitalis
> kamera, mivel mar 20-30 eve is volt ilyen, tehat "hagyomanyos"
filmkamera.

Egy regebbi Guiness-rekordok konyvben lattam, hogy az oroszok
tartottak a rekordot, tobbek kozott 1/4 c sebessegu mozgasokat is
rogzitettek allitolag. Majd megkeresem, hatha lehet tobbet is tudni.
Elegge hadiipari jellegu a dolog.

Pl. vagy a Spektrumon, vagy a National Geographic-on, vagy a
Discovery-n volt nemreg (ismet) a "Nuklearis Filmmuveszet" cimu opusz,
aki kb. errol szolt. Vettek az A-bombat, felcipeltek a toronyba, lent
felallitottak egy csomo nagysebessegu kamerat es felvettek ahogy a
tuzgomb par-milliomod sec alatt elemeszti a tornyot.

Udvozlettel: Feher Tamas.

Ha szabad hozzaszolnom amator-laikuskent kvantumelmeleti 
kerdesekhez:
Ugy tudom, Demokritosz az atomokat olyan golyoknak feltetelezte,
melyek karmokkal, kampokkal kapcsolodnak egymashoz. A szilard
testek koptathatosagat ezen kampok letoresevel vagy kiakadasaval
magyarazta. 
Erdekes, hogy ezen a fonalon nem indultak el a kesobbi korok
kutakodo elmei. A magam reszerol elkepzelhetonek tartom, hogy 
e klasszikus modell megfelelo finomitasaval, fejlesztesevel 
is meg lehetett volna magyarazni bizonyos kemiai atalakulasokat.
Ha kampok helyett az orokos mozgasban levo atomoknal kulonfele sajatos 
ordoglakatokat feltetelezunk, akkor nyilvan egeszen bonyolult 
anyagi valtozasok is megmagyarazhatok.
Persze nehez ugy lenne ez, de szamitogepre bizva az ordoglakatok
veletlenszeru konstrualasat ill. teszteleset, nem kizart, hogy 
belathato idon belul megszuletne vegul egy jol mukodo mechanikus 
anyagmodell, mely szemleletesen magyarazna az altalam mindig is 
nehezen emesztheto kemiat.
Ha vegyeszeknek nem is, de nekem jol jonne, es persze mindazoknak,
akik nem tudnak beletorodni, hogy a mai tisztan matematikai 
modellek nem kothetok emberi aggyal elkepzelheto, vizualisan is
megjelenitheto konkret targyias kepekhez.

Mas:
Ha egy konder vegyes borso-bablevesbe nincs modunk belenezni, 
mert azt a feltetelt szabtak, hogy bekotott szemmel, csakis egy 
szal fakanal segitsegevel kell meghataroznunk a levesben talalhato 
objektumok meretet, formajat es darabszamat, vagy legalabb a 
babszemek ill. borsoszemek ara'nyat, akkor a kiserlet kiertekelesehez 
a statisztikus mechanika, vagy a kvantumelmelet matematikai 
apparatusat lehetne igenybevenni, vagy egyiket sem ?

Udv: zoli

Kedves Janos !

>A multifunkcios eszkozoknek mindig rengeteg bajuk van.   ...
>Aztan a funkciok spektrumanak szelesitese ohatatlanul rontja az egyes
>funkciok minoseget (mukodik a hatarozatlansagi elv:-). Valami vagy
>egyvalamire jo, de arra nagyon, vagy mindenre, de egyre sem igazan.

Megis van ilyen, sok, pl. a szamitogep. De mondok meg rosszabbat:
Az evolucio jol kibabralt velunk, hogy multifunkciosra 
fejlesztett minket. :) Itt aztan van minden, kuszan 
egyhelyre zsufolva, integraltan, modularizacio nelkul. 
Es raadasul konnyen attekintheto, troubleshooting fejezetet 
is tartalmazo user's manual nelkul kerulunk forgalomba, 
a leghatekonyabb eroforras-kihasznalasunk eleresi metodikajanak 
hianyarol nem is beszelve.

Tamadt egy kulonos gondolatom: vizsgaltak-e mar ujjlenyomatokat, 
hogy van-e kozuk azon orokletes adottsagokhoz, melyek adott 
egyenre egyedileg jellemzoek, es tampontokat adnak az egyedi
erzekenysegukre, vagy igenybevehetosegukre vonatkozoan  ?
Vagy ilyesfele vizsgalatokra csak mostanaban nyilik lehetoseg ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Ferenc, koszonom a valaszodat. En 3-4 ilyen filmfelvetelt lattam valamikor
a nemet tv-ben. Ebbol 2 auto toresteszt, itt a filmnek ugyanolyan vagy
jobb felbontasa van, mint a televizionak. Mutattak meg egy
raketahajtomu-felvetelt, ahol az eges egyenetlensegeit kutattak, ez
tenyleg viszonylag durva felbontast tudott. A negyedik film egy
vadaszrepulo kontra betonfal produkcio volt, itt meg akartak nezni, hogy
az atomreaktort vedo beton kibir-e ilyesmit. Ez valami 15000 kep/s volt,
ha jol emlekszem es szinten tv-minosegu (vagy jobb). Ennel mutattak a
kamerat is [sajnos csak magaban, ember nem volt mellette, igy nehez a
meretet megbecsulni], szerintem kb. akkora volt mint 5-6 eve egy
videokamera, tehat korong es egyeb ilyen trukkok kizarva. [egyebkent
mindegyik felvetel szines volt]

Tegyuk fel, hogy 320*200 keppontot es 8 bit szinmelyseget akarunk
digitalisan rogziteni = 62,5 kByte/kepkocka. Masodpercenkent egymillio
kepkocka -> 60 Gbyte/s. Ha minden kepsorra kulon CCD-logikat aldozok,
akkor is 300 MHz-cel kell meghajtani... Emellett ket problema merul fol:
1) 200 clockjelet pa'r ps pontossaggal szinkronizalni 2) olyan CCD-t
epiteni, ami <1 us megvilagitasi idovel tud dolgozni. Ez nem tudom, hogy
megy-e, komolyabb digitalis videokamerak a la Canon XL1 1/16000 s
megvilagitast tudnak 300000 pixeles felbontasnal.


: Kerem tepje ossze ezt a levelet!
Jo vicc volt, ezt a levelet vakon kellet gepelnem! :-))

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -