Kedves S. Zoli!

Legy szives, definiald pontosan, hogy mit ertesz "perdulet" alatt.
Eros a gyanum, hogy nem ugyanarrol beszelunk.

Udv:
Jano

S. Zoli,

>Na ne vicceljetek maaan. Ezek szerint a perdulethez nem is
>kell tengelykoruli forgas, avagy forgomozgas??? Na neeee.
Az egyenes vonalban repulo puskagolyo egy vegtelen sugaru korpalyan mozog.
A perdulete attol fugg, milyen tengelyre szamoljuk.
Hasonloan az erohoz.
Nincs ertelme az erovel kapcsolatban nyomatekrol beszelni, amig a tengelyt
nem definialtuk.


> A perdulethez kell forgas,
Hogyne. De minden mozgas felfoghato forgasnak.

Marky,

>idoinvarians nemlinearis halozatkent
Nyilvan, a kapcsolo az egy nagyon erosen nemlinearis eszkoz, egy olyan
vezerelheto ellenallas, ami 0 es vegtelen kozott mozog.
Tehat vagy idoinvarians, de akkor nemlinearis, vagy varians, akkoe viszont
lehet linearis is az ot tartalmazo halozat tobbi resze.

>Mi itt Cottbusban kikotottuk, hogy "idoinvarians, folyamatos
>mukodesu, koncentralt parameteru linearis halozatokkal"
Hat azokkal nem lehet keverni.


Csaba,

>A tenyekre visszaterve mindenkinek ajanlom Sarkadi Dezso fizikus uj
>honlapjat, ahol tobbeves kutato munkajanak eredmenyeit ismerteti.
>         FIZIKA SARKADI DEZSŐ HONLAPJA.url)
>          http://www.geocities.com/fhunman/main.html
>Kulonos figyelmet erdemel a honlapon bemutatott Bodonyi Laszlo tobb
huszeves
>munkajanak eredmenye, meresz gondolatai a fizikarol kicsit mas szemszogbol
>nezve.

A tenyekre visszaterve: az elmelet a kulonlegesseget egy elojelhibanak
koszonheti, amit a szerzok nem hajlandok bevallani.

Vaskalap


Janos

>>Nem csak megmagyarazni lehet vele jelensegeket, hanem elorejelezni is.
>Erre egy kis magyarazatot kerek. Peldaul mit es hogyan lehet elore 
>jelezni? Remelem nem a hihetetlen idoutazasrol esik szo

:-))
Elorejelzes itt azt jelenti, hogy eddig el nem vegzett kiserletek varhato kimen
etelet adja meg az uj elmelet, es amikor a valosagban is elvegzik az adott kise
rletet, kiderul, mennyit er az elorejelzes es egyben az elmelet is.

Vegul is pontosabn ezert gyartjak az elmeleteket. Egy uj elmelettol nyilvan meg
kovetelik, hogy osszhangban legyen az ismert tenyekkel. De az az igazi, ha vala
mi ujat is tud nyujtani.

Mondok egy peldat: az altrel egyik elorejelzese az volt, hogy a feny tomegek je
lenleteben elhajlik, es megadta az elhajlas merteket, mely eltert az addigi elm
elet szerint varhato ertektol. Ezt az elorejelzest nem sokkal az elmelet kozzet
etele utan, az I. vilaghaboru idejen ellenoriztek egy napfogyatkozas alkalmaval
 a Nap iranyaba eso csillag latszolagos helyzetenek megfigyelesevel. (a napfogy
atkozas azert kellett, hogy egesz kozel a Naphoz is latni lehessen a csillagot,
 a Hold tehat csak az arnyekhoz, szemellenzonek kellett...)A megfigyeles nem vo
lt tul pontos, de egyezni latszott az altreles ertekkel. Ettol megnott a bizalo
m az altrel irant. Kesobb sokkal pontosabb eszkozokkel meg sok megfigyelest veg
eztek, egyre pontosabban mertek, es az elmeleti erteket egyre pontosabb kiserle
ti eredmenyekkel sikerult alatamasztani. Ez persze jelentosen novelte az elmele
t hitelet. 
Ez forditva is igaz lenne. Ha valamelyik elorejelzes tevesnek bizonyulna, felul
 kellene vizsgalni az elmeletet. Az altrel egy masik erdekes elorejelzese a gra
vitacios hullamok letezese. Ezt eddig minden erofeszites ellenere sem sikerult 
kimutatni. Jelenleg a detektorok erzekenysege meg nem eleg jo, igy ez a teny me
g nem csokkenti komolyan az elmelet hitelet. Ha sikerulne a detektorok erzekeny
seget jelentosen novelni, es ilyen erzekenyseg mellett az altrel szerint mar je
lezniuk kellene bizonyos csillagaszati esemenyeket, de megsem tennek, akkor az 
alaashatna az elmeletet. 

Udvozlettel, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-68-44.dial.freestart.hu)

>Na ne vicceljetek maaan. Ezek szerint a perdulethez nem >is kell tengelykoruli
 forgas, avagy forgomozgas??? Na >neeee.
Csatlakoznek a trefalkozokhoz. De bizony, vagy nem bizony, szoval nem kell hozz
a porogni... :-) A perduletet ki lehet szamitani egy adott rendszerre, akkor is
, ha ennek elemei nincsenek kapcsolatban egymassal. Pl. vegyuk a te esetedet, e
gyik elem a gyurma, masik a golyo. Ennek a ket meg kolcsonhatasba nem lepett el
emnek mint zart rendszernek minden tovabbi nelkul ki lehet szamitani a perdulet
et, es ez a perdulet lehet nem 0 akkor is, ha egyik elem se forog. Ehhez csak a
nnyi kell, hogy a ket sulypont kitero palyan mozogjon. A teljes rendszer perdul
ete pont akkora lesz, mint ha becsapodas utan szamitod ki a bolondul porgo gyur
mas golyo perduletet - pedig a becsapodas elott nem forgott egyik se. 

>Jano: A Te gondolatmeneted szerint mar a benzinben es a >levegoben is benne le
tt volna az a perdulet, amit az >auto kerekei kaptak????

Huhh, egyre jobban elmelyul a felreertes. Az eges soran a kemiai energia atalak
ul mindenfele mas energiava, pl. hove, mechanikai energiava stb. Itt a zart ren
dszer a Fold meg az auto egyutt. Ennek a rendszernek volt egy perdulete az auto
 beiditasa elott. Es maradt ugyanaz a perdulete az auto beinditasa utan. Mert a
hhoz, hogy egy kerek felporoghessen, a Fold_auto_tobbi_resze rendszernek "ellen
t kell tartani", vagyis nyomatek adodik at, ennek hatasara a Fold_auto_tobbi_re
sze kicsit ellentetesen kezd porogni. Csak ez a Fold eseteben nem olyan feltuno
 . 
Joval nagyobb valtozas all be az auto_nelkuli_fold perduleteben amiatt, hogy az
 auto elindul a felszinhez kepest. Persze az auto_meg_a_fold_egyutt rendszer pe
rdulete ilyenkor se valtozik. Allitolag sikerult kimerni, hogy nyari hetvegen, 
mikor az USA-ban sokkal tobb auto indul el egyik iranyba, mint a masikba (nyara
lasi szokasok miatt), picit megvaltozik a Fold forgasa - persze csak addig, ami
g meg nem allnak... 

Kicsit ide kapcsolodik egyik kedvenc kerdesem: hogyan tud a macska talpra esni?
 Total antifizikus erre azt mondja, hat lefele forditja a labait, oszt annyi. T
ovabb nem is erdekli. Kisse fizikusabbnal hasonlo valasz eseten el lehet melyit
eni a problemat valahogy igy: jo, jo, de melyik izmat kell meghuznia ahhoz, hog
y lefele forduljon az alja??? Mert eses kozben nincs mibe kapaszkodni, es nem k
ezdhet forogni a hossztengelye korul se csak ugy, mert akkor meg mi lesz a perd
ulet megmaradasaval? Meg egyebkent is, mitol indul be az a forgas, mit kell ten
nie, hogy beinduljon?

(Egyebkent macskaimado vagyok, ugyhogy senki se kezdjen kiserletezni! Ez sulyos
an sertene a macskak szemelyhez fuzodo jogait... Hasonloan sertene a kiserletez
ok boret is, mely parhuzamos barazdak formajaban.)

Ha valaki esetleg farokporgetesre gyanakszik, ki kell abranditanom. Ez a finoma
bb koordinacioban szerepet kaphat, de nem ez a lenyeg - farok nelkuli macska is
 talpra esik. (Nna, EZT aztan tenyleg senki se probalja ki!!!)

Inkabb elmondom. Pl. nezzuk azt az esetet, hogy a hossztengelye vizszintes, de 
folfele allnak a labai, es nem forog. Egy buta allat, pl. egy kutya igy valoszi
nuleg szepen tisztan hanyattesne. :-) A macska eloszor is meggorbul U alakura, 
ezt ugye megteheti, meghuzza a hasizmait. Ezutan tartva az U alakot, elkezd for
ogni az U betun belul a hossztengelye korul - az U betuhoz kepest. Ez lehetsege
s, kulonbozo atmeneti testhelyzetek felvetelerol van szo, amit az izmai megfele
lo meghuzasaval be tud allitani. Nezzuk, mi tortenik az egesz U betu terbeli he
lyzetevel ekozben. Az U betu szarai ellentetesen forognak, es ez kiegyenliti a 
perdulet egy reszet. Vegig 0 marad az egesz macskara nezve a perdulet, megis fo
rdul. Ennek megertesehez nezzunk egy idealizalt esetet. Egy hosszu es vekony ru
dbol allo U betu eseten, az U betu helyzete szinte egyaltalan nem valtozna a te
rben, mig az U betut alkoto rud 180 fokot fordulna a sajat hossztengelye korul.
 Kevesbe idealis esetben persze az U betu!
  is fordul kisse, mert a vizszintes resznek nincs parja, igy ennek a resznek a
 forgasa nincs ugy kiegyenlitve se, mint a szarake. Az U betu - alakjabol adodo
 nagyobb tehetetlensegi nyomateka miatt - e kiegyenlitetlenseg ellenere sokkal 
kevesbe fordul, mint az U betun belul a hossztengelye korul ellentetesen fordul
o macska. Na, pontosan ezt csinalja ez a nyilvan jelentos fizikai ismeretekkel 
rendelkezo allatka, egesz addig, amig vegul lefele all a laba... Ez nem ures el
meleti konstrukcio, gonosz emberek elegge el nem itelheto modon elvegeztek a ki
serletet,  es bunos cselekedetuket filmre vettek. Jol latszik a lassitott felve
telen az egesz folyamat. Szerencsere legalabb alacsonyrol dobtak le szegenyt, t
alpra esett es kutya baja...   :-)

Udvozlettel, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: raba-30.dialin.datanet.hu)

>A tenyekre visszaterve mindenkinek ajanlom Sarkadi >Dezso fizikus uj honlapjat
, 

Az ott leirtakat talan tulzas lenne siman a tenyekhez besorolni...  :-)

Gondolom, nem csak nekem felejthetetlen az "egyenlo tomegek nem vonzzak egymast
" elmelet, es az ennek kapcsan itt a hixen par eve lezajlott epuletes vita... 

Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: raba-30.dialin.datanet.hu)

Drága Uraim!
Egyetlen /apróságról/ nem szabad megfelejtkezni. Nevezetesen, a forgató
nyomatékról! Ugyanis, éppen a forgatónyomaték az, ami képes az egyenesvonalú
(vagy bármilyen más) mozgás mozgás (kinetikus) energiáját perdületté
átalakítani. Gondolom, válaszom mindenkit - legalább is jellemzoen -
kielégít.
Benko László.

Kedves Zoli )!

> >Ha pedig az erzelmek vagy vagyak elnyomasarol beszelsz, hat szvsz ez
> >sokkal inkabb a mi nyugati kulturankra jellemzo, mint mondjuk az
> >indiaiakra...
> 
> Nem egyertelmuen. Inkabb hangsuly-eltolodas van.

En konkretabban a szexualitasra es a szerelemre ertettem ezt, altalaban persze 
igazad van.

> A kulcsszo asszem a hiusag. Ha az egyen tobbnek tartja onmagat  
> masoknal, hajtani kezd, hogy ezt bebizonyitsa maganak, vagy a 
> csaladjanak, vagy valamely  csoportnak. 

Szerintem aki tenyleg meg van gyozodve arrol, hogy o kulonb masoknal, annak - f
uggetlenul attol, hogy van-e erre alapja - nincs szuksege arra, hogy ezt bizony
itsa maganak vagy barki masnak.
Hajtani eppen azok szoktak, akik a lelkuk melyen kevesek erzik magukat, es ezt 
probaljak ellensulyozni a bizonyitasi kenyszerrel.

> Ez aldozatok es maganeleti konfliktusuk nelkul nehezen megy,
> ezert sokan bekemenyitenek, azaz megtanuljak elnyomni es el 
> is nyomjak azon humanus erzelmeiket - ha voltak egyaltalan - 
> melyek akadalyozzak a hiusag vezerelte celok mihamarabbi elereset. 

Szvsz a legtobbszor ez joval korabban, a gyerekkorban, nem tudatosan tortenik m
eg. Massszoval a gyerek ontudatlanul atveszi a kornyezete vilagkepet, ertekrend
jet. Ha az a hiusag es az anyagi javak korul forog, akkor sajnos szamara is ez 
lesz a termeszetes.

> En csak arra gondoltam - mire is jutna, aki ablakon
> bemaszo idegennel szemben a modern pszichologia fegyveret
> vetne be: Uljunk le, es okos, ertelmes emberek modjara higgadtan
> beszeljuk at a problemat, jo ? :)

Hat egy ilyen naiv megkozelites tenyleg nem valoszinu, hogy mukodni fog. De err
e mas modok is vannak.

Emlekszem egy tortenetre, amit par eve olvastam. Egy amerikai, aki evek ota Jap
anban elt es mesteri fokon gyakorolta a harcmuveszetet, a tokioi metroban utazo
tt. Felszallt egy tokreszeg japan munkasember, aki elkezdte terrorizalni az uta
sokat. Lokdosodott, karomkodott, mindenkibe belekotott... egyszercsak eszrevett
e az amerikait. Elindult fele, es mar menet kozben ontotta a szidalmakat: "te m
ocskos gaidzsin, mit keresel itt a mi orszagunkban, most majd megmutatom, hol a
 helyed!" Hosunk mar eppen felkeszult, hogy megvedje magat es artalmatlanna teg
ye tamadojat, amikor egyszer csak egy apro termetu oregur, aki addig bekesen ul
dogelt mellettuk, odaszolt a reszegnek:
- Ugy latom, on egy kicsit felontott a garatra! Megkerdezhetem, mit ivott?
- Szaket - valaszolta az meglepodve.
- Szaket? Valoban? De hisz az nagyszeru! - kialtott fel lelkesen az oregur. - E
n is nagyon szeretem a szaket! Estenkent a felesegemmel egyutt gyakran kiulunk 
a teraszra, toltunk egy cseszevel, es azt szep lassan elkortyolgatjuk... nincs 
is jobb annal! Onnek van felesege?
- Meghalt a mult honapban - bombolte eltorzult arccal a munkas, azzal odaborult
 az oreg olebe es elkezdett belole omleni a panasz.
Amikor az amerikai par megalloval kesobb, leszallas elott melyen meghajolt az o
regur fele, az meg mindig az oleben fekvo munkas fejet simogatta, mikozben a pa
naszait hallgatta.

Hat ez az oregur peldaul egy mester volt, es olyasvalamit tudott, amit mindnyaj
unknak hasznos volna legalabb alapfokon megtanulni... pedig biztos nem volt psz
ichologus diplomaja :-)
A lenyeg mindenkeppen az, hogy a helyzetet az ertelem kontrollja ala vonjuk. Ha
 mi magunk tokeletesen megtartjuk az onuralmunkat, akkor ezt kiterjeszthetjuk a
 masikra is. Ha a masik lepeseire nem az altala vart modon valaszolunk, ezzel k
ibillenthetjuk az egyensulyabol, es utana mar - ha ugyesek vagyunk - mi vehetju
k at a kezdemenyezest. Ezt nem csak a modern pszichologia, de Keleten peldaul a
 harcmuveszetek mesterei is felismertek, evezredekkel korabban. Es azt is tudta
k, hogy ezt nem csak arra lehet hasznalni, hogy az ellenfelet legyozzuk, megsem
misitsuk. A japan mondas szerint a legjobb szamuraj nem az, aki mindenkit legyo
z a harcban, hanem aki nem is szall harcba sosem.

> Van ilyen is, persze. Tuszejtokkel szoktak igy banni, de ez
> tulajdonkeppen mar vesztes poziciobol adodo kenyszerhelyzet. 

Kenyszerhelyzet az, amikor az embernek nincs valasztasa. A rendoroknek ilyen he
lyzetben van valasztasuk, peldaul szitava is lohetnek a tuszejtoket (ami persze
 vesztesegekkel jarhat, meg a fonokeik fejmosasaval, ugyhogy ezt igyekeznek elk
erulni).
A tuszejtokkel targyalo szakertonek plane van valasztasa, mert hagyhatna az ege
szet a fenebe, hazamehetne, hogy csak a teveben nezze az esemenyeket, meg egyal
talan valaszthatna mas foglalkozast maganak. Megis szabad valasztasabol, tudato
san vallalja, hogy bemegy targyalni, es ezt en eppenseggel nem vesztes, hanem n
yertes pozicionak neveznem.

> Szerintem az ember veszhelyzetben csak akkor kepes megorizni 
> a nyugalmat, ha elore felkeszult ra, es elhatarozta -
> uralkodni fog magan.

Igy igaz. Ehhez hosszas, folyamatos gyakorlasra es allando szellemi-lelki kesze
nletre van szukseg.

> Egy erdekes szelekcios eseten gondolkodtam el a napokban:
> Aki vagyonos, lehet buta es tehetsegtelen  de ha kepes jo 
> szakembereket megfizetni, azok egyengetik az utjat.

Ahhoz azert az is kell, hogy hajlando legyen a jo szakembereket - es nalanal ok
osabb embereket is - megturni maga korul! Es ha erre kepes, akkor mar nem is ol
yan buta es tehetsegtelen :-)

> >Es ha valaki fenyegeti az eletunket vagy a javainkat, lehet 
> >vedekezni anelkul is, hogy gyuloletet ereznenk iranta. Ez szvsz 
> >jobb is, mert pl. akkor szem elott tarthatjuk azt is, hogy csak
> >a minimalisan szukseges kart vagy szenvedest okozzuk neki.
> 
> Igen, de ehhez kulon erteni kell, viszont valszeg ezt csak 
> specialistaknak okitjak. 

Specialistaknak???
Ezt mindenki megtanulhatja, peldaul a joga es a buddhizmus alapelvei koze tarto
zik az "ahimsza", a nem-artas elve, amibol tobbek kozott ez is kovetkezik.
Ha konkretan arra gondolsz, hogy hogyan lehet kuzdelemben serules okozasa nelku
l artalmatlanna tenni az ellenfeledet, ez is megtanulhato peldaul egy aikido-kl
ubban, amelyekbol tudtommal Magyarorszagon is van mar jopar.
Peter

Sziasztok!

Barna Janos:

 >Amikor meginditom egy egyenes vonalu lokessel
 >akkor egyben perdulete is keletkezik. Igy van?
Igen, de amikor eljutonk odaig, hogy kiszamitjuk
a perduletet, akkor mar tul vagyunk a koordinatarendszer
kivalasztasan, azaz mar kijeloltuk a tengelyt, amelyre
a perduletet vonatkoztatjuk. Peldankban a tengely
atmegy a gyurman. De a puskagolyohoz is rogzithettuk volna
a tengelyt, ebben az esetben a gyurmanak lenne nemnulla
perdulete.
Gondolj Kepler masodik torvenyere, amely a perduletmegmaradast
fejezi ki (egyenlo idok alatt egyenlo teruleteket surolnak ...)
Igaz-e ez a torveny egy egyenes palyan egyenletesen mozgo testre?
Belathato, hogy igen.
 >Ha sok gyurma all ossze-vissza a terben
 >akkor mennyi lesz a puskagolyo perdulete?
Adj meg egy tengelyt, es egyertelmu lesz.

S. Zoli:
 >Kalman: Teljesen mindegy, hogy en hasznos munkavegzes celjabol
 >akarok atalakitani mechanikai (pl. mozgasi es forgasi) energiakat
 >vagy azok "csak ugy" atalakulnak egymasba - veszteseg az energia-
 >merlegben mindenkeppen keletkezik es joreszt hosugarzaskent
 >"megszokik".
Mi a problema? Tedd be a sugarzasi energiat az energiamerlegbe,
a sugarzashoz tartozo perduletet pedig a impulzusmomentum-
merlegbe - meglatod, ujra szep lesz az elet.

Udv: Kalman

Sziasztok!

> Na ne vicceljetek maaan. Ezek szerint a perdulethez nem is
> kell tengelykoruli forgas, avagy forgomozgas???
Pedig szerintem igy van. Legalabbis nem kell targyilag letezo tengely.
Ezert tartom szerencsetlennek a perdulet elnevezest, mert tulzottan utal
egy porgo mozgasra. Sokkal jobb az impulzusnyomatek szo. A kilott
puskagolyonak a vilagban tetszolegesen kivalasztott minden pontra vagy
egyenesre (ezt lehetne mondjuk tengelynek hivni) ki lehet szamolni az
impulzusnyomatekat. Ennek az impulzusnyomateknak a valtozasi sebessege
(ido szerinti derivaltja) a testre hato erok forgatonyomatekaval egyenlo
(a forgato nyomatekot ugyanarra a pontra vagy egyenesre szamolva, mint az
impulzusnyomatekot). Ha nem hatnak ra kulso erok, vagy a
forgatonyomatekuk az adott pontra zerus, akkor az impulzusnyomatek (arra
a pontra veve) a rendszerben megmarad. Elofordul, hogy egy adott pontra
nezve zerus a forgatonyomatek, a masikra nezve nem. Az, hogy melyik
pontot valasztjuk, az csak tolunk fugg, erdemes olyat valasztani, hogy az
egyenleteket konnyen meg tudjuk oldani. Egy korpalyan egyenletesen mozgo
testre peldaul erdemes a kor kozeppontjat kivalasztani, mert arra a testet
korpalyan tarto erok nyomateka zerus, vagyis arra a pontra az
impulzusnyomatek idoben valtozatlan. Egy masik pontot valasztva az
egyenleteink kicsit csunyabbak lennenek, mert az impulzusmomentum arra a
pontra nezve a korpalyan korbe-korbe haladva periodikusan valtozna, a
testre hato erok nyomateka arra a pontra leven nem nulla, de a szamolas
vegen ugyanazt a mozgasegyenletet adnak.

****

Egy korabbi kerdesre visszaterve, a Hold-Fold arapaly erok sem
valtoztatjak meg a Hold-Fold rendszer egyuttes impulzusnyomatekat. Leven
belso erok, mind az eredojuk zerus, mind pedig az eredo forgatonyomatekuk
minden pontra zerus. A Fold forgasa lassul, mikozben a Holdat gyorsitja es
mind kintebbi palyara tolja, vagyis novekszik a Holdnak a Fold tengelyere
vett nyomateka, mikozben a Folde csokken. A Hold novekvo helyzeti es
mozgasi energiajat, szinten a Fold forgasanak lassulasa fedezi, nem serul
az energiamegmaradas sem.

********

> >...  a szerelem, ahogy azt ma a nyugati vilag ismeri
> >(nevezzuk "romantikus szerelemnek") egeszen ujkori talalmany,
> >a romantika kora elott nem volt ismert.
Hat ez attol fugg. Platon a Lakoma c. irasaban egy adott ponton arrol
elmelkedik, hogy a hadsereget szerelmes parokbol kene allitani, mert a
szerelme elott senki sem egetne magat megfutamodassal, es egy
megfutamithatatlan hosokbol allo csapat lenne. Az Iliaszban is van
hasonlo. Na persze itt a parok mindket fele ferfi, de ez csak a kor
divatjabol es tarsadalmi berendezesebol adodo, az erzelmet -szerintem-
ismertek, es a huseget meg a feltekenyseget is.

> >Halvany elokepei lehettek meg a kozepkori trubadurok. De korabban,
> >peldaul a gorog-romai vilagban, udvarlas mint olyan nem letezett...
No persze van is a kozepkori lovagregenyek szerelmi historiaiban valami
tulzo, kicsit hiszterikus, ami szerintem azert kellett, mert kezdett
kiurulni a korabbi tartalomtol. Ugyanez a kiurules az oka a filmek alatti
zokogasnak. Sirva fakadni egy kitalalt torteneten, kicsit hiszterikus
dolognak tunik. Nem sirva fakadni a hireket nezve meg fasult cinizmus. Ha
jol emlekszem, akkor Aronson irta (hogy nala olvastam valoban, erre most
nem vennek meregkapszulat) a pszihologia konyveben, hogy egyik este a
vietnami haboru hireit nezte a teveben. A kisfia megkerdezte, hogy mi az a
napalm, mire o, oda sem nezve megmondta neki, hogy olyan ize, ami raragad
mindenre es eg veszettul. Par perc mulva arra lett figyelmes, hogy a
gyereke sir... Igy megy ez. Szerintem hihetetlen veszteseg mindenkinek de
a tarsadalom megis ilyenre nevel minket. En sem fakadtam sirva a haborus
hireket nezve. Sajnos.

Az agresszivitast es a gyuloletet en is kulon valasztanam. Az
agresszivitas bizonyos fokon szukseges. Egy szelsoseges pelda. Egy orvos a
sajat gyereket muti. Ahhoz, hogy egyaltalan bele tudjon vagni, ahhoz kell
agresszivitas, de gyulolet semmi kepp. Az adrenalinra inkabb azt
hallottam, hogy a "harcolj vagy menekulj" jelt adja. Mindkettohoz
termeszetesen kihozva az emberbol a maximumot.

******

>   Erre egy kis magyarazatot kerek. Peldaul mit es hogyan lehet elore
> jelezni?
Hat peldaul azt, hogy egy tavolabbi csillgrol felenk tarto feny elhajlik
a Nap mellett elhaladtaban. Nem nagyon hittek, aztan megmertek egy
napfogyatkozas alkalmaval, es ugy volt valoban. Ez volt az elso kiserlet,
ami alatamasztotta az alt. rel.-t mar amennyire en tudom.

Az urhajoatiranyitas agyukkal zsenialis, a megoldas is tetszett.
Koszi mindkettot.

Szabolcs

Hali,
Ir feltalalo szabadenergia keszuleke:
http://www.msnbc.com/news/692199.asp?cp1=1
http://uk.news.yahoo.com/020122/80/cqepz.html

velemeny?

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

@@@@@@@@@@ tudomanymoderator velemenye: jaj. @@@@@@@@@@