Endre.varga:
Starter@ irta:

>> Az osszeomlas soran pedig a forgas gyorsul a
>> perduletmegmaradas miatt),
>> akkor a benne levo anyag nem egy pontban, hanem gyurun
>> helyezkedik el,
>> az esemenyhorizont torusz alaku, es - elegendoen nagy
>> tomegu fekete lyuk
>> eseten - VALOSZINULEG at lehet menni rajta e'lve (nem az
>> esemenyhorizonton, hanem a gyurun) es VALOSZINULEG nem a sajat
>> vilagegyetemunkbe jutunk vissza.
>Ez a toruszalak-gondolat nagyon erdekes. Figyelembe kell
>azonban venni, hogy a befele zuhanva a feketelyukba lassul
>az ido, ez vajon hogyan hat a perduletre? Szerintem egy
A belso ideje lelassul, de a kulso megfigyelo szamara nem. Szamolni kell
a relativisztikus hatasokkal, tehat - az esemenyhorizonton kivul - semmi
sem poroghet fenysebesseggel, ezt megkozelitve nem gyorsul aranyosan a
gyorsitoerovel. A horizonton belul nem tudjuk.

>ilyen szuperkemeny anyagot meg ebben a leptekben sem
>tekinthetunk folyekonynak, ezert szerintem legfeljebb kicsit
>ovalis a vegeredmeny, de nem torusz. Ez persze
Egy normal bolygo (pl. a Hold) mar boven folyekonynak tekintheto. A
csillagok belseje is. A fekete lyukrol nem tudjuk.
A lyuk anyaga, ha all, egyetlen pont. Szerintem ha forog, akkor sem
"kenodhet" szet, akkor viszont csakis vegtelenul vekony (1 dimenzios)
gyuru lehet, amelynek az atmeroje a benne levo anyagtol es a forgas
sebessegetol fugg. Az esemenyhorizont talan lehet ovalis is...


>Annyira, hogy a lenyegre meg mindig emlekszem. Az elmelet
>szerint tehat: mivel az anyag nagy nyomason annihilalodik,
Ez Neked mit jelent ?

>el lehet gondolni, hogy a feketelyukak belsejeben az anyag
>annihilalodik, tehat egy ureg keletlezik, amely
>gyakorlatilag nagyon nagy surusegu fennyel van tele,
Lehet, csak az anyagnak ezt az allapotat meg nem ismerjuk.

>annihilaciot koveto brutalisan nagy energiaval, az ureg
>hatara pedig az a belso horizont, ahol mar nem tortent meg
>az annihilacio, ertelemszeruen neutronokbol all. A feny egy
Biztos, hogy ott meg vannak neutronok ? Lehet, hogy mar regen
felbomlottak!

>resze, mivel az uregben mar joval kisebb merteku a
>gravitacio (ha nem nulla), ha atjut a neutronhejon a
A gravitacio nagyon gyorsan valtozik, gyakorlatilag a "pontbol" kijutva
rogton hihetetlenul nagy (lehet), majd kifele csokken(het) es az
esemnyhorizont utan mar a feny ki tud szabadulni. Hogy a "ponton" belul
mi van...

>felszinre, ott egyfajta fenyoceankent hompolyog, amennyiben
>a sebessege nem elegendo a csillag elhagyasahoz. Ha
Lehet, erdekes elmelet, de nehez bizonyitani.

>elegendo, akkor meg mindig neutroncsillagrol beszelunk, es
>szamos neutroncsillag egykor talan mar feketelyuk-allapotban
>is tartozkodott, csak az annihilaciot kovetoen annyit
>vesztett a tomegebol (hatareset), hogy visszakerult a
Szerintem nem, mert a fekete lyuk kialakulasahoz eleg nagy csillag kell
(Nap x 10), a parolgasa viszont eleg kicsi es hiaba csokken le a tomege
pl. a Nap tomege ala, kozben olyan allapotba kerult, hogy nem alakul
vissza.

>neutroncsillag-allapotba es igy hizik tovabb addig, amig
>ujra eleg nagy tomegu nem lesz ahhoz, hogy onmagaba forduljon.
Mitol hizik ??? A csillagok inkabb fogyni szoktak!

>Tehat az eredmeny: ureges feketelyuk belul fennyel, kivul
>pedig "hompolygo" fenyoceannal.
De ez nem jut ki belole, tehat ettol nem fog fogyni!

>Na ja, de ebbol egy igen izgalmas dolog kovetkezik, hiszen a
>feketelyuk belsejeben sokkal lassabban telik az ido. Ez
>megvaltoztathatja a tavolsag meghatarozasat is, az energia
>nagysaganak meghatarozasat is. Mivel ott belul a hatalmas
>energiasuruseghez lassabb ido kapcsolodik, a tavolsagok, a
>korpalyak atmeroje is megvaltozik. Ez alapjan elgondolhato
>az, hogy amit mi innen nagy energiasurusegnek tekintunk, az
>ott bent vilaguri hideg. Az ido lassulasa miatt a tavolsagok
>megnonek, igy akar egy kulon, szuveren vilagegyetem is
>kialakulhat a feketelyuk belsejeben annak minden
>sajatossagaval, elektronjaval es galaxisaval, amelynek sajat
>exkluziv osrobbanasa talan eppen a kezdeti annihilacios
>robbanas volt.
Igen, errol en is hallottam. Az elmelet szerint a lyuk keletkezese
kozben a belsejeben lelassul az ido es kialakulhatnak ezek a jelensegek.

> Es ez alapjan elgondolhato az is, hogy talan
>mi magunk, a vilagegyetemunk is egy ilyen feketelyuk
>belsejeben helyezkedik el (annak urege) es a Nagy Mozgato
>eppen a mi feketelyukunk belso felszine?
Na, ez itt a gond. Egyaltalan nem biztos, hogy amit idaig irtunk, igy
van. A fekete lyukba pl. folyamatosan (de - foleg, ha gyuru alaku lyuk -
nem egyenletesen) omlik befele az anyag - es raadasul hihetetlen
energiaval! Valoszinu, hogy joval nagyobb az energiaja, mint annak az
"agyagnak", amelyik mar ott van. Ezt valahogyan eszlelnunk kellene a mi
vilagegyetemunkben - idolassulas ide vagy oda. A nalunk jelenlevo
hattersugarzas szinte teljesen egyenletes es kis energiaju.

Ha igy van, akkor sem biztos, hogy a lyukban ugyanazok a torvenyek
ervenyesek, mint nalunk. Ha ervenyesek is, akkor sem biztos, hogy
hasonlo vilagegyetem alakul ki. Ha kialakul is, nem biztos, hogy hasonlo
Tejutrendszer, Naprendszer, Fold, elet, kultura
keletkezik.....................................

>Es ez a sor talan folytatodik lefele es felfele is.
Igen, regen azt gondoltak, hogy az atom elektronjan lehetseges elet, a
Naprendszer analogiajara. "The girl in the golden atom" c. konyv.

>Meg egy gondolat: a gyuru kozeppontjahoz kozeledve a
>gravitacio gyengul, a gyuru kozeppontjaban nulla. De mi
>okozhatja (ha a gravitacio mar gyengult) a dimenziovaltast?
Nem a kozeppont, hanem az, hogy a vilagvonalakat nem lehet ugy
megszerkeszteni, hogy a gyurut megkerulo es a gyurun atmeno vonalak
talalkozzanak. Ez jelenthet dimenziovaltast vagy az elmelet
hianyossagat...

>Osrobbanas:
>Fogas tema... :)) Egy a vilagegyetem osszes anyagat
>magabatomorito hiperfeketelyukrol beszelunk, mely eseteben
>nincs az az Isten, akarom mondani energia, mely szet tudna
>vetni...
Ki mondta, hogy szetvetette ?
Csak mi latjuk ugy, hogy tagul a vilagegyetem, ahogy no a lyuk tomege.
Te pl. kilatsz a vilagegyetemunkbol ?

>Temakor: Re: funyiro ( 10 sor )
>Idopont: Tue May 21 15:13:27 CEST 2002 TUDOMANY #1833
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>> A fold ala kell egy drotot leasni? Gondolom, akkor valami indukcios
>> elven erzi, ha kifutott a teruletrol.

>  Pontosan. Alapvetoen kutyakra fejlesztettek ki amerikai szokasokhoz (ott
>nincs kerites). Kutya nyakaban van egy berendezes, ami fulsiketo hangot
>ad ultrahang tartomanyban (amit kutya hall, ember nem) ha tul kozel megy
**********
erre vonatkozó pontosabb freki adatok erdekelnenek engem.

Tamas
**********
>a drothoz. Egy ido utan megtanulja a kutya, meddig szabad elmennie...
 > Igen, asni kell, de nem rontja a varoskepet...

>Gyula

Uraim,

>gyenge a felsooktatas Magyarorszagon. Eddig a vitaban elokerulo osszes
>temat, amirol Dezso azt allitotta hogy ismeretlen terulet, mar reg
>felderitettek, es a tananyag szerves reszet kepezik. Oktatjak is, nem
>is akarmilyen szinten, elojelhibak nelkul :)

Na ja, ez az egy, ami engem igazan bosszant: olyanok kritizaljak csipobol az
oktatast, akiknek semmi tapasztalatuk sincs a dologrol.


>Ezen tul csak elmeletek vannak. Am ha a jozan esz logikajat
>kovetjuk, amugy gorogosen, akkor a kovetkezokre jutunk:
>- az esemenyhorizonton talahato anyag szamara, mivel itt a
>gravitacios gyorsulas eleri a fenysebesseget, az ido
>megall.
Hopp, ez marhasag, a gravitacios gyorsulas az gyorsulas, a sebesseg az
sebesseg.
Talan igy akartad: "mivel itt a sebesseg a gravitacios gyorsulas miatt eleri
a fenysebesseget, az ido"


>-Vagyis az egesz univerzum a letezese vegere er, es
>nincs tovabb.
Ez tenyleg szemleletesnek tunik a vilagegyetem vegtelen vegessegenek
magyarazatara.




>Hogyan fordulnal meg a sulytalansagban, ha semmibe nem kapaszkodhatsz?
Valasz
>a perduletmegmaradas elve. Elorenyujtod a karod balra, kinyujtve elforgatod
>jobbra, behuzod a testedhez, visszaviszed balra, goto 1. lepes. Ezt az
>urallomasnal is lehet alkalmazni.

Lasd a talpara eso macska problemajat (HIX tudomany, regebbi szamok :-)


>s szoljunk csak ra - Nem addiga tanar ur, az on fejeben nyilvan
>minimum (kT ln 2)/c^2 -tel tobb van, mint nalam, tehat bagoly
>mondja a verebnek... :)
Na, ja, a szamtannal mindent meg lehet magyarazni, de persze nem minden
matek mogott van fizikai tartalom.



>Mas: Ha igaz, hogy a Pauli elv alapjan nincs ket egyforma
>dolog a vilagon, mi a helyzet 2 (vagy tobb) olyan egymas
>fele kozeledo feketelyukkal, melyek fenti 3-3 jellemzo adata
>azonos volt, amikor meg nagyon tavol voltak egymastol,
>elhanyagolhato kolcsonhatassal ?
Semmi ellentmondas. Ha van kolcsonhatas, mar pedig van, mert a vilagegyetem
egy rendszer, akkor eleve kulonbozok lehetnek csak a perduletek.

Janos

Sziasztok!

> Felado :  [Finland]
> Szerintetek hogyan lehet elforgatni egy barmilyen testet a
> sajat tengelye korul anelkul, hogy azt legellenallas
> kihasznalasaval (vagy raketaelv urallomas eseteben, tehat
> pici fuvokakkal) tennenk?

A perdulet megmaradas kihasznalasaval. Egy a forgatas tengelyevel
parhuzamos tengelyu motort bekapcsolunk, ami a forgatando testhez
van mereven kapcsolva. Mivel az el kezd forogni, amihez tartozik egy 
perdulet, es a teljes rendszer perdulete nem valtozhat, ezert a test az
ellenkezo iranyba kezd el forogni. A szukseges pozicio eleresekor
kikapcsoljuk a motort, mire megall a forgas.

Probald ki, ha van ra lehetoseged, hogy egy forgoszekre ulve, egyik
kezedbe fogsz peldaul egy bicikli kereket a tengelyenel fogva, fuggoleges
tengely irannyal, es a masik kezeddel elkezded hajtani a kereket. 
Jo csapagyazas eseten elkezd a szek forogni az ellenkezo iranyba.


Udv:
Joco

Rajottem, tegnap Dezsonek is szant cikkem eleje hibas,  mert
o mas egyebeket allit, nem azt amit irtam, elnezest kerek ezert
tole is es mindenkitol, akit ez osszezavarhatott.

Mara tisztult a kep. Ugy tunik, egyik allitasanak az a lenyege, 
hogy csak disszipativ veszteseg kozben osszeallt testek 
kozott juthat ervenyre a gravitacios kolcsonhatas.
(de csak, ha nem egyformak )
A Naprendszer konzisztenciajat a BS elmelet ezzel magyarazza. 

Kisse zavaro nekem, hogy a Nap meg javaban disszipal, ami raadasul 
befolyasolhatta mindig is a kozeli bolygok disszipaciojat
a porbol osszeallasuk soran. 
Ha a BS elmelet szerinti anyagi emlekezet letezik,
nem zavarhatta meg ezt a Nap heve, mely a disszipaciot esetleg 
mindvegig, vagy valamettol kezdve kompenzalta, vagy egyeb modon
befolyasolta ?

Einstein elmeletevel homlokegyenest szemben allo az elmelet, 
hiszen ott a nem-disszipalt belso energia is olyan tomeget 
kepvisel, mely a ter gorbuletet alakitva eredmenyezi a testek 
egymas fele sodrodasat a teridoben.

(A tergorbulet abban nem illuzio, nem csupan egy kenyszeruen 
bevezetett modell-elem, hanem tapasztalatilag igazolt 
jelenseg, mellyel minden konkurens elmeletnek szembe kell neznie,
ha hasonlo rangra kivan emelkedni.)

A masik, hogy BS nem veszi figyelembe(?) - a testek anyaganak egesze
mind disszipalhato energia elvben, tehat a bolygok anyaga 
csak toredeknyit disszipalt el az elvi lehetseges osszesbol. 
E relative csekely vesztesegnek koszonheto a Naprendszer meglete ?
Nem meggondolatlan tulzas ez?

Nincs olyan veszely, hogy az elet csapdazza a napenergiat,
s a Fold - az igy megnovekedett sajatenergiaja reven egyszercsak
kijut a *gravitacios godorbol* aztan kisodrodunk... ?

Megegyszer irok arrol, amit a tegnapi cikkembol fenntartok tovabbra is,
de kisse vilagosabban igyekszem fogalmazni, mas megvilagitasban, 
mert keso volt es zavarosra sikeredett:

1 db maganyos anyagi gomb legfeljebb csak spontan hasadasokkal,
bomlasokkal disszipalgathat el abbol a feluleti energiajabol, melyet 
hejaban tarol, *befagyott* feluleti feszultsegkent.
Ebbol az energiabol 2 egymashoz kozeli test jocskan leadhat, 
mert uj es kisebb minimalfeluletet alkothatnak potencialisan ketten,
ha osszeernek, es egymasba olvadnak - ami ido kerdese.

A BS szamol az ilyesfele  anyag-, alak-, meret- es darabszamfuggo,
olvado rendszerben felszabadulni kepes energiakkal ?

Meg valami  - ha a BS elmelet egyik allitasahoz igazodva
azt mondjuk - van 2 egyforma gombunk melyek nem vonzhatjak egymast, 
csak mert egyformak, akkor mi lesz ha az egyiket kicsereljuk 
erdesre ?
A feluletekben tarolt *rugoenergiak* eltero merteke miatt mar 
nem egyforma a testek belso energiaja, s ekkor mar vonzzak egymast ?

Ezt nyilvan lehetne meressel ellenorizni !
 
Amugy egyebkent a BS elmelet szerint gondolkodva nekem ugy tunik, 
mintha porbol es szemcsekbol osszeallva osszetapadt, de ossze
nem olvadt - vagy csak likacsos, szivacsos kozetszerkezetu objektumoknak
igen jelentos feluleti-feszultsegi - es egyeb mechanikai 
feszultsegeikbol osszegzodo sajatenergiaja kizarhatna
oket keringesi rendszerekbol. (az ustokosok asszem reszben ilyenek,
megis vissza-vissza ternek)

Aprobb testek fajlagos el nem disszipalt energiaja relative nagyobb.
Keplekennye olvasztasukkor nem a gravitacio, hanem a feluleti
feszultseg alakitja a szabalytalan kis testeket gommbe.
Tehat kell legyen bennuk energia. Terfogathoz viszonyitva
sok, es valtozatos mennyisegu lehet. Fraktalokban lehet a legtobb.

Udv: zoli

Sziasztok!

: En ugy erzem, hogy ez az elofordul kategoriaba tartozik es nem a
: teljesen altalanos eset.

De, ez elegge altalanos eset, ha az antenna eleg kozel van a talajhoz. A
funyiron mondjuk max. 1 m magasan lehet elhelyezni az antennat. Ha mondjuk
10 meterre van az ado a vevotol es a talajrol visszaverodo hullam felutrol
verodik vissza, akkor arctan(1/5)=11 fok van az egyenes terjedes es a
lefele iranyulo hullam kozott. 11 fok alatt meg nem sokat valtozik az
antenna karakterisztikaja.

: Ha igy van, akkor azt gyorsan eszereveszem,
: hogy az a pozicio, amit most kaptam nagyban kulonbozik ez elozotol,
: holott a leptetomotor szerint csak 5 cm-t tettem meg.

Ez egy jo elkepzeles.

: > Ehhez egy nagyon eros iranykarakterisztikaju antennat hasznalnak.
: Nehez ilyet tervezni? Milyen parameterek kellenek hozza?

A kerdest atpasszolom radioamatoroknek, en csak az elektronikat
fejlesztem. Esetleg egy radioamator/antennakonyvbol merithetsz otleteket.

: Mivel a hazban nem akarok fuvet nyirni, ezert az adokat ugy helyeznem
: el, hogy elfele nezzenek a haztol.

Ez vilagos, de lehetett volna olyan elrendezes, hogy a 30x30 m2 kozepen
all a 10x10 m2 -es alapteruletu haz.

: Aha. Gondolom nem nagyon van olyan sav, ami csak kicsit lenne zajos.
: Illetve olyan nagy teljesitmennyel kellene adnom, ami elnyomna a
: zavarast.

Gyakorlatilag nincsen kis mellekzaju sav. A foldi tv-adok 470-862 MHz-en
adnak (ha adnak), ez eleg kozel van mind a 433, mind a 868 MHz-es savhoz.
890-925 MHz-en a mobiltelefonok sugaroznak, 935-960 MHz-en a
mobiltelefonok adotornyai. Az elnyomasi problema csak azzal van, hogy
433 ill. 868 MHz-en meg ki sugaroz. Ilyen szempontbol a 433 MHz-es sav
elegge tele van, mert ez a regebbi (pl. drotnelkuli fejhallgatok), ezert
is ajanlottam a 868 MHz-et. Viszont mindenkeppen fonnall, hogy a veteli
jelszint ingadozik, tehat valahogy atlagolni kell.

: En inkabb a "Tavasz 17 pillanatara" gondolok

Ezt sosem lattam, tul fiatal vagyok hozza. ;-)

: Hogyan erzekelem az ado iranyat? Oda is kell egy (vagy ket) eros
: iranykarakterisztikaju antenna, nem? Ha ket antennat hasznalnek, akkor a
: gyengebb iranyaba kell fordulni, ha csak egyett, akkor a kocsinak
: folyton forgolodnia kell, hogy erzekelje, ha gyengul a jel. Jol
: gondolom?

Ket iranykarakterisztikaju antenna nem jo, mert a vevovel beallhatsz az
ado moge, ahol nem veszel jelet (vagy mindkettot forgatod). A vizcsapra
szerelt adonak en izotrop karakterisztikaju antennat tennek (botantenna).
A funyirora egy forgathato antenna kell, eros iranykarakterisztikaval
(lasd radarantenna a forgathato tukrevel), igy eleg az antennat forgatni,
nem kell egybol a funyirot.


Udv,
marky

> Celszeruen a test harom egymasra meroleges forgastengelyeibe eso
> lendkerekes elektromos motorokkal. Amikor bekapcsolod valamelyik motort,
> akkor a test ugyanezen forgastengelyen az ellenkezo iranyban kezd forogni az
> osszperdulet megmaradasa okan, majd amikor leallitod a motort, akkor a test
> forgasa is leall. Igy megfelelo ideig bekapcsolt motorral megfelelo szogu
> elforgatasok erhetok el.

  Lasd muholdak (pl. urtavcso). Alapotlet, hogy ha nincs kulso (jelentos)
ero, akkor az impulzusmomentum *osszessege* megmarad, ami kihasznalhato,
ha nem merev a test. Lehet allandoan forgo lendkerekekkel is csinalni
(emlekeim szerint ezt csinaljak a muholdak), ott a forgastengelyet kell
elmozditani a lendkereknek.

---------

> Az en
> elkepzelesem: a lathato feny kb. 400 nm savszelesseget fog at, tehat ha
> meg tudunk kulonboztetni 400 monokromatikus szint, akkor 1 nm-es
> hullamhosszkulonbseget lehet detektalni szemmel is. Tudna valaki errol
> kozelebbit irni?

  En ugy tudom, hogy a szem kozvetlenul hullamhosszat *nem* tud merni.
Van helyette negy fele erzekelosejt, amik kulonbozo (szeles) savban mernek
intenzitast (nagyjabol RGB es a harom osszege). Monokromatikus feny eseten
persze a negy intenzitasbol (illetve annak aranyabol) ki lehet szamolni
a hullamhosszat. Sot, harombol is lehet: en peldaul piros-zold
szintevesztokent ezt teszem (alig vannak mukodo piros erzekelok a szememben,
de a harom masik intenzitasbol meg tudom becsulni a piros szint is). Errol
anna lattam egy szep szemleltetest: ket targy, feher fenyben mindketto azonos 
szinu (piros). Ha viszont szinnel vilagitjuk meg, akkor latszik, hogy
nagyon mas modon alakult ki az a piros szin. Egyik targy a pirosat veri vissza,
masik a piros komplementere kivetelevel mindent.
  Amugy tudtommal a legjobb szinlatok (festok) kb. 6000 szint tudnak
megkulonboztetni, de ezekben benne vannak a kevert szinek is. Ebbol nagyon
durvan lehet becsulni is. Tegyuk fel, hogy az atlag intenzitas fix (elvegre
ez a dolga a pupillanak), igy igazabol csak 3 erzekelo van. Vonjunk kobgyokot
a 6000-bol, ami kb. 20. Vszg. ezzel osszemerheto szamu intenzitast tud
csatornankent megkulonboztetni a szem. Vszg. kicsit tobbet, de nem
nagysagrendekkel. Monokrom szin eseten csak ket csatornara van szukseg,
igy vszg. par szaz monokrom szint lat akinek igazan jo a szinlatasa.

Gyula

Kedves  HIX TUDOMANY olvasok.

A:   http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.pdf

      http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.doc

      http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.zip

  cimeken bemutatott aszimetrikus kettos inga dolgozat elemzoinek koszonom a 
valaszokat.
Elitelem azonban azokat az ontelt megjegyzeseket, amitol a tudomany nem 
latszik gazdagodni.

>Amugy az altudosokra - akik lihegve vetodnek a megmagyarazatlanra..
Erdekes hogy eppen azok emlegetik az alltudomanyt, akik az egyszeru 
mozgastorvenyekkel sincsennek tisztaba.

>Erdekesnek tartom, hogy a XXI.szazadban is jelen vannak a kulonfele
>ingas kiserletek.
Ez is a szerzo tudatlansaganak a jele.
Mi benne az erdekes? A tomeg kiemelese egy adott gr. ter erobol egyeduli 
informacio forrasi lehetoseg a ter viselkedeserol (egyenlore), miutan a sok 
miliardos "feny"-es kiserletek csodot mondanak. Konnyebb egy 'altudomany' 
kijelentesevel atlepni, letiporni mas munkajat, mint elemezni vagy 
ertelmezni?

>Vajon a szeizmologusok miert nem babralnak ilyen - ki tudja >mimindenre 
>fogekony eszkozokkel
Csinaljak, csak azt a "tudosok" nem tudjak.
80 %-os elorejelzet ertek el a magnesester valtozasainak  meresei alapjan.

>geofizikus, majd megtudom hogy miert nem dolgoznak meg a penzukert :)
Konnyebb dolgoztatni mint dolgozni.

>Eddig a vitaban elokerulo osszes temat, amirol Dezso azt allitotta >hogy 
>ismeretlen terulet, mar reg felderitettek, es a tananyag szerves >reszet 
>kepezik. Oktatjak is, nemis akarmilyen szinten, elojelhibak >nelkul :)
Konkretan mit takar az az "osszes"? Mert eddig egy olvaso sem irt rolla, 
hogy ezt mar ismerjuk? Vagy hianyoztak a fizika orakrol?

>>olyan muszerekre vagy keszulekekre, melyek titokzatos modon, >>esetleg 
>>mindossze csak kovethetetlenul, kaotikusan viselkednek,
>Az ilyen egzakt es igenyes meres-kiertekelestol en is
>kivagom a biztositekot!
Ez pedig mar nagy baj. A hibat egy villanyszerelo sem tudja javitani,
surgosen orvosi kezelesre szorul.
De lehet ok sem segitenek, mert:

>  Csakhat ahogy az orvosok is bedurrannak neha,


  Hat kedves tudosok, altudosok, ennyi a trefa, es most komolyra forditva a 
szot, meg senki sem valaszolt miert is forog a mehanikus szerkezet, 
mindenfele elektromos vagy magneses segitseg nelkul?
  Vagy mar ezt is tanitjak az iskolaban?? :-)
     Udv Csaba.





_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos: 
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

/*
A foldon lenne egy fix radioado es ket ultrahang vevo. A kocsin lenne
egy
radiovevo es ket ultrahang ado (egy az elejen, egy a vegen, hogy a
pozicioja
is egyertelmu legyen).
*/

En valami ilyesmire gondoltam:

@		..@
 .            ..
  . L1      ..L2
   .	   ..
    . 	.. 
     ..
     []
	
@; fix ultrahang ado, radio vevovel
[]; funyiro ultrahang vevovel, radio adoval.
.; elso meres
..;masodik meres

Ha a ket ultrahang ado pl 500ms kesletetessel ad egymashoz kepest akkor
csak egy vezerlojel kell. Ha ket ultarahang ado a kert vegen van
elhelyezve, akkor haromszogelesnel ki van zarva a rossz tukorpozicio.
Radioado es vevo keszen kaphato 433Mhz frekvenciara 10..50m hatotavval,
az ultrahang adot epietni kell, de a neten sok kiprobalt kapcsolas van.
En a funyiroba raknek egy pic vagy atmel mikrovezerlot, amiben van cpp
modul, ezzel nagyon pontosan, 16bit felbontassal lehet ido merni.
Mindket vezerlore van c fordito, a haromszogelest, stb meg tudja oldani
helyben. Sot ha nagyobbat hasznasz p atmega128 akkor akar minden bokor
pontos koordinatajat is be tudod taplalni. Az altalad leirt megoldasnal
valahogy tudatni kellene a funyiroval, hogy hol is van eppen, tehat a
radio hasznalatat nem tudnad ekerulni.

udv
Csaba