Na vegre:
>Minden pillanatban vege van
>annak az evezrednek, ami pontosan ezer evvel azelott kezdodot.
>Na. Tema lezarva. :-)

A szerzot vaskalapos dicseretben reszesitem.

>Azt sajnos nemt'om megmondani, hogy a repteri nyomasmeres adatai
>hany kilometeres korzetben ervenyesek, de valami azt sugja, hogy
>mondjuk 50 km-en belul nem okoz nagy hibat.
Ha szelcsend van, akkor pontos, meg nagyobb tavon is.
Minel nagyobb a szel, annal nagyobb lehet a hiba.

>epitomernok baratom egyszer meselte, terepgyakorlaton a tanar nem
>fogadott el 30 cm-es meresi
Nagyon helyes, ha lehet azzal a kukkerral pontosabban merni, akkor tessek
ugy dolgozni.

>Persze van amikor a mernokok is megelegszenek kisebb pontossaggal,
>peldaul a Marx teri (ma Nyugati ter) feluljaronal az epitkezest a ket
>vegen kezdtek; amikor elkeszultek, a kozepen valami 20 centi elteres
>mutatkozott...
En 60 centire emlekszem, de megelegedesrol szo sem volt, inkabb botranyrol.
Aztan konstrualtak egy oldalboritast a feluljarohoz, de ha jol megnezitek,
igy is latszik, hogy egy kicsit csale.

Janos

BUE'K mindenkinek!

Lenne egy kerdesem. Ha az idoszamitast nem 0-val, hanem 1-el kezdtek, akkor
i.sz. 1. jan. 01-en hany eves volt az aki i.e. 1 jan. 01-en szuletett?
A vonalzobol vagjunk ki egy darabot? Esetleg csinaljuk ugy, hogy az 1,25
cm-es tavolsagot 2,25-el jeloljuk? Tudom, hogy az idot nem cm-ben merjuk, de
miert dobnank el egy ennyire szemleletes analogiat?
Arra senki ne hivatkozzon, hogy akkor meg esetleg nem ismertek a 0-t stb.!
Krisztus sem akkor szuletett, hanem 6-8 evvel korabban (allitolag
elszamoltak).

Udv!
Sipi

Szevasztok!

Egykristaly rudakat zonas olvasztassal gyartanak es nem ontessel. A hutesnek
lassunak es egyenletesnek kell lennie. Ezert ketlem, hogy hosszaban
egykristaly, de szelteben polikr.-os drotot (nem sodrottat) lehetne gyartani
(kizartnak azert nem tartom, ha vki tud ilyen modszerrol, irja meg).

Egy muszeres es egy hi-fis emberke keresse meg egymast - volt mar ra
ajanlat -. A hi-fis adja oda a ketyerejet, amire ismert zajjal modulalt
220-at eresztenek. Ha atmegy vmi zaj a hi-on, az merheto. A zajt meg ugy
modulaljak ahogy akarjak. A meresi jegyzokonyvet meg kerjuk a listaval
kozolni.

Udv!
Sipi

>Mostanaban olvastam reszletesebb ismertetest az amerikai panceltoro
>uranfegyverrol. Vajon mi haszna lehet ennek a veszelyes hulladekoktol valo
>megszabadulason kivul? Az kiderult, hogy az uran viszonylag puha es nagy
>fajsulyu anyag. A BBC most eppen errol beszelt mellettem.

Az a haszna, hogy az uran nagyon nagy fajsulyu (20 g/cm3?) 2x annyi a
fajsulya mint az olomnak, ezert idealis anyag kinetikai fegyverek
lovedekmagjaba.
Panceltoro fegyvereknel kulonosen kritikus, hogy eleg kompakt legyen a
lovedek ami csak nagy surusegu maggal erheto el.
Talan meg olcsobb is, bar gyanitom, hogy csak azoknak az orszagoknak
eri meg igazan, akik urandusitokat uzemeltetnek... Ekkor ugyanis ingyen
van.
Hogy toxikusabb-e mint pl. a higany vagy a tobbi nehezfem amit szinten
hasznalnak ilyen lovedekekben, nem tudom. Nem vagyok biztos benne.

udv: VAti

Olah Gyorgy Nobel-dijasunkkal hallottam egy hazai riportot, melyben 
szamomra meglepeteskent, optimizmussal beszelt a jovo 
energia-gondjainak egy perspektivikus megoldasarol, az energia-cellarol, 
mely lehetove teszi szenhidrogenek elegetesevel elektromos energia 
eloallitasat. 
A szenhidrogen-kincs kimeritese nem jelenti a jovo generacioinak 
kisemmizeset, ugyanis mire a fosszilis keszletek elfogynak, 
addigra a tudosok kidolgozzak azokat a hatekony eljarasokat, melyekkel 
a legkori CO2-bol es vizbol mindazok a nyersanyagok es uzemanyagok 
eloallithatok lesznek, melyeket eddig foldgazbol, ill. koolajbol 
allitottunk elo. 
A tudos szerint atomeromuvek epitese elkerulhetetlen lesz.
Csak arrol nem esett szo, hogy a gazdasagosan kitermelheto
hasadoanyagokkal hogyan is allunk.

Udv: zoli

Regebben irtam egy legendaszeru tortenetrol, mely a computer-tomograf 
megalkotoinak matematikai bravurjarol szolt.
A Nobel-dijat a jelfeldolgozas szamitasainal alkalmazhato 
nagymervu egyszerusitesek felfedezese miatt kaptak.
Ennek lenyeget nem ismerem.
Az jutott mostanaban eszembe - a noi szepseg + spektrumanalizis +
rontgenszemek urugyen, hogy adott periodikus jelet, 
(amilyen a tomografianal is adodik ) nem csak Fourier-analizissel 
lehet komponenseire bontani, hanem egyenletek is felirhatok ra,
es az egyenletrendszer megoldasaval is megkaphatok a kivant
komponensek. ( bizonyos esetekben veges szamu egyenlet elegendo
Shannon tetelenek figyelembevetelevel)
Ugy tudom, hogy a tomografianal elbol egyenletrendszer megoldasa 
a feladat. Miert is ne lehetne az atvilagitva korbe-szkennelt 
objektumrol kapott jelet a Fourier-transzformacio mintajara 
kidolgozott, ahhoz hasonlo transzformacionak alavetni es megkapni 
a reteg belvilaganak informacioit ?
Ha eleve igy mukodik a dolog, akkor bocs, megint kestem
par evtizedet. :)

Egy masik ugy.( lehet, hogy mar kerdeztem is ?)
A szules elotti ultrahangvizsgalatnal az orvos lelkesen mutogat, 
hogy az ott a gyerek feje, az ott a laba, stb.
A szerencsetlen apa meg bamban bologat, es csodalkozik,
hogy a meglehetosen zavaros latvanybol az orvos mimindent
kepes felismerni. Miert az orvos a kep-konverter es a tolmacs ?
Miert nem lehet hasznalhatobb kepet kapni ?
En 10 eve lattam ilyen zavaros mozgoabrat, es nem voltam igazan
lenyugozve, csak meghatodva. Azota valtozott a helyzet ?

Udv: zoli

Tisztelt "hifizok", es szimpatizansok!

A moderator megelegelte itt a hifis vitat. Magam is egyetertek ebben
vele. Mar a legelejen javasoltam, hogy tereljuk at ezt a
. Ezert az ide nem valo, torolt leveleimet a hang
holnapi #1002. szamaban olvashatjatok. Ott tovabbra is allok a tobbe
es a kevesbe kedves vitapartnereim rendelkezesere. Udv, Peter.

 irta:

> Erdekes meg a 12 huros gitar esete, melynek megintcsak erdekes
> jellegzetes hangja van, holott, ha jol tudom ott a hur-parok
> azonos frekvenciara vannak hangolva, megis elso hallasra is
> megkulonboztetheto a hangja a szimpla hurok hangjatol.

Rosszul tudod. A hur-parok oktav kulonbseggel vannak hangolva.
Udv,
Peter
------------------------------------
            Török Péter
       
http://members.nbci.com/yang_and_co/
        +358 (40) 717 63 68

>Nem ertem, mit problemaztok meg mindig azzal a franya
>ezredforduloval. Minden pillanatban ezredfordulo van, es kesz.
>Minden pillanatban vege van annak az evezrednek, ami pontosan
>ezer evvel azelott kezdodot. Na. Tema lezarva. :-)

Stimmel. 2001. januar 1-jen 0 ora 0 perckor volt 2000 eves evforduloja
idoszamitasunk kezdetenek. Azok a franya sorszamok... Az idoszamitas
kezdetenek pillanataban ugyanis az 1. ev kezdodik, a 2. ev pedig
akkor, amikor az 1. ev mar _letelt_. Ahogyan az ujszulott is szuletese
pillanataban 1. evet eli (_betoltott eveinek szama pedig, 0, tehat 0
eves); a gyerek pedig abban a pillanatban, amikor elkezdi
tanulmanyait, az 1. osztalyba lep. A tema pedig sajnos nincs lezarva,
amig ezt mindenki meg nem erti.

Ferenc

Sziasztok, 

Igaza lehet Janosnak, hogy nem feltetlenul kell ujra spanyolviasz, 
ezt megtoldanam meg avval, hogy leteznek olyan programok, amik egy kis
barkacsolassal akar bolygopalyakat is szamolhatnak. 
 MD, molekuladinamikai szimulacionak hivjak a modszert. Abbol all, hogy 
veszunk egy marek reszecsket (atomot vagy molekulat), megadjuk a tomegeiket
es a kolcsonhatasukat leiro fuggvenyt, pl a gravitacios kepletet,
vagy a Coulomb kepletet, vagy egy anyagszerkezetben hasznalt bonyolultabb
kepletet. 
 Ezutan beallitjuk a reszecskek kezdeti helyet es kezdeti sebesseget, 
es hagyjuk a gepet szamolni. Nem tesz mast, mint numerikusan
megoldja a Newton egyenleteket, egyenkent a reszecskekre, vagyis
kiszamitja, hogy adott delta t ido mulva a reszecskek hova vandorolnak
a rajuk hato osszes ero hatasara.   
 Fizikai rendszerekre a modszer kivaloan mukodik, egyszerre tobb szaz 
atom mozgasat szoktak nezni, es nem is tart nagyon hosszu ideig a
futas. Ha csak harom-negy reszecske van, akkor a delta t -t
olyan kicsire vehetjuk, hogy elhanyagolhato lesz a kulonbseg aszerint,
hogy milyen numerikus modszerrel oldjuk meg a diffegyenleteket. 
 Ilyen programok sora talalhato a halozaton, mindenfele nyelven.

Es termeszetesen a csillagaszok is hasznalnak hasonlo programokat,
pl amikor a Holdra akarnak leszallitani egy urhajot, 
vagy a most mert adatokbol visszaszamoljak, hogy milyen messze keringett
a Hold a Fold korul nehany milliard evvel ezelott.

Laci

A jitter-rol jutott eszembe.
   A regebbi PC-kben CD masolas kozben a hangkartyan, akarmilyen minosegu is
volt, egyszer atment a CD tartalma. Emiatt egy kozepes vagy gyenge minosegu
AD/DA konverzio utan a CD nem szolt ugy, mint az eredeti, de azert megiscsak
le lehetett masolni.
   Manapsag, egy normalisan osszerakott rendszeren mod van arra, hogy
kozvetlenul a binaris infot masolja az ember, ilyenkor csak a mechanikai
hibak, mint a jitter vagy karcolas a lemezen, jaszthat kozbe. Egy jobb progi
azonban meri az olvasott egy irt adatmennyiseget, tobbszorosen olvas, mint
ir, igy a jitter kikuszobolheto. Az ujabb CD olvasokon (nekem Plextor van) a
hibas olvasas utani ujraolvasast (mennyiszer, es milyen puffer melysegben)
is lehet allitani. 

Domokos Laszlo

A termeszetes uranban kb. 0.7% 235 tomegszamu izotop van, a tobbi mind
238-as. Bombaba es normal atomeromube gyakorlatilag csak az elobbi jo, az
utobbinak eleg szuk a felhasznalasi terulete (tenyesztoreaktorokba vagy
hidrogenbombak kopenyere hasznalhato). Az urandusitas "mellektermekekent"
keletkezo nagy mennyisegu szegenyitett, azaz minimalis 235 tartalmu uranra
a laposfejuek tettek ra a kezuket, mert a rombolo loszerek kopeny-anyaga
irant tamasztott kovetelmenyeknek megfelel: olcso, sok van belole, es nagy
a fajsulya. Panceltoro lovedek celjara pl. urankarbidkent alkalmazhato.

Az U238 felezesi ideje kb 4.5 milliard ev, ez azt jelenti, hogy egy cm3
(kb 20 gramm) szegenyitett uranban masodpercenkent kb 360 ezer spontan
bomlas tortenik.

Udv///Laci

> a tudos szerint atomeromuvek epitese elkerulhetetlen lesz.
> Csak arrol nem esett szo, hogy a gazdasagosan kitermelheto
> hasadoanyagokkal hogyan is allunk.

Ugy becsulik, hogy 235-os uranbol a gazdasagosan kitermelheto
keszletek kb 40-50 evet adnak, ha arra all at az energiatermeles.
A 238-as tovabbi nehany szaz evet, csak ahhoz kellenek ugye a
tenyesztoreaktorok. Fel evezred talan mar eleg lesz egy mukodo
es pozitiv energiamerlegu fuzios reaktor kidolgozasara...

Laci

Thus spake HIX TUDOMANY:

>   Abbol is lehet... de ennek meg _kell_ latszania akkor egy 1kHz-es
> szinuszon es negyszogon is. De lehet merni akarmilyen masik frekvencian.

Ebben nem vagyok biztos...

> > Azok nyilvan meg sem felelnenek hiend celra.
>   Milyen tapegyseg felel meg hiend celra? En latatlanban azt mondom,
> hogy egy labortap egy-ket nagysagrenddel felulmulja a barmelyik
> tapegyseged minoseget...

Ebben sem...

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"This message has been typed with 100% recycled electrons"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> a hang. De ez nem hulladek. Szinte minden hifi cucc ilyen. Tobbnyire
> a halozati trafo asszimetriajabol adodik. Nem is lenne jo, ha
> szimmetrikusra tekernek, hiszen akkor atlagos lenne a szoras [bar

Nem azert szar mert asszimetrikus (bar azt nagyon egyszeruen el lehetne
kerulni, igenytelenseg hogy nem teszik meg) hanem az hogy egyaltalan
ilyen merteku ez a karos csatolas, ekkora kapacitas van a primer es
szekunder oldal kozott. Kapcsolouzemu tappal lenyegesen kisebb kapacitas
lenne elerheto... (kisebb trafo, kisebb menetszamok, a primer es szekunder
kozott pajzs, a termelt zajt ki lehetne szurni) Azt hittem hogy erre a
problemara en jottem ra, ha mindenki tudott rola hogy-hogy nem tettek
semmit ellene a hifi gyartok?
  Az egykristalyos kabel helyett egyszeruen szimmetrikusra kellett volna
csinalni az osszekotteteseket, a halozati kabelbe jo nagy kozos modusu
fojtokat kellett volna tenni, gondoskodni a primer es szekunder megfelelo
arnyekolasarol, es az egysegeket _jo vastag_ kabellel kulon osszekotni.
Probalt mar valaki gondolkodni?

> akarodzik ezt elvegezni. Es eleve kerdeses, hogy talalhatoak hangot
> nem degradalo muszerek. Van csoves, keves alkatreszbol allo muszer?

Csoves? :)))
Szerintem eleg lenne egy 24++ bites AD konverter, sziliciumbol.
Van olyan amelyre garantaljak hogy +- 1 LSB-t tevedhet.
Nehany 100kHz-el mintavetelezve, az eredmenyt megfeleloen analizalva
minden kiderul. Tevedes kizarva.

> A muszerek jellemzoen nagyon bonyolult, felvezetos, erosen
> visszacsatolt aramkoruek. Ott meg a tapasztalat szerint eltunik a
> hiend csodaja.

En nem tapasztaltam... AD konverterben nincs visszacsatolas ha csak nem
delta-szigma rendszeru.

> szoktatott szemmel maguk a fizikusok figyeltek a tesztfolyadekban
> bizonyos sugarzas hatasara olykor keletkezo egyetlen kibocsajtott
> foton fenyet. Mert nem volt akkoriban erre kepes muszer. De szemuk
> az volt.]

Valoszinuleg egy idoben a hanggal is igy voltunk, szerencsere ma mar
sokkal erzekenyebb muszereket keszitunk mint a sajat erzekszerveink.

> roviden: "Their fast response time and high current capability is
> desirable, but their soft recovery and lack of ringing and overshoot
> places them a big step beyond other high speed diodes which have
> much higher noise and distorsion. Replacing your diode bridges which
> these will beyond significant improvement including increased
> dynamics, dramaticallly lower noise, and reduced grain and glare.
> Please note, that the soft recovery charasteristic of these diodes
> is far more important than the absulute speed of one tho other."

Hat igen, szamottevo kulonbseg van egy jo es egy rossz dioda kozott.
A tevedes ott van hogy pl az 1n4007 nem rossz dioda, sot 50Hz-en
nagyon kivaloan mukodik, jo kozelitessel elmeleti idealis diodanak
tekintheto! A fentiek egyreszt rossz megkozelitesen alapulnak, sot
elvi ellentmondas is van benne!
  Igaz hogy az egyeniranyitas zajos dolog, es egy (igen kicsi) reszet
a zajnak a diodak okozzak. Sajnos tokeletes diodakkal is jelentos zaj
fog keletkezni, melyet csak olyan aramkorrel lehetne kikuszobolni,
mely a halozati oldalrol allando ellenallaskent viselkedik, szinuszos
aram folyik rajta. Ez Power Factor Corrector aramkorokkel megoldhato,
melyek _mind_ kapcsolouzemben mukodnek, amit a hifisek valamiert
gyulolnek... Tegyuk fel hogy valahogy megoldottuk a zajmentes
egyeniranyitast, ekkor is szurnunk kell a halozat felol erkezo, mas
keszulekek altal termelt, legkorbol osszeszedett zajokat. Rossz az
a hozzaallas, hogy ha a diodakat kicsereljuk, minden zaj mexunik!
Mindenkeppen szurni kell. Akkor pedig mar teljesen mindegy a diodak
minosege, ha kepesek beleszolni a hangminosegbe, akkor minden kulso
zaj is ugyanugy bele fog szolni.
  Az ellentmondas ott van, hogy az allitas szerint a FRED diodakkal
nagyobb dinamika erheto el. Ez ugy lehetseges, hogy novekvo terhelesnel
a diodakon eso feszultseg kevesbe no mint a hagyomanyos diodak eseten.
Ekkor viszont elesebbek, keskenyebbek es magasabbak lesznek a puffert
tolto aram-tuskek, sokkal tobb felharmonikust, zajt termelve!
Eppen a hagyomanyos diodak termelnenek kevesebb zajt, de nem sokkal,
sot a dinamika sem lenne erzekelhetoen kisebb. Ilyen szempontbol alig
van kulonbseg 50Hz-en az 1n4007 es egy fred kozott. Inkabb egy jo fajta
Schottky tudna alazni a hagyomanyos diodakat... Alacsony feszultsegen
(<100V) nem erdemes FRED-et hasznalni, a Schottky-k minden parameterukben
sokkal jobbak, sajnos nem nagyon van olyan amely 100V-nal tobbet birna.
Jellemzo hogy az IRF-nel 1kV-os a legkisebb (!) FRED.
  A lenyegi kulonbseg, hogy nyitasbol zarasba kapcsolva egy ideig meg
a diodak vezetnek, rovid ideig hatalmas aram folyhat keresztul rajtuk.
Ez az aram-tuske szinten zajok forrasa lehet. A fast recovery diodaknal
ez az ido sokkal kisebb mint a hagyomanyos diodaknal, de az aram nagyobb
is lehet, viszont megadnak ra maximalis erteket, sot az egesz impulzus
maximalis energiajat is. (avalanche energy) Az eszkoz altal elnyelt
energiaimpulzus aranyos a vezeteken tovahalado/kisugarzott energiaval.
Egy szep sima lassan valtozo 50Hz-es szinusz eseten semmi jelentosege
az egesznek!

> Dehogy is. Skin effekttel egyutt azert sokkal, sok nagysagrenddel
> inkabb hossziranyban tortenik az elektronaramlas. Es a hifis jo
> kabelek jellemzoen sok kis atmeroju onalloan szigetelt vezetek litze
> kotegebol allnak. Ilyen kis atmeroknel a skin effekt nem jatszik

Pont a skin miatt ilyenek a kabelek.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Persze van amikor a mernokok is megelegszenek kisebb pontossaggal,
> peldaul a Marx teri (ma Nyugati ter) feluljaronal az epitkezest a ket
> vegen kezdtek; amikor elkeszultek, a kozepen valami 20 centi elteres
> mutatkozott...

Es akkor kerekitettek... Vagy az egy masik vicc? :)

-- 
VF

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Nekem muszerben vannak ilyen problemaim egy Xenonlampa taplalasanal, onnan
> vagyok ilyen jolertesult tapegysegugyileg. Pedig csak 75W-os, de akkorakat
> lehet szivni mint ide Lachaza.
> 
> At fogunk terni kapcsolouzemu tapra az analog helyett.

Erdekel a tema! Tudok segiteni?

> Istvan

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Amelyek nem jok a szaggatostapba! :-) Mert tul nagyok. :-))
> Miert gondolod, hogy a nagyfrekis viselkedes az egyetlen fontos
> parameter?

Mert megfeleloen alacsony frekvencian _minden_ kondenzator igen
kivaloan viselkedik. Trivialis, nem? Az olyan kondenzator mely
jol mukodik pl 1GHz-en, tuti hogy alacsony frekvencian sem fog
meglepeteseket okozni.

> Valoban van a hazi hasznaltra szant hifikben sok olyan "hanyagsag",
> ami a profi [labor] cuccokbol hianyzik. De hat ezekkel egyutt kell

Akkor talan itt kene korulnezni a monokristalyos kabel helyett.

> Hat ezzel is csak a mar elment liftre lehetne felszallni igyekezni.
> Paternoszter eseten [szinuszjel] persze ez is mukodik. Mindenfele
> utolagos szabalyzas [ellencsatolas] jelalaktorzulast okoz egy
> szabalytalan jelben. Mert nem hat azonnal.

Az erosito osszes tozitasat fel lehet deriteni, lehet modellezni,
lehet inverz konvoluciot tervezni, mely pont kiejti az erosito
hibait. A mi alkalmazasunkban alacsony frekvenciaju, periodikus
jeleket kellett kiadni, am nem mindennapi pontossaggal.
(fel ezrelek volt a specifikacio)

> >>Minek valamit jol megcsinalni? Utana ugy is jon valami rossz.
> >>Akkor mar legyen az elotte levo is rossz.
> >Minden rendszer annyit tud, amennyit a leggyengebb lancszeme.
> Ez az allitas, ez a nezet a hifi [es meg sok minden mas] rakfeneje.
> Mennyire hajlamosak vagyunk alapjaiban teves, de elterjedt
> kozhelyeket gondolkodas nelkul atvenni....

Amint latod, a kozhely ezuttal kivaloan bevalik!
Te is elismered a hibakat. Tulajdonkeppen nem tudom mirol vitatkozunk,
a kovetendo ut ismert.

> abszolut felrevezeto. Mincs egyetlen parameter, amely osszessegeben
> jellemezne egy keszulek, vagy rendszer hangat. Meg osszessegukben

De van, pl zaj. Ha egy fokozat zajos, akkor az egesz rendszer az.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Billy, most mar kikapcsolhatom a szamitogepem?