Kedves math,

velemenyem szerint a paradoxon feloldasa nem ott kell tortenjen, ahol Te
probalod.
A feladat ugy is feladhato lett volna, hogy adott a megszamlalhatoan
vegtelen szamu
golyo, elore megszamozva. Igy az ellenerved a szamozas definialtsaganak
nem-egyer-
telmusegerol nem allna meg a helyet. Szerintem a paradoxon nem is
letezik. Csak egy
kis trukk van a dologban, gyakorlati feladatkent interpretaltak valamit,
ami nem gya-
korlati. (Ilyesmirol szol egyebkent a torpes mese is, amit a Ferinek
ajanlottam.)
Hiszen vegtelen sok golyoval nem lehet pakolosat jatszani igazabol...
Abban az ELMELETI allitasban pedig, hogy "egy megszamlalhatoan vegtelen
halmazbol
el lehet hagyni megszamlalhatoan vegtelen sok elemet ugy is, hogy 0
maradjon illetve ugy is,
hogy megszamlalhatoan vegtelen maradjon", nincs semmi paradoxon.
(Legfeljebb Takacs
Ferit zavarhatja... bocs, Feri :-))

eb

Egy szukebb koru levelezesi listan is felmerult a kerdes, melyre
Elblinger Ferenc
baratom, gyakorlo kozepiskolai fizikatanar is reagalt. Engedelyevel,
velemenyet
itt is megjelentetnem, mert talan mas megvilagitasbol is mutatja a
dolgokat:

"Mint erintett, azt hiszem nekem is illik megszolalnom:
1. A bajok nem a kozepiskolaban kezdodnek, hanem az altalanos
iskolakban. Mar itt is az utolsa tantargy a fizika a nepszerusegi
listan. Akinek van altalanos iskolas gyereke annak biztos sok ujdonsagot

nem mondtam.
2. Ennek a nepszerutlensegnek csak egyik resze adodik abbol, hogy
velemenyem szerint elhibezott (volt) az altalanos iskolai fizika
koncepcioja.
3. A nepszerutlenseg oka valojaban sokkal melyebben rejlik. 1968-ig a
fizika nepszerusegevel nem volt semmi baj. Hirosima és Nagasaki
"atomsokkja" sem ereztette hatasat. (Tucatnyi profi kosarlabda vagy
baseball csapat az erot hirdeto "Atomic" jelzovel nepszerusitette
magat.)
De a fogyasztoi tarsadalombol kiabrandult uj "beat- generacio" a rossz
 e'lete'rze'se'nek okat a technokrata allamban latta. Vilagnezeti valtas

vette kezdetet, amit ma a modern-posztmodern valtassal irunk le. A
posztmodern vezeto tudomany filozofusai, kulonosen Paul
Feyerabend, vilagosan meg is fogalamzta az uj vilagszemlaleti igenyt: A
tudomany es az allam szetvalasztasa, a tudomany kizarolagossa'ga'nak
megszuntetese stb. (Feyerabend odaig is elment, hogy szerinte a ma'gia
oktatasa ugyanolyan letjogosult, mint a tudomanye.)
4. Ezeket a tendenciakat Europaban Csernobil felfokozta.(Nalunk a
rendszervaltassal  felerositve.)
5. A '68-as generacio most van hatalmon az allamok elen. (Lasd peldaul
Joschka Fischer eseteit) Ennek kovetkezmenyei nyilvanvaloak.
6. Sajnos az okatatas vilagszerte nem tenni probal a tudomanyok
nepszerusegenek visszaszerze'se'e'rt, hanem ele'be megy a "kozizlesnek",

kiszoritja az oktatasbol. (Az uj nemzeti alaptantervunk a
termeszettudomanyos orak szamat 2/3-ra csokkentette.)
7. Neha mondanak olyant, hogy a XXI.sz. a tudomany szazada lesz. En mar
csak rohogni tudok ezen...
Bocs a hosszu leve'le'rt.
udv:
elbi

eb

>
>A Fizika Kultortortenetet mostanaban megint lattam a konyves-
>boltokban, 9800 re'nes forintert lehet kapni. -- M.L.

Sot, CD ROM-on is van.

Bruno,


>Ennel egyszerubb, ha egy akkumulatort veszel, mert ott a kimeneti aram
>novekedesehez mindig csokkeno kapocsfeszultseg tartozik, es megfelelo
>referenciairanyokkal a hanyados lehet negativ erteku.
Igen, ezt emlegettem nemolyreg. Sot, megfelelo referenciairanyokkal akarmi
lehet negativ erteku.
Megegyezes, hogy altalaban olyan referenciairanyokat hasznalunk, hogy az
energia pozitiv legyen, amikor elektromosbol pld. hove alakul.

>az esetek tobbsegeben a ket pont kozotti feszultseg es a ket pont kozott
>folyo aram hanyadosat nem szoktuk ellenallasnak nevezni.
Valoban nem szoktuk. Csak nem egyeztunk meg arrol, hogy mikor lehet
megis....

>Nem csak azert
>mert erre szolgal az impedancia szo,
Az impedancia valoban egy nagyon altalanos kifejezes. Ha van neki valos
resze, akkor mar kozeledunk az ellenallashoz. Ha csak valos resze van, es a
valos resz pozitiv, esetleg mar szerinted is lehet ellenallasnak nevezni.
Bar egy csomo esetben fizikailag semmi koze az ohmos ellenallashoz.

>csupan egy ellenallassal azonos egysegben, ohm-ban megadott, de az
>ellenallastol lenyegesen eltero mennyiseggel van dolgunk,
Ugy, bizony. Epp nem "ellenall" az aramnak, hanem egyenesen "hajtja".

>Ugyan igy nem ellenallas a
>hibrid negypolusparameterek kozott talalhato h11 sem fizikai,
>elektrotechnikai ertelembe habar az egyszeruseg kedveert 'bemeneti
>ellenallasnak' is szokas nevezni.
Na itt a bibi. Mert ha egy ellenallashalozatbol csinalsz negypolust, vagy
inkabb ketpoluspart, akkor a h11 bizony mindenfele ertelemben ellenallas. Ha
egy tranzisztort vizsgalsz, akkor kevert a helyzet. A h11 tartalmazza a
bazisreteg ohmikus ellenallasat, meg a pn atmeneten eso feszultseget, aminek
semmi koze az ohmos feszultsegeseshez. Nagyobb frekvencian kapacitiv tagok
is jonnek, de ezt hagyjuk. Kisfrekvencian megis, ahogy irod, bemeneti
ellenallaskent emlegetjuk.

>>Rendben. A nezopontok vilagosak, bar eltérnek.
>>Akkor terjunk vissza a homersekletre. Az van-e negativ?
>
>Azt hiszem a kerdes lenyegesen egyszerubb, hiszen sem a tomegnek, sem az
>energianak nem tulajdonitunk negativ erteket, kezenfekvo, hogy egy
>kizarolag pozitiv erteku skalat valasszunk. Termeszetes a ma eloallithato,
>vagy talalhato leghidegebbnel valoszinuleg talalnak hidegebbet, de ez csak
>a skala kezdopontjanak  a gyakorlatban eszrevehetetlen modositast
>jelenthet. Persze, arrol kezdunk beszelni, hogy nem az az abszolut, ami
>eddig, nem az a hideg, ami hideg
Nem errol van szo.
Az abszolut homersekleti skalat tekintve van e negativ homerseklet ?
Amirol egyebkent nehany szammal ezelott, ha jol ertem az a konszenzus
szuletett, hogy a termodinamikai ertelemben a negativ (differencialis)
homerseklet jol definialhato, es hasznos fogalom. A statisztikus fizikai
definicio persze nem engedi meg a vegtelen es a negativ homerseklet
letezeset, de agy csomo rendszer nem is kezelheto statisztikus fizikai
modszerekkel.
Tiztelettel,,
Janos

>>>A Fizika Kultortortenetet mostanaban megint lattam a konyves-
boltokban, 9800 re'nes forintert lehet kapni. -- M.L.<<<

Es a nyomdatechnikajan is sporoltak az eredetihez kepest.
udv, Sanyi

Üdv mindenkinek.
Lehet hogy most hülyeséget kérdezek, de hátha másban is felmerült már ez
a kérdés.

Szóval: biztos mindenki ismeri azt az elméletet hogy ha egy űrhajót
fénysebesség
közeli sebességre gyorsítunk (a földhöz képest), akkor akkor a hajó
sajátideje
a földi időhöz képest lelassul, így az űrhajósok nem a saját korukba
érkeznek
vissza a Földere, hanem pl. 200 évvel később, mikőzben ők csak pár évet
öregedtek.
Mindez rendben is lenne, csakhogy a rel. elmélet szerint nincs viszonyítási
alap
a világegyetemben, azaz minden relatív.
Ha nem lehet eldönteni hogy a Föld megy fény s. közeli
sebességgel a hajóhoz képest, vagy az űrhajó megy fény s közeli seb.-el.
a Földhöz képest, akkor miért pont az űrhajó sajátideje lassul le a földéhez
képest, és miért nem fordítva?
Akkor most hogy van ez?

segítsetek..:Tom

Kuldi: Sarkadi Dezso E-mail: 
Targy: semleges atomok tomegenek kialakulasa
Mai ismereteink szerint az atomok tulnyomo reszenek kialakulasa
igen magas homersekleten tortenik fuzios folyamatok reven, igy
peldaul a szupernovakban.
Egy szupernovat magas homersekletu fekete testnek tekintjuk,
rovid elete soran hatalmas mennyisegu energiat sugaroz ki,
reszben homersekleti sugarzassal, reszben korpuszkularis sugarzassal.
Ezaltal a szupenova "tomeghianyos" lesz, mely tomeghiany bizonyos resze
az egyes atommagok tomeghianyava alakulhat at, azaz letrejohetnek a
kulonbozo tomegszamu atomok a konnyuektol a legnehezebbig.
A homersekleti sugarzas altal kibocsatott EM energia elmeletileg ismert a
Planck torveny alapjan. Kerdes, hogy altalanosithato-e a Planck
sugarzasi torveny ugy, hogy szamot adjon a semleges atomok tomeghianyarol.
Ezt a problemat mar regen megvizsgaltam es nagyon egyszeru, de ugyanakkor
meglepoen jo eredmenyre jutottam. Az ismert, hogy a fekete test homerseklettol
fuggoen egy adott delta-f frekvenciasavban mennyi energiat sugaroz ki.
Az atommagok kotesi energiaja durvan a tomegszammal aranyos.
A fekete test altal a delta-f frekvenciasavban kisugarzott energia a frekvencia
negyzetevel aranyos. Ebbol a ket megallapitasbol kovetkezik, hogy az egyes
atommagokhoz tartozo "magfrekvencia" a tomegszam negyzetgyokevel aranyos.
Ennek alapjan ugy altalanositottam Planck sugarzasi torvenyet,
hogy a semleges atomok kiserleti tomegei a tomegszam gyokenek, azaz a
 "magfrekvencia" fuggvenyeben jo kozelitesben kiszamithatoak legyenek.
A keplet a kovetkezo ( M(A) = semleges atomtomeg):

M(A) = M0 * F^2 * {1 - Q^5 * [(1+F+F^2) / (X^F - 1) + 3 * F^3  / (Y^F - 1) ] }

ahol M0 es Q illesztesi parameterek,  F = SQRT(A)="magfrekvencia",
valamint  X=1/(4*Q), Y = 2 * X.  A kepletet kb. 350 izobar semleges atomra
illesztettem (a magok Coulomb-kolcsonhatast elhanyagolva) es egy szazalek
alatti atlagos pontossagot tudtam elerni (nyilvan a nagyon konnyu atomoknal
pontatlan).  Az illesztesi parameterek optimalis ertekei:

M0 = 948.417 MeV  (kb. 9 muon tomegevel egyenlo)
Q = 0.21795 (dimenziotlan)

A keplet szerint a semleges atomok keletkezeseben az elektromagneses
kolcsonhatason kivul meg harom kolcsonhatas is szerepel. Mind a negy
kolcsonhatas altal kisugarzott kvantumreszecske bozon tipusu.
Az EM sugarzas maximumabol a SUPERNOVA homerseklete visszaszamolhato.
Szivesen fogadom az eszreveteleket.
Kulonosen erdekelne ennel egyszerubb keplet, akar fizikai hatter nelkul is.
(A felempirikus tomegformulat mar regota ismerem, termeszetesen.)

Udvozlettel Sarkadi Dezso

Sziasztok!
Megegyszer koszi a multkori feladathoz nyujtott segitsegeteket!
Most van egy uj feladatom:

Bizonyitsuk be, hogy egyetlen olyan szamrendszer van, amelyben van olyan
haromjegyu szam, amelyik ketszer akkora, mint az ugyanezekkel a
szamjegyekkel ugyanolyan sorrendben felirt tizes szamrendszerbeli szam.

Udv: Adam

Sziasztok !

Ha az Egely-kerek fordulatszama es az egeszsegi allapot
kapcsolatba hozhato lenne egymassal, akkor azt klinikai
vizsgalatokkal mar regesreg alatamaszthattak volna,
es diagnosztikai celra alkalmaznak.
Egely legbolkapott kibuvokkal reagal, amikor a kere'k meg sem moccan
az egyik kez kozelsegetol, mig a masiktol forogni kezd.
Az agyfeltekek eltero aktivitasarol kezd filozofalni.
Erre vonatkozo felteveset tobbfe'le modon ellenorizni lehetne,
ha egyaltalan igazolni akarna', vagy megkovetelnek tole.
Pl. manapsag mar pozitronemisszios tomograffal akar lathatova is
teheto az agyi aktivitas, 5mm-es felbontasban.
Agyfeltekek kulon-kulon elaltatasa is megoldhato kontrollkiserletekhez,
es ez regi dolog. Mindezeknel egyszerubb kiserletekkel
is vegere lehetne jarni, hogy a muszernek titulalt herkentyu
hasznalhato-e valamire, vagy - eppen ellenkezoleg - felelotlenul
reklamozott, felrevezetesre alkalmas eszkozrol van szo.
Egely nyilatkozataiban es cikkeiben ugyan megprobal igenyes
kutato es fejleszto szerepben tetszelegni, de kilog a lolab,
hogy ez csak porhinto szerepjatszas, valodi tartalom nelkul.

Udv: zoli

Valami frappans definiciot kene latni az ellenallas fogalmarol
ahhoz, hogy a negativ ellenallas mibenlete egyertelmu legyen.

Nehany pelda arra, hogy enelkul mifele onkenyes szempontok
merulhetnek fel:

1. A negativ ellenallas feszultseg hatasara hot von el
   a kornyezetebol.
2. Negativ ellenallasokbol csillapito tag helyett
   erositot nyerunk.
3. Ha aramot pumpalunk at, inverz feszultseg esik rajta
   a kozonseges ellenallashoz kepest.
   Ha pedig sorbakotunk R-rel -R-t, rovidzarat kapunk,
   mely  amiatt lesz zajtalan, mert a negativ ellenallas zaja
   termeszetszeruleg negativ. :)

A negativ surlodas milyen lenne ?  Erintetlenul allo futoszalag,
melyre ha raulunk gyorsulni kezd, es huti a fenekunket ? :)

Udv: zoli

Koszonom Almasy Lacinak a pontositasokat.
En az egeszet kulonosebb utananezes nelkul kovettem el.
A legnagyobb tevedesem az 5kW/m2 volt, de azert ugy erzem, a
nagysagrendekben olyan szornyu hibak nem voltak. Minden ezekbol levont
kovetkeztetes (foleg az ember sajat nagysagarol, mindenhatosagarol
alktotott kepe tekinteteben) tovabbra is aranylag helytallo, nemde?

Amugy nem lehet egyeterteni ilyenfajta nagysagrendi becslesekkel,
szamitasokkal? En eleg gyakran alkalazom, nem mindig van ertelme a pontos
adatok megszerzesenek, ha valami kvalitativ kepet szeretnek pontosabbra
valtani.
Pl:
>A nap terfogata 1,77e27 m3, tehat kevesebb, mint 0,8W/m3 ho keletkezik
 ....
>************************
>ezzel szemben egy halozati adat :
>
>Solar radius (Rs)     6.953 E 8 [m]
>http://physics.open.ac.uk/~rogley/Astronomy/constants.html
>ezzel szamolva  a Nap terfogata 1.408 * 10^27 m3
A ket adat kozott a tema szempontjabo semmi kulonbseg nincs. En pl siman
1,5e6km atmerovel szamotam, holott van lapultsag is, nem konnyu pontosan
kiszamitani .. de minek is kellene?

hjozsi

Udv!

> Felado :  [Romania]
> Temakor: sejtautomata ( 44 sor )
> Masreszt azt is megcsinalhatjuk, hogy a siklokat fordulasra
> kenyszeritve Egy hurkot hozunk letre, amelyben a siklok sorozata
> kodolja az informaciot.
>
> Ennek a megvalositasa nagyon pontos tervezest igenyelne,
> mert ha egy siklo elszabadul, teljes kaossza valtoztatja az egesz
> rendszert.

Szerintem te meg nem lattal kekhalalt Windows NT-n, amikor egy program (siklo)
1-2
hibas bit miatt elszabadul.

Az igazi szamitogepek ugyanigy reagalnak egy hibas utasitasra.

De emlithetnem a deja'vu hibat is a Matrixban...:-))))

Istvan

>Felado: 
>Ezt meg Napfogyatkozas idejen tapasztalhatjuk. Ismert, hogy
>napfogyatkozas idejen hirtelen megszunik a dagaly. Egyes
>szuklatokoru tudosok meg azt mondjak, hogy ilyenkor a legnagyobb.
Sajnalom, hogy minden probalkozasom ellenere nem sikerult bepreseljem az
inga altal leirt grafikont, mely a majus 5-odikei bolygok sorakozaskor
keszult, de igyekszem, hogy a kesobiekben bemutassam.
A Jupiter- Mars konjunkcio idejen gyonyoru gorbek igazoljak a tomegekkel
valo muveleteket. Viszont a bolygonk tavolodasat a Naptol a  sajat haladasi
sebessegenek elvesztese is okozhatja, amiert pedig csak a gravitacio lehet a
felelos.
Udv mindenkinek, Csaba.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

Einstein termeszetesen a fotoelektromos hatasert kapott
Nobelcsontot. Kevertem a legkorabbi jelentos munkajaval. Sajnalom a
tevedest es koszonom a helyreigazitast.  Udv, Peter.

Attila:
>  Nagyban fuzodik Einstein nevehez a kvantummechanika, sok tekintetben
> vitte elore. A dolog furcsasaga, hogy sosem hitt benne. Nem hitte el a
> hatarozatlansagot, a veletlen szerepet. "Isten nem kockajatekos"-
> mondta.
mint ahogy em is kell elhinni. A Heisenberg relacio nem azt mondja, hogy a
Planck-alando alatti tartomanyban veletlen van, hanem azt, hogy az alatt nem
tudunkmereseket veghezvinni. Tehat egesz pontosan az alatt nem tudjuk
ellenorizni, igazolni, elodonteni, hogy determinisztikus vagy veletlen a
vilag. Ergo nem ertelmes felvetni ezt a kerdest.
Mivel nem tudunkmereseket vegezni, ezert az informaciohiany miatt
valoszinusegi modellekkel irjuk le ezt a vilagot, de ez nem jelenti azt,
hogy valoban veletlen jelensegrol van szo. Mert peldaul amint nemreg
elhangzott van statisztikus gazelmelet is, ami a kezelheteten szamitas-igeny
miatt lett sikeresen bevezetve. Ott egy szamitasi problema, itt egy meresi
problemarol van szo.
Ha valamikor valaki felfedez egy modszert a Planck allando tartomany alatti
meresre, akkor a Heisenberg-relacio azon nyomban ervenyet veszti. Peldaul
lenne egy olyan reszecske, amely kisebb energiaval tud ugyanolyan pontos
lenni, mint a feny. (Ezzel persze alapveto mas torvenyek is megdolnenek.)

math

Kozma Laszlo:
> Mas:
> ha egy ilyen oriasi sejtautomataban kialakulna ertelmes elet,
> rajohetne-e,
> hogy o csak egy sejtautomata resze, egyaltalan volna-e ennek ra nezve
>
> barmilyen jelentosege?

az intelligens elet rajohet a sejtautomata szabalyrendszerere. tehat ha
tokeletesen megismeri, akkor rajohet, hogy az o vilaga egy absztrakt
sejtautomata. de amennyiben a szimulacio tokeletes es senki nem ad
informaciot bele, akkor ezen tul semmire nem johet ra (hogy milyen hardweren
fut az automata, vagy fut-e egyaltalan valami hardweren?). ha pedig valaki
belevinne azt a kinyilatkoztatast, hogy "te egy Pentium III markajelu
processoron futo szimulacio resze vagy", akkor (i) nemigen ertene, hog ymi
az a Pentium III (ii) semmifele modon nem tudna ezt ellenorzini. magyarul ha
hisz a kinyiatkoztatasban, akkor konnyeden atverheto.
velemenyem szerint egy ilyen civilizaioban lennenek
1) tudosok, akik azt allitanak, hogy a vilagot egy absztrakt sejtautomata
modell irja le, es kesz ennyi
2) lennenek mindenfele vallasok mindenfele istenekrol, mindenfele
bugyutasagokkal teli
3) meg veletlenul sem lenne olyan vallas, hogy "mi egy Pentium III-an
futunk" ennek eltalalasahoz ugyanis mindenfele igazolhatosag nelkul 0 esely
van.
4) meg amennyiben a kinyilatkoztatast bedobnank is, akkor sem biztos, hogy
az lenne az uralkodo vallas.
5) a kinyilatkoztatas csak akkor lenne hatasos, ha valami nagyon hatasos
demonstracioval elne a program futtatoja arrol, hogy "o az isten"

varhatoan tehat a tudosok mondananak legtobb igazsagot es legkevesebb
butasagot.

a mi vilagunkra vett analogiabol kovetkeztetesek levonasat ratok bizom.:)

meg egy fontos dolog: a sejtautomatan belul megkulonboztethetetlen az, hogy
a program csak egy absztrakt modell, avagy valoban fut-e egy hardweren,
tehat belulrol mar az a kerdesis ertelmetlen, hogy "milyen hardweren fut a
sejtautomata?"

math

Valkai Sandor:
>Mellesleg ezzel a bioenergiaval az a gond, hogy nincs igazan jol
>definialva, mik a hatasai, mi is az valojaban. Ezzel (is) ados Egely,
>vagyis azzal, hogy pontosan mit is mer a kereke.
ez meg nem volna baj. ugyanis mas fizikai mennyisegek is ugy vannak
definialva, hogy "az a mennyiseg, amelyet ez es ez a keszulek mer". amivel
Egely ados, az az, hogy
1) feltarja a dolgok kozotti osszefuggeseket
2) tisztaza, hogy a "bioenergia" az eddig ismert mezok osszetetele, avagy
valoban uj mezo (en az elobbire szavazok, az trivialis, hogy az emberben
levo elektromos folyamatoknak van hatasuk)
math

Kedves HIX TUDOMANY >!

On 14 Mar 01, at 8:03, HIX TUDOMANY wrote:

> 27 állapotu. Nekem otthon megvan az allapotdiagram. Egyebkent hasonlo a
> Codd- Icra (azt hiszem igy irando) 8 allapotu sejtautomata is. Annak
> egyszerubb a lairasa...

Bocs! Valoban 29 allapotu!

Udv From:, a allapotter

>Nagyban fuzodik Einstein nevehez a kvantummechanika, sok tekintetben
>vitte elore. A dolog furcsasaga, hogy sosem hitt benne.

Sot, 1934-ben Podolskyval es Rosennel egyutt javasolt egy kiserletet,
amely nyilvanvaloan megcafolta volna a kvantummechanikat.
(EPR-kiserlet) A kiserlet elegge bonyolult volt, ugyhogy csak a '70-es
evek elejen sikerult elvegezni. A kiserlet Einsteinek varakozasaval
szemben teljes mertekben a kvantummechanikat igazolta.

Egyebkent megfigyeleseim szerint a teves elkepzeleseket a
szakirodalomban nemigen szoktak cafolni, hiszen egy ilyen publikacio
nem sokat erne, hanem nem hivatkoznak ra, es elfelejtodik. Egyebkent
ki tud Egelynek, tovabba a semmibol energiat nyerni tudo kollegainak
komoly folyoiratban megjelent publikacioirol?

Ferenc