Sziasztok,
Moderator keresre a BS gravitaciorol nem kivanok
tovabb irni, mindenki kialakitotta a sajat velemenyet,
en is maradok a sajat velemenyem mellett.
Mas: Lorentz kontra Galilei transzformacio
A relativitaselmelet megszuletese ota sokan probalkoznak a
Newton-i terido, az abszolut ido es az abszolut nyugvo
koordinatarendszer rehabilitaciojaval. Az erdeklodes nem
csokkent, nemzetkozi konferenciakat rendeznek a temarol,
letezik pl. egy amerikai folyoirat, a Galilean Electrodynamics,
mely a cimeben kifejezi celjat. Amit  irt,
ugy gondolom, jol osszefoglalja a
http://renshaw.teleinc.com/papers/ieee-g/ieee-g.stm
cikk probalkozasanak problemait. Ennek ellenere ugy gondolom,
hogy a relativitaselmelet alternativ megkozeliteseibol sok
esetben tanulsagok is levonhatok, a negativ eredmeny is eredmeny.
Itt most tennek egy ujabb felvetest a Lorentz transzformacio es
ezzel a specialis relativitaselmelet kiterjeszteserol.
A specialis relativitas egyik alapveto osszefuggese:

E^2 - c^2P^2=m^2c^4

ahol m egy fizikai objektum nyugalmi tomege, E az energiaja,
P az impulzusa. A nyugalmi tomeg egy invarians skalar,
mely specialisan lehet az elektron, proton, neutron, stb.
tomeg. Ezek fizikai tablazatokban szerepelnek, es kemenyen
hisszuk azt, hogy ezek a tomegek ugyanekkorak az Univerzum
masik sarkaban is. De ugyanezt elmondhatjuk a fotonokrol,
nyugalmi tomeguk mindenutt zerus. De azt is tudjuk, hogy
nyugalmi rendszerben egy atom, molekula, vagy atommag altal
emittalt foton energiaja egy kivalasztott atmenetre jellemzo
univerzalis konstans, mindenutt a vilagon.
Az egyszeruseg kedveert legyen a c fenysebesseg egysegnyi,
akkor a foton eseten:

E^2 - P^2 = 0 = inv. skalar,  E^2 = inv. skalar

A masodik egyenlet felirhato a kovetkezo alakban is:

E^2 = (E^2 - P^2)/2 + (E^2 + P^2)/2  = inv. skalar

A fentiek osszehasonlitasabol:

E^2 + P^2  = inv. skalar

Ez a fotonra biztosan igaz. A specialis relativitas a feny,
azaz a foton tulajdonsagaira epult es ezt terjesztette ki
Einstein a klasszikus mechanikara. Ha ugyanezt tesszuk,
kapunk meg egy alternativ lehetoseget:

E^2 + P^2  = m^2= inv. skalar

Az E^2 - P^2  = m^2 (minuszos) osszefugges fizikai
interpretacioja jol ismert, kerdesem, letezhet-e ennek az
E^2 + P^2  = m^2 (pluszos) egyenletnek fizikai ertelme?
Udvozlettel: Sarkadi Dezso


**********************************************************************
This email and any files transmitted with it are confidential and 
intended solely for the use of the individual or entity to whom they   
are addressed. If you have received this email in error please notify 
the system manager.

This footnote also confirms that this email message has been swept by 
MIMEsweeper for the presence of computer viruses.

www.mimesweeper.com
**********************************************************************

> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: dimenziok ( 49 sor )
...
> Ha egy femgombre tolteseket viszunk, akkor a plusz toltesek a gomb
> felszinen fognak mozogni, vagy inkabb eloszlani, kvazi ket dimenzioban.
> Igy a felszini > toltesek igaz,nem tul bonyolult vilaga egy ket
> dimenzios vilag. Hasonlo
igen, pont ezert irtam hogy (3D-ben mukodo) "kenyszer nelkul". Ezek
az elektronok mind 3D-ben tudnak hullamterjedni es 3D-s erok hatnak
is rajuk csak eppen osszegyultek egy feluleten egy ero hatasra. 
Attol meg megvan nekik mind a 3 dimenziojuk.
...

> Peldanak okaul amikor azt probaljuk kideriteni, hogy miert csak a
> statisztikus valoszinusegi megkozelites mukodik a kvantummechanikaban,
miert
> veletlenszeruek a kvantumjelensegek. A veletlenszeruseg miatt gondolhatunk
> ismeretlen dimenziobol jovo hatasokra, bar a statisztikusan jol mukodo
> kozelites vegul is egy turheto 3D-es magyarazat, ami megingatja az
> ismeretlen dimenzio letet ebben az esetben is.

Ezen mar a kvantumfizika hoskoraban is sokat ragodtak, es valamilyen
trukkos modon be is bizonyitottak, (szamomra nem kovetheto modon) hogy
a kvantummechanika eseteben _elvileg_sem_ okozhatjak valamifele
rejtett torvenyek a veletlenszeru viselkedest, itt "valodi" veletlenrol
van szo. Hogy hogyan csinaltak a bizonyitast azt nem tudom, de titokban
remenykedem hogy egy kepzettebb elm.fizikus megvalaszolja itt a listan...

udv: VAti

> elmeletben. Ezert nem is erdemes velem vitatkozni. Mert engem meggyozni
> ugysem tudsz.

Nem is kell, hiszen a "teremtes" es az "evolucio" kozotti nincs
ellentmondas,
ugyanis:

"teremto"          = "a vilagban tapasztalhato jelensegek mogotti rendezo
elvek"

"teremtes kezdete" = nem kesobb mint a "nagy-bumm"
"teremtes vege"    = amikor a "teremto" mar nem hat a vilagra

"teremtes"         = a "teremto" (összes)   hatasa a vilagra
"evolucio"         = a "teremto" (bizonyos) hatasa az elolenyekre

Ezek szerint az "evolucio" a "teremtes" resze, es annak eszkoze.

Kivancsian varom a(z ellen) velemenyeket,

z2

T. Zoli!

>1GHz-es processzor gyartasat kezdtek meg valahol a vilagon,
>hozzafuzve, hogy ez masodpercenkent 1 milliard muvelet
>vegrehajtasat teszi lehetove.
>Na most akkor ez a proci 1 orajel alatt beolvas,
>es vegrehajt ? Kulso es belso orajele is azonos ?
>Vannak mar ehhez a sebesseghez megfeleloen gyors
>RAM-ok tomegcikkent ?

A processzor az Intel Pentium III. kulso orajel 100MHz vagy 133MHz, belso
1GHz. Szerintem nemsokara akar vehetsz is ilyet.

Egy idoben (talan 10-15 eve) kialakult a processzorok osztalyozasa az
utasitaskeszlet bosege szerint. Voltak nagy vonalakban a RISC (Reduced
Instruction Set Computing) processzorok, es a CISC (Complex Instruction Set
Computing) processzorok. Az elobbiek csak egesz egyszeru muveleteket
vegeztek, de azt nagy mennyisegben, es sokszor parhuzamosan tobbet
egyszerre, az utobiak sokoldalu hasznos utasitaskeszletet tartalmaztak, de
azt szekvencialisan hajtottak vegre. A RISC processzorokra optimalis
programot irni eleg nehez volt a parhuzamasan vegrehajtott utasitasok miatt,
es az utasitaskeszlet egyszerusege miatt is csak hosszu programokkal
lehetett a szokasos opereciosrendszer feladatokat elvegezni. Azonban, ha
ezeken a nehezsegeken atragta magat a fejlesztogarda, akkor a RISC
processzor nagyon hatekonyan mukodott. Azt hiszem, szamos periferialis
egysegben (pl. lezernyomtatokban, de sejtem, hogy az ujabb grafikus
kartyakban is) meg ma is ilyen processzorokat hasznalnak. A CISC boseges
utasitaskeszlete idealis a sokoldalu, bonyolult feladatok megoldasara,
gazdasagos, es gyors fejlesztesere, igy ezek tarjedtek el a szemelyi
szamitogepek kozponti egysegekent. Sajnos azonban kevesbe voltak hatekonyak,
mint a RISC-kek, egy egy gepiutasitast sokszor nagyon sok oraciklus alatt
hajtottak vegre. Az utobbi 10 ev processzorfejlesztesei eppen ezert arra
iranyultak, hogy a ket fele megkozelites elonyeit egyesitsek, hatranyait
pedig kikuszoboljek. Es ebben jelentos eredmenyeket ertek el, igy azt hiszem
a RISC, CISC osztalyozas ma mar nem igazan hasznalhato nemely uj
processzorra. A mai pentium processzorok felepitese szinte elkepesztoen
kifinomult, es sokoldalu, nem is tudok minden tulajdonsagara kiterni, de
azert megprobalok a legfontosabbakra.

  Operativ memoria
A szamitogepek egyre nagyobb adattomegekkel dolgoznak, egy CD-en 650 Mbyte,
egy harddiszken 20 Gbyte adat is elfer. Ezek a nagy adatbiztonsagu
hattertarolok azonban nagyon lassuak a processzorhoz kepest, ezert az
adatokat feldolgozas elott a szamitogep memoriajaba toltik. A Windows 2000
mar nem is hagyja magat installalni, ha nincs legalabb 32 Mbyte memoria a
gepben, de a legtobb alkalmazashoz ajanlatosabb ennel tobb memoriat
hasznalni. Ezek a memoriak dinamikus RAM-ok, amelyek rovid ido alatt
elvesztenek a tartalmukat, ha nem frissitene fel azt egy aramkor. Ezzel
persze nem kel foglalkozni, mert ezt minden alaplap magatol tudja (a
szamitogep bekapcsolt allapotaban). A memoriak hozzaferesi ideje kulonbozo
lehet, peldaul 70 ns, de bizonyos uzemmodokban (pl. folyamatos cimek
olvasasa) gyorsabb is lehet.

  Virtualis memoria, lapozas
Ha kevesebb az operativ memoria, mint amennyit a futo programok igenyelnek,
akkor a memoria egyes eppen nem hasznalt szegmenseit, lapjait az operacios
rendszer kiirja a hattertarolokra, igy a felszabadulo helyet hasznalhatja.
Ha a kiirt lapra ujra hivatkozas tortenik, akkor egy masik lapot tesz
szabadda hasonlo modon, hogy a korabbi lapot ujra beolvassa. Ez a lapozas
ugyan lassit a feldolgozason, de megoldja a szegeny emberek
memoriabeszerzesi nehezsegeit. Azert emlitem meg, mert a lapozast utasitas,
es megszakitas szinten tamogatja a processzor.

  Cache (gyorsito) memoria
A Pentium III. processzorok ma mar a 450 MHz - 1 GHz orajel ferekvencia
tartomanyban mukodnek. A dinamikus ramok mar 256 Mbytos lapkakon is elerheto
aron kaphatok, es nagyon jo, ha van beloluk nehany. De ezeknek a memoriaknak
a sebessege joval lasabb, mint a processzore. Ugyanakkor a processzor szinte
minden utasitasa legalabb egy, de sokszor joval tobb memoria hozzaferessel
jar, ugy mint az utasitaskod beolvasa, az esetleges hivatkozasi cimek
olvasasa, es a hivatkozasi cimeken levo adatok olvasasa, es/vagy irasa.
Kozvetlen memoriahozzaferes alkalmazasaval ezert a processzor sebessege
teljes mertekben a memoria sebessegetol fuggene. A processzorba beleepitek
ezert kisebb meretu, de processzorsebesseggel mukodo gyorsmemoriakat
(Pentium III-nal 768 Kbyte), amelyben megorzodnek az utolso
memoriahozzaferesek adatai. Ha a processzor rovid idon belul megegyszer
ugyanazt a memoriacimet akarna hasznalni, akkor nem kell a kulso memoriahoz
fordulnia, mivel annak tartalma meg benne van a gyorsitotarban. Olvasasnal
ennyi az egesz mukodes, irasnal viszont a gyorsitotar adott cimenek tartalma
egy kesobbi idopontban irodik ki a kulso tarba, es nem akkor amikor a
processzor kiadta ezt az utasitast. igy az iras nem fogja meg a processzort.
A programok pedig altalaban olyanok, hogy tele vannak apro, de sokat
ismetlodo kodreszekkel, es raadasul egy adott kisebb memoriateruletre is
gyakrabban hivatkoznak. Igy a gyorsitomemoria hasznalata nagyon jelentosen
hozzajarul ahhoz, hogy a processzor a sajat sebessegevel futthasson, es csak
ritkan kell a kulso memoriara varnia.

  Uj buszrendszerek, kommunikacios vonalak
Gyorsabb, es szelesebb adatforgalom szamara uj szabvanyok szulettek. Gepen
belul (PCI busz, AGP busz, gyorsitott SCSI),  a processzor adatvonalainak
megkettozese ( Dual Independent Bus architecture), es gepen kivul (USB,
FireWire). A kettos adatbusz jelentosen felgyorsitja a cache, es az operativ
memoria kozotti lassu muveleteket, igy a processzornak megritkabban kell
varakoznia.

  Pipeline (csovonal) rendszer
Az utasitasok feldolgozasa ugyan tobb orajelet igenyel, de minden
orajelciklusban elkezdodik egy uj utasitas feldolgozasa. A beolvasott
utasitasok egy leptetoregiszterbe kerulnek, ahol az egyes regeszterekben az
utasitasok megfelelo egy orajere juto fazisai hajtodnak vegre. Igy a fazisok
vegrehajtasa parhuzamos. Minden orajelciklusban vegrehajtodik(-hat) minden
fazis, de azok mas utasitashoz tartoznak. Kulon logika figyeli az egymasra
torlodas kritikus eseteit, amikor egy utasitas azt az adatot hasznalna,
amelyik meg csak ezutan keletkezne a csovonalban levo elozo utasitas altal.
Ekkor sajnos felfuggesztodik az utasitas tovabbleptetese, mivel az eredmenyt
meg kell varni. A forditoprogramok tartalmaznak(-hatnak) olyan optimalizalo
programokat, amelyek a programok utasitasainak sorrendjet atcsoportositjak
ugy, hogy ilyen felfuggesztesekre minnel ritkabban keruljon sor.

  Elagazas elojelzes (multiple branch prediction)
A felteteles elagazo, es ugro utasitasok elozetes figyelese, es az
ugrasokhoz tartozo kodok eloreolvasasa. Gondolom ehhez a csovonal
tobbszorozese is hozzatartozik, tehat a processzor elore, a feltetel
kiertekelese elott felkeszulhet barmely kodbeolvasasi utvonal folytatasra.

  Kettos aritmetika (Floating Point Processor, FPP)
Kulon aritmetikai egyseg van a processzorban az egesz szamok, illetve CISC
muveletek, es a lebegopontos szamok muveleteinek vegrehajtasara. A ketfele
utasitasfajtak vegrehajtasa szinten parhuzamos, es kulon pipeline tartozik
hozzajuk. Ezert nem igaz az, hogy egy orajel ciklusban csak egy utasitas
vegrehajtasa kezdodhet meg. Ha felvaltva kovetkeznek a lebegopontos, es a
mas muveletek, akkor ket utasitas vegrehajtasa kezdodhet meg egy orajelre. A
legtobb lebegopontos muvelet szinten orajelenkent indulhat. Termeszetesen
itt is vannak kritikus esetek, amikor egy utasitas kiindulasi adata meg nem
kerult kiszamitasra, amelyek varakozast okozhatnak. Es itt is nagy
szuksegvan a programok optimalizalasara a forditas soran a maximalis
hatekonysag eleresehez.

  Adataramelemzes (Data Flow Analysis)
Kisebb utasitaskod tavolsagon belul a processzor is elvegzi a fenti
optimalizalasokat, es amikor lehetseges, es szukseges, megvaltoztatja az
utasitasok vegrehajtasanak sorrendjet, ezaltal csokkentve a varakozasi
allapotokat. Ez egyszerusiti, illetve reszben helyettesiti a forditoprogram
optimalizalasat is.

Lathato, hogy a sok furmanyos megoldas miatt (a Speculative Execution-rol
meg nem is irtam) a klasszikus CISC processzoroknal megszokott
regisztereknek (pl. utasitasszamlalo) nincs egyetlen hatarozott megfeleloje
az uj processzorban, de ezzel a programozas soran nem kell torodni, mivel a
programozas szempontjabol ugyanugy tekinthetunk a processzorra, mintha az
teljesen szekvencialis modon mukodo CISC lenne.

  Utasitaskeszlet bovitesek
A processzor CISC jellegenek novelese. Az MMX processzorokban szamos olyan
uj utasitast epitettek bele, ami nagy mennyisegu adaton (vizualis, vagy
audio adatok) mersekelten bonyolult muveletet kepes sokszor vegrehajtani
(kep, es hangfeldolgozas). A modernebb video, es hangkartyak azonban ezeket
a muveleteket maguk is kepesek sokkal nagyobb hatekonysaggal elvegezni, igy
a processzor nem feltetlenul hasznalja ezeket a muveleteket. (Hacsak nem egy
video-, vagy hangkartyan belul hasznaljak.)

  Homersekletfuggo, es tapegysegfuggo sebessegszabalyozo rendszer
A cim tulajdonkeppen mindent megmagyaraz. A tapegysegfuggoseg a notbook
akkumulatorkimelo uzemmodjat jelenti, a homersekletfuggoseg pedig a
processzor folyamatos csucsrajaratasat valtoztathato hutes mellett. Ugyanis
a sebesseggel egyutt a hofejlodes, es az aramfelvetel is jelentosen
novekszik. A megvalositasa inkabb az alaplap kiegeszito aramkoreire harul.

Megjegyzem, hogy az 1GHz egy iszonyatos sebesseg. Egy orajelnyi ido (1ns)
alatt a feny 30 cm utat tesz meg. Szerencsere a processzor ennel kisebb.
Diszkret logikai aramkorok eseteben 10 eve a bipolaris technologia szamitott
a leggyorsabbnak (kettos tapfesz, kettos jelvezetek). A logikai kapuk
kesleltetese ott 10 ns volt, ami ugyes kapcsolasokban 100MHz-es sebesseget
jelent, es ugyanezt a sebesseget josoltak, mint elerheto maximalis sebesseg.
Igaz a kapu kesletetese, es a jelsuruseg nem pontosan ugyanazt jelenti, de
nagyjabol azonos idorol van szo. Hat ez most mar igen csak elavult joslas.
Igaz eleg jelentos kulonbseg, hogy ma mar egy tranzisztor csak egy 0.18
mikronos racs egy kockajat foglalja el. Es minnel rovidebbek a vezetekek,
annal gyorsabb lehet az aramkor, minnel kisebb a tranzisztor, annal kevesebb
aram kell hozza.

Mivel az 1GHz csak a processzor belso orajele, ez nem jelenti, hogy a teljes
futas alatt ez hatarozna meg a szamitas menetet. A floppy olvasasa peldaul
valoszinuleg nem fog ettol gyorsabb lenni. Nemely specialis alkalmazasoknal
viszont akar a ketszeres sebesseget (2000 MIPS, MegaInstructionPerSecond) is
elerheti a szamitas. Ez akkor tortenik meg, ha a teljes program, es
adatmennyiseg belefer a cache-be, felvaltva vannak a lebegopontos, es a mas
muveletek, es nincsenek egymashoz tul kozel az adatok legyartasanak, es
felhasznalasanak program utasitasainak helyei. Lehetnek ezenkivul benne MMX
utasitasok is, amelyek egyszere tobb adattal vegzik ugyanazt a muveletet. Az
az erzesem hogy ilyen program nem surun adodik, de elmeletileg nem zarhato
ki. Bar, ha meggondolom, hogy az FPP egesz szamokon is tud muveletet
vegezni, akkor nem is olyan rosszak az eselyek.

Udv: Takacs Feri

Math irta:
>A szamitogepen szimulalt evolucioval 
>sikerult letrehozni pl. sugarhajtomu,
>repulogep szarny, elektormos erosito stb terveket 
>amik jobbnak bizonyultak mint amit ember valaha tervezett. 
>Ezek tenyek, es nyilvanvalo kovetkezmeny,
>hogy az evolucio mechanizmusa kepes bonyolult 
>terveket letrehozni, tervezo nelkul is.

Ami a _talalomra_ tervezest illeti, nagyon emberi. 
Aerodinamikai konstrukciokra pedig nyilvanvaloan jo, 
sot szerintem ez lehet az egyik legregebbi feladat, 
amelyet szamitogepek nelkul csak koltseges szelcsatornas 
modelkiserletekkel lehetett vegezni, a rendkivuli 
matematikai nehezsegek miatt.
Erosito tervezese veletlengeneratorral ?
Ezt inkabb erosito eszkozre, mint keszulek tervezesere 
tudnam csucsjavitasi kiserletkent elkepzelni. 
Vagy, lehet, hogy fluid erosito volt, melynel 
aramlastechnikai jelensegeket hasznalnak ki ?

Attores akkor lesz a technikaban,
amikor szamitogepre bizzak az ember - reszleteiben gepi segedlettel 
tervezett, optimalisnak velt uj gepeinek komplex 
felulvizsgalatat, es a gep adja meg, hogy hol es mikent 
erdemes meg modositani az architekturan, es a reszegysegeken.

Az ember gepekkel tulszarnyalasa ekkor is az ember erdeme
lesz. Viszont a fejlesztoi munkakor vegul hatterbe 
szorulhat teljesen.

Engem az is lenyugozott az elektronikaban, amikor 
egy digitalis szamlalo egy pillanat alatt elszamolt
1 millioig, mig ugyanez nekem kb. 30 munkanapomba tellett volna.
Csak megpoccentettem egy nyomogombot, es 0-rol 1milliora
valtott a kijelzo.
( Gyanakvoan lejjebb is mentem az orajelllel, hogy ellenorizzem 
nem csal-e a gepezet, de lathatoan nem csalt. :)
Azota sokszorasara nott a szamlalasi sebesseg az
elektronikaban.

Az alveletlengenerator is szamlalo, csak eppen 
kovethetetlen sorrendben szamlal.
A tervezes bizonyos fazisaiban tehat nem rend a lelke 
mindennek, hanem _rendetlenul szamlalo_ cimzi az
otlet-tarat.

Az, hogy vilagbajnokot legyozott mar gep sakkban -
szinten arra utal, hogy specialis feladatok megoldasaban
regen jobb az embernel.
(Nalam vegkepp. Mar sokmillioszor legyozhetett volna,
 de egyszer sem engedtem a kihivasnak. :)

Alljunk csak meg !
Szerintem az emberfelettien hatekony mesterseges evoluciora 
kellene bizni a primszamok generalasara alkalmas formula
kereseset is, ill. eddig felfedezetlen altalanos 
algebrai osszefuggesek kutatasat is lehetne gepekre bizni.(?)

No es mekkora poen lesz majd, ha gepek fejtik meg es 
meselik el egyszer matek nelkul - kifinomult pedagogiai 
erzekkel a kvantumelmeleti kovetkeztetesek szuletesehez 
vezeto emberi gondolatmenetek logikajat,
valamint a sajat kritikai eszreveteleiket is 
hozzafuzik termeszetesen.

Majdan egy napon pedig eszreveszem, hogy teljesen elvesztettem
a HIX fonalat, mikozben bizalmas magan emilt 
kapok, hogy baj van, mert ujabban kizarolag 
valaszado automatak oldjak meg a HIX TUDOMANYban 
felvetett problemakat, es az ujakat is ok generaljak.
Sot, regen elfeledett, nyitvahagyott kerdesekre is 
vissza-visszaternek.  Pl. olvasni majd, amint
   es     
kemenyen vitatkoznak a biologiai evolucioelmelet 
letjogosultsagarol.

Szoval, nagyot fog valtozni a vilag.

Udv: zoli

Sziasztok!

: Az igazgato, aki parirforma szerint mernok volt,
: felvetette, hogy az ugrasszeru eles valtasok meredek
: jeleit ki kellene kikuszobolni. Helyettuk idoben szep
: lagyan indulo, es befejezodo, haranggorbevel szorzott
: jeleket kellene kisugarozni, s szerinte erre a
: legegyszerubb megoldas lenne veszteseges rezgokor
: Gauss-gorbejenek _felfuto ill. lefuto reszet_ alkalmazni.

Es milyen igaza van! Mobiltelefonoknal (GSM, DECT) pl. GMSK (Gaussian
Minimum Shift Keying) cimszo alatt fut a dolog, mert csak ilyen modszerrel
lehet keskeny savszelessegu csatornakat megvalositani. Gyakorlatilag
mindegy, hogy milyen alaku az impulzus, ha teljesiti a kovetkezo
felteteleket:

p(-t)=p(+t) [azaz az impulzus szimmetrikus]
p^2(t)+p^2(t-T)=1, 0<=t<=T/2 [konstans burkologorbe]

ahol T egy bit atviteli ideje. Egy ilyen klasszikus impulzus (1976-os
irodalmat talaltam hozza) a p(t)=cos[pi*t/(2*T) - U*sin(2*pi*t/T)]
-T<=t<=T, egyebkent p(t)=0. Ezt Sinusoidal MSK-nak hivjak, es minimalis
savszelesseget foglal, ha U=0.25; klasszikus MSK-nal U=0. Persze
mobiltelefonnal nem rezgokoroznek, hanem a teljesitmenyerositot
buheraljak.

###

Az 1 GHz-es proci valoban 1 orajel alatt vegzi el a muveletek donto
tobbseget. Viszont ez nem jelenti azt, hogy 1 ciklus alatt olvas a
memoriabol, dolgozza fel az adatokat es irja vissza oket. Erre talaltak a
ki a pipeline-t. Az egyes muveleteket olyan apro reszekre bontjak, amiket
1 ciklus alatt el lehet vegezni, igy a pipeline egyes reszei mindig csak
ezt vegzik. Pl. egy 5-fokozatu pipeline atfutasi ideje 5 oraciklus,
viszont a megoldas elonye, hogy (linearisan lefuto programmal, aminel egy
eredmeny nem befolyasolja a kovetkezot -- ergo idealis esetben)
ciklusonkent egy eredmenyt ko:p ki. Mivel a memoria ehhez meg mindig
csigalassu, bevezettek a processzorcache-t.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

: Persze mobiltelefonnal nem rezgokoroznek, hanem a teljesitmenyerositot
: buheraljak.

Ez egy kapitalis marhasag a reszemrol. [nem tudom, miert irtam :( ] Az
alapjelet szuri mindenki, ezt keverik fel aztan. A sugarzott teljesitmeny
csak az adotoronytol valo tavolsag miatt valtozik.

Elnezest,
marky

Sziasztok

A hir lehet igaz is, 1000 MIPS. De tenyleg nem a leggyorsabb. 


Peter

Uraim,

ezuttal a gravitaciotol es Dezsotol rugalmasan elszakadva elmondom, hogy egy
Hawking konyvben lattam egy nagyon szellemes abrat egy ketdimenzios lenyrol.
A szerzo kovetkeztetese: ha van ilyen leny, akkor az ugyanott urit, ahol
taplalkozik.
Atmeno tapcsatornaval ugyanis ket reszre esne. Reszemrol tehat, marcsak a
gusztus okan is, maradok a haromdimenzios vilagban.

A primszamkulonbsegekben pedig gyanus nekem a hatos. Nem azert van, mert a
jelenlegi gepek nagyjabol ugyanaddig tudnak keresni? Mondjuk ez a tavolsag
fugg attol, hogy meddig keresunk, de nagyon gyengen. Igy a jovo szazadban
majd 7 lesz ez a szam, ami ma hat.

Esetleg ez lesz majd a szamitastechnika fejlettsegenek jellemzoje: az adott
muszaki szinvonalon mekkora a legnagyobb gyakorisagu primszam-kulonbseg. Az
idegen civilizaciok is ezzel merhetik ossze fejlettseguk szinvonalat.

Haromdimenzios vaskalapom lengetve: Janos