Kedves Dezso!

Az elozo cikkem, ami hasonli cimmel jelent meg a #1729-es szamban, es
Csabanak volt cimezve, bar ha tudom, hogy vonalban vagy akkor neked cimzem
szamos ellenervet felsorol, igaz kizarolag az emlitett Bodonyi cikk ellen.
Ket kiegeszites kivankozik hozza.

Egy helyen azt irtam elhamarkodva, es hibasan, hogy a kepletetekbol
kovetkezik a kis tomegek vonzo hatasa a nagy tomegekre, nem csak forditva.
Ebbol csak annyi igaz, hogy a kis tomeg is hatassal van a nagyobbra, de mint
Szabolcs is irta, taszitas lep fel. Ennek a megjegyzesnek persze nincs
jelentosege, ha kikotod, hogy ezt nem kell figyelembe venni. Azonban az
ilyen kikotesek elegge eroltettek, es lehetoseg szerint kerulni szokas a
fizikaban.

A masik kiegeszites az a Bodonyi cikkben leirt ingara vonatkozik, mivel
lattam, es a #1731-es szamban te is emlited az ujabb inga leirasat, amelyre
az elozo ingara tett megjegyzesem nem vonatkoztathato. Bar a leirasbol
latszik, hogy komoly erofesziteseket tettetek az inga tokeletesitesere,
azonban meg mindig van egy komoly problema. A leirasbol az latszik, hogy
forrastomeg, amelyet a forgo asztalon van mozgatva nincs kiegyensulyozva,
igy a forgas kozben megvaltozik a forgoasztal labainak terhelese. Ez a
terhelesingadozas eppen az inga lengesidejevel szinkronban tortenik, igy
akarmilyen kicsi is ez a zavaro hatas, az felerosodik a rezonancia miatt. A
pince (padloja) alapzata, akarhogyan is legyen burkolva, nem lehet teljesen
szilard, hiszen ha a talaj szilard lenne, akkor semmilyen kulso zavaro
hatassal nem kellene szamolni. De eppen, mert a talaj bizonyos mertekig
rugalmas, a jarmuvek altal keltett rezgesek is igen messzire terjednek, es a
forgo asztal labainak valtozo terhelese is deformalja a pince padlojat. A
megoldas csak az lehet, hogy a mozgo forrastomeget oly mertekben ki kell
egyensulyozni, hogy a forgoasztal (eltekintve az inditas, es fekezes
idejetol) akar egy labon is meg tudjon allni. Megjegyzem sokkal egyszerubb
lenne 2 egyforma forrastomeget lelogatni az inga felett kozepen egy pontban
felfuggesztett forgathato karrol, ahol is az egyik forrastomeg a felso
ingasullyal van egy magassagban, a masik az also ingasullyal. Es persze az
inga periodusidejevel szinkronban forognanak a forrastomegek. Igy az inga
ketszer hatekonyabb is lenne, hiszen mind az also, mind a felso ingatomeg
ugyanolyan hatasoknak lenne kiteve. A forrastomegek egy ponton valo
felfuggesztese kizarna a fent emlitett hibalehetoseget.

Szabolcs cikkenek elso pontja szerintem sem eros erv, hiszen az egitestek
tomegei eppen az adott Newton torvenyek szerint lettek meghatarozva, es mas
torvenyek szerint mas tomegek adodnanak az egitestekre, ha lennenek mas
(helyes) torvenyek. A masodik pontjanak kifogasa kivedheto az altalad
emlitett, bar kisse eroltetett kikotessel. A harmadik pontjat azonban
komolyan kell venni, es hasonlot irtam en is korabban. Az osszes
idevonatkozo fizikai fogalom definicioja szoros kapcsolatban van a
kolcsonhatas elvevel (ero, impulzus, forgatonyomatek, impulzusmomentum,
munka, energia, teljesitmeny) igy ha a kolcsonhatas elvet megkerdojelezed,
akkor uj, es szabatos definiciot kell adnod ezekre a fogalmakra, vagy
tartozkodnod kellene a hasznalatuktol. Ehelyett lepte-nyomon hasznalod
ezeket a fogalmakat, jolehet senki sem tudhatja, hogy mit is ertsunk
alattuk. Ugyanis ha ugyanazt ertenenk, mint eddig, akkor a kolcsonhatas
elvet is el kellene fogadnunk, ami viszont ellentetes az erotorvenyeddel.
Megemlitem, hogy a kolcsonhatas elve sok vonatkozasban sokkal regebbi
eredetu Newtonnal, hiszen a merlegeket, emeloket, csigasorokat mar az
okorban, illetve az arab vilagban is hasznaltak helyes matematikai elvek
szerint, vagyis nem pusztan a tavolhatast leiro erotorvennyel van
kapcsolatban.

Tovabbra is az a velemenyem, mint ket evvel ezelott is ez volt, hogy a
gravitacio merese fontos dolog, es tiszteletre melto, ha ezzel foglalkozik
valaki. Azonban az elmeletek gyartasanal sokkal inkabb esznel kell lenni,
mert a hibas elmeletek csak felosleges erofeszitesekkel jarnak, hiabavaloak,
es elkerulhetetlenul csalodast okoznak, minnel kesobb, annal nagyobbat.

Udv: Takacs Feri

> Mivel manapság, a
> sok kudarc után,  már elképzelés sincs arra nézve, hogy a fúziós folyamatot
> hogyan lehetne szabályozni, az ilyen irányú próbálkozásokat feladták.

A remhirterjesztest a torveny bunteti. Ajanlott olvasmanyok pl:

U.S. Fusion Energy Sciences Program:  http://wwwofe.er.doe.gov/
Fusion Energy and Plasma Physics Research at PPPL   http://www.pppl.gov/

Meg innen kiindulva egy csomo link.

Udv:
Jano

Hello,
a Foldon megjelennek a vogon urhajok, es utasai kozlik, hogy a Vogon
Legfelsobb Birosag bejegyezte a Foldet a vogon hajokapitany
tulajdonakent, o pedig harminc percet ad a foldieknek, hogy
elkotrodjanak az o jogos birtokarol...

Egyebkent nem kene kispalyazni, holdtelek, meg ilyesmi. En pl.
alapitottam egy ceget, galaxisokat arulok. A Magellan-felhok most pl.
akcios aron kaphatoak.

Jano

>Egyebkent meg itt nem irtam le, de altalanos esetben:
>F = Gm( M - a * m) / R ^ 2,    M >= a*m
>Az "a" parameter minimum 0, maximum 1. Az "a" akkor egyenlo zerussal,
>ha az M kozepponti tomeg az m tomegu testet lassan, por alakban
>fogta be. Az "a" kozbenso ertekeinel az M darabos tomegekben fogja be
>az m tomeget es a = 1 eseten az m tomegu testet teljes tomegeben
>egy darabban fogja be.

Na vegre, valami uj az elmeletben.
Lassuk a ket hatarerteket:
a=1  1  m tomeg.
a=0  vegtelen sok, infinitezimalisan kicsi tomeg.

Ezt elhisszuk, es tovabbmegyunk.
Korolnezunk a naprendszerben.
Azt talaljuk, hogy Kepler torvenye nem ervenyes.
Mar regota gondolkozunk rajta, hogy ennek mi az oka, de most itt a megoldas.
Azok a bolygok, amelyek egeszben fogodtak be, tokrossz helyen keringenek.
Amelyek porbol, lassan alltak ossze, azok jo helyen keringenek.
Nade mit szolnak ehhez a csollagaszok?

Janos

Tiszteletem,

>> Egy biztos, egyertelmu kiserleti teny, egyenlo tomegek
>> kozott lenyegesen kisebb ero merheto, mint a Newton-szerinti
>> GM^2/r^2-bol kovetkezne.
>
> Hogyan mertek meg? Mivel? Es ki merte meg?
>
> *** Eloszor Bodonyi Laszlo majd en szemelyesen:
>
> http://www.journaloftheoretics.com/Articles/3-6/Grav-pub.pdf
>
> Lehet, hogy rosszul emlekszem de a keplet nem ugy szol, hogy:
> F=G*(M1+M2)/r^2 ?
>
> *** Nem igy szol, hanem: F = G m(M-m)/R^2, (M>=m)

Rosszul emlekeztem. Nem M1+M2, hanem M1*M2. Eddig rendben is van.
De miert "M-m" ? Ez hogyan jott ki? Miert szamit a ket tomeg kulonbsege?

> Egyebkent meg itt nem irtam le, de altalanos esetben:
> F = Gm( M - a * m) / R ^ 2,    M >= a*m
> Az "a" parameter minimum 0, maximum 1. Az "a" akkor egyenlo zerussal,
> ha az M kozepponti tomeg az m tomegu testet lassan, por alakban
> fogta be. Az "a" kozbenso ertekeinel az M darabos tomegekben fogja be
> az m tomeget es a = 1 eseten az m tomegu testet teljes tomegeben
> egy darabban fogja be.

Pontosan mi is ez az "a" parameter? Ezt en nem ertem...

Ha az M "darabos tomegekben fogja be az m tomeget", akkor az mar nem ket
test tomegvonzasa, hanem "soktest-problema". Ha jol emlekszem, itt _ket_
egyenlo tomegu testrol volt szo...

>> Ha nem elfogadhatok az erveim, kerek jobbat, vagy preciz cafolatot.
>
> A Fold korul 427 km magasan korpalyan egy par rendorcsizma kering.
> Nem hiszed? Legyszives cafold meg...

> *** No comment...

OK, ez nem volt szep tolem, bocs. De ugy ereztem, hogy az erveid legalabb
annyira megalapozottak, mint a fenti allitasom.

Egyszoval: tovabbra is varom (itt a hix-en), hogy az egyenlo tomegek miert
is nem vonzzak egymast? Most mar nagyon kivancsi vagyok.

Udvozlettel,
--
Tibcsi(R) - 

Kedves Jozsef.

<<<Nem illik valtogatni a vonatkoztatasi rendszereket. >>>

 Elnezest, de a levego nem kotott a mozgorendszeredhez.
En azt allitottam, hogy a hanghullam nem erzekeli a szelet. 
Te erzed,
a meterrud erz, de a hanghullam erdekel..  
Egy  valasztott rendszerreben dolgozni, az ember altal 
maghatarozott
szokas, . Ez sem jo? Szerintem igy csak kiragadunk
egy reszt a termeszetbol, amely biztos mas eredmenyeket ad. 
Szerintem nem en leptem ki a rendszerbol, hanem a hang, a 
golyo.
Ezzel nem mondom, hogy egyik rendszer jobb, mint a masik.
En ertelek, csak azt nem tudom, hogy te ertesz-e engem?

<<Le kell szogezni mikor hozzakezdesz, hogymi a 
vonatkoztatasi rendszer, 
es annal kell maradni.>>> 

A levego nem tartozik a te tendszeredhez sem. Nem viszi 
magaval.
Most is ugy velem, hogy a hang nem a szel miatt kesik, 
hanem azert,
mert a mikrofon elszalad elole. A meres eredmeny ugyan az,
 ezert ebbol nem lehet eldonteni, melyik hatas az igaz.
A hangot a levego vezeti, a szel , amit erzel, 
az a levegohoz viszonyitva all. Onmagat nem fujja el.
Nagy sebessegnel, a hang nem eri utol a mikrofont. 
Nem latok benne logikatlan dolgot, 

<<<Mar hogy lehetne hiba, mikor a fellelheto legjobb 
meterrudat hasznaltam,>>>

A meresi eredmenyt termeszetesen nem vitatom, ha futasi 
idot mersz, de az nem
 sebesseg valtozast jelenti.

<<<Dehogy nincs hatasa a szelnek. Mondom hogy megmertem. 
Tulajdonkeppen mit
lehet ezen vitatni?>>>

Hogy mit erez a hang, hogy merted meg? A meres eredmeny 
azonos, akkor is ha a mikrofon fut el a hang ellol.

>>>Hang eseteben: az ido a szeltol _fugg_, hangszoros 
kiskocsi mozgasatol _nem
fugg_.>>

Nem tudod eldonteni a meresi eredmenyekbol, hogy a szel,
vagy az erzekelo elmozdulasa okozta-e. A szuperszonikus 
repulo, sajat mozgasi
iranyaba is bocsajt ki hangot, de magat a repulo orrat nem 
eri utol soha, csak ha lasit.

<<Puskagolyo eseteben: szeltol _nem fugg_, puskas kiskocsi 
mozgasatol _fugg_.>>

A szeltol nem, pedig o mar csak erzi a szelet (ellenalast 
is fejt ki). A kiskocsi
tavolsaga valtozik a puska- celpont viszonylataban. A 
sebesseg nem valtozik

<<Feny eseteben: szeltol _nem fugg_, lampas kiskocsi 
mozgasatol _nem fugg_.>>>

Igy igaz, most azt nem tudom, hogy ervenyesul a Dopples 
hatas.

<<<Ezt ki kellene fejtened bovebben, mert el se tudom 
kepzelni, mire gondolsz.>>

Lehet, hogy nem tudom pontosan meghatarozni, de amikor 
elakarok
erni egy sebesseget, abba be kell fektetnem egy energia 
mennyiseget, ami fugg a tomegtol.
A kolcsonhtast nem  onmagaban a sebesseg determinalja. Ez a 
mozgo test sajatja.
 Az egyedi sebessegek nem valtoznak attol, hogy mas testek, 
hogy mozognak hozzaviszonyitva.

<<Szo volt korabban a sajat elmeletedrol. Nem mutatod meg?>>

Oszinten bevallom; amiota veled vitatkozom es masokkal is, 
helyenkent
megvaltozott a velemenyem. Ezert meg varok. A vita hasznos.
Koszonom mindenkinek.

<<Ha a vonat mint vonatkoztatasi rendszer nem jo, akkor 
vilagosan ki kellene
mutatni, miert nem jo. Ha valaki azt gondolja, letezik egy 
jo,>>>

Nem arrol van szo, hogy jobb vagy nem. A vonat, mint 
kiserleti eszkoz, mindenkinek
rendelkazesere all, olcson. Csak ha elfogadod; ezzel egyes 
esetekben
kizarsz olyan hatasokat, ami kivulrol befolyasol.. 
Ez a munkamodszer nem termeszeti, fizikai torveny, amit 
koteles
vagy igy alkalmazni, ahogy klasszikusan meg "szoktuk"
Ide sorolom a Naprendszert is, A mikor a vonatkoztatasi 
rendszer a Fold
volt, akkor egesz mas mozgasiformat, elvet hataroztak meg.
A Naphoz viszonyitott minden meres hiteles, de a 
Naprendszert csak
a fizika oran lehet kulonvalasztani az univerzumtol. 
Megszokas.
Nem lehet maskep? Igy nem lehetseges egyes jelensegeket 
merni, 
erzekelni, amely a Naprendszer egitesteinek mozgasat 
befolyasolja. 
Kizarunk hatasokat amelyek gyakorlatilag befolyasoljak a 
jelenseget. 
Nem tudom, megertesz-e vagy elfogadod-e?

>>>>>Mikor a rudak hatso vege egymas melle kerul, mindketto 
villant.>>> 

Az nem vilagos, hogy miert lesz egyetlen fenygomb a ket 
villanasbol 
(lehetnek tavol) es miert tagulo, miert nem halado, talan 
nincs fokuszolva?. 
Ha mind a ketto sajat fenygombjevel dolgozik, akkor nincs
semmi erthetetlen.
----------------------
Ez az ujabb leiras.
<<<< Ugyanazt a fenyjelet, egyszerre. Itt latszik, hogy nem 
megy a magyarazat, mert rendben, de
melyikhez kotodik?.>>>

Eszrevettem a kulonbseget a feny es gyaloglo kozott.
Egyetlen hangforras, egyetlen fenyforras van a ket vonaton.

<<<<<c, Elhiszed, mert most mar megertetted a specrel 
kiindulasi alapjat.  Ebben az
esetben atterhetunk egy ujabb temara...   :-))>>>>

A fenyre vonatkozolag elhiszem, s nincs is egyelore mas 
magyarazatom.
Itt azert hozzateszem hogy van egy par tisztazatlan dolog, 
amire esetleg tudsz
magyarazatot adni, ha mar lehet ilyen rovid idoket merni..
A villanas ideje, es futasi ideje egyenlo? Melyik nagyobb?
Mi van, ha kisebb a villanasi ido? Egy fotonnal megteheto?
A radiohullam is igy viselkedik?

Udvozlettel, Szocs

Kedves Voland !

Kotozkodj csak, de figyeld - milyen jol kotom az ebet a karohoz ! :)

>Egy teoriat akkor "utnek ki a ringbol", ha cafoljak:-)
>Az eterteoriat, ill., a tobbi ekvivalens elkepzelest sem az MM, sem pedig
>mas kiserlet nem cafolta:-)

Talan mert az  elmeletek atyjai akkoriban megtehettek,
hogy elhallgattak, mikent cafolhato az elmeletuk.
Hala a tudomanyfilozofia fejlodesenek, itt a HIX-en bezzeg 
labdaba se rug, aki nem ugy kezdi - tessek, elmeletemet kiakasztom
celtablaul, cafolhatosaga ez es ez, ilyen es ilyen meresek negativ 
eredmenye eseten onkent, magam ugrok ki fejest a ringbol.

Jojjon az ebkotes: 
Szerintem nincs komoly gond ezekkel, amiket Szocsnek irtam: 
<<Te valoszinuleg elakadtal az e'teres elkepzelesnel, mely hibas>>
<<Az eterre vonatkozo elkepzelest a MM kiserlet eredmenye kiutotte 
 a ringbol.>>

Az eteres gondolatok hibaja, hogy nem egzakt tudomanyos modellek,
hanem ideara epulnek. Hiszen semmibol sem kovetkezik, hogy 
a feny terjedesehez olyasfele tapinthato kozvetito kozeg kene, 
mint a mechanikai hullamoknal. Azok eleve masfelek. 
A feny tisztan tranzverzalis rezges, ami paratlan dolog,
es a mechanikaban - az ott jellemzo longitudinalis rezgesek 
vilagaban ez - onmagaban, tisztan sosem fordul elo.
Az eter feltetelezese alaptalan, hiszen se meresi eredmenyek 
nem utalnak ra - de kozvetett logikai uton se tudtak
elfogadhato ervet felhozni letezesere - s igy letezesenek 
valoszinusegerol semmi nem mondhato, azaz csak va'gyalom volt, s 
ma mar ugyanazon kategoriaba kell esnie, mint a mendemondaknak 
- ha a tudomany szigoru es kovetkezetes.
Raadasul az eter fizikai tulajdonsagait onellentmondasok nelkul 
nem is tudtak megadni - tehat hibas volt az egesz elgondolas.
Pl. allitottak - rugalmas kene legyen es kemenyebb az acelnal, mert 
hullamterjedesben rekordsebesseget csak rekord-kemeny anyagban 
lehet elerni, de ha valami ilyen, akkor abban hogyan lehet 
kozlekedni ? Biztos kiagyalhato erre is valami kibuvo, de
a rel.elm.  e nelkul is eleg messzemeno es igazoltan helyes 
kovetkeztetesekre jutott. 
Az etert hianyolok erofesziteseit ennek ellenere nem tartom tisztan 
szelmalomharcnak, hiszen valami hasonlot muvelnek a maguk
frontjan, mint matematikus tenne, ha jobb feladata nem leven -
realisan nemletezo modellvilagaban onmaga krealta problemakra kulonfele 
megoldasokat vagy osszefuggeseket keresne, hatha talal valamit,
amiert az utokor egyszer halas lesz.

Udv: zoli

Kedves Szocs !

Most csak annyit - magyszeru, hogy a lexikonbeli velemenyrol szoltal !
Az ugyanis - bar vegeredmenyeben helytallo - megsem szerencses 
megfogalmazas a feny lemaradasarol.
A csillagaszati tavcsovek forditott allasu kepet adnak. 
A tavcsovet mindenkeppen arra kell kisse donteni amerrol 
a csillag 'erkezik', hogy az aberralt fenyt befogjuk.
Ha fuggolegesen all a tavcso, akkor a csillag kepe a tavcsoben
valoban lemaradni latszik, azaz a csillag haladasaval ellenkezo
iranyba tolodik el a kepe, de ez olyasfele szituacio, mintha 
aberraciot tukorbol figyelnenk meg. 

Udv: zoli

> Tisztelt Olvasó és vitázó társaim!
Eloször is, elmézést kérek, amiért minden eddigit kitörültem, de evvel is
szeretném jelezni, hogy "hozzászólásommal" nem valakivel kívánok vitába
szállni, hanem egy igen fontos, általam (is, és kísérletileg!) vizsgált
témában meglévo TÉVEDÉSRE szeretnék rámutatni. Ez pedig a következo:
A köztudatban "Einstein vonatként" elhíresült "gondolati példa" egy súlyos
tévedést is tartalmaz, nevezetesen a következot. Einstein szerint, ha a
vonat a "fény sebességét megközelíto sebességgel" halad, a haladás irányára
merolegesen benne haladó fénysugárnak el kell(ene) hajlania a sebesség
irányával ellentétes irányban. Mint azt a több mint két éven át folyamatosan
vizsgált kísérlet egyértelmuen igazolta, ez a nézet téves. A fénysugár
függetlenül a "vonat" sebességétol, ha a fényforrás a vonattal együt halad,
tehát a vonathoz viszonyítva "álló", akkor megorzi meroleges voltát. (Csak
mellékesen jegyzem meg, hogy - a relativitás elve értelmében - a vonat
sebességérol is csak valamihez viszonyítva beszélhetünk!)
Magát a kísérletet itt nem írom le, lévén - relatíve - hosszú, de bárkit
érdekel, "magánban" szívesen elküldöm. Természetesen, minden részletet
tartalmazóan, részletes indoklással egyetemben.
Benko László.   

Szia Kalman!

  >>minden Csillag (Nap) rendelkezik
  >>kozponti szilard halmazallapotu jelentos tomeggel.
>Ezt nem hiszem, megis megkerdezem:
>Milyen kristalyai vannak ennek a szilard anyagnak?
>Femracsos? Es mennyi az olvadaspontja?
  Pontos adattal nem rendelkezem, egy hix cikkre hivatkoztaam, majd 
megprobalom visszakeresni.A dologban nem ketelkedem, miutan a fold belso 
magja is szilard(fem) halmazallapot. Mas mediumban maskep is mukodhetnek a 
fizika torvenyei.

>Nem tudom, mit ertesz nova folyamaton. - ami nem tevesztendo ossze a 
>szupernovaval.
Megiscsak sikerult osszekevernem.

 >>Nem rezgeshullamokat merunk, hanem gr.eroter minimalis irany eltereseket.
 >Ugy erted, ha valahol foldrenges tor ki, a meres helyen kicsit megvaltozik 
a gravitacios potencial gradiense?
Az inga iranyvaltozasa motivumanak kiindulopontja a mediumok valtozasa. A 
Fold minden mozgasaval tisztaban vagyunk. Forgas, keringes, haladas, 
gyorsulas, lasulas, stb. kozben a Fold allando valtozo gr. eroteret szel at. 
Igy szamitasonkivuli aberaciok allnak fenn, mivel a fold sem teljesen 
szilard halmazallapot. Lehetnek hosszas es rovid idotartalmu esemenyek. Igy 
egyes rovid idotartalmu esemenyek periodikusnak szamithatnak (Hold keringes 
ido, stb.), mig a hosszas idotartalmu esemenyek ritkasaguk miatt nem tunnek 
periodikusnak, legalab is nem azonos esetek ismetlodnek (bolygo sorakozas, 
stb.).
Az elvegzett szamitasokbol felszinrejott, szinte jelentektelen erohatasok 
erteke megno a Foldtomeg szorzataval. Fellephet alakdeformacio, belso 
retegmozgas, nyomaskulombsegek, kulso keregmozgasok, de nem elhanyagolhato a 
kulso folyekony tomeg (viz) es legkori mozgasok, a gr.eroterek minimalis 
ingadozasanal. Kulombozo kulso, belso Foldtomeg deformacio felszini 
gr.eroter ingadozasi hatast hozhat magaval. Hasonlo erok kepviselik az 
ingamozgast es ilyen formaban kapcsplodik az inga meresei a foldrengesekkel.

     Udv: Csaba



_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com

Sziasztok!

Dezso irta ezt:
 >Nincs kolcsonhatas ket egyenlo
 >tomeg kozott, ha mas tomegek nagyon tavol vannak.
es ezt:
 >A szamitast ket-test problemakent elvegezve es felhasznalva a
 >mesterseges holdak kimert Kepler allandojat, a Gm(M-m)/R^2 keplet
 >adja a pontos eredmenyt. Ebbol kovetkezik, hogy a Fold a Holdat
 >teljes tomegeben fogta be, es nem aprankenti folyamat soran
 >por es gazfelhobol.

Aki tud logikusan gondolkozni, az lathatja: Dezso itt ellentmond
Dezsonek. A Fold-Hold rendszer eseteben ugyanis nem igaz
az, hogy mas tomegek nagyon tavol vannak, hiszen a Nap
nagyobb erovel hat a Holdra, mint a Fold. Igy a Gm(M-m)/R^2
keplet meg a Dezso-fele elmelet szerint sem alkalmazhato
erre az esetre.

Mindenesetre ugyes elmelet ez, es cafolhatatlan: ha valaki
kimutatna, hogy ket egyenlo tomeg a newtoni elmelet
szerint vonzza egymast, akkor azonnal kesz volna ra
a mentseg: ez a ket tomeg porbol vetetett, akkor pedig
pont ez a viselkedes varhato.

Azt azert ne felejtsuk el, hogy az Apollo-program
soran a Newton-fele fizikat hasznaltak, ami
be is valt.

 >A bizonyitas mar regen keszen van, pusztan csak varom, kit tudja
 >meg elvegezni rajtam kivul.
En. De en meg arra varok, hogy valoban elvegezted-e.
Egyebkent nekem az jott ki, hogy a tomegek kozti ero
akkor nulla, ha e tomegek aranya log(sin(pi/2)) : pi/2 .

Udv: Kalman

Kedves Szocs,

<<Lenyeg: a fenysugar iranya mindig az azonos fazisu
<<hullamfront sikjara leszmeroleges.

Itt a poen, amit nem vettel eszre, hogy ugyanazt a sinek mellett allo forrasbol
 szarmazo fenyt egy a vonaton ulo ember olyannak latja, aminek az azonos fazisu
 sikja _nem_ parhuzamos a vonat oldalaval, mig egy a sinek mellett allo ember m
eg olyannak, ahol ugyanannak a fenynek az azonos fazisu sikja meg parhuzamos. E
z pedig newtoni vilagban _lehetetlen_. 

>Ezt ugy ertekelem, hogy a fenynek egy masik >tulajdonsaga, amit a feny fazisa 
valt ki.

Ne elegedj meg ilyen sommas megallapitasokkal. Ezekkel nem lehet eljutni fizika
i elmeletek megertesehez. Nincs kiralyi ut... Egeszen, teljesen meg kell erteni
 a dolgokat, a teljes belso logikat, ami ma mar az esetek tobbsegeben nem megy 
a matematika nelkul. 

Annyi mindent irtam eddig, nem nagyon latom ertelmet tovabb forgatni ugyanazoka
t a dolgokat. Minden oldalrol ami csak eszembe jutott, bemutattam, miben kulonb
ozik a feny akar a hangtol, akar a puskagolyotol, ha rendesen vegiggondolod, es
 nem probalod sajat hasznalatra tovabb egyszerusiteni es sommas megallapitasokb
a foglalni a lenyeget, akkor minden esely megvan arra, hogy megertsd. 

Udvozlettel, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: adsl-1-104.tvnet.hu)