> Felado :  [Hungary]
> Node aki a gomb kozepebol figyeli az esemenyeket, annak szamara
> minden koraram egyszerre alakult ki, tehat szerinte kizart, hogy
> barmifele hullam alakulna ki barhol.

Nincs ezzel kulonosebb problema, egy elektromagneses hullamokkal kitoltott
terben minden tovabbi nelkul lehetnek olyan pontok, ahol a terero nagyon
kicsi. Egyszeruen oly modon osszegzodik eppen ott a hullam, hogy kioltodik.
Pl. ketres kiserletnel a sotet savok. Akinek autoradioja van, biztos
tapasztalta mar urh vetelnel, hogy a piros lampanal megallva kihagy vagy
torzit az adas, de 20 cm-rel elorebb gurulva megint jo... Mechanikus pelda:
egy rezgo huron is lehetnek allo pontok.
Udv, Jozsef

Elolvastam Dezso dolgozatat. Nem fer a fejembe, hogy egy nyilvanvalo
altudomanyos halandzsa hogyan talalhat meg kovetokre is. Elsore aprilisi
trefanak lehetne gondolni, de szemlatomast komolyan veszik.

Konkretumok:
- Beszel a dolgozat egy "gravitacios kotesi energiarol", amit kodben marad,
nincs vilagosan megfogalmazva, mi is ez. Neha ugy latszik, egyszeruen a
Newton-torvenyekkel leirhato potencialis es mozgasi energia, neha meg
misztikus kodbe burkolodzo valami mas. Ugyanis ha fenti newtoni fogalom
lenne, akkor nem teljesulne a ket egyforma tomeg eseteben a "nem alakulhat
ki kotott allapot" kriterium.
- Beszel arrol a dolgozat, hogy a gravitacional a "tortenet" is szamit. Hogy
kell ezt erteni? Latszolag ugyanolyan test kulonbozoen vonz mas testeket, ha
maskepp jott letre? Vagy csak egyfelekeppen johet letre egy test? Ha csak
egyfelekeppen, akkor mi ertelme a tortenetrol beszelni? Ha tenyleg
tortenetfuggo a vonzas, hol jelenik meg a tortenet a kepletben? Hogyan kell
ezzel szamolni?
- Kinosan kerul a dolgozat hasznalhato kepleteket. Pl. egeszen konkreten
hogy nez ki az a keplet, amit Dezso a Fold-Hold rendszer vonzasara
alkalmasnak vel? Ha nem azonos Newtoneval, akkor kiszamoljuk vele a Hold
keringesi idejet. Erre velhetoen jelentosen eltero erteket kapunk, ha
egyaltalan lehet stabil palya azzal a keplettel. A Hold nagyon pontosan
ismert adatokkal rendelkezik, centire ismerjuk a tavolsagat es toredek
masodpercre a keringesi idejet. Jo probaja az elmeletnek. Gondolom, ezert
nem erolteti a dolgozat a hasznalhato kepleteket.
- Kulon sajnalatos, hogy bar a dolgozat eloszeretettel filozofal, keruli a
konkret, ellenorizheto allitasokat. Marpedig a tudomanyos elmelet attol
tudomanyos, hogy van olyan allitasa, ami ellenorizheto, es bukna tole az
elmelet, ha az ellenorzes nem igazolna. Newton mechanikajabol indul, de
sehol sincs vilagosan megfogalmazva, hogy tulajdonkeppen ez az a pont, ahol
a newtoni keplet mar nem jo, innentol kell atterni Dezsore. Az az abszurd
erzetem tamadt, hogy Newton mechanikajat ervenyesnek tekintve ebbol vezeti
le valahogy a Newtonnak ellentmondo "egyforma tomeg nem vonzza egymast"
kepletet. Ez nyilvan megy, ha helyesen alkalmazza a matematikat.
Valoszinuleg ezert nem ismetelte meg azt a levezetest, amivel kivivta
korabban Mizsei elismereset... :-)
- A Dirac egyenlet belekeverese ebbe az egeszbe szandekos kodosites, azok
hulyitesere, akik nem tudjak, mirol van szo.

Talan nem veletlen, hogy Egely mester is elokerult.

Jozsef

Kedves Dezso!

Kovetkezzek nehany eszrevetelem
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
cikkedhez.

ad 2.

>Van a vilagurben egy 100 kg-os olom test és 2 meterre tole
>elhelyezunk egy 1 kg-os olom testet. Mi fog tortenni? Az
>emberunk azt mondja termeszetesen, hogy az 1 kg-os test
>keringeni fog a 100 kg-os test korul.

En mast mondok.
A feladat nem kelloen definialt. Ugyanis nincs megadva a ket tomeg egymashoz
viszonyitott helyzete, sebessege. Marpedig ezen kezdeti feltetelektol fugg
az, hogy mi fog tortenni. A nagy sulykulonbseg mindenesetre lehetove teszi
azt az egyszerusitest, hogy a 100kg tomeget a ket tomegbol allo inercialis
rendszerunk origojanak tekintsuk, es az 1kg-os tomeg helyzetet, es
sebesseget ehhez merten adjuk meg. Ekkor azonban az 1kg-os tomeg helyzete,
es sebessege Kepler torvenyeibol kifolyolag matematikailag egyertelmuen
meghataroz vagy egy egyenest, vagy egy parabolat, vagy egy hiperbolat, vagy
egy elipszist, vagy egy kort, es ezzel maris meg van a valasz a feltett
kerdesre. Ha az eredmeny elipszis, vagy kor, akkor keringesrol van szo.
Ezenkivul vizsgalni kell, hogy az igy meghatarozott palya elegendoen tavol
van-e a kozepponttol, ellenkezo esetben utkozes is fellephet, ami jelentosen
befolyasolja a jovobeli torteneseket. Mivel a 100 kg tomeg
mozgasallapotvaltozasatol eltekintettunk, igy az eredmeny kozelites, de eleg
jo kozelites. Pontosithatjuk a szamitast, ha az origonak a ket tomeg kozos
sulypontjat vesszuk, es az un. redukalt tomegekkel szamolunk. Ekkor mindket
tomegnek pontosan adodik a palyaja.

>Jovok en, Sarkadi Dezso es azt mondom, hogy nem fog keringeni.
>Miert? Mert mindket testnek pozitiv, vagy nulla az energiaja,
>a ket test nincs gravitaciosan kotott allapotban. A ket
>testnek eloszor el kell disszipalnia a kotesi energiat. A ket
>testnek le kell adnia egy nagyon piciny hoenergiat, amely a ket
>testet a ter lokalizalt reszebe kenyszeriti.

A ket olomgolyo a vilagurben olyan kis mertekben hat egymasra, hogy
szilardnak, de legalabb is tokeletesen rugalmasnak tekinthetjuk oket. Igy az
arapaly erok miatt semmifele ho nem fog disszipalni, es a pontszeru
tomegekre szamolt Newton fele palyak tokeletes megoldast adnak.

>a Naprendszer kialakulasa soran jelentos, gravitacios eredetu
>disszipacios energianak kellett felszabadulni

Nincs semmifele gravitacios disszipacios energia. A testek utkozesenel,
deformaciojanal, surlodasanal, tovabba  az atomi elektronpalyak valtozasa
kozben, illetve magfizikai folyamatokban keletkezik ho. A klasszikus
eroterek (gravitacio, elektromagneseseg) konzervativ eroterek, igy
segitsegukkel kozvetlenul (az erotorvenyekbol kifolyolag) nem magyarazhato
meg a ho keletkezese. A ho keletkezeset a kinetikus gazelmelettel (esetleg
az altalanos gaztorvennyel), vagy a kvantummechanikaval lehet ertelmezni. A
gaztorvenyre utalva kimondhato, hogy az atlag 2,7 K homersekletu majdnem
ures vilagur nagyjabol termikus egyensulyban van az igen nagy surusegu, es
igen nagy homersekletu kis terreszbe osszetomorodott csillagokkal, vagy a
kozekes surusegu, es kozepes homersekletu bolygokkal. Tehat a gravitaco
hatasara osszetomorodo egitestek annal melegebbek, minnel nagyobb tomeg van
bennuk. Ebbol a hobol ugyan sokat veszitenek az egitestek kisugarzassal, de
a kisugarzas (disszipacio) csak utolagos kovetkezmenye a felmelegedesnek, es
meglehetosen lassu folyamat, igy a gaztorvenyszeruseg elve jol latszik. Ha
egyaltalaban nem lenne disszipacio, akkor is egitestekke surusodnenek az
anyagok a gravitacio hatasara, persze ekkor sokkal melegebb lenne az
egitestek felszine. Szumma szummarom, a ho energia egy dolog, az
eldisszipalt hoenergia pedig egy masik. Ho akkor is keletkezhet, ha nincs
hosugarzas (pl. tukrozo feluletnel).

ad 3.

>A gravitacios energia ket pontszeru tomeg kozott r tavolsagban:
> E = -G m M / r

Helyesebben a gravitacios potencialis energia ket r tavolsagu pontszeru
tomeg kozott.

>A nyugalmi energia hianyzo resze tehat altalaban hoenergia
>formajaban tavozik a rendszerbol. Ha az M tomeget porra
>oroljuk es a porszemcseket nagyon messzire eltavolitjuk
>egymastol, akkor oppen annyi energiat kell befektetni,
>amennyi energiat a tomeg eldisszipalt.

Mint fentebb emlitettem, a hoenergia jo resze a rendszerben maradhat, emelve
a csillag homersekletet, es egy megfeleloen idozitett szupernova robbanas is
megteszi a surusodesi folyamat megforditasara. Igy nem is kell talan tul sok
kulso energiat befektetni.

>A vonzo, illetve kotesre vezeto kolcsonhatasok eseten
>tehat a tarolt energia mindig negativ, a rendszer
>energiahianyos, amely hianyzo energiat a disszipacio,
>a hoenergia visz el. A negativ energiatarolok kialakulasa
>eseten az entropia mindig novekszik.

Mint fentebb emlitettem, a ho termelodes nem magyarazhato a konzervativ
erokkel, sokkal inkabb a kinetikus gazelmelettel, illetve az erre epulo
statisztikus fizikaval. Az entropia fogalma is ezen a teruleteken nyert
matematikai definiciokat. Emlekeztetnelek, hogy a kinetikus gazelmeletben az
atomokat tokeletesen rugalmas golyoknak tekintjuk, amelyekre sem vonzo, sem
taszito erok nem hatnak, csupan sebesen szaguldoznak, es pattognak energia
veszteseg nelkul, es az atomok atlagos mozgasi sebessege mutat szoros
osszefuggest a homerseklet fogalmaval.

>a negativ energiatarolok jatsszak a kozponti szerepet.

Sajnos szandekoddal ellentetben nem sikerult ezt az allitast megalapoznod,
raadasul mindjart utana megcafolod magad, mivel nagyon helyesen azt allitod,
hogy az energia elojelenek nincsen szerepe. A kulonbozo energiaszintek
kozott energiaaramlas lehetseges elojeltol teljesen fuggetlenul. Ehhez
hozzatehetjuk, hogy a klasszikus fizikaban az energia eleve relativ
mennyiseg, a nullpontja tetszolegesen kijelolheto.

>Ezzel a teljesen logikus keppel igazoltuk a BS
>gravitacio alaptetelet filozofiai szinten:
>Ket, minden parametereben azonos fizikai rendszer kozott
>vonzo kolcsonhatas, kotott allapot nem alakulhat ki.

Mifele logikus keprol irsz. Semmifele logika nem koti ossze az allitasodat
az elozoleg irtakkal. Ket minden parametereben azonos fizikai rendszer
energiait ugy lehet, nem egymassal kell osszevetni, hanem peldaul a ket
rendszer egyesitesebol keletkezo uj rendszer energiaszintjevel. Legalabb is
ennek az elvnek ugyan ugy megvan a letjogosultsaga, es ugyanugy semmi koze a
korabbiakhoz.

ad 4.

>Vizsgaljuk egy m és M tomeg egyuttes sajatenergiajat:
> Es = -1/2 B (M+m)^2 = -1/2 B M^2 - 1/2 B m^2 - B mM
>Nyilvanvalo, hogy a jobb oldalon az utolso tag
>tartalmazza a ket tomeg kolcsonhatasi energiajat:
> Ec = -B mM = -G/r mM

Emlekeztetnelek, hogy B (=beta) azon feltetelezessel volt meghatarozva a 3.
fejezetbeli integralbol, hogy a tomeg homogen, es adott surusegu. Ket
kulonallo tomeg eseteben ilyen univerzalis beta letezese fel sem merulhet.
Raadasul a korabbi kepletedbol adodo beta definicio szerint
( Es = -3/5 G/R M^2 = -1/2 B M^2,
  B = 6/5 G/R )
lathato, hogy beta fugg az R sugartol is, ami ket hasonlo nagysagu tomeg
osszegzesenel nyilvan megvaltozik. Az elso keplet betaja a tomor tomegekre
vonatkozik, es csupan azt allitja (R valtozasa miatt inkorrekt modon), hogy
az egyesitett tomeg tobb potencialis energiat kot meg, mint a tomegek
kulon-kulon. (Egyenlo tomegeknel kb. negyszer akkorat.)

Ugyanakkor a Newton torveny nem vezetheto le belole, hiszen a beta nem
valaszthato meg tetszolegesen, hanem suruseggel egyutt adott. G szinten
adott, igy pusztan arrol van szo, hogy Newton kepletet behelyettesitetted
olyan helyre, ahol annak semmi ertelme nincs, es kapsz egy
r = 5/6 R
erteket, ami joszerivel semmit nem jelent.

ad 5.

Mint emlitettem, a 3. fejezeted levezetesei szerint beta erteke nem
tetszoleges, fugg a surusegtol, es a sugartol, igy az osszegzett tomegek
kepleteiben hiba felhasznalni. Mig ket egyenlo tomeg osszegzesenel csupan
pontatlansagkent jelentkezik ez a hiba, azonban tetszolegesen nagy szamu N
reszre osztasnal tokeletesen alkalmatlanna valik a beta alkalmazasa, hiszen
itt a teljes tomeg, es a reszecske tomegek sugara meg csak ossze sem
merheto. Igy ebben a fejezetben minden kepleted hibas.


Udv: Takacs Feri

Csaba,

>  >Fogadjunk hogy az altalad gyenge ertelmi kepessegunek
>  >titulalt Janos meg fogja tudni magyarazni neked.
> Azt elhiszem, ugyvednek talan tobb sikere lenne :-)
> De ne ertsuk fere!! Egyaltalan nem gyenge ertelmi kepessegu. Hasonlo egy
kis
> piaci kofahoz, aki sokkal elob beszel es aztan gondolkozik.

Sokkal elobb gondolkozom, mint beszelek. Elobb atragtam magam a Dezsologian,
es csak utana kritizaltam. Ezt te is megtehetned, ha ertesz egy kicsit a
fizikahoz, te is megtalalnad azt az elojelhibat a gravitacios energia
kornyeken. Es neked is szemet szurhatna, hogy a Dezso fele levezetes az
elojelhibaval egyutt is csak specialis esetre ad zerus kolcsonhatast az
egyenlo tomegek kozott.
Teged is meghallgattalak elobb, eleg sokaig, figyelmesen, es csak azutan
kritizaltam a fejtegeteseidet.
Egely Gyorgyot is meghallgattam, a "konyveit" atlapoztam, igy ot is
megalapozottan tartom "alfizikusnak".

Vegul a fentebbi stilus (vesd ossze "kis piaci kofa":-) csalhatatlan jele az
ervek elfogyasanak. Ne ess ebbe a csapdaba, mert masok sertodosebbek mint
en, es vissza fognak sertegetni, ami egyikotoknek sem lesz jo. Reszemrol
lenyelem, mert megertem hogy mit erzel.

Barati udvozlettel, de igazambol nem engedve:
Janos

Ket egyforma, egyenlő tomegű es sűrűségű mágnes vonzza
 egymást. Ez igaz: az északi a déli pólust és forditva. Ha lenne két északi és
két déli polusú monopólus, biztosan nem vonzanák egymást. Fizikus gondolkozásba
n én mindig alapvető kölcsönhatásról beszélek, tehát a BS tétel az alapvet
ő kölcsönhatásokra vonatkozik. Két mágnes két dipólus, termeszetes, hogy e
llentétes pólusokkal összeragaszthatók.
Mizsei János barátunk a két egyforma U-235-ös gömbbel példálózik, csak ez nagyo
n sánta. Itt a két gömb kölcsönhatását a spontán neutron emisszió által létreho
zott maghasadás hozza létre. A neutron tömege pedig jóval kisebb, mint az urán
mag. Tehát a BS tétel még mindig nincs megcáfolva.
Még egy gondolat: mérnök képzés során a matematikát úgy tanítják a legtöbb hely
en, hogy a matematikai bizonyítás módszereit nem tanulják meg a hallgatók, mert
 nem kérnek bizonyítást. A BS gravitáció bizonyításához egzakt matematikai vagy
 fizikai alapon senki nem tudott érdemben hozzászólni. Kálmán megint elője
l hibát emleget, indoklás nélkül. Ez olyan, mintha azt mondanám, Einstein téreg
yenlete hibásan tartalmaz egy előjelet, punktum, nekem van igazam. Szóval
a színvonal...
Visszaszívom, amit a mérnökök és a határozatlansági reláció ügyében mondtam: va
lóban vannak mérnökök, akik értik a határozatlansági relációt, mely igazán nem
érthető, hiszen axióma. Olyan, mint két pont meghatároz egy egyenest. Vagy
 a párhuzamossági axióma.
Valaki írt arról, hogy léteznek szinte tökéletesen szimmetrikus kettős csi
llagok, azonos nagyságú tömeggel.
A Nobel dijas gravitációs hullám megfigyelés is szimmetrikus kettős csilla
gnál sikerült. Semmi ellentmondás: ha a csillag fejlődik porból, gázból ma
jd később nagyobb tömegdarabokból, összesűrűsődik és ha nag
y a perdülete, akár két részre is szakadhat, sőt egyenlő részekre is.
 De a két tömeg kötött állapotban marad, mivel a gravitációs energia már disszi
pálódott.
Innen látszik, hogy a tisztelt Olvasók, akik talán kicsit érdeklődnének is
 a téma iránt, még nem gondolták végig a gravitációs kötés filozófiáját. A grav
itációs energia fogalmában kellene gondolkozni. Mizsei János pedig végleg lemar
adt a bizonyítás iskolájáról, sajnálom szegényt őszintén. De remélem barát
ok maradunk: udv: Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

> Felado :  [Hungary]

 >Nem hiszem, hogy ennyi beszelgetes es vita, valamint Dezso egyes
 >cikkeinek elolvasasa ...
  Bizonyara lehet ok a ketelkedeske, es pedig ket ok lehet:
    Vagy Dezso magyaraz valamit rosszul, Vagy mi nem ertjuk meg ot.
  De megoldasok vannak. Roviditsuk le a hosszas vitat, melyet mar az olvasok
is unnak. Dezso benne lessz, remelem, amig meg az ingalya megvan, vegezzuk
el kozosen a kiserletet.
Ha nincs meg az inga, nem nagy dolog egy hasonlo elkeszitese.

Hiaba papiron az all az hogy 'felfele' esik az alma, megis csak azt hisszuk
el amit latunk, espedig hogy lefele esik.
Ha a kiserlet jo, amiben nem ketelkedem, javitsuk ki ahol teves a
magyarazat, vagy a szamitas, vagy a menetrend.
Valoban nemmindennapi esemeny all labunk elott, amire erdemes felfigyelni.
Azt sem hinnem, hogy Dezso teved akkorat.
  Ki van benne? mert Dezso biztos, es Paks kozelebb van Pesthez mint
Nagyvarad. (a gulyasleves osztogatas elmarad :-) )

>(-: Feri, Kalman, udvozollek titeket azok klubjaban, akik
>elolvastak az uj elmeletet, es ugyanarra a megallapitasra jutottak >:-)utan
    Vegyenek reszt ok is, sot egyut kerjuk meg Dezsot, hogy gyakorlatilag is
igazolja.

 >Mi emberek, jelenleg a kolcsonhatas kulonfele oldalait kulonfele
 >matematikaval es fizikai modellekkel irjuk le.

  Mindezeket ertem, es egyetertek. Leteznek azomban ismeretlen tenyezok,
amirol fogalmunk sincs hogy mukodik, lehet tul komplikalt, az is lehet
tulsagosan egyszeru, megis az a minimalis reszlet az iranyteveszto, mely
gatolja a kolcsonhatasok egysegesseget. De ha netalan ezen is tul lennenk,
akkor is lessz mas es mas apro ismeretlen, ami mas reszletekben fog gatolni.

A bemutatott pelda nagyon jo, azomban minden apro reszleteknel ottmarad a
kerdojel,: hogy?

Ne meruljunk el egyenlore bonyolult reszletekbe, maradjunk a ket golyo
tavolleteben felmerulo tomegnel.
Talan egyenlore erre sem lessz szukseg. Meg kell alljunk a ter
tulajdonsagainal. Mert mar a terben felmerulo tomeg jelenlete is egy komplex
esemenysorozat.
Hogy tudjuk a teret elemezni? Csak akkor, ha tisztaba tesszuk. (kapok en
most David Gyulatol :-) )
Ez pedig csak ugy lehetseges, ha a teret kiuritjuk, teljesen semminek
vesszuk, elvalasztjuk az idotol, energiatol, stb.
Tehat a ter az az ures, fizikailag teljesen ertelmetlen "vegtelen" 'ur'
(ter) amelyben az anyag, kulombozo formakat oltve helyet foglalhat.
Innen kezdodik az anyag elemzes, majd a tulajddonsaga, vagy viselkedesei
stb.
Elob meg a vegtelent elemeznem, mely egyenlo, vagy identikus a matematikai
vegtelen fogalmaval, talan letezhet egy kozepe, mely eppen mondeg ott van,
ahol a megfigyelo tartozkodik.
Namostan mi a kulombseg az elob emlitett ures ter es a fizikai ter kozott?
lenyegeben semmi, o mindeg ugyanaz, csak a benne lejatszodo esemenysorozatok
kulombozhetnek, kombinalodhatnak, stb.
  Bovebb kifejtesekre egy egesz sorozat mozgaselmelettant lehet felsorolni,
amely egy ido utan mar mar filozofikusa is vallhat.
Hamar idorol van szo, o nem mas mint az elemi reszecskek mozgasaibol eredo
fogalom. Tulajdonkep komparalunk, esemenysorozatokat hasonlitunk, amikor
idot hataronunk meg. Hogy ezt hogy sikerult matematikailag a terrel
kapcsolni, a mai napig nem megy a fejembe, de ha igy is mukodik? Viszont
lehet epp egy oriasi tevedes, mert gatolhatja a tovabi rendszermukodest.
A szintek fogalmat kell meg megemlitsem, itt arrol lenne szo, hogy a terbeli
anyagot lehet mondani merete, iletve nagysagszerint csoportositsuk. A
szintek vegtelenseget elvezhetnek, es miertne? A kozepszint az, ahol mi
emberek megfigyelokent tevekenykedunk, es resze vagyunk annak az
anyaghalmaznak, amely a terben esemenyekkent felepit bennunket. A kozepszint
tehat amit segedeszkozok nelkul latunk: a porszemtol a galaxismagig.

Mindezek utan terjunk vissza a fizikai ter elemzesere. Nagyjabol fogalmunk
sincs mi folyik ott. Kozepszintunkbol ki tudja hanyadik szintre kelene
lejjebb menjunk mint megfigyelok, hogy valamit is sejtsunk Ehez pedig
meretben es idoben at kelene formalodjunk, alakulnunk.
Az anyag merete is a szamtani vegtelenseget elvezhetim meg akkor is, ha ezt
egy ido utan nem vagyunk kepesek fizikailag tovab osztani.
Igy az energia is elkulonulhet az anyagtol. Legalab is szerintem helytelen a
kifejezes, hogy az anyag eltunik es atalakul energiava. Az anyag akkor is
anyag, ha ezredreszere osztom, stb. Az viszont egeszen mas, ha az osztott
reszecsket energia hordozonak szerepeltetjuk.
Tehat ezek lehetnek mindazok a terbeli virtualis szereplok, melyek
komunikalnak tomegek kozott, minden iranybol minden iranyba terjedve,
kitoltve a teret egy altaluk meghatarozott torvenyszerusegben egy bozonyos
surusegben, igen am de melyik lenti 'szinten'?. (taxis sem lehet tobb egy
varosban, csak ahanyan meg tudnak elni belole). Osszhatasuk, meretuk,
suruseguk, stb. meghatarozott frekvenciakba sorolva hullam es kvantumkent
kezelhetok, de igy egymagaban meg nem sok mindent arulnak el onmagukrol.
De most kezdodik a baj, honnan erednek? hova es meddig mennek?
Hamar mozognak is, az utkozesi lehetoseg minden valoszinuseggel fennall.
Morfi torveny. Utkozeskor Egy dolog allhat fent: az energiacsere, a nevezett
impulzus atadas, mai eredmenyezhet sebessegvesztest vagy nyerest es
iranyvaltast.
Hat igy mar a "tomeg" megjelenesnek is ertelme van, de kulso tenyezok hatasa
nelkul a tomeg nem eletkepes.
Megjelenik a 'suly' kifejezes, ami nem mas, mint 'minimum' ket tomeg
komparalasa, lenyegtelen a merettol, de kulso, terbeli szembehalado
erohatasok a foszereplok.
Igen de meg most sem dolt el, a kulso hatasok pontos eredoje.
Valojaban, az osrobbanas fogalmat sokan elismerik, sokan nem, nem tisztazott
dolog. Erre a kozepszintrol idoben nincs is lehetosegunk magyarazatot adni,
es ellentmondasos dolgok alakulnak ki. Ha ossze volt suritve a tomeg, melyek
a kulso surito erok eredoi? Elmeletileg az ido miert nem vegtelen, amelyet
tulajdonkep maga a megfigyelo alkotott, o pedig csillagaszati idoben nem is
olyan regi. Nagyjabol az idot a robbanastol szamolunk, de fel lehet maskep
is vetni a dolgokat: ki tudja mennyi idejig volt osszesuritve a ter anyaga?
Lehetett mar azelott is tagulas es ismet suritasi folyamat zajlott. Melyen
erok hatarozzak meg a robbanasi erot? (kulso es belso tenyezok,
eroegyensulyok). Utalhatunk e arra hogy esetleg a ter tavoli mas pontjain is
zajlodhatnak vilagegyetem keletkezesi folyamatok? Nem kis emberektol
hallottam hasonlo ipotezist, egy biztos, hogy a tomeg jelenlete egyedul nem
mukodhet.
  Egy tomeg egyedul keptelen sajat magat karbantartani, hat meg hogy
osszesurusodjon?
  Mindezen vitakra is a vegtelen ervenyes.
  Hat igen, egy kicsit elbarangoltunk. Es most terjunk vissza.
  Maga az atommag is egy bonyolult tomegszerkezet. Ossze sem tudjuk nyomni,
preselni, stb. anelkul hogy oriasi 'energiat' befektetve ezt utkozes soran
tudjuk megoldani. Miert? Hat nagy valoszinuseggel, mert o is egy allando
mindentipusu kisugarzasi forras, kezdve a mezonoktol, melyek el sem tudjak
hagyni a mag gravitacios teret es visszaesnek.
Ezenkivul? el sem tudjuk kepzelni..
Ha egy felsobb szintrol egy megfigyelo vizsgalna a Napot mint mi egy
atommagot, O sem latna semmit a kisugarzasbol, meg azt sem hogy kerek es
gombalaku.
Egy resze a kisugarzasnak elnyelodik az elektron korul, ez az elektronkotes,
ami szinten masodlagos, ha nem harmadlagos erohatas.
Erdekes hogy mind az elektrom, mind a mag taszitja egymast, majd a kotesek
utan megis egy 'vonzas' hatas jon letre a tomeg halmazok kozott. Talan a
neutronok is taszitohatasuak, maskep a neutroncsillagok sem mukodnenek. A
'vonzas' is csak egy hatas, egy szimptoma, mely az elobiekben lefestett
kulso taszitoerok hatasainak impulzus atadasi utkozesbol letrejott hatasok.
A teny az hogy meg most sem tiszta az emlitett reszecskek eredoje,
egyaltalan a letuk, stb., sokan ketelkednek benne, csak a hatasaira
utalhatunk.

A hatasok pedig meglepoek is lehetnek. :-) Ket egyenlo tomeg kozott a gr.
kolcsonhatas kozeledik a minimalis fele.

Hat uraim, jarjunk utanna. A ketelkedok ujra merhetnek, a szamitasokban
pedig az 'egy'-nek tuno erohatast legalab hat vektorialis reszre kell
boncoljuk.
Mert van: -ket kulso szemben iranyulo ero
           -ket tomegkozti ellentetes sugarzasi ero
           -ket tomegkozti szemben iranyulo gr. ero, (mert nem abszolut
tomeget elemzunk).

  Hasonlo 'uzemmodban', feldobva a kockat talan talalunk magyarazatot a BS
gravitaciora.

     Udv Csaba.



_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com