1. |
Re: Nagy szovegtestek + szo listak (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
2. |
Imazslak (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: a mog mara kihalt (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
4. |
Re:Torveny a magyar nyelvrol; I geltakrol (NYELV.48..20 (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
5. |
Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol; I geltakrol (NYELV.48 (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Kerdes: Emfatikus, korrelal, spirantizal (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Kocsog (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
8. |
Lett / litvan (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Kerdes: Emfatikus, korrelal, spirantizal (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: LAD (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
11. |
Re[10]: Torveny a magyar nyelvrol (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
12. |
Re[2]: Az nevutokrol valo kitsinke beszely... (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
13. |
Re[5]: tragarsagok eredete (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
14. |
Re[2]: magyar hangok IPA-val (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
15. |
Re: Milyen regi az iras? [#45] (mind) |
84 sor |
(cikkei) |
16. |
Szer (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
17. |
a mog mara kihalt (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
18. |
Kunrei-shiki (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Nagy szovegtestek + szo listak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasz Lajos!
>From: "Peti Lajos" >
> Csak nem szótárat állítasz össze kolléga? Mihez?
Van egy szöveges adatbázis-kezelő programom, a StaTOR, ez eddig DOS alatt
működött csak, most keszült el a Windows-os változata, a honlapomon
megnézhető az előző verzio leírása.
Ez egymillió önálló szöveget képes befogadni (egy-egy szöveg maximum 32.000
karakter lehet, de célszerű csak egy bekezdést tekinteni egy szövegnek), és
ezt szeretném tesztelni nagymennyiségű szöveggel. Az eddigi használat során
a legnagyobb adatbázisok 2-300.000 szöveget tartalmaztak.
Ezzel összefügg, hogy hosszútávon szükségem van tezauruszok, tárgyszó
gyűjtemények összeállítására, szinonimákra, a használt szóalakok
összegyűjtésére. Ez persze további tíz év terve, de egyszer már eltelt 11
év, majd csak végzek ezzel is. (A programmal készült már pár könyv, könyv
mutatói, könyv tárgymutatója, még ha nem is pont erre készült célprogram a
StaTOR.)
> Ha igen, akkor javaslatom http://www.extra.hu/the_bat/ kb. 340 ezer szavat
> tartalmaz, de még fejlődőképes :)))
Nagyon dícséretes, hogy helyesírás ellenőrzőket csinálsz ismert
programokhoz! Megnéztem az URL-t, de kapásból ott nem láttam, hogy melyik az
a file, amiből az általad jelzett 340.000 szó általam kinyerhető. Ha ez
sikerülne, nagyon örülnék neki.
> a MEK-et javaslom, itt viszonylag elég jó a színvonal
Igen, eddig nekem is ez tetszett a legjobban.
> Esetleg cserélhetünk is, ha úgy gondolod.
Ami nekem van, az az internetről összeszedett vagy 2-300.000 *szóalak* [_nem
szótár_ (bár szó tár :-) )], nagy része ékezet nélküli szövegekből. Ha ezt
tudod használni, akkor szívesen elküldöm.
Válaszodat köszönöm.
Cap,
(Ment listára és magánba.)
Torma István, TOR,
http://web.axelero.hu/torszoft
|
+ - | Imazslak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
MÁRTONFI ATTILA
> www.httrack.com Multiplatform szabad forráskódú letöltő program,
Köszi az ötletet, megnézem, ha arra járok.
> Hát, szerintem hármas átvétel, némileg külömböző jelentésekkel:
> imágó, imázs, imidzs. Én örülök nekik.
Jó. Az imágó felnőtt rovart (más ragozással: rovrat) jelent. Mi a
különbség az imázs és az imidzs között?
> Por, para, pegyvet!
Pordítást lehetne pérni?
RACSKÓ TAMÁS
> Lehet, én ezt nem tudom megítélni, mindenesetre van etimológiája, és
> a többi elemet is ismerem: "geci" > "genya" ~ "genyó" > "gánya" ~
> "gányó" > "gányatag".
Igen, a többit én is.
> Nem vagyok szívbajos, angolnak hívom. Én, amikor tótul beszélek, az
> nincs közelebb a szlovákhoz, mint a Scotts az Englishhez, mégis a
> szlovák nyelvet használom, csak egy provinciáis nyelvjárásban.
Tudtommal a Scots külön nyelvnek tekintetik, emlékeim szerint az
Ethnologue-ban is így szerepel, de most nem ásom ki azt a CD-t. A
tótról -- tudom, buta vagyok -- nem is hallottam még sose. Én azt
tanultam, hogy ez a szlovákok illetlen elnevezése, mint a rác, muszka
vagy burkus.
> De ha már itt tartunk, a Scotts név maga is egy PC terméke,
> valójában Lallans az
Ki az a Lallans és miért gyárt PC-vel nyelveket? :o
> Nem szükséges az "-i"-t magyarosításként felfogni, mivel mind 'Welsh
> people' jelentésű "Cymry", mint a 'Wales' jelentésű "Cymru" /kimri/-
> nek ejtendő magyarosan.
A magyar nyelv szellemével aligha lenne összeegyeztethető a Cymru szót
(aminek helyes kiejtését talán öten ismerik az országban), ami
országnév, egyszerűen átvenni a nyelv nevének jelölésére. Ha ebből
vesszük át, akkor nálunk cymrui nyelv lett volna belőle, ejtsd cimrui.
Mint az egyiptomi, ami abból ered, hogy latinul egiptumnak ejtik, de
Egyptumnak írják, és összefolyt a szemünk előtt.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
OBELISZK = Kozszemlere allitott haremholgy.
|
+ - | Re: a mog mara kihalt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Csak a zárt e helyett szoktak ö-t mondani. Pl.: Az embör lövetötte a
> kabátját. Nagyon csodálkoztam, amikor olvastam, hogy a magyar
> anyanyelvűek kb harmada nem tud különbséget tenni a zárt és nyílt e
> között.
Nincs mi között különbséget tenni, Tibor. Én nëm használok bëszédemben
zárt ë-kët, tëhát nëm tudom mëgkülönböztetni a nyílt e-t a nyílt
e-től, másmilyen nem lévén. Mindazonáltal emlékeim szerint
nyelvjárásonként változik, hogy hol ejtenek zárt e-t, és a szögedi ö-k
az egyik változat zárt e-ivel azonos hëlyekën vannak. Erről azonban a
magamfajta budapösti nem sokat tudhat.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
CSIZ = Madar, aminek csorebol a roka kienekelte es angolra forditotta a sajtot.
|
+ - | Re:Torveny a magyar nyelvrol; I geltakrol (NYELV.48..20 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz Mártonfi Attila, sziasztok!
Ez a holland "szemétség" ugyan messzire vezet a nyelvtől,
mégis hagy válaszoljak:
> Aztán valakinek eszébe jutott, hogy talán lehetne
> másképp. Súlyérzékelőt szereltek a szemetesbe, és
> ha valaki beledobta a szemetét, egy kis (éji?) zenét
> játszott. Nagyon gyorsan megoldódott a szemétprobléma,
> mert mindenki jól érezte magát. Úgy tudom, hogy igaz a
> történet, de nem különösebben biztos a forrásom, lehet,
> hogy csak legenda. Mindettől függetlenül, sokkalta
> jobban működne a világ, ha a politikusok ezt az utat
> járnák, és nem az általad ajánlottat. Minden pedagógiai-
> pszichológiai kísérlet ezt támasztja alá.
Akár igaz is lehet a történet, nincs okom vitatni, sőt,
a pedagógiához sem konyítok, de annyi észrevételt engedj
meg a jutalmazás vagy büntetés dilemmáján túl:
Úgy érzem, bizony pedagógia, neveltetés, családi környezet
kérdése a tudatos környezetvédelem, ezt pedig lehetőleg nem
felnőttkorban kell kezdeni. A zenélő bili a kiindulási
alap, akkor még működik a dolog... Mikor több emberöltőn át
a legkisebb figyelmet a környezetvédelem kapta a világ ezen
táján országszerte, nehéz ezen változtatni. Bizony, sok
zenélő szennyvíztisztítót kell építeni és szelektív
szemétgyűjtő harangjátékot állítani, míg a következő
nemzedékek talán jobban fognak vigyázni - ha lesz még
mire...
----
Tényleg késő lehetett tegnap este ;), vagy első blikkre
nem értettem a viccet. :( Írod, illetve idézed:
> > Irodalmár professzorok is akadnak köztük.
> Tudnák említeni példát, de most elhalasszuk.
Ugyan nem illik magánlevelet nyilvánosságra hozni -
elnézésedet kérem érte! -, de talán érdekes, pláne az
előbbi témához kapcsolódóan, amit annak idején az e. szám
3. szem. feltételes módú nákozásra írtál:
> Az 1980-as évek végén szociolingisták kimutatták, hogy
> a végzettség és a suksükölés vagy a nákozás nem
> korrelálnak; korrelálnak viszont a szülők (elsősorban
> az apa) végzettségével. Magyarán valójában azt mutatják,
> hogy ki milyen családból származik. Demokráciában pedig
> ennek alapján ítélni nem illik.
Nem kétlem a kimutatást, viszont érdekelne, miért az apa a
meghatározó az _anya_nyelvet illetően. Hogy van ez a csonka
családokban? Vállalva az ódiumát megkérdem, miért nem illik
ítélni a fogalmazás, nyelvhasználat alapján? (Ahogy
korábban is írtam: figyelnem kell néha, el ne rontsam a
hangrend illesztésével a nékeimet, pedig nem emlékszem,
hogy apám így használta volna valaha is, megkérdezni meg
már nem tudom tőle.) Ez ugyan moralizálás, de tényleg van
olyan, aki nem ítél...? Őszintén.
Szia(sztok): Gábor
|
+ - | Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol; I geltakrol (NYELV.48 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ugyan nem illik magánlevelet nyilvánosságra hozni -
Nem hiszem, hogy magántárgyú lett volna.
>> Az 1980-as évek végén szociolingisták kimutatták, hogy
Kontra Miklós és Váradi Tamás.
> miért az apa a meghatározó az _anya_nyelvet illetően.
Elég egyszerű az ok: a vizsgált populáció szüleinek generációjában a nők
általában háztartásbeliként, főállású anyaként éltek, így nem túl bő
információforrás az anya végzettsége; így az anya társadalmi helyzetét
is az apa végzettsége írja le jobban.
> Vállalva az ódiumát megkérdem, miért nem illik
> ítélni a fogalmazás, nyelvhasználat alapján?
Mert -- mint bebizonyíttatott -- nem az embert, hanem a származást
ítélik meg, és ez elég közel áll a rasszizmushoz.
> Ez ugyan moralizálás, de tényleg van olyan, aki nem ítél...? Őszintén.
Nincs. Az előítélet csúnya dolog, a nyelvi előítélet is az, de hazudik,
aki azt mondja, ő előítélet-mentes.
Üdv: Attila
|
+ - | Re: Kerdes: Emfatikus, korrelal, spirantizal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0048-ban írta :
>A targyban szereplo szavak mit jelentenek?
Bocsánat. Igyekszem figyelni a terminológia kerülésére, de nem mindig megy.
Emfatikus -- érzelmileg töltött; érzelmileg színezett.
Korrelál -- összefügg; kölcsönös viszonyt mutat.
Spirantizáció -- réshangúsodás; spirantizálódik -- réshanggá válik. Jelen
esetben arról van szó, hogy bizonyos szókezdő finnugor zárhangok (p, hátul
képzett magánhangzót megelőző k) a magyarban azonos helyen képzett
(homorgán) réshanggá vált (f, h): *puwe > fa, *pal'a > fagy, *poD'E [D --
delta = interdentális {fogközi} zöngés réshang; E -- fordított epszilon =
közelebbről meg nem határozható magánhangzó], *pakka- > fakad (de
emfatikusan: pukkad, pukkan), *päNE [N -- éta = veláris nazális, mint az
ing szóban az i és a g között] > fej, fő, *pojka > fiú; *kunta > had, *kajE
> haj, *kala > hal, *kajE > hajol, hajlik (de emfatikusan: kajla).
Üdv: Attila
|
+ - | Re: Kocsog (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0048-ban írta La'ng Attila D. >:
>> a mög mára kihalt,
> Már engödelmöt, Szöged környékén még römekül mögvan. Odavalósi barátom
Mint főnév értettem (a háznak a möge alakban), úgy mint a reg (reggel,
révül, regöl, regös töve, 'hő'-t jelent).
Üdv: Attila
|
+ - | Lett / litvan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
NYELV #47: Lang Attila D. > irta:
> :) Össze kellene ezt hozni a balti köszönéssel. Ugyanis
> "jó napot" lettül labvakar, litvánul labas vakaras.
Ugy tudom, hogy a "labvakar" ill. a "labas vakaras" inkabb esti
koszones, tehat a jelentese inkabb "jo estet"-nek fordithato.
Lett nyelvlecke:
http://www.virtualriga.com/learn.asp
http://www.inyourpocket.com/Latvia/Latvia_language.shtml
Litván nyelvlecke:
http://www.geocities.com/leg_dictionaries/lietanl.html
http://www.inyourpocket.com/Lithuania/Lithuania_language.shtml
Udvozlettel,
Lazar Peter
|
+ - | Re: Kerdes: Emfatikus, korrelal, spirantizal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves awender!
hix.nyelv #48, :
> A targyban szereplo szavak mit jelentenek?
Egy nyelvi listán néha becsúsznak ilyenek:
- emfatikus: hangsúlyos, nyomatékos; érzelemmel telített
- korrelál: összefüggésben van; együtt változik
- spirantizáció: réshangúvá válás (pl. p > f, t > [angol] th, k >
[német] ch)
|
+ - | Re: LAD (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #48, Láng Attila D.:
> Csesszék meg a prüdériájukat. (Nem udvariatlankodni akarok,
> csak fölhívni a figyelmedet egy igére, ami emlékeim szerint
> kimaradt... :)
Így igaz! Csak kellene egy összefoglaló munka, amelyben rendben van
minden ilyen etimon taksálva. Bár te céloztál rá, de amit írtam, az
csak egy nyelvi listán megfelelő minőségű, kellenének még hozzá
irodalmi adatok, hivatkozások stb. Az pedig nekem nagy munka.
> zsebieren: szlávok lakta német területen használatos kifejezés, "hogy
> sörözni"
:-)) Lehet, hogy megvan a "fasz" etimológiája: "zse bíren vom fasz"?
> Pályázatot hirdetek a kérdés megoldására: miképpen lássuk el Írország
> fővárosának nevét -val, -vel raggal?
Ach, én azt hittem, hogy írül akarod ragozni, nem magyarul... Most,
hogy van tétje, ellátogattam az előző számban említett oldalra és a
6. leckében megtaláltam natív ejtésben: én hosszas hallgatás után az
alábbiak szerint tudom lejegyezni: /bal'"a:kli_3/. Akárhogy is
erőlködök nem tudok a végén /x/-t hallani (attól még liaisonban
megjelenhet). Ezért a megfejtése: "Baile Átha Cliath-val". Kérem én
is a köcsögöket.
> nekem elsősorban az ír gaelre lenne szükségem ... aki mondatokat fordít
> le nekem gaelre.
Ez, sajnos, nem én vagyok.
> Emlékeim a szót a kanyar jelentésű német szóval társítják, amely latin
> eredetű: Kurve, curva. Az angolban is megvan: curve.
Ezek hamis barátok.
> Egyébként érdekes, hogy a marha (skót) gaelül is kincset jelent:
Van neked szótárad? Keresek...
|
+ - | Re[10]: Torveny a magyar nyelvrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #48, Mártonfi Attila:
> Súlyérzékelőt szereltek a szemetesbe, és ha valaki beledobta a
> szemetét, egy kis (éji?) zenét játszott.
Oxfordban az egyébként ingyenes a Pitt Rivers Múzeumban is így
gyűjtik a látogatók hozzájárulását: egy üvegkalickában van egy
féltucat afrikai stílusban kifaragott "shameless begging
archeologist", akik ováció kíséretében leborulnak előtted, ha bedobsz
nekik valami érmét. Kaptak is tőlem 2 fontot, pedig smucig vagyok...
|
+ - | Re[2]: Az nevutokrol valo kitsinke beszely... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #48, Mártonfi Attila:
> Na, azért nem ugyanúgy. Mert az ly - j-t tudatosan tanuljuk, az írott
> nyelvvel, míg a névutók dolgát spontán anyanyelv-elsajátításkor, mint pl. a
> nyitótöveket.
Az _én_ szempontomból ez ugyanaz, kétszeresen is: (1) nem számítok
natív beszélőnek; (2) különbséget teszek "ly" és "j" között. És
gondolom Gábor kérdése is erre vonatkozott, mivel egy anyanyelvi
beszélő szempontjából a kérdés nem létezik, de ő mégis feltette.
|
+ - | Re[5]: tragarsagok eredete (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #48, Mártonfi Attila:
> Nekem az lenne a tippem, hogy az egy folyamatosmelléknéviigenév-képző. A
> TESz. és az EWUng. szerint a tő a fannal korrelál, az a pedig vagy
> kicsinyítő képző, vagy birtokos személyjel.
Apropó, neked megvannak a fentiek, és az általam "n.a."-ként
megjelölt szavakhoz nem szóltál hozzá. Első sorban a "fasz"
érdekelne, ill. annak a "fasza" 'jó' melléknévvel való kapcsolata. Ez
utóbbi vajon az előbbiből származik a "pina" módjára, vagy a német
"fassen" '(meg)fog, tart; vételez' > m. "faszol"-lal van-e
összefüggése?
|
+ - | Re[2]: magyar hangok IPA-val (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #18, Racskó Tamás:
> hix.nyelv #14, Láng Attila D.:
> > Sehol nincs olyan adatázis ami a cseh, orosz vagy éppen magyar
> > ábécé betuit összepárosítaná azok IPA-ban leírt megfeleloivel
Csak most döbbentem rá, hogy én úgy adtam meg a 18. számban a magyar
fonémák IPA-megfelelőit, hogy elfeledkeztem Mártonfi Attila jóvoltából a <http:
//www.c3.hu/~nyelvor/special/mnya.htm> címen
lévő
autentikusabb referenciáról.
|
+ - | Re: Milyen regi az iras? [#45] (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ágoston!
hix.nyelv #45, Bartha Ágoston (gramofonos):
> Úgy tűnik valaki fölfedezte az ABC titkát; azaz felismerte hogy mik
> vannak pl. a Lascaux-i barlangok falán, és hogy az ABC jelkészlete
> sacc/kb. 30000-50000 éves ... az egész okfejtést szigorúan
> matematikai logikára építi!
Kissé szkeptikus vagyok az ügyben. Való igaz látszólag 7 ún. axiómára építkezik
. Azonban: az axiómákat vagy egy más
diszciplína segítségével szokták igazolni, vagy maguk az axiómákból levezetett
következtetések beláthatók más eszközökkel
is. Ilyeneket Varga Csaba nem nyújt, sőt: a VI. axióma "Minden a legegyszerűbb
állapotból fejlődik ki." éppen azt a célt
szolgálja, hogy kizárja a képírások (egyiptomi, sumér, kínai) elsődlegességét.
Ezt azonban minimum be kellene látni
valahogy. Van egy kimondatlan 0. axiómája is: nevezetesen "Minden jel betű". N
em vizsgálja ui., hogy a lascaux-i
"n < 10" jelszerűségből álló ábrák valóban betűk-e. A betűk ui. feltételeznek í
rást, az pedig feltételez tartalmat (közölt
információt). Az utóbbi nélkül pedig nincsenek előbbiek. Igen szép pédái ennek
a török tamgajelek és a különféle
állatjelölő billogok, melyek a Varga Csaba-i értelemben betűk lennének, holott
éppen a tulajdoni jog írás nélküli
jelölésére szolgálnak. Igaz, a köktürkök a szogdoktól átvett rovásírásukat a hi
ányzó hangok pótlására ilyen jelek
felhasználásával is bővítették, de Varga Csaba ezt a folyamatot megfordítja. Ba
j van még a II. axiómával is "Nem lehet
kétszer feltalálni ugyanazt a jelkészletet". Egyrészt mivel ez azt feltételezi,
hogy minden esetben egy valaki tudatosan
alkotta meg az adott ábécét, másrészt mivel a lascaux-i esetben az olyan jelekr
ől van szó mint pl. "|", "<", "X", "/", "+",
"O", "T", "M". Ezt összeveti egy ún. "hipotetikus ABC"-vel (hABC), melyet ő áll
ított össze a korai arámi, az ógörög, az
eredeti (sic!) latin és a magyar rovásírás jeleiből (két jel azonossága esetén;
de hogy mi az eredeti latin írás, azt nem
tudjuk meg). Itt van egy elrejtett csúsztatás, amellyel Varga Csaba megnövelte
a hABC jeleinek számát. Ez az, hogy egyes
jeleket "ligatúrának" (azaz több betűből összegyúrt jelnek, vö. "&" = 'et', ill
. "@" = 'at') tekint, másokat pl. a 'körben
a függőleges vonal'-at ("O|"), vagy a 'körben kereszt'-et ("O+") nem. Nos, ha V
arga Csabának igaza van, akkor az emberben
genetikailag kódoltnak kell lennie ennek az ábécének, mert ezekkel a módszerekk
el egy kétéves gyerek rajzairól is belátható
annak írás volta.
Ezt eddig valamiféle szillogizmusnak is elfogadhatnánk, azonban Varga Csaba eze
n túl lép. Az általa összeállított hABC-hez
etnikumot is keres, melyet meg is talál a magyarban, ebben több dolog van segít
ségére: az i.e. X-IV. évezred között csak
kárpát-medencei emlékeket vesz figyelembe; a betűket (grafémákat) megfelelteti
a hangoknak (fonémáknak). Gondolatmenete
szerint (idézem) "a magyar nyelv őse (óvatosabban fogalmazva: a magyar nyelv ig
ényeinek és hangkészletének tökéletesen
megfelelő ABC-hez, és az ezt kiegészítő úgynevezett kultúrafüggő jelek garmadáj
ához tartozó nyelv) volt 'a' nyelv teljes
Európában (és Ázsia nagy részén) a kőkorszak óta egészen addig, amíg a semmiből
előkerülő és gyorsan gyarapodó indoeurópai
faj el nem foglalta ezt a hatalmas területet." Minthogy ez utóbbiakban sokkal k
evesebb hang van, és átvéve elszegényítették
az ősábécét (ennek alátamáasztására persze a latint veszi elő, nem mondjuk, a f
ranciát a maga 46 szorosan vett
fonémájával). A logikai alaposságra jellemző, hogy a hABC összeállításakor Varg
a Csaba éppen hogy bevallottan eltekintett
attól, hogy a betűknek alakjukon kívül más tulajdonságuk is lenne: (idézet) "Ha
pedig se a fordítás elvégzése, se az
írásjelekhez tartozó hangok megállapítása nem igazi írástudományi feladat (első
dlegesen semmiképp nem az), akkor
megállapítható, hogy e munkához még azt sem kell tudni, milyen nyelven íródott
szövegeket nézeget az ember!!"
A Varga Csaba által első írásként felhozott Pont d'Arc-i kő a Homo sapiens első
franciaországi településeinek egyikéről
került elő (i.e 35-30 000). Mivel ez éppen a kelet-afrikai őshazából történt ki
rajzás végét jelenti, ebből több
következtetés adódik: (1) Ekkor a H. sapiens még igen kis egyedszámú, rasszokat
tekintve differenciálatlan faj, értelmetlen
dolog rassz alatti fogalmakról, így magyarokról és indoeurópaiakról beszélni, e
z olyan, mintha ezt a különbséget a
csimpánzokkal közös ősre vezetnénk vissza; (2) Ha elfogadjuk is írásnak, akkor
az nem alakulhatott ki Pont d'Arcban, így út
közben, vagy az őshazában kellett volna létrejönnie, azonban az ilyen magas kul
túrának a nyomának kellene lennie az
érintett területeken, legfőképpen a Közel-Keleten, ahol a legkorábbi felfedeze
tt H. sapiens telepek vannak.
|
+ - | Szer (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Halló halló !
"Szer"intem a szer szavunk nagyonis fontos és sokatjelentő lehet.
A világot ugye 5 elem alkotja.
Földelem, Vízelem, Tűzelem, Levegőelem és az egyesítő,
teremtőerő pedig a Szerelem.
Szerencséltessetek ! Ágoston
|
+ - | a mog mara kihalt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irta:
> Jómagam röndszeresön
> mondok ö-ket, holott sömmi közöm Szögedhöz, közelébe se jártam sose.
Látszik...
Csak a zárt e helyett szoktak ö-t mondani.
Pl.: Az embör lövetötte a kabátját.
Nagyon csodálkoztam, amikor olvastam, hogy a magyar
anyanyelvűek kb harmada nem tud különbséget tenni a zárt
és nyílt e között.
k_tibor
|
+ - | Kunrei-shiki (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Mi az a kunrei-siki?
A japán nyelv többféle latinbetűs átírása közül az, amelyiket a japán
kormány szorgalmaz. Míg világ egyéb részein elterjedt Hepburn
(Hebon-shiki) rendszer (angol) kiejtésorientált, ezért használ "shi",
"chi", "tsu", "fu" és hasonló átírást, addig a kunrei-shiki a japán "50
hang táblája" szemléletét (oszlopok: azonos magánhangzó, sorok: azonos
mássalhangzó) veszi alapul, és pl. a "t"-sor szótagjai a "ta", "ti",
"tu", "te", "to". (Hepburnben ta, chi, tsu, te, to.)
Nyelvészetileg korrektebb rendszer, de japánul nem tudó számára
helyenként olvashatatlan (a Fuji-ból pl. Huzi lesz), hasonlóan, mint a
kínai pinyin esetében.
Tisztelettel,
- sabolc -
|
|