Kedves Jozsi es Ejtoernyos Vizivok! :-)

-----Eredeti uzenet----- 
> Felado :  [United States]
> Temakor: Re: harmatpont ( 19 sor )
> Idopont: Thu Nov 30 07:23:12 EST 2000 TUDOMANY #1314

>> Szerintem ahhoz, hogy egy feluleten viz csapodjon le, az kell,
>> hogy a felulet hidegebb legyen mint a kornyezo levego harmat-
>> pontja.
>
> Szerintem is. Megneztem a mai idojarasunkat, eszerint
> nappal: 26.5 C
> hajnali leghidegebb: 9.5 C
> harmatpont 2.5 C
>
> Hajnalban az autok teteje csontszaraznak tunt. Pedig nem is igazi
> sivatagban vagyunk ... szoval nagyon jol kell sugarozni annak a
> feluletnek.

Felek tole, hogy tevedsz! (Mint be is lattad rogton a kovetkezo
bekuldesedben.) Az en autom is oktober eleje ota majdnem minden
reggel harmatos. Hogyan lehet ez, ha egyszer 2.5 fok felett
vagyunk? Hat hogyan lehetne fix homersekletet meg adni
harmatpontnak?! Hiszen telitettseg is letezik! Kod sem csak 2.5
fok alatt szok lenni...

Ettol fuggetlenul a sivatagban nem tudom, mennyire van tavol a
telitettsegtol a levego (vagy kozel hozza), de alacsony
homerseklet eseten megiscsak el tudom kepzelni, hogy lecsapodjon
valami, hiszen fagypont ala is mehet!


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Adam!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: sinus, cosinus, tangens, gyok, hatvany szamolas ( 11 sor )
> Idopont: Wed Nov 29 05:23:15 EST 2000 TUDOMANY #1313

Latom, mar kaptal valaszokat a sorfejtesre vonatkozoan, ill. Linux
bc programra. En a bc-re tippelek -- es kozben megemlitem, hogy a
Java is rendelkezik BigInt ill. BigNum osztallyal, ami tetszoleges
pontossaggal szamol -- bar memoria legyen a talpan, aki nem
utkozik gyakorlati korlatba! :-) Mas kerdes, hogy mennyi idobe
telik interpretaltan ill. forditoprogramos valtozatban, ezt ki
kellene probalni...

Lehet sorfejtessel is dolgozni -- termeszetesen megfelelo
intervallumba kell vinni az argumentumot szogfuggvenyek
azonossagaval ill. egyeb algebrai tetelekkel gyok es hatvany
eseten, hogy minel gyorsabb legyen a konvergencia.

Egyben azonban biztos lehetsz: barmilyen programnyelven dolgozol
is, ha nem assemblyt hasznalsz, akkor biztos vagyok benne, hogy
lassabb lesz a sajat valtozatod, mint az adott programnyelv
matematikai rutinja. (Most persze azonos pontossagot feltetelezve,
hisz nagyobb pontossagnal nana, hogy elter!) Nem tudom, a Linux
bc-je mikepp oldja meg a dolgot, de valoban erdemes lehet azt
atragni.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

> Felado :  [Romania]

> Ha mar igy belekontarkodtam, akkor egy par szot a paradoxonszagu
> penzrol. Szerintem hulyeseg azt mondani, hogy inkabb elveszem a
> masodikat. Ha azt veszed el, ez lesz az elso. Ha pedig igy
> gondolkodsz,
> elrontod a jatek lenyeget, sohase tudod meg, hogy mennyit duplazol,
> vagy felezel, azt se tudod meg hogy jol jartal-e.

Nincs igazad, mert utolag megnezhetem, hogy jol jartam-e.

Egyebkent pont azert paradoxonszagu a kerdes, amit te is irtal:
1. Nyilvanvalo(nak tunik), hogy erdemes cserelni.
2. Nem konnyu talalni ervet arra, hogy miert fontos, hogy kinyitom-e a
boritekot csere elott. (Szerintem nem is az -- legalabbis a feladatban
leirt feltetelek eseten.)
3. Ki donti el, hogy a felvett boritek az "elso" vagy a "masodik"?

> Ehhez hasonlit egy kicsit:
> Mi a valoszinusege annak, hogy egy ustokos holnap telibe talalja
> a Foldet? A lenyeg nem a kerdes, hanem az, amit egy tanarom mondott:
> Hat 50 szazalek: vagy eltalalja, vagy nem.

En is valahol eziranyban velem a megoldast megtalalni. (Attol
eltekintve, hogy egy kisbolygo becsapodasat a csillagaszok boven
elore tudnak jelezni egy napra.)


> Felado :  [Hungary]

> Felado :  [Hungary]
> 
>> Egy hasonlo pelda, mint a kecske vs. kocsi kivalasztasa, de ennek
>> eros paradoxonszaga van.
> 
> Gondolom a Monty-Hall dillemarol van szo.

Igen, ahhoz hasonlit.

>> Tegyuk fel, hogy van az asztalon ket boritek. Tudjuk, hogy az
>> egyikben ketszer annyi penz van, mint a masikban. Felveszem az
>> egyiket, kinyitom, talalok benne 100 dollart. Felajanljak, hogy
>> -- latatlanban -- kicserelhetem a masikra. Mivel 50-50% 
>> valoszinuseggel veszitek $50-et vagy nyerek $100-at, nyilvan 
>> belemegyek.
>> Vajon mennyiben lenne mas a helyzet, ha ki se nyitottam volna az
>> elso boritekot? Nem lenne egyszerubb rogton a "masodik" boritekot
>>  valasztanom?
> 
> Szerintem nem. A Monty Hall dilemmaban, a lenyeg az volt, hogy a
> kapuk szama nagyobb volt, mint 2 es hogy az elso valasztas után
> meg n-2 kaput feltartak (a zsakbamacsekben n=3 volt :-).
> 2-nel ez nem mukodik.

Igen. Ez nem a Monty-Hall dilemma, es nem is annak altalanositasa, csak
emlekeztet ra. Es szerintem sem alkalmazhato az ottani gondolatmenet.  

Titusz

Jozsef,

>Hajnalban az autok teteje csontszaraznak tunt. Pedig nem is igazi
>sivatagban vagyunk ... szoval nagyon jol kell sugarozni annak a
>feluletnek.

A kulseje. De ha este az egesz csalad az autoban vegezte volna a dolgat,
es ott is aludtak volna, akkor mar tobb vizet lehetett volna nyerni az
uveg belso feluleterol. Tudom, nem gusztusos ital, de szomjanhalas ellen
az urhajosok is isszak.
Nyilvan a sivatagban is ugyelni kell a pa'ra'k osszegyujtesere.

Zoli

>>>Nos fiuk, ki volt az ?
>>Nekem van egy tippem....
>>:-))))))))
>Nem, nem ! En akkor meg batortalan laikus voltam, es fedezekbe
>bujtam, latvan a tobbiek mesterkedeset.
Na jo, higgyuk el, de ehhez kepest eleg meredek dolgokat engedsz meg
magadnak mostanaban.
 (Azert jol szorakozunk, ne hagyd abba.)


>>>A demokracia ....
>>Tudsz jobbat ?
>Hogyne!  Jobb hatasfokkal kellene mukodtetni azt, ami van.
Szoval demokracia.
De vigyazni kell a 4 evesnel szorosabb visszacsatolassal is, mert a
rendszer
begerjedhet.

Attila,
>napelemek maguk sem elnek nagyon sokaig. Az olcso polisziliciumos
>napelemekrol hallottam, hogy eleg gyorsan meghalnak.
Hat a meghalas egy kicsit eros. Esik a hatasfokuk. mondjuk ujonnan
10-13%, ez leesik 8-ra nehany ev alatt. De utana azert igen sokaig el. 
Meg nem telt el annyi ido, az elso jo amorf napelem eletebol, hogy 
tonkrement volna.

Janos

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: Sivi sivi sivatag ( 73 sor )
> Idopont: Thu Nov 30 06:03:54 EST 2000 TUDOMANY #1314
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> >
>> A sivatagi szaraz levego nem azt jelenti, hogy a levego
>> relativ paratartalma alacsony, hanem az abszolut paratartalma
>> alacsony!
>
> Annyit fuznek a relativ <-> abszolut paratartalomhoz, hogy azok kozt
> egy egyertelmu kapcsolat all fenn. A relativ paratartalom erteke az
> abszolut paratartalom mellett a homerseklettol fugg.

Kicsit rosszul fogalmaztam! Persze, hogy van kapcsolat, csak en azt
akartam mondani, hogy nem csak a relativ, hanem az abszolut paratartalma
is alacsony.

> 2. Probaljunk meg egy relative hidegebb feluletet letrehozni, es
> ezen aramoltatni at a hulo levegot (hutogep, legkondicionalo).
> A fenti peldanal maradva kb 10 C-on kezdodik a kicsapodas.
> Tehat, ha 10 fokra hult mar a sivatag levegoje, akkor azt
> nehany fokkal lejebb hutve erosodik a kondenzacio.
Szerintem ez kicsit eszkoz es energiaigenyes. Repulogepbalesetnel nem
biztos, hogy ezek rendelkezesre allnak.

> >
>> Azt en is latom -- nem is hajnalban, mar keso este -- hogy az utcaban
>> parkolo autok tetejen elkezd kicsapodni a vizpara, pedig nincsen
>> kodos ido, ezert egy logikus magyarazat a sivatagtol fuggetlenul is
>> erdekel.
> Epp a fentiek szeint a targyak eltero emisszioja folytan a kocsi
> felulete kicsit gyorsabban hul, mint a tobbi kornyezo targy,
> igy rajta hamarabb indul meg a paralecsapodas.
Talan inkabb azert, mert a levego rosszabb hovezeto es az hul le
lassabban mint a tobbi targy.

> A masik, hogy a fem nem kepes magaba szivni a lecsapodott
> nedvesseget, igy rajta hamarabb valik lathatova, mint a talajon, vagy
> a novenyeken, amik a kisebb mennyisegeket magukba szivjak.
Meg szerencse! Reggel kimenne az ember es kicsavarna az autojat indulas
elott. A hajokrol nem is beszelve! :-)

> Meg egy aprosag, ami eszembe jutott. Talan a "Sivatagi showban"
> volt az a jelenet, hogy egykis fekete bogar hajnalban potrohat
> magasra emelve varakozott. Nagyon apro vizcseppek valtak ki
> rajta, amiket a labai segitsegevel a "szajaba" csorgatott.
> Nagy potrohuak elonyben :-))

De ott is elhangzott, hogy a tenger felol jott a paras levego.

Udv!
Sipi

Gyakran szoktak mondani, hogy a tudomany lenyege a joslasra
valo kepesseg, de nem szoktak kifejteni, hogy is ertik ezt.
Mivel tapasztalatom szerint ez felreerteseket okoz, leirom,
jobb hijan, hogy en hogy ertem.

Szerintem a joslas nagyon is lenyegi resze a tudomanynak.
Csak el kell tekintenunk a "joslas" szohoz tapado szokasos
kepzetektol, amik azt sugalljak, hogy valami olyannak az
elorejelzeserol van szo, amit hajlamosak lennenk
elorejelezhetetlennek tekinteni.

Es ha ez sikerult (marmint az elvonatkoztatas), akkor
kiderul, hogy nemcsak a tudomanynak, hanem altalaban is
az agymukodesnek milyen lenyegi funkcioja a joslas. Hiszen
az agy arra alakult ki, hogy az eloleny cselekveset
vezerelje, hogy donteseket hozzon. Egy primitiv szinten
ez csak ugy mukodik, hogy a kornyezeti inputok egyes kom-
binacioihoz hozzarendel egy valaszt, de az igy kodolhato
valasz-repertoarnak mennyisegi korlatai vannak, ezert
kialakult az a megoldas, hogy a leny megjosolja a lehetse-
ges valaszok kovetkezmenyeit, es azok minositesevel dont.

Hogy ez pontosan mikor kezdodott, azt nem lehet pontosan
megmondani, mert abbol, hogy megkeresi a jelenlegi
inputhoz legkozelebbi standard, elore kodolt inputot,
es az ahhoz rendelt cselekvest produkalja, fokozatos
atmenet vezet oda, hogy ezeknek a magas szintu osszekom-
binalasaval rendeli hozza a kovetkezmenyt (amit a tapasz-
talat ad meg), es annak alapjan dont.

De azt egyertelmuen mondhatjuk, hogy mi, emberek igy
mukodunk, csak ez a joslasi funkcio olyan magatol erte-
todo, hogy nem gondolunk ra igy: nem jut eszembe, hogy
azert nyomom lefele a kilincset, mert tapasztalataim
alapjan megjosolom, hogy akkor ki fog nyilni az ajto.

Es a tudomany egyszeruen ezt a kepesseget noveli; azt
a kepessegunket, hogy megtervezzuk a cselekvesunket.
Azert tudunk keramiakemencet csinalni, mert meg tudjuk
josolni, hogy ha bizonyos anyagbol egy bizonyos meretu
es alaku dobozt csinalunk, es egy bizonyos drotot teszunk
bele, amit a konnektorba dugunk, akkor egy bizonyos homer-
seklet lesz benne, amitol az agyag kieg, es a biztositek
nem fog. Ehhez mindenfele tudomanyos szamitast hasznalunk
a ho terjedeserol, az elektromos feszultseg, aramerosseg
es ellenallas viszonyarol, stb.

Es ha a tudomanyos kutatas motivaciojaban ez nem kizaro-
lagos, az csak azert van, mert az evolucio altal pro-
dukalt megoldasok neha felemasak. Tehat a legprimitivebb
direkt kornyezet-valasz rendszer utan egy olyan fejlodesi
fok jon, ahol az eloleny bizonyos allapotai "jo" mino-
sitest kapnak. Termeszetesen azok a peldanyok vannak
elonyben a szelekcioban, akiknel azok az allapotok
kapjak a "jo" minositest, amelyek novelik az utodok
szamanak varhato erteket. Igy pl. a szex arra keszteti
az allatokat es az embereket, hogy parozzanak, ezen
keresztul noveli az utodok szamanak varhato erteket.
Es ezen az sem valtoztat, hogy ha mi mar ezt felismerjuk,
es az sem, hogy esetleg nalunk mar az a "kozvetlen" moti-
vacio is melle sorakozik, hogy szeretnenk, hogy utodaink
legyenek. (Ez nem emberi kizarolagossag; a jelbeszedre
tanitott Koko gorilla is tobbszor jelezte mar, hogy szeret-
ne gyereket, azt viszont, ugy latszik, nem tudja, hogy
mit kellene ehhez tenni, mert hiaba tettek melle egy
him gorillat (Koko ugyanis nosteny), akit raadasul o
maga valasztott ki videorol, es kulonben jo baratsagban
van vele, nem tortent koztuk szex. Szerintem tul prud
nevelest kapott.)

Hasonloan, letezik a "kivancsisag" motivuma, amely
arra keszteti az elolenyt, hogy fedezze fel a vilagot,
szerezzen minel tobb informaciot. De mi emberek, mar
tudatosan is tudjuk, hogy ez hasznos szamunkra. Ez a
ketto egyutt motival minket a tudomany muvelesere.
De jo tudni, hogy tenyleg egyutt. Tehat pedagogusok
jo, ha tudjak, hogy ha a gyerek pusztan azzal van motival-
va a tanulasra, hogy "az majd neki kesobb hasznos lesz",
az majdnem biztos kudarcot jelent oktatasilag.

Koltai Laszlo

> Felado :  [Hungary]

> Egy hasonlo pelda, mint a kecske vs. kocsi kivalasztasa, de ennek eros
> paradoxonszaga van.
> Tegyuk fel, hogy van az asztalon ket boritek. Tudjuk, hogy az egyikben
> ketszer annyi penz van, mint a masikban. Felveszem az egyiket,
> kinyitom,
> talalok benne 100 dollart. Felajanljak, hogy -- latatlanban --
> kicserelhetem a masikra. Mivel 50-50% valoszinuseggel veszitek $50-et
> vagy
> nyerek $100-at, nyilvan belemegyek.
> 
> Vajon mennyiben lenne mas a helyzet, ha ki se nyitottam volna az elso
> boritekot? Nem lenne egyszerubb rogton a "masodik" boritekot
> valasztanom?

Kedves Titusz !

Jo paradoxon, erdekes lenne kiprobalni! Mondjuk elhatarozom, hogy mindig
beerem az elsovel -- kleine fische gute fische .. te pedig mindig mesz a
masodikert. Vagy forditva. 

Egy csomo jatek utan azt latnank, hogy nagyjabol egyforman vegeztunk.
Csak visszatekintve, annak aki a masodikert ment, ugy tunne, hogy 
nagyjabol fele esetben jott be, csak pont olyan atkozott pechhes volt, 
hogy rosszkor volt szerencseje -- olyankor, amikor atlagosnal kevesebbet 
huzott elsore.

Mas lenne az egesz, ha a boritekokat az elso huzas utan toltenek ujra!!
Hasonlo  - eletbol ellesett -- paradoxon, hogy ha van ket lottohuzas, az
egyik sokat fizet, a masik keveset -- akkor tobben vannak azok, akik
pont a keveset fizeto heten nyertek. Hat nem igazsagtalan :)

udv
kota jozsef

Sziasztok !

Ezt regen hallottam, es nem tudom, hogy altalanosan
barmely sivatagban mukodik-e:
Me'ly godrot kell asni es az aljara edenyt helyezni. 
Attetszo foliaval lefedni a godrot, majd a folia kozepere 
nehezeket rakni. 
Az uveghazhatas miatt nappal a godorben pokoli hoseg lesz,
melynek hatasara a talaj csekely nadvessege felszabadul.
Az ejszakai hidegben aztan a para kicsapodik a folian, es 
belecsopog az edenybe. 
Ez a viz desztillalt, tehat hosszutavon nem old meg minden 
problemat, ha a sobevitelrol kulon nem gondoskodunk.  

Sivatagi gyaloglashoz ha van megfelelo vizkeszlet a kiindulasi
helyen, es kanna'k, akkor kisse bonyolult modon, de esely lehet 
kijutni a sivatagbol.  Eloszor egy adott tavolsagig elviszunk 
annyi vizet magunkkal, amennyit csak tudunk. Szamitva persze arra, 
hogy odafele egy reszet elfogyasztjuk, majd a visszauton megint 
fogyasztunk. Lenyeg, hogy az uj *tamaszponton* keszlet halmozodjon
fel.  Oda-vissza jarkalassal felhalmozhatunk  olyan mennyiseget,
amellyel aztan megint ujabb tamaszpontig juthatunk el, es igy tovabb. 
Ezt a megoldast egy ismerosom mondta, aki gyerekkoraban a 
*Laricsevben* talalkozott ilyesfele feladvanyokkal.

Na tessek, most erre megint ujabb otletem tamadt !
Tegyuk fel, hogy akvarisztikai felszereleseket szallito ceg 
alkalmazottaikent ketten elakadtak a sivatagban.
Viz van rogyasig a kocsin, mert a beduinok tartozekkent vizet 
is rendeltek leendo akvariumaikhoz. Van 100m hajlekony PVC cso is. 
Ezesetben megteheto, hogy egyikuk eloremegy vizzel teli kannakkal, 
ugy, hogy kozben viszi magaval a cso egyik veget, es ures kannakat is.
A masik a kocsinal marad, es kivarja amig a tarsa 100m-t megtesz.
Ezutan csovon at engedi az utanpotlast, a tarsa pedig indulhat
vissza. Aztan valtjak egymast, hogy egyikuk mindig pihenhessen egy 
keveset. Egyre tavolabb koltozkodnek, a Laricseves szisztema szerint.  
A kocsi kerekeinek belsoi is megtolthetok vizzel, es osszekotve oket 
hordoszeru kepzodmenykent gurithato'k, ha erre megfelelo a terep. 

Udv: zoli

Kedves Attila !

>Az elemcsere nelkuli orak technologiajarol, tudnatok technologiai
>reszleteket mondani? Ugy veszem eszre, hogy ezeket a reszelteket a
>gyartok nem nagyon reklamozzak.

Sajnos a kerdeseidre nem tudom a valaszt, de a temahoz 
kapcsolodva kiegeszitem azzal, hogy pl. az LCD kijelzokkel
is lehetnek gondok. Mukodesukhoz valtofeszultseget igenyelnek,
es ha a tap-energia fogytan van, es emiatt leall az a komplementer 
kimenetu oszcillator, amely biztositja a periodikus atpolarizalgatast, 
akkor galvanikus folyamat reven a kijelzo tonkremehet. 
Bizonyosan regota vannak igenyesebb megoldasok, melyeknel ezt 
az eshetoseget kivedik, de ebben sem lehetunk mindig biztosak. 
Az LCD kijelzok speci gumiszeru erintkezosavjanak oregedesere
is lehet szamitani.
Viszont van olyan LCD-s kvarcora, melynel nincs jelentosege ezeknek,
ugyanis eleve nincs lehetoseg elemet cserelni, mert hasznalat utan 
eldobando kivitelu.

Keszult regen olyan fali, ill. asztali mechanikus ora is a vilagban, 
melyet sajat helyzeti energiaja mukodtetett.
Haboritatlan helyen, enyhe lejtore kellett tenni a labatlan 
kerek oratestet,  ahol 1 nap alatt szep lassacskan araszolva,
kb. 1m-t megteve, utkozben hagyomanyos modon, mutatoival 
jelezte a pontos idot.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary] irta:
> Temakor: Re: szabalyozas ( 71 sor )
> Idopont: Thu Nov 30 16:03:37 EST 2000 TUDOMANY #1314
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>>>A demokracia ....
>>Tudsz jobbat ?
>Hogyne!  Jobb hatasfokkal kellene mukodtetni azt, ami van.
>Mindenfe'le politizalastol tavol allva, a dolgot mint technikai
>kerdest tekintve - es a visszacsatolasokra fektetve a fo hangsulyt -
>azokon okvetlenul javitani kellene, es megtanulni ill. megtanittatni,
>hogy mife'le-fajta vcs. agak is vannak, es azokat hogyan kell
>kihasznalni, ill. boviteni. A legfontosabb visszacsatolo agak 4 
>evente csak egy-egy napra aktivak, majd 4 evre tristate-be tesszuk
>oket.

Vegul is: a tarsadalomtudomany, politologia is tudomany.
Minden mai demokracia rakfeneje a kozvetett, kepviseleti demokracia.
A helyi kozossegek megvalasztjak a kepviselojuket az ugydonto
tanacskozasra, aki nem koteles a kozosseg tobbsegi allaspontjat
kepviselni, teljesen szabadon, a sajat velemenye szerint szavaz.
[szabad a mandatuma] Irok egy aktualis peldat, de partsemlegesen
ertelmezzetek, ugyanez a helyzet az osszes tobbi part eseteben is. A
fontos kerdesekben a MASZOP kongresszusi kuldottei szavaznak. Ok
dontik el, hogy ki legyen a Partelnok, alelnok, a
Miniszterelnokjelolt, stb. vagy elhalasztjak a megnevezesuket. A
tagsagnak ebbe semmi beleszolasa nincsen. Egeszen mas lenne a
helyzet, ha a tagsag szavazna ezekben a kerdesekben. Ez az
altalanosan [vilagszerte] elterjedt rendszer a demokracia rakfeneje.
Ez ad tag lehetoseget a kamarillapolitikanak, a manipulacioknak. Aki
egy kongressszusra eljut, az mar a sajat politikai karrierjet epiti,
es igyekszik a jovobeli varhato "gyoztes"t tamogatni nemhogy a
tagsag, de meg a sajat jobb meggyozodesetol is fuggetlenul. Es ugye
az sem veletlen, hogy a kepviselok visszahivhatosaganak lehetoseget
is megszuntettek. Persze a koltsegekre hivatkoznak, imho teljesen
hazug modon. Semmibe sem kerulne, hogy az erdemi politikai vitakat,
kampanyokat elozetesen folytassak le, es a konkret kerdesekben a
szavazas nyilt legyen, nevvel tortenjen, es a kepviseloket kosse az
oket kuldo kozosseg tobbsegi akarata. Ugyan miert lenne baj, ha maga
a tagsag dontene arrol, hogy Kovacs, vagy Nemet, vagy Torgyan, vagy
mas? Ami van, az jellegebol fakadoan nem is demokracia. Semmit sem
er, ha a leszerepelt kormanyt, negy evente le lehet valtani. [A
partelnokot meg akkor sem.] Jon egy masik utalatos. Mert mindenutt
ez a rendszer mukodik. Ugyan kiknek az erdekeit szolgalja? A nepet?
A tagsaget? Ugyan!

Udv, Peter.

Sziasztok!

Termeszetesen a sivatagban is kicsapodhat a para az ejszakai lehules
hatasara. A levego vegul is azert valhat szarazza, mert vagy
felmelegszik, agy a viz kicsapodik belole. Mivel a fold legtere
egyetlen zart rendszer, amelyet alulrol nagyobbreszt vizfelulet hatarol,
nincs abszolut szaraz levego forras. A sivatag ejszaka viszont lehul, es 
ha huvosebbe valik, mint az a vizes kornyezet, mint ahol megszerezte a 
parajat, akkor lead belole.
Joco azt is leirta, hogy mekkora mennyisegre szamithatunk. Mivel
altalaban kis mennyisegu vizrol van szo, a lecsapodo parat eleg nehez
osszegyujteni.
Egy sima, nagyfeluletu vizallo feluletrol ez viszonylag konnyen megy,
azonban az ejtoernyo nem ilyen. Az ugy magaba szivja a nedvesseget, akar
egy zsebkendo, es nem tudjuk belole meg kicsavarni sem. Igy legfeljebb
mashogyan osszegyujtott viz felitatasara, es eltuntetesere hasznalhato,
nem pedig ivoviz nyeresere. Az emlitett alufoliazott lepedo viszont 
alkalmas erre. Fontos tovabba, hogy a vizgyujto felulet lehuljon a 
levegovel egyutt.
Nagyobb targyak nem tudnak annyira lehulni a nappali hoseg utan, es meg
ejszaka is sokaig ontjak a meleget. Jo meleg ido van Kota Jozsiek
kornyeken. En mar ket napja zuzmarat kaparok le az automrol ejszaka,
mikor haza indulok. Kesztyu persze meg nincs keznel ilyenkor. A kocsirol
azonban legfeljebb sar gyujtheto ossze, mivel nem csak a vizet, hanem a 
port is remekul osszegyujti. Parasodas azonban akarmikor elofordulhat,
es ez foleg a szeljarastol fugg, nem pedig az evszaktol, vagy foldrajzi 
helytol, jolehet ezek is befolyasolhatjak a szeljarast, bar az inkabb 
kaotikus.
Es eppen azert, mert kaotikus a szeljaras, nem vehetjuk biztosra, hogy
akkor lesz harmatkepzodes, amikor eppen szamitunk ra.

A sivatagban lezuhant repulogep peldajara visszaterve, azt mindenkeppen
figyelembe kell venni, hogy a repulot keresni fogjak, es a sivatagban
viszonylag konnyen, es gyorsan meg is fogjak talalni. Ezert erdemesebb
ezt megvarni, es nem elkoricalni valahova, ahol mar nem szamithatunk
segitsegre. Ez persze akkor igaz, ha egy jonevu legitarsasaggal van
dolgunk. Ha egy ismeretlen szallitmanyozo ujrahasznositott takolmanyaval
alkalmilag kerultunk ilyen helyzetbe, akkor a megtalalas eselye nagyon
lecsokkenhet. A repulogep boritolemezei mellesleg alkalmasak az ejszakai
harmat begyujtesere, es a nappali arnyekkepzesre is.

Udv: Takacs Feri