sweet teen being taught by daddy and brother http://cain.kaist.ac.kr/~aimemoi/s
ex_movie.zip
ndmvrpgedjbrcisfczjvxk

Kedves Ferenc!
Na eppen errol van szo: (mint te is irtad mar) valojaban nem beszel-
hetunk zart rendszerroI.
Valamint, mint mar ebben a temaban az elso hozzaszolasomban irtam: a 
perdulet megmaradas pontszeru tomegek eseten lenne igaz. Teljesen
fuggetlenul attol, hogy "elvileg kb." zart rendszerrol beszelunk,
vagy nem.     
 
> Nem art pontositani. Eddig a perdulet megmaradasrol beszeltunk, ami
> L = r X p
> vagyis a sugar, es impulzus vektorialis szorzata, illetve az impulzus
> megmaradasarol, ami
> p = m v
> vagyis a tomeg, es sebesseg szorzata. Ezek zart rendszerben valo megmaradasa
> univerzalis torveny. Szo volt ugyan az energiamegmaradasrol, de itt csak az
> osszes energia megmaradasarol lehet beszelni. A forgasbol szarmazo mozgasi
> energia, illetve mas mozgasi energiak atalakulhatnak helyzeti energiava,
> vagy forditva, vagy hoenergiava, de itt csak az osszes energia megmaradasara
> van tetel.
> A gyorsabban forgo bolygo, es kozelebb keringo hold perdulete nem valtozik,
> mikozben a bolygo forgasa lelassul, es a holdja tavolabbi palyara kerul.
> Ugyanakkor a mozgasi, es helyzeti energiajanak osszege az utobbi rendszernek
> kevesebb, mivel az arapaly erok ervenyesulese kozben jelentos kinetikus
> energia alakul at hove.
> 
> >Mas: A napunk perduletenek kicsiny voltat szerintem, nem csak az
> >altalad leirtak magyarazhatjak. Szerintem nem kell kifelejteni
> >azt sem a lehetseges okok kozul, hogy iszonyatos mennyisegu
> >energiat termel a napunk mar nehany 5-6? milliard eve. Ezek
> >a folyamatok veletlenszeru turbulens aramlasokat okoznak a nap
> >plazma halmazallaputu gazaiban es ezek az aramlasok a belso
> >surlodas kovetkezteben feloroltek az eredetileg (a nap kelet-
> >kezese idejen) meg meglevo, feltetelezesem szerint a mostaninal
> >joval nagyobb forgasi energiait.
> 
> Megint a perduletet kevered az energiaval.

Nagyobb perdulet egyben nagyobb forgasi energiat is jelent, igy
lenyegtelen, hogy melyik kifejezest hasznaltam.
 
 A perdulet nem szunhet meg, es
> nem keletkezhet. Ha valaminek megvaltozik a perdulete, akkor masik valami
> perduletenek is valtoznia kell ellenkezo elojellel, illetve a Nap eseteben
> azt mondhatjuk, hogy soha nem is volt sokkal nagyobb perdulete a mainal.

En ezt nem mernem ennyire hatarozottan kijelenteni. Ezzel a leveled-
del kisse ellentmondasz annak amit az elozo leveledben irtal. 
Miszerint a Nap keletkezese idejen a surlodas miatt lett ilyen
csekely hanyadu a nap perdulete a naprendszer osszes perduleteben.
Pedig a keletkezes idejen azok az osszetomorulo gazfelhok spiralis
palyan egyre gyorsulo sebesseggel kozel erintolegesen hatoltak be az
egyre surusodo Nap gaztomegeibe. Igy igen nagy mozgasi energiaikat
(szinte) forgatonyomatekkent adtak at a mar ottlevo "sorstarsaiknak".
Ezzel - szerintem igen nagy "perduletet" kapott a keletkezo nap, ami
joval nagyobb is lehetett mint a mostani.
Es miert ne keletkezhetne perdulet????? Ezt csinaljuk az autokban.
Kemiai energiat alakitunk at (jelentos hoveszteseggel) perdulette,
vagyis forgasi majd mozgasi energiava.
Egyebkent nem vontam ketsegbe a nap perduletevel kapcsolatos
okfejtesedet csak kiegeszitettem azzal, hogy az iszonyatos
mennyisegu energiatermeles es veletlenszeru turbulens aramlasok
reven a belso surlodasok is csokkenthetik a nap perduletet. Ki-
egeszitem ezt azzal, hogy a napnak van magneses tere es az
meglehetosen "viharos" jelensegeket produkal. Ez szinten okoz
kulonbozo iranyu konvekciot es belso surlodast a nap anyagaban,
es az is hoveszteseggel jar.
Udv: S. Zoli

Kedves Feri !    

>>... a Hold egyre tavolabb
>>kerul mert keruleti sebessege a rendszer energiavesztesegere
>>fittyet hanyva novekszik.

Bocsanat, bambasagbol tenyleg hibasan irtam, mert a Hold potencialis 
energiaja novekszik (fittyet hanyva), es ez epp a sebessege rovasara 
tortenik. 
Mar regen elfiloztam azon - gorbult tereken merengve, hogy ha van egy 
fuggoleges tengelyu, homoru hiperboloid tolcserunk, akkor nagy 
tavolsagban a tengelytol a tolcser mar szinte sik a felulet. Arrafele 
igen kis palyasebesseg engedheto csak meg, hogy egy golyo korpalyan 
maradjon, es befele 'esese' soran pedig no a mozgasi energiaja, 
mikozben a helyzetije csokken.  

Koszonom a figyelmezteteseket ! A #1708 beli modell tehat durvan hianyos, 
de nincs veszve semmi, javithato, es hala S. Zolinak is - egy esetleges 
nemzetkozi bemutaton mar nem fogok leegni vele. :)
A Fo:ld-Moon-ka nevu rendszer forgoszinpada legyen 3D-s, azaz a fent 
emlitett tolcser, amin monociklivel gurulva kene szorongatni a forgo 
hengert, valami blokkolasgatolt es tavolsagfuggoen fekezo teleszkopos 
nyelu fe'kbetetes kezi keszulekkel.
(Engem pedig vizszintes negativ(!)-hajitasbol frissen erettsegizett 
holgyek varjanak koros-korul, hatha muszaki hiba miatt a szokesi 
sebesseget meghaladva kiroppenek a rendszerbol.)

>Elkerulte a figyelmedet az altalam korabban mar kozolt tablazat.
>Keruleti sebesseg[km/s] Periodus ido[nap]
>Merkur      47.9         87.9
>Venusz      35.0        224
>Fold        29.8        365
>Jupiter     13.1       4333
>Pluto       4.7       90800
>Tavolsagot ugyan nem irtam, de a gyengebbek kedveert ideirom, hogy a bolygok
>novekvo Naptol valo tavolsag szerint vannak felsorolva a teljesseg igenye
>nelkul. :) 

Hogyisne tudnam mi hianyzik es honnan ! Nem merte'k kiverni a fejembol. 
Par eve volt 2 olyan ellenem szovetkezett alberleti lakotarsam, 
(regota munkanelkuliek) akiket azzal a kijelentessel szoktam 
felidegesiteni, hogy a Venusz van kozelebb a Naphoz, nem a Mars, 
mire ok a torkomnak akartak tobbszor is ugrani, ket akciofilm kozti 
szunetekben, ill. kialtoztak - kuss, vagy mars ki, kezdodik a masik film !  
Film utan, egymast tulorditva gyozkodtek, hogy a Mars attol voros 
bolygo, mert a Nap kiegette es most is egeti, mig a Venusz meg kek 
es jeges, mert messze van, es ott mar piszok hideg van. 
Hiaba allitottam, hogy a Venusz maga a pokol, ezek borzadva fogtak 
a fejuket, hogy micsoda fafeju hulyevel kell egyuttlakniuk. :)
Es nem iskolazatlanok voltak, sot meg azt is allithatom, hogy bizonyos
dolgokban kifejezetten eleseszuek ! (fokepp armanykodasban es
hazudozasban :) 
Mikozben folytak a 'tudomanyos' parbajok, es gorcsosen ragaszkodtak
teves emlekeikhez, ekozben a szomszed haz foldszintjen levo kis 
Szabo Ervin konyvtarban 2 konyvtaros szorongott munkanelkulisegtol 
tartva, az elenyeszo forgalmuk miatt... 

Udv: zoli

Kedves Zoli,

tetszett a gondolatkiserleted. Tanulsagos.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: manover-paradoxon ( 60 sor )

> Friss gondolatkiserleteimbol egy:

> Urhajo halad egyenesen - egyelore kis sebesseggel. A parancsnok
> utasitast ad a palya elhagyasara. Kanyarodas helyett a hajo
> elejen es vegen levo a'gyukbol 1-1 lovedeket lonek ki
> egyszerre, balra, merolegesen az eredeti utiranyra.
> A hajo emiatt jobbra sodrodva halad tovabb egyenes menten,
> bizonyos szogelteressel az eredeti iranytol, mikozben hossz-
> tengelye parhuzamos marad a korabbi utirannyal.

Eddig minden rendben ... most megtorve az eredti iras rendjet 
ugorjunk a vegere 

> .................................Ha pedig porog, azt az odabent
> utazoknak tapasztalniuk kene, ami abszurdum, hiszen ok allitjak
> - gondos szinkronizalassal lottek egyszerre, es oraik regisztra-
> tumai alapjan ezt bizonyitani is tudjak.
> Szo sem lehet tehat arrol, hogy porogniuk kene, kivagodva
> a hajo orraba es faraba.

Mit is latnak-ereznek az ur-matrozok?  Erzik-e forgomozgast ? 
Kivagodni mindenesetre kivagodnak, ha nem is a hajo orraba!
A tapasztalatlanabb matrozok kezeben tartott poharbol kilottyen a 
rum - ahogy a hajo meglodul alattuk. Ha pontosan feljegyzik ezt 
a szamukra szomoru idopontot, akkor azt talaljak, hogy a hajo ket 
vegeben hamarabb tortent mig a hajo kozepen picit kesobb. A hajo 
kozepe nem fog hamarabb reagalni a lovesre mint a felhajohossz-per-
hangsebesseg. A hatas nem terjedhet gyorsabban mint a fenysebesseg. 
Emiatt -- ha figyelmesek -- a matrozok azt is latjak, hogy a hajo 
egy pillanatra meggorbul! Ez a pillanat hosszabb a kulso nezonek
-- ezalatt jatszodnak le az izgalmas esemenyek.

A relativitasban a merev rud, vagy osszenyomhatatlan folyadek es 
hasonlo inyencsegek nem letezhetnek --  a relativitas szerencseje, 
hogy a valosagban sem :)
A feladvany azert mindettol fuggetlenul izgalmas. A meggorbulest
eppen ki lehet beszelni ha szinkronban sok-sok agyuval lonek egy-
szerre. A forgas-problema ettol fuggetlenul megmarad. A kis kitero
utan terjunk vissza oda, hogy ...

> Mit lat a kulso megfigyelo:

> Kivulrol az urhajo ezuttal remesen kontrahalt, de annyi kiveheto,
> hogy kozepen ul a lovegvezerlo ora-egyezteto fokomornyik, aki a
> tuzparancsot gombnyomassal vegrehajtja.
...
> Nezzuk meg, ezuttal mikent modosul a hajo mozgasa !
> Az eloszor oldalra kilott hatso lovedektol impulzust kap a hajo fara,
> es ettol a far jobbra kitolodik. A hajo egyuttal forgasba jon a
> tomegkozeppontjan atmeno tengely korul az impulzusnyomatektol,
> mikozben az egeszere hato, atvett impulzustol a tomegkozeppontja
> egyenesvonalu egyenletes mozgasba lendult jobbra, es termeszetesen
> tovabbra is mozog elore is.
> A kivant palyamodositas meg nem sikerult, mert 1 lovedek keves
> ehhez, es bizarr, hogy forgomozgas is bejott a kepbe.
> Mindaddig, amig - 1 ev mulva - az elso lovedek is ki
> nem repul, a hajo porogni fog. 

Igen, de hozza kell tennunk meg valamit! Kerdes, mekkorat fog lokni
a loves a hajon ??

Ha meggondoljuk, a lovedek csak csapnivaloan kis sebesseggel megy ki 
az agyucsobol. Ami ugye nem is annyira meglepo, mert a tomegnovekedes
miatt nagyon nehez lesz az az agyugolyo, nem csoda ha nem akar menni :)
A meggondolashoz annyi eleg, hogy a meroleges impulzus (ami a lokest
is adja) ugyanannyinak latszik a hajorol es kivulrol is. Kivulrol 
nagyobb a tomeg ergo kisebb a sebesseg. De pontosan ugyanez jon ki 
a relatimisztikus sebessegosszeadasbol is.

[kozbevetoleges beugrato kerdes az olvasonak aki eddig eljutott: ha
olyan neheznek latja a kulso megfigyelo az agyugolyot, akkor vajon 
hogyan magyarazza meg maganak azt az objektiv tenyt, hogy a matrozok 
megiscsak fel tudjak azokat a szupernehez golyokat emelni  -- netan 
relativisztikus izom-novekedes is lenne ? :)]. 

A hajo elteritesehez az atadott impulzus szamit, ami a hajorol es
kivulrol nezve is ugyanakkora [a  Lorentz-trafo csak az impulzus
mozgassal parhuzamos komponenset erinti]. Igenam, de az ugyanakkora 
impulzus kivulrol nezve nem egy normalis, hanem egy bohom nehez hajot
lok meg -- oda jutunk, hogy a hajo nagyon kicsit, nagyon lassan kezd
forogni. Olyan kicsit, hogy a masodik lovesig eltelt egy ev alatt sem
fordul korbe.

> Mikent lehet feloldani ezt az ellentmondast ?

Eppenhogy csak igy all helyre a vilag rendje :)  Az, hogy bejon a 
forgomozgas az elso pillanatban bizony furcsa, de ha kicsit is utana-
gondolunk akkor eppenhogy muszaj bejonnie -- nagy bajban lennenk, ha
nem, jonne be. 
Nezzuk csak vegallapotot, amikor a hajo mar sre'gen megy. A kulso 
szemlelo azt kell hogy lassa - az abberacio miatt -- hogy a hajo hossz-
tengelye *nem* az eredeti mozgas iranyaba all. Vagyis szerinte a hajo
tengelye elfordult -- pontosan ehhez kell az a forgomozgas, amit le-
irtal. 

udv
kota jozsef

Sziasztok!

Zoli, jo otletet adtal Caki Frigyes konyveivel, leporoltam oket. ;-)
A "Szabalyozasok dinamikaja"-ban semmi erdekes, az "Automatika" c. muveben
viszont probalkozik tobb-kevesebb sikerrel a linearitas definiciojaval.

Van benne egy olyan mondat, hogy a linearis atviteli tag
differencialegyenlete a kovetkezo:
szumma i=0...m  d^i/dt^i a_i*x_ki = szumma j=0...n  d^j/dt^j  b_j*x_be

Ahol x_be a bemeneti jel, x_ki pedig a kimeneti jel, a_i es b_j pedig
konstansok. A mondat mar nemigaz, mert helyesen ugy szol, hogy "az
idoinvarians, koncentralt parameteru linearis atviteli tag", mert a
koaxkabel is linearis, de parcialis diffegyenlete van az elosztott
parameterek miatt. A masik ravaszsag a fenti egyenletben az, hogy a
jeleknel nincsen odairva az x_be fuggvenyvaltozoja. Par oldallal arreb
kiderul, hogy x_ki(t) es x_be(t-holtido) a teljes alak.

Emellett meg mashol definialja a linearis tagok tulajdonsagait, amelyek
kozott szerepel az is, hogy "a kimeneten nem jelenhet meg olyan
frekvencia, ami nem volt a bemeneten". Ezt majd lentebb taglalom.

A "jovobemutato rendszerekrol" nem talaltam semmit, volt viszont egy
fejezet a "szabalyozasok fejlodesi iranya" vagy vmi ilyesmi cimmel. Itt
nemlinearis halozatokrol, optimalizalasrol es mintavetelezo rendszerekrol
van szo (1974-es a konyv).

A mintavetelezo rendszereknel olyat allit, hogy linearis halozat
mintavetelezesekor tovabbra is linearis marad, mert a mintavetelezesi
idopontokban ervenyesul a szuperpozicio. Ezt nem is vitatom, de vegyunk
egy egyszeru esetet, van egy 1 kHz-es szinuszunk es egy ADC-vel 10 kHz-es
mintavetelezesi frekvenciaval digitalizaljuk, majd egy DAC-vel
visszaalakitjuk analog jelle. Ez a konyv szerint linearis (szerintem
is). Viszont: a DAC kimeneten latszik a 10 kHz a felharmonikusaival,
tehat ma'ris nem igaz azon tetel, hogy csak olyan frekvencia van a
kimeneten, ami a bemeneten is van. Tudom, kell egy idealis alulatereszto
szuro is, de ilyen nincsen a gyakorlatban. Akkor most ez elmeletileg
linearis, gyakorlatilag pedig nem?

Az egyetlen, ahol viszonylag altalanosan definialja a linearitast, az a
Laplace-transzformacio tulajdonsagainal van. Itt azt irja, hogy
1) linearitas  L(f1+-f2)=L(f1)+-L(f2)   es  L(a*f1)=a*L(f1).
2) eltolas     L(f(t-T))=L(f(t))*exp(-s*T)
Tehat a holtido akar lehetne a linearis definiciojan kivul is.

A helyzetet tovabb bonyolitja, hogy az y=x+1 fuggveny matematikailag
linearis, mert elsofoku, szabalyozastechnikailag meg nem, mert ketszeres
bemenetre nem ad ketszeres kimenetet. Hat igy allunk, linearisan,
leeresztett gatyaval. :-))


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Zoli! )

> >Oregkorara, mire a gyerekek kirepultek es altalaban a szexualis
> >igenyek is elcsitultak, mar megerett az ido a teljes
> >onmegtartoztatasra es a remetesegbe, zarandokutra,
> >kolostorba vonulasra. Mar legalabbis Indiaban ez (volt) a gyakorlat.
> 
> Indiarol azt olvastam Oriana Fallacci egy regebbi konyveben, hogy
> a szerelem nem ismert, es kinevetik, ha ilyesfelevel talalkoznak.
> A konyvben az a kovetkeztetes allt, hogy nem osztonos, hanem
> kultura szulte erzelem, es tanulas utjan alakul ki.

Ez nagyon jol illeszkedik ahhoz, amit en olvastam, miszerint a szerelem,
ahogy azt ma a nyugati vilag ismeri (nevezzuk "romantikus szerelemnek")
egeszen ujkori talalmany, a romantika kora elott nem volt ismert.
Halvany elokepei lehettek meg a kozepkori trubadurok. De korabban,
peldaul a gorog-romai vilagban, udvarlas mint olyan nem letezett, csak a
testi szerelmet ismertek, es sokkal oszintebben es kozvetlenebbul
viszonyultak hozza, mint mi manapsag.
Es minden bizonnyal ez volt a helyzet a vilag nagy reszen egeszen a
kozelmultig.

> Kb. 10 eve meg kutatono azonositott valami hormont, mely
> ezert az erzelemert felelos. Nem lepodtem meg, mert en korabban
> arra tippeltem, hogy termeszetes erzelem, de bizonyos kulturak
> elnyomjak, tehat nevelessel kikuszobolik, esetleg akaratlanul is.

Hat a szexualis resze biztos hogy termeszetes, es hormonoknak is koze
van hozza  :-), de az erre rarakodott tabuk, korlatozasok, ritusok stb.
kulturafuggoek. Es en a romantikus szerelmet is az utobbi kategoriaba
sorolom.
Ha pedig az erzelmek vagy vagyak elnyomasarol beszelsz, hat szvsz ez
sokkal inkabb a mi nyugati kulturankra jellemzo, mint mondjuk az
indiaiakra...

> Rovid lefolyasu gyulolet nelkul
> karokat szenvednenk, tehat pl. ha potencialis rablogyilkos maszik be
> az ablakon - es van aki nem gyuloli az ilyesmit, azt az evolucio
> eltakaritja, tehat ha a stresszhormon karos is, elonyosebb feladni
> merhetetlen toleranciankat, megha csekely onmergezest szenvedunk el,
> akkor is.

Ne keverd ossze az agressziot a gyulolettel. A gyulolet szinte mindig
agressziot szul, es az agresszio is sokszor gyulolettel jar, de azert a
ketto nem ugyanaz. A csimpanz valszeg nem gyuloli mondjuk a
varacskosmalacot, amit elkap, hogy felfalja, de peldaul a szomszed horda
csimpanzai irant megkockaztathatjuk, hogy gyuloletet erez. Talan mert
azok tulsagosan hasonloak hozza... es ennek persze csoportevolucios
elonyei is vannak.
De nalunk mar reg nem mukodik a csoportszelekcio, igy a gyuloletnek csak
a hatranyait elvezzuk. Es ha valaki fenyegeti az eletunket vagy a
javainkat, lehet vedekezni anelkul is, hogy gyuloletet ereznenk iranta.
Ez szvsz jobb is, mert pl. akkor szem elott tarthatjuk azt is, hogy csak
a minimalisan szukseges kart vagy szenvedest okozzuk neki.

> >Nem kell, hogy racionalisan dontson, eleg ha helyesen 
> >cselekszik. Amihez egyaltalan nem szukseges racionalis uton 
> >eljutnia (nem is igy tortenik altalaban - normal esetben sem, 
> >csak utolag megideologizaljuk a donteseinket).
> 
> Akkor meg MI-kra nincs is szuksegunk ! :)
> Belehulyulunk majd, ha miutan merhetetlen karokat okoztak,
> elkezdik megideologizalni, hogy jol cselekedtek. :)

Miert, mi emberek nem ugyanezt csinaljuk? ;-)
Peter

Halihó!

2002. január 17. 22:13 dátummal  írta 
(hun.lists.hix.tudomany hírcsoportban): 
>> Teljesen mindegy, de mi okozza a Föld tengelykörüli forgásának
>> lassulását a Hold hiányában?
> Higyem el azt, hogy a Holdfazis befolyasolja az arapaly
> merteket?
  Hol írtam azt, hogy holdfázisnak van köze?

> A Holdfazis latszolagos jelenseg.
  A Hold keringése viszont nem, az nagyon is valós jelenség, az 
égitestek inhomogenitása is valós jelenség, a gravitáció is valós 
jelenség, ezek egyben okozzák az árapály erőket, amely miatt a két 
égitest energiája állandó, de folyamatos energiaátcsatolás történik.

> Ha megrajzoltad a kort, egy halado kozeppont kore es
> kiszamitod annak teruletet, akkor tobbet is mondok.
  Ha értenéd az égimechanikát, akkor... :)

>> Távolodik a Földtől, évente 0.03 métert (3cm). Ez bőségesen elegendő
>> energia az árapály-jelenségekre.
> Energiat ad le az arapaly fenntartasara es megis no a
> sebessege.
  Csökken a sebessége...

> Igy tud tavolodni a Foldtol.?!?!?
  ...ezért távolodik a Földtől. Égimechanika, geológia, fizika.

> Minden eredmeny attol fugg, mibol indulsz ki.
  Hát nem egészen... :)

> Barmilyen elfogadott elvre ra lehet epiteni logikus
> kovetkozteteseket.
  Ez sem igaz több dolog összefüggésére... amint több dolog 
összefüggése kiderül, kiesik egy csomó hipotézis. Ha éppen olyan esik 
ki, amely eddig "elfogadott elmélet" volt, akkor újat kell kitalálni. 
Amit írsz, az nagyon sok dolgot nem magyaráz meg.

> Ha elfogadod Isten letezeset, mindent megertesz, ami vele
> kapcsolatos.
  Hmm... azt gondoltam, hogy a tudomány listán vagyok... tévedtem 
volna? :)
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36203494743 +36303687792 -=- ICQ: 49179141
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.3 -=- http://andromeda.rgstudio.hu
SuSE Magyar levelező lista: https://lists.sch.bme.hu/wws/info/susemagyar
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

 wrote:
> utazoknak tapasztalniuk kene, ami abszurdum, hiszen ok allitjak
> - gondos szinkronizalassal lottek egyszerre, es oraik regisztratumai
> alapjan ezt bizonyitani is tudjak.
> Szo sem lehet tehat arrol, hogy porogniuk kene, kivagodva
> a hajo orraba es faraba.

nem fogom feloldani az ellentmondast, de gondolj bele, ha porog, akkor a
hajo orra elfordul az egyenesen terjedo feny elol, es celt teveszt a
fenynyalab. vagy nem?
homer

Mar eleg reg nem lattam a Hix Tudomanyon matek temaju cikket, es az iment
kaptam egy felszolitast hogy adjak feladatot. Most hirtelen nem jut jobb
eszembe, mint hogy ujra lekozlom a Buffon-tuseket. Ajanlom figyelmetekbe.
Ez nem verdijas feladat, van benne konnyebb is amit szerintem mindenki
megprobalhat, es olyan is ami az en mercemmel eleg nehez. Viszont ha
megnezitek, mindegyik nagyon jopofa.

Vegyunk fel a sikon parhuzamos egyeneseket, amik egysegnyi tavolsagra
vannak egymasrol. Tegyunk le a sikra teljesen veletlenszeruen egy egysegnyi
hosszu szakaszt. Mi a valoszinusege, hogy a szakasz metszi valamelyik
egyenest? Buffon grof kiszamolta, hogy ez a valoszinuseg 2/pi.
Altalanosabban, egy d<1 husszusagu szakaszt teszunk le, akkor a
valoszinuseg 2d/pi. Feladatok:

a/ Vegyunk egy haromszoget, aminek minden oldala 1-nel kisebb. Tegyuk le a
sikra. Mi a valoszinusege, hogy a haromszog metszi valamelyik egyenest?

b/ Vegyunk egy tetszoleges konvex sikidomot, aminek az atmeroje (vagyis a
sikidom pontjai kozt levo tavolsagok legnagyobbika) kisebb mint 1. Mi a
valoszinusege, hogy a sikidom metszi valamelyik egyenest?

c/ Bizonyitsuk be a b/ feladat eredmenyet felhasznalva, hogy adott atmeroju
konvex sikidomok kozul a kornek legnagyobb a kerulete.

Csillagos feladatok:

d/ Vegyunk fel a terben egymastol egysegnyi tavolsagra parhuzamos sikokat.
Helyezzunk el a terben veletlenszeruen egy szakaszt, konvex sikidomot,
tetraedert, konvex poliedert, konvex testet. Mi a metszes valoszinusege?

e/ Altalanositsuk a problemat tetszoleges dimenziora es oldjuk meg.

Megj.: Az a/ feladat az eredeti Buffon-eredmenyt alkalmazva 2 sorban
megoldhato, a b/ ket sorban jon az a/-bol, a c/ szinten konnyen a b/-bol. A
tetraedernel kezd erdekes lenni a dolog, az e/ megoldasara pedig en is
kivancsi lennek.

2. Feladat. Ezt egy weblapon talaltam, fogalmam sincs mi lehet a megoldas:

Egysegnyi hosszu tuket dobaltunk a sikra. Vegyunk egy egysegnyi sugaru
kort, es ket tetszoleges tut, amik ebbe a korbe estek (teljesen
bennevannak, nem metszik a kort). Mi a valoszinusege, hogy a ket tu metszi
egymast?

SB

Üdv!
Beerosített tudományos vonalon a www.solaria.hu és a hozzátartozó SF-News. A
legfrissebb:

9500 éves városra bukkantak Indiában  2002.01.17.
Indiai régészek felszínre hozták a világ legrégibb településének
maradványait: az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó egykori építmények
romjai 9500 évesek, s csaknem négyezer évvel korábbiak, mint az eddig ismert
legosibb város. A nyugat-indiai Szúrat közelében fekvo lelohelyrol fa- és
edénydarabok, megkövesedett csontok kerültek elo. A leletek és az ásatási
területen feltárt lépcso, udvar, fürdo és templom maradványai közül néhány
darab kora megközelíti a 9500 évet, és ez azt bizonyítja, hogy igen korai
településrol lehet szó.