Krajczar Janos:

> mi a velemenyetek arrol hogy fat tuzelve a levegot jol elomelegitenem
> es igy vezetnem be az egoterbe vagy arrol hogy foldgazt ugy egetnem
> hogy a gazt es a levegot is elomelegitenem.Igy szeretnem emelni az
> egesi homersekletet.Mik az elonyei es a hatranyai?

Nem tudom, hogy az egesi homersekletre milyen hatassal van a tuzeloanyag
elomelegitese. Minel magasabb az egesi homerseklet, annal tobb nitrogen-
oxid keletkezik az eges soran. Azon tul, hogy egeszsegtelen (rakkelto),
az eges soran keletkezo vizgozben oldodva saletromsavat kepez, korrodalja
a kemenyt. Samott belesu kemenyek jobban birjak, mint az aluminium...

Az autokban a magas egesi homerseklet szinten kedvezo az NO keletkezesere.
Mindenfele ravasz modszerekkel probaljak csokkenteni az egesvego hofokot
(pl kipufogogazt kevernek a beszivott levego-benzin keverekbe).

A gaztuzhelyen, a hoeromuvekben stb is sok NO2 keletkezik; egy kazan nem
oszt nem szoroz.

A fatuzelest kornyezetvedo szervezetek szoktak propagalni (a tuzifat
modern szoval biomasszanak nevezve). Ez mar sulyosabb kornyezeti gondot
okoz, mert a faban eleg sok kenvegyulet is van, ami az eges soran ken-
dioxidda valik. A fatuzeles tomegesse valasa hasonloan sulyos gondokhoz
vezetne, mint a hetvenes evek savas esoi (a szentuzelesu es olajtuzelesu
hoeromuveknek akkoriban meg nem volt fustgaz-kenmentesitojuk; ma mar a
fustgazban levo SO2-t messzel elnyeletik, a mellektermek a gipsz).

Remelem, szakerto(bb) valaszt is kapsz, es ha valamit pontatlanul irtam,
engem is helyre fognak tenni.

///Laci

> miert kapnak duhrohamot az
> ateizmus kepviseloi, ha valaki arra a kovetkeztetesre jut, hogy az
> erzekelheto vilagot egy vilagon kivuli intelligens tervezo hozta letre?

  Nem kapnak. Attol kapnak duhrohamot, ha arra a *tudomanyos
kovetkeztetesre* jutnak, hogy isten teremtette a vilagot. A
papa is duhrohamot kapna, ha azt hirdetnem, hogy a *biblia szerint*
nincs isten. Mert kb. analog a ketto.
  Ja, igen. Az iskolakban *tudomanyt* tanitunk, a hittanoran meg
*vallast*. Kettot probaljuk nem keverni. Erdekes modon a papanak
nem okoz igazan gondot az evolucioelmelet. Mint tudomanyos elmelet,
egesz jo szerinte is. Csak eppen nem hisz abban, hogy ugy volt. Na
bumm. Amig ez hit es nem tudomany, semmi baj vele...
  Es igen, tudos lehet hivo is. Sok ilyen van. Csak vigyaznak, hogy
eppen melyik gondolati rendszerben vannak es nem keverik. Ez bizonyos
IQ felett megy.

Gyula

Ferenc irta:
>>>
Azt hinni, hogy egy ilyen laboratorium, egy ilyen folyamat az elettelen
anyag vilagaban spontan letrejohetett, nem nevezheto tudomanyos
velekedesnek, hiszen erre az elkepzelesre a jozan esz is csak azt mondhatna,
hogy keptelenseg.
<<<

Nos ezzel kapcsolatban azert lenne egy-ket eszrevetelem:
1; Miert nem egybol egy afrikai elefantot akarsz osszerakni atomokbol?! Az
egysejtueknel leteznek egyszerubb elet(?)formak is, nyilvanvalo hogy ezek
alakulhattak ki eloszor. Es amit meg sokan hajlamosak elfelejteni az az ido.
Emberi mertekkel nezve a termeszetnek szinte vegtelen sok ideje volt hogy
letrehozza azt a vilagot amiben elunk.
2; Ha mar a "hihetetlen" dolgoknal tartunk. Szerinted mennyire nevezheto
hihetonek pl a Noe barkaja tortenet? "hiszen erre az elkepzelesre a jozan
esz is csak azt mondhatna,
hogy keptelenseg" Nyilvan amikor kitalaltak, akkoriban jo ha 100 fajta
allatot ismertek. De szivesen elbeszelgetnek egyszer egy teologussal hogy
Noe hogyan mentett meg 3000 kulonfele hangyacsaladot peldaul (mert hogy
legjobb tudomasom szerint jelenleg ennyit ismerunk). Nem is beszelve persze
a tobbi rovarrol, hullorol, madarakrol vagy eppen emlosokrol. Ha most
kovetkezne be egy hasonlo katasztrofa, akkor a vilag osszes orszaganak
osszefogasa is nagyon keves lenne ahhoz hogy megmentsuk a foldi
allatfajoknak akarcsak a toredeket is. (Ja es ha ket peldany eleg minden
allatbol hogy ujra benepesitsuk a Foldet, akkor hogy-hogy vannak olyan fajok
amelyeknek a szama drasztikusan csokken, sot ki is halnak sajnos?)
3; Ha a tudomanynak esetleg sikerul a foldon kivul is eletre bukkannia majd
valamikor a jovoben, akkor ez hogyan fogja befolyasolni a 6 napos
teremteselmeletet? Bar attol tartok hogy sehogy. Hiszen a fold meg az _eg_
megteremtesenek gondolata sem valtozott semmit miota tudjuk hogy a fold
gombolyu es nem mi vagyunk a vilag kozepe sem, valamint az eg az kicsit tobb
mint valami fekete vaszon feher fenyekkel. :)

Udvozlettel:
fpeter76

>Semmit sem tudsz errol, oregem!

Azert valamit talan tudok :-)

>Minden masodik evben
>betiltjak a helyi iskolakban az evolucio oktatasat es kotelezove teszik a
>"hatnapos tortenet" ismereteset, aztan a birosagok ezt persze mindig
>megsemmisitik az elso alkotmanykiegeszitesre hivatkozva.

Hat epp itt van a problema. A gondolkodo ember elott nyilvanvalo, hogy az
ateizmus, az evolucionizmus egyaltalan nem vilagnezetileg semleges szellemi
iranyzatok, hanem eleve elfogadott dogmakra epulo ideologiak (peldaul ilyen
dogma, hogy a termeszeti jelensegek onmagukbol magyarazhatok, es nem letezik
termeszetfeletti). Az amerikai birosagok gyakorlata teljesen hibas, ugyanis
mindent, amit azzal a cimkevel tarnak elejuk, hogy tudomany, elfogadnak
tudomanynak, anelkul hogy vizsgalnak: nem tartalmaznak-e rejtett
vilagnezeti, vallasi, hitre alapozott elofelteveseket. Ebbol kovetkezik az,
hogy a magat tudomanynak nevezett ateista vilagnezet hiveinek adnak igazat,
es az allam es egyhaz (egyebkent rendkivul helyes) elvalasztasara hivatkozva
(noha talan helyesebb volna az allam es az ideologiak elvalasztasarol
beszelni) tudomanyosan nem igazolt, sot egyre inkabb valoszínutlennek
mutatkozo ideologiai tanokat beengednek az iskolaba. Erdekes, hogy a
Pythagoras-tetelrol nincs vita. Az ugyanis valoban tudomanyosan bizonyitott
teny. Vita csak olyan kerdesekrol van, amelyek ideologiaiak. Ilyen az
evolucionizmus is, amely nem elmelet, hanem csupan ideologiai gyokeru otlet.

Abbol a tenybol, hogy az amerikai birosagok nem kulonitik el a tudomany
kopenyeben jelentkezo ideologiat a valodi ideologiatol, kovetkezik az az
alapito atyak elgondolasaival nyilvanvaloan szoges ellentetben allo
gyakorltat, hogy az ateizmus az USA allamvallasanak tunik.

>Szoval az USA evolucios teren egyaltalan nem peldakep!

Hat en is ezt mondtam! Persze SZVSZ Szerbia sem az, hiszen a megoldas
valoban nem az, hogy ket vallasi elkepzelest oktassunk a nebuloknak, hanem
az, hogy a tananyagban csak olyan dolgok legyenek, amelyek _valoban_
bizonyitottak es peldaul az elet eredetenek kerdesere azt az oszinte valaszt
adjak, hogy "erre nincs tudomanyos magyarazat (es valoszinunek tunik, hogy
sohasem lesz)".

Ferenc

> + - kreacionizmus VÁLASZ  Feladó: cdrom.jeszy_uh.orelexa
>
> Tudjuk, hogy a tagabb ertelemben vett evolucioelmelet egyik alaptetele az
> abiogenezis, vagyis az az allitas, miszerint az elo anyag az elettelen
> anyagbol alakul ki, az elettelen anyagban ervenyesulo termeszeti torvenyek
> hatasara. Vizsgaljuk meg ezt a kerdest. Az előlények legegyszerűbb fajtaja
> az egysejtű. Nos, egysejtut laboratoriumban meg nem sikerult eloallitanunk:
> Az egysejtut alkoto szerves anyagok egy reszet mar igen. Mindnyajan tudjuk,
> hogy e szerves anyagok eloallitasa legtobbszor igen bonyolult technologiai
> folyamatokat jelent, amelyek vegen az eloallitott anyagok kulonleges
> vedelemre szorulnak, ugyanis meglehetosen bomlekonyak. Kepzeljuk el, hogy
> egy egysejtu eloallitasahoz milyen komplex technologiai folyamatokra volna
> szukseg, az egysejtu elotermekeit gondosan kellene ovni stb. Nyilvanvalo,
> hogy egy nagyon bonyolult folyamatrol van szo, bonyolult vezerlorendszerrel
> stb.

Nem. A vegyesz azert vegzi a kiserleteit "laboratoriumi korulmenyek" kozt,
mert a termekeket szeretne ido-, anyag- es energiatakarekosan megkapni.
Valamint a kiserletezo testi eppsege is eleg lenyeges. Erre valok az
ellenorzott korulmenyek es a complex technologia. Kemiai reakciok a szabad
termeszetben is vannak es az elmelet szempontjabol a takarekossag nem
szempont es a biztonsag sem. Semmilyen apparatusra nincs szukseg.

> Marmost az evolucioelmelet szerint az abiogenezis soran ennek a bonyolult
> laboratoriumnak az elettelen anyag vilagaban spontan kellett volna
> letrejonnie, de az egesz vezerlo rendszernek is.

Nem. Ezt a keptelenseget kizarolag te allitod. Ez a feltetelezes nem resze
az elmeletnek.

Tovabba, a ma letezo legegyszerubb elo is sokkal bonylultabb, mint a
legelso elo lehetett. Igy helytelen azt varni, hogy egy modern egysejtut
szintetizaljon valaki. Ez egy rossz kiserlet. Mondhatnam, az egysejtu a
temeszetben sem szintetikus uton keletkezik manapsag, hanem egy mar elo
utoda.

Hibas a kiindulas es persze a vegso kovetkeztetesed is rossz.

Necc Elek (az ezermester)

Minden segítokész hozzáértohöz - aki egyben bátor is :

Nagyon távolról ketten radarozzák egymást az űrben. Köztük jelentős
tömegu anyag-gyűrű, de o''k nem látják, nem tudnak róla.
Egymásról visszavert jelek terjedési idejét mérik. A gyűrű szétrobban,
kimegy a képből. Megint radar.  A mért idő ettol megváltozik? Hogyan ?

Burgonya

Ferenc:

Eloszor is tegyuk tisztaba, hogy mifele fordulatot vett itt az ervelesed. Felve
todott az, hogy az evolucio vagy a kreacio oktatasa-e a helyes dolog. A kovetke
zot mondhatjuk.

1) Az evolucio elfogadott tudomanyos elmelet
2) A kreacio ideologia

ebbol kovetkezoen:

Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a tantervben tudast es nem ideologiakat helyes
 oktatni, akkor az evoluciot helyes oktatni, es nem a kreaciot. Ez osszefer a v
allasszabadsaggal, hiszen mindenfajta ideologia, azaz vallas oktatasa a kotelez
o tantervben igy egyarant nincs. Fakultative viszont mindegyik egyarant lehetse
ges.

Tehat ezen elv ertelmeben a kreacionizmus es evolucio egymas melletti tanitasa,
 vagy mindketto engedelyezese is hiba volna. De ez egy politikai kerdes.

Tovabba.

A szerb miniszter arrol dontott, hogy az evolucio-elmelet oktatasat tiltsak. Am
i meg akkor is sertene, sot, pont akkor sertene a vallasszabadsag elvet, ha az
evolucio egy ideologia lenne.

De ez is politikai kerdes.


Namost miutan itt akkor kudarcot vallottal, egy fordulattal elkezdted az 1) pre
misszat megtamadni.

"Tudjuk, hogy a tagabb ertelemben vett evolucioelmelet egyik alaptetele az abio
genezis, vagyis az az allitas, miszerint az elo anyag az elettelen anyagbol ala
kul ki, az elettelen anyagban ervenyesulo termeszeti torvenyek
hatasara."

Valoban, de csak tagabb ertelemben. Igy a szukebbe rtelemben vett evolucio akko
r is megallna a helyet, ha ezzel az elozmennyel gondok volnanak.

Tovabba az, hogy ez itt a Foldon tortent, az ma mar csak az egyik lehetoseg. Re
szben vagy teljesen is tortenhetett mashol.



" Vizsgaljuk meg ezt a kerdest. Az előlények legegyszerűbb fajtaja az egysejtű.
"

Attol fugg, hogy a virust elolenynek tekintjuk-e.

" Nos, egysejtut laboratoriumban meg nem sikerult eloallitanunk:"

Valoban. Jelenleg. Dehat van ez igy massal is. Peldaul szabalyozott termonuklea
ris reakciot sem sikerult.


"Mindnyajan tudjuk, hogy e szerves anyagok eloallitasa legtobbszor igen bonyolu
lt technologiai folyamatokat jelent, amelyek vegen az eloallitott anyagok kulon
leges
vedelemre szorulnak, ugyanis meglehetosen bomlekonyak. "

Bizonyos szerves anyagok eloalltiasa laboratoriumban rovid ido alatt, kis terbe
n bonyolult technikai folyamatokat igenyel. Ez azert szukseges, mivel mi embere
k rovid ideig elunk, es gyorsan akarunak eredmenyt publikalni, es kis teret tud
nak ehhez felhasznalni.  Es a vizsgalathoz szukseges az is, hogy stabilan tarts
uk, hiszen mi emberek lassu elolenyek vagyunk a vizsgalatokban.

"Kepzeljuk el, hogy egy egysejtu eloallitasahoz milyen komplex technologiai fol
yamatokra volna szukseg, az egysejtu elotermekeit gondosan kellene ovni stb. "

Helytelen kovetkeztetes.

1) A szerves anyagok laboratoriumi eloallitasanal a gyorsasagra torekednek. A t
ermeszetben nem szukseges a gyorsasag

2) A laboratoriumban sszukseg van a kis meretre. A termeszetben nincs szukseg.

3) A laboratorium komplexitasat a termeszet komplexitasa valojaban nagysagrende
kkel felulmulja.

4) A termeszetben nem szukseges ezen anyagok stabilizalasa. Eleg, ha addig a ki
s ideig vannak, amig szukseg van rajuk. Nem kell stabilizalni a vizsgalathoz ok
et.


"Marmost az evolucioelmelet szerint az abiogenezis soran ennek a bonyolult labo
ratoriumnak az elettelen anyag vilagaban spontan kellett volna letrejonnie, de
az egesz vezerlo rendszernek is."

Helytelen kovetkeztetes.

Innentol a gondolatmented helytelen.


Egyebkent elgondolasod szerint nem volna szabad tanitani szinte semmit. Ugyanis
 barmilyent ermeszetes folyamat laboratoriumi reprodukcioja altalaban megleheto
sen komplex, sot, sokszor nem sikerul. Hogy csak illusztraljak nehany peldaval.
 Nem volna szabad azt mondani, hogy a napban termonuklearis reakcio folyik, his
zen ilyet nem tudunk laboratoriumban eloallitani. Nem volna szabad azt modnani,
 hogy Kubat most egy hurrikan ostromolja, mivel ilyet a laboratoriumban nem leh
et eloallitani. Nem volna szabad azt allitani, hogy vannak fekete lyukak, hszen
ilyet alaboratoriumban nem lehet eloallitani.

es akkor azokrol nemis beszeltunk,  amit lehet eloallitani laboratoriumban, de
komplexebb. Altalaban minden laboratoriumi dolog komplex, mert gyorsan, kis hel
yen, rovid ido alatt, stabilan, reprodukalhatoan, tisztan akarunk eloallitani d
olgokat. Mindez azert kell,h ogy vizsgalni tudjuk a dolgot. Ez nem jelenti azt,
 hogy a termeszetben is igy zajllanak. Csupan nekunk a vizsgalathoz kell igy me
stersegesen reprodukalni oket.


Nagyon keves logikai es tudomany-metodikai ismeretrol tanuskodik az ervelesed.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

">az anyagunk termeszetesen nem tud megsemmisulni, de az >enunk, ami az anyag e
gy bizonyos modon szervezett >formaja megszunik, mivel ez a szervezettseg megse
mmisul.

Viszont minden információ megmarad a világban, ezt bizonyították."

a szervezettseg, amirol beszeltem, es az az informacio, amirol te beszelsz,  ne
m ugyanaz.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

>Feladó: math2_uh.liameerfCsaba irja:
>Ez nem egy tudomanyos kerdes.
>A tudomanyos kerdes az, hogy meddig elhet egy emb
>er, mitol fugg ez, hogyan lehet befolyasolni. A jelenlegi valaszunk
>szerint egy  embernek nagy eselye van 60 eves koraig elni, es
eleldegelhet >akar 120 eves korig is.
  Meglehet nem eszlelte'tek a tudoma'nyos oldala't.
Kulonben az is tudomanyos magyarazat amit emlitsz, de ezekkel nagyjabol
tisztaban vagyunk, es igyekszunk beletorodni, mert egyenlore tehetetlenek
vagyunk.
 Felveteseim az egesz eletrol szol, maga az a magyarazatlan csoda, hogy
elettelen anyag kulonleges formai nevezzuk elo tomegeket alkotnak, ahogy
eszrevettuk megfelelo kondiciokban (eletfeltetel), habar feltevesek
szerint mas eletformak is letezhetnek. Hogy epp az ember lett az, aki a
legtobb utat megtette az evolucios haladasban, az is egy veletlen. Minden
kiserlet igazolja, hogy barmely mas allatnak nevezett eloleny is kepes
fejlodni, egyszeruen irigyli es latszolag tiszteli a civilizaciot,
igyekszik bekeben kovetni az ember utasitasait meg a legvadabb oroszlan
is (Bombi) (felteve ha egyeb gondjai nincsennek, (ehesseg)  )-: )
  Azt nem ertem, hogy mindennel tisztaban vagyunk, megis a pusztulas (es
pusztitas) utjait jarjuk, alig hogy a civilizaciot elertuk. Egyetertek
Staterszel, nem vagyunk kotelesek elni, dehamar...
 Hat akkor miert ne a fejlodes utjat jarnank, annak remenyeben hogy mas
eletformakat is ki tudnank alakitani (mesterseges civilizacio stb.).
  Az egesz letunket egy titok fedi melyet meg kellene fejtsuk. Sajnos
ezzel nagyon sokan visszaelnek (Satanizmus, babona, horoszkop, .. es had
ne soroljam).
  Szerintem nagy kar lenne ha ezt a hosszuidonat termeszetszulte eletet
csak ugy eldobnank, hiszen meggyozodhettunk, hogy nemmindenfan terem,
azaz mem minden bolygon. Elkepzeljuk hogy mashol is lehet elet, ahogy a
Foldon, sot biztos, de oriasi tavolsagok nem teszik lehetove a
kapcsolatteremtest, masreszt az ido is beleszol. Mi most vagyunk, mashol
lehet tobb milliard ev mulva lesznek (vagy mar voltak..).
  Kiskorom ota civilizaltabbnak hittem az embereket. Oregsegemre be kell
lassam, hogy csalodtam. Amig sajat erdekeinkert harcolunk nemsokra
megyunk. Egymast kelene segitsuk, es tudnank is csak..  epp mindeg mas
dolgunk akad.
  Lassuk be az elet egy ertek, nalla nincs dragabb kincs. Iparkodjunk,
hogy tovabb eltessuk, fejlesszuk, stb. barmilyen feltetelek mellett.
 Szamunkra epp elegendoek a termeszeti katasztrofak.
 Az apro lepeseket hatalmassa kelene tegyuk. Necsak Europat egyesitsuk,
hanem az egesz vilagot.
  Meg csak azt nem tudom hogy e hosszu sorok rovid mondanivaloja miert ne
kapcsolodna a tudomanyhoz, hiszen csakis az o fejlodesevel tudjuk
veghezvinni feladatainkat rovid eletunk soran.

>Feladó: starters_uh.tratseerf
>Azota messze sokkal jobban odafigyel erre is :-)
  Megigerem hogy en is igyekszem ))-:
>Ki is pusztulhatunk - nem kotelezo fennmaradni.
 Term. hogy nem de .. nem lenne kar?  Hiszen ahogy irtam az elet ritka
kincs, maga a civilizacio pedig az eletforma egyik magasabb rendu
fejlemenye.  Ha mar megvan miert adjuk fel?
>Innen kezdve az osszes gondolatod gyakorlatilag fuggetlen az osszes
>tobbitol.
  Biztos hogy szetvalaszthato, de szerintem minden osszefugg meg a
tudomanyagak is ( fizika, kemia, matek stb.)
  Udv. Csaba.

Minden kritikat csak cafolni tudok, hisz kiserletileg bizonyitok, csak
epp azt nem tudom hogy mit.
  Tehat ezevben a mar tobbszor emlitett kiserleti inga korforgast nem
tanusit.
  Nem ertem viszont hogy a felfuggesztett olomtomegek miert tanusitanak
iranytuhatast?  Beall egy adott iranyba, es ha kimozditom visszaigazodik
az elozo nyugalmi allapotahoz. (legmozgas nincs es belsodobozba
szigetelt)
  Az erdekesseg, hogy az adott irany ket harom naponkent valtozik.
 Vajon az adott jelenseg Foldhoz kotott, vagy bolygoallasok szulemenye?
 A (nemvasfazekos )-:  )  megfigyelesek folytatodnak, annak remenyeben,
hogy egyszer kiderul a valosag.
   Udv. Csaba.

Burgonya+ - Re: + - re: Tudomany ..Es vilagbekeVÁLASZ
>Feladó: krumplipure_uh.liameerfCsaba:
>>Tehat szamunkra az univerzum szuletesunk utan tudatosult, es
>>veget is er halalunk utan.
>Nem tudjuk mi történik halálunk után.
Epp ez az a titok, ami megfejtesre var es foleg az, hogy halalunk elott
tehat mig elunk kik is vagyunk.  Emlekezzunk csak..  megszulettunk es
semmit sem tudunk. Letunk adatbazisunk mukodokepessegevel, adatok
raktarozasaval tudatosul. Talan harom, negy eves lehettem, ez az a kor,
amikor mar kezd valami darangeni, batyam es noverem hurcoltak mindenfele.
Es addig hol voltam? Pedig voltam, csak nincs adatbazis letemrol.
> Vannak arra utaló jelek, hogy semmi, de ez nem dönto érv. Ráadásul a
>"semmi" nem fizikaifogalom. :)
  En is a semmivel ertenek egyet, de.. Azon toprengem vajon ki az aki
ezeket az adatbazisokat hasznalja, elemzi?
>Halálunkkor az anyagunk más megjelenési formát ölt, ennyi bizton
>állítható, de csak ennyi.
  Abban egyetertek hogy tehat itt csak egy hasonlattal tudok magyatazatot
adni.  Lebontanak egy regi varat, teglaibol sok sok kicsi hazikot
epitenek.
  A minket alkoto elemek megfelelnek mas eletforma alkotoelemeinek is. Ne
feledjuk hogy allitolag ketevenkent az osszes alkotoelemeink
cserelodnek, azonban mi maradunk (halalunkig) Adatbazisunk nem vesz el.
Arra ismet volt pelda hogy (eros agyrazkodas, baleset stb.) megserult a
kapcsolat regi adatbazisunkkal, es ismet harom negy eves korunkig
zuhanunk. Ujbol tanulunk beszelni, uj adatokat gyujtunk, stb. Mondhatjuk
hogy ujjaszuletunk?
  Vajon ilyen egyszeru lenne a mesterseges civilizacio? hiszen feltoltheto
atatbazisokat mar tudunk kesziteni stb. stb. csak eppen meg nem el.
  Az ugyertelmezett reinkarnaciot pedig nem tudom (elkepzelni) elhinni
hogy maga az elet csak ugy szall, azaz mivoltunk, hogy en epp most en
vagyok, halalom utan mas szemely leszek stb.
   Tehat a titok meg sokaig titok marad.
   Udv. Csaba.

ferenc:

"Szep is volna, ha igy volna. Csakhogy akkor miert kapnak duhrohamot az ateizmu
s kepviseloi, ha valaki arra a kovetkeztetesre jut, hogy az erzekelheto vilagot
 egy vilagon kivuli intelligens tervezo hozta letre?"

azert, mert a kovetkeztetes helytelen.

itt egy apro, de nagyon relevans logikai hibat kovettel el.

ha valakinek az a velemenye, hogy "x elgondolas igazolhatatlan es cafolhatatlan
", az az x elgondolasra nem fogja azt mondani, hogy hamis, ugyanakkor teljesen
egyertelmuen "duhrohamot kaphat" az x allitas hangoztatasara. nem azert, mert s
zerinte hamis, hanem azert, mert szeritne nem lehet x allitasra kovetkeztetni.

egy agnosztikus nem tagadja istent, de teljesen egyertelmuen kiall amellett, ho
gy isten allitasa helytelen.

finom kis dolog ez a logika.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Ferenc,

> az isteni teremtest es a termeszetes evoluciot, mint
>bizonyitatlan hipotezist, egyarant ketseggel fogadja.
Az isteni teremtest nem ertekelem, mert az nem a tudomany tárgya.
A természetes evolució tudomanyosan bizonyított, nem hipotezis.
Meg lehet csinalni, tendenciozus válogatassal modellezni, évezredek óta
hasznalja az ember (állattenyésztés, növénynemesítés).
Egyebkent tudtommal a pápa vallási dolgokban tévedhetetlen, s ha o azt
mondja, hogy az evolucielmélet nincs ellentetben a vallással, akkor mi miert
legyunk pápábbak? (Ha nem romai katolikus vagy, es nem ismered el a
tevedhetetlensegét, azt akkor is el kell ismerned, hogy vallási téren
"szakember").

>Az ateizmus az elobbit
>eleve kizarja, tehat igenis vallas.
En azt hiszem, nem zarja ki, csak azt mondja: nem latja szükségesnek a
fogalom (Isten) bevezetését.

Udv.. Janos