> >grafikus feluletu programot kellene fejlesztenunk 
> >WINDOWS/LINUX/MACINTOSH platformra. Van-e valakinek ilyen tapasztalata 
> >illetve javaslata a fejlesztoi kornyezetre, nyelvre?

Csatlakozok a nem-ertek-hozza-de-eget-a-segitakaras csapathoz:
wxwindows (wxwin)?

bit,
adam

-- 
1024D/37B8D989 954B 998A E5F5 BA2A 3622  82DD 54C2 843D 37B8 D989      
finger: | Some days, my soul's confined
http://www.keyserver.net | And out of mind
Sleep forever

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: szamtek alapjai ( 24 sor )
>> >>Barmi, ami az adott programozasi nyelvben szabvanyos: pl. a C-ben az
>> >>"olvass be egy karaktert" (getchar) fuggveny.
>> >Oke, szoval ez csak ASCII-t kap. Az F gombokra nem kap semmit?
>> >Mintha le sem utottek volna?
>> De kap. 0-at. Nullat. ilyenkor megegyszer neg kell hivni a getchart,
>> akkor adja a scan kodot.
>> 
>> int kar;
>> 
>> kar = getchar();
>>  if(kar == 0)
>> 	kar = getchar();
>
>Sem az ANSI, sem a POSIX.1 nem dokumental ilyen viselkedest.
Jogos. Kevertem a getch() -val.

-- 
Kovacs Karoly
Netszemle. http://www.topica.com/lists/netszemle/read

Hello!
E cikk masodik fele mar megjelent :-(( valami bug bujkal a hixen.
Hat ime az elso fele, azon kedves programozok szamara,
akik esetleg kovetik az eszmecserenket Starterssel.
A CODER No.1795 viszont nem jott meg :-( Csak mondom...

>> Ha be kell olvasni x db bajtot flopirol/lyukkartyarol, [...]
>> A rutin a beolvasott adatokat sorban irni kezdi a memoria
>> azon cimetol kezdve es olyan hosszan, ahogy parameterkent
>> megkapta.
>Elotte felveszi a kapcsolatot, pozicioparancsokat kuld, stb.

Felveszi? Marmint a userprogival? Mit kell erteni azon, hogy
"felveszi a kapcsolatot"? Es mit beszel a BIOS rutin vissza?
Hogy "oke, tenyleg van driveom, a setupkor ellenoriztem"
vagy mit?? De ugy altalaban ez nagyon gyakran elojon,
hogy egy-egy progi "szol" a masiknak. Ez nekem mindig gondot
okoz. Keptelen vagyok maskeppen elkepzelni, mint ugy, hogy
az egyik betesz egy adatot egy cellaba, a masik meg onnan olvassa.
Eddig ugye OK? Mar tobb forumon megkerdeztem, de me'g sosem
ereztem azt az egyertelmu "Igen, ez pontosan igy van." valaszt.
Tenyleg igy van, vagy csak kepzelodom?

>> (Gondolom ezek azota szabvanyos cimek.)
>Igen, van olyan gep (Amiga, C64), ahol ugrotablazat van.
A szabvanyos cimeket arra ertettem, hogy a BIOS rutin
hova kezdje el pakolni az adatokat. Nem a rutin kezdocimere
gondoltam, bar ez sem egyertelmu. Ha nincs ugrotablazat
a stafetabot ideiglenes atadasara, akkor hogyan mondja meg a progi,
hogy a PC mire mutasson?

> A 8086-oson van "megszakitas" utasitas. Ugyanazt csinalja,
>mintha a HW rangatta volna meg a labat.
Na jo, csak mi a kulonbseg akozott, hogy a programon belul
elugom egy sajat rutinra es visszaugrom, meg akozott, hogy
megszakitas utasitassal ugrom? Az, hogy az utobbi esetben
a kornyezeti valtozokkal nem kell vacakolni? Ha nem, akkor mi?

>> Valoban igy mukodik az adat bekeres es kiiras?
>Igen. A PC-n pontosan definialt rutinok vannak:
Marmint a BIOS rutinjanak kezdocimei, meg hogy hova teszik
vagy honnan varjak majd az adatokat? Mi van definialva?
Most akkor adatmozgatas elott a userprogi es a BIOS rutin
"megbeszelik", hogy mit es hova vagy ez is szabvanyos? Homaly.

> mindegyiknel regiszterbe kell irnod, hogy melyik funkciot kered tole,
> eszerint ugrik szet kulonbozo rutinokra,
Szoval nem vmi szabvanyos memcimre, hanem egy szabvanyos
regiszterbe? Ugy is jo. Meg kell irni, hogy melyik funkciot kerem?
Miert nincs inkabb funkcionkent mas kezdocim, ahova (on)megszakitaskor
ugorhat? Pusztan azert lenne igy, mert a sok BIOS rutin nagyja ugyanugy
nez ki es igy tomorebb ha egyben van es kulon bajt(szo) mondja meg,
hogy pontosan mi is csinaljon? A regiszter nemigen lehet
szabvanyos, mivel minden proci mas.

>majd visszateres utan van egy jelzoregiszter is, hogy jol lefutott-e?
Okos. A regiszter ekkor gyakorlatlag 1 bit erdemi infot tartol, igaz?

>>Lehetseges, hogy a bepotyoges alatt nem is futhatott a fo"gep es
>>amolyan kezi vezerlesu "DMA" volt a kapcsoloktol a RAMig.
>Lehetett ilyen is, de inkabb ROM program olvasgatta a bemenetet
>es irta a memoriaba a begepelt hexa kodokat.
Ezt irtam en is a masodik verzioban:.

>> De lehet, hogy a bevitel gomb hatasara lefutott egy rutin, ami
>> mintat vett a bajtbol, es a CPU-n at tette a RAM megfelelo
>> cellajaba.
Vagy nem megszakitas volt, hanem polling, hogy van-e friss
adat a bill.pufferben / a kimeneten (1 elemu puffer..)?
Jaj, kezdek belegabalyodni...

Hogy is van ez az sok proci kompatibilitas? Sok ceg, sok proci,
sok belso felepites. A labak es az utasitaskeszlet azonos?
Ha nem az, akkor nem ertem hogyan futhat ugyanaz a WindoZe
Intelen meg AMDn is. De terjunk vissza idoben...

>> A BIOS rutin attol a cellatol kezdve kezdte bemasolni
>> a leutott bill.-k kodjait (vagy egy hozzarendelt kodot),
>> amilyen cimeket a mar futo user progi parameterkent korabban
>Nem - a BIOS-nak van egy sajat taroloja, ahova a kodot teszi. Ez a
>Specrumon egy byte, a PC-n tiz szo (ket byte: scancode, ASCII).
Na jo, de kerdes me'g mindig az maradt, hogy hogyan ad at
adatot egy BIOS rutin egy userproginak??? Lehet a rutinnak
sajat taroloja nyugodtan, de akkor is...???

>> megadott neki. Eddig stimmel? De mi volt, ha nem "szoveget" akartak
>> beirni, hanem vezerelni a user progit? Ekkor mit tett a BIOS rutin?
>Ha vezerlogombot nyomsz meg, akkor az ASCII kod nulla lesz.
Nem vezerlogombra gondoltam, hanem barmilyen beture, ugy, hogy
a feladat nem szoveg beirasa, hanem az, hogy adott beture,
pl. H beture kiirja, hogy Hello.

>> Tegyuk fel, hogy a user progi azt hagyta meg a BIOS rutinnak
>> feladatul, hogy mindig ugyanoda tegye az ujonnan bejott karaktert.
>A "user progi" meghiv egy fuggvenyt, amelyik a BIOS tarolojabol
>olvassa a kodokat.
Lehet, hogy nehez felfogasu vagyok, mert ez az egesz trivialis???
Nekem nem az. Ismetelten az a kerdes, hogy a userprogi vagy
az altala meghivott fuggveny hogyan olvas ki barmit a BIOS tarolojabol?
Azt ertem, hogy a programben getchar() es hasonlo fuggvenyekkel
megkapni a karakter kodjat, de ez fizikailag hogyan nez ki?
Barmely ket "beszelgeto" proginak kell egy regiszter vagy cella,
amiben megegyeztek es oda/onnan pakolnak be/ki bajtokat.

>Ami "csinal is valamit", az a felhasznaloi program, amit Te irtal
>meg es Te is inditod el. Ez hivja meg idonkent a BIOS rutinokat (pl. a
>"kerek egy beolvasott kodot" fuggvenyt), ha pedig az lefutott, akkor
>visszakapja a vezerlest.
Ezt ertem, de egy fuggveny meghivasa mogott nagyon sok minden van.
Tobbek kozt egy OS is. Eszem agaban nincs majd magam lekodolni
kesz fuggvenyeket, de szeretnem erteni, hogy mit csinalnak a program-
mutatoval es hogyan kommunkalnak a bill.-bekero BIOS rutinnal.

>> a villanyirogep, ami
>>  a neki kuldott karakterkodok alapjan irja a betuket,
>> Ki kuldi neki a kodokat? A userprogi?
>> Volt ehhez BIOS rutin?
>Eloszor meg nem, de aztan a programozok kegyetlenul kezdtek unni,
>hogy mindig be kell gepelgetni a teljes rutint.
Amig csak kesz karaktereket, azaz bajtokat kell egy IO porton
kikuldeni, addig ez nem olyan nagy ugy. Gondolom ez a villanyirogep
maga intezte a mechanika nyugeit. Vagy ezt is a fo"gep csinalta,
mint a FDDnel? Ha igen, akkor ertem minek kellett a rutin.

>Ha nem hasznalsz
>interruptot, akkor idonkent ra kell nezni a portra, hogy az irogep
>atvette-e mar az elkuldott betut - ha igen, lehet kuldeni a kovetkezot
>es jelezni, hogy "kuldes".
Ez nem vilagos. Miert kellene itt interrupt? Kiteszem a bajtot,
"viheted" bit beall, majd az irogep is beallitja az "elvittem" bitet.
Hogy jon ide interrupt? Nincs varatlan esemeny.

-- a folytatas nem kovetkezik, mert vmert elobb jelent meg.
BM

Sziasztok Coderek!

Delphiben adott ez a leegyszerusitett TSzamitasok osztaly
(csak nagyjabol, es tegyuk fel szintaktikailag is helyesen irtam;
illetve ezen pelda esszeruseget, valos felhasznalhatosagat, maskepp
valo megoldhatosagat se firtassuk..!;))

Van tovabba egy szamitasok:TSzamitasok tipusu globalis valtozo,
amit a "foprogramban" hasznalok ertekek szamitasara.

Minden szamitas utan hivjam-e meg a destruktort, s kozvetlen utana
a konstruktort?
(tegyuk fel, hogy nem az osztaly privat adattagjain vegzem a 
muveletet..tehat szuksegkeppen meg kell hivnom a konstruktort!!)

Vagy mivel a metodusok statikus helyfoglalasuak, a 
TSzamitasok.Letrehoz() ugyanarra a memoriacimre fog mutatni?
Vagy az uj peldany letrejottekor kulon tarolodik a private tag,
es ha nem hivom meg minden szamitas utan a destruktort,
akkor egy-egy integerrel tobb hely foglalodik felhasznalhatatlanul a
memoriaban?
Szoval a masodik verzio a helyes, vagy mukodik az elso valtozat is -
 "hosszu tavon"?
(S ha mondjuk nincs sem egy sem tobb sajat_valtozo, akkor ekvivalens-
e a ket valtozat?)

diporpul

---
interface
type
   TSzamitasok = class
    private
        sajat_valtozo:integer;
    public
        function osszead(_a,_b:integer):integer;
        constructor Letrehoz();
        destructor Torol();
end;

implementation

function TSzamitasok.osszead(_a,_b:integer):integer;
;

Sziasztok!

Van valakinek ötlete, hogy hogyan lehetne szétválasztani a TListView-ban a Focu
s-t és Select-et (Delphiban).
Pl.  Ha cursorral (v. egér bal gomb) lépkedünk a ListView-ban, akkor csak a Foc
us változzon és ne a Selected, de ha mondjuk Space-t nyomok egy Focused itemen,
 akkor az legyen Selected, majd ha továbblépdelek Cursorral (v. egér bal gombba
l új itemre kattintok), akkor megmaradjon az elöbb kijelölt itemen a Select és 
újfent csak a Focus mozogjon.

(Aki ismeri pl. a TotalCommander/WinCommander progit, annak ismerös lehet a fel
adat.)

Elöre is köszi!

Üdv: Babola

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.6.68.165)

Hi,

What is wxWindows?
wxWindows gives you a single, easy-to-use API for writing GUI 
applications on multiple platforms. Link with the appropriate library for 
your platform (Windows/Unix/Mac, others coming shortly) and compiler 
(almost any popular C++ compiler), and your application will adopt the 
look and feel appropriate to that platform. On top of great GUI 
functionality, wxWindows gives you: online help, network programming, 
streams, clipboard and drag and drop, multithreading, image loading 
and saving in a variety of popular formats, database support, HTML 
viewing and printing, and much much more.

windows ala van hozza baratsagos fejleszto eszkoz ( igaz  ha legalisan 
akarod hasznalni akkor fizetos )
de integralhatod  VC++ es CBuilderbe is.
Linux es windows-os platformra hasznalja sikerrel egyik cimbora. Mac-
re nem volt lehetoseg eddig kiprobalni.

http://www.wxwindows.org/

by hS

>> Van olyan eszkoz (pl. floppy), ahol ez szigoru idozitessel megy, 
>> tehat interrupt letiltva es program PONTOSAN megirva (gepi kodu 
>> utasitasok idejet kell szamolgatni), hogy jo legyen az idozites.
> Nem ertem. Igazabol itt sem latom ertelmet az interruptnak. Bele 
> lehet magyarazni, hogy majd szol a FDD amikor vegre megtalalta a 
> kert adatot, de valahogy nem az igazi. Ja, es mas orajelnel mas BIOS
>  rutin kellene ugyanahhoz a flopihoz??
Nem tudom, hogy _pontosan_ hogyan oldja meg, de lenyege az, amit irtam.
Eloszor is, ha meg nem porog, fel kell porgetni, majd pozicionalni a
floppyt. Ertelmes rendszer ilyenkor meg nem tiltja le a
megszakitasokat. Amikor viszont a floppy jelzi, hogy rajta van a savon,
akkor le kell tiltani mindent, ki kell adni pl. az olvasasi parancsot,
majd varni. A floppy egyszer csak jelezni fog, hogy "olvasas
kovetkezik", majd pontos idozitessel, egyesevel kuldi az adatokat. Nem
var semmilyen visszajelzest. Ha kesz, engedelyezni kell a megszakitast,
majd (ha nem kell ujbol pozicionalni) rogton utana le is lehet tiltani
es kiadni a kovetkezo olvasasi parancsot. A gepen az idozites
megoldhato a HW ora figyelesevel is (olvashatok a regiszterei es akkor
hiv megszakitast, amikor nulla lesz).

>>> Amikor a billentyuzet kiteszi a "viheted" bitet es persze 
>>> azonnal oda is adja sorosan, akkor ez egyben megszakitas is?
>> Igen, vagy pedig nincs megszakitas, hanem a BIOS idonkent ranez, 
>> hogy jott-e valami.
> Nem terheli a CPU idot feleslegesen? Az ido 99%ban nem nyomnak le 
> semmit...
De igen, ezert sem igazi szamitogep a PC, mert tomegevel alkalmaztak
ilyen megoldasokat benne. Igaz, ez nem terheli nagyon, mert csak egy
portot kell olvasni - de ott vannak meg a soros, a parhuzamos vonalak,
stb...

> Azaz van egy olyan bajt, ami egyik alapgombhoz sem tartozik, csak 
> azt jelzi, hogy most tovabbi 1-3 bajt varhato, amik egy 
> kiterjesztett gombot jelentenek? A kiterjesztet gombok a nem 
> megjelenitheto karaktert ado gombok?
Igy van. Ezen kivul van olyan kod is, amit kikuldve a billentyuzetnek
alaphelyzetbe hozza magat es visszajelzi ugyanezt a kodot.

>> Ezeken a terminalokon nem valtoztathato meg a kod es meg nincs 
>> ekezetes betu.
> Marmint a UNIXos terminalokon? Es a mai PC-s billentyuzetek mi 
> szerint adnak ASCII kodot? Honnan tudjak, hogy az O es P kozott fent
>  levo gombra 0-t vagy o:-t adjanak? Ez is azok koze tartozik, amit a
Azonos gombnak mindig ugyanaz a kodja a felirattol fuggetlenul.

> BIOS rutin be tud allitani nehany command worddel?
Nem, hanem maga talalja ki, a beallitott kodlaptol fuggoen.

> Az ASCII azota tartalmazza az osszes "gyulevesz" nepseg karaktereit?
Nem. Az elso bovitesnel, amikor a 7 bites ASCII-bol 8 bites kodot
csinaltak, bevettek a Nyugat-Europai kodokat (de ez megint csak
haziszabvany!), azota viszont kitalaltak a kulonbozo kodlapokat. A
legujabbak mar 16 bitesek.

> H a jol ertem, a getchar() eredetiben ASCII-t adna, de Karoly 
> szerint F gombokra nullat ad, ujra meghivva pedig scancode-ot.
Remlik, hogy van ilyen fuggveny, de szerintem a getchar() nem, mert igy
osszekeverednenek a scan es az ASCII kodok. Talan a getch(). Majd
megnezem, ha lesz C forditod :-)

>> A UNIX elrejti eloled a HW kezeleset: ezt ott csak a szabvanyos 
>> fuggvenyeken keresztul teheted meg (pl. emiatt is stabil es nem 
>> szall el surun).
> Ertem en, hogy az egesz olyan osszetett, hogy nonszensz lenne a 
> programozonak minden alsobb rutinfeladattal vacalkolnia, ezert 
> vannak a fuggvenyek. De azert jo lenne erteni, hogy konkretan mit es
>  hogyan is csinalnak a fuggvenyek. Ugy vagyok vele - iszonyu 
> hatrany, de ez van - hogy keptelen vagyok azt hasznalni, amirol nem
>  tudom, hogy hogyan mukodik. Vagy nagy nehezen megtanulom, kenytelen
>  vagyok, de nagyon-nagyon frusztral.
Egyszer megprobaltam nyomon kovetni UNIX alatt egy karakterkiirast.
Borzalmas. 7 retegu op.R, jogosultsagot nez, stb. - hihetetlenul
bonyolult dolog egyetlen karakter kikuldese barhova. Viszont minden
reteg be- es kimenete szabvanyos, es barmelyiket akarod fejleszteni
(vagy hibat keresel), nem kell az egesz rendszerprogrammal
foglalkoznod, csak azzal a reteggel, ami eppen erdekel.

>> a PC is azert terjedt el a _sokkal_ jobb vetelytarsak kozott,
> Egyaltalan milyen az a nemPC szamitogep?? Ugyanugy feher doboz sok 
> kabellel hatul, nem? Most "a szamitogep" reszeinek es mukodesenek 
> lepeseit igyekszem felidezni, megerteni. Ezek a lepesek logikus
Igen, abbol is lehet zavar, hogy a kerdeseidre nem mindig a PC-bol
veszek peldakat es nem mindig irom oda, hogy ez eppen milyen gep.

> gondolkodas eredmenyei. Miben mas egy proffesszionalis szamitogep? 
> Az is csak CPU+ram+io. Talan a video azota is IO-n van? Miben mas a
Igen, de teljesen mas (tobbnyire sokkal jobb) szervezessel, mint a PC.

> FDD illesztese? Egyaltalan, mitol profibb?? Egylemezes HDD-re irt a 
> BIOS rutinja? Egyedi az utasitaskeszlet a CPUban?
Nezzuk pl. az Amigat: kulon celprocesszor is van benne, kifejezetten 
olyan utasitasokkal, amelyek a rendkivul hatekony jatekprogramokat 
teszik lehetove. A gep nagyjabol 386-os bonyolultsagu, de a 
teljesitmenye a jatekoknal kb. a PII-nek felel meg (hang es 
videogyorsito kartyaval, stb.) Raadasul tisztesseges op.R-t is irtak 
hozza, igy elszallni sem surun szokott.

Vagy nezzuk a Motorola 68 ezres processzorcsaladjat (pl. a Sinclair 
QL-ben van ilyen): a ROM es a RAM nullatol indul es a maximumig tart. 
Nincs also, felso, kiterjesztett, stb. memoria, ami egy oszvermegoldas 
a PC-n. Ha irsz, a RAM-ot irja, es egy porton lehet beallitani, hogy 
olvasasnal a RAM-ot vagy a ROM-ot kerdezze. A videot csak porton lehet 
elerni (DMA-val, ha gondolod). Atirhatok a karakterek. A QL-en a 
kepernyo a teljes kepet kitolti (beallithato a keret nagysaga, nullara 
is). Altalaban jobban odafigyeltek mindenre, mint a 8086-nal es a PC-n. 
A QL-ben pl. a ROM-BIOS ismeri az ablakkezelest: minden programnak 
sajat grafikus ablakai lehetnek es valtogatni lehet kozottuk.

Mind a ket gep messze megelozte a Windows-t es a legelso XT-vel kb. 
egyidosek. A QL szerintem azert nem terjedt el, mert egy kisfloppy 
helyett ket (szalagos, kb. 100kB) Microdrive van benne (igaz, igy tud 
masolni, de rajta kivul nem sok gep hasznalja ezt az eszkozt).

>> meg UNIX-os orokseg, hogy pufferelve olvas (addig gyujti a 
>> kodokat, amig a soremelest is megnyomom, utana kuldi el nekem az 
>> egeszet egyesevel). Addig all a programom is. Jatekhoz 
>> hasznalhatatlan.
> Nahat, a nagy UNIX megsem felel meg a celra? Lehet, hogy megsem 
> olyan profi rendszer?
Eredetileg ez a rutin nem interaktiv alkalmazasokhoz keszult, hanem
kotegelt feldolgozashoz (batch file - ehhez optimalis, mert nem ugral
ide-oda a rutinok kozott es amig a programom var, a tobbi fut) -
viszont at lehet programozni: be lehet allitani varakozasi idot, akar
nullara is: igy gyorsan megkapom a kodot, tehat Unix alatt is lehet
jatekot irni.
UNIX alatt egyebkent a "varakozas" fuggvenyt ha meghivod, akkor, amig 
az ido le nem jar, addig a tobbi program fut! PC-n ilyenkor 
alaphelyzetben az op.R malmozik (ill. nehany ujabb program hasznalja).

> Megengedheti maganak az OS, hogy olyan veszelyes progit is futni 
> engedjen, ami kepes letiltassal magahoz ragadni a hatalmat?? Kell 
> lennie NMInek az aramszunetet jelzo NMI-n kivul megegynek. Vagy csak
>  a reset gomb marad?
A DOS ezt alaphelyzetben nem tudja megakadalyozni, ezt csak vedett 
modban lehet figyelni. Csak azt lehet, amit irtam: raulni minel tobb 
megszakitasra, es barmelyik "bejon", megnezni, hogy a tobbi meg a 
programra mutat-e? Ha nem, ismet belancolni oket. Ha ket ilyen program 
fut, eleg gyorsan le is fagynak, mert mindegyik ugy erzi, hogy 
folyamatosan elveszik tole a megszakitast es ismet belancolja - ha 
pedig valaki minden megszakitast letilt vagy szanaszet irja a 
rendszerteruleteket, az pech.
A memoriakezelok (EMM, stb.) mar figyelhetik ezt is, de ez problemat is 
okozhat. Ilyenkor emulaljak a megszakitasokat, tehat annak a 
programnak, amelyik le akarta tiltani a megszakitasokat, nem is fognak 
lefutni a sajat megszakitasai, de a tobbi igen, igy idozitesi problemak 
lehetnek.

>> Egyebkent itt a legnagyobb gond a Windows. Nem kifejezetten valos 
>> ideju programokhoz terveztek,
> Wav+avibol mpeget csinalni lehet komotosan is, nem kell valos 
> idoben.
Valoszinuleg lejatszaskor csuszik, nem a kesziteskor.

>> DOS alatt sokkal jobbat lehet irni (bar nekem van, aztan az is 
>> csuszik neha).
> Valszeg a Linuxosok maris mondana'k, hogy az az igazi megoldas, arra
>  lehet profi programokat irni.
Nem, a DOS erre jobb - pont azert, mert a teljes gepido a Tied. 
Linux-on sem tudod megkerulni az op.R-t.

>> aki BASIC-ben kezd, annak kesobb nagyon nehez mast megtanulnia.
> Ha az elso 286-osunk idejeben tudtam volna a DOS alatt ott rejtozo 
> qbasic progirol, biztos, hogy ma sokkal inkabb tudnam mi van egy
Nem hiszem, a BASIC nem igazan segit a gep megismereseben. Ahhoz egy
rendes leiras kell a geprol, mint mondjuk a HHELP.

> PCben. De senki nem szolt rola... Az osszes tobbi nyelvvel is csak a
>  kornyezet a nehez. Az OS mint olyan, nekem mindig is felfoghatatlan
>  volt. Most is me'g mindig a BIOS rutinok szerepet es mukodeset 
> probalom tisztazni, az OS me'g sehol.... A C egyebkent nagyon 
> tetszett az egyetemen, de soha nem hasznaltam semmire. El is 
> felejtettem.
Szerintem eloszor a gep felepiteset nezd meg (ehhez meg a BASIC is jo,
mert vannak benne port iro-olvaso utasitasok), utana viszont tanuld meg
ismet a C-t: egy nagysagrenddel gyorsabb es jobb.

Szoval a standard AT billentyuzet ugy mukodik, hogy vannak rajta
gombok(milyen meglepo), egy nagy matrixba vannak kotve, es van egy db IC,
ami a matrix ket koordinatajabol kiszamolja, mi a sorszama. NA ha epp
lenyomtak, akkor elkuldi a sorszamat(ami 7 bit), es a legfelso bit 0,
aztan ha elengedik akkor a legfelso bit 1 es a 7 bit kod. Ezert csak 128
gomb lehet rajta, illetve mivel matrixban vannak, vannak olyan
kombinaciok, ami utan mar nem erzekel tobb gombot. Szoval a billentyuzet
egy buta cucc, csak annyit tud, hogy lenyomtak, felengedtek. Plussz harom
led amit be lehet kapcsolni, illetve ra lehet venni hogy ismetelje az
elozo billt, illetve miutan tapot kapott, megadott idon belul ( talan
500ms) egy megadott jelet kell kikuldenie, kulonben a BIOS aztat mondja,
hogy nincs billed.

A gepben regen egy db ic volt, ami megkata a kodokat, es egy 16 Bytos
FIFO-ban tarolta. AMikor kapott egy adatot, akkor jol beszolt az o
interruptjan(2) ami persze egy 9-es szoftverinterruptot generalt. NA itt
ul a BIOS rutin, ami beszedi a kodokat, es vegre betuket general, ami
lehet ASCII is vagy ki tudja mi a fenyo, szoval itt lehet megadni milyen
kodkiosztas legyen. A 16 Bytot onnan is lehet tudni, ha lefagy a gep, es
nem olvasgatja a FIFO-t, akkor a 17. Billre kezd el sipolni :) Bar nem
ertem miert nem a 9-re :)))

Szoval igy mukodnek a Bill-ek.

A szamok megkozelito adatok.
A szamok megvaltoztatasanak jogat fenntartom, mert fejbol nyomtam es mar 6
eve irtam bill drivert.

Az uj 127 576 gombos es 45 gorgos istennyilak meg ugy mukodnek ahogy. MEg
nem foglalkoztam veluk.


Ui: van nehany gomb print Screen meg talan a PAuse, ami nem egy kodot
general, hanem tobbet ... Es meg masik nehany is elofrodulhat.
ESC : 0
~   : 1
1   : 2
.
.
.
Aztan nagyjabol sorban megy.

numkeypad persze kulon .

Na mara ennyit .
A tecedesekert boocsi leore is .

Joejt
	Eggor.