Kedves Jozsef!

>>A lefolyoorvenynek ugyanis egyetlen oka van,
>>ez pedig a folyadek perdulete, amellyel mar elotte rendelkezett, illetve
>>...menet kozben is keletkezhet...
>pontosan errol volt eddig is szo.
Inkabb mondjuk azt, hogy szoba kerult, mint a sok zavaro tenyezo egyike.
Legalabb is nemelyikunk szamara ez nem allt ossze ilyen hatarozottan, engem
is beleertve.

>A kerdes az, hogy folyadek hogyan szerzi
>a perduletet. A Coriolis ero szisztematikusan ad egy picit. Veletlenul
>vagy szandekosan ennel tobbet kaphat, vagy lehetett eleve tobb.
Ez a pici nem tobb kb. 50 mikron elmozdulasnal a lefolyonal, es ennel
sokkal kevesebb a lefolyotol tavolabb. Hogyha nincs a lefolyo viznek
visszahatasa a kadban levo vizre, akkor ezt ki sem lehet merni, nem hogy
latni. Az ilyen kis merteku perdulet meg az egyre kisebb tengelykoruli
forgassal erheti el a lathatosagot, mivel a viszkozitas lefekezi a kis
mozgasokat. Persze a visszahatast nem lehet teljesen kizarni, sot az az
erzesem, hogy a visszahatas merteke sok mindentol fugg.

>akarmennyire igyekszunk, idealis esetben is letrejohetnek az instabilitas
>miatt orvenyek. Persze az ossz-perdulet nem valtozik.
Eppen ma reggel megfigyeltem a kadambol lefolyo viz viselkedeset, miutan
vagy fel orat vartam, hogy megnyugodjon. Ez nagyon is ossze vag azzal, amit
irsz. A lefolyo eleg nagy atmeroju, de a dugo csak nehany millimetert
emelkedik, es a viz lefolyasa is nagyon lassu. A viz felenek lefolyasaig
nem keletkeztek orvenyek. Ezzel szemben hullamzani kezdett olyan
ertelemben, hogy a vizszint csokkenese nem volt egyenletes, hanem mintha
felvaltva csokkenne a kad egyik, majd masik feleben. De ez anyira
jelentektelen volt, hogy kesobb meg is szunt. A fele viznel kialakult egy
nagyon gyenge korforgas a lefolyo felett, ahol egy hajszal kb. 6 mp ido
alatt irt le egy kort pozitiv iranyban. Ket-harom kor utan ez is abba
maradt, ekkor mar csak az 1/4 viz volt meg. Az 1/8 vizallasnalnal egy
kisebb atmeroju orveny jelent meg, amely mar a meggorbult vizfelulet
fenytorese miatt is jol latszott, de vele egyidejuleg az orveny korul egy
egeszen enyhe elleniranyu aramlas is megfigyelheto volt. Ebbol az
elleniranyu aramlasbol ket harom ellenutemu orveny szakadt le, amelyek
szinten meggorbitettek a vizfeluletet. Ezek az apro orvenyek hol
megszuntek, hol ujra keletkeztek. Az orvenyek felulete nem volt nagyobb a
keskormomnel, es a forgasi sebesseg sem volt jelentos. Ez az allapot sem
tartott sokaig, mivel mar eleg keves viz maradt, amelynek magassaga mar a
lefolyo atmerojet is elerte. Ekkor mar ket hatarozottabb orveny alakult ki
a dugo ket atellenes oldalan, es mindketto korul persze kisebb
ellenorvenyek. Ezekben mar jol lathato godrocskek jelentek meg, es a
feluletuk ket cm korul lehetett.  Majd nem sokara az egesz felulet
szabalytalan lett, es a kadban levo viz kezdett inkabb folyora hasonlitani,
mint allovizre, igy nem is lehetett tovabbi megfigyeleseket tenni.

Gondolom persze, ha nagyobb lenne a csatorna ateresztokepessege, akkor a
visszahatasok is intenzivebbek lennenek. A nagyobb vizmagassagbol adodo
nagyobb nyomas viszont valoszinuleg csokkenti a visszahatast, igy az elejen
ezert nem tortent semmi erdemleges. Mindenesetre az ellenorvenyek
megjelenese arra utal, hogy a letrejott perdulet nem kulso eroktol
szarmazik, hanem azert jottek letre, hogy az ossz-perdulet valtozatlan
maradjon.

Kedves Sandor!

>De az a vizmennyiseg, ami elmozdult egyben a kornyezeteben levo, (addig
>allo) a kornyezeteben levo vizet is elmozditotta, mert a viz az itt
>fellepo erok szamara osszenyomhatatalannak tekintheto.
Nem mondhatnam, hogy osszenyomhatatlan. Ez csak zart, es legmentes
tartalyra igaz, es a kad nem ilyen. Itt ha megnyomod a vizet, akkor
elszokik a nyomas elol. Ettol persze meg hatassal van az elmozdulo viz a
kornyezetere. De a kadban a viz vegul is azert mozdul el, hogy lefolyjon,
tehat csak azert mozdul el, mert mar van hova mennie, es mert a nehezkedesi
ero mozgatja. Nem egy puszta tehetetlen aramlasrol van szo, amelyben
barmely ero lenyeges momentumma valik, hanem joreszt kenyszermozgasrol.
Hogy a minden felol aramlo viz menet kozben egy par mikronnal elcsavarodik,
attol meg zavartalan lehet az aramlasa. Ennek a hatasnak a perdululete
eszlelhetetlenul kis merteku, es csak akkor kell vele szamolni, ha
nagymerteku visszahatas is fellep. De a nagymerteku visszahatasok sokszor
eleve szabalytalanok, es onmagukban is tendenciozusak, igy meg ez esetben
sem bizonyos, hogy a Coriolis-ero hatarozza meg a forgasiranyt.

>>a perdulet megmaradasbol ...
>>...a kadban, es a lefolyoban ellenkezo iranyu
>>forgasnak kell letrejonnie...
>Alljon meg a lefolyas! Ilyen meggondolasok alapjan pl. az elektromos
>kavedaralo se mukodhetne.
Valoban, ez nem volt jo erv reszemrol. Errol viszont eszembe jutott, hogy
az  is rendkivuli modon zavaro lehet a lefolyasban, ha a lefolyo
kialakitasa menetes jelleguen torzitja a viz utjat. Ekkor eleg drasztikusan
johet letre a viz perdulete a lefolyo falanal, es a legkisebb visszahatas
is allando erokent hathat a kadban levo vizre. Nehez lenne megmondani, hogy
a sajat kadunk mennyire szabalyos ezen a teren.

>Azt is irtak mar par szammal ezelott, joreszt csak ismetlem, hogy az
>egesz ongerjeszto folyamat.
En voltam. Aztan meggondoltam magam, hogy nagyreszt egyaltalaban nem az,
majd ujra, hogy egy kicsit talan megis lehet az is. Fo a hatarozottsag,
csak az orvenyek szerint. A hatasok jelenlegi sorrendje a toplistamon; A
nehezsegi ero, a viz elozetes perdulete, es a kulso beavatkozasok, a Jozsef
emlitette feltehetoleg kaotikus jellegu instabilitasok, a lefolyo
szabalytalansagainak visszahatasai, ongerjesztes, es valahol nagyon
lemaradva a Coriolis-ero.

Kedves Zoli!

Idonkent jo megtudni, hogy mirol is beszelunk. Annyiban mindenkeppen
modositanom kell a korabbi levelemet, hogy a sulytalansagban a gyorsan
orvenylo viz nem csak egyetlen sik kulonfele iranyaiban jon ki a kadbol,
hanem inkabb a kad falanak meghosszabitasakent elkepzelt tolcser alkotoi
menten, persze nagy szabalytalansagokkal tarkitva. A kifroccseno viz a
kadat kismertekben megloki ellenkezo iranyba a raketahajtas elvevel
osszhangban. A raketa fekezesu kadak helyett egy kevesbe latvanyos, es
kevesbe koltseges modszer lenne a kiserleteket az elnoki repulogep
furdokadjaval vegezni, mikozben a repulo sulytalansagi palyakon repul. A
zsakfuratod beheggedeset megelozheti a viz kifroccsenese, mivel a lyukba
aramlo viznek is van lendulete, persze ezt is a kohezio, a viszkozitas, a
suruseg, es a meretek befolyasoljak.

Udv: Takacs Feri

Udvozlet mindenkinek!

Mostanaban olvastam egy konyvet kombinatorikaval kapcsolatban, es benne
volt, hogy az egy halmazbol kivalaszthato parok szama (ismetles nelkul)
n*(n-1)/2 .
Namost, mi a helyzet, ha k darab elemet szeretnek kivenni az adott, n elemu
halmazbol (szinten ismetles nelkul)?

Egy ilyen kepletet ugyeskedtem ki:
n*(n-1)*(n-2)*...*(n-(k-1)) / k!
ahol a k a kivalasztando csoport elemeinek szama, az n pedig az eredeti
halmaz elemeinek szama.

Szinte biztos vagyok benne, hogy mar van ra keplet, csak nem talalom sehol.
(Elnezest kerek, ha ez egy koztudott dolog, de szamomra nem az)
Erdekel, hogy jo-e a kepletem (egy parszor mukodott), es hogy lehetne ezt
elegansabban folirni?

Gergo

>Legjobb ha csillagaszati tavcsore rakjuk, ami pontosan semlege-
>siti a Coriolis erot :)

  Nagy turost. Nagyokat fog rantani rajta. Akar 100 mas-t is, sot
egyesek tobbet is.
  EN ugy tudom az effektet egyebkent kimertek. Nagy kad, tobb napig
allt es oldodo dugo volt benne. Eleg sok kiserlet utan tenyleg
volt merheto effektus statisztikailag.

Gyula

Ferenc,

>Ha mar ennyire belemelegedtunk a temaba, nekem is van egy kerdesem.
>Letezik-e egy hagyomanyos anyagnak maximalis homerseklete?
Termodinamikai definicioval ?  Vagy a hagyomanyos anyag a hagyomanyos
definiciot jelenti?

>Mi tortenik, ha a homozgas miatt a reszecskek sebessege kozeliti a
>fenysebesseget,
Semmi. Az egy szabadsagfokra juto atlagos energia akarmekkora lehet.

>sebessegeknel a relativisztikus hatasokkal? Persze az anyag megsemmisul
>nagy homersekleten es kvark-plazma lesz belole de mi van azutan?

Elobb utobb minden zsomle kihul, ezt mar a pek kutyaja is tudja, de elvi
hatara nincs a homersekletnek, a differencialis homersekletnek meg plane,
mint ahogy az alagutdiodank differencialis ellenallasa 0 es 1 volt kozott
ket helyen is vegtelen.


>*** This advertising space is for sale ***

Nono, ez nem a hepiend, itt csak nonprofit ugyletek vannak megengedve. Es a
multkor is kicsorbult az ollom, amikor kivagtam a szelvenyt....

Janos

Kedves Tudosok!

Eloszor is minden erdekelt elnezeset kerem, hogy csak ilyen lassan
tudok valaszolni a megoldasokra.

Mielott a bekuldott megoldasokat kritizalnam, elorebocsatom, hogy
szamomra remenytelenul bonyolultnak tunt a feladat logikai uton valo
megoldasa, sot: (szamomra legalabbis) meg azt ellenorizni is komoly
agymunka, hogy egy bizonyos szampar megoldas-e. Tehat en gondolkodas
helyett irtam egy kis programot. Mar a program megirasa sem egyszeru,
hiszen ahhoz pontosan vegig kell gondolni a feladatot, es kigondolni,
hogy hogyan lehet kezelni, hogy az egyes szereplok eppen mit tudnak ill.
nem tudnak. Azutan az is szep, hogy egyaltalan nem trivialis megoldasok
adodtak (raadasul nem is tul sok). Sebestyen Balazs kuldte be a --
majdnem tokeletes -- megoldast, amely az en szamitogepes eredmenyeimmel
is egybevag: (1,4), (1,8), (7,8), (8,11).

Most pedig jonnek a szemelyre szolo eszreveteleim, termeszetesen nem
muszaj elfogadni oket. Ha felreertek valamit, csak tiltakozzatok,
szivesen vitatkozom (bar meg mindig elofordulhat, hogy par napot
keslekedem a valasszal).

Laci (orzo):
Ahogy Kozma Laci is megjegyezte, az "1-100 tartomany" resze az 1 es a
100 is. Enelkul is erdekes a feladat (bar teljesen mas, mint a
kituzott), es a megoldasa -- szerintem -- az egyetlen (4,13), amit te
is megtalaltal. Hibaztal viszont, amikor kiegeszitetted a masikkal, a
(4,19)-cel, mert az mar ilyen feltetelek mellett sem jo megoldas.
Velemenyem szerint egyszeruen nem veszed figyelembe a negyedik
megszolalast.

Gusi:
Sajnos mar a legelejen elrontottad:
2. alapjan ugy tunik, hogy te beleerted a 1-et is az 1-100 tartomanyba,
1-ben meg azt allitod, hogy ket primszam szorzatat nem lehet felbontani
ketfelekeppen (pedig, ha 100-nal kisebb a szorzat, akkor 1*x jo).

Zsolti (zosztos):
Nem jo.

Kozma Laci:
A masodik legkozelebb jartal a megoldashoz, de fontos reszletekrol
feledkeztel meg. A fo hiba, hogy nem veszed figyelembe, hogy Enigma
szamai 100-nal nem nagyobbak. Irod:
> SZ: annyival lett okosabb, hogy tudja, hogy az osszeg-1 nem prim.
Nem feltetlenul. Peldaul az elso 3 megszolalas (5,5)-re is
elhangozhatott volna (ezert nem jo megoldas az (1,9)), ugyanis ekkor
O=10, S=25, es Szonja mondhatta volna, hogy rajott Odon megszolalasa
utan, mert ha O=26 lenne, akkor -- mikent azt Sebestyen Balazs
megoldasabol is latszik --, elkepzelheto lenne a (13,13), amibol Szonja
egybol kitalalta volna a feladvanyt.

Sebestyen Balazs:
Le vagyok nyugozve, sokat tanultam a megoldasodbol. Szinte papiron
vegigszamithatova sikerult redukalnod a feladatot. Nem tudom, hogy
mennyi -- egy lakatlan szigeten eltoltott -- idore lett volna
szuksegem, hogy mindezt kitalaljam.
Szoval a kuratorium ugy dontott, hogy -- annak ellenere, hogy nem elso
nap erkezett a megoldasod, meg hogy nem szamoltad teljesen vegig -- a
teljes kituzott palyadij (3kHUF) jar neked. Ha maskepp nem, atutalom a
szamladra vagy valamelyik tanaroddal postazom.

Vegul megjegyzem, hogy volt meg valaki -- tole sajnos elfelejtettem
megkerdezni, hogy nyilvanossagra hozhatom-e a nevet --, aki
maganlevelben elkuldte a megoldast, o is programot irt hozza, mint en.

Kello erdeklodes eseten -- es ha a cenzorok nem tiltakoznak -- elkuldom
a kb. 70 soros programom. Ez egy bash script, a leheto legprimitivebben
mukodik (semmit sem hasznal ki, egyszeruen vegigmolyol minden
lehetoseget), es ennek megfeleloen borzalmasan lassu (vagy fel ora
PIII-on), de szinte maga magyarazza el, hogy hogyan mukodik (mar annak,
aki ert bashul).

Remelem, hogy senkit sem hagytam ki a valaszombol,
 Titusz

Nem kovettem minden reszleteben a zuhano kadak problematikajat,
viszont eszembe jutott, hogy Valkai Sandornak nem valaszoltam, igy egy
pillanatra megint belekotyogok.

A palackos hasonlatom valoban rossz volt, ott a -- kozepen
lyukas -- orveny tenyleg foleg a levego folyamatos visszajutasat
biztositja, es emiatt tud annyival gyorsabban kifolyni ugy a viz.
Ugyanez a kadnal nem szukseges, a furdoszoba ajtajan meg a szellozokon
boven eleg a levegoutanpotlas (de legmentesen lezart szobaban is a
nyomascsokkenes csak V_viz/V_szoba nagysagu lenne, ami egeszen mas
eset, mint a kezdetben vizzel teli palack kiurulese).
(Megjegyzem, hogy most mar abban sem vagyok biztos, hogy orveny
formajaban gyorsabban folyik ki a viz a kadbol.)

Ugyanakkor meg mindig fenntartom, hogy a Coriolis-ero hatasa a
kadakban lotyogo vizre abszolute elhanyagolhato, tobbet szamit szinte
barmi mas.  Az orveny szerintem nem a vizben mar eredetileg meglevo
perdulettol jelenik meg, hanem bizonyos sebesseg folott ez a stabil
mozgas.. Ezt tamasztja ala, hogy felig eldugult kadban vagy eleg
alacsony vizszint eseten orveny sem jelenik meg.

Titusz

Kedves Math !

>"megkulonboztetheto"
>"legszukebb kornyezet"
>nem matematikai megfogalmazas.

Egy idezet:
*Struktura nelkul, kod nelkul egy rendszer hasznalhatatlan.
Tokeletesen fuggetlen, de ez a fuggetlenseg MEGKULONBOZTETHETETLEN
a zajtol. Erthetetlen es a hibak ellen nem vedett.
Nem lehet komplex. A rendszer hasznalhatatlan.*

Claude Shannontol szarmazik, es valszeg az - A Mathematical Theory
of Communication - cimu, 1948-tol hiresse valt tanulmanyabol valo.

 (Komolyan mondom, ha nem tudnam kitol szarmazik, es egy
 vetelkedon firtatnak, ki irta, a STILUS alapjan gondolkodas
 nelkul vagnam ra: Ezt valszeg a HIX-rol halasztak le, es
 Math irta !
 Viszont gondolom - ha Te ulnel ott a vetelkedon, tudva/nem tudva kitol
 ideztek, tartalmi kodossege miatt rogton belekotnel. :)

Ezt is en irtam :*legszukebb kornyezet*
Ehelyett csak valami cirkalmasabbat tudtam volna irni,
bevonva a mondokamba a  *vegtelen kicsinyt*, mely bar roppant
idetlen, megis szakszeru.
A matekban elvaras a koltoien talalo megfogalmazas,
a terjengosseg pedig ide vezet: Error overflow at  * ba'ba'k/baba * !
Nehez kompromisszumot talalni.

Udv: zoli

Kedves Orveny-tarsulat,

mielott onmagunkba orvenylunk, saccoljuk meg nagyjabol mekkora lehet
a Coriolis ero hatasa idealis esetben. Kepzeljunk el egy kb 2 meter
atmeroju kerek furdokadat, a lefolyo legyen kozepen. Legyen az egesz
az Eszaki vagy Deli sarkon, ahol a Coriolis ero legjobban dolgozik
-- Zoli kivansaga is teljesuljon :).
Akkor van egy 24 ora alatt korbeforgo viztomegunk. Most mar kihuzhat-
juk a dugot es elfeledkezhetunk a Coriolis erorol, ami amugy is csak
fikcio :)

A korbeforgas sebessege 2*pi*sugar/24ora, ami maximum 0.01 cm/s. Ha
a viz a keruletrol bemegy, ugy hogy 1 mm-re a kozepponttol, akkor a
sebessege ezerszeres vagyis 10 cm/s. 10 cm/sec sebesseget pedig 5cm
magassagkulonbsegert lehet felelosse tenni (v**2=2gh). Coriolis ero
maximum akkora tolcsert produkal, amelyik 5 cm melyen 2 mm atmeroju,
1 cm melyen kb 4 mm atmeroju (melyseg aranyos 1/atmeronegyzettel).
Ha nagyobb orvenyt latunk, marpedig tobbnyire nagyobbat, akkor nehe-
zen irhatjuk a Coriolis ero szamlajara.

Nezzuk meg nagyobb skalan. Legyen a kad most kilometeres. Akkor a
skalazas azt mondja, hogy olyan tolcser alakulhat ki, amelyik a
kozepponttol 200 meterre 5 meter mely, a kozepponttol 20 meterre
500 meter (hacsak el nem szamoltam). Ez mar valami.

Kerdes, ha a furdokadban megis szep orvenyeket latunk, vajon a Co-
riolis ero adja-e azt a pici kezdetet, amibol majd nagyobb lesz.
Pontosan szamolni nem konnyu -- de aligha. Sokkal inkabb arrol van
szo, amit Valkai Sandor irt. A viz a fal menten nem aramlik jol,
ezt sok gyakorlati peldabol is tudjuk, lathatjuk. A Coriolis ero
megfelel 0.01 cm/s sebessegdifferencianak 1 meter tavon. Ennel
sokkal nagyobb kulonbsegek lepnek fel abbol, hogy a vizszintes se-
besseg nagyobb fenn es kozepen, mint lenn es a feneken.

Kiserletezo kedvu orvenykutatoknak feladat annak megvizsgalasa,
hogy mi torteni egy erosen aszimmetrikus furdokadban. Mennyire ter
el az 50-50 szazalaketol ?

udv
Kota jozsef

Hi,

Ne vicceljetek man no!
Ha akarki kilelegzi a maradek szuszat egy hermetikusan zart terben, az
_nem_ okoz nyomasnovekedest, hisz a teste pont ennyivel esik ossze!
(Nem akarok tippet adni, de igy is lehet olni: rogzitve valakinek a
terfogatat, megfullad akkor is, ha egyebkent lelegezhetne. Rogzites modja
pl: begipszeles, bebetonozas stb nyakig. Kulon ciki, hogy valaki (nem
kozuletek) meg is csinalja jatekbol valakivel anelkul, hogy tudna, mi
lesz a kovetkezmenye. Brrr.)

Sot, ha meleg levegot lelegzett ki, ami aztan gyorsan lehul, meg csokken
is a nyomas, demde?

hjozsi

Elo, vagy elettelen tomeg sujanak meghatarozasa Sztana Gyorgy elozo
cikkjeben erdekes tema. Mindenkep meresek helytelen elvegzese aran szulethet
az oriasi aranykulombseg, mint a halasz, akinek a hala egy par centimeterrol
hazaig egy meteresre is megno. Meg az esetleges verkeringes eredmenyekent
keletkezheto magnesesseg, -ahogy Joska irja- sem befojasolhatja a tomeg
csokkeneset ilyen nagy mertekben. De komolyabbra forditva a szavakat,
kivancsi lennek szakmai velemenyekre az anyag tomegenek novekedeserol a
sebesseg fuggvenyeben?
Udv mindenkinek Csaba.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

Kedves Takacs Feri!
Azt hiszem, hogy amire utaltam, es ugy gondoltam, hogy bizonyara magad is
vegiggondolod, azt most eloadom, mert mintha nem igazan fogadtad volna el
ervkent. Egy konkret pelda, ami a szemed es mindenki szeme elott van, sokkal
demonstrativabb.
Na eloszor is, mi az, amit a jelenlegi matematika mond?
1) Barmely q racionalis szam felirhato a/b alakban, azaz q=a/b, ahol a es b
termeszetes szamok. A feliras nem kolcsonosen egyertelmu.
2) Barmely r valos szamhoz konstrualhato olyan q(1)=a(1)/b(1),
q(2)=a(2)/b(2),...,q(n)=a(n)/b(n) sorozat ugy, hogy lim (n->vegtelen)
q(n)=r. Valamint barmely racionalis szambol allo sorozat hatarerteke valos
szam.
Namost ezt te valahogy ki akarod terjeszteni, ugy, hogy r=a*/b*, ahol a8 es
b8 "vegtelen szam". peldaul a*=lim(n->vegtelen)a(n) es
b*=lim(n->vegtelen)b(n). Namost ez eloszor is ertelmetlen, masodszor pedig
a* es b* (vegtelen) szamkent valo tekintese ellentmondasos.
Miert ertelmetlen? Azert, mert az r=a*/b* alak hasznalata semmifele uj
eredmenyhez nem vezet, gyakorlatilag nem fejez ki tobbet, mint a vegtelen
tizedes tort alak. Masreszt ha a vegtelen szam helyett mondjuk vegtelen
szamsorozatkent elfogadjuk a*-ot, es csak a szamossagra vagyunk kivancsiak,
akkor sem ernk semmit, hiszen a vegtelen szamsorozatok halmaza bizony
megszamlalhatatlanul vegtelen sok. Tehat akivant eredmenyedet nem
bizonyitja.
Nos nezzuk, hogy a* miert nem lehet szam? Ha szam volna, akkor ugyebar
aritmetikai muveletek definicio szerint elvegezhetoek rajta.
Legyen r'=lim(n->vegtelen)((a(n)+1)/b(n)). Namost ha az ehehz a sorozathoz
tartozo vegtelen szamok micsodak? r'=a*+1/b*. (Ha ez nincs igy, akkor
a*+1/b* mennyi?) Namost mivel r' kozonseges szabvanyos matematikai uton van
definialva, ezert tudjuk es bizonyithato, hogy r'=r. Ezek utan a te
matematikadban a kovetkezo egyenletet kapjuk:
1) (a*+1)/b*=a*/b                     Szorozzunk fel b*-gal (amennyiben
szam, akkor meg kell tudni tenni).
2) a*+1=a*                                 (-a*)
3) 1=0.
Ajajjjjjjjj!:) Ezt azert mar meg sem kellene! Mi tehat a tanulsag? Az, hogy
a* es b* szamkent valo hasznalata nem konzisztens, nem lehetsegesek vegtelen
szamok. Amennyiben megmaradunk a kozonseges hatarertekeknel, akkor viszont
konzisztens marad minden, hiszen a hatarertekekszamitasban nem szabad es nem
is varhato, hogy igy vegezzunk muveleteket.
Ugyebar a lim(n->vegtelen((a(n)+1)/b(n))=lim(n->vegtelen)a(n)/b(n)
egyenletbol nincs galiba, mert itt nem lehet b(n)-nel felszorozni, hiszen az
egy hatarertek oerator elott van, es azzal nem felcserelheto.
szoval a matematika kiterjesztese jo dolog, de konzisztens modonkell
megtenni, a matematikusok altalaban nem szuklatokorusegbol, vagy
konzervativizmusbol "nem fedeztek fel valamit", hanem nagyonis jollatjak,
jol tudjak, hogy mifele kiterjesztesek ellentmondasosak es emiatt
ertelmetlenek. Ezert a mateamtikaban van vegtelen hatarertek, van vegtelen
szamossag, de ezek nem szamok, mert az aritmetikai muveletek a kozismert
tulajdonsagaikkal konzisztens modon nem definialhatoak rajtuk.
math

Sziasztok!

Hat en vegigszenvedtem egy eloadast errol a
temarol ugy ket evvel ezelott. Az eloadas
vegen en is azt kertem az eloadotol, hogy
ismertesse forrasait. Megigerte, hogy eljuttatja
hozzam a hivatkozasokat, bar ezek egy resze
titkos (jo mi?). Gondolom, kitalaltak az olvasok,
hogy azota sem tortent semmi.
Az eloado verziojaban a disznot nem levagtak,
hanem uvegedenybe zartak, es ott hagytak
megfulladni (allatvedok, figyeltek?). Az eloado
a sulycsokkenest egyertelmuen a lelek
elszallasanak tulajdonitotta, de azt is megjegyezte,
hogy nem mindegyik disznonal tapasztaltak
sulycsokkenest. (Tehat hiaba aldozzuk fel
legszebb kocankat, ha nem csokken a sulya,
az sem cafolja az eloado szavait).
Jellemzo meg a hangulat manipulalasara,
hogy az eloado mint vicces dolgot emlitette
meg az egyik ellenervet, ami szerint a hentesek
lopna'k el a 4-5 kilos "vagasi veszteseget".
(Vagohidi mereseket is emlegetett.)
Most, hogy ezt leirom, semmi humorosat
nem latok benne, de akkor ott a kozonseg
jot derult az eloado remek trefajan.

Persze lehet agyalni azon, hogy mi okozhat
ilyen sulycsokkenest, de amig ez nem teny,
addig felesleges ezen ragodni (nekem is hianyzott
az a bizonyos szmajli). Akik ilyeneket terjesztenek,
azonak annyit: bizonyitekokat, uraim, bizonyitekokat!

Udvozlettel:
Kalman