> Felado :  [Hungary]

<<>A jelenlegi velemeny szerint. Ez igy van leirva.
es szerinted nem igaz? van cafolatod?>>

Az egyik neurobiologiai konyv azt irja; a fajdalom keresi receptorat. Vannak
idegi strukturak, amit fajdalom receptornak velnek (csupasz idegvegzodesek).
A fajdalmat a szovet roncsolodasa (elvaltozasa) valtja ki. Ez azt is
jelenti, hogy a funkciojaban zavar all be. Ez a zavar elegseges is lehet, a
fajdalom, mint jelenseg kialakulasara, s igy csakugyan nem szukseges, hogy
receptora is legyen. Sokfele fajdalom van, s akkor vannak szpecifikus
receptorok is?

<<<1) az agyra kifejezetten igaz, hogy patologias esetekbol konnyebben
megismerhet
o, mint egeszseges esetben. ugyanis azt, hogy egy funkcioert melyik resz
felelo
s, ugy lehet mlegkonyebben megtudni, amikor kiesik egy serules miatt,>>

Igy volt, de most vannak olyan lehetosegek, amikor az egeszseges agymukodes
kozepette ki lehet mutatni, milyen funkcioert, milyen agyterulet
aktivalodik. Ezutan derult ki, hogy nem eppen ugy van, mint ahogy a
patologias tunetekbol kovetkoztettek. Pld. van ketoldali reprezentacio a
beszeddel kapcsolatban
A patologias tunetkieses, nem feltetlenul igazolja ezt, mert lehet, hogy
csak a mechanizmusnak egy resze esik es nem az egesz.

<<masreszrol a te elmeletedet a patologias esetek egyszeruen cafoltak>>>

A te ertelmezesed szerint.

<<<az egesz elmeletben az santit, hogy szerinted a gondolathoz
elengedhetetlen az
agy es az effektor egyuttmukodese, de lathatoan az effektor szerv ugyanazon
gon
dolatnal mas es mas lehet. hogy lehet az, hogy az effektor szerv szukseges,
ugy
anakkor kulonbozo lehet? es hogy lehet, hogy az effektor szerv mukodese akar
mi
nimalis is lehet?>>>

Majdnem mindenre van szobeli megnevezes, ezt a beszelo szervek hajtjak
vegre, ha gondolkodol akkor is (ez legalabb ki van mutatva). Sok mindennek
van alakja (kepe), ezt erzekeled es gondolkodsz rajta, hogy pontosan melyik
vegrehajtoszervek vesznek reszt, nem ismerem pontosan, de latszik rajtad,
amikor ezekrol gondolkodol. Vegul pedig vannak a cselekves vegrehajto
szervek (izmok), ezt ismered. A vegrahajto szervek,  osszesegukben
specifikusan
vesznek reszt a cselekvesben, gondolkodasba.
Ezt irja konyv; A szemmozgato agyidegmagvakban izmonkent 3 ezerneuron
letezik. A 12 szemizmot kb. 40 ezer idegrost, ami 10% az osszes vazizomhoz
tartozo rostoknak.A szemizmok motoneuronjai akkor is aktivak, amikor
semmilyen szemmozgas nincs. Ez a tonusos aktivitas akkor is megmarad, ha
kiterjedt agytorzsi leziokat koveto semmifele szemmozgas mar
nincs.Ebrenletben es az alvas paradox fazisa alatt, az osszes kulso
szemizmon, bizonyos foku kontrakcio lep fel. Az izomorsok reflexes es
szenzoros jelentosege "nem ismert", mert feszulesuk nem valt ki olyan
miotatikus valaszt, mint mas harantcsikolt izom. Intenzitasa csekely.

<<<mellekesen, ha azt gondolod, hogy "Megyek", akkor a beszedkozpontod benne
van a gondolkodasban, es a beszedkozpont egyszeruen olyan, hogy a beszelo
szerveknek kiad egy utasitast, igy azok minden nyelvi gondolkodasnal
ohatatlanul
mukodnek>

Ezt mar EMG-vel kimutattak es formailag is ugyan olyan, mint hangos
beszednel, de az intenzitas minimalis (egyetlen motoros egyseg is
elegseges).

<<hogy a beszedkozpont hogy ugymondjam, "nem tud lakatot tenni a szajara">>

A lakat alkalmazasat folyamatosan tanulja meg az ember, sok ember nem is
tudja soha teljesen lelakatolni, de lehet latni olyat is, aki gondolkodas
kozben
az alkapcsat mozgatja, gesztikulal, de arckifejezese mindenkinek valtozik, a
szerint, hogy mit gondol.

<< Ha a szervek folyamatos kapcsolatban vannak, akkor inkabb
>vezerel, "iranyit", szabalyoz. ala van rendelve a masiknak.>
ez fogalomzavar. iranyitas lehet folyamatos is, >>

En nem ezt irtam?

<<mit jelent az "ala van rendelve a masiknak"?>>

Nem tud visszahatni. Egyiranyu hatas.

>Igy teszi fel a kerdest. jelenseg jol beleillik egy olyan kepbe, ahol az a
gy iranyit,a tudo pedig vegrehajt. mar, amennyire az "iranyit" terminus
defini alhato a sima informacio-kozles elleneben.>>

A tudo nem iranyitott agyilag, nincs beidegzodese.
Szocs

Szocs:
>de az olyan fajok amelyeket mestersegesen hozunk letre,
>talan azok sem jonnenek letre soha, termeszetes >korulmenyek kozott.
igy van, mint ahogy egy-egy termeszetes faj sem jonne letre, ha nincs neki megf
elelo kornyezet.
>Ha megfigyeled a mestersegesen kialakitott
>allatfajokat, annyit lehet latni, hogy sok, foleg a
>haszon allatok, kozottuk a "torz" (van elegans is,
>attol fugg mit kovetnek).
hat ez elegge szubjektiv esztetikai minostites, tehat nem tudomanyos kerdes. a
mesterseges fajok altalaban a mesterseges kornyezetukhoz jol alkalmazkodott elo
lenyek. a palotapincsi ugyanolyan zsenialisan alkalmazkodott az emberi izleshez
, mint kornyezethez, mint mondjuk a capa a tengerhez. es semmivel sem torzabb,
mint a pingvin az Antarktiszon.
>En a termeszetet a legoptimalisabb rendszernek velek, s
>minden beavatkozas, valamilyen formaban ront rajta.
a termeszetrol nem tudjuk, hogy optimalis-e, egyhosszan tarto evolucio nem tul
rossz megoldast produkal,e z biztos.
> Az  emberiseg celt, erdeket kepvisel, s ez rombolo.
a termeszet egy biozonyos celfuggveny, a tuleles, szaporodas celfuggvenyet opti
malizalja. az emberiseg masik celt visz bele az eletbe. a celok osszehasonlitha
tatlanok,e rtekrendi kerdesek, relativok. nincs jogod itelkezni felettuk.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Szocs:
> a megismeres egyetlen lehetosege a reszekre valo
>bontas, amivel megismerd az egyedi reszek tulajdonsagat
>s utan osszerakod, vagy probalod megismerni a reszek
>kapcsolatai reven az egeszet.
hat akkro szepen egyetertunk. a tudomany igy csinalja, es akkor nincs ezzel sem
mi baj, ugye? csak mert kifogasoltad korabban, hogy a tudomany rosszul csinalja
, nem lehet megismerni a test mukodeset, ha reszeire bontjuk.
>En ugy velem, hogy van egy neurobiologiai funkcioja,
>mint alapfunkcio, es abbol lehet mas tuneteket is
>levezetni, amit mas teruleten probalnak megismerni
jo, mondjuk minden redukalhato neurobiologiara valahol.
>Ha annyira semmitmondo, akkor miert folynak tobb
>iranyba kiserletetk, egyidoben?
azert, mert ez a tudomany termeszetes mukodesi modszere: amikor nincs egy nagyo
n kidolgozott, nagyon jonak tuno elmelet, akkor tobb elgondoasnak is van eselye
 versenyezni, es kell is.
>> azaz barki megkiserelheti cafolni oket, vagy jobbat
>>alkotni a meg felelo modon...
>Igy igaz.
nos te az akktualis elmeletet nem cafoltad, es szerintunk jobb elmelettel sem h
ozakodtal elo. a te elgondolasodrol mi ugy veljuk, hogy nem tud sok olyan jelen
seget megmagyarazni egyszerre, amit a hivatalos neurobiologia egy bizonyos szin
ten meg tud. nem latjuk azt sem, hogy mit tudna a te elgondolasod megmagyarazni
, amit a hivatalos tudomany nem tud.
tehat nem latjuk, hogy ez jobb elmelet lenne, es ezert a hivatalosat tartjuk jo
bbnak, es ezen az sem valtoztat, hogy a hivatalos elmelet sincs kesz, nem vegso
, nem lezart, es esetleg lehet teves is.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Agoston,
> majd elotte, de tul az esetleges tukrozodesi problemakon
(Ha esetleg meg nem jutott eszedbe) ne felejts el beszerezni egy jo
polarszurot...
Janos

> monoceros
> panspermia
> TUDOMANY #2156
> ez a genetikai kod egysegessege.
> [..]
a.
> . Nem tudok olyan torvenyszerusegrol, ami megszabna, hogy melyik
> triplethez melyik aminosav tartozik. Teljesen onkenyesnek tunik a kod
> kiosztasa, es megis a kod egyseges a teljes ismert elovilagban.
b.
>Nehez olyan mechanizmust elkepzelni, ami az egyszer kialakult kodot
> megvaltoztatna,
a.b. => Tehat a foldi elet egyetlen kozos osre vezetheto vissza.
1.
> Az egyik magyarazat a kod egysegessegre:
>      a kod kialakulasa olyan kis valoszinusegu  esemeny,
>hogy az elet fejlodesenek az adott intervallumaban csak egyszer
> jott letre, az az egy elterjedt az egesz foldon, mielott mashol egy masik
> kod letrejohetett volna.
2.
A masik lehetoseg, hogy valahol mashol
> parhuzamosan tobbfele genetikai koddal is letrejottek kulonbozo eletformak,
> eredeti elohelyukon mindegyik elszaporodott (ahogy a foldon is rengeteg
> kulonbozo eletforma el egyszerre), es ezek kozul az egyiknek egy egyede
> valahogy eljutott a Foldre, es versenytars hijan csak ez szaporodott el.
3.
> harmadik hipotezis az, hogy a jelenleg hasznalt genetikai kod annyival jobb
> az osszes tobbi letrejott kodnal, hogy azok az elolenyek amelyek mas kodot
> hasznaltak mind kipusztultak. A foldi elet biokemiai sokszinuseget latva ez
> utobbi hipotezist tartom a legkevesbe valoszinunek.
4.
 A negyedik lehetoseg, hogy volt tobbfele kod,
>es bar egyik sem jobb a masiknal, az azonos kodot
> hasznalo elolenyek kozotti  gencsere adott evolucios elonyt a kozos kodot
> hasznaloknak, azaz lassan valamelyik kod tobbsegbe kerult, es minel inkabb
> elterjeddte valt, annal hatranyosabba valt az osszes tobbi kod hasznalata.

A 4. -el eppen azt magyarazod, hogy a 3. hogyan teljesulhetett.
Maskulonben az okfejtes kituno es erdemes meg tovabb vinni.
 +1 kerdes:miert eppen triplettek kodoljak az aminosavakat???
Biztosan ez az optimalis, ha az "evolucio " ezt ervenyesitette :-))))
Szvsz. kezdetben, igenis voltak mas "kodolasu"  _elo"le'nyek es ezek
nem csak a triplettek jelenteseben kulonboztek hanem abban is, hogy
nem tripletteket hasznaltak.
A kevesbe hatekony es kevesbe megbizhato kodolasuak kihaltak.
Hogy hogyan?
Nem is olyan regikeletu"ek az aszteroida(ustokos) becsapodas miatti
kihalasok.(es a roluk szolo elmeletek sem:-)
Az elso egy-ket milliard ev sokkal de sokkal mozgalmasabb volt.
A szamitogepes szimulaciok szerint a bolygok nem is ott tomorultek
ossze ahol ma talalhatok, amolyan kozmikus billiardjatszma zajlott.
Az Oort felho ustokosei sem egycsapasra kerultek oda ahol vannak,
szerintem eleinte e'jjelente mindig lehetett ustokost latni a Fold
ege'n, es nagyon gyakran a felszinen is. :-(((((
A kezdeti,nagyon-nagy becsapodasok akar sterilizalhattak is a Foldet,
de mindenkeppen az elok nagyreszet kiirtottak.
A tulelok kozt ismet ujraindult a verseny, de mar jelentosen kevesebb
varians vett benne reszt. !!
Na, mara ennyi!
Udv. go'be'

Szia BM!

HT> Felado :  [Hungary]

HT> N a titkositando szam, legyen 16 bites.
HT> Bitenkent XORolom vele R veletlen 16 bites szamot.
HT> Majd az egesz melle ujra leirom R-t, igy 32 bitet kapunk.

Peldaul a PGP titkositas tomoritest is vegez, a Te otleted viszont
duplajara noveli a meretet.

HT> Ezek utan a 32 bit sorrendjet a kulcs szerint osszekeverjuk.
HT> 32 bit lehetseges sorrendje 32!, azaz  2,6e35 db variacio!

32 biten csak 2 a 32-en, azaz kb. 4.29 szer 10 a 9-en lehetseges
sorrend letezik. A Te elgondolasod figyelmen kivul hagyja, hogy sok
variacio azonos eredmenyt hoz.

Udvozlettel:
Laca

> Kitalaltam egy modszert adatok titkositasara,
> de annyira egyszeru, hogy ha olyan hatasos is, mint gondolom,
> akkor zseni vagyok. :-))
> N a titkositando szam, legyen 16 bites.
> Bitenkent XORolom vele R veletlen 16 bites szamot.
Ezt hivjak OTP (One Time Protocol, vagyis egyszer hasznalatos)
titkositasnak. Nagyon regi modszer es az a lenyege, hogy SOHA nem
szabad ugyanazt a kulcsot ketszer hasznalni (ugy sem, hogy masodszorra
visszafele) vagy a szovegnel rovidebb kulcsot hasznalni, mert akkor mar
eselye van a visszafejtesnek.

> Majd az egesz melle ujra leirom R-t, igy 32 bitet kapunk.
> Ezek utan a 32 bit sorrendjet a kulcs szerint osszekeverjuk.
Ez egy folosleges bonyolitas - sokat nem er, mert a ket kulcs nem
fuggetlen.

> Szerintem visszafejthetetlen (persze pont ez itt a kerdes),
> barmelyik olcso csip kepes ra. A variaciok szam igen nagy.
> Hol a hiba?
Pl. az, hogy az 5 bites szoveg 8 biten kodolva ordit, hogy o egy
szoveg. Eloszor tomoriteni kell, hogy ez ne latsszon - vagy eleve 5
biten kodolni. Persze, ha tomorited, akkor jobb, ha a HASH tablat nem
teszed bele, hanem kulon kuldod: azt is titkositva de mas kulcsot
hasznalva.

Olvass szakirodalmat - amit itt irtal, azt mar mind kitalaltak. Az OTP
legnagyobb hianyossaga, hogy a sok-sok kulcsot (amelyek eppen olyan
hosszuak, mint a szoveg) biztonsagban el kell juttatni egymashoz. Ezt
hogyan teszed meg? Titkositva? Mivel titkositod? Vagy ismert muvek
alapjan titkositasz? Sajnos (?) mas is jar konyvtarba! Meg ugy sem eleg
biztonsagos, ha csak a konyv cimet es a kezdo oldal kezdo sorat
uzengetitek egymasnak, mert ezt celszamitogepekkel NAGYON gyorsan vegig
lehet probalni.

Kedves Starters !
>Fonokom kedvenc mondasa: "Ne toprengjel, hanem
>dolgozz!"
Tudd, hogy a kezedben van a ficko, mert az akarat- es
gondolat-szabadsag korlatozasaval alkotmany-sertest
kovetett el. :-)

>Olyankor szokta mondani, amikor ad valami feladatot, ami
>egyszeru kezi muvelet, de nagyon sokaig tart - en pedig
>megprobalom kitalalni, hogyan lehet gepesiteni
A tobb evtizedes diktatura lenyegehez tartozott a
a kozpontositott felulrol vezereltseg, igy az alulrol jovo
kezdemenyezes termeszetesseget csaknem kiirtottak a koztudatbol.

>Sajnos sokan vannak, akiket nem erdekel, vagy utaljak, amivel
>foglalkoznak (mondjuk a munkajukat), es eszuk agaban sincs
>egy perccel is tobbet foglalkozni vele a KOTELEZOnel.
Az ember harcolni szeret legjobban. Ha a problemak megoldasaban
nem kaphat hosies helytallasanak es lelemenyessegenek
igazolasara alkalmat ado szerepet, (ami lehet a nagy penzekert
folyo kuzdelem is) akkor mas harcokon jar az esze.
Ha nem tud maganak megfelelot talalni, potcselekvesekbe
menekul. Pl. rohan haza TV-t nezni. :-)

>Milyen kivetel? Rengeteg osi eloleny el ma is - olyan regiek is,
>amelyek szinte egyidosek az elettel. Az, hogy egy faj "atalakul",
>nem mindig jelenti azt, hogy a regi valtozat kipusztul
>(parhuzamosan, vagy mashol, ahol nem valtoztak annyira
>a korulmenyek, fennmaradhat).
Az evolucios elv viszont altalaban megkoveteli, hogy a
taplalekaikul szolgalo elolenyek egyre cselesebbe valjanak,
s igy a 'regisegek' megelhetesi gondjainak allando
romlasa ki kene kenyszeritse az o megvaltozasukat is.

>(pl. annyi valtozas volt, hogy ma nem ragadozok vadasszak
>oket, hanem emberek).
Hat nem kizart, hogy az ember feltetelezett ose (marmint a vizimajom)
capak elszaporodasa miatt jott ki a tengerbol, es aztan mindig
duhodten agyonverte az ugyancsak ki-kimereszkedo capakat,
de foleg azokat melyeknek mar labujjak is voltak. :)

Udv: zoli

Kedves Laca !

Ujra probalkozom, mert e cikkem elodjet is elnyelte a halo 2 napja.
Tehat egyuttal tesztelem is a rendszert. Dobtam is  par lapattal meg
az eredeti valaszra. Ha megint nem jelenik meg, az roppantul gyanus!

>Akkor nem itt, hanem valahol mashol kellett lejatszodnia
>annak a folyamatnak, amit tamadsz. Tehat ezzel elismered,
>hogy az elet megiscsak kialakult valahol a tudosok altal
>elgondolt modon.
Annyiban ki kell javitsalak, hogy magam nem tamadom,
hanem csak probalok hibat talalni proba-szerencse alapon,
mint az evolucio. :) Elfogadtam reg az elmelet logikajat es sosem
rontotta a kedvem az igazolo leletek hire, viszont a sok ilyen eset
utan mar nem tartom eleg izgalmasnak es mindig is gyanut ebreszt
bennem, amit tul sokan hirdetnek egyeduli lehetosegnek. Meglepetest
kelto hir testszene. Azok szoktak uj utakat nyitni. A tudomany sosem
rendult bele a maga produkalta nagy meglepetesekbe, sot
ellenkezoleg, uj utak nyiltak.

>a Foldre betelepitettek az eletet. Mi celbol tettek?
>Nyersanyagot akartak szerezni? Lakhatova akartak tenni sajat
>maguk szamara? Netan egy tudomanyos kiserletuk resze vagyunk,
>egyfajta allatkert lenne a Fold?
>Vagy valami egyeb lehetoseg? Melyiket tudnad valamivel
>alatamasztani?
Alatamasztani egyiket sem tudnam, de boviteni igen:
Valahol az Univerzumban (talan Nap koruli palyan ) mukodik egy
elhagyatott, olthatatlan kivancsisagra programozott, sokat tudo
szamitogep, mely nem nyugodott, amig az elet csirait szet nem
szorhatta, es azota standbye-ban arra var, hogy egyszer
rabukkanjanak az elhintett eletcsirak utodai. Elore szolok,
hibainak kijavitasa utan valszeg keri - engedjuk ot ujra
tovabbi hajokirandulasokra menni ! :-)

>Minel osszetettebb, szervezettebb valami, annal jobban kepes
>hasznositani az energiat? Ez lenne minden szervezodesnek
>a mozgatoja?
Asszem az osszetettseget es a szervezettseget a valtozekony
korulmenyek kozt felveheto energiak hatekonyabb megszerzese es
biztonsagos tartalekolasa igenyli.

>Akkor minden szinten, szinte minden szervezodik? :)
Legalabbis minden csoportosul, sajatos alakzatokat felveve,
ha van leadhato kozos reszenergia, s azutan kene jonnie,
kialakulnia a nyereszkedesnek.
A labilis alakzatok valoszinubben alakulnak stabilabba, ill.
a valoszinutlenebb 'kozallapotokat' valoszinubbek valtjak fel.
Az 'elet megjelenese'  olyan alakzatok kialakulasat jelenti, melyek
energia-vadasz  tartalekolokka, ontevekeny eromuvekke valnak.

Az idegrendszer is fogyasztja az energiat, de az evo. elmelet logikaja
szerint mar kifejlodese kezdeten is hamar hasznosnak kellett lennie,
megha 'dadogosan' is mukodott, kulonben aligha maradhatott
volna fenn fejlodni is kepesen.

Figyelem !!!  Lehet, hogy parazitakent betelepulo bakterium/fereg
alakult at idegrendszerre ?
Egyeb:
Az ember a kozponti idegrendszere nyujtotta specialis lehetosegeket
arra hasznalja, hogy elegedettsege erdekeben halmozzon valamit.
A tarsadalmak pedig az idegrendszer analogiajara mestersegesen
letrehoztak a kozponti kozigazgatasi szerveket a kozos stabilitas
megteremtesere ill. fokozasara - de mert a tarsadalmi folyamatok a
sok moho es renitens egyed miatt tisztan centralizalt taviranyitassal
nem igazgathatok, nem koordinalhatok optimalisan,
kihelyezett 'idegducokkent'  megjelenhettek a helyi igazgatasi szervek -
a helyhatosagok is.
 'Fajdalomkozpontokkent' az ugyeszsegeket es az ombudsmani
hivatalokat emlithetem.(Elobbi kikovetelheti a hibak kijavitasat,
utobbi csak javasolhat, tehat inkabb csak 'viszketeskozpont')

A parlamentben helyettunk akadekoskodok kepezik a 'tudatalattit',
mely kozerdeku problemak megoldasi lehetosegein mereng, de ahogy
az igazi tudatalattinal is jellemzo, hajlamos elszakadni a realitastol,
mikozben a vegrehajtasert felelos kozponti akaratra probal nyomast
gyakorolni.
(megj.: a tudatalattit  ma tudattalannak nevezik)
A vitatkozasra kijelolt, gyakran dilettansokbol  allo 'hatalmi tebolydat'
realista szakertoi rendszer csititgatja azzal, hogy egzakt modszerekkel
nyerheto, gondosabban ellenorzott informaciokkal igyekszik eszhez
teriteni oket folyamatosan, nehogy mindannyian elveszitsek az
eredeti fonalat.

>> az elsorendu cel a mai elet megismerese a legaprobb reszletekig,
>> hogy az orokosen jelenlevo bajok kozul minel tobbet, minel
>> jobban orvosolni ill. megelozni lehessen.

>Ez igazan szepen hangzik. Tul szepen ahhoz, hogy igaz legyen. :(
Onos erdekek is jocskan hozzajarulnak ehhez, es szervezni,
gyozkodni is kell, de tarsas lenyeknel ez osztonszeruen is mukodik.
Fontos,  hogy legyen  feltetelezett kozos ellenfel, kulonben
bomlekonnya valhatnak a kapcsolatok.

>Es milyen lesz az a modell, ha majd elkeszul? Mint a filmekben,
>hogy leul az orvos-genetikus a szamitogep ele, beallitja a modositott
>genetikai kodot, a kornyezeti artalmak szuroket, majd lefutattja az
>elet-szimulalo programot, es maris latja, hogy milyen mifele
>betegsegekre lesz fogekony a teremtmenye?

Ezutan a paciens  fej vagy irassal dönt a beavatkozas mikentjerol,
hogy a mindenhato Evoluciot nehogy magara haragitsa, de lesz aki
asztrologus velemenyet is kikeri meg, mielott valasztana, hatha
tobb szoftver tobbet lat.  :)

Udv: zoli

Az a'lom lehet onteszt is.
Lehet ontanulasi folyamat, valos elmenyekkel kevert virtualis
esemenyek generalasaval, hogy az agy es a szervezet megtanulhassa
eros felelmek lekuzdesenek modjait - kisebb-nagyobb kinos, vagy
megrazo esemenyekkel traktalva a tudatot, 'immunizalo' cellal.
A hormonrendszer kezbentarthatosaganak uj trukkjeivel is
illik probalkoznia  a szervezetne, ha tapasztalataibol tudja, hogy
eletkortol, idojarasvaltozastol, taplalekoktol, napi elmenyektol es
sokmindentol fugg a mukodese.
Erdemesebb az ilyesmit 'teszt-a'gyban' kiprobalni idonkent,
semmint elesben talalomra probalkozni egy attekinthetetlenne
szervezodott, valtozekony folyamatszabalyzo rendszerben.
( a mai 'hard' szamitogepeknek nem kell almodniuk, mert nem
felnek se fajdalomtol, se leertekelestol, se a kikapcsolasuktol. )

Ha a teszt soran kiderul, hogy minden O.K., akkor jokedvuen
ebredve latunk hozza a napi teendoknek. Ha gond van, akkor a belso
parancs ilyesmi lehet: *Ez nem a mi napunk ! Kerulendo a hoskodes, a
szereples, a nagypofajuskodas, tehat minden - ami eltet tehat
konfliktusokhoz vezet !*
Vizsgalni kene a depressziosokat (is), hogy mennyit almodnak,
es milyen hormonalis folyamatok zajlanak kozben.
Ok nelkuli faradtsagra panaszkodnak es csakis aludni akarnak.
Lehet, hogy az ontesztjuk futasa vagy a kiertekelese hibas, es a
felkelest gatlo, faradtsagot okozo anyagok - es/vagy tudat aloli
ellentmondasos parancsok/hibauzenetek okozzak a halalvagyat
idonkent, amikor az onteszt vegtelen ciklusba kerul, de magas
prioritasat akkor is fenntartja.

Udv: zoli

> Viszont mivel egy digitalis fenykepezogepnel a CCD azert az
> ideje tulnyomo reszeben nem kap fenyt, ekkor lehet kalibrali a feketet,
> tehat elvileg nem kellenek fekete pixelek.

  De, valoszinuleg kell. Amikor CCD-t olvasnak ki, akkor mestersegesen
hozzaadnak a jelhez egy fix erteket. Ennek valami technikai oka van,
ha jol ertettem (nem biztos), akkor az, hogy a D/A konverter kifejezetten
pozitiv jelet kapjon. Viszont ez a 'fix' jel nem eleg stabil sok esetben,
ezert a CCD szelen lefestenek feketere par oszlopot, amibol megvan,
hogy mit adtak hozza. Csillagaszatban legalabbis ezt csinaljak (igaz,
itt 16 bites a D/A konverter, ami azert mas vilag)...
  De azert elszomorodtam. Ezekszerint egy 3-4 megapixeles kamera
igazabol 1 megapixel 3 csatornaban, ami kevesebb, mint a monitorom
felbontasa. Ha beleszamolom a lencset is, akkor meg gyengebb a minoseg.
Valoszinuleg nem sokkal jobb, mint a TV felbontasa...

Gyula