Kedves Valkai Sandor!

Kerdezed:
> Ha mar elojottek itt az erositok, megkerdeznem, hogy, ha
> az erositore azt irtak, hogy 4-16 Ohm-ig terhelheto, mi a
> jobb (hangzas szempontjabol, elmeletileg), ha 4, vagy ha
> 16 Ohmos hangfalat teszek ra?

A hangzas szempontjabol a hangszoro terhelesenek csak a
hangeronel van jelentosege,  a hangszoro egyeb jellemzo-
ire az kozombos. A terheles merteke a végfok leadott telje-
sitmenyet hatarozza meg. Altalaban pontosan megadjak a
vegfok terheleset (pl. 4 ohm), ekkor az erosito kimeno im-
pedanciaja is azonos erteku. Bizonyara ismeretes, hogy egy
valosagos generatorbol akkor veheto ki a legnagyobb tel-
jesitmeny, ha a terheles megegyezik a generator belso el-
lenallasaval. A specifikációban feltuntetett teljesitmeny al-
talaban erre a terhelesre vonatkozik. Ebből következik,
hogy az optimalis terhelestol eltero impedancia altalaban
nem kivanatos, mert kisebb ertek eseten a leadott kisebb
teljesitmeny ellenere fellep az  aramtulterheles veszelye.
A nagyobb ohmos hangszoro alkalmazasa eseten is csok-
kentett kimeno-teljesitmenyt kapunk. Peldadnal maradva,
erositod kimeno impedanciaja 4 ohmos, velhetoen ezen
terheleshez rendeltek az erosito maximalis kimeno telje-
sitmenyet, 16 ohmos terhelest rakotve e teljesitmeny ki-
hozatal elmeletileg 64%-ra esik vissza. Konkretan, ha az
erosito 4 ohmnal 100 W leadasara kepes, 16 ohmos
hangszoronal csak 64 W teljesitmenyt szolgaltat.
A gyakorlatban tobb hangszoros -csatornas- rendszereknel
(pl. sorrund) szoktak terhelesi intervallumot feltuntetni azon
kimeneteknel, ahol elvileg felcserelhetok az elso es hatso
hangfalak. A valosagban a hatso sugarzoknak elegendo a
kisebb teljesitmeny is, sot azonos vezerles eseten ez kiva-
natos is, ami az egyforma vegfokok eseten a legegysze-
rubben, a nagyobb impedanciaju (pl. 16 ohmos) hangszo-
rok alkalmazasaval erheto el.

>A masik kerdesem, hogy mukodik a filmtrukkokben, az ujfajta
>"bluebox" technika, ahol sargaszold a hatter (es nem kek)?

Eloszor roviden a "bluebox" technikarol, hatha valaki nem tud-
ja mirol is van szo. Ismeretes, hogy a filmtrukkoket ket fazisban
vettek fel. Talan erdemes megjegyezni, hogy e technika nem a
filmes, hanem elektronikus keprogziteses (TV, kamera, video)
eljarast jelent. Egyszer felvettek az emberek mozgasat kek hat-
terrel a studioban, valamint keszitettek, vagy mar letezett, egy
masik felvetel pl, egy tajrol, vagy makettrol. A cel az emberek
mozgasanak beapplikalasa a masodik felvetelbe. A szinestele-
vizios kepbontas harom szint (piros-zold-kek (RGB)) hasznal,
amelyek keveresebol hozza letre az egyeb szineket. Tudni kell,
hogy peldaul a testszin e harom szinbol keket tartalmaz a leg-
kevesebbet, valamint a szemunk is a kekre a legerzeketlenebb.
A ket felvetel osszekeverese csak ugy eredmenyes, ha a kevero
aramkor fel tudja ismerni az eloteret (emberek mozgasat), azaz
a studio hattere ne zavarjon. Ezert szinezik a hatteret kekre, es
a felvetelkor egyszeruen kikapcsoljak a keket, vagyis jel csak
az emberi alak helyen generalodik. TV-n ez ugy lenne lathato,
hogy a hatter fekete. Ezt erzekeli a kevero, es a kevereskor
csak ezen jelet engedi at, valamint nemi szinkorrekciot is el-
vegez az alakon (a kivont kek miatt), egybkent pedig a taj,
vagy makett jeleit küldi. A latvany lenyugozo, hiszen a kevert
kepet megnezve, ugy tunik, mintha az emberi mozgas, a hat-
terkent szolgalo tajon vagy maketten tortenne. Ezzel a mod-
szerrel egyeb erdekes hatasokat is el lehet erni. Peldaul a
szinesz hasara helyezett kek korong hasznalataval, a kevert
kepen az illeto latszolag lyukas lesz, hiszen a korong helyen
is a hatterkep jelenik meg.
Lehetseges-e ezen technikanal sargaszold hatterrel dolgozni?
Az analog RGB rendszerben, foleg a szinjelek analog ki-
szuresenek korlatozottsaga miatt, ez gyakorlatilag lehtetlen.
Elvileg lehetne zold vagy piros, de az emlitett testszin es szin-
erzekenyseg problemai miatt a szinkorrekcios eljaras nem
nyujtana elfogadhato eredmenyt.
Mas a helyzet a digitalis kepfeldolgozasnal. Digitalis szorovel
szinte tetszolegesen keskeny savu szinszures valosithato meg,
igy a studio hatterenek a szine majdnem tetszoleges lehet. A
"majdnemet" azert emlitem, mert termeszetesen olyan szinto-
nust nem celszeru alkalmazni, ami a szereplon is megtalalhato,
ugyanis "kilyukad". Ugy gondolom a tapasztalatod digitalis
rendszer alkalmazasabol szarmazhatott.
Bocs, a hosszura nyult levelemert.
Udvozlettel: Feri

> Sziasztok !
> 
> Mikent lehetne zajtalanul es koltseges muszer nelkul megallapitani
> egy szobaban, hogy hova is rejtettek el a padlo ala egy helyre
> a rablok az ertekes aranypenzeket ?

Vallatassal!
Laci

Udvozlet!

Az Auto listan feltett valaki egy kerdest, amire sokkal bonyolultabb a
valasz, mint elso latasra tunhet. A matekhoz nalam jobban ertok
kellenenek a megoldashoz.

Adott egy vegtelen halo, negyzet alaku szemekkel. A haloszemeket alkoto
minden egyes "el" egy-egy R erteku ellenallas.

Mennyit mutatna az Ohm mero, ha rakotnenk valamelyik ellenallas ket
vegere?

Ha kiragadnank egy "szemet" a halobol, ott az 1/Rx=1/R+1/3R keplet
alapjan 3/4R jon ki barmelyik ellenallas ket vegen merheto erteknek.
Merthogy a negyzet igy merve tekintheto az R es a masik 3 db ellenallas
altal kepzett soros, 3R erteku ellenallas parhuzamos kapcsolasanak.

De mennyi lehet, ha ezekbol a "szemekbol" vegtelen meretu halot
epitunk?

Valahol a hatarertek szamitas kornyeken lehet a valasz.

Nekunk csak tippekre futotta, a legtobben a 0.5 koruli ertekre
szavaztak. En kicsit szamoltam is es ennel kisebb, ugy 1/3R koruli
erteket sejtek az eredmenybol, de nem elegendo a matematikai tudasom az
exakt valaszhoz.

--  
SaGa

Sziasztok,

  En ugy tudom azt fogjak bejelenteni, hogy tavak *nyomat* talaltak meg.
Azaz nagyon korai idoszakban voltak tavak, mara persze elparolgott a viz
(a Mars meretebol adodoan nem tudta megtartani) -- nem, nem lecsapoltak
a csatornakon at.
  Ez persze jo az eletet feltevoknek, mert a korai mars hasonlitott
a Foldhoz eghajlatilag, igy nem remenytelen, hogy ami a Foldon lejaqtszodott,
az ott is megtortent. Lehet tovabbi kutatast folytatni baci maradvanyok
utan...

Gyula

Dale,
>Valaki el tudna magyarazni hogy hogyan mukodik a plasma tv? Egyaltalan
>mitol plasma? (gondolom csak nem az elemek 4. allapotaval machinal)
>Feltetelezem valami gaz van a dologban.
Igen, ionizalt gaz es elektronok kevereke = plazma (kodfenykisules) vilagit
benne.
Egy oriasi uveglemezen kell kialakitani a vezerlo elemeket es a
kodfenykisuleshez szukseges elektrodakat. Aztan egy masik lemezzel
legmentesen le kell zarni, es kisnyomasu nemesgazzal feltolteni a lemezek
kozotti teret.


Adam,
>sin x=x/1! - x^3/3! + x^5/5! - x^7/7 ... sort. Megneztem a bc-t az is ezt
>hasznalja, de nem igazan jottem ra, hogy mibol allapitja meg, hogy
>elerte a kivant pontossagot. Pl. 10 tizedesjegy kiszamolasahoz
>milyen melysegben kell a fenti osszadast elvegeznem?
En ugy velem, hogy nem pont a fenti sort hasznaljak. Ez ugyanis 0
kornyezeteben igen jo, de a hiba x novekedesevel no.
Az egyutthatok kisebb megvaltoztatasaval elerheto, hogy 0-2pi intervallumban
egyenletesen jo kozelitest kapjunk, igy aztan mindig elegendo egy bizonyos
tagszamig elmenni, ami raadasul meg kevesebb is, mint a Taylor sorbol
szukseges tagok szama.
Janos

Szevasz!

> Felado : Nemes Marcus
> E-mail :  [Germany]
> Temakor: sivatag + kvarcora ( 25 sor )
> Idopont: Mon Dec  4 07:23:17 EST 2000 TUDOMANY #1318
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Ha mar elojott a harmatpont, nekem is lenne egy kerdesem: reggelente neha
> csak a kocsik szelvedoje es a hatso uveg parasodik be, az oldalablakok
> nem. A dolog fuggetlen a szeliranytol, mert egymasra merolegesen parkolo
> kocsiknal is ez a helyzet. Ennek mi az oka? A nagyobb uvegfelulet? Esetleg
> a dolesszog is szerepet jatszik?
Kodszitalas eseten a dolesszog (rahullik). Ha a motorhazteto is vizes akkor
ez, ellenkezo esetben lehet, hogy az uveg vastagsaga is szamit (igen rossz
hovezeto), a vastagabb szelvedo tovabb marad hideg.

Udv!
Sipi

Szevasz!

En ugy hallottam, hogy a hagyomanyos hazugsagvizsgalo keszuleket is be lehet
csapni megfelelo onfegyelemmel. Ugy velem ez a keszulek csak
hordozhatosagaval es egyszerubb kezelhetosegevel hozhat ujdonsagot.
A politikusok pedig nem betiltani fogjak hanem azt mondjak, hogy nem lehet
elfogadni es errol akar torvenyt is hoznak.
A politikus hozzaallasrol egy magyar pelda (most nem politizalni akarok!!!):
(ha a moderator nem engedi at, kitorolheti a kovetkezo 3 sort)
Ugynoktorveny: ha valakirol kiderul, hogy 3/3-as volt, vagy lemond felelos
beosztasarol, vagy nyilvanossagra hozzak a bizonyitekokat.
Egy pl: Kiderult -> Valasz: "Miert mondanek le?" -> Bizonyitek eltunt!

Udv!
Sipi

Szevasztok!

Az egesz folias tema lenyege, hogy nem tudjuk, hogy mennyire szaraz a
levego. Ha valakinek sikerul ilyen helyre kijutnia, probalja ki, pontosan
dokumentalja amennyire csak tudja (datum, ido, pontos hely, felhasznalt
anyagok es eszkozok, meteorologiai adatok) es dobja fol a listara. Esetleg
egy weboldalt is letre lehetne hozni, ahol mindenki megnezhetne, hogy mint
es mennyit vigyen magaval a kirandulasra.

Meg egy vizgyujtesi modszer:
Egy nagy adag sot teritesz ki nagy talcara arnyekban, majd X ido mulva
hevitve kinyered belole a vizet. Ujra felhasznalhato, a hevitest a napra
lehet bizni.
Vajon hany teherauto sora lenne szukseg? :-)

Sikeres vizgyujtest!
Sipi

Szerintem locsolj föl egy kis királyvizet! De talán kénsav is megteszi, vagy va
s-klorid.
Gondolom nem erre gondoltál, de szerintem müködne. :)
/Botond

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 212.209.198.194)

Kedves Feri !

>Velemenyem szerint nincs erzekenyebb muszer az emberi beszed arnyalatainak
>erzekelesere, mint maga az emberi ful, es persze a hozzakapcsolodo emberi
>agy, ami nemcsak a hangsulyt erzekeli, hanem adott esetben a targy pontos
>ismereteben egyszeru logikaval is eldontheti, hogy ervenyes lehet-e egy
>hallott allitas. Ehhez persze hozzajonnek a jarulekos lathato informaciok,
>mint peldaul a beszednel is kifejezobb mimika, az izomtonusok, testhelyzet,
>es mas elettani funkciok erzekelese, amelyek mikrofonnal nyilvan nem
>erzekelhetok. Termeszetesen ehhez nagy gyakorlatra, emberismeretre van
>szukseg, sot altalaban a vizsgalando szemely ismeretere is. Tovabbi hasznos
>_kiegeszito_ informaciot jelenthetnek egyeb muszeres meresek a test
>homersekletere, izzadasara, vernyomasara, szivveresere, anyagcserejere
>vonatkozolag. De meg ebben az esetben sem lehetunk szaz szazalekosan
>biztosak az eredmenyekben,... 

Minden tekintetben egyetertettem cikkeddel, es csak kiegesziteni tudom.
Pupilla-tagulas, pislogasi frekvencia, szor felall a haton, stb.
amit meta-kommunikacio neven tartanak szamon, es sok esetben
nem akaratlagos, nem is tud rola az illeto, de a szakavatottak 
olvasnak a jelekbol muszerek nelkul is.

A hang analizalasara epulo hazugsagvizsgalatot (is)  komplikalhatja, 
hogy az illeto hazudhat komplexusabol fakadoan is, azaz pl. 
tanukent nem idez szo szerint obszcen kijelenteseket, mert nem 
tartja magahoz meltonak idegen kornyezetben.
Aztan lehetnek csalafinta keresztkerdesek melyek osszezavaroak,
es bizonytalankodast, szorongast, ovatoskodast valthatnak ki.
Ha az ember olyan kozegben van, ahol tudja - vannak akik a
szavai kiforgatasara torekszenek majd kesobb, maris 
visszafogottabba valik, es onmaga vedelmere - a bizalom hijan 
elhallgat dolgokat okkal es joggal. Ha ezt detektaljak,
tevutra is juthatnak vele.

>bizonyos, hogy az emberek lelkivilaganak szuksege van egy olyan
>kornyezetre, ahol szabadon ellazulhat, es ez jo esetben egybeesik a csaladi
>kornyezettel. Ha ebben a kornyezetben hazugsagra kenyszerulunk, akkor talan
>nem megfeloen alakitottuk ki a kornyezetet, es ezen nem segithetunk azzal,
>ha hazugsag merot hasznalunk, sot csak elmergesitjuk a helyzetet. 

A hazugsagmero igenye csaladi hasznalatra mar hadiallapotra utal. 
Raadasul aki titkon hasznalja, maga is hazugga valt, az elleplezese altal.
Igy aztan ha mindenkinek van mar rejtve, es egymast faggatjak, hogy
hasznal-e a masik ilyesmit, akkor az igen erdekes szituaciot 
eredmenyez. :)
A csaladon beluli hadviseles szerintem legtobbszor apro 
intoleranciakkal indul, ami aztan lassacskan lavinava fejlodhet.
A megtamadott, ill. hiusagaban sertett fel hibat fog keresni
a masikban, hogy alkalom adtan visszaadhasson abbol, amit kapott.
Ebbol fejlodhet ki a felfokozott, negativ ertelemben vett 
egymasra figyeles. A hazugsagvizsgalo is ennek eszkoze, ezt
a *piacot* celoztak meg mar a bejelentes szerint is.
( De legalabb oszintek voltak. :)
Amugy a hang-analizator tekinteteben elektronikai bovlira is 
lehet szamitani. 
Jo 10 eve erosen reklamoztak egy Whisper 2000 nevo mikrofonos
dobozkat a TV-ben, mellyel - mint allitottak meghallhato egy
leejtett varrotu hangja is a masik szobabol.
Volt ilyen a kezemben, szet is szedtem azonnal. 
Elektret-mikrofon volt benne, egy kommersz tranzisztor, 
valamint egy kisteljesitmenyu olcso vegfok IC: LM386,
es fulhallgato-hangszoro.  A kapcsolast tanulmanyozva
lattam, hogy messze nem hasznaltak ki a mikrofon nyujtotta
erzekenyseget.
Gondolom siman elofordul nagyobb elektronikai keszulekgyartoknal 
is, hogy a felhasznalatlan alkatresz-keszleteiktol mihamarabb
megszabadulni akarvan kulonosebb fejlesztest nem igenylo 
*jopofa* termeket dobnak piacra. Aztan mar csak a reklamon 
es a vasarlok naivitasan mulik minden.

Udv: zoli

Sziasztok !

Asszem a kvantumelmeletet en mar sose fogom erteni, mert 
Karolyhazy Frigyes egykor hallott tanacsa elkesett, miszerint 
ha az ovodaban labda es kockak helyett katodsugarcsovekkel 
jatszhatnanak a gyerekek, akkor talan nem ragadnanak le a 
klasszikus fizikai vilagkepnel.
( En pedig halmozottan hatranyos helyzetu vagyok, mert me'g ovodaba 
 sem jartam... :)
Tegyuk fel, hogy van egy igen nagy josagu, antennaval 
ellatott rezgokorom, melyet energiatarolasra szeretne'k hasznalni.
Az ado'm, mellyel energiat sugaroznek, periodikus jelet produkal,
melynek jol meghatarozott alapharmonikusa ill. felharmonikusai vannak. 
A vevo - azaz a rezgokor rezonanciafrekvenciaja viszont sajnos 
nem egeszen egyezik meg az en oszcillatorom alapfrekvenciajaval.
Hangolni sem az ado't, sem a vevot nem tudom hagyomanyos modon.
Ekkor jon a mentootlet. Pl. a vevot felteszem egy szaguldo kocsira, 
es ekkor a Doppler-effektus reven a relative mozgo rezgokor mas 
frekvenciajunak *latja* a jelemet, es venni tudja. 
E megoldast egyszeru frekvenciamodulacionak is tekinthetem.
Tovabbmenve - ha a rezgokor egyenletes mozgasara meg elore-hatra 
iranyulo rezgo mozgast is szuperponalhatnek, akkor bizonyosan azt 
is elerhetnem, hogy a rezgokorom e bonyolultabb sebessegmodulacio 
folytan rezonanciafrekvencia tekinteteben multi-rezonanssa valna, 
azaz nem csak egyetlen diszkret frekvenciaju jelet fogna, hanem 
rezgokor-komplexumkent viselkedne. Ezzel mintha az eszkoz *bomlana, 
valna szet* kulonfele modulacios termekekre, es ha a modulalo 
jelet megfeleloen osszetettre valasztanam meg, talan azt is 
elerhetnem, hogy a *multi-rezgokor* az ado'm altal kisugarzott 
felharmonikusokat is vegye.
Egy apro kiegeszitest meg megejtek.
A sebesseg ingadoztatasat ugy is el lehetne erni, hogy a rezgokor
alkatreszeit, kapacitasat induktivitasat - mint tomeggel
biro rendszert mechanikusan rezgetjuk. Ezaltal azok geometriai 
meretei is valtakoznanak, ami kulon jol johet, hiszen ez is kihatna 
valamikeppen a veteli tulajdonsagokra.
Hiszen ha a sebesseg-ingadozas mellett a belso te'ridobeli 
veges hullamterjedesi, kesleltetesi idok is ingadoznak a rendszerben 
periodikusan, az ugyancsak jel-modulalo hatasu es ettol is 
nyilvan meg valtozatosabban, sokfe'le frekvenciara lesz erzekeny.
Ha pedig o lenne epp a sugarzo, ugyancsak kepes lenne kulonfele 
frekvenciaju jeleket kibocsatani.
Azt igy latatlanban el tudom kepzelni, hogy a reszketeg 
rugalmas rezgokor sugarzasi/elnyelesi spektruma nem minden 
tekintetben lenne kivanalmaimnak megfelelo, de ekkor itt-ott, 
egyik-masik eredeti alkatreszet nemlinearis tulajdonsagura 
cserelve probalkoznek.
Sejtesem szerint ha gyakorlati alkalmazhatosaga nincs is a 
fentieknek, megis talan ily modon lehetne klasszikus fizikai alapokrol 
kiindulva MUKODO atommodellt epiteni elektronikai+mechanikai 
eszkozok es effektusok igenybevetelevel. 
( Merthogy errol szolt ez az egesz.)
Viszont elebe megyek egy felvetesnek:
Atom felepitese roppant egyszeru, es amikor nem rezgeti kulon 
semmi, akkor is vetelkesz tobbfe'le diszkret frekvencian ! 

Ennek szellemeben ugy kene megalkotni a modelt, hogy elvben
sajat magat onalloan - mechanikailag is vesztesegmentesen 
rezgetve mukodjon, amikor epp nem sugaroz. 
Gondolom ez nem okozna elvi problemat.
Most mar csak azt szeretnem tudni, hogy utolso otletem vegre 
az evszazad otlete, vagy - evszazados otlet, melyen megvalositas 
nelkul mar regen tulleptek ? 

Udv: zoli

Sziasztok!

Feri, koszonom a reszletes magyarazatot, hogy miert ugy parasodik a kocsik
uvege, ahogy.

Udv,
marky

Sziasztok

A kovetkezorol olvastam... mennyi az igazsag belole vajon?

"Princetoni kutatók megcsinálták a lehetetlent. Átlépték a Világegyetem
misztikus sebességhatárát, a fénysebességet. A fizikusok eddig azt
gondolták, hogy Einstein speciális relativitáselmélete értelmében semmi
sem haladhat gyorsabban a fény vákuumbéli sebességénél. Most mégis kiderült,
hogy egylézerimpulzus sokkal nagyobb (szuperluminális) sebességre is
felgyorsítható!
A csoda néhány pillanatig tartott. A kutatók lézerfényt bocsátottak át egy
cézium gőzzel telt üvegkamrán. Az impulzus háromszázszor gyorsabban haladt,
mint ha vákuumon keresztül terjedt volna."

A cim ahol olvastam:
http://www.mindenkinet.hu/tudomany/real/000726princetonban.html

Sziasztok,
Juan

Sziasztok!

>
> Az egyetlen, amit hozzafuzok az, hogy nalunk egy tipikus juniusi nap
> a homerseklet 40, a (relativ) paratartalom egyjegyu (7-9). Szoval
> eleg szaraz. Ha kijon az ember az uszodabol, vacog a 40 fokban, mert
> olyan gyorsan parolog.

Most villant be nekem, hogy rendelkezem meteorologiai adatsorokkal.
Ez persze nem sivatag, es nem is vitazni kivanok vele, hanem csak a
temat ilyen ismeretekkel kiboviteni.

Szemezgetek az adatokbol, mondjuk Pecs, 1987, minden honap
elso napja, felul a homerseklet C, alul a relativ paratartalom %, az
idopontok sorban 1, 4, 7, 10, 13, 16, 19, 22 ora.

januar 1.
4.2  4.1  4.6  6.6  7.6  6.0  5.4  6.3
86   86   83   75   74   83   85   82

februar 1.
-10.4 -10.6 -10.4  -8.9  -5.8   -5.9   -7.2  -7.6
74      76      79      74     64     68     74     74

marcius 1.
4.2   3.6   2.0   2.6   4.2   4.1   3.2   2.0
86    81    86    85    73    82    93    95

aprilis 1.
1.8   1.8   2.1   3.9   4.3   5.1   4.7   4.4
95    95    96    92    95    94    95    95

majus 1.
11.4 10.6 14.0 20.2 22.8 24.2 19.4 16.8
62    61    61    46    42    39    49    50

junius 1.
12.6  11.7  13.8  16.7  19.8  18.8  16.7  14.5
78     83     73     57     48     55     69     79

julius 1.
20.4  19.6  23.2  27.0  28.5  29.0  26.7  23.2
84     84     74     66     64     60     75     82

augusztus 1.
17.4  14.9  15.0  20.0  22.0  23.0  20.2  18.2
82     72     61     64     58     60     66     79

szeptember 1.
16.6  15.0  15.5  20.0  23.9  24.4  20.8  17.5
80     73     66     55     47     51     60     70

oktober 1.
7.3   6.2   7.0  11.8  14.4  14.0   9.3   8.6
75    78    72    64     55     54     67    68

november 1.
0.4  -0.6  -1.6   4.4   8.8   7.6   2.8   1.8
72    73    84     63    52    54    73    77

december 1.
6.8   6.0   6.0   6.4   8.1   6.6   5.0   3.7
95    90    86    84    76    87    85    86

Az adatsorban a legalacsonyabb relativ paratartalom
majus 10-en fordult elo:

10.6  10.0  12.6  19.3  21.9  23.8  21.1  15.8
72     71     71     46     42     33     47     51

Micsoda verofenyes nap lehetett.

--
Udv.
Joco

Sziasztok!

>
> Ha mar elojott a harmatpont, nekem is lenne egy kerdesem: reggelente neha
> csak a kocsik szelvedoje es a hatso uveg parasodik be, az oldalablakok
> nem. A dolog fuggetlen a szeliranytol, mert egymasra merolegesen parkolo
> kocsiknal is ez a helyzet. Ennek mi az oka? A nagyobb uvegfelulet? Esetleg
> a dolesszog is szerepet jatszik?

Szerintem igen. A sugarzas utjan torteno hocserenel a ket "szemben"
allo felulet homerseklete erdekes. A vilagur sokkal hidegebb, mint barmely
foldi targy, persze a legter allapota (por, vizpara=felho), ezt erosen
befolyasolja. Ezert hul le sokkal jobban a levego szep csillagos
ejszakakon.


--
Udv.:
Joco

Sziasztok!
Keresem Horányi Özséb Kommunikáció 1-2 című könyvét, melyet a KJK adott ki
1977-1978-ban.
Árajánlatokat e-mail-ben várom )
Kösz: Csaba