Sziasztok!

: Olyan szinuszos oszcillatort szeretnek epiteni amelynek + es -
: felhullamai is vannak, de csak olyan kapcsolasokat talaltam a neten,
: amelyeknek csak + a kimenojele.

Ezt gondolom, ugy erted, hogy teljes szinuszhullamod van, ami A*sin(x)+B
alaku, ahol A>0 es B>A.

 Ha az áramkörnek "+-" taplalast adok
: "+0" helyett akkor a kivan alaku lesz a jel?

Elmeletileg igen, de nehez lesz eltalalnod pont a 0 kozepvonalat. A
gyakorlatban sokkal egyszerubb a kimenetre egy soros kondenzatort kotni.
Ennek a meretet ugy kell megvalasztani, hogy a kovetkezo fokozat bemeneti
ellenallasaval alkotott felulatereszto szuro hatarfrekvenciaja joval a
szinusz frekvenciaja alatt legyen.

: A masik pedig hogyan lehetne multiplexerrel 40 (vagy tobb) bemenetet
: egy portra iranyitani, hogy a kivant csatornat egy byte- al valasztom
: ki?

Mivel a multiplexernek nincsen 40 bemenete, tobb multiplexert kaszkadolni
kell. Pl. 8-bemenetes multiplexerrel kell osszesen 6 darab. Az elso otre
rakotod mind a 40 csatornat, a 6. multiplexer bemeneteire pedig rakotod az
5 masik multiplexer kimeneteit. Ezen felul kell meg egy kis logika, ami a
multiplexerek "select" bemeneteit meghajtja.

4-bemenetes multiplexernel nem eleg ket fokozatban kaszkadolni oket, hanem
3 fokozat kell. Az elso fokozatban van 10 db, a 40 bemenetnek. A masodik
fokozatban 3 van, ami az elozo 10-bol valaszt ki, az utolso fokozatban
pedig 1 db van, ami a 3 koztes multiplexerbol valogat. Amennyiben analog
jeleket akarsz multiplexelni, lehet, hogy kell egy egyszeres erositesu
erosito a multiplexerek kimeneteire, mert az analog multiplexereknek eleg
nagy soros ellenallasa szokott lenni.


Udv,
marky

> > Most forgassuk meg a gazt a csoben...Most a Bernoulli egyenlet
> > ertelmeben a sztatikus nyomas csokken...
>  
> Nem csokken! Hacsak nem vonsz el valahogy ho"t a forgatas kozben. 
> Ha valami keverolapattal szep lassan ugy forgatod meg, hogy nem 
> adsz-veszel el ho"t, akkor az entropia valtozatlan. Mivel a suruseg 
> is valtozatlan maradt, a nyomas es homerseklet is valtozatlan kell
> hogy maradjon (a suruseg+entropia meghatarozza a nyomast/homersek-
> letet). 
Ertem...
Egesz ido alatt az a kep forgott a fejemben, hogy ha felgyorsul a gaz,
akkor leesik a nyomasa (ami intuitiven sose volt logikus - levezetest
meg nem tanultunk), ami valamilyen modon homerseklet csokkenessel
jarhat.

> A klasszikus Bernoulii-peldaban a nyomas/homerseklet kisebb lesz 
> szukuletben, ahol aramlo gaz gyorsabb. A szukuletben a gaz nem csak 
> gyorsabb, hanem ritkabb is -- a tagulas meg lehulessel jar. A meg-
> forgatas nem tud hasonlo tagulast okozni.
Vilagos. Szoval epp annyit ritkul, hogy minden rendben maradjon :))

> Csinjan kell banni vele, ha idobeli valtozasok is vannak -- mint a 
> megforgatas.
Most latom csak, hogy mennyire feluletesen tanultuk mi ezeket a
dolgokat... meg hat ott es akkor az embernek nem jut eppen minden az 
eszebe - amit tanartol kellene kerdezni :))
 
Kedves Jozsef, koszonom a valaszodat

Gergo

Origos hir:
http://www.origo.hu/tudomany/technika/20040206azanyag.html

Az anyag újabb, eddig ismeretlen állapotát hozták létre fizikai
laboratóriumokban: fermionokkal valósítottak meg
Bose-Einstein-kondenzátumot. Korábban ez csak bozonokkal sikerült.

A Bose-Einstein-kondenzátum létrehozása 1995-ben az év legnagyobb fizikai
szenzációja volt, a felfedezők 2001-ben Nobel-díjat kaptak. A nagyon
erősen lehűtött, lelassult mozgású atomokat mágneses csapdába ejtették,
szinte mozdulatlanságra kényszerítették. Az abszolút nulla fokot a fok
milliárdod részére megközelítve az anyag új halmazállapotba került - ennek
a létezését Bose és Einstein az 1920-as években megjósolta. Ilyenkor az
atomok egyetlen kvantumállapotba kerülnek, összességük úgy viselkedik,
mint egyetlen szuperrészecske, ami magasabb hőmérsékleten kivihetetlen. Az
első kísérletekben rubídium-, később lítium- és nátriumatomokkal hozták
létre az új állapotot. Ezek az atomok bozonok.

A Bose nevét viselő bozonok olyan részecskék, amelyek saját
impulzusmomentuma az impulzusmomentum-egység egész számú többszöröse (0,
1, 2,...). Bozon példul a foton, a pi-mezon, az alfa-részecske. Ha egy
részecske nem bozon, akkor csak fermion lehet, vagyis feles vagy
félegészes (1/2, 1 1/2,...) saját impulzusmomentummal rendelkezik. (A
fermionok Enrico Fermiről kapták nevüket.) Fermion például az elektron, a
kvarkok, a proton és a neutron.

A fermionok közös jellemzője, hogy érvényes rájuk a Pauli-féle kizárási
elv. Eszerint egy adott kvantumállapotban mindig csak egyetlen fermion
tartózkodhat, két fermion már nem lehet azonos kvantumállapotban. A
Bose-Einstein-kondenzátumnak viszont éppen az a lényege, hogy valamennyi
részecske azonos kvantumállapotban van. Az ellentmondás feloldhatatlannak
látszik. A megoldás elvben mégis egyszerű: a fermionok párokba
rendeződnek, saját impulzusmomentumaik összeadódnak, feles helyett egész
értékkel rendelkeznek, vagyis a fermion pár bozonként viselkedik. A
Colorado Egyetemen fermion kálium atomokkal hozták létre a
Bose-Einstein-kondenzátumot.

Az új anyagforma részletes tanulmányozása segíthet a szupravezetés még
teljesebb megértésében. Az alacsony hőmérsékleten megvalósuló
szupravezetésnél az elektronok párokba rendeződnek. A két különböző
jelenségnek nyilván vannak közös vonásai is. A szupravezetés további
tanulmányozása a remények szerint elvezet majd a szobahőmérsékleten működő
szupravezetők megalkotásához. Ennek gyakorlati haszna, következményei
óriásiak lehetnek. Az elektromos áram szállítása közben elszenvedett
veszteségek kiküszöbölése hatalmas gazdasági haszonnal járna. A
szupravezetőknek már ma is vannak fontos gyakorlati alkalmazásai:
szupravezetőkkel hozzák létre az erős mágneses teret az orvosi
diagnosztika fontos eszközében, a mágnesesrezonancia-képalkotó (MRI)
berendezésben, a lebegő mágnesvasútnál vagy a nagy részecskegyorsítókban.


  Ugy latszik Gyula joslata is valora valik, azaz husz harminc ev mulva ha
mar nem is mi, de unokaink talan elerik a gravitacios lebeges elvezetet,
ha egyaltalan az emberisegmeg megfelelo kornyexetben fog elni a Foldon.
  Aggaszt hogy az eddigi evi ket fokra saccolt atlagmelegedest ma mar evi
ot fok korul latjak a szakemberek.
  Tudunk e tenni valamit, egyaltalan az ember tarsadalmi hibaibol adodhat,
vagy vannak a Foldnek hasonlo periodusai?
    Udv. Csaba.

Szervusztok!

> Felado : 
> Temakor: madarvirus ( 26 sor )
> Idopont: Fri Jan 30 18:50:05 CET 2004 TUDOMANY #2425
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> http://www.origo.hu/tudomany/elet/20040129szakertoi.html
> 
> *Mint arról korábban beszámoltunk, a szakértők a legnagyobb 
> veszélynek azt tartják, hogy a H5N1 vírus az emberi 
> influenzavírussal egyesülve esetleg világméretű járványt 
> idéz elő.*
> 
> Volt mar pelda virusok egyesulesebol fakado jarvanyra?
Volt. (Influenzavírusok esetén)
Ilyenek voltak a "klasszikus" nagy influenzajárványok, pl. a XX.sz. 
eleji pusztító "Spanyolnátha".

> Attol kell-e tartani, hogy a HIV virus inflenzaval vagy egyeb 
> cseppfertozessel is terjedni kepes virussal kombinalodva kezd terjedni?
Nem, mert teljesen más (felépítésű) vírusokról van szó.
(analógia: az ember sem tud a csigával....)

> Van valamilyen adottsaguk a virusoknak, mely az 'otvozodesuknek'
> kedvez ? 
Az influenza vírusok genomja(RNS) nem egy darabból áll, mint a 
"normális" vírusoknak, hanem 8 vagy 9db szegmentre van darabolódva. 
Elôfordulhat, hogy egy sejtet egyszerre két különféle hatékony 
változásokon átesett (pláne, ha más fajból származó) influenza vírus 
is megfertôz. Ilyenkor ezek a szegmensek szabadon kombinálódva 
kerülhetnek be a keletkezô új vírusrészecskékbe(virionokba), ami 
hatalmas (és ráadásul hatékony) változást jelent a korábbiakhoz 
képest. Ilyenekbôl lesznek nagy járványok.

> A legyengult HIV fertozottek, ill. egyeb okbol igen legyengult 
> immunrendszeruek szervezete kedvez temerdek uj, eddig nem ismert
> mutans virus szaporodasanak. A korhazi dolgozok es jarvanyugyi 
> szemelyzet mennyire vedheto fertozesek ellen ?
Vannak általános kötelezô védôoltások (pl. Hepatitis B). 
"Speciálisabb" helyeken speciálisabbak is.
De cseppfertôzések ellen hatékony az egyszerű szájmaszk is!
Kutatóhelyeken léteznek a vírusos horrorokból jól ismert magas 
biohazard fokozatú "szkafanderes" laborok is, zárt levegô keringetési 
rendszerrel stb.

> Lattam fotokat 
> megsemmisitendo kinai baromfikat csomagolo, szajmaszkot viselo 
> emberekrol. Ezek mennyiben specialisak? Mikent lehet, hogy 
> nem jut at rajtuk a rettegett virusokbol kritikus mennyiseg ?
> Netan ongyilkosjelolteket gyujtenek ilyen kockazatos
> munkakra ?
Említettem, hogy cseppfertôzéssel terjedô fertôzés ellen nagyon 
hatékony az egyszerű szájmaszk. Mind fertôzés, mind fertôzôdés ellen. 
(Fennakadnak rajta a virionokat tartalmazó váladékcseppek. Idônként 
persze nem árt frissre cserélni, mert a meleg párás környezetben 
viszont felhalmozódhatnak pl. gombák, bacik is)
A vírus a burka korábbi gazdasejtbôl származik. A fertôzéshez 
szükséges virális fehérjéken kíül hordoz(hat) a gazdasejtbôl származó 
egyéb fehérjéket, összetett szénhidrátokat is. Maga a lipidmembrán 
összetétele is eltérô lehet. Ezek egy más élôlény számára (pl. 
madár-ember) teljesen idegenek lehetnek, ami megnehezíti a fertôzést, 
vagy extra védekezési lehetôséget kínál a szervezet számára. Korábbi 
életünk során sokunk találkozott már baromfival (ha másként nem, hát 
tányéron), ezért "csirke antigének" ellen nagy valószínűséggel 
mutatunk valamiféle immunitást. A vírus egyik fajból a másikba történô 
átugrása ezért sosem olyan hatákony, mint a fajon belüli terjedés.
Nagy mennyiségű vírus, vagy "legyengült" szerevezet esetében 
hatékonyabb. Egy "tapasztalatlanabb" gyermeki szervezet esetében szintén.

> A virusok hogyhogy nem 'koszolodnak' el erintkezve kulonfele
> anyagokkal a levegoben, ill. szervezeten belul?
Úgy mondják, hogy inaktiválódnak.
Tehát fajtájuktól függôen hoszabb-rövidebb idô alatt, különféle 
egyszerűbb vagy drasztikusabb hatásokra inaktiválódnak.
Ezen alapulnak a sterilizálási módszerek is.

> Vagy csak azokrol tudunk, melyek nem valnak impotensse ?
Igen :)

üdv,

Gogy

Zoli,
>Miert is takarekos, ha nem hagyjuk kihulni a lakast tavolletunkben ?
Mert olcsobb, ha nem fagy szet a vizvezeték minden alkalommal :-)))

>Tul reg es tul sokan allitjak, hogy ez a jo, ettol lett gyanus.
Nekem meg attol, hogy ellentetben van a fizikai torvenyekkel.

Ha a futesi rendszer olyan, hogy a hazaerkezes utan esszeru idon belul el
lehet vele erni a kellemes homersekletet a lakasban, akkor az az esszeru,
hogy tavolletunk idejere a leheto legalacsonyabb homersekletet tartjuk a
lakasban (amit a szobanovenyeink, meg az elobb emlegetett vizvezetek meg el
tud viselni).

Janos

Sziasztok,

> A rontgensugarzas 
> tartomanyaban fenykepezheto gyuruk elkepzelhetetlen, ezerszeres 
> fenysebesseggel latszanak terjedni.

Nem szabad elsiklani a *latszanak* terjedni kijelentes felett.
Ami igazabol tortenik (kicsit idealizalva): Adva van egy sik
(nagyon vekony) felho, ami nagyjabol meroleges a fold-gamma
burst egyenesre.  Ezt eleri a burst fenye *egyszerre*. Ott
szorodik *egyszerre*. Ettol az egesz sik *egyszerre*
kivilagosodik (lasd zseblempa fenye eros kodben).  Mindezt
nagyon rovid ido alatt es nagyon rovid ideig ('villanas').
Viszont ez innen nezve nem igy fog latszani. Eloszor a
legkozelebbi pontbol er ide a fenye a villanasnak, igy csak egy
pontot latunk.  Aztan ahogy mulik az ido, egyre tavolabbi
pontokbol *is* ideer. Ez az ido osszemerheto a villanas
idejevel, igy egy gyurut latunk. Azon kivul meg nem fenylik,
mert nem ert ida a feny. Azon belul mar nem fenylik, mert
lezajlott a villanas. Tisztan geometria az egesz. Konnyen
szamolhato. Pitagorasz tetel sorba fejtve kijon kozepiskolas
szinten.

Az 1000c-tol nem kell felni, semmi baj vele. Peldaul arnyek is
mehet a vetitoernyon joval c felett, semmi problema nincs vele.

Gyula

Kóta József írta:
> A feny utani futas dolgot lehet sokfelekeppen csavargatni. Mekkora
> az a (sztatikus) elektromos ter, amit akkor latunk ha a feny mellett
> szaladunk ?  Ha - mondjuk 100 eve - nem hallottunk meg relativitasrol, 
> akkor egeszen hagyomanyos modon azt kerdezhetjuk, hogy mekkora Lorenz-ero
> hat a fennyel egyutt futo toltesre.
> Azt kapjuk, konnyen lathato, hogy a Lorenz ero E+ (v x B)/c = 0
> (leven v=c, tovabba a fenyben E=B, es az iranyok is pont kijonnek).
> Marpedig az egysegnyi toltesre hato ero jelenti az altala latott
> elektromos teret. Vagyis meg relativitas nelkul is arra kellene
> jutnunk, hogy feny mellett futva nem latunk semmi elektromos teret.

Hát ez az! Relativitáselmélet nélkül erre kellene jutnunk. A relativitás-
elmélet alapján pedig egészen más jön ki.

A számítás módszerét a múltkor leírtam. A lényeg az, hogy a dielektrikum
nyugalmi rendszerében érvényes D = epszilon * E és H = (1/mű) * B "anyagi"
egyenleteket a dielektrikumhoz kepest mozgo rendszerbe transzformalva
mas, bonyolultabb egyenleteket kapunk:

	D = U * E + V * B       H = W * E + T * B
        -   =   -   =   -       -   =   -   =   -
ahol az egyszer alahúzott mennyiségek vektorok, a kétszer aláhúzottak pedig
(hármas) mátrixok, amelyek tartalmazzák az epszilon és mű anyagi állandókat, 
valamint a közegnek a megfigyelőhöz képesti sebességét leíró V vektort.
							     -
Ezekkel az egyenletekkel kell kiegészíteni a Maxwell-egyenleteket, és az így
adódó egyenletrendszernek kereshetjük a nulla frekvenciájú, ám térben 
periodikus "abszolút állóhullám" alakú megoldásait. A következő adódik:

Az abszolút állóhullám létezésének feltétele (a várakozásnak megfelelően)
az, hogy a közeg mozgásának sebessége érje el, vagy haladja meg a fény
közegbeli sebességét:
			V > c/n
			  =
ahol az n törésmutatót a szokásos 1/ sqrt (epszilon * mű) képlet adja meg.

Az abszolút állóhullám hullámfrontjainak normálisa általában szöget zár be
a közeg sebességének irányával. Ez a fi szög egyértelműen kiszámítható V/c  
és n segítségével: (cos fi)^2 = [(c/v)^2 - 1] / [n^2 -1].
  
Egy adott irányú abszolút állóhullámnak két módusa van. Mindkét esetben igaz 
az, hogy a D és B vektormezők merőlegesek a hullámnormálisra (mint ahogy az
a divergenciás Maxwell-egyenletekből azonnal következik), és egymásra is,
nagyságuk aránya pedig kijön az egyenletekből. Pontos irányuk is kiadódik 
a hullámnormális vektora meg a sebességvektor (valamint ezek vektoriális
szorzata) által kifeszített koordinátarendszerhez képest.

A két abszolút állóhullám-módus egyikében az E és H mezők értéke nulla. A
másik módusban (ahol az elsőhöz képest derékszögben elfordul a D és B vektor
is) viszont az E és H térerősségek értéke nem nulla, hanem (a sebesség és a
hullánormális szöge szinuszának négyzetével arányos) meghatározott érték, 
irányuk pedig párhuzamos (!!!) a hullámnormálissal (ráadásul E és H egymással 
ellentétes irányba mutat). Íme a sokak által hiányolt longitudinális elektro-
mágneses hullám... Nem csalás, nem ámítás, hanem a Maxwell-egyenletek egzakt 
megoldása, bárki utánaszámolhat (bár én még semmilyen könyvben nem láttam 
leírva a fentieket...). (Ha v = c/n, a két módus egybeolvad, és fi = 0 lesz.)

Megjegyzés: azt szokták mondani (én is gyakran megírtam itt is), hogy a 
Maxwell-féle elektrodinamika már eleve relativisztikus volt - tartalmában,
csak a formája volt nemrelativisztikus, hiszen hármasvektorokat, a három
dimenziós tér vektoranalízisének formuláit (illetve eredetileg az ezzel 
izomorf kvaternió-algebrát és - analízist) használta. Einsteinnek csak át
kellett fogalmaznia a Maxwell-egyenleteket, és nem kellett tartalmilag is
megváltoztatnia őket, mint pl a klasszikus mechanika törvényeit. Ennek
egyik megnyilvánulási formája az, hogy a relativisztikus elektrodinamika
effektusait a "villamosmérnöki józan ész" alapján nagyrészt meg tudjuk érteni
(az ügyesebbek meg is tudják jósolni). Pl: persze hogy áttranszformálódik
egymásba az elektromos és a mágneses mező, hiszen egy álló töltésnek csak
elektromos mezeje van, a hozzá képest mozgó rendszerből nézve ő már mozgó
töltés, ami áramot jelent, annak pedig mágneses mezeje is van... Stb. Ily
módon valóban reprodukálhatók a relativisztikus elektrodinamika eredményei,
legalábbis (v/c) rendig. (A CGS rendszerben pl a Lorentz-erő képlete:
F = q * [E + (1/c) * v x B], látható, hogy a mágneses mező által kifejtett
erő (v/c)-s kombináció formájában jelenik meg.) A relativitáselmélet ehhez
(v/c)^2 nagyságrendű "korrekciókat" tett hozzá - pontosabban szólva az egzakt
relativisztikus eredmények és a klasszikus "villamosmérnöki" kimagyarázás
között ilyen nagyságrendűek a különbségek. (Ilyen másodrendű eltérés pl az,
hogy a Doppler-effektus klasszikus elméletében kétféle formula jön ki a
frekvenciára attól függően, hogy a forrás mozog vagy a megfigyelő, míg a 
pontos relativisztikus formula természetesen mindkét esetben ugyanazt adja 
- a három formula (v/c)-ben másodrendben különbözik egymástól.

Ha ez igaz, miért nem lehet "kimagyarázni" klasszikusan a fent leírt "abszolút
állóhullámot"? Lehet, csak nagyon nehéz. A Maxwell-egyenletek dícséretes
jótulajdonsága (azaz hogy eleve relativisztikusak voltak) csak magukra az
egyenletekre vonatkozik, de nem érvényes az ún anyagi egyenletekre. Ezeknek
az eredeti alakja szembeszökően sérti a relativisztikus kovariancia 
követelményeit. Marad a formális út, amit a cikk elején leírtam: számolni
kell, bőszen, a relativitáselmélet alapján. Illetve jöhetnek az igen jó 
szemlélettel megáldott villamosmérnökök, és "kimagyarázhatják" a formulákat:
Pl: biztosan megjelenik a képletekben a dielektrikumban kipolarizált töltések 
mozgása következtében fellépő mágneses mező... stb. Le a kalappal az előtt, 
aki ehhez hasonló klasszikus megfontolásokkal (a relativitáselméletet NEM 
használva!) legalábbis közelítőleg levezeti az "abszolút állóhullám" létezését 
is megengedő mátrixos "anyagi egyenleteket"! A többieknek marad a formalizmus.
És az, hogy ne higgyék el a saját egyszerű nemrelativisztikus elképzeléseikből
levont következtetéseket. :)
								dgy

Angol, angolul (bocs, de a vegen levo szoveg miatt csak igy megy at)
Szerintem a lakasbol kiaramlo ho" hajtoereje a lakason beluli es a kinti
ho"merseklet kulonbsege. Azaz ha vegig fel van futve a kegli, akkor
azonos ido alatt tobb ho" aramlik ki belole, ha meg hagyjuk kihulni,
akkor a hokiaramlas exponencialisan csokken. Az, hogy athu"lnek a falak,
es nehezebb ujra felfu"teni, az igaz, de osszessegeben meg mindig
takarekosabb.
---
ATTENTION:
The information in this electronic mail message is private and
confidential, and only intended for the addressee. Should you
receive this message by mistake, you are hereby notified that
any disclosure, reproduction, distribution or use of this
message is strictly prohibited. Please inform the sender by
reply transmission and delete the message without copying or
opening it.

Messages and attachments are scanned for all viruses known.
If this message contains password-protected attachments, the
files have NOT been scanned for viruses by the ING mail domain.
Always scan attachments before opening them.
---

1. ha a szinuszos jelet muveleti erositore viszed, aminek pozitiv es 
negativ taplalas van es a jelszintet eltolod akkor olyan szinuszt kapsz 
amire neked szukseged van. vagy hasznalj ellenutemu oscillatort.

2. celszeruen tobb mux-ra van szukseged, n-bol 1 dekodoloval kiegeszitve.

udv
Csaba

>Olyan szinuszos oszcillatort szeretnek epiteni amelynek + es -
>felhullamai is vannak, de csak olyan kapcsolasokat talaltam a neten,
>amelyeknek csak + a kimenojele. Ha az áramkörnek "+-" taplalast adok
>"+0" helyett akkor a kivan alaku lesz a jel?

Nem biztos, hogy jol ertem a kerdest.  Hepe'ket es hupa'kat is akarsz,
vagy ezek megvannak, csak azt szeretned ha pl. -5V es +5V között lennenek?
Hos hepe-hupas oszcillatort kesziteni sokkal egyszerubb,
mint csak hepeset, csodalkoznek, ha neked akaratod ellenere
az utobbi sikerulne.

Ami a feszultsegeket illeti: amit szeretnel, ugy hivjak, hogy
a jelnek ne legyen egyenaramu vagy egyenfeszultsegu komponense.
Erre van a kondenzator, amit a kimenetre kell kötni. Legyen 470nF.
A kondi szabad veget pedig egy viszonylag nagy ellenallason
(100kOhm...1MOhm)
a't a foldre. A kondi es az R kozos pontja az uj kimenet.

(Masik megoldas, hogy ha az oszcillatorban tekercs is van,
pl. trafoval van a visszacsatolas, akkor egy harmadik tekercset berakni,
azon garantaltan nem lesz egyenfesz komponens.)

Mire kell ilyen oszcillator?  Milyen frekvencian?
Mivel terhelned, mit hajtana meg?
Ezek mind nagyon fontosak ahhoz, hogy jol mukodjon.

>A masik pedig hogyan lehetne multiplexerrel 40 (vagy tobb) bemenetet
>egy portra iranyitani, hogy a kivant csatornat egy byte- al valasztom ki?
Bájttal vagy byte-tal.
A  -val,-vel ragozas NEM -al, -el ragozas !!

Mit hivsz portnak? Kivezetest?  Mifele csatornarol van szo? Analog, digit?
Kulon leteznek ilyen IC-k: tap, fold, valszto bemenetek (Ax...A0),
valaszthato bemenetek (Dy...D0) es 1 kimenet,
ahol x ritkan tobb, mint 3, es igy y ritkan tobb, mint 15.
Az ilyen IC-ket hivjak multiplexereknek...

De - mar megbocsass - nagyon nem vagy kepben, en a helyedben
me'g sokat tunulnek a temarol, mielott effektive forrasztgatasaba kezdene'k.

BM

> Attol kell-e tartani, hogy a HIV virus inflenzaval vagy egyeb 
> cseppfertozessel is terjedni kepes virussal kombinalodva kezd terjedni?
Elkepzelheto.

> Van valamilyen adottsaguk a virusoknak, mely az 'otvozodesuknek'
> kedvez ? 
Gondolom az, hogy milyen korulmenyek kozott szaporodnak, mivel es 
hogyan reagalnak a sajat anyagaik/szerkezetuk es hova epulnek be az 
orokitoanyagba.

> A virusok hogyhogy nem 'koszolodnak' el erintkezve kulonfele
> anyagokkal a levegoben, ill. szervezeten belul?
Miert ne tennek??? Az RNS sokkal kevesbe vedett a valtozasokkal 
szemben, mint a DNS. Pont ezert alakulnak at allandoan a virusok: a 
masolasban is sokkal tobb a hiba, sok a veletlen valtozas, stb. Az elet 
azota amit kitalalt, az szinte mind az orokites pontossagat es az 
orokitoanyag allandosagat hivatott novelni.

> Vagy csak azokrol tudunk, melyek nem valnak impotensse ?
Pontosan! A tobbi (99% - persze nem mind masolasi hiba, hanem pl. a 
szervezet vedelme elpusztitotta) a kutyat nem erdekli, az tonkremegy, 
eltunik.

Hali  ,
Van egy Suzukim amire valami miatt évekig nem fizettem kötelezőt erre
kivonták a forgalomból .

Mivel nem akarom az évekig elmaradt pénzeket kifizetni megkérdeznélek
titeket vajon nem ismer-e valaki valami módszert , valami embert akivel meg
lehet egyezni hogy Január elsejétől kössön nekem biztosítást anélkül hogy
ellenőrizné a korábbiakban a meglétét
Köszi

Sanyi....