>> A mikroasszocio fogalma kitol szarmazik ? Mi az alapegysege
>> az asszociacionak, ha van milliomodresze ?  :)

>Mar leirtam hellyel-kozzel 1885-ben, hogy mit jelent az asszociaciok
>merete, csak biztosan atsiklottal folotte.

Mar vilagos, tehat a kepzetek osszetettsegere utalsz a mikro- ill.
makroval, s nem a muvelet eredmenyenek gyakorlati jelentosegere,
sulyara gondolatok/velemenyek kialakitasanal.

A tudat definiciobol valojaban ovatossagbol hagytam ki az asszoc.-t,
mert - ki tudja, egyaltalan a tudatnak velt/nevezett akarmi vegzi-e
a kepzettarsitasok tomkeleget, vagy csak kiertekeli azokat, es ujakat
kovetel, ha a szamara felcsillantott emlekek/kepzetek nem
tetszettek neki?
A harcallaspont peldam hatha megiscsak talalo modell az agyra,
es a tudatra - vagy legalabbi vitaalap, hiszen az emberek - gyakran
spanyolviaszkent - hasonlo celszeru megoldasokat otolnek
es fejlesztenek ki, mint amilyeneket a termeszet mar regen feltalalt.

Udv: zoli

Sziasztok !

Tegnap ejjel tavoli, dongo metalos hangu kopacsolast hallottam.
Raeszmeltem az egyik - valszeg leggyakoribb es legosibb
idozitesi modszerre, melyet 'virtualis kalapalasnak' neveztem el.
Nehany masodperces idotartamu varakozasok idozitesere egeszen
turheto. Periodikus, visszhangos kalapacsutesekre kell gondolni
( harangozoknak es kazankovacsoknak ez konnyen megy).
Tehat elkepzeljuk az utesek hangjat hosszas lecsengessel, es a
csillapodo jelek vege elott ujabb utest idezunk magunkban, es
igy tovabb. Ugyanez vizualisan - lecsengo fenyvillanas elkepzelesevel
is mukodik, valamint mozgo kepi emlekekkel (pl. ingalenges,
keresztezes fele kozeledo kocsi, stb ).
Math irta, hogy szamlalassal is idozitgetunk.
Erosen human beallitottsaguak viszont zenemuvek reszleteinek
felidezesevel is erhetnek el jo eredmenyt.
A karmestereknel pedig letkerdes, hogy ne tevesszenek
nagysagrendnyit egyik iranyban sem, zenemuvek hosszat illetoen,
mert a publikum ritmikus tapsa elmarad.

IDOkozben rajottem - a tudat, pontosabban a tudatossag ismervet,
fogalmat a joggyakorlat igen jol ismeri es alkalmazza,
megpedig valszeg a legpraktikusabb modon, s ebbol akar definiciot
is lehetne gyartani (de en mar nagyon meguntam).
Ilyesfele kerdeseket tesznek fel:
-Emlekszik tettere ?
-Szabad elhatarozasabol tette, amit tett ?
-Elore megfontoltan, eltervezve hajtotta vegre ?
-Mi volt a szandeka, tudja indokolni ??
-Megbanta ?

Ez tehat a tudatossagrol szol, melynek illik koze lennie a tudathoz,
s a tudatnak pedig az agyhoz, de hogy a tudat korulhatarolhato -
megfoghato funkcionalis egyseg e - vagy sem, azt nem tudom.
Bizonyos, hogy a tomografia kozelebb vihet a valaszhoz.

Udv: zoli

Az Eszaki sarkon fogok egy palcat es kisse a tomegkozeppontja
folott rakotott szalon magas allvanyra fuggesztem vizszintesre allitva,
legritka teru kupola alatt.
Az igy kapott inga - viszintes palcaja ha megallapodott, egyutt
forog a Folddel.
Ha az ingat kozvetett modszerrel ugy lenditem ki, hogy az allvany
csucsat - mely nagy tomegu - eltolom, majd elengedem, mi tortenik ?
A palca ugye sajat tomegkozeppontja korul  _forogva_ lendul ki ?
( a palcaban fellepo mech. hullamokat elhanyagolom)

Ha az allvany kisse rugalmas, tehat belenghet, es csucsanak
lengo mozgasa csaknem _abszolut_ egyenes vonalu , akkor
a csucs jegfeluletre eso vetulete mindenkepp gorbet ir le, ugye ?
Amennyiben torzios szalon fugg a lengo palca, akkor
forgasa es lengese sokkal nehezebben modellezhetonek tunik nekem.
A porgo palca mozgasanal - elvben meg porgettyu-hatassal is szamolni
kell - gondolom. (?)
Ha nem sarkvideken kiserletezek, a rendszerre vonatkozo
szamitasok joval bonyolultabbak is lehetnek, ugye ?
Erdemes-e egyaltalan fejben - vagy papiron szamitgatva modellezni ?
Feltetelezem, hogy a mozgasegyenleteket ma mar kizarolag
szoftverekkel oldjak meg.
Minthogy az ido penz - a fejlodest az ettol eltero problemamegoldo
modszerek bizonyosan hatraltatjak.
Igy azt gondolom - ma, melyrehato reszletkerdesek tisztazasahoz
es veget nem ero vitak+haragok elkerulesere olyan szakembert kell
felkerni, aki ilyen szoftver birtokaban van, es rutinosan hasznalja.

Iskolakban vajon hasznalnak-e mar valahol taneszkozkent
ilyen - mechanikai jelensegeket modellezo, oktato szoftvert ?
Tud valaki weben elerheto reszletes sw-katalogusrol,
mely oktato jellegu programokat is kinal, jatekokon kivul ?

Udv: zoli

Csak egyszeru asszociaciokent, elnagyolt hasonlatkent fuzom
hozza, hogy a tudomanyos axioma analogja a jogban az
emberi artatlansag velelme, melynek ugyancsak van statisztikailag
igazolhato alapja. (remeljuk sokaig)
Megfigyelheto, hogy amikent vannak akik hajlamosak axiomakat
kello korultekintes nelkul koncepciozusan megkerdojelezni,
hasonlokeppen vannak, voltak, akik az artatlansag velelme alapelvet
soprik felre onkenyesen (ld. tortenelem: koncepcios perek).

A termeszettudomany es a jogtudomany ill. igazsagszolgaltatas
mintha rokonsagot mutatnanak elvi alapallasuk, modszertanuk
tekinteteben.
Vajon az alapelveiket atgondolatlanul megkerdojelezok - ugyancsak
jol megertik egymast ?

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
>de megis ido- es energia-emeszto vitak helyett ajanlom,
Nem hinnem, hogy a vita tollem indult. Nem akarok nevet emiteni, de mar
98-ban Ufokeresonek neveztek az ingat. Hasonlo tudomanyos hozzaszolas nem
ertelmezheto, es 'nem szakvelemeny!'
Eloszor is egy oriasi szakertelem kell minden tudas mellett, hogy barki
meggondoltan hozza szoljon. Masodszor, azt hiszem peldat vehetnenk Matyas
Brendel, Takacs Feri (es meg sorolhatnam) hozzaszolasaibol akik illedelmesen
velemenyuket kibontakoztatva okosan hozzaszolnak a dolgokhoz, termeszetesen
mindenki kepessegei szerint.
>amire korabban mar celoztam, hogy epiteszek ismerik
>epuletek kulonfele okokra visszavezetheto mozgasat, lengeseit,
>vetemedeset.
Ha valoban es jobban belegondolsz, a Hold-Nap gravitacios tevekenysege
nagyobb dolesszoget, kilengeseket okoznak es naponta tobbszor, mint az
epulet feloldalt a reggeli fotonok altal okozott hohatasa, es az inga megsem
szamol be hasonlokrol, elfordulasokrol.
Az ingat egy irany ero kot le ami 'valtozo', ahogy irtam.
Ez magneses iranytuhoz hasonlo efektus, azert is neveztuk egyidoben gr.
iranytunek. Namost ha egy iranytut inga asztalra teszel, az sem fog iranyt
valtoztatni, csak kilengese lesz.

 >s kalkulalhatsz, hogy mi a gazdasagosabb - megfizetni egy >szakvelemenyt,
vagy kontrollkiserletekbe olni faradsagot, penzt es >idot.
A kalkulaciot mar tobb eve elvegeztem. A kiserlet pedig mar eldolt az en
javamra. Sajnalom hogy nem tudjuk kovetni. A cafolatok pedig nem helyt
alloak. Ezt a tovabiakban is fogjuk bizonyitani tobb hasonlo, hordozhato
meroeszkozzel, melyel kulombozo helyeken vizsgaljuk az elegge szokatlan
hatasokat.
  Udv. Csaba.


_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

> Felado :  [Hungary]
>>Megallapitasok szerint bolygonk forgastengelye is volt mar nagyobb
>> >>dolesi szogben, es allitolag volt mar teljesen meroleges is a
>> >>keringesi sikra.
>Az regen lehetett, mert amiota van holdja a bolygonknak,
Valoban, miota is van Holdunk? Legalab annyit tudjunk, hamar nemcsak
'foldbirtokosok' akarunk lenni :-)
Egy radios hirekben amerikai kutatok allitjak, hogy a Hold ot milliard eve a
Fold resze volt. De valojaban a Fold eletkora sem tekintheto tobbre ot
milliard evnel. A tomeg viszonyokat tekintve bizony nem is olyan kis energia
szuksegeltetett, hogy kivaltsa az esetleges Hold kiszakadast. Vajon mar
abban az idoben letezett szilard Foldkereg?
A kontinensek vandorlasai mintha arra utalnanak, hogy a csendesoceani
reszbol hianyzik egy darab.
Erdekes lenne hasonlo folyamatot vegigtekinteni, meg akkor is hacsak
szamitogepes szimulatoron lenne lehetoseg.
   Udv. Csaba.



_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

Kedves Zoli:

Ez volt a peldad es az allitasod:

>Ha el tudod erni, hogy nagyjabol semmire se gondolj
>par masodpercig, az idoerzeked akkor is megmarad.

Aztan egy hasonlo masik peldat is irsz:
>A 2.-hoz: az onszuggesszios testi es szellemi lazitas
>(ld. pl. HIX archivum Para, #301 *lazuljunk* c. cikk,
>1998) eredmenyekent elerheto tartos 'uresseg'
>felleptere utolag emlekszik az ember, de a kikapcsolt
>allapotban eltoltott ido mertekeben nagysagrendet
>tevedhet, azaz elkepzelheto, hogy az idoerzek ilyenkor
>elhangolodik, vagy szakaszosan kihagy, vagy ki is
>kapcsol az 'ebredesig'.(?) Ezt talan kime'rik egyszer.

Amivel ellent mndasz az elozonek.

Nos en az utobbit tartom realisabbnak, es akkor ebben meg is egyeznenk. Tehat h
a nem gondolkodol, akkor nincs idoerzeked.

Ennek magyarazata szerintem pedig nem az, hogy a tudatnak feltetele az idoerzek
, hanem forditva, az idoerzekunk mukodik a gondolkodasunkon alapulva.

Nagyon rovid idot ugy erzekelunk, hogy osszehasonlitjuk ismert rovid idointerva
llumokkal. Peldaul tudjuk, hogy mennyi egy tized masodperc, egy masodperc. Hogy
 ez az osszehasonlitas pontosan hogy mukodik, azt nem tudom, de azt tudom, hogy
 vannak ennek magyarazatara kiserletek. Vannak olyan neuronok, amelyeknel a kul
onbozo bemenetek kozott meghatarozott idokesleltetes van, es ez tud detektalni
idokulonbseget. Olyan elmeletek is vannak, hogy vannak bizonyos orajellel pulza
lo neuronok.

Szeritnem egeszen mas viszont anagy idointervallumok merese. Perceket orakat ol
yan modon becsulsz meg, hogy megbecsulod, hogy kozben tortent esemenyek korulbe
lul mennyi idobe telhettek. Felmered, mi minden tortent idokozben.
Van ugy, hogy egesz pontosan ismert ideju jelensegekhez hasonlitasz, ez mar szi
nte egy meres.
Es persze tudsz ugy is, hogy szamolod a masodperceket.

Ezek mindegyike olyan, hogy kulso idomerot veszel igenybe, az idobecsles kulso
inputon mukodik, nem a belso orajelen. Igy van ez a szamlalasnal is, hiszen a s
zamolas, mint cselekves/gondolat, kulsonek szamit az idobecslo reszednek.

Az elobb mar utaltam, hogy vannak belso "orajeleid" is, de ezeket csak a kis id
ointervallum lekerdezesere tudod hasznani. Igazabol ezek sem kerdezhetoek le ko
zvetlenul teljesen pontosan. Kozvetlenul az agyad belso mikroallapotat a tudato
d nem tudja lekerdezni. Nem tudja megkerdezni, hogy melyik neuron milyen allapo
tban van, melyik akcios potencial hol van.
Csak azokat a dolgokat tudja megkerdezni, amelyek megnyilvanulnak, amelyeket tu
datositunk. Ez erdekes modon nem minden.

(Jo kerdes, hogy mi hatarozza meg azt, hogy minek vagyunk tudataban, es minek n
em. Errol szivesen elmelkednek, ha valakit erdekel.)


>>Az is joslas, ... amikor hideg lesz, lehullanak
>>a fakrol a levelek." Es ez nem kapcsolodik szorosan az
>>idoerzekhez.
>Annyiban megis, hogy a 'lesz' ott van a kijelentesben,
>ami informacio arrol, hogy a hidegre me'g varni kell.

Ez igaz. Ezert mondtam masik peldat is. Ez a pelda is tovabbfejlesztheto: "Amik
or hidegre fordul az ido, akkor lehullanak a levelek."
Eben idobeli egybeeses meg szerepel. Ugyanakkor mondjuk abban a torvenyben, hog
y "Minden ket test kozott a ket test tomegevel egyenesen es a tavlsag negyzetev
el forditottan aranyos gravitacios ero hat". EBben nincs ido.
A vilag nagyon nagy reszenek modellezeseben nincs ido. Termeszetesen az ido a v
ilag resze, es az ezzel osszefuggo modellreszben szerepel az ido. De csak mint
modellezett dolog, nem mint a modell elofeltetele. Ezert ugy gondolom, hogy az
idoerzek nem elvi elofeltetele a tudatnak.

>Ha az idoerzeket kihagyod a definialasnal, akkor a sakk-
>automatas peldara utalok vissza. A tudatot nem mosnam
>ossze *konvencionalis* automatizmusokkal, igy a reflex-
>szeru ill. osztonszeru reakciokkal sem, s a
>szabalyozastechnikaban ismert szokvanyos celratarto
>szabalyozokkal sem.
A sakkautomatara valoban nem mondanam, hogy tudat, hiszen a vilag helyett csak
egy kis reszet, es egyszerunek mondhato modellel modellez. Peldaul nincs is all
apota olyan ertelemben, hogy ugyanarra az allasra mindig ugyanazt az outputot a
dja.
Az en tudatdefiniciom szerint: "tudatos az a leny, amely a vilagot egy bizonyos
 komplexitas folotti modellel modellezi". A sakkautomata tehat nem idohiany mia
tt, hanem komplexitashiany miatt nem tudat.

>(Regebben filozgattam itt arrol, hogy esetleg a fold
>bioszferaja maga is tudatos komplexum lenne ? Most ugy
>latom, nem az. Bar onszabalyozo rendszer, de egeszeben
>veve nem prognosztizal es nem taktikazik, tehat
>bonyolult bio-automatika inkabb - ha az emberiseget
>kihagyjuk belole !)
Egyetertek, a bioszfera sem tudat. De ez is azert,mert nem eleg komplex a model
l. Igazabol a bioszfera, ha az embert nem vesszuk, nem akarja megismerni a kulv
ilagat, a vilagegyetemet, hanem csak onszabalyozo rendszer, es annak sem eleg k
omplex (kaotikus, de ez meg sem az a komplexitas, amirol beszelek).

>A jobb sakkprogramok pedig - bar n lepessel 'elore'
>gondolkodnak, tehat kovetkezmenyeket talalgatnak es
>merlegelnek, de _masik tudatot_ es az ido jelentoseget,
>az ellenfel kifarasztasanak lehetoseget sem ismerik,
>ezert kisebb ranguak. (ma meg...)
Itt majdnem jol mondtad szerintem. A sakkautomatak bizony idoben mukodnek,e s b
izony cellal es josolva. Ami hianyzik beloluk, az a teljes vilag eleg komplex m
odellezese. A modelluk terben es komplexitasban nem elegseges. Nem idoben keves
 .


>Sajat faradekonysagunk, tehetetlensegunk, keslekedesunk
>ismereteben aggodunk. Amikor kesesben erzi magat
>valaki, elofordul, hogy emiatt strategiat valt.
Ez pedig mar az onismeret, az ontudat kerdese, nem a tudate, hanem egy szukebb
fogalome.

>Az emberi tudat turelem es turelmetlenseg felett is
>dont magaban, sot megprobalja ezek valamelyiket
>parancsolni maganak, vagy mas tudatoknak.
>(ld. korabbi, hasonlatkent hozott peldamat a katonai
>harcallaspontrol) Ehhez pedig az idoerzeke
>elengedhetetlen.
A tervezeshez, akarasnak, a dolgok befolyasolasahoz elengedhetetlen az idoerzek
 . De ez a tudat alkalmazasa, nem pedig a tudat elofeltetele. Mondok egy ellenpe
ldat:

Keleti es regebbi nyugati filozofiakban is felkapott volt a szemlelodo filozofu
s kepe. O csak megismerte a vilagot, passziv modon, meg csak nem is kiserleteze
tt,nemhogy valtoztatni akart volna. Csak megismerni akarta, nem josolni, plane
nem beavatkozni.
Ezeket a filozofusokat meg magasabbrendu tudatossagunak is gondoltak. Ennekmegv
itatasatol most eltekintek. Mindenesetre a csak szemlelodo, csak megismero eszt
 bizony tudatnak gondoljak, annak ellenere, hogy neki nem celja a joslas, plane
 a valtoztatas. Ez lehet a tudat egyik alkalmazasa, sot, szinte egyetlen alkalm
azasa, de nem az alkalmazas hatarozza meg a dolgokat.


>A tudat magat az Univerzumot kivanja erzekelni,
ezzel egyetertek.
> hogy  egyre jobban befolyasa ala vonhassa - mert ha
>ezt jol megoldja - a jovoben kevesebb lesz a gondja.
>Ha az evoluciot tekintem - a fejlodes mi mas fele is
>tendalhatna ?
Ezzel tenyszeruen egyetertek. Valoban az evolucioban a tudat e celbol fejlodott
 ki. Meg sem mondanam ezt a tudat lenyegenek. Az univerzum erzekelese a lenyeg.
 Hogy mi celbol, az nem lenyeg.

Elvileg mas celbol, vagy cel nelkul is lehetseges az, hogy megismerjuk az unive
rzumot.

Mondok egy peldat. Ha az hatarozna meg a dolgok lenyeget, hogy mi celbol jottek
 letre, akkor az iranytu lenyege a szakralitas volna.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kalman,

>igazolja, mi cafolja. De meg lehet-e vizsgalni kiserletileg ennek
>az axiomanak az okat? Mivel ez az ok a nagyon-nagyon kezdeti
>idokben leledzik, csak azt tudom javasolni, hogy teremtsunk nehany
>vilagot, allando es valtozo fenysebessegueket is, hatha okosabbak
>leszunk (meg a vegen az antropikus elvhez jutunk?).

Csatlakozva a fentiekhez: a kerdes valami olyasmi, hogy miert 180 fok a
haromszog szogeienek osszege.

Gyanitom azonban, hogy a kerdezot ez a valasz nem elegiti ki, sot, enbennem
is maradt egy kis hianyerzet.
Megprobalok ezert nehany vilagot teremteni. kezdem a vegletekkel.
Legyen egy olyan vilagunk, ahol a fenysebesseg vegtelen, tehat nem kell ido
az informacio terjedesehez.
Ez a vilag azonban nem allhat fenn sokaig, mert a fejlodesenek osszes lepese
azonnal lejatszodik, masszoval nincs benne ido. Veges ido alatt vegtelen sok
ilyen vilag szuletik, es hal meg. Vagy sem. Teljesen mindegy, ugyse vesszuk
eszre.
Ha az informacio nulla sebesseggel terjedne, akkor meg nincs rendszer, csak
kulonallo objektumok, nincs kolcsonhatas, nincs fejlodes, nincs valtozas.
Sot erzekelni sem lehet egy ilyen vilagot, minthogy a rola jovo informaciora
vegtelen ideig kell varni. Lehet, hogy van ilyen vileg. Vagy sem. Teljesen
mindegy.
Ugy tunik, a 300000 km per sec egy jo kompromisszum. Az Isten tudja.
 (Lehet, hogy meg ez a legjobb valasz a kerdesre? Bar a valasz tudomanyos
erteke nyilvan alacsony. Es itt munkal a regi rogeszmem is, a fotonok
tagadasa, es az elektromagneses kolcsonhatas azonnalisaga, ami csak
szamunkra latszik nem azonnalinak, mert mi allunk.)


Csaba,

>Az ervek ellenere azert meg megprobalom ossze szedni magam, es valaszolok
>Janos kormos levelere, habar eddig sem az volt a baj hogy nem _ertetted_,
>csupan a dolgokhoz nem tudunk hozzaszolni.
>Kiserletemben pedig egyaltalan nem segit az akadalygorgetes, es had ne
>mondjam meg mi. Ahogy elhangzott a tudomanyos forumon sem ezt varjak!
A fenti ot sort abszolut nem ertem.

>>senki nem tudja az ingad mit is mer...
>Nem is fogjuk megtudni ha nem vesszuk komolyan.
Pont ezt kerem.
Vedd komolyan.
Tobben javasoltak, hogy ket ingat kell folrakni, es nezni, azonosan
viselkednek e.

>>Magyaraztam. Az inga konstrukciojabol kovetkezoen a mellekhatasokra
>sokkal
>>erzekenyebb, mint a gravitaciora.
>Ebben miert olyan biztos Janos?
Mert megneztem a rajzot, meg az eredmenyeket.
De meg fogom nezni az eredetit is, meg ezen a nyaron.

>Elhinnem ha az inga azt mutatna, mar reg fel is adtam volna, de a
>konstrukciojabol nem kovetkezhet az itelet, a mellekhatas nemjelenlete
>egyertelmuen tisztazott, a grafikonok a leg ertelmesebb jelek, az
>elmozdulasi okok megfejtesenek szeretnek a vegere jarni.
>En abban vagyok biztos, hogy barhogy megepitem, es barhol az ingam, az
>eredmeny ugyanaz, mert mar reg volt alkalmam meggyozodni.

Amig meg nem epitetted, mitol vagy benne biztos?
Miert irod "mert mar reg volt alkalmam meggyozodni"?


>Miert nem szall be pl. az ELTE?

Mert nem all a dolog olyan szinvonalon, amire erdemesnek latjak az idot
vesztegetni.
Ld. Barna Janos preciz osszefoglalojat.
Latszik, hogy o meg nem unja a temat.  :-)

>Erosen ugy nez ki a fotonok is mint energiahalmaz, utkozesuk soran
>termodosito hatast keltetnek.
Erosen ugy nez ki, hogy ennek semmi ertelme.

Mint ahogy a foton - toltes nelkuli tomeg kolcsonhatas.
Tenyleg, mi van, ha foton es szabad neutron utkozik?
Atomfizikusok, van ilyen?

Udv.,
Janos

Elsoként észleltek gravitáció által okozott
kvantumos jelenséget
                                 szentpétervári, dubnai és heidelbergi
fizikusok a franciaországi Grenoble-ban,
                                 a sok neutront szolgáltató atomreaktor
mellett. A Nature közölte nemrég V.
                                 V. Nesvizhevsky és nemzetközi
kutatócsoportja ezzel kapcsolatos kísérleti
                                 eredményeit.

                                 Az atomreaktorból kilépo neutronokat nagyon
lelassították,
                                 úgynevezett ultrahideg neutronokat
állítottak elo. (A magas
                                 homérséklethez gyors, az alacsonyhoz lassú
részecskemozgás
                                 társul.) Ezek a neutronok mindössze 8
méter/másodperc sebességgel
                                 mozogtak. A gravitációs hatások általában
gyengék a részecskék
                                 világában ható többi kölcsönhatáshoz
képest, s nem is kell számolni
                                 velük, egyszeruen elhanyagolhatóak. Ezért
is nem észleltek eddig
                                 gravitáció által eloidézett kvantumos
jelenséget. A mikrovilágban
                                 megszokott sebességekhez képest éppen csak
vánszorgó neutronok
                                 esetében viszont már összemérhetok voltak
az erohatások, a
                                 gravitációval is számolni kell.
                                 A gravitációt jól ismerjük a makrovilágból,
a tömegvonzás szabja meg
                                 a csillagok és a bolygók mozgását, egy
elhajított ko röppályáját. Az
                                 atomok és részecskék mikrovilágában
uralkodó kvantumjelenségekrol
                                 viszont nincs közvetlen, hétköznapi
tapasztalatunk, ezekrol csak a
                                 fizikai laboratóriumok méroeszközei hoznak
hírt. A latin quantum
                                 (kvantum) szó mennyiséget jelent. A szó
újkori karrierje 1900-ban
                                 kezdodött el: Max Planck német fizikus
feltételezte, hogy a testek
                                 nem folytonosan sugározzák ki magukból a
hot, hanem
                                 meghatározott kis adagokban, kvantumokban.
Planck
                                 kvantumhipotézise forradalmi változásokat
indított el a fizikában.
                                 Felismerték és bebizonyították, hogy a
mikrovilágban sok tulajdonság
                                 nem változhat folyamatosan, nem vehet fel
tetszoleges értéket.
                                 Pontosan ezt figyelték meg most a nagyon
hideg neutronok esetében
                                 is. A nagyon lassú neutronok függolegesen
zuhantak egy felületre,
                                 lassúságuk miatt viszont nem tudtak
behatolni az anyagba, hanem
                                 visszaverodtek róla. Mozgási energiájuk és
a gravitációs kölcsönhatás
                                 nagyjából egyformán eros volt, ezért a
visszapattanás után felfelé
                                 haladva lelassultak, majd ismét
visszafordultak, és lefelé mozogtak. A
                                 neutronok csapdába estek, alulról
visszaverte oket a felület, fentrol
                                 visszafordította oket a gravitáció. A
kísérlet szerint a függolegesen
                                 lefelé eso, majd a felszínrol visszapattanó
neutron nem mozoghat
                                 tetszoleges sebességgel. A megengedett,
lehetséges sebességeket
                                 a kvantumelmélet szabja meg. Kiderült az
is, hogy a neutronok nem
                                 mozoghatnak 1,7 centiméter/másodperc
sebességnél lassabban. A
                                 gyorsabb értékek sem lehetnek
tetszolegesek, de egyelore csak az
                                 alsó küszöbérték létezését sikerült a
rendkívül kifinomult technikákat
                                 követelo, bonyolult kísérletben igazolni.
                                 Újabb szép kísérleti bizonyítást nyert egy
elméleti várakozás, a
                                 kvantumjelenségek általános jellege.


Jéki László