Laszlo,

>Ugyanerrol van szo kvantumos objektumok eseteben is: a "megvilagitas"
>modjatol fugg, hogy milyen kepet kapunk roluk. Ha felulrol vilagitjuk
>meg, akkor reszecskekent fog viselkedni, ha oldalrol, akkor hullam-
>tulajdonsagokat mutat.
Ez annal inkább korrekt szemléltetés, mert kvantumos objektum is tud ilyet.
A határozatlansági reláció pld. csak adott impulzus és helykoordináták
között érvényesül.
Másszóval a  kvantumos objektum felülről nézve hullám, oldalról és elölről
meg részecske !

> Jozan esszel csak a reszecsket es a hullamokat tudjuk
>elkepzelni, es nem tudjuk osszekapcsolni oket, mert hianyoznak agyunkbol
>a szukseges mintazatok.
Nem egeszen. Aki sokat Fourier transzformalt, az gyakorlatbol tudja, hogy
egy (periodikus) jel időfüggvénye minél inkább kiterjedt időben, annál
inkább koncentrált frekvenciában, és forditva.

Tehat egy adott frekvenciáju elektromágneses hullám a maga végtelen térbeli
kiterjedésevel (foton) az egyik véglet, mig végtelen számú, különféle
frekvenciájú rezgés szuperpozíciója az adott helyen végtelen térerőre
erősitve egymást,  (a többi helyen kioltva), ez a másik véglet,a részecske,
mondjuk elektron, ami ugye a tér forrása, nem véletlenül: hiszen ahol ő van,
ott tényleg "végtelen" a térerő, persze csak egy "nulla" kiterjedésű
térrészben.

Vákuumban repülő "szabad" elektron a második esetre jellemző tulajdonságokat
mutat.
Potenciálgödörbe zárt elektron azonnal hullámszerű lesz, meg kvantumos
energiáju.
Nem is csoda, ha nem engedjuk, hogy végtelen kiterjedésű hullámokalkossák
meg, akkor abbol epitkezik, ami van: kis helyre összenyomott
(álló)hullámokból, amik ugyebár diszkrét frekvenciákon jöhetnek csak létre.

Szerintem ez az egesz, ugy ahogy van iszonyúan szemléletes.
Nekem inkább az okoz gondot, hogy honnan tudja a golyo, amikor még áll, hogy
merre lejt a lejtő :-))))

Udv.. Janos

Meszaros Laszlo megjegyzesere;

Fiad bizonyara elvezi az emlitet konyvet, mely valoban elmeletekbol valo
kovetkeztetesekre serkenti a fiatal olvasoit.
De az egy demensional (dimenzios?)latas elve is csupan az. Elv, a
bizonyitatlan felteelzes alapjan. Persze,elvek lehetnek
megfigyeleseken-alapulo kovetkeztetesek / feltetelezesek, de egyszeru
elkepzelesek is.
A harom dimenssional (dimenzios),ill.terbeli- latast a ket szem es az
agy tolmacsolo (?) kepessege biztositja. Ami meg az ujszulottek eseten
is megfigyelhetok.
Az 'elv', hogy  pl. a kis bogarka ,a csiszolt pala billiard asztalon
csupan egy dimnzioban (?) latna, is valotlan feltetelezes. Mert akkor
nem lehetne tavolsagot meghatarozo kepessegei.
Ami egyszeru megfigyelessel bizonyithato.
Az egy dimenzios latokor, csupan a muszaki rajzok eseten letezo, mert
szukseges a reszletek ertelmezesehez,es kivitelezesehez, meg ha lenne az
mint a legegyszerubb 'henger' eseten is.
A sok-dimenzios latokor feltetelezese,  csak Carl Sagan elve volt, a
multi-Universe-i elveinek magyarazatara. De azt nem igen volt kepes meg
logikus elkepzelesnek  sem  magyarazni.

Zoli:

lehet, hogy -reszben- szemantikai vitatok van a tomeggel. Van a tomeg
meg a nyugalmi tomeg. A vitatokban a tomeg az egyiknel ez, a masiknal az
.... 

>> Jelenleg, azt tartjuk, hogy a hullámok is rendelkezhetnek tömeggel.
> Nem jellemzo.

>> Igaz hogy itt a tomeg szot is tisztazni kell.
> A tömeg fogalmát és mértékegységét a mérési módja definiálja. Ehhez
> álló anyagot kell kimozdítani. EM hullámnak nincs nyugalmi állapota,
> de még csak sebesség-változtatásra sem kényszerítheto, igy nincs mód
> tömegét mérni.

Mi van, ha tukrot teszunk az EM hullam utjaba? Megvaltozik a sebessege,
+c volt elotte -c utana. Pontosan megmerheted mekkora impulzust adott
at a tukornek. 

> Amikor  döntve megpörgetett, majd szabadon engedett ún. súlyos
> pörgettyu felegyenesedik, a súlypontja emeléséhez valahonnan
> energiát kell nyernie. Csakis saját mozgási energiájából csenhet
> el ehhez valamennyit. Így amikor beállt függolegesre, már kisebb
> kell legyen a fordulatszáma (nem súrlódási veszteségek miatt).
> Ám minthogy a perdülete csökkent, gyanuba keverheto a
> perdületmegmaradás tétele.

Csak akkor, ha rosszul ertelmezzuk a perduletmegmaradast :)
Nem vilagos, hogy hol lenne a problema es miert. A klasszikus mechanika
jobban megalapozott annal, mintsemhogy egy porgettyutol zavarba jojjon.

udv - kota jozsef

Bocs, hogy ennyire amator dologgal allok elo, de jokora ellentmondasba
utkoztem. Valoszinuleg nem az, de tenyleg nem ertem.
1. egyik: . sebessegek osszeadasanal ugye akkor lehet az osszeg
fenysebesseg (de nem tobb) ha legalabb az egyik eredo sebesseg
fenysebesseg. Ez a keplet meg igaz? vagy mar megdolt?
2. a masik az egyidejuseg tipikus peldabeszede. Urhajon belul egyszerre
oldunk ki ket petardat. Ugyanez egy kulso szemlelonek (aki mozgasban
van) nem tunik egyidejunek, mert az egyik petarda elfut a masik meg
beleszalad a kioldo jelbe (ami fenysebesseg).

Na en itt nem ertem. Ha a kulso szemlelo sebessege hozzaadodik a
fenyjelhez az attol meg nem lesz nagyobb. Ergo a petardak nem szaladnak
el /elebe a jelnek.

Hol a hiba a gondolatmenetemben?

Attila