Kedves Laszlo, szanom-banom, de csak most tudtam idot szakitani a valaszra.
Ezt az irast amolyan vitazaronak szannam, mert ugy latom, a megvitathato
dolgokat megvitattuk, a leszurheto tanulsagokat leszu"rtu:k es tovabb nem
volna erdemes ragodni rajtuk.

>   A jo es a rossz kategoriak, vagy ahogy Te jobban szereted, a helyes es
>helytelen cselekedetek szerinti felosztas az ember tetteire vonatkozik.
>Valasztasi lehetosegeink vannak, azokat minositi. A termeszeti torvenyeket,
>azok kovetkezmenyeit nem osztalyozhatjuk erkolcsi kategoriainkkal.
   Ehhez annyit fuznek hozza, hogy az emberi cselekedeteket sem lehet igazabol
altalanos erkolcsi kategoriakba sorolni. A ketteosztas csak egy adott helyzet-
ben, egy pillanatban lehetseges. De meg ez is santit, mert a kivanatos allapot
eppen a ketteosztas megszunese, a valasztason valo tullepes volna.

>   Az angyali szoveg szerint valamennyi emberi cselekedet egyszerre jo es
>rossz is, csak a lelkiismeret donthet. A vilag valoban ugy van felepitve,
>hogy nem  mozgunk kenyszerpalyan, allandoan valaszthatunk. Azonban
>cselekedeteink lehetseges kovetkezmenyeit tobbe-kevesbe fel tudjuk merni.
>Veteknek, bunnek azt tekinthetjuk, altalanosan, ami magam vagy az emberek
>szamara, akar lelkiekben, akar fizikailag nagyobb rombolast mint amekkora
>epulest eredmenyez(het). A rombolason visszafordithatatlan, jova nem teheto,
>illetve csak nagyobb erofeszitesek aran helyreallithato roncsolo tevekenyseget
>ertek. Ennek soran egy osszetett, kifinomult rendszer elemeire esik szet.
>A termeszethez valo viszonyunkban a felesleges, indoklatlan, ertelmetlen
>pusztitast vehetjuk vetkesnek.

   Idekivankozik a buddhista tetralemma alkalomhoz illoen atformalva:
- Minden tett jo. - Minden tett rossz. - Minden tett jo es rossz egyszerre.
- Minden tett se nem jo, se nem rossz.

   Ide'zne'k me'g egy kinai meset: 
   A faluban az egyik embernek elszo:ko:tt a kancaja. Az emberek sopankodtak:
"Micsoda veszteseg!" A gazda meg visszakerdezett: "Miert mondjatok, hogy ez
veszteseg?" Par nap mulva a kanca megkerult, visszajott. Mindenki osszeszaladt:
"Micsoda szerencse!" "De miert volna ez joszerencse?" kerdezte a gazda. 
A kanca kovetkezo evben gyonyoru csiko't szult. "Nahat, milyen szerencse!"
- mondta mindenki. Csak a gazda nem ertette: "Miert vagytok olyan biztosak 
abban, hogy ez szerencse?" Mikor a csiko megnott, egyszer levetette a gazda
fiat, aki megnyomorodott. "Nahat, micsoda szerencsetlenseg!" - obegattak az
emberek. "No de miert mondjatok, hogy ez szerencsetlenseg?" kerdezte a gazda.
Nehany ev mulva haboru tort ki, a falubol minden epkezlab legenyt elvittek
katonanak, csak a gazda fia maradt otthon. "Milyen szerencses ficko!" sohaj-
toztak a tobbiek. "Mar miert volna szerencses?" - szolt a gazda.

Ha't, igy megy ez valahogy. Minden jot, Pe'ter