Kedves Szali!

>En is tapasztalok sokszor valtozast a hifim elvezhetosegeben, de nem
keresek
>rajtam kivul allo okokat. Ha mar a halozati falikabelek para-parameterei is
>szo'ba johetnek, akkor gondolj bele, mi az ami NEM? Az egesz azon all vagy
>bukik, hogy az altalatok elvegzett tesztek mennyire zarjak ki az egyeb,
foleg
>tudati hatasokat. Az etalon az a gondosan kivitelezett
kettosvakteszt-sorozat
>lesz, amit az ultra-racionalista buvesz fog kiagyalni, ha megprobaljatok
>elvinni az 1.000.000,- US dollarjat, mondjuk a kabelirany-mutatvannyal.
>Rombolja allitasaitok hitelet, ha olyanokat is leirtok, (bar nem Toled
lattam)
>amik nem tesztelhetoek, mert nem megismetelhetoek. Pl. egy konkret lakas
vagy
>eromu kabeleinek bejaratodasa.

En semmilyen bejaratodasrol, meg kabeliranyrol nem irtam, mert ezekrol nincs
tapasztalatom. A bejaratast - mint irtam multkor - en is problemasnak latom,
mert ott nagyon korultekinto teszt kell a bizonyossaghoz. Az idobeli
elhuzodas miatt itt nehez kizarni a szubjektiv elemeket.

Amugy a tapegysegrol meg annyit, hogy az edeskeves, hogy stabil, egyenletes
feszultseget adjon, mert a berendezes a legbonyolultabb jel szerint (a
zenevel) rangatja a tapegyseget, igy tulajdonkeppen ez is jelutnak
tekintheto.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves Peter!

Nem vagyok olyan erzekeny, hogy soraidtol meg kellene sertodnom.
Sajnos legutolso leveledben is tenyszerunek csak sajat hozzaallasodat
ismered el, annak ellenere, hogy ezen kijelenteseden tul tenyleges
erveket felhozni tovabbra sem tudtal, inkabb elsikkadsz a masik ervei
mellett. Allitasomat jelen leveleddel is gazdagon illusztralod. Peldaul:
>>Ilyen, es ehhez hasonlo ellentmondas tobb is megfogalmazodik a
>>leveleidben.
>Csak akkor tudok ezugyben tovabbi informaciokat adni, ha _konkre-
>tan_megirod, hogy hol latsz ellentmondast. Mert en nem latok.

En eleg konkretan megirtam. Az "Ilyen" kezdetu mondatom elott volt
egy egesz bekezdes, ami eppen errol szolt. Ezt egyszeruen eszre sem
akartad venni. No persze ez nem lenne baj, ha nem reagalnal ra, de
Te megtetted. Ez egy jo pelda a tenyek altalad valo sajatos ertelmeze-
sere.

>>Ezzel mindenki velemenyet aki a temahoz szolt, ugymond le
>>kivantad "soporni", "sulyosan teves" allitasaik miatt...
...
>>allitasaid racionalis igazolasa helyett, a tevedhetetlenseg, es a
>>temabeli abszolut tudas latszatat keltve, sorakoztattal fel tobbsege-
>>ben tenyszerunek nevezett allitasokat, amiben a tenyszeruseg ab-
>>bol allt, hogy azt Te -ellentmondast nem turo modon- kijelentet-
>>ted.

>Tisztazzuk. Az altalam tevesnek minositett hozzaszolasok meg
>kizarolag csak az erositok kimenoimpedanciaja=hangszoroimpedancia
>allitast tartalmazo es ezugyben ervelo levelekre vonatkozott.

Valoban tisztazzuk.
1. Az "az erositok kimenoimpedanciaja=hangszoroimpedancia" te-
   maban egyedul en szoltam hozza, elso levelemben helytelenul,
   a masodikban korrigalva azt. Ebbol rogton kovetkezik, hogy az
   alkalmazott tobbesszam, azaz mindenki mas velemenyenek a
   "lesoprese" mar onmagaban hibas, a tenyeknek ellentmondo.
2.Az "A" osztalyu kimenotranszformatoros csatolas impedancia-
   illesztesre vonatkozo megallapitasom, lehetsegesen ellentmond
   ugyan a Te -HiFi szakuzletek eladoitol szerzett- informacioid-
   nak, de en a kozlesem valosagossagat inkabb a szakirodalombol,
   vagy meresekbol szerzem. Eppen ezert szives figyelmedbe a-
   janlom dr. Hazman Istvan: Elektronikai alaparamkorok c. muvet
   ((aminek ujra kiadott valtozatat (nekem az elso '76-os kiadas
    van) tudtommal napjainkban is ajanlott konyvkent javasoljak a
    BME-n). Annak 43. oldalatol a "Transzformatoros csatolas" fe-
    jezet alatt, 5 oldalon targyalja egzakt modon, vitank targyaul
    szolgalo problemat. A nagy terjedelem miatt nem idezem a
    listara.
3.Gondolataimat idezve, kihagytal a fent kipontozott helyrol egy
   lenyeges megallapitast, nevezetesen:
   "Altalaban az ilyen hozzaallas, emberileg meg akkor sem ne-
   vezheto szerencsesnek, ha racionalisan igazoljuk kozleseink
   valosagtartalmat. Esetedben viszont, ...."
   Ezzel teljes a gondolatsor, es azt uzeni, hogy erzelmi sikrol ko-
   zeliteni egy muszaki problemat nem szerencses dolog, kulono-
   sen annak hibas ertelmezeset a tenyszeruseg szintjere emelni.
   Ez a moderatornak is  "szemet szurt".

>Sajnalom, ha megsertettelek pusztan azzal, hogy a sulyos teve-
>dest sulyos tevedesnek neveztem. En ezen nem sertodnek
>meg. Eppen az tartja magat tevedhetetlennek, aki ezen meg-
>sertodik.

Miert kellett volna megsertodnom? Feltettem a kerdesemet:
>>Akkor most kerdezem a terhelésvaltozas hangminosegre
>>gyakorolt kovetkezmenyeire vonatkozo allitasaid kozul
>>melyik a valos, a  "...a hangminosege is erosen
>>valtozik." vagy a "...vegig megorzi a hangminoseget.",
>>mert a ket allitas egymasnak ellent mond.
Mire a  valaszod:
>Mindketto valos.
Ezen valasz "kovetkezetessege" nem engem minosit, ilyenert
senki nem sertodik meg. Talan Te megis?

A hangszoro-kabel valtozasaira vonatkozo levezetesemet
ugyan elfogadtad, azonban az abbol szarmazo kovetkeztete-
semet -irasod szerint sugallatomat- Clarke szerinti "jozan esz
csodje" allitassal minositetted. Kozben soraidbol megismer-
hettuk a jozan esz diadalat:
>....mert nem valtozik eszrevehetoen egy hangszorokabel
>hangja, ha egy centit [vagy fel metert] levagunk belole.
>[Ezzel nagyobb ellenallascsokkenest lehet okozni, mint
>a bejaratassal.] Sot. Sokkal kisebb ellenallasu [nagyobb
>keresztmetszetu] hangszorokabel tud sokkal rosszabbul
>is szolni, mint egy nala sokkal nagyobb ellenallasu.
>[Es vicaversa.]
Ezzel valoban nehez lenne vitaba szallni, gyakorlatilag
tetszoleges keresztmetszetu es hosszusagu lehet a ka-
bel, "nem valtozik eszrevehetoen egy hangszorokabel
hangja,...". Ezt latod teljesen el tudom fogadni. Meg eddig
nem jutott eszembe, de most meghallgattam nehany ku-
lonfele kabelt, ugy a fulemhez kozel tartva, valoban egyik-
nek sem kulonbozott a masiktol a hangja. Meghallgattam
a falban huzodo nehany eve hasznalt -tehat velhetoen
"bejaratott"- halozati kabelek hangjat is. Igaz, szamomra
annak sem kulonbozott a hangja. Lehet, hogy nem volt
elegge bejaratva? Azonban bizonyosan igazad lehet,
mert "jelentesileg" igazoltad a kabelbejaratas szukseges-
seget az alabbi mondattal kezdodo eszmefuttatasoddal:
>Jelentesileg megfelel a raketaval valo urutazast megal-
>modo Ciolkovszkijt, Goddardot es Oberthet biralo tu-
>dos kortarsak ervelesenek. ...
A tovabbi gyonyoru raketa uzemanyaggal kapcsolatos
okfejtesedet csak a sorkorlat miatt nem idezem be, de
valoban a levezetesed bemutatja az esz diadalat. :-)

>Nos ugyanilyen dolog, ha a kabelek hangminosegre
>torteno befolyasat az ellenallasanak vizsgalataval
>biraljuk. Az ellenallasbol legfeljebb azt lehet kiszami-
>tani, hogy mennyire _m_e_l_e_g_s_z_i_k_ a kabel.

En anyagszerkezeti tablazatok igenybevetelevel azt
vizsgaltam, hogy az altalad emlitett arammal torteno
bejaratas, a huzal jellemzoire milyen hatassal lehet.
Ebbol szarmazo kovetkezteteseimet adtam kozre.
Termeszetesen magam is tudom, hogy egy erparnak
vannak az ohmostol eltero tulajdonsagai is.
Mernok emberkent, bizonyara szamodra nem hangzik
idegenul a linearis halozatok tudomanya, mely terulet
kidolgozasa kb. 100 eve lezarult, ahol egy erpar mate-
matikailag korrekt modon leirhato  linearis elemekbol
felepitett modellkent. Ezen leiras termeszetesen figye-
lembe veszi a kabel ohmos helyettesito elemein kivul
a reaktans elemeket is. Bizonyos vagyok, hogy egy
kabel 200 oras jaratasa tobb parameterben valtozast
idez elo. Azonban a reaktans elemek valtozasa, kulo-
nosen erdekes lehet a kapacitiv tulajdonsag, meg ke-
vesbbe befolyasolja az impedancia viszonyokat, mint
az ellenallas valtozasa. A 3m-es erparnal maradva,
gyenge minosegu PVC szigetelessel -kb. 3 pF a
kapacitasa. 16 KHz-en vizsgalva, feltetelezve a
bejaratas felere csokkenti(!) a dielektrikum egyutthato-
jat (ez valoszinutlen, de feltetelezzuk), a reaktancia
valtozasa az eredo impedanciat kb. 0.03 mohmmal
csokkenti, tehat meg ilyen szelsoseges esetben is
egy jo nagysagrenddel kevesbbe szol bele, mint az
ohmikus ellenallas valtozasa.

Az en erveim ilyenek, szerinted ez a jozan esz csod-
je, de a bizonyitas "diadalakent" nem gondolnam a
raketaelvet boncolgatni. Persze Te bizonyara abban
vagy jo, es mindenki azzal probal bizonyitani amit
ismer.
Apropo, ki tudja miert, eszembe jutott egy regi eset,
egy erettsegizo diakrol, aki csak Matyas kiralyt ta-
nulta meg tortenelembol. Pechere kihuzta a "ki-
egyezes korat". Igy kezdi a feleletet:
-A kiegyezes nagyon jo dolog volt, de Matyas ki-
raly, az volt az igazi kiraly...

Termeszetesen az anekdota eleg rugalmas, Matyas
helyere beillesztheto Ciolkovszkij, a "kiegyezes
kora" helyebe tetszolegesen impedanciaillesztes,
vagy kabel-parameterek....stb.

Erdeklodessel varom tovabbi, igen erdekes, igazolo
erveidet.

Udvozlettel: Zambo Ferenc

terjedoben van nehany nem igazan korrekt informacio.
Nem kell 0 K, nagyon jo egykristalyok leteznek viszonylag magas
homersekleten. Az osszes IC a szamitogepben ilyen kristalybol van. Persze,
ahogy no a homerseklet, ugy no a kristalyhibak szama, de azert ezek nagyon
kevesen vannak a szokasos, polikristalyos anyagokban elofordulo hibakhoz
kepest.
"Folyamatos ontessel" keszithetok egykristalyok, napelem alaplemezeket
gyartanak igy. Hogy rezbol is keszitheto egykristalyos vezetek (elerheto
aron), ebben egyelore ketelkedem, tessek engem meggyozni, ha igen. Hogy van
ertelme ilyet csinalni, abban is erosen ketelkedem. Peldaul, mert nem
lehetne feltekerni (igen kis szogu hajlitast birna ki eltores nelkul).
A kabelek kristalyszerkezetenel sokkal fontosabb lehet a csatlakozasi pontok
helyes kezelese
(ahogy Peter is irja:-).
A csatlakozasi pontokon mindig vannak femoxidok, ezek nemlinearisak,
egyeniranyitanak, zajt termelnek.
Minthogy az egesz rendszer nem integralhato ugy, hogy az aramvezetes csak
egykristalyon menjen (az IC is tartalmaz interconnecteket:-), ezert nem sok
teteje van ott vezeto egykristalyokat hasznalni, ahol befolyasuk a
rendszerre elhanyagolhato.

Janos, polikristalyos vaskalapjat lengetve...

Szevasztok!

Mielott meg tobben pazarolnanak sorokat erre a temara:
Hulyeseget irtam. A reset valoban nem a tapra megy!

Udv!
Sipi

u.i.: Kicsit kesek, de talan most mar elhiszik, hogy csak egy peldanyban
kuldtem!

Kedves !

A legujabb kutatasok nem csak a Marson, hanem pld a Jupiter egynehany
bolygojan is erdemesnek tartjak az elet kutatasat. A kerdes persze
erdekes a kreacionizmus szempontjabol is, bar a teremteshivok eddigis
megtalaltak a nekik megfelelo ad-hoc hipoteziseket elmeletuk vedelme
erdekeben.

Szerintem inkabb termeszettudomanyos erdekessege van a kerdesnek.
Ma ugyanis ket iranyzat kulonitheto el ebben a kerdesben. Az egyik
szerint az elet megjelenese egy hatalmas veletlen, es ezert 
valoszinutlen, hogy masutt is talalkozzunk vele. A masik szerint
leteznie kell egy meg nem felismert termeszeti torvenynek, amely
a megfelelo feltetelek meglete mellett szinte szuksegszeruen letre-
hozza az eletet. E szemlelet szerint esetleg a komlexebb eletformak 
es a tudat letrejotte is talan csak ido kerdese egy adott bolygon.

Amennyiben a folditol fuggetlen eletet talalnak a Naprendszerben,
akkor nagyon valoszinu, hogy a masodik elkepzeles hiveinek van igaza,
es ez nagy lokest adhatna az alaptudomanyok szamara is.

Meg egy problema felmerulhet! Mai ismeretunk szerint egyaltalan nem
lehetetlen, hogy legalabbis kezdetleges eletformak atjuthassanak
a vilaguron keresztul az egyik bolygorol a masikra mintegy megter-
mekenyitve azt. Az egitestbe csapodo meteoritok, kisbolygok kiut-
hetnek darabokat a bolygobol (holdbol), es azok meglepoen rovid ido
alatt eljuthatnak egy masik bolygora. Bizonyitottnak tartjak
holdi es marsi meteoritok letet a Foldon. Ujra es ujra felmerul,
hogy eletnyomokat (bakterium?) talatak a marsi eredetu meteoritban.
Ez ugyan szerintem meg egyaltalan nem bizonyos (semmikeppen sem
szeleskoruen elfogadott), de mutatja, hogy biznak egy ilyen leheto-
segben.

Ad absurdum elofordulhatott volna, hogy tenylegesen egy helyen
alakult ki az elet, aztan ide-oda utazott a Naprendszerben, akar
tobbszorosen megkeverve a helyi evoluciok folyamatat. Ezzel mar
atcsuszunk a hires csillagasz Fred Hoyle (A fekete felho cimu SCIFI
szerzoje) temakorebe, aki mostanaban egy kicsit tulzottan 
elszakadva az elfogadott szemlelettol ugy gondolja, hogy az
elet az egesz Univerzumban el van terjedve es sokszorosan meg-
termekenyitette magat a Foldet is, mintegy ujabb es ujabb loketet
adva a foldin evolucionak (lasd F. Hoyle: Our Place in the Cosmos
cimu konyvet [1993, Cosmos]). Szerinte a csillagkozi terben a Coli
baci testehez hasonlo bakteriumok nagy tomegenek szinkepe mutathato
ki.

En nem hiszek ebben Hoylenak (masok se), de erdekesek azon szamitasai,
amelyek a naprendszerbeli kozet- (es esetleg elet-) cserere
vonatkoznak. Hoyle elmelete egyebkent nem ad vegleges valaszt arra,
hogy akkor vegulis (illetve eloszoris) hol alakult ki az elet?
Elmeletebol inkabb az tunik ki, hogy az mindig is letezett az Uni-
verzumban. Erdekes ezt osszevetni azzal, hogy Hoylenak volt egy
elmelete az Univerzum fejlodeserol, az u.n. Steady State Universe
(Allando Allapotu Univerzum) elmelet. E szerint a tagulo Vilag-
egyetem minden pillanatban ugyanugy nez ki, nincs igazi fejlodese,
igy eleje es vege sem. Ehhez fel kellett tennie pld, hogy folyamatosan
anyag keletkezik az atlagos suruseg fenntartasa erdekeben. Minden-
esetre elmelete vegulis nem adott valaszt sok megfigyelesre (pld 4K
hattersugarzas) igy a tudomanyos vilag elvetette. 

Talan maga Hoyle megis tovabb dedelgeti az elmeletet, hiszen abba 
tokeletesen beleillik az univerzalis, kezdet nelkuli elet 
lehetosege is.

Hrasko Gabor

> Nanana! Egy pillanat! HighEnd-rol volt szo! Ott pedig 
> CD-jatszo  haaaat.....

Ehhez lazan kapcsolodva hadd meseljem el egy par 
honappal ezelotti esetemet, hatha valamely Whitefu:lu" 
tudos raharap es megmagyarazza... :)

Eppen egy MidEnd :) keszuleket kerestem magamnak 
(az en igenyeim es lehetosegeim ott megallnak), amikor 
a kis bolt eladojaval nemi szovaltasba keveredtem, mivel 
valtig allitotta, hogy az a masolt CD, amit egy HiFi CD 
iroval keszitettek jobban szol, mint az, amit 
szamitogeppel irtak fel (a bolt nevet nem arulom el, 
nehogy rajuk szabaditsam a szerjoi jogvedoket, akik 
lassan mar a madarcsicsergesert is jogdijat szednek). 
Igazabol nem tudtam vitatkozni vele, mert o allitota, hogy 
hallja a kulonbseget, osszehasonlito CD pedig nem volt 
keznel, de en akkor sem hiszem, hogy a lemezre irt 1 es 
0 jelek sorozata kulonbozhet a ket esetben. Vagy 
megis? Szakerto urak, Ti is tapasztaltatok ezt? Vagy ez 
mar nektek is sok? :) Esetleg itt is meg kell elegednunk 
a "hallom, de megmagyarazni nem tudom" 
magyarazattal?

ToZo

> Felado :  [Hungary] irta:
>> Amennyiben vakteszttel valoban kimutathato a "bejaratott" es az uj
>> kabel kozotti kulonbseg, akkor -velhetoen- annak okat valahol ma-
>> sutt kell keresni.
>Ra kell kapcsolni a hangdobozok bemenetere egy jo minosegu labor 
>meroadatgyujtot es 1kHz szinusz jellel kimerni a kulonbsegeket. 
>Ha van kulonbseg, akkor az lehet mernoki tudomany, ha nincs kulonbseg, 
>akkor pszichologia. A hangdoboz ugyanis a lanc vege, ha az ugyanazt 
>kapja meg, akkor nem _szolhat_ maskepp.

Valaszodbol sut a "mernoki vaksag". Bocs, de itt nem Teged illet a
biralat, hanem a "mernoki vaksagot", mert amit irtal az sajnos
altalanos mernoki velekedes. Mindent SZINUSSZAL, lehetoleg 1kHzes
szinusszal
elintezni, merni. Tudomasul kellene venni, hogy a zenehallgatok
sohasem 
hallgatnak szinuszt! [Most eppen Rubinstein zongorazik a fulembe.]
Ha 
egyszer valami jo felbontasu cuccal majd fel perces mintat vesznek
mondjuk
a B.5. zongoraversenybol a kabel elott es utan, akkor lesz majd
meglepetes, 
nyilvan ki fognak derulni a turpissagok. Csak legalabb olyan
erzekeny 
legyen a muszer, mint egy jo ful. A zene csupa tranziens.

>> Jo erolkodok hangfrekis resze nagyon egyszeru, a tapegysege viszont
>>annal "profibb".
>Akkor hogy-hogy meghallani olyan dolgokat, amelyek a tapegyseg elott
>keletkeznek. Egy profi tapegysegtol elvarhato lenne, hogy az osszes
>zajt-zavart kiszurje. A labor tapok igy is mukodnek.
Azok nyilvan meg sem felelnenek hiend celra. Ott az alapveto
tevedesetek, hogy _van_ "jo" tapegyseg. Pedig nincsen. Csak
tobbe-kevesbe, vagy elegendoen jok vannak. Mutass egy akarmilyen jo
tapegyseget, es en megcsinalom meg jobbra. Itt is sut a "mernoki
vaksag". "Osszes zajt-zavart" nem lehet kiszurni. Mernokok hasukra
utnek, vagy esz nelkul elfogadnak "regi jo" parametereket, es ha a
tapegyseg azt teljesiti, akkor azt "jonak" nyilvanitjak. Pedig a
jobb fulnek az pocsek, de errol nem hajlandok tudomast venni.
[Ismetlem _magunkat_ szidom] Peldul latatlanban lefogadom, hogy a
"PROFI" labortapegysegedben kozonseges [jo esellyel 1N4007]
diodakkal egyeniranyitanak, es esetleg meg nem is talalkoztal
FREDIvel 
"fast recovery epitaxial" diodakkal, amiket a hiendben eleg
altalanosan 
hasznalnak. Jo esellyel valami kozonseges elkokkal szurnek, holott 
hiendben aki elkot hasznal az nem sokra megy. Esetleg valami prima 
"Black Gate" tipust, de az igazan jok nem adjak alabb polipropilen 
folias [elektrolit nelkuli] tapszuro konderoknal. Mindezt, amit
ebben
a bekezdesben irtam fizikailag jol ismert, merheto, muszaki
kulonbsegekkel lehet bizonygatni. Ebben nincsen megmagyarazatlan
dolog.

>Vegzettsegem szerint van egy vezerlestechnikusi es egy automatizalasi
>mernok papirom. Feladataim koze tartozik peldaul zajos ipari korulmenyek kozot
t
>tobbszaz meter tavolsagra elvinni kisjelu analog merojeleket. Egy konyvtaremel
etnyi >tudomany van ez mogott, atviheto az egyenjellegu jelektol kezdve a tobb 
GHz >tartomanyig minden... ugyanakkor azt mondjatok, hogy ebben a tag frekvenci
askalaban >van egy specialis tartomany (20-20kHz), amelyre mas torvenyek vonatk
oznak.
Termeszetesen nem vonatjonak ra mas torvenyek. De mas kovetelmenyek
igen!!!

>Az interkonnekt beleszolhat a hangzasba, ezt nem tagadom. De a halozati kabel
>minosege csak akkor, ha a berendezes tapegysege _szar_ minosegu. 
Nagyon erdekes, amit itt irsz. Meselj! Sz@r tapegysegnel hogyan
befolyasolja szerinted ket eltero 1 mm^2 keresztmetszetu, egyarant 2
meter hosszu egymassal azonos tavolsagban parhuzamosan futo rez
hazozati "huzal" a hangminoseget? Komolyan erdekel.

>Szoval pont elegendo penzt akasztottak le rolad is... :)
Annal sokkal tobbet. :-) Hat meg a lemezgyartok es lemezkereskedok.
De allitom, hogy minden forint megerte a befektetest. Sokkal jobban,
mint ha tucathifit vasaroltam volna tizedennyiert.

>miert nem veheto eszre ez a hatas egy sokkal precizebb kovetelmenyrendszerrel 
>dolgozo ipari kutatolaborban?
A feltetelezes a teves. Hogy az ipari kutatolaborokban precizebb a
kovetelmenyrendszer.

>Eszmeletlen pontossaggal kell neha _jeleket_ atvinni tobb kilometer 
>tavolsagra, olyan parameteru erositok segitsegevel, amelyek messze 
>tulszarnyaljak az hiend audio kategoriat.
A "jelek" tulajdonsaga, es pontossaga iranti igeny valszeg erosen
elter 
a zenei jeleketol. Miben szarnyaljak tul? Az ismert parameterekben.
A 
szuper erositod nagyon nagy valoszinuseggel nem felelne meg
zenehallgatas
celjara. Azt a "jelet" nem tudna a szukseges precizitassal
erositeni. 

>> Ezernyi tapasztalat nem hithez, hanem tudashoz vezet, megha a
>> hatasmechanizmus ismeretlen is marad.
>  Ez meg csak sejtes lehet.
Nem. A hatasmechanizmus ismerete nem szukseges maganak a
torvenyszeruen jelentkezo jelensegekrol szerzett tudashoz. Persze
azt _is_ ismerni nem art.

>En ugy tudom, hogy az egykristaly anyagszerkezet csak 0K homersekleten
>stabil mivel a ho hatasara anyagfeszultseg keletkezik es ezzel megindul a
>szerkezetvaltas. Amelynek vegeredmenye a normalis kristalymeretu
>szerkezet lesz... az egykristaly szerkezet nagyon hamar elbomlik. 

Nem annyira hamar am! Azert eleg jol mukodnek itt a computeremben
is. :-) A derot nyilvan nem lesz "egykristaly". Valoban toredezik,
mar csak
a hasznalati hajlitgatasok miatt is, bar a vekony egykristalynak van
azert valami rugalmassaga. Nyilvan a hangnak mar az is nagyon jot
tesz, ha csak mondjuk ezerszer kevesebb kristalyhataron kell
atmennie. [Egyebkent ezek a "monokristalyos" kabelek csak
hossziranyban nagymeretu kristalyokbol allnak. Keresztiranyban mar
eleg kicsik. De hat a jel is "hossziranyban terjed". [Konyorgom
hagyjatok a skin effekttel]

>> Mert a kulonbozo hifi keszulekek nem parszaz Volt koruli egyenaramot
>> igenyelnek a halozati bemenetukon. :-)))
>Na-na... Ha kepesek vagyunk 230-400V tartomanyban _jo_ minusegu egyenaramot
>letrehozni, akkor miert nem lehet ezt betenni _kozvetlenul_ az erosito
>tapja utan?
Lehetne. Csak a kulonfele keszulekekhez ezernyi kulonbozo feszultseg
szukseges. Es a zenehallgatokat nem lehet barkacsolasra
kenyszeriteni. 

> Felado :  [Hungary] irta:
>> Amelyikuk meghall [2xvak tesztekben ellenorizhetoen] olyan
>> kulonbsegeket, amelyeket a kevesbe "kenyes" mar nem.
>Es ki donti el hogy melyik a 'jo' hangzas?
Amelyikuk meghall [2xvak tesztekben ellenorizhetoen] olyan 
kulonbsegeket, amelyeket a kevesbe "kenyes" mar nem. :-)))

>Nem jatszik bele. A halozati kabel a tapegysegbe vezet, az erosito es a
>tapegyseg kozott pedig csak informaciot nem hordozo egyenaram folyik,
>mely esetleg szabalyozva is van. 
Oriasi tevedes, hogy "csak informaciot nem hordozo egyenaram
folyik".
Bizonyhogy a hangjel utja mindig a tapegysegen keresztul zarodik.

>Hogy lehetseges hogy a tobb 10V (de mar a bemeneten is 1V) nagysagrendu
>feszultsegekkel dolgozo erositot zavarja a halozati kabel minosege, de
>egy mikrovoltos feszultsegekkel dolgozo lemezjatszot, magnot, mikrofont,
>vincsesztert, floppy-meghajtot egyaltalan nem zavar?
Ki mondta, hogy lemezjatszot, magnot, mikrofont nem zavarja?????????
Kepzeljetek [oh borzalom], hogy sok olyan hiend lemezstudio van,
amelyik speci audiofil kabeleket hasznal mindenutt kilometerszamra.
[A Chesky tortenetesen Nirvanat]

> A kristalyhibak egy rezkabelben atrendezodhetnek az elektromigracio hatasara.
 
>Ez teljesen hiheto, de nem kovetkezik belole semmi.
>Milyen elektromos parametere valtozik meg a kabelnek, melyet fullel
>lehet hallani? R, C, L, sajat zaj, nemlinearis torzitas?
Hat ha mindenaron a jelenleg ismert parameterekhez ragaszkodunk,
nincs magyarazat. De a jelenseg letezik!!!! Ettol erdekes. Valakik
azert sejthetnek valamit, mert kituno hangu kabelek leteznek. Azokat
valaki kitalalta es gyartja. [Jellemzoen hatkilences tisztasagu
rezbol vagy ezustbol] Nyilvan nem olyanok, akik megallnak ezeknel a
parametereknel. :-)))))

>> jo eredmenyt lehet elerni kulonfele "halozatpotlokkal". 
>Kivalo minosegu zajmentes egyenfeszultseget gyerekjatek eloallitani 
>(pl tobb egymas utan kotott atereszto rendszeru szabalyzoval,
>jol szurve - a hatasfok meg mindig jobb lesz mint a 'halozatpotlos'
>megoldasnal, a zaj viszont _biztos_!! hogy jobb), 
Fennebb mar irtam, hogy mit jelent ez a "kivalo minosegu" egyenfesz.
Az altalam keszitett eloerolkodonel peldul negy szabalyzok vannak
egymas utan. De lehetne hat is. :-))) Csak nem szabad elfeledkezni
nehany dologrol. Hogy ha vennek mondjuk egy CDjatszot [es a
zeneszeretok tulnyomo tobbsege nem maga suti a pecsenyet], abban
annyira jo tapegyseg lenne, amennyit a gyarto beletett. Amennyit meg
tudok fizetni. Hogy erolkodoknel a vegcsovek meg a kivalo
minosegueknel nem nagyon kapnak stabilizalt egyenfeszt. Egy jobb
erolkodonel untig eleg a futest, elocsovek feszejeit, az
elofeszultseget jol megcsinalni, igy is haromszor annyiba kerul a
tapegysege, mint az erolkodo fokozatok. Nem annyira gyerekjatek
"kivalo" egyenfeszt csinalni. Peldul tapegysegben is szuksegesek a
_hangra_ kituno minosegu kondenzatorok. 

>ezt vagy meg is teszik az erositok gyartoi, vagy ha nem 
>akkor az azert van mert tudjak hogy ugy sincs jelentosege.
Ugy tudjak _rosszul_!!!

>Vegul az AC-t az erositoben egyeniranyitjak es bufferelik, a bufferkondik
>toltogetese a szinuszok csucsaban tortenik, nem szinuszos, sok felharmonikust
>tartalmazo jelalakkal, amely ugyanugy zavar mint a sokszazazres halozatpotlo
>nelkul. 
Eleg sok vacak termek keszult mar ezen az elven. Minek valamit jol
megcsinalni? Utana ugy is jon valami rossz. Akkor mar legyen az
elotte levo is rossz. Udv, Peter.