1. |
deszkamodell (mind) |
94 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Ismet a tudatrol (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Gravitacios kutatasok (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: "Tomeges" kerdesek es valaszok (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: termeszetgyogyaszat (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Gravitacios kutatasok (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
7. |
Re:Gravitacios kutatasok (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
8. |
Re; a tudomany onmagat is felulmulja (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
9. |
Re; tgy (mind) |
85 sor |
(cikkei) |
10. |
Termeszetgyogyaszat (mind) |
86 sor |
(cikkei) |
|
+ - | deszkamodell (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Zoli, a szimulacio persze nem olyan katasztrofalis mint irtam, elvegre
logikai szinten tobb szazezer kaput meg lehet szimulalni megfizetheto
hardveren turheto idoraforditassal es parezer analog tranzisztor sem gond
egy tranziens szimulacional. A szamitas- es felvezetotechnika sokat
fejlodott az elmult evek soran, 20 eve meg "LSI" volt a vilagszam, ami
100-1000 kaput jelentett, ami mondjuk 6 tranzisztor/kapu-val szamolva max.
6000 tranzisztor. Most nezz meg egy aktualis mikroprocesszort vagy
grafikus kartya processzort, hogy ezekben tobb 10 millio tranyo van es
a varakozasok dacara mukodnek. ;-)
Ahol meg gondok vannak, az a tranzisztor modellezese (egyre nagyobb
frekiknel egyre nagyobb gond), zaj, termikus jelensegek (mennyire
valtoznak meg egy erosito parameterei, ha mellette egy masik "teljes
kakaon" nyomatja), az IC tokozasanak korrekt modellezese (diszkret vagy
elosztott RLC-modellek, az egyes labak kozotti csatolasi tenyezok
figyelembevetelevel). Ezek elvileg mind meg vannak oldva, gyakorlatilag
szimulacios ido nincsen ra ill. keptelenseg a modellekhez a megfelelo
parametert kimerni/vegeselemanalizissel megszimulalni ill. a gyartotol
beszerezni. IC-tokozasi parametereket csak a Motorolanal lattam
nyilvanosan, a Texasnal van egy 1994-es application note, ami nincsen fonn
a weben, egyszer a kezem koze akadt papirformaban, a tobbi gyarto melyen
hallgat (mikrohullamu tranzisztoroknal nem gond a modell beszerzese).
Alapvetoen ugye szimulalni csak azt lehet, amit egyreszt megmodellez az
ember, masreszt pedig a modellnek megmerte a parametereit. Egy modern
MOSFET modellnek (BSIM) van kb. 130 parametere. Ezeket el kell hinnem a
gyartonak, meg akkor is, ha latom, hogy ebbol 2/3-a a "default" ertekre
van beallitva. Regebbi MOS modellek (pl. level3) megelegszenek kb. 30
parameterrel, viszont pl. nem igaz az egyenleteikre a toltesmegmaradas,
amibol nagyjel-meghajtasnal vagy "torespontok" kozeleben levo
tranzisztor-munkapontoknal pontossagi problemak lesznek.
Bipolaris tranzisztoroknal hasonlo problemak merulnek fol, miszerint a
klasszikus Gummel-Poon modell 1-2um alatti strukturaknal mar tul
pontatlan. Ennek kikuszobolesere van nehany Philips modell, egy
osszgyartoi modell, aminek VBIC (Vertical Bipolar Intercompany Model) a
neve, valamint a drezdai egyetemnek a HiCUM (High Current bipolar compact
transistor Model) modellje, hogy csak a legelterjedtebbeket emlitsem.
Itt bejon az, hogy nem minden szimulator ismer minden modellt es az
IC-gyarto meg esetleg nem hajlando olyan modellt adni, amit a
rendelkezesre allo szimulatorral meg is lehet szimulalni.
Akarmelyik modellnel a tranzisztorok modelljei garantaltan hibasak. Az
IC-gyartok a modelljeiket ugyanis egy un. "golden wafer"-en hatarozzak
meg. Egy egy olyan wafer, ahol minden gyartasi parameter a nevleges
erteken van. A sorozatgyartasnal azonban ezek a parameterek
(retegvastagsag, dotacio koncentracio, stb.) mondjuk +-10%-os
toleranciaval jonnek. Monte-Carlo szimulaciokra meg gyakorlatilag nincsen
ido mar tiztranzisztoros kapcsolasnal sem (lasd a 130 parametert).
Ha ezeken sikerult tullepni, akkor kerdes, hogy milyen jo a szimulator. Ha
megnezel egy buglistat, hogy melyik verzioban mit javitottak, akkor
latszik, hogy a szoftver integralo algoritmusaiban allandoan hibakat
javitanak, csokkentik a konvergenciaproblemakat, stb. Minden szimulatornak
van valami bibije, egy PLL-t peldaul egyik altalam ismert programmal sem
lehet tranzisztorszinten megszimulalni. Itt az egyes funkcionalis
egysegeket kulon-kulon meg kell szimulalni es egyszeru
rendszerparametereket kell generalni (amelyek homerseklet- vagy
tapfeszfuggeset figyelmen kivul hagyjak), amikre aztan ra lehet ereszteni
egy rendszerszimulatort, ahol kiderul, hogy stabil-e a szabalyozokor,
milyen tullengesek vannak benne, stb. De hogy egy DDFS (Direct Digital
Frequency Synthesizer -- ez egy PLL, de a referenciafrekvenciat nem egy
kvarckristaly adja, hanem egy ROM-tablabol kulonbozo sebessegekkel
kiolvasott es egy DAC-kal eloallitott szinusz) kimeneten milyen nemkivant
vannak, azt meg nem mondod szimulatorral. A problema abbol ered, hogy a
nemkivant komponensek frekvenciaja valtozik a PLL szorzotenyezoje
fuggvenyeben. Tehat egyszerubb legyartani a chipet es parszaz IC-n
megmerni es kiatlagolni, mint garantaltan hibas parameteru modellekkel
garantaltan hibas szimulatorokkal garantaltan nem modellezett parazita
hatasokkal garantaltan hosszu szimulacios ido utan garantaltan ketseges
vegeredmenyt kapni. :-)
A helyzet persze nem olyan borzaszto, mint itt ecseteltem. Egyreszt a ma
eladott integralt aramkorok bonyolultsaga drasztikusan novekedett, szinten
novekedett az uzemi frekvencia es az "analog" hatasok jelentosege is.
Ennek dacara egy ilyen chipnek a 3.-4. szilicumvariansat mar el lehet
adni, tehat meg lehet szimulalni/emulalni annyira, hogy csak nehany ravasz
(esetleg igen aljas) hiba folfedezese maradjon beme're'si feladatnak.
Ezeket a nullszeriaban kell megmerni a vegleges nyakon. A "klasszikus"
deszkamodellel, ahol lyukracsos nyakba beforrasztott es un.
"spagetti-kabelezessel" osszekotott alkatreszekkel ez nem fog menni, egy
tobbszaz MHz-es jelet egyszeruen nem lehet 2 pont kozott egy a levegoben
logo drottal atvinni.
Nehany pofaraeses utan az ember tudja, hogy mit nem varhat el a
szimulatortol, ill. belovi a modellparametereket ugy, hogy normalis
szimulacios eredmeny jojjon ki es akkor elvezni is lehet a tervezest.
Eddig a pontig viszont 0-rol eljutni par emberevnyi munkat es millio
euro nagysagrendu muszer- es szoftverpark beszerzeset feltetelezi.
Udv,
marky
|
+ - | Re: Ismet a tudatrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
Zoli irja:
>Ez a gondolat abbol szuletett, hogy Mathnak okvetlenul sakkot akartam adni
>multkor
Sakkot meg adhatsz, de a valodi mattig egy elegge santito tudatos
idoerzekkel meg sok tennivalod akad.
Azt is irtam, hogy maga az ido fogalma is elegge vitas kerdesek koze
tartozik. (De Zoli futtyot hany a jotanacsokra :-) )
Valoban en sem ertem miert ragaszkodsz csakis az idohoz, leven a letrol szo,
mely tudatosult.
>A fejletlenebb tudatot a nala fejlettebb at is veri sokszor.
Itt is megallnek egy kicsit. Az atvereshez egyaltalan nem a tudat
fejlettsege jatszik foszerepet. Javareszt epp forditva van. Azaz egeszen
tudatlanok, elore kitervelt spekulacioval razzak csobe a kiszemelt
aldozatot. Ez viszont mar nem resze a civilizaltsagnak.
>Vizsgaltak mar vajon azt a lehetoseget, hogy az emberi agy amiatt nott
>esetleg viszonylag nagyra, mert verseny volt prionok es idegsejtek kozott ?
>Aztan egy jegkorszak elmultaval leszoktunk egymas tetemeinek
>elfogyasztasarol,
Ehez most mit lehet szolni? Okosabb lessz e a macska ha eger helyett macskat
eszik?
Ki tudja hanyadik fejlodesi leszarmakottak vagyunk, tulelve kitudja hany jeg
es felmelegedesi korszakot. Csakis a hosszu idok soran fejlodott az emberi
agy, vele a tudat megannyi rossz es jo tulajdonsagokkal felruhazva.
Mondhatjuk a sors a tanitomester?
Hisz a tudat mind a mai napig nincs lezarva. Az evolucios szakasz ha nem is
latjuk, talan meg eroteljesebben folytatodik.
Udv. Csaba.
_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com
|
+ - | Re: Gravitacios kutatasok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
Koszonjuk Barnanak a szenzacios kiserletek bemutatasat
http://www.space.com/scienceastronomy/equator_bulge_020801.html
>A Fold alakvaltozasarol es gravitacios terenek valtozasarol szol
>a cikk. Az utobbi par evben mintha elkezdett volna 'laposodni' a
>Fold gravitacios tere (belapul a sarkok felol), ami az eddigi
>'gombolyodes' megallasat es megfordulasat jelentheti.
Nem is csodalkozom, hogy megmagyarazatlan a kiserleti ingam olykori
erthetetlen iranyvaltozasai.
Ezek hattereben meg biztosan huzodhat valami.
http://www.space.com/businesstechnology/technology/gravity_research_020731.html
>A gravitacio befolyasolasara vegez kiserletekez egy Finnorszagban
>tevekenykedo orosz fizikus, Evgeny Podkletnov a neve.
>Antigravitacio meg ilyenek. A cikk szerint fel tud mutatni
>egy 'antigravitacios sugarat', es egy kiserletet amiben egy
>forgo szupravezeto korong fole helyezett targy sulyt veszit.
Ha megfigyeljuk, a magneses parnan forgo szupravezeto tarcsa alatt
nagymeretu elektromagnes is mukodik.
Endre egy kerdesere hangzott el egy valasz, mely szerint nagy
valoszinuseggel egy egyszeru nem szupravezeto forgo tarcsa is hat a grav.
terre, viszont egyszeruen a fordulatszam felporgetesevel van gond.
Elsosorban a kiegyensulyozas, masodsorban maga az anyag nem all ellen egy
bizonyos fordulatnal.
>Nekem van egy szemelyes aggalyom. Valamelyik cikkben azt mondtak,
>hogy az antigravitacio ..
Amiert a hatas antigravitaciosnak tunik, nem is olyan biztos, hogy
antigravitonokrol lenne szo. Tudjuk, hogy azonos hanghullamok is kiolthatjak
egymast.
>teljesen jo lenne energiatermelesre, mert
>egy fuggoleges csoben folyik a viz lefele, hajtja a generatort,
>aztan egy masik csoben antigravi hatasa alatt felfolyik, aztan
>megint le es ezzel energiat lehet termelni.
>Mi tortenik a helyzeti energiajaval? Eltunik?
Inkab mondhatjuk hogy megszunik, de valojaban az meg nem tisztazott, hogy
mekkora a befektetett energia ami megoldana a sulytalansagot.
Mindenkep erdekes dolgok, es csak Sarkadi Dezsonek tudok gratulalni, aki
megjosolta, hogy a huszonegyedik szazad a gravitacio szazada lesz, habar
sokan mar reg leragott csontnak tekintettek.
Udv. Csaba.
_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx
|
+ - | Re: "Tomeges" kerdesek es valaszok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Thu, 2002-07-25 at 19:03, dgy--ludens.elte.hu wrote:
> mindig ilyen kicsi volt) egy gravitacios hullam lenyegeben gyengules nelkul
> halad at a naprendszeren. Ezert is olyan nehez, de nem lehetetlen e hullamok
> detektalasa.
Abszolut nem ertek a gravitacios hullamokhoz, de epp most bukkantam egy
ezzel foglalkozo programra amirol lehet hogy nem mindenki tud aki
a temaban a Tudomanyra irt... Nekik talan erdemes lenne elnezni a
http://www.ligo.org/ honlapra es elolvasni a par ezer oldalt:)
A LIGO (Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory)
interferometerei egy lezersugarat bontanak szet feligatereszto tukorrel,
a nyalabokat utaztatjak tobb (2-4) kilometeres vakuumcsovekben majd a
visszaverodo sugarakat elemzik. Ket, egymastol tobb ezer kilometerre
levo helyszinen osszesen 3 interferometerrel dolgoznak. Lenyugozoek a
hasznalt optika karakterisztikai is (nanometer pontossagu felulet,
kevesebb mint 50 ppm szennyezo anyag stb).
A cucc $370 millioba kerult, evi mukodesi koltsegei $35 millio korul
vannak, 180 alkalmazottal amelybol 30 minimum PhDvel rendelkezik.
Ilyen korulmenyek kozott is 2000 vegen ra kellett jojjenek hogy a
zajszint a tervezettet 10^4-10^5 tenyezovel meghaladja (nem tudom az
okokat azota megtalaltak-e). Erdemes a
http://www.ligo.caltech.edu/docs/G/G010036-00.pdf dokumentum 4-ik
oldalan megnezni a zajtenyezoket es hatasaikat.
Emlitenek mas gravitacios hullamokkal foglalkozo halozatokat is: Virgo,
GEO, TAMA, ACIGA amelyeknek nem olvastam utana. Az egeszet a GWIC
(Gravitational-Wave International Committee) tomoriti. Jo kiindulopont:
http://www.geo600.uni-hannover.de/gwlinks.html
Jo olvasast a gravitacios hullamokat otthon detektalni szandekozoknak...
Udv, Sandor
|
+ - | Re: termeszetgyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
udv
>Szerintem ugyanis meg _egyetlen_ beteg sem gyogyult
>meg tgyk altal, legfeljebb elleneben! Annal tobben
>az orvosok altal.
Hat a placebo? Ha a termeszetgyogyasz hitet el veled valami valotlan
dolgot, s amiatt gyogyulsz meg, akkor nyilvanvalo a gyogyito hatasa. Hogy ez
erkolcsileg mennyire helyenvalo vagy nem, azt nem nekunk kell eldontenunk
(es engem nem is igazan erdekel ;), de ugyanilyen erkolcsi kerdeskent
lehetne felvetni azt is hogy helyenvalo-e ha elmondjuk az embereknek hogy a
termeszetgyogyaszok placebora epitenek - es ezzel kockaztatjuk
visszaesesuket.
-
>tobbsege joszandeku, tisztesseges ember, azaz a legrosszabb esetben is
oszin
>ten igyekszik segiteni masokon, legfeljebb (neha vagy tobbnyire - nem
kivant to
>rlendo :-) nem megy neki.
Ez teljesseggel ertheto dolog. Peldaul valaki kitalalja hogy neki gyogyito
kepessegei vannak, probalgatja, sok kulonbozo ok miatt (utolagos
emlekezetmodositas, tulzott mintaillesztes, szelektiv emlekezet,
onmeggyozes, valoszinusegek hibas ismerete vagy figyelmen kivul hagyasa,
onbevalto joslat es placebo miatti mukodes, kulso megerositesek stb.) ugy
talalja hogy vannak is neki. Nem kell gonosz kuruzslonak lennie, eleg ha
keves tudomanyos kepzettsege van es a mediabol omlik ra a sok
szenzaciohajhasz valotlansag - maris termetszetgyogyithat teljes
johiszemuseggel.
>Masreszt szvsz az a kiserlet, hogy a TGY sikeret es elterjedtseget pusztan
az
>emberek vegtelen butasagaval magyarazzak, rendkivul elfogult, egyoldalu es
sem
>mikepp sem allja meg a helyet
Ez igy van. A termeszetgyogyaszat sikerenek szamos oka van, erdemes a
temaba vago szakdolgozatokat keresni. A lenyeg azonban az, hogy egy eszme
nem azert terjed el, mert igaz, hanem azert, mert jo kepessege van az
elterjedesre (ami termeszetesen adodhat abbol is hogy igaz, de rengeteg mas
dologbol is, igy az elterjedtseg, mint erv, nem megfelelo).
>Kell lennie konkret ok(ok)nak, amely(ek) miatt sok e
>mber a TGY-t valasztja a "hivatalos" orvostudomannyal szemben.
Nehany rovidebb gondolatot ezzel kapcsolatban talalsz a
http://szkeptikus.lap.hu -n, illetve a
http://www.p-dox.hu/irodalom/irodalom.htm cimen (2. iras: Csaba György: A
hit gyógyító ereje (Tobbek kozt az altalad emlitett dolgok egy reszet is
megemliti okkent.)).
udv.: Video
http://video.fw.hu
|
+ - | Re: Gravitacios kutatasok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Gravitacios kutatasok ( 45 sor )
> Idopont: Fri Aug 2 11:53:21 CEST 2002 TUDOMANY #1904
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
.....
> Nekem van egy szemelyes aggalyom. Valamelyik cikkben azt mondtak,
> hogy az antigravitacio teljesen jo lenne energiatermelesre, mert
> egy fuggoleges csoben folyik a viz lefele, hajtja a generatort,
> aztan egy masik csoben antigravi hatasa alatt felfolyik, aztan
> megint le es ezzel energiat lehet termelni. Namost honnan is jon
> ez az energia? Ugyanilyen megkozelitesben: van egy nagy tomegu
> test, ami alatt bekapcsolok egy antigravitacios gepet mire
> sulytalan lesz. Mi tortenik a helyzeti energiajaval? Eltunik?
> Szoval nekem kicsit gyanus ez a dolog, de ha tenyleg sikerul
> reprodukalni a kiserleteket akkor valamit nagyon at kell
> gondolni az energiamegmaradas korul. Nem nagyon tartom
> valoszinunek.
Amennyiben azzal a bizonyos "bekapcsolassal" biztositasz energiat a
dolognak, akkor nem kell gyanakodni.
A fentebb emlitett korfolyamat egy kicsit gyanusabb, de meg itt sem
feltetlenul serul az energiamegmaradas torvenye, ha van valami ami
energiat biztosit a szamara, de mivel nem ismert, hogy micsoda, varjuk
meg a fejlemenyeket (repodukalhatosag?).
Enhozzam ugy jutott el a hir, hogy valamelyik nagy repulogepgyar
vegezteti a fickoval a kiserleteket. Ebben az esetben akar egyszeru
uzleti fogasrol is lehetne szo, ha a hir elterjesztesevel sikerul
emelkedest elerni a reszvenyek araiban.
Gogy
|
+ - | Re:Gravitacios kutatasok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Gravitacios kutatasok ( 45 sor )
> Idopont: Fri Aug 2 11:53:21 CEST 2002 TUDOMANY #1904
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
...
> Nekem van egy szemelyes aggalyom. Valamelyik cikkben azt
> mondtak, hogy az antigravitacio teljesen jo lenne energiatermelesre,
> mert egy fuggoleges csoben folyik a viz lefele, hajtja a generatort,
> aztan egy masik csoben antigravi hatasa alatt felfolyik, aztan
> megint le es ezzel energiat lehet termelni. Namost honnan is jon
> ez az energia?
Ha vmi varazsvesszovel, vagy csodaingaval hozzak letre ezt a hatast, akkor
valoban gazos a dolog. Azonban pl. egy forgo szupravezeto asszem eleg sok
energiat elfogyaszthat.
Udv, Sipi
|
+ - | Re; a tudomany onmagat is felulmulja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
Zoli.
<<<> Hol vannak azok a gyonyoru jovot joslo tudomanyos
elorejelzesek,
> amelyeket pld. a harmincas evekben tettek? Kozel sem
teljesedett be.
Nem tudom mik voltak ezek, de megirhatnad.
Amugy maga a tudomany torpedozta meg oket!
Ki gondolta volna akkoriban, hogy Chipkerozsikat almabol
tus tranzisztor ebreszti ? :)>>>
Legfeltunobb az, hogy a haboru elott, azt josoltak, hogy a
hatvanas evekre az energia, akar ingyenes is lehet (ez
Amerikara vonatkozott) az atomenergia reven. Azonban a
hatvanas evekben volt az elso energiaarrobbanas.. En is
nagyon jol tudom, hogy a tudomany tulhaladja onmagat, csak
akkor nem illenek azt allitani, hogy az a tudomany,
amely “megjosolja a jovot”. Hol, mikor es meddig?
Udv: szocs
|
+ - | Re; tgy (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
<<Jogasz nem vagyok, de felhaborodasodban osztozom.
Nagyon ugyesek voltak. A legnagyobb szelhamosok>>>
<<Nota bene hathatos tamogatast kaptak egyes meno
orvosoktol,
tobbek kozott az orszagos fogyogyszeresztol, aki valtig
allitotta,
pl. hogy a "homeopatikus gyogyszerek" [=tiszta desztviz]
gyakran
hatnak.>>>
Egy ilyen meretu akciot lehet szelhamossagnak nevezni? Azt,
hogy tiszta desztilaltviz, nagyon konnyu kimutatni, mert
akkor minden tgy gyogyszer egyforma es felesleges kulonbozo
neveket adni. Errol nem vagyok megyozodve.
<<<Szerintem botrany, hogy egyes tgy szakteruleteken csak
diplomas
orvosok
tevekenykedhetnek. Valami vagy tudomany, es akkor az nem
tgy,
csinaljak csak az orvosok a rendelointezetben es a
klinikan, vagy
nem tudomanyos, es akkor az orvosoknak semmi kozuk ne
legyen hozza.
Pl. ha jol tudom, akkor a homeopatikus orvoslas is ilyen
orvosi
diplomahoz kotott tgy tevekenyseg.>>>
Ilyen alacsonyszintre sulyedtek a magyar orvosok - s
kitudja hanyan a vilagon? Szerinted nagyon meg kellene
valogatni ki mehet orvosi szakra!?
<<<Szintiszta orulet. Dr. Benedek Istvan tobb evtizede
ragyogo es
megsemmisito kritikat irt errol.>>>
Hallottam egy sorozatot az eloadasaibol, de akkor meg a
magnetoterapia is altudomany volt es most olvasom a
Termeszet Vilaga-ban, hogy igenis hatasos gyogykezeles. A
tudomany felulmulja onmagat. Pld, azt mondjak, hogy az aki
ot-hat evvel ezelott tanulta a genetikat, ujra kell tanulja
es eppen ezert inkabb a frissen vegzett szakembereket
alkalmazzak. Maskulonben nagy batorsag, hogy egyik
gyogyaszati forma egeszeben jo es a masik egeszeben rosz!
<<<Szoval valaki vagy tudja, hogy szelhamossag amit csinal
vagy nem.
Ha tudja, akkor racs moge kell csukni. Ha nem tudja
es "hisz benne",
akkor meg nincs helye az orvosok kozott, akkor alkalmatlan
erre es
hirbehozza az egesz orvostarsadalmat. Tehat eppenseggel
imho tiltani
kellene, hogy diplomas orvosok ilyesmivel foglalkozzanak.>>>
Azt hiszem mar tul sokan vannak ahhoz, hogy igy lehessen
eljarni.
<<<De hat ez [es az akupunktura] hozza a legnagyobb penzt,
es a
szelhamosabb orvosok bebiztositottak magukat, hogy csak ok
vegezhessek ezt a kiemelkedoen jovedelmezo szelhamossagot.
>>>
A szelhamos idegsebeszek fenntartjak maguknak azt a jogot,
hogy csak ok vegezzenek agymutetet!? En alkalmazom az
akkupunkturat (nem masokra), de azert tudataba vagyok, hogy
voltak es lesznek olyan esetek, amikor mas gyogymodot kell
keressek (mashoz forduljak).
<<<Torveny ellen nem lehet pert inditani. A birosag
egyetlen dolga a
torvenyek _alkalmazasa_. Ket lehetoseget latok. Az elso
lobbizas a
partoknal, hogy torvenymodositast csinaljanak. Ez nem tunik
hatekonynak>>>.
Te sem, es senki nem dontheti el azt, hogy ki, miben
higgyen! Ez emberi jog es gyakorlatilag lehetetlen a
kivitelezese.
Udv, szocs
|
+ - | Termeszetgyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
<<<Sajnos nem nagyon hiszek a sikerben. A szemelyhez fuzodo
jogok,
velemenyszabadsag stb. jogos es fontos vedelmet eleg
ertelmetlen modon
a kozvelekedes kiterjesztette tudomanyos kerdesekre is.
Minden velemeny
egyenrangu stb>>>
Igy igaz!.
<<<A politikusok csak engedtek a kozvelemeny nyomasanak
ezzel a
szegyenletes termeszetgyogyasz szabalyozassal. Meg az
egyetemen
is felvehetok sotet kozepkori babonak mint tantargyak.
Egyaltalan,
mi az hogy sotet kozepkor? A mi korunk is van olyan sotet,
csak
mi tv-n meg interneten nezzuk a hulyeseget, nem a
piacteren..>>
Ebben is van igazsag, de azert nem
neveznem “szegyenletesnek”. Tul sokan vannak akik
gyakoroljak es hisznek benne. Talan tul sok szegyenletes
ember el a Foldon?
<<<A termeszetgyogyaszatban hivok elgondolkozhatnanak a
kovetkezo
kerdesen: Miert nem nagyon hallhatunk
termeszetFOGgyogyaszrol?
A lyukas fog az faj, meg eleg jol latszik. Nehez elhitetni
a beteggel,
hogy most mar jobban van, mert sokkal szinesebb az
auraja. :-)>>>
Egyszeru a valasz: semmilyen gyogymod sem jo mindenre.
En is atestem egy olyan esemenysorozaton, amikor mondtam a
kezelo orvosnak, hogy tovabb gyengulnak a labaim es o azzal
haritotta el, hogy minden eredmeny joiranyba mutat. Csak
eppen bekovetkezett a benulas. Ezert nem az orvostudomanyt
iteltem el, hanem az orvost! Az ilyesmit nem lehet
altalanosan egy gyogymodra rafogni, mert mashol is
megtortenik. Igen sok hasonlo velemenyt lehet hallani. Egy
biztos. Egyik sem tokeletes. Ezert keresik a kulonbozo
modszereket a gyogyitok is es a betegek is. Az olyan
gyakorlat, amely “csak negativ” eredmenyeket ad, hamarosan
megszunik.
<<<En kulonosen haragszom a "termeszetgyogyaszokra", mert
miattuk halt meg
egy nagyon kedves balatoni szomszedom. >>>
Es sokan vannak akik haragszanak a tudomanyos modszerekkel
gyogyito orvosokra is, hasonlo esemeny miatt! Most zajlik a
lakohelyemen egy hasonlo esemeny: egy fiatal ember sulyos
balesetet szenvedett, korhazrol-korhazra szallitva eljutott
egy fovarosi-egyetemi klinikara. Haromhet mulva azt uzeni
az edesanyja – aki vele volt mindig – hogy az orvosok azt
mondtak jol javul, s mar meglehet ejteni a gerincmutetet
is. Ennek ellenere masnap reggel azt telefonalja, hogy a
draga fiam elhalalozott az ejszaka. Ha a gyogymod helyes,
akkor is ott van az emberi tenyezo. Azt mondja az orvos,
hogy nem hibas mert a szakmanak megfeleloen alkalmazta a
gyogykezelest, de a beteg nem birta ki. Ha az illeto holgy
hitt a tgy-ban, akkor az neki joga azt valasztani, akit
akar. Hanyszor esunk hasonlo tevedesbe, mert utolag tudjuk
meg, hogy nem jol valasztottunk. Maskulonben ismert
jelenseg minden szakmaban; Uram miert nem hozta ide a
legelejen, mert belepiszkaltak, felrekezeltek, stb.
<<< Igaz, hogy a tudorak nagyon gyilkos kor, de idosebb
korban, attetek nelkul, megis jok az eselyek. O ezt az
eselyt elvesztette.>>
Vannak esetek amikor meglehet allapitani, de eleg nehez
eldonteni, milyen kimenetele lett volna egy masik
gyogymoddal. Egy biztos; minden emberitevekenysegnek vannak
hibai. Van amit tudunk es van amit nem (legtobbszor nem
ismerjuk be). Csak Jezusra modjak, hogy “tokeletes”, de
csak mondjak, s aki nem igy mondja, elitelik. Igy van mas
teruleteken is.
Udv, szocs
|
|