Kedves Tudosok!


Egy regebbi felvetesre reagalnom ert meg az ido:

 irta (Thu Mar 30 08:28:42 EST 2000 TUDOMANY #1073):

> 1) ervenyes elv-e a tudomanyban, illetve altalaban a megismeresben az, hogy
> egy elmelet ne csak magyarazat legyen, illetve fuggetlenul ellenorizheto
> legyen.
>
> 2) ervenyes elv-e a megismeresben, hogy egy magyarazat valami magyarazandot
> strukturalisan egyszerubb entitasokra vezesse vissza, hogy a magyarazatot
> lentrol felfele valositsa meg, vagy megengedheto-e a jelensegek egy
> lebonthatatlan, bonyolult, megismerhetetlen, entitassal valo magyarazata?
> megengedheto-e az effajta "cimkezes"?
> 
> 3) ervenyes-e a megismeresben, hogy magyarazatkent olyan univerzalis
> allitasokat szeretnenk, amiknek tovabbi magyarazatara nincs szukseg?
> ervenyes-e az axiomatizmus, van-e ertelmes dolog az axiomatizmuson tul?
> akarunk-e vegtelen regressziot, es ha nem, akkor hol alljunk meg?
> 
> 4) ervenyes-e a megismeresre az, hogy a jo magyarazat az, ami keves
> axiomaval, osszefuggo modon bontakoztatja ki a magyarazatot? van-e ertelme
> egy tovabbi mogottes axiomanak, ha az nem egyszerusiti az axiomarendszert?
> ervenyes-e az Occham borotvaja?

Attol fugg, mi a celunk.

Ha 'a tudomany mindenek felett', akkor nagyjabol igen - ennek 
megfeleloen e rovatban is igen.

Ha a valosagot szeretnenk megismerni valamifele modon, es nem csak 
a tudomany teruletere szukitetten, akkor nem. OKHAM borotvaja 
nagyon szep elv - de ki mondta, hogy kotelezo ervenyu? Az erdekel, 
hogy melyik modell egyszerubb (azonos eredmenyt adok kozul 
termeszetesen), vagy a pilatusi kerdes: 'Mi az igazsag'?

Vegyuk eszre, hogy ezek a kerdesek nem tartoznak a tudomany 
teruletehez! Epp ezert logikai bukfenc a tudomanyossag vedelmeben 
korulbastyazni oket. Ha csak a tudomanyt fogadnam el a megismeres 
lehetosegenek, nem volnek lelkesz. Ha csak a hitet fogadnam el, 
ember volnek fizikus. Attol, hogy az ember nem csak logikaval 
probalja megerteni a valosagot, meg nem jelenti azt, hogy hulye a 
logikahoz.

Axiomakra termeszetesen szukseg van, mert a semmibol eleg nehez 
kiindulni. Az axioma azonban mindig - jol ertelmezett - 
prekoncepcio. Ettol meg nem csak a tudomany letezik, mint 
megismeresi folyamat...


> 5) vegezetul az, amit a kreacionista magyarazatok megletenek magyarazataul,
> tehat a pszichologiai okokrol irtal, azzal egyetertek. valoban, a
> kreacionista magyarazatok szerintem nem megfelelo racionalis magyarazatok,
> viszont nagyon jo a pszichologiai hatasuk, ez indokolja nepszeruseguket.

Nem rejtegetem, hogy evolucioellenes vagyok. Sajnos a 
tapasztalatok alapjan ez masoknak azonossagot jelent a 
hulyeseggel, tajekozatlansaggal, logikatlansaggal. Pedig nem az. 
Egyszeruen arrol van szo, hogy a vilagrol mas forrasokbol is 
szerezhet az ember tapasztalatokat, amelyeket nem lehet 
tudomanyosan megmagyarazni attol az meg lehet valosag - sot, 
sokszor lehet valosagosabb is, mint a tudomanyos modell.

Amikor valaki azt kerdezi, melyik a kedvenc szinem, biztosan nem a 
tudomanyt hivom segitsegul a valaszhoz - es tartok tole, hogy a 
tudomany bastyait legelszantabban vedo sem. A pelda persze blod, 
de kisarkitva nagyon jol jellemzi, hogy senki sem vallalja a 
vegletekig a tudomanyos kovetkezetesseget. Mert tudja, hogy nem 
mindenhova valo.

Ha azt latom a nyar kellos kozepen, hogy a fak lehullattak a 
leveleiket, johet tolem a legelokelobb biologus is, es cafolhatja, 
es hangoztathatja hogy az majd csak osszel kovetkezhet be. E 
megint csak szerencsetlen es kisarkitott pelda megis jelzi 
valahol, hogy a megismeresben tobb szempont talalhato, mint amit a 
tudomany rendelkezesunkre bocsat. Elvegre emberek vagyunk, es nem 
vaslogika szerint mukodo robotok...

Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Kedves Istvan!

 irta (Wed Apr 5 05:00:10 EDT 2000 TUDOMANY #1079):

> Nekem csak egy kerdesem lenne ezzel kapcsolatban. Am legyen hogy nem
> vegtelen, de akkor a vegen mi van?

Kisiskolasok is tudjak, hogy ezt a gomb felszinevel szoktak 
szemleltetni. :-) Nincs vege, de veges!


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Kedves Zoli!

> >Azon meg nincs mit csodalkozni, hogy a foton energiaja nullara
> >csokken - minden elnyelodesnel ez tortenik. Persze valaki atvette
> >az energiat (itt a gravitacios ter), de annak nem muszaj foton
> >formajaban megjelenni!
> 
> Valamiben megiscsak lehet mas a helyzet, amikor nem mas reszecskek
> rendszere nyeli el. Amikor nincs hozzavetolegesen sem lokalizalhato
> helye az elnyelodesnek, akkor miert ne foghatnank fel ugy,
> hogy a foton energiaja gravitacios hullamkent megiscsak bejarja a
> lyuk teljes vilagat ?

Az mar nem foton... Ebben az ertelemben nem latom ertelmet a 
felvetesnek. Hol leszek 1000 ev mulva? Mindenhol vagy sehol?

Amugy pedig van helye az elnyelodesnek is - a foton energiaja 
kvantumosan csokken, epp ott, ahol az adott pillanatban van (mar 
amilyen pontosan ezeket Heisenberg megengedi - ennel pontosabban 
viszont nincs is ertelme).

Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Hali!
Nem tudom fordulhatok-e a tisztelt olvasokhoz egy kerdessel?
Tutankhamon sirjaban talaltak ketto magzat mumiat, akik arany szarkofagban,
felnott modjara voltak mumifikalva.
Az egyik kepe megnezheto ezen a cimen:
http://www.extra.hu/szedo_ivan/temporary.htm
Az 59. sz. kepet kell keresni.
Nos, ez idaig ok.
Az en gondom az, ha jobban megnezem a kepet, a magzat keze olyan, mint egy
felnotte, a testaranyai sem egeszen atlagosak. A szemei is kicsit nagyobbak
az atlagnal.
Ha volna itt egy orvos, es lenne szives megtekinteni a kepet, velemenyezne
esetleg?
Koszi,
Ivan
mail to: 
home page: http://mypage.org/here

>Ha annal maradunk, hogy megsem elo, akkor a sok elettelen, de megfelelo
>feltetelekkel mestersegesen mukodtetheto szerv /alkatresz/
>osszeillesztesevel elo dolgot hozhatunk letre.

Errol talan meg kellene kerdezni egy idegsebeszt, kulonosen egy agysebeszt,
aki abban a szervunkben illetekes, ahol a tudatunkat hordozzuk. Mit gondolsz,
mennyi eselyt adna egy agy-atultetesnek?

A magam reszerol elo rendszernek nevezem azt, amelyik mukodese soran a sajat
rendszerenek entropiajat csokkenti, illetve az entropia novekedeset fekezi,
lassitja.

Ilyen ertelemben a vese nem eloleny, mert amint kikerul a szervezetbol,
elbomlik, leepul.

>Felesleges tehat feltetelezni egy misztikus, nem megfoghato dolgot, ami az
>osszeillesztett, egyuttmukodo alkatreszeket atjarja
Emlekezetem szerint a 'celszeru rendszerek' targyu vitaban en ilyesemirol nem
beszeltem, nagyon is racionalisan probalom magyarazni az elo rendszerek
viselkedeset.

>Ez hasonlit ahhoz, mintha ket, lejton kozel egyforma sebesseggel gurulo
>golyot vizsgalva arra a kovetkeztetesre jutnank, hogy a versenyszellem
>hajtja oket.
Hasonlit, hasonlit, de azert osszeteveszteni megsem lehet oket. Kulonosen ha a
golyok entropia valtozasat vizsgaljuk.

"A szellem olyan bonyolult kepzodmeny, hogy olykor akar maga ellen is
fordulhat."
- Ne keresd az idezet forrasat. Ezt most talaltam ki, azon morfondirozva, hogy
egy jelenseget annyifelekeppen meg tudunk fogalmazni, hogy az mar karunkra van.
Tudniillik nem ismerjuk fel a sok tokeletlen megfogalmazas kozul a legkevesbe
tokeletlent.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

> ==============================================

Kedves Math!

>Az oksagi leiras adja a differencialis fizikat, a "celsagi" leiras az
integralis fizika.

Kifejtened ezt a megallapitasodat bovebben? Kulonosen azt, hogy: "a 'celsagi'
leiras az integralis fizika."

>ezert elettelen rendszerre belatod te is, hogy igaz, elo rendszerre viszont ne
m
latod be. >Miert nem? Azert, mert az nem fizikai rendszer? Azert, mert azt nem 
a
fizika irja le?

Jobban szeretnem, ha az elo-elettelen kerdeseben nem a fizikat, hanem a kemiat
allitanank szembe a biologiaval. Szerintem hamarabb celt ernenk. Ha mar
integralis es differencialis leirasrol beszelunk, akkor szerintem annak itt van
erteleme - marmint a fizikai es a kemiai leirasok kozott.

>Nagyon szepen mukodik viszont az a tudomanyos allapsont, hogy az elo es
elettelen >rendszerek nem a fizikajukban, hanem a strukturajukban kulonboznek,
Megmondanad, hogy e felfogas szerint mennyiben kulonobozik a "fizika" a
"strukturatol"? (A lenyeg valahol errefel=E9 lesz.)

>es elettelen rendszerre lehet oksagi leirast adni, es nyilvanlehet integralis
leirast is adni, >ami ezzel ekvivalens, de elo rendszereknel talan meginkabb
igaz, hogy a "celsagi" >megfogalmazas plauzibilisebb, az oksagi megertesehez
pedig egy kicsivel tobb >intelligencia kell. Ugyanakkor barmely ilyen celsagi
megfogalmazas 'lederivalhato', es >maris oksagi lesz belole,

Tudnal erre egy konkret peldat adni? Tehat kernenk egy elo rendszer celsagi
megfogalmazasat, es annak a derivalt, vagyis az oksagi valtozatat.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

>Felado :  [Hungary]
>> szo es nem szazalekokrol. Minden egyes generacio szaporodasakor 50% az
>> esely hogy az allel tovabbadodik mert szinte biztos, hogy egeszseges
>> szemellyel "keresztezodik" az illeto, igy egy ilyen keves peldanyban
>> jelenlevo gen elobb utobb elvesz a populaciobol.(Az ilyen kis
>> gyakorisagu geneknek csak kis letszamu populacioban van eselyuk
>> feldusulni)
>valami nekem gyanus, hogy ez a magyarazat megsem stimmel. tegyuk fel, hogy
>van egy populacionk, tegyuk fel, hogy van egy oroklodo tulajdonsagunk.
>tegyuk fel, hogy ennek van egy kezdeti eloszlasa, azaz aranya. tegyuk fel,
>hogy nincs pozitiv es negativ szelekcio. hogyan alakul a tulajdonsag aranya
>a jovoben?
>azt gondolhatnank, hogy osszessegeben 50-50, tehat az aranyok megmaradnak.
>de en ebben nem vagyok meggyozodve. ha egy adott tulajdonsag egy adott

Valahogy nekem sincs jobb otletem az aranymaradasnal, de a pozitiv-negativ
szelekcio kapcsan eszembe jutott valami. Egy negativ gen csak akkor tud
kiszelektalodni, ha ervenyre jut. Amennyiben recessziv marad, mert
egeszseges es dominans gennel alkot part, akkor tovabb oroklodhet es
felhalmozodhat. Es ezert csak kelloen nagy populaciokban tud sokaig
"lappangva" fennmaradni,  a kicsikben pedig szuksegszeruen hamarabb
"szint vall" ezert kiesik.
Mindez annak kapcsan merult fel bennem, miszerint a nok egyre idosebb
korban szulik elso gyermekuket. A petesejteket pedig a kor elorehaladtaval
egyre tobb serules erheti, amely erintheti a genallomanyaikat.
Ennek egyfajta kovetkezmenye ( lehet ? )a hibas genek nagyobb szamu
elofordulasa amely kulonosen recessziv allapotban nem kerul
kiszeletalodasra.
Kelloen nagy szamu populacioban ez "elnyelodhet", amig el nem erhet
egy kuszoberteket, amely utan a valtozasok mar gyorsak lehetnek.
Ez egy felteves es kerdes egyben.
Attila

Jeno,
>Tisztelettel =E9rdekl=F6d=F6m, van- e k=F6ztetek olyan
>gyakorl=F3 technologus aki a k=E9nhidrogen g=E1zok
>felhaszn=E1l=E1s=E1val kapcsolatban bovebbet tudna
>mondani.
Hat bizony azok eleg budosek, folhasznalni en sem tudom mire, de tudom
detektalni 1ppm alatt.


Zoli
>hogy a foton energiaja gravitacios hullamkent megiscsak bejarja a
>lyuk teljes vilagat ?
Juj, mer pont gravitacios...

>( E fotonos tepelodes utan tartok tole, hogy Mizsei Janos
>  elveszett embernek fog tartani. :(
Hatbizony...

Janos

Nemi kiegeszites Kalman irasahoz. Az Einstein egyenletekhez egy
(Lambda)g{ik} tagot hozza lehet irni. Ezt maga Einstein is megtette.
      reszleteket lasd:
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/rel.html     (kozmologia alapjai)

Einstein ezzel azt akarta elerni, hogy a vilaga statikus legyen.
A Lambda un. kozmologiai allando (megfelelo elojel eseten), lenyegeben egy
antigravitacios tag. Vagyis taszit. Mivel a tomegek vonzanak, ezert
Einstein ezt a kozmologiai taggal gondolta ellensulyozni.
Mikor errol a megoldasrol kimuttak, hogy instabil, Einstein alitolag elete
legnagyobb tevedesenek nevezte. Mi mar nem hisszuk annak.

Friedmann 1922-ben mar megtalalta a helyes megoldast, amit azota is
Robertson-Walker metrikanak hivnak. (koztudott, hogy a tudomanyos
felfedezeseket mindig az utolso felfedezojerol nevezik el)
Friedmann egy jo nagy politikai felfordulas kozepen elt, ezert Marx Gyorgy
szerint o nem hitt annyira a statikus vilagban. Masok igen. Ezert nem is
vettek tudomast a friedmann megoldasrol, egeszen Hubble megjeleneseig.
Na itt megallok es megyek inkabb vissza az inflaciohoz.

Szoval ez a Lamdba tag helybol tud inflalni. Csak az a baj, hogy mivel
magyaraznank, hogy kesobb eltunt, es leallt az inflacio.
E helyett csak egy olyan mechanizmust kell talalni, ami magatol leall.
Ez lehet a Higg-es fazisatalakulas. Mi kell az inflalashoz?
Negativ energia suruseg. Ez taszitani fog. Na de mihez kepest nagativ?
Hat a vakuumhoz kepest. Ugyanis a vakuum energiasuruseget szoktuk
nullanak definialni. Na de mi ritkabb mint a vakuum?

Ehhez elo kell venni az Einstein egyenleteket. Kiderul, hogy ott nem csak
a rho tomegsuruseg szerepel, hanem a nyomas is. No negativ rhot nehez
csinalni, de negativ nyomast mar konnyebb. Hogy mennyire, arra meg kesobb
visszaterek. Az egyik mod, hogy veszunk egy fazisatalakulast, ami kesik.
Egyszeru pelda a viz megfagyasa. Ha ugyesen hutjuk, es kelloen tiszta a
viz, azaz nincsenek benne kondenzacios mag szerepet jatszo akarmik, akkor
a vizet tul lehet huteni. Akar -10 -15 C ala. Folyadek fazisban lesz, nem
fagy meg. Persze, ha megrazzuk, azonnal megfagy. A fagyasho azonnal
felszabadul. Na ez lesz a normalis allapot. Ami elotte volt az a tulhutott
allapot.

Ugyanez lejatszodhatott az Univerzumban. Keletkezes utan hult a kicsike.
Jott a fazisatmenet, ami valamilyen okbol kesett (nem ment vegbe).
Tovabb csokkent a homerseklet, letrejott egy hamis vakuum. Ennek a nyomasa
lehetett negativ. Vegso soron az egesz egy nagy inflaciohoz vezetett.
Persze a tulhutes itt is csak veges ideig mehetett. Egyszer csak
megtortent a fazisatmenet, ami megszuntette a hamis vakuumot, es
leallitotta az inflaciot. Furcsa tortenet, de nagyon hasznos.
Hogy miert kell inflacio, azt talan irja le mas.

Vegezetul annyit, hogy nem muszaj a reszecske fizikusokhoz szaladgalni
negativ nyomasert. Lukacs Belaek kimutattak, hogy megfelelo vizkozitas
eseten a sima folyekony Univerzumban is letrejohet negativ nyomas , igy
inflacio is. 

Horvath Pista

ui. Kozvelemeny kutatast folytatok, hogy az abortusz vagy a kozmologia
temat folytassam.  ;-)

> nem elo rendszer. A szegeny elhunyt eseten pedig marad a ketallasu
> kapcsolo.
> Vagy el, vagy nem. Nincs harmadik lehetoseg.

Ez a bizonyos ketallasu kapcsolo mennyi ido alatt kapcsol at az "elo"-rol a
"halott" allasba ?
Ha kell neki bizonyos ido, akkor a "kapcsolas" kozepen "el vagy mar nem" ?
Ha nem kell neki ido, akkor hogyan kulonboztetheto meg a "kozvetlenul"
kapcsolas elotti allapot a "kozvetlenul" kapcsolas utanitol ?

> MULT, JELEN, JOVO - egy folyamatos, egybefuggo continuum. Valtozas
> mindig es kizarolag a JELEN-ben tortenhet! A valtozasokban
torvenyszeruseg,

Nem nyert, a mult is valtozik.
Amikor megnezem Schrodinger macskajat, akkor "tortenik meg" hogy 5 perce
felrobbant :)

Meg persze a jovo is valtozik, hiszen tegnap meg ugy tudtam hogy mostanra
mar otthon vagyok.

z2

Kedves Pista !

> Az igazi persze az lenne, ha a gravitacios hullam feltetelezesevel
> valamilyen tovabbi jelensegre lehetne kovetkeztetni, es
> az igazolhato lenne.

>Nyitott kapukat dongetsz. Nem is olyan regen kaptak Nobel dijjat 
>Taylor es tarsai a kettos pulzarokert.

>Kettos neutron csillag. Ha a pulzar egy neutron kettos egyik tagja, 
>akkor helyben vagyunk. Keringenek a kozos tomegkozeppont korul, 
>azaz idoben valtozik a sebessege. 

Koszonom a hirt es a vilagos magyarazatot. 
Gondolom van nehany zavaro jelenseg mely rendesen megbonyolithatja 
egy ilyen komplexum vesztesegeinek, ill. viselkedesenek szamithatosagat 
abbol a messzesegbol, melyben a mi Naprendszerunk talan meg pontnak 
sem latszik.

Mindjart felvetheto egy egi antennatechnikai jellegu problema,
azaz, hogy a pulzar radiojelet nem csak keringo tomegkent 
befolyasolhatja a masik neutroncsillag jelenlete -  
hanem mint masodlagos sugarforras is, hiszen a neutroncsillagok 
ha jol tudom szupravezeto reteget is tartalmaznak, melyben a pulzar 
radiojelei hatasara orvenyaram indukalodhat, es annak tere 
szuperponalodva az eredeti jelre, szep matematikai problemakat okozhat.

Udv: zoli

Sziasztok !

>ne nyukalj a kettohuszba, mer sose tudhatod, mennyire vagy foldelve, igy
>aztan konnyen megcsap a fazis.

Kedves Janos !

Szoggel nem atutott muanyagtalp, es padloszonyeg volt a tett szinhelyen
a labam alatt.
A csillart megfogtam, hogy ne kovalyogjon, mikozben az izzot tekertem. 
Ekkor ereztem, hogy a fem feluleten csusztatva a kezemet a fem 
periodikusan tapad. Ekkor szoltam az ismerosomnek, hogy ezt a csillart 
biztosan nem villanyszerelo kototte be. 
Azt nem tudom, hogy mifele hatas volt az, ami jelentkezett, de semmikeppen 
nem razas, mert ahhoz mar volt szerencsem. :)
Az is kiderult, hogy a csillar nem volt rendesen rogzitve a mennyezethez,
hanem csak a vezetekek tartottak, igy a femresz tokeletesen lebego 
potencialon lehetett. 
Ezt a bizonyos periodikus tapadast nem tudom mivel magyarazni. 
Kapacitiv _athallas_ lenne ?
Fokepp a kez kulso felulete erzekeny.  Se nem kellemes, se nem 
kellemetlen erzes. Ma megvizsgaltam egy munkahelyemen fellelheto
kb. 30 eves, foldeletlen dugos RAKETA markaju porszivot, es a 
femburkolatan szinten erezheto volt ez a hatas. 

Udv: zoli

Tema: Tevedes

Hrasko Gabor irta nekem regebben:

> Szerinted amirol
> mi beszelunk, az MIND TEVEDES. Nem ez vagy az! MINDEN! A nagy bumm, a
> koszen, a meszko, a rezisztensse valo virusok es kartevok, es ha merned
> felgongyoliteni, akkor az egesz tudomany 1600-tol kezdve.

Kedves Gabor!

Nem ez az allaspontom. Ahogy mar leveleztunk rola, en is elfogadom a
tudomany modszereit es a tudomanyelmelet alapelveit. Nem tekintem ezeket
mindanhatonak, vagyis ugy velem, hogy a valosag/igazsag minden aspektusat
nem ismerhetjuk meg a mai tudomany eszkozeivel. De ez nem azt jelenti, hogy
minden, amit a tudomany mond, teves lenne, hiszen a tapasztalataink
valosagosak. A kovetkezteteseinkbe azonban - ember voltunknal fogva -
tevedesek csuszhatnak, ahogy erre jopar pelda van is a tudomanytortenetben.

Eddigi tapasztalataim alapjan ugy talaltam, hogy ha pusztan a tudomany altal
feltart tenyeket es jelensegeket vizsgaljuk, akkor azok tobbfele
kovetkeztetesre adnak lehetoseget. Nem csupan az ateista-materialista
vilagkep fenyeben lehet oket ertelmezni, hanem egeszen maskepp - akar a
Vedakkal osszhangban is. Ez egyaltalan nem jelenti azt, hogy a tudomany
bizonyitana a Vedakat, csupan azt, hogy nem zarja ki a Vedak igazsagat. Ha a
mai tudomanyt megfosztjuk ideologiai eloiteleteitol es tulkapasaitol (amikor
olyan dolgokrol akar bizonyossagot allitani, amelyek tul vannak az empirikus
megismeres lehetosegein), akkor ebben a formajaban mar egyaltalan nem
cafolja vagy teszi lehetetlenne a vilag teista szemleletet.

Udvozlettel:
Isvara

Kedves HIX TUDOMANY!

On 8 Apr 00, at 4:11, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

>  :
> 
> >Adott egy hid, amin aknak vannak. Negy vallalkozo kedvu
> >egyen at akar kelni a hidon, de:
> >1. Ejszaka van, es zseblampa kell az atkeleshez.
> >2. Egy zseblampa van.
> >3. Egyszerre ket ember fer el a hidon.
> >4. Az atkeleshez az egyes embereknek 1, 2, 5, 10 s kell.
> >5. Ha ket ember megy, akkor termeszetesen a lassabb ateresi
> >ideje szamit.
> >6. A hid 18 s mulva felrobban.
> >Vajon hogy mennek at?
> 
> Ha egy hidon gyalog at lehet jutni 1 sec alatt is, akkor valaki kozeprol
> bevilagithatja a tobbiek szamara az utat.
> Ez persze nem vezet annyira tiszta es bravuros matematikai megoldashoz,
> mint amelyet Math kuldott, de megoldaskent nem kizarhato.
> Az eredeti feladatbol tehat erdemes ketfelet krealni,
> s az egyikben masodpercek helyett percek legyenek.

Bocsi, de a Te megoldasod nem jo. 1/2 sec kozepig + 10 sec at + 5 sec at + 2 
sec at + 1/2 sec at == 18 sec. Megmurdelsz... Ha rohangalnak, akkor csk 17. 
Egyebkent szerintem Math-nak is tobb, mint 1 sec kellett a kiokkumulalashoz, 
tehat mar O is meghalt... :-)

Udv From:, a zomibe

Kedves HIX TUDOMANY!

On 9 Apr 00, at 12:20, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

Koszi a Higgs mezo leirast. Valahol olvastam, hogy nehanyan attol felnek, 
hogy a mostani vakuum is csak egy lokalis minimum es nagy energiaktol esetleg 
meg tovabb zuttyanhat, ami ismet hatalmas energiakat szabaditana fel es 
kisepruzne a vilagegyetemet. Error tudsz valamit? (Itt persze nem arra 
gondolok, ami nagy hype volt amerikaban, hogy 2 aranyatommagot osszelokok, 
oszt megesz a fekete lik... :-)

EIK && udv From:, a lokalizalt

Irta hogy a 12 hetes magzat "..lassan emberi tulajdonsagokat..."fejlodik
ki. Az emberi magzat 70-napra teljesen van mindene kifejlodve.Attol az
idopontto csak novekszik.A 12 hetes,reagal az izekre amit az anya
fogaszt.hangokra,mozdulatokra stb.Japan kutatok bizonyitottak,hogy a
magzat az anyamehben hallott zenei muvekre emlekszik szuletese utan.
Emberi lenyre valo jelleget hamar a fogamzas (nem a megtermeknyites)utan
tagadhatatlanul feltunik. Tehat az elet kezdetet a fogamzas utani idokre
megallapitani,csupan egyeni velemenyek,s nem tudomanyos biologiai
alapokon.                                                    A
'selection' kerdesere. Miota cikkedet irtad jott a felfedezes hire a
human genom sequensing-rol. Az majd fogja azt a valaszt adni
nekunk.Persze az meg nem holnapra lessz teljesitve.