Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1286
Copyright (C) HIX
2000-11-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Futeshatekonysag (mind)  50 sor     (cikkei)
2 radiator (mind)  71 sor     (cikkei)
3 Konyvek (mind)  15 sor     (cikkei)
4 Re: Simonyi (mind)  23 sor     (cikkei)
5 A nagy otlet (mind)  30 sor     (cikkei)
6 Re: gondolkodo kovek (mind)  112 sor     (cikkei)
7 Re: deuterium, gradiens (mind)  50 sor     (cikkei)
8 Re: kerdes (mind)  38 sor     (cikkei)
9 matek konyvek (mind)  25 sor     (cikkei)
10 Re: futeshatekonysag (mind)  33 sor     (cikkei)
11 Re: deuteium Pi-viz (mind)  49 sor     (cikkei)

+ - Re: Futeshatekonysag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zotya,

> Nos, elso kerdesem, az lenne, hogy akkor miert festjuk le az
> ontottvas radiatorokat az esztetikan kivul, ha ezzel a
> fentiek szerint dupla kart szenvedunk.

  Alapvetoen nem szenvedunk kart, vagy nem akkorat, mint gondolod.
Osszekeversz ket fogalmat: futes hatasfoka illetve hoatadas hatasfoka.
A ketto nem ugyanaz. Teged a *futes* hatasfoka erdekel, mert az az,
amit megerez a penztarcad. Nagyon leegyszerusitve: bemegy egy cso 
a lakasba melegvizzel (fureszporral, olajjal, stb.) es kijo egy masik,
hidegvizzel. Ami energiat leadott, az benn van a lakasban (persze elobb
utobb kiszokik az ablakon), ennek a hatasfoka gyakorlatilag 100 %. A
hideg vizet vissza fel melegiteni ujra a kazanban. Ez, es a lakas es
kazan kozotti csoszakasz az, ahol erdemes javitani a vesztesegeket,
hatasfokot. A kazannak van egy optimalis mukodese, aminek megfelel
egy optimalis be- es kimeno vizhomerseklet es aramlasi sebesseg.
A radiatorokat ehhez kell meretezned. Kicsit elnagyolva ugyan, de
majdnem edes mindegy, hogy ezt egy nagyon jo hoatadas hatasfoku
radiatorral ered el vagy ket fele annyira hatasossal. Energiamegmaradas
miatt a ketto ugyanazt eredmenyezi.
  E miatt nem szorakoznak jo hoatadasu radiatorokkal es folyadekkal:
nem eri meg. Ugyanazt a hatasfokot el lehet erni 'ocskabb' radiatorokkal,
csak tobb es nagyobb kell beloluk. A dolgot kiszamoltak es ugy talaltatott,
hogy olcsobb ocska radiatorokat beepiteni hosszu tavon. 
  Sporolni mas modon szoktak:
1. Termosztatos radiatorok es kazan: csak akkor fut, ha bizonyos homerseklet
   ala esik a lakas levegoje.
2. Ugyanez idozitessel. Ejszaka (alszunk a meleg paplan alatt) illetve
   nap kozben (nem vagyunk ott, kutya meg had szokja) nem kell olyan meleg
   -> visszavesszuk a homersekletet.
3. Ablakok, ajtok  szigetelese. Ahogy megy az ember eszakabbra, ugy no
   az az ido, ami alatt a lakas levegoje teljesen kicserelodik. Persze
   esszel, mert megfulladni se jo.
4. Falak szigetelese.
5. Jobb hatasfoku kazan illetve jobban vezerelheto (lasd a gyakorlatilag
   nem szabalyozott tavfutes csodjet).
6. Csovek szigetelese a pinceben.
7. Atteres az eppen aktualisan olcso energiahordozora, esetleg vegyes
   uzemeltetesu kazanra.

stb.

  Persze minden lepes elott meg kell fontolni, megeri-e. Azaz behozza-e
a beruhazasi es karbantartasi koltsegeket. Horgasz tanyara NEM eri meg
cirkot rakni, mert nem hozza be az arat. Sokkal jobb uzlet barmi
ocskavas kalyhat szerezni a roncstelepen (ingyen), ami nem eletveszelyes
es az evi harom ejszakara be tudja futeni a kunyhot.

Gyula
+ - radiator (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zotya,

>Nagyon szeretem a Pallas nagylexikont, igy ebbol olloztam
>par sort, es aztan kerdezek.
Nem rossz lexikon, de ugy latszik most egy kicsit felreinformalodtal.


>> A testek hosugarzasi v. hokibocsato kepessege (emissio)
>> nagyon kulonbozo es lenyegesen fugg a felulet allapotatol.
A radiator, nevetol elteroan alig bocsat ki hot sugarzassal.
A sugarzo ho mennyisege a homerseklet negyedik hatvanyaval aranyos, de csak
jelentos homersekletkulonbseg eseten lesz szamottevo.
A ho nagyresze hovezetessel tavozik a futotestbol (hivjuk igy inkabb).

>Nos, elso kerdesem, az lenne, hogy akkor miert festjuk le az
>ontottvas radiatorokat az esztetikan kivul, ha ezzel a
>fentiek szerint dupla kart szenvedunk.
A festek olyan vekony, hogy lenyegtelen mertekben gatolja a holeadast.

>olyan jo hosugarzo kepessegu mint az ontottvas.
A sugarzas nem lenyeges.


>jelenthet akar kilenc reteg festeket, amivel szinte termoszt
>csinalunk a radiatorbol.
Hat az meg mindig kevesebb, mint 1 mm, masreszt ha az osszes tobbi lakasban
is olyan a radiator, akkor csak annyi lesz a valtozas, hogy egy kicsit
melegebb lesz a viz benne, de a ho ugyanugy kijon, ha eleg jol futenek.


>Tehat miert nem fejlesztenek ki a radiatorokra egy specialis
>festeket, aminek igen jo lenne a hovezeto kepessege, es a
>leendo felszine is jobb holeado, azaz hosugarzo kepesseggel
>rendelkezne mint a hagyomanyos festekek?
Mert lenyegesen nem lesz jobb tole.

>Masik kerdesem, hogy miert nem specialis folyadekkal toltjuk
>fel a rendszert a hetkoznapi csapviz helyett, aminek jobb
>lenne a hovezeto kepessege?
Mert draga lenne es nehez lenne potolni. Masreszt nem igazan lenyeges a
kozponti futes soran a hoszallito folyadek hovezeto kepessege, minthogy
ugyis aramlik es keveredik.

>Bantja egyaltalan a sos viz a rendszert?
De mennyire! Ugy rozsdal tole, hogy csak no!

>Lehetne egyaltalan hasznalni, vagy robbanas lenne belole?

Nehezebben cirkulaltathato, mint a viz, semmi ertelme nem lenne.
Az olajradiatorban nem kell messzire tovabbitani az olajat, oda keves is
eleg.


>Nos a fenti kerdesek szorosan osszefuggnek az
>energiamegtakaritassal, az pedig mint tudjuk a penzzel. Ez
>utobbi mennyisege az en karacsonyi ajandekommal, de azert
>nem csak ezert erdekelnek a fentiek...:-)
Ezugyben a kovetkezot javaslom: javits a lakas szigetelesen. Tomitsd az
ablakokat, szerelj fel redonyt, amit este szorosra engedsz. A
hoszigetelessel sokkal tobbet lehet nyerni, mint a futotest manipulalasaval.




>Kerlek titeket, segitsetek, mert ha kiserletkeppen besozom a
>vizet a rendszerbe, es ettol valami gond adodik, akkor a
>papam paprikas lesz.
Es milyen igaza van!


Udv, Janos
+ - Konyvek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Valaki tudna nekem egy olyan forrast mondani (internet, konyv de lehetoleg
 > magyarul) ahol az alapoktol kezdve, minel erthetobbenelmagyaraznak olyasmike
t, 
 > mint
 > a gradiens, parcialis differencialas, Laplace operator, vektorterek stb.

Nem tudom, mostanaban mennyire jo, de anno a Muegyetem villannykari
szamtankonyvek kozott volt egy par, ami pont errol szolt.
Ezen felul, ha nem is teljesen az alapoknal kezdi, de nagyon jol
ertheto a Simonyi prof fele Villamossagtan konyv, annak az eleje 
tele van olyasmivel, hogy hogy lehet a div/rot/grad es szarmazekaikat
definialni ilyen meg olyan gorbulettel rendelkezo akarhanydimenzios
vektorterekben. 

Zoltan
+ - Re: Simonyi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Istvan !  

>>A lenyeg, hogy bizonyos Simonyi Endre megelozve korunkat a
>>mikroszamitogepek teren nemzetkozi erdeklodest kivalto

>Sajnos ez lehet (szinte biztos) hogy kacsa. Simonyi sok mindent
>terjesztett sajat magarol is akkoriban, epitett mikroszamitogepet is
>es nagyon sertodott volt hogy nem az lett az iskolaszamitogep.

Ahhoz kepest, hogy vegyeszmernoki diplomaja volt eredetileg,
eleg sokoldalu ember lehetett.

>Ha Simonyinak lett volna tenyleges erteku talalmanya, akkor nem itt
>lenne hanem a Szilicium-volgyben, mert nem volt o olyan kis elveszett
>szolni sem tudo ember, hogy ne tudta volna magat menedzselni.

Ami igaz, az igaz, tenyleg sertodekeny lehetett, mert a
sziliciumvolgy helyett mas iranyba ment. Valami orosz barlangba jart 
gyantafe'le anyagot gyujteni, melyet itthon probaltak
forgalmazni kulonfele gyogyhatasaira hivatkozva.
Ez volt amit par eve hallottam utoljara.

Udv: zoli
+ - A nagy otlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lehet, hogy az evszazad nagy otletet irom most ?
A kiindulas a kovetkezo: ha ugyeber minden szoftverhez rendelhetunk
egy vele ekvivalens funkciot betolto szekvencialis
logikai halozatot, es a logikai halozatot minimalizaljuk a jo
regen erre a celra kitalalt matematikai gepi modszerekkel, akkor
kapunk valami optimalis minimal-megoldast.
Namarmost, ha veszunk egy tetszolegesen redundansra megirt
szoftvert, es eloszor *leforditjuk*  cel-hardverre', majd
minimalizaljuk e hardvert, de nem epitjuk meg, de nem am,
hanem *visszaforditjuk* szoftverre', akkor kapunk egy par 
kilobyteos Winwordot, Excelt, stb. vagy neadjisten magat a 
legbefutottabb op-rendszert, mely megjeleneseben tokeletesen
ugyanazt nyujtja mint az eredeti, de 10-szer gyorsabban fut, es 
alig foglal tarhelyet.
Kodjat tekintve cseppet sem hasonlit az eredetire,
igy szabadon forgalmazhato mint konkurens termek a vilagpiacon.
(Asszem mindossze azt a szoftvert kene megirni, ami nem beszerezheto
jelenleg, es kepes cel-hardvereket visszaforditani PC-s szoftwerre'.)
Persze, ha a kedvtelesbol megirja valaki es oruletesen redundansra sikerul,
pl. csak tobb CD-n fer el, nem nagy baj, mert eloszor lefordithato 
ez is cel-hardverre', majd minimalizalas utan sajatmagaval 
visszafordithato szoftverre', es ha ekkor mar elfer egy floppyn, 
akkor kerek egy tiszteletpeldanyt belole, mint otletado. :)

Udv: zoli
 .
int otletado. :)

Udv: zoli
 .
+ - Re: gondolkodo kovek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Math !

Mindig ervenyes, hogy sok kerdest nem tudok megvalaszolni,
es a tobbivel is csak probalkozom. 

>2) a kristalyban nincs semmifele mikroprocesszor szeru dolog

>3) ha ki is mutatod, hogy a kovekben esetleg egy neumann szamitogep
>tokeletlen megvalositasa benne lehet, az meg nagyon messze alll attol,
>hogy mukodo szamitogep legyen, es az pedig a szamitastechnika tobb
>evtizedes tortenete alapjan meg mindig nagyon messze all
>intelligenciatol.

A neumann-elv kifejezetten megbizhato program-tarolast feltetelez. 
Egy bit hibaja belathatatlan kovetkezmenyekkel jar.
Persze tudjuk, hogy lehet hibafelfedo es akar hibajavito
felugyelettel is ellatni, de a neumann-elv akar ezzel kiegeszitve, 
vagy enelkul  - a hardver konzisztenciajat azert jellemzoen 
igenyli.
Az agymukodes valami egeszen mas lehet, megha elo is fordulnak 
benne igen/nem dontesi funkciokat megvalosito logikai kapukent 
mukodo egysegek.
Az agy olyan rendszer lehet, mely az erzekszervektol nyerheto 
impulzussorozatokat kozvetlenul, mindenfele elozetes 
formatum-konverzio nelkul dolgozza fel, es kepez beloluk
vegrehajtojeleket, s nem hasonlit a szamitogepeink
logikai kapukbol felepitett hardvereire.
Szerintem frekvenciakat mernek es szelektalnak a neuronok, es
memorizaljak a kombinacioikat.
A frekvenciameres nem lehet nagy kunszt nekik.
( Mint ahogyan atomoknak ill. atomcsoportoknak sem az. :)

>2) a kristalyban nincs semmifele mikroprocesszor szeru dolog

Epp emiatt tartom hasonlonak az elo agyat a kovekhez. :)
Egyuttal felhivom a figyelmet arra, hogy barmely Neumann elvu
CPU-s feldolgozasnak is elvben letezik visszacsatolt logikai
halozattal megvalosithato cel-hardveres valtozata, de
ma mar ilyesmit csak specialis esetekben alkalmaznak.
Ha a koben nincs is felismerheto CPU, attol meg mukodhetnek 
benne logikai halozatok, melyek kapuaramkorok helyett 
sok-allapotu kvantummechanikai egysegekbol vannak felepitve. 
Mindenkeppen jelfeldolgozo rendszer, csak eppen szamunkra ma 
meg nem latszanak kiaknazhatonak a funkcioi a mechanizmusok 
attekinthetetlensege miatt.

Sajnos az elo agyat sem tudjuk ma meg olyan feladatra 
hasznalni - *kolcsonadva*, hogy pl. vak ember egy lato
ember agyanak segitsegevel, idonkent reszesuljon
a latas elmenyeben.  
No es az allatokkal se tudunk kifogastalanul kommunikalni.
Meg az is hatra van, hogy megtudjuk, mi korlatozza
az allati elmeket abban, hogy hosszu tavra tervezzenek,
vagy, hogy kifinomult szokinccsel fejezzek ki magukat,
bonyolult kormondatokkal. A szakadek e tekintetben koztunk es
koztuk oriasinak latszik. Ennek persze lehet az is az oka,
hogy az ember valamikor aprankent felfalta, vagy eltiporta 
pont azokat, akik szellemileg potencialis ellenfeleik voltak.

>>Ismernunk kellene a kivancsisag eredetet.
>a bioszfera evoluciojaban a tuleleshez jo szelekcios elony, ez az
>eredete.
Szoval megsem igaz, hogy aki kivancsi, hamar megoregszik ? :)
A kivancsisag fajonkenti es fajtankenti mertekevel erdemes volna 
melyebben foglalkozni, hiszen a kivancsisag kockazattal jar,
azaz az elonyok nem egyertelmuek. 
Feltehetoen vedekezesi lehetosegektol, kepessegektol fuggoen eltero 
*egyensulyi allandoi*, atlagai  alakulhattak ki.
Most, mielott meg masok megeloznenek bennunket gyorsan
ki kellene fundalni a kivancsisag meresenek modjat, es a mertekegyseget, 
hogy legalabb ezzel bevonulhassunk a tudomanytortenetbe. :)  
Johetnek az otletek !  Null nivonak tekinthetjuk a 
homokozobeli strucc szintjet. :)

>>lehetnek egyeb alapelvek szerint mukodo epitoelemek is,
>ez felvetodik, kutatjak is, de a kovek szempontjabol nem fontos, 
>nem az a kerdes, hogy mi minden lehet meg az agyban, hanem az, hogy van-e
>valami a kerdes szempontjabol fontos a kovekben?

Jo lenne tisztazni, hogy korrelacios szu''rok mukodnek-e 
a kovekben, hiszen a korrelacios szures teszi lehetove, mintak
azonositasat a zavarokkal teli kornyezeteben, illetve hasonlosagok 
megallapitasa a memoriaban tarolt mintak es a 
valosagosak kozott ezen szu''rok reven tortenhet nem tul
nagy memoriakapacitast igenylo modon.
A korrelacios szures feltetele, hogy jelek kulonfele kesleltetett 
valtozatai referenciajelekkel osszeszorozhatok legyenek. 
A *modulacios termekekbol* aztan kovetkeztetni lehet arra,
hogy a jelek kozott van-e hasonlosag, es milyen merteku.

Ha diszkret frekvenciaju fennyel megvilagitunk anyagot, 
majd vizsgaljuk a reakciot, azt tapasztaljuk, hogy egy ideig 
szamtalan *modulacios termek* keletkezik, majd a folyamat lecseng. 

Ha az elmet ingereljuk, akkor is beindul valami kavaras a
jelekkel, aztan a folyamat lecseng.

Lehet, hogy csak en erzem e ket jelenseg kiserteties hasonlosagat ?
Remelem nem a korrelacios szuroim erzekenysegevel van a baj. :)

Meg bekattant valami: Az immunrendszer is gyanusan
elemi tudattal rendelkezo dolog. Pl. a rendszeresen
dohanyzoknal, palinkafogyasztoknal, stb. a rendszeresseget 
kiismerven  oramu-szeruen reklamal, ha elmarad a vart dozis. 

Udv: zoli
 .
ztoknal, stb. a rendszeresseget 
kiismerven  oramu-szeruen reklamal, ha elmarad a vart dozis. 

Udv: zoli
 .
+ - Re: deuterium, gradiens (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsef!

Kerdezted:
 >Nem értem: a közönséges szervezetek sehogyan sem tudnak D szegény
 >vizet csinálni, nem?
Ezt, en laikus, nem tudhatom. Meg azt sem tudom, hogy ha az ember
megiszik egy pohar deuteriumszegeny vagy eppen deuteriumgazdag vizet,
a D2O, a HDO hogyan oszlik szét a szervezetben. Ha a deuteriumatomot
tartalmazó vizmolekulak koncentracioja valamely szovetben + vagy -
iranyban elterne, akkor a kerdes nem volna erdekes, hiszen a szervezet
rendelkezne H-D ara'ny modosito kepesseggel. Az ezt ellenorzo kiserletek
elve egyszeru, de nem tudom, elvegezte-e azokat valaki. Ha a kiserletek
eredmenye pozitiv lenne, meg kellene keresni azt a feherjet, amely
szivesebben "nyul" deuteriumhoz, mint hidrogenhez. Ennek neve
deutera'z lenne. Szoval vagy igazolni, vagy cafolni kell a deuteraz
letezeset.
 >Vagyis egy technológiai gát választja el szegény evolúciót attól,
 >hogy felismerje ezt a szelekciós előnyt.
Az elobb azt fejtettem ki, hogy nem tudni, letezik-e ilyen
technologiai gat, most meg azt kell bevallanom, hogy nem
tudom, szelekcios elonyt jelentene-e egy ilyen mechanizmus.
Hiszen energiat igényelhet a szuntelen deuteriumtalanitas,
akkor mar talan gazdasagosabb alkalmazkodni. Úgy tunik,
a tul "sok" deuterium kedvezotlen a szervezet szamara a
rakbetegsegek szempontjaból, de mas szempontbol elonyos
lehet. Ez meg felfedezesre var. A gyogyszerek tortenetere
gondolva az ovatos varakozast valasztom.

Kedves Peti!
A kovetkezo ket mu jutott eszembe:
Richard P. Feynman: Mai fizika (a magyar kiadas 9 kotetbol all,
Muszaki Konyvkiado, 1970;
eredetileg: The Feynman lectures on physics)
Teller Ede: A fizika egyszeru, mert egyszeru
(A mu eredeti cime: Conversations on the dark secrets of physics,
azaz beszelgetesek a fizika sotet titkairol. Egy mondat a konyvbol:

"Egy kutya szimata egyetlen molekulat kepes eszlelni, felteve,
hogy a molekula felettebb szaglik.")

Üdvözlettel
Kálmán

 .
ettebb szaglik.")

Üdvözlettel
Kálmán

 .
+ - Re: kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 2 Nov 00, at 3:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Romania]
> Temakor: kerdes ( 7 sor )

> Valaki tudna nekem egy olyan forrast mondani (internet, konyv de lehetoleg
> magyarul) ahol az alapoktol kezdve, minel erthetobbenelmagyaraznak olyasmiket
,
> mint a gradiens, parcialis differencialas, Laplace operator, vektorterek stb.

Ez igy nagyon nehez. Nem lehet tudni, hogy milyen az elmeleti hattered. Ha 
jol emlexem en az egyetemen (BME) tanultam 4. felevben matekbol. Azaz mar egy 
alt.isk. es 4 ev gimi volt benne, valamint 3 felev matek az egyetemen.

Neked milyen hattered van a dologhoz?

Roviden (TIT szint):

Parc.diff: u.a., mint a differencialas, csak tobbvaltozos fuggvenyek egyetlen 
valtozojara alkalmazva.

Gradiens: Nabla * skalar fv, azaz egy olyan vektorter, aminek az elemei a 
skalar fv. parcialis differencialjai. Pl legyen f(x,y,z). A nabla vektor 
(operator) ertelmezese = (d/dx, d/dy, d/dz), jelolese egy forditott 3 szog. A 
nabla * f(x,y,z) = (df/dx, df/dy, df/dz). (nem d, hanem kerek d, de talan nem 
annyira zavaro...)

Laplace: div grad f(x,y,z) = nabla * nabla * f(x,y,z) = d^2f/dx^2 + d^2f/dy^2 
+ d^2f/dz^2.

Vektorter: Olyan fuggveny, aminek a kimenete vektor. Pl. F(x,y,z) = (x, 2*y, 
z^2), Azaz a ter minden pontjaban egy vektor a fuggveny kimenete.

Az stb-re most nem tudok mit irni... :-)

Udv From:, az operator
+ - matek konyvek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:
>Tisztelt Lista!
>Valaki tudna nekem egy olyan forrast mondani (internet, konyv de lehetoleg
>magyarul) ahol az alapoktol kezdve, minel erthetobbenelmagyaraznak
olyasmiket,
>mint a gradiens, parcialis differencialas, Laplace operator, vektorterek
stb.
>Elore is koszonom,
>peti

Mar tobbszor emlegettek Bronstein-Szemengyajev: Matematikai zsebkönyvet, es
nem ok nelkul. Ennek idei kiadasa jelentosen (vagy haromszorosara) bovult,
es tovabbi ket, vagy harom szerzoje van, fejbol sajnos nem tudom megnevezni
oket. Az ertekes bovitesek miatt erdemes megvenni azoknak is, akiknek
megvan a regi kiadas. Ez a konyv elegge gyakorlatias, es tele van
szamitasokat segito kepletekkel, tablazatokkal. Ajanlhatom ezen kivul a
sokkal inkabb elmeleti jellegu SI atlasz sorozatban megjelent matematika
konyvet. Ez a konyv a matematikai alapfogalmakat nagyon kimeritoen, es
egzakt modon targyalja. Mivel azonban a matematikai ismeretek nagyon nagy
mertekben megszaporodtak, ezek az osszefoglalo konyvek nem tartalmaznak
bizonyitasokat, szamos temat nem targyalnak, de meg igy is igen
terjedelmesek, es aki a matematikaval kivan ismerkedni, annak nem fognak
csalodast okozni.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: futeshatekonysag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zotya!

Bar igazad van abban, hogy a radiatorok befestese nagyon lerontja a
hoatadast, es ez a hatekonysagot is csokkenti, de ezt konnyen ellensulyozni
lehet a felulet novelesevel. Igy persze nagyobb radiatorra, es vele tobb
anyagra, illetve helyre is van szukseg, de a korroziovedelem szintes nagyon
fontos, hiszen az elrozsdasodo, es kilyukado radiatorok potlasa szinten
koltseggel jar. Ma mar lehet kapni egyebkent aluninium radiatorokat is,
amelyeknek jobb a hovezetese. es amelyeket festeni sem kell, igy joval
kisebbek lehetnek. Ennek azonban nem sok koze van az energia
megtakaritashoz, hiszen azt nem a hoatadas hatokonysaga, hanem a futes
hatasfoka hatarozza meg. Ez pedig elsosorban a lakas hoszigetelesetol,
illetve a lakas, es a kornyezete hoatadasaitol fugg, beleertve a kemenyen
kimeno fust hofokat, es a szelloztetessel tavozo levego homersekletet is. A
fust hofoka nagyreszt a kazan, vagy kalyha minosegetol fugg, a
szelloztetest pedig nehez elkerulni, leven szuksegunk van a friss levegore,
bar nagyob terek szelloztetesenel erdemes hocserelokkel csokkenteni a
hoveszteseget. Amire mindenkeppen erdemes figyelmet forditani, az a falak,
padlok, tetok, es az ablakfeluletek hoszigetelesenek javitasa, hiszen az
erre tavozo ho senkinek sem jo. A minimalis erteket az epitesi szabvanyok
is korlatozzak. A radiatorban aramlo folyadek hovezetese nem sokat szamit,
hiszen az nem hovezetessel szallitja a hot, hanem a ho az aramlo
folyadekkal egyutt mozog, es a folyadek a radiatorlemezekkel nagy feluleten
tud erintkezni. Fontos ezert hogy a folyadek sok hot tudjon felvenni,
vagyis magas legyen a fajhoje. Ebbol a szempontbol a viz nagyon optimalis,
hiszen a fajhoje magas, es olcso is, csupan a korrodalo, es vizko kepzo
hatasat kell valahogy kivedeni. Ezert nem kozonseges csapvizre, hanem
specialis lagyvizre van szukseg. Az altalad emlegetett so ezert ket
szempontbol is elkerulendo, egyreszt csokkenti a viz fajhojet, masreszt
nagyon erosen korrodal. A so legfeljebb a befagyasveszelyt csokkenti, amit
egy futesrendszernel ertheto okokbol nem szoktak szamitasba venni. :-)

Udv Takacs Feri
+ - Re: deuteium Pi-viz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Istvan! (vomberg)

Azon kijelentesemet, miszerint a rakos sejtek gyorsabban szaporodnak,
celszeru statisztikusan ertelmezni (kg-ban kifejezve), mivel az osztodasi
sebesseg fogalmat nem is igazan tudom ertelmezni egyetlen sejt
vonatkozasaban. Bar ugy kepzelem, hogy ilyenkor mar celszeru az osztodas
kulonbozo fazisait kulon-kulon vizsgalni, es ezeknek a folyamatoknak
kulon-kulon is lehet ertelmezni a sebesseget. Abban persze lehet valami,
hogy a sejt megmaradhat egy fazisban annyi ideig, amelyet mar tartossaga
okan nem celszeru osztodasi folyamatnak tekinteni, es ennek ellentetekent,
amely sejtben ez a fazis nem valik tartossa, azt folyamatosan osztodonak
vehetem.

Na de hogyan jott a kepbe a kovetkezo mondatban a PI viz? Eddig a
csokkentett deuterium tartalmu vizrol volt szo, es ez egy nagyon pontosan
korulhatarolt fogalom, leven a deuterium a hidrogen 2 atomsulyu stabil
izotopja. A ket dolog nem keverheto ossze. Ezt Peternek (s8784bor) is
irtam, aki kerdezte:
>Ez nem azonos veletlenul a PI-viz neven futo nepbutitassal?

Azt persze nem allitom, hogy nem lepodtem meg a DDW tartalmu testapolo, es
napvedo kremek, illetve az egeszsegesek szamara ajanlott ivoviz hirdetesen,
es nem merultek fel bennem ennek kapcsan hasonlo gondolatok, hiszen ezen
fogyasztasi termekek egeszsegvedo hatasa teljesen mas hatasmechanizmus
szerint mukodik, mint amire a DDW leirasaibol gondolhatna az ember. Az sem
valoszinu, hogy a DDW alkalmazasa kremek formajaban szoba johetne, igy
szinte biztos nem art a bornek, legfeljebb az agynak, ha meg akarja erteni,
miert reklamoznak egy olyan hatast, amely kremben nem mukodhet.
Feltetelezem, hogy itt egy kiegeszito penzbeveteli lehetoseg
kihasznalasarol van szo, amelyben az alkoto ertelmet felaldoztak uzleti
sikerek erdekeben. De ezektol az ertelemzavaro reklamcelzatu befolyasoktol
eltekintve a DDW hatasairol szolo leirasok teljesen hihetonek tunnek.
Remeljuk, hogy az alkoto ertelem tovabbeli ezt a durva uzleti celzatu
beavatkozast. A reklamfogasok termeszetevel pedig talan jobb ha
megbaratkozunk, mivel egy reklamszakembertol nem varhatunk el tul sokat.
Valoszinuleg annyit tudnak a DDW-rol, mint a PI vizrol, de legalabbis ugy
csinal. Ezzel persze nem azt mondom, hogy ne kellene kuzdeni ezen
felretajekoztatasok, es divatos butasagok keszseges terjesztese ellen, csak
ne gondoljuk azt, hogy ez a kuzdelem a vegere erhet, es valamikor
megnyugodva hatradolhetunk a fotelban.

Udv: Takacs Feri

 .
atradolhetunk a fotelban.

Udv: Takacs Feri

 .

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS