irta:

>Az egyik legnagyobb erv a betiltasa mellett ervelok
>szerint az, hogy nincs jogunk megolni egy uj eletet.

Miert ne lehetne megolni egy _eletet_? Ujat, vagy regit?
Eszunk csirket, sertest, gombat es novenyeket. Ehhez meg kell
halniuk.
_Embert_ olni bun. Nyilvan Te is igy gondoltad.
Tehat az alapveto kerdes, hogy az embriot embernek tekintsuk-e?
Ehhez irok egyetlen aspektust.
Atlag minden harmadik olyan megtermekenyitesnel amibol egyetlen
ember szuletik, kezdetben ket embrio indul fejlodesnek. Csak idovel
az egyik "elhal" es felszivodik. Az anyak nem is tudnak errol.
Kerdesem, hogy meggyaszoljuk-e az igy "felszivodott" embriokat?
Embernek tekintjuk-e az igy "felszivodott embriokat? Mert ha nem,
akkor a kesobb megszuleto "testveret" sem indokolt ugyanebben az
embrionalis korban embernek tekinteni.

[Van egy ismerosom, akibol egy bor alatti, nem rosszindulatu
daganatot tavolitottak el. Az operacio utan kiderult, hogy az
eltavolitott "daganat", az embrionalis korban elhalt, es
"betokozodott" "testvere" volt. Nem erzett tul nagy gyaszt miatta.]

Udv, Peter.

Kedves HIX TUDOMANY!

On 27 Mar 00, at 2:27, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> >> Kerdes: ki tart halat?
> 
> Emiatt kicsit megorultem, amikor viszontlattam kedvenc feladatomat a
> TUDOMANY-on, es elore gyakoroltam a 'forward'olast, hogy majd az engem
> igazolo szamot elkuldve neki visszanyerek egy keveset az elveszitett
> hitelembol, de ugylatom ebbol nem lett semmi.
> 
> Szoval akkor ki tart elefantot?

Azt hiszem nem az a kerdes, hogy ki tart halat/elefantot, hanem ki nem tart 
lovat, macskat, kutyat, madarat. Tehat ha az lett volna a kerde, hogy ki tart 
elefantot, akkor a valasz ugyan az lett volna. Azaz a nemet.

Mas: Nekem egy ponton valasztanom kellett, azaz eljutottam egy ideig az 
allitasok elemzesevel, de egyszer csak ket lehetoseg kozott kellett 
valasztanom. Ekkor ceruzaval folytattam a nyomulast. Egyszer csak 
ellentmondasra jutottam es elindultam a masik iranyban, ami megoldasra 
vezetett. Minden megoldo talalkozott evvel, vagy csak amator vagyok?

En egy 0. feltetelezessel indultam: a hazak balrol jobbra nonek (1,2,3,4,5) 
es nem ernek korbe (bar ezt a kozepso haz megallapitas nem is engedi meg).

Udv Form:, aki mar tartott halat, nem nemet, szereti a tejet, nem bagozik es 
sarga hazban lakik

Meszaros Laci wrote:

> Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
> tisztasoktol mentes, aljnovenyzettel surun benott erdot. Valahol
> allsz ebben az erdoben. Adjatok meg olyan utvonalat, amit bejarva
> a leheto legrovidebb tavot megteve biztosan kiersz az erdobol!

Ebben a feladatban az a szep hogy nem tudhatom hogy a megoldas jo-e (az
elozoben elege volt 64 km ala jutni). Tehat nem vagyok biztos abban hogy
nincs jobb.

Eloszor is nyilvanvalo hogy egy zart gorbet kell leirni, mert ha
"lyukat" hagyunk akkor az erdo "kifolyhat". (A zart gorbe nem
feltetlenul azt jelenti hogy ugyanoda erek vissza ahonnan elindultam, de
az utvonal kell metsze onmagat. Ennek ellenere folosleges a zart gorbebe
nem illeszkedo utat is megtenni ha ugy tekintjuk hogy egy ilyen vonal is
lehet az erdo resze, es mivel a vastagsaga 0, a terulete is az. Tehat
ilyen plusz ut megtetele nem eredmenyezne plusz informaciot.)

Masodszor ugyanolyan nyilvanvalo hogy ennek a zart gorbenek a terulete
legalabb 1 km2 kell legyen, hiszen ha nem, akkor az egeszet bele lehetne
rakni az erdobe. 

Harmadszor, a teruletnek nem kell nagyobbnak lennie mint 1 km2, mert
lehetetlen lenne hogy az egybefuggo teruletu erdo az egeszet lefedje.

Ha mindezt osszetesszuk, akkor szukseges es elegseges hogy a legkisebb
keruletu, 1 km2 feluletu mertani alakzatot leirjuk. Ez, amennyire tudom,
a kor. Tehat a megoldasom egy 0.5642 km sugaru kor leirasa lenne,
osszesen maximum 3.545 km-ert megteve.

Viszont ez annyira egyszeru hogy biztos van jobb megoldas:( 

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14

Sandor,
>Csak arra lennek kivancsi, hogy jut vissza az menku sok keltett elektron a
felv
>ezetobe. Kulonben eleg gyorsan leall a dolog, hisz a maradek felvezeto
egyre in
>kabb pozitiv lesz es egyre nehezebben valik meg az elektronoktol. Ezert nem
nag
>yon lehet piezo-elemet se csinalni :)
Hat ugy, ahogy a galvanelem egyik vegerol jovo elektronok visszajutnak a
galvanelembe, vagyis a zart aramkoron keresztul. Persze a szabatos
megfogalmazasban a felvezetoben elektron-lyuk parok keletkeznek, amit a
beepitett elektrosztatikus ter szetvalaszt. De a fotovoltaikus cella is epp
igy mukodik.

Zoli,
>tunne: Mekkora energiat kellene befektetni egy vegtelen
>hosszu rugo osszenyomasahoz ?
>A megoldas szerintem rendkivul bonyolult,
A megoldas egyszeru. A vegtelen hosszu rugo (veges merteku) osszenyomasahoz
nem kell energiabefektetes, mert (veges) elmozdulasokra a rugoero zerus.


>Vegyunk egy merhetetlenul hosszu, egyenes hossztengelyu
>spiralrugot, melynek egyik veget tolni kezdjuk, megkiserelve
>osszenyomni azt.
No, epp ezt csinaltam.


>A rugo tulajdonsagainak megallapitasahoz tegyuk fel,
>rendelkezesunkre all egy rovid mintadarabja,
>melybol a rugoallando, a hosszegysegre juto tomeg,  es az
>alakvaltozas gyakorlati vesztesegmentessege, valamint a me'g
>linearis osszenyomhatosaga megallapithato.
Stop. Ha tomeg is van, es a rugo egesz hosszaban nem pillanatszeruen terjed
az osszenyomas, tehat nem azonos fazisban mozog a rugo osszes menete, akkor
megint nagyon egyszeru a megoldas, mert mar egy veges, de eleg  hosszu
rugo is jol kozeliti a vegtelenre vonatkozo viszonyokat. Ekkor a rugon a
hullamterjedesre vonatkozo egyenletek ervenyesek.


Laci,
>Egyik tanarunk (Benyo Zoltan) a szorgalmi idoszak vegen a kovetkezo
>bejelentest tette: A vizsgaidoszak ugyan csak majus 20-an kezdodik,
>de o akkor mar nem lesz Budapesten. Egy vizsgaidopont van, majus 15.
>Akinek ez valamilyen szemelyes okbol nem felel meg, lemehet hozza a
>Balatonra es levizsgazhat a vitorlasa mellett uszva.
Ezek a franya muegyetemi oktatok....Abcug...         :-)

Janos

Kedves Sandor !  

>Olvastam az atomelemes irast ...

>Kulonben eleg gyorsan leall a dolog, hisz a maradek felvezeto egyre 
>inkabb pozitiv lesz es egyre nehezebben valik meg az elektronoktol. 
...
>Szoval az a 200 ezer elegge sok, meg akkor is, ha itt a becsapodo 
>elektronok sokkal gyorsabbak es nem is fontos, hogy a kijovo elek
>tronok szama aranyos legyen a bejovoekevel.

A cikkben ugyan nem reszleteztek, de szerintem
a felszabadulo elektronok nagy szamarol kozolt szamadatok 
a folyamat beindulasakor ertendok.
Nem vagyok szakertoje, s igy csak elkepzelesem van rola,
hogy az elektronsugar a gerjesztett anyagon athatolva
az elso alkalommal teszi  szabadda a nagyszamu tolteshordozot,
ezutan pedig csak fenntartja a kialakult dinamikus egyensulyt.
> ------------------------------------------------

Kedves Sanyi !   [Hungary]

Koszonom a reszletes beszamolot es az utmutatast, hasonlokeppen
Mizsei Janosnak is.

>kb. 50-100V feszultseggel 'kiuritik' a tolteshordozokat belole. 

Ez a feszultseg kulon kedvez egy kismeretu keszulek eloallitasahoz.

>>jelezne, hogy megiscsak erdemes volt elemet venni bele.

>Ezt nem egeszen ertem...

Arra kivantam utalni, hogy ha mar folyton hurcolaszom 
es buszkelkedek a detektorral, es idonkent persze elemet is cserelek 
benne, akkor a gondoskodast legalabb egyszer ha'la'lja meg azzal, 
hogy jelez, ha esetleg kirivoan sugarzo anyag kerult a kornyezetebe.

>egy kelloen nagy feluletu dioda, zaroiranyban alaposan
>elfeszitve, es a benne megakado reszecskek altal okozott pici
>feszultsegimpulzusok egy kelloen kis zaju erositovel feldolgozhatok...

Az elso fokozatban gondolom zajra valogatott tranzisztorparral 
differencialerositot erdemes alkalmazni mely 1-1 dioda aramjele't erositi.

>rossz helyen beuto reszecske a CMOS parazita tirisztorait begyujthatja,

Az elso generacios CMOS IC-k ( CD4xxxA sorozat) voltak a 
legerzekenyebbek.  Kesobb zafir alapu hordozoval is probalkoztak 
a jelenseg kivedesere. 
Lehet, hogy sugarzas-erzekelokent kivaloak lennenek a regiek.
Vagy esetleg varisztorok is ? Nagy feluletuek, es gyorsak. 
Egyszer egy kollegam talalt egy marek ismeretlen alkatreszt 
egy szekreny melyen, de nem jottunk ra, hogy mifele ketlabu joszagok.
Eloszor a kapacitasukat merte, aztan az ellenallasukat, es
sok MOhmosnak talalva ugy velte, valami doglott alkatreszek 
lehetnek.  Meg 220V-ot is adott rajuk, de a zold mutyurkek 
hallgattak, mint a sir. Vegul kidobta oket.
Bezzeg, ha annak idejen lett volna egy gyuszunyi radioaktiv
anyag a laborban, amitol idonkent kiment volna a biztositek...:)
Lassu eszjarasomnak koszonhetoen kb. 10 ev mulva jajdultam fel, 
hogy annak idejen kincseket vesztettunk, mert eppen 400V-os 
varisztorokra vadasztam, de hiaba.

>szerint a Mir urallomason hasznalt IBM Thinkpad-ekben kb. hetente egy
>bithiba keletkezik a sugarzas miatt. 

IBM ?!  Nemreg meg IBM PS2-k is uzemeltek nalunk, es az volt az 
EGYIK visszatero hibajuk, hogy kb. felevente a BIOS jelezte: 
_Megvaltozott a rendszerdatum !_   
A setupot inditva a datum mindig normalis volt, de ezt meg kellett 
erositeni. Es ezek a gepek, meg mindig itt vannak, selejtezesre
varva...

Eggyel tobb ok, hogy sugarzasdetektort keszitsek. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonom  Kalman es "reader."@freemail.hu erdekes fejtegeteseit.

A zart univerzumon egyszer eltoprengtem itt jo regen, es arra jutottam, 
hogyha valami zart es megsem veges, azt csak ugy tudom elkepzelni,
(tisztan gombszferikus esetben) hogy az a feny, amely radialisan
tavozik, kesobb visszater ellenkezo iranybol a centrum fele.
Hogy kozben hol jart, az mar 4 dimenzios problema. 
Valoszinuleg mindenhol.

Most eszbekaptam, hogy ugyanez a fekete lyukra is  
fennalhat. Ez esetben a lyuk centrumabol radialisan
sugarzo energia az ellenkezo iranybol ter vissza. 
Kisugarzaskor gombfeluleten terul szet, majd ujra koncentralodva 
ter vissza az ellentetes oldalon.

A foton terjedesenek e gravitacios hatas okozta szettarto 
(s extrem esetben szetterulve visszahajlo) tendenciajat 
feltetelezve viszont nem csak hipergravitacios 
esetre kellene igaznak lennie, hanem barmely fotonemisszio
eseteben, hiszen mindenhol jelen van tomeg, ahonnan valamely
foton szarmazik.
Mindez persze csak egyszeru spekulacio reszemrol.

Udv: zoli

> Van egy jo nagy tengerunk, rajta egy motorcsonakos ember az idealisan suru
> kod kellos kozepen 64 km-re elegendo uzemanyaggal - 10 km-re az egyenes
> parttol /ezt tudja/. A partot csak akkor veszi eszre, ha mar nekiment.
> Milyen utvonalon kell mennie, ha biztosan ki akar erni.

1) a kor kerulete es a legrovidebb kiut tobb, mint 64 km.
2) ezert a korvonalnak csak egy resze jarhato be. a kijutas eseje a bejart
korvonal relativ nagysagaval aranyos. tehat kimegyek a 10km-es korvonalra,
es bejarok rajta annyit, amennyi belefer.

math

Isvara:
>*honnan ered a dogkeselyu azon oroklott kepessege, hogy sima feluletu,
>tojas alaku targyak lattan izgalomba jon, es koveket kezd keresni ill.
>dobalni?* Nyilvanvaloan a viselkedesnek ezt az oroklott reszet rendkivul
>osszetett genetikai kod iranyitja, ennek keletkezesi modja a kerdesunk
>targya.

mielott raugranank a megoldasra. (ugy se tudom, nem vagyok genetikus), ket
megjegyzes.

1) lam, maris milyen jol haladunk az evolucios magyarazatban. kezdetben az
volt a kerdes, hogy "honnan van egy komplex viselkedesi forma, egy
cselekmenysor?", es eljutottunk odaig, hogy mar csak az a kerdes, "honnan
van egy oroklott feltetlen reflex?". azert ez ugyebar haladas, es azt
igazan nem mondhatod, hogy egy felteteles reflex kerdese lenne az evolucio
cafolata?:)

2) miert gondolod, hogy ez a feltetlen reflex olyan bonyolult genetikai
kodot igenyel?

egyebkent ki kellene kiserletezni, hogy egesz pontosan milyen klasszifikalt
objektum mihez tarsul. masreszt megha ez genetikusan bonyolult is, eleg
nehez volna felmerni, hogy a sok gen kozul egy felmegoldas mit jelent, es
milyen szelekcios elonyt jelent vagy nem jelent. azt hiszem, ez mar kemeny
szakmai kerdes. amit megtargyalhattunk, azt megtargyaltuk, es nem igazan
jott ki olyan konkluzio, amivel Isvara hiteget minket.:)

math

Sziasztok !

A prizma elhelyezese a gombbe feladathoz kiegesziteskent. Egy prizma ehy
olyan hasab amelynek az alapfelulete egy haromszog. Jelen esetben
egyenloszaru haromszogrol van szo, szerintem.

bye

Mikulas

Kedves Tudosok,

A tegnapi megoldasom hibas. Mentseg nincs. Hacsak az nem,
hogy Kepler is leirta a hibas gondolatmeneteit a konyveiben.
(igaz o nem allitotta roluk, hogy jok) Szoval Sandor
megoldasa a helyes. Kovetve a tegnapi gondolatmenetemet,
a helyes megoldas abraja konnyen megertheto:
                                               
            ******
         *          *
      *                *
    *                    *
  *                        *
 *                          *
 *                          *
*                            *
*                            *
*                            *
|              \             *
|               \            *
|               |           *
|                \         *
|                 \       /
|                 |      /
|                  \     |
|                   \   /
|                    \ /
|                     V 
                   Ez a szakasz, ugy adodik, hogy a 20 km-re
levo pontbol erintot huzunk a korhoz.  

Horvath Pista

Gusi irta:

> Jo szorakozast !

Bocs, de nem szorakoztam rajta.

> Vegul is el kene donteni, mit is akarunk, de nem az 
> "erosebb nyer" formaban
> szavazassal, hanem altalanosan, mindenk_ 
> szamara_biztositva_ a lehetoseget !        

Ezt nem ertem. Az irasod tobbi reszet is nehezen ertem. Idezek
nehanyat. Kerlek magyarazd meg jobban oket. Koszi. Ez elso:

> az ellenzotabor ervei & bizonyitekai pedig tobbnyire az 
> emberi gyengesegnek, a megbocsajtasnak tulajdonithato.                       
               

Utana az engedelyezo tabor erveit ertem. Az okozatait nem.
Az ellenzo tabor erveibol csak az elsot ertem. Az okozatokat
megint nem ertem. Mik ezek:

>  - a nepesseg ertelmi, testi v. fizikai & erzelmi fejlettsege
> elmaradotta valik (  eldurvultsag, elvadultsag az elkovetkezendo
> nemzedekben )
> - a tarsadalmi retegek jobb szelektalodasa, nagyobb kulonbsegek
>   letrejotte, novekvo lecsuszasi eselyek    

Na ez a csucs:

> ha lenne pisztolyom, lelonem a gyermektelen, hitbol ellenzoket.:) )      

En meg teged lonelek le! na es akkor mi van? Ezzel nem sokra jutunk.
Ha mar errol van szo. Van neked gyermeked?

Horvath Pista

Kedves Matyas,

Bocs, de az ido es a sorlimitemet annyira megterheli a magzatvedelem
(gondolom nem repesel az oromtol), hogy erre mar nem sok idom marad.

Ajanlanek valami jo kozmologia konyvet. Vagy eloadast. pl. az ELTE TTK-n
Meszaros Attila (Pragabol) most ad elo kozmologiat. Csut. es pentek 11 ora

> 1) ha egy anyagmennyiseg a S. sugaron belulre zsugorodik, akkor mai
> tudasunk szerint fekete lyukka roskad, es megallithatatlanul
> szingularitassa roppan ossze, azon tul is egyre inkabb osszeroskad.     

A gond ott van (mint ahogy arra tegnap Kalman is ramutatott), hogy nem
teridoben, hanem terben es idoben akartok gondolkozni. Nem megy.
Probaltam ket szammal korabban irni, hogy a fekete lyuk statikus megoldas.
A vilagegyetem megoldasok dinamikusak.
kb. olyasminek erzem a felvetesed, hogy ha a kovet elengedem akkor
leesik. Tehat a ko mindig leesik. Ez a torveny es passz.
Na de ha van sebessege, akkor nem lefele esik, hanem elkezd felfele
szaladni. 

Igazad van. Fekete lyuknak gondolhatod, ha a S. sugarnal kisebb. De ha a
ter maga ennel gyorsabban tagul, akkor az egesz nem szamit.

Tehat 3 fele megoldas van. K=1 pozitiv gorbulet.
k=0 euklideszi eset.
k=-1 negativ gorbulet. Orokke tagul.
Kezdetben mind a 3 egyforma modon tagul. A kulonbseg koztuk csekely.
Az elso esetben egy ido utan csak gyoz a gravitacio, es megforditja a
tagulast. Mig a masik ket esetben nincs eleg anyag, kicsi a suruseg,
ahhoz, hogy visszarantsa onmagat. Orokre tagulni fog.

A kulcs a kezdeti energiakban van. Az anyagban van energia mc2.
A terben is van, meg pedig a tagulas mertekeben (sebessegeben).
Ha ez utobbi nagyobb abszoluterteku, mint a tomegben levo energia, akkor
orokke tagulni fog.

Nem tudom vilagosodik-e mar?

Horvath Pista

Kedves Kozmologusok!


Elnezest, hogy nemreg feliratkozva maris hozzaszolok a temahoz. 
Mivel valoszinuleg csak egyik moderatorunk ismer, roviden annyit 
elmondok, hogy eredetileg fizikus vagyok, aztan pedig evangelikus 
lelkesz lettem. Ergo: a fizika mellett pongyolan a metafizika, 
precizen a Krisztus-hit, teologia letszukseglet szamomra.

Ezek utan egyelore csak a kozmologiai kezdet es hasonlo temaban 
fogalmazom meg azt, ami zavar. Nevezetesen, hogy a vegtelennel ugy 
banunk, mint a vegessel... A relativisztikus paradoxonokat is az 
szokta gyartani, hogy egy rejtett pillanatban valahol 
visszacsempesszuk a klasszikus fizikat, aztan meg csodalkozunk, 
hogy ellentmondasba-paradoxonba keveredtunk.

Ilyen jellegu a t=0 problemaja is. A vegtelenul kicsi ido 
minosegileg elter a 0-tol, amit valojaban nem lehet elerni! (Mikor 
is simul bele egy hiperbola az abszcisszaba?) Mivel a terido, nem 
pedig a ter es az ido a tet a relativitaselmeletben, ezert azt is 
tudnunk kell, hogy a t=0 korul az ido is megtrefal, es 'maskepp 
telik' - egeszen 'lelassul'. Minel kozelebb megyunk a kezdethez, 
annal jobban 'lelassul'. Mint a hiperbola. Ezert 'soha' nem 
erhetjuk el. Nincs tehat miert csodalkozni, hogy a kezdeti 0 
kiterjedesbol hogyan tudott 'hirtelen' kipattanni:


>...az elso nem t=0 pillanatban a sik minden pontja (kiveve egyet)
>elugrik a vegtelenbe.

A bibi: nincs _elso_ t<>0 pillanat, hiszen barmelyiknel tudok 
kisebbet mondani! Nehogy mar egy nem megszamlalhato halmazt 
kolcsonosen egyertelmuen lekepezzunk egy megszamlalhatora!

Tanulsag: Ahol szingularitas van, ott szingularitas van... [Nem 
lehet megregulazni. :-)]

(Mellesleg azzal sem ertek egyet, hogy vegtelen kellene legyen az 
Univerzum - epp a relativitaselmelet adta kezunkbe a hatartalan, 
de veges lehetoseget.)



Salom-Eirene-Udv:

Tommyca - (Szakacs Tamas)

M.Laci:
> Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
> tisztasoktol mentes, aljnovenyzettel surun benott erdot. Valahol
> allsz ebben az erdoben. Adjatok meg olyan utvonalat, amit bejarva
> a leheto legrovidebb tavot megteve biztosan kiersz az erdobol!

Szoval olyan utvonalat keresunk, amin a biztos kieres ideje minimalis
(es nem pl. a kieres idejenek varhato erteke, ami persze nem is
ertelmezheto a feladatban).

Ha az ember egy olyan gorben halad, ami nem metszi magat, a kieres
ideje tetszolegesen nagy lehet, mivel egy tetszoleges hosszu ilyen
gorbe kore rajzolhato egy 1 km^2 teruletu erdo (egy kigyo). Ha viszont
az ember tesz egy olyan zart gorbet, ami 1km2 teruletet zar korbe,
akkor biztos lehet benne, hogy az erdo szelen all, tehat kiert. A
legkisebb keruletu ilyen gorbe a kor. Vagyis ahonnan indulunk, futunk
egy kort. 

A multkori feladathoz:

Horvath Pista:
> 
> De most mar adodik a jo megoldas:
>   ---
>  /   \
> /     \
> |  \  /
> |   \/      Tehat eloszor egy 11.18km hosszu egyenes, amjd egy ugyan ilyen
>          hosszu. Ezutan a felkor, majd 10 km. 22,36+31.41+10 = 63,77 km.
> NYERT!

Pl. a jobb also sarokban levo kis szakasszal parhuzamus, kort erinto
egyenest nem zartad ki. (megj.: azota is varom, hogy jelt adsz
primszamkulonbseg ugyben. Volt idod foglalkozni vele?)

Szakacs Sandor:
> x + sqrt(x^2-100) + 20Pi(3/4 - arccos(10/x)) + 10 fuggveny helyi
> minimumat...
> 
> Abra kell? :)
> 
> Es ki talalt egyszerubb megoldast?

Nekem is ugyanaz a megoldas jott ki, a fonti derivalos reszt
egyszerubben igy lehet: Veszed a kort, az ot erinto egyenest, es erre
az egyenesre tukrozod a kort. Ekkor olyan gorbet keresunk, amelyik az
elso kor kozeppontjabol indul, es erinti a masodik kort. Pl.
kepzeletben veszunk egy cernat, egyik veget leszogeljuk az elso kor
kozeppontjaba, aztan racsavarjuk a masodik korre (ez a szituacio
nyilvan a megfelelo szelsoerteket adja). Innen kovetkezik, hogy a
keresett szakasz es az egyenes 60 fokot zar be, es a hosszara is
egyszeruen adodik, hogy az 20*gyok(3)/2 stb..

SB

 wrote:
> En is pont erre gondoltam es elkezdtem torni a fejem rajta. Gondolom
> hogy egy kis grafelmelettel vagy egyenletrendszerrel sokkal konnyebb
> mint talalomra...

A vegallapotbol indul az ember, elvesz nehany elemet, es megfogalmaz
szabalyokat, amikkel azok kitalalhatoak az uj, redukalt allapotbol.
Persze be kell iktatni durvabb lepeseket is, amikor egyszerre sok
elemet veszunk el (ilyen volt a multkoriban amikor egyszerre 4
allitasbol kovetkezett 8 elem, es nem volt felbonthato kisebb
lepesekre).

SB

> meg: *honnan ered a dogkeselyu azon oroklott kepessege, hogy sima
feluletu,
> tojas alaku targyak lattan izgalomba jon, es koveket kezd keresni ill.

Erre a kerdesre nagyon sok valasz van. Ird meg par mondatban a listara az
elvarasaidat a valasszal kapcsolatban, hogy tudjam hogyan fogalmazzak. Nem
mindegy hogy milyen vilagnezetet illetve ismeretanyagot lehet alapul venni.

> dobalni?* Nyilvanvaloan a viselkedesnek ezt az oroklott reszet rendkivul
> osszetett genetikai kod iranyitja, ennek keletkezesi modja a kerdesunk
> targya.

Nekem nem nyilvanvalo. Nemelyik fraktal eszvesztoen bonyolult alakzatokat
tartalmaz, pedig csak egy-ket sor a generalas szabalya.

z2