Math:
>Szerintem a tudatot egyaltalan nem jo idoerzekkel definialni.
>A tudat szerintem a vilag eleg komplex modellezesi kepesseget jelenti.
>Az entudat pedig azt, hogy a modellben magam is benne vagyok.

Az entudattal egyetertek, de a modellezes, amirol irsz
az valojaban mindossze adatfeldolgozas.
Embernel ezt gondolkodasnak hivnam inkabb. Tudatosnak pedig azert,
mert allandoan kontrollaljuk magunkat - hogy is allunk az idovel ?
Nehogy keslekedesunkbol baj legyen !
Nem csodalkoznek, ha kimutatnak - emiatt stresszhormonok termelodnek.

>Masreszrol mi az idoerzek?
Gabornak irt cikkemben probaltam korulirni, bar en ott is
idoerzetnek neveztem... Asszem fogalomzavar lehet nalam,
mert valszeg az 'eloerzet', 'kozerzet', veszelyerzet, hangerzet,
stb. mintajara neveztem hibasan az idoerzeket erzetnek !(?)

>Egy ora ugyanis meri az idot, meg sincs tudata.
Igen, mert nem prognosztizal, tole fuggetlen esemenysorozatbol,
statisztikai modszerekkel, azaz nem kovetkeztet.
De tobben leesnenek a szekrol, ha ketyego faliorajuk
megallna, majd kisvartatva felkialtana - He, asszem megalltam,
mert nem hallom a ketyegesem. Huha, nem kene kicserelni
gyorsan az elememet ?

Endre:
>Mar vilagos. Annyit teszek hozza: Mutass tudatot asszociacio nelkul,
>es ha egyaltalan talalsz ilyet, indokold meg, hogy az miert tudat.
>Miert TUD-AT, asszociacio nelkul? :)

Donto ervem:
Ha el tudod erni, hogy nagyjabol semmire se gondolj par masodpercig,
az idoerzeked akkor is megmarad.
Ebbol tudod, hogy tudatodnal vagy, mikozben nem asszocialsz.
Jo igy, ugye ?

Udv: zoli

 [Finland]
>...ha a kulonbozo orszagokban javitananak a termekek es a >szolgaltatasok
>eloallitasanal az eroforras-felhasznalas hatekonysagan, >es az
>energiaszektorokban elosegitenek az energiatakarekos >technologiak,
>megoldasok, epitesi es szallitasi rendszerek >alkalmazasat. Kulonoskeppen
>fontos lenne a fosszilis uzemanyagok >hasznalatanak helyettesitese.
<<<cut>>>

  Agodalmat kelto cikkunk szinte egyszerre jelent meg, anelkul hogy elore
valamit megbeszeltunk volna, csupan masoknal egy kisse tobbet agodunk a jovo
nemzedek sorsaert.
Nagyjabol mindannyian tisztaba vagyunk vele mit is kelene tenni, az agodalom
pedig egyre no, mert a dolgok mindeg epp forditva tortennek.
Be kell latnunk nem tehetunk meg kedvunk szerint mindent ami csak eszunkbe
jut. Korlatozott eletmodot pedig keptelenek vagyunk elfogadni.
Vajon mi is tortenne, ha egyik naprol a masikra elfelednenk, hogy az autonk
a garazsba var?
Sajat magunk tesszuk eletunket egy rohano vilagga, meg sem kerdjuk miert,
talan nem is lenne gond, ha ezt a foldi korulmenyek tovabbra is megengednek.
     Udv Csaba.

_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

 [Finland]
>Hogyan jon ki az, hogy a feny, miutan egy lassito kozegbol kilep, ujra
>felgyorsul es igyekszik elerni a vakuumbeli fenysebesseget?
Nyilvan a kerdes nem oknelkuli, tobb minden terrel, tomeggel kapcsolatos
dolgokat bizonyithat.
Felteszek egy masik fontos kerdest. Vajon a foton es a tomeg kozotti relacio
okozhat e mas esemenyeket a feny es hohatason kivul?
Tehat az egesz egy procedura, azaz tegyuk fel a Napbol ozonlenek a kulonfele
sugarzasok. Utjukat egy tomeg keresztezi, legyen ez a Fold.
A fotonok tomeggel utkozve kenytelenek energiajukat atadni. Ezek a tomeg
(elemi) atomi szerkezeteben okozhatnak elektron gyorsitast, de ugyanolyan
mertekben lasulast is, kulombozo (elektron, atommag) rezgeseket, stb. Tehat
egyaltalan nem biztos hogy ugyanaz a reszecskehalmaz lessz ismet a
fenysebesseggel kiszabadulo foton a lasult rendszerbol, amelyik epp a Napbol
erkezett. Az sem biztos, hogy az egesz elnyelodott foton el is fog tavozni
es epp foton alakjaban. Annal nagyobb a valoszinusege viszont hogy az egesz
procedura lezajlasat gravitacios hullamok keletkezese is koveti, vagy az
egesz procedura erosen zavarja, befolyasolja a terben tevekenykedo
gravitacios hullamokat.
   A folyamatra az ingas kiserletem utal, es egyre tisztabban latszik a
tomeg/foton egyuthatasos relacioi, es az a kulonleges viselkedes, hogy a
foton sebessege mindeg epp az ileto tomeghez viszonyitva, (a tomeg
sebessegetol fuggetlen) all be fenysebessegre a korulotte levo ter hatasara.
   Udv Csaba.





_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

> Felado :  [Hungary]
>Masreszrol mi az idoerzek? Egy ora ugyanis meri az idot, meg sincs >tudata.
>Amik or valakinek idoerzeke van, es plusszban elkezdi tervezni >a
>cselekedeteit, akkor ehhez valamilyen szinten modellez.
  Egyre helyesebb megkozelitesek. Talan meg kozelebb segitene bennunket maga
az 'ido' fogalmanak pontos meghatarozasa.
  Ha az idot elemi reszecskek terben valo egymashoz kepesti mozgasahoz
kotjuk, tehat esemenylezajlasoknak vesszuk, termeszetes, hogy minden
gondolkodasi mod, maga a tudat is idohoz kotott, meg akkor is, ha az
esemenyek, informacio cserek fenysebesseggel zajlanak, es talan csak
zavarjuk a rendszert ahogy Zoli irja, ha mindent autokontrolalunk, es nem
termeszetes reflex szeruen cselekszunk. Habar a civilizaltsag epp az
utolagos atjavitott mod es viselkedes elenorzott valtozata lenne.
  Tovabi erdekessegek a komunikaciokban. Nyilvan evolucios fennmaradas a
beszedmentes komunikacio. Eleg ha megpillantunk valakit, nagyjabol tisztaban
lehetunk szandekaival. Egy statisztika alapjan a holgyek a masodperc ezred
resze alatt el tudjak donteni mennyire fontos lehet szamara az ileto
megpillantott ur tekintete.
Ami talan meg ennel is erdekesebb, a kacagas kivaltasa. Mind gondolkodom,
vajon mifele belso kondenzatorok kisulese okozza :-))
  Egy az, hogy minimum ket fel elemzesi adatai kerulnek egyeztetesre, kozos
nevezesre. Vajon mindeg egy harmadik poruljart szemly esete all fenn?
Mindenkep a magasfoku tudat analizise, tobbszintes osszetevoje jatszik
kozben, sirni hallottam mar tobb allatot is es nemcsak fajdalom kivaltott
siras volt hanem erzelmi.
  Udv Csaba.





_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

>Hetvegen bobozni voltunk Fuzfon a hugommal es sogorommal. A vegen
>osszevitatkoztunk egy par fizikai probleman.

>A) Ha egy nehezebb es konyebb ember megy le, akkor vajon melyik gyorsul
>jobban, melyiknek lesz nagyobb a sebessege, illletve ki er le rovidebb ido
Idealis korulmenyek kozott pontosan egyforman mennek, mert a gyorsulas
nem fugg a tomegtol. Valodi esetben tobb, ellentetes hatas van:
- a surlodas a tomeggel aranyosan novekszik,
- (ha jegen mennek) a jeg a nagyobb tomeg alatt jobban olvad,
- a legellenallas aranyosan kisebb a nagyobb tomegu testnel (fajlagosan
kisebb az aramlasi keresztmetszet).
Utobbi hatasok dominalnak, ezert a nagyobb tomegu test er le hamarabb.
Az en tapasztalatom is ezt mutatja.

>B) Ami mar razosabb kerdes, hogy mi van, ha kanyarok is vannak? Ezt mar
>kevesbe tudtam elemezni, de az en velemenyem szerint a kanyarok nem
Szerintem nem valtozik a helyzet - a nehezebb test meg hamarabb leer (a
megnovekedett suly = gyorsabb olvadas miatt).

>fordithatjak meg az eredmenyt. Szerintuk lehetseges, hogy aki nagyobb
>sebesseggel megy be a kanyarba, az a "centripetalis ero" miatt kisebb
>sebesseggel jon ki. Szerintem van ilyen hatas, de nem fordithatja meg a
Tessek ??? Ez az ero nem a sebesseg iranyaban hat! A nyomoero ugyan
novekszik, de annak a hatasa olyan, ahogy elobb irtam. Elkepzelheto
olyan hatas is, hogy a lec tulzottan benyomodik, emiatt jobban surlodik
(pl. az oldala) - de ez inkabb havon.

>C) Egy szerintem trivialis kerdes, de jo volna, ha ebben is megerositene
>valaki: szerintem amikor az ut tovabb nem kanyarodik, hanem egyenes a palya,
>akkor pillanatok alatt megszunik mindenfele "centripetalis erobol" adodo
Igy igaz.

>surlodas, ugyanis a bob sebessege palya iranu. Szerintuk a korpalyara allt
>test tovabbra is korpalyan akar maradni. En mondtam, hogy ez Newton
>torvenyeinek durvan ellentmond.
Aha. Ha igaz lenne, a parittyaval megporgetett kovet nyugodtan el
lehetne engedni egy idore, meg megtenne nehany kort, mielott egyenesen
repul tovabb :-)
Ezen kivul nem huzna a kotelet (a bob nem nyomna jobban a palyat)...

>Kerem a valaszokat nem csak a tudomanyra, hanem a
Kuldd el Te, en nem szeretnek valami keresetlen valaszt kapni...

-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

Kedves Gabor !

Koszonom az ertekes reagalast.
>Nem egeszen egyertelmu ez az "idoerzet" kifejezes, de igy
>alapertelmezesben biztosan nem elegeseges a tudat definialasara.

Szerintem az ehsegerzethez hasonloan, kozvetve az idoerzet
lete is kimutathato/merheto. Megprobalok kiterni lentebb arra
is, mikent ve'lem kozvetve merhetonek az idoerzet megletet.
Addig is - az idoerzet szo kikerulesevel a tudat e komplikaltabb
definicioja milyen lenne ? :
Ido mulasat szamontarto, statisztikai alapon prognosztizalo,
cselekvesre keszteto jelzorendszer. ???

Az emberi idoerzet olyan, hogy folyamatosan valtozonak
veljuk adott periodusban a periodus vegenek kozeledtet -
az eltelt/hatralevo ido becslese alapjan, vagy mintha
ehhez folyamatosan 'figyelheto' belso analog jel adna tampontot.
Az ember 'rahajt', ha sejti - vagy kulso oran latja - szuk az ido,
tevekenysege befejezesehez.
Hormonalis valtozasok vizsgalatan keresztul, meressel bizonyosan
megfigyelheto az idozavarba kerult eloleny izgalmi allapota,
azaz az idoerzetenek meglete.

Az idoszakosan folytonos felugyelet vegzo, es elvont merlegeleseket
is vegzo emberi tudathoz kepest mas agymukodesi alternativat
is el tudok kepzelni a tuleleshez, egyszerubb praktikus megoldaskent:
Amennyiben a regebben emlitett 'betanitott' csotanyok belso
orai ugy mukodnek, hogy villanygyujtas elott egyszeru
veszjelzest kapnak belso jelkent, akkor milyen is a viselkedesuk ?
Bar megvan az ontanulo orajuk - amit a tudat alapveto elemenek
tartok - de ez az ora agyukban a latasert felelos kozpontot
erosen ingerelve keszteti menekulesre oket, azaz fenyt
hallucinalnak - akkor a cselekvesuk osztonos. (Ez csak otlet)
Nem tudom, van-e ilyesfele barkacsmegoldas a termeszetben,
de ha van, esetleg kulon szakkifejezest kellene erre hasznalni.
(ko'ka'nyolt barkacs-tudat? :)

Ha viszont a csotanyok folyamatosan es nem diszkret veszjelkent
erzik/eszlelik a szabad portyazas idejenek kozeli lejartat, akkor
helyeslem viselkedesuket tudatosnak tekinteni.
Talan egyszer ezt is ki fogjak merni.

Annyi bizonyos, hogy a tudat az idobeni tajekozodashoz szorosan
kotodik, hiszen sotetben es csendben ebredve rogton
tudjuk - tudatunknal vagyunk, es egybol jelentoseget tulajdonitunk
az idonek, es tampontot kell keresnunk, hogy a kulvilag esemenyeihez
szinkronizalhassuk belso orainkat es viselkedesunket.)

A jelzorendszer bejelentkezik nyugtalanul szolva - kimaradtunk az
esemenyekbol egy idore, gyerunk alljunk csak vissza a regi
kerekvagasba ! Veges idonk gyorsan pereg, feladat pedig
mindig van...
(Itt kozbevagott Pato Pal ur a depresszios: Ej, raerunk arra meg ! :)

>(Majdnem?) minden eloleny illetve sejt rendelkezik belso
>oszcillatorral, amit idomeresre hasznal. A legjobban ismert a
>24 oras periodusu, amelyet indulaskor a feny-sotetseg valtakozasahoz
>allit be a sejt, de utana onalloan, tovabbi kulso ingerek nelkul is
>kepes fenntartani a 24 oras periodusu oszcillaciot. Ez az un.
>circadian clock, ami a clock genek onszabalyozo
>transzkripcios-(poszt)transzlacios visszacsatolasabol all.
>Ezek emlosoknel pl. az mPer1 es mPer2 genek.
>Ez az oszcillator egy a kulso ingerektol fuggetlen orajelet ad,
>amelyhez aztan a biologiai folyamatok hangolodnak.

Hogy ezek az oszcillatorok egyszeru 'interruptot' okoznak-e,
vagy a sejt valamikeppen folytonosan is kepes megbecsulni
egy-egy jelperioduson belul a periodus vegeig hatralevo idot,
es az hogyan befolyasolja mukodeset - jo lenne tudni.
Ha a becsleses eset allna fenn, adott tevekenysege't tudatosnak
neveznem.

>>Meg annyit hozzateszek, vannak reakcioink, pl. veszreakciok amikor
 ...
>>Kihagytuk az idot mint fontos tenyezot, tehat primitiv modon,
>>gepisen reagaltunk.

>Nem az idotenyezo maradt ki, hanem a homloklebeny
>kergi atkapcsolasa a reflexkornek.
Nem a tavolabbi jovovel torodes kiiktatasa volna ez ?
Mintha egy tervezoi munkaba besegito, tul idoigenyes celhardver
(kooprocesszor) kiiktatasa lenne, ido szukeben.
A homloklebeny serulese/eltavolitasa tudomasom szerint
azzal jar, hogy az adott szemely tavlatilag nem gondolkodik,
azaz nem merlegeli tobbe cselekedeteinek kesobbi kimenetelet.
Jellemzoen osztonosse ill. reflexszeruve valik a viselkedese,
ha jol tudom.

>>Igazan akkor tudatos a gondolkodasunk, ha megtippeljuk -
>>reakcionknak mi lesz a kovetezmenye 1sec, 1perc, 1ev, 1emberolto,
>>stb. utan.
>Akkor azok a kutyak, akik szinte uszva a levegoben kepesek
>elkapni a frizzby korongot, igen fejlett tudattal rendelkeznek:-))
>Hiszen nagyon pontosan ki kell szamitani, hogy hol lesz a
>korong mire odaer, es ahhoz merre es milyen erovel kell
>felugrani.

Ez igen precizen es gyorsan mukodo, idoben extrapolalni kepes
tudatra vall. Sot intelligenciara is utal, ha kulonfele tapasztalatok
alapjan, tanulassal, gyakorlassal fejlesztette ki eme kepesseget.
De ne szoljunk a kutyaknak e fejlettsegukrol, mert elbizzak magukat
es atveszik tolunk a hatalmat. :)

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> A) Ha egy nehezebb es konyebb ember megy le, akkor vajon melyik gyorsul
> jobban, melyiknek lesz nagyobb a sebessege, illletve ki er le rovidebb ido

Az en tippem:

Gyakorlat:
En a magam 100+ kilojaval lenyegesen gyorsabb vagyok, mint a lanyom az
50-evel, es ha hinni lehet nekunk, egyikunk sem fekez. Eddig csak o serult
meg, kisebb eges vallon es labon, bob nelkuli csuszas miatt...  Utolert egy
kisebb csoportot, katapultalt es elozott. Ez utobbit, az elozest, nem hiszem
hogy sokan megcsinaltak volna. :-)))
Teljesen szubjektiv megfigyelesem, hogy a testhelyzet valahogy osszefugg a
kanyar ivevel, es ha jol sikerul, gyorsabb a menet. Ez valami modon
osszefugghet a bob kormanyzasaval, lasd kesobb. Persze konnyen lehet, hogy
tevedek.

Elmeletieskedeseim:
Hajtoero a tömeggel aranyos, a gyorsitott tomeg termeszetesen szinten, igy
vesztesegek nelkul nem lenne kulonbseg, mindenki vegsebessege akkora lenne,
mint ha szabadesesben leesne a palya szintkulonbsegenek megfelelo
magassagbol. A valosagban ennel sokkal de sokkal lassabb, mert surlodasos
vesztesegek vannak. A szeintem legfontosabbak:
Gordulesi surlodas, ez kb. linearisan no a sullyal, de nem 0-rol indul
(csapagy szorul stb) es csak kevesse fugg a sebessegtol. Mivel nem 0-rol
indul, ez mar kedvez kisse a nagyobb testsulynak.
Legellenallas: ez elsosorban a felulettol es annak alakjatol fugg, es erosen
sebessegfuggo, nagyon gyorsan no a sebesseggel. Feltetelezve, hogy egyforman
optimalis testhelyzetben mennek, itt jelentos elonyben van a nehezebb ember,
a suly kobosen no a merettel, a felulet csak negyzetesen. Tovabbi elony
lehet, ha a nehezebb ember nem egyszeruen nagyobb, hanem hmmm... gombolyubb.
:-) Valoszinuleg a legellenallas a legfontosabb szereplo, ha a csapagyak es
kerekek eleg jok. Ha jol tudom, a sielo, aki erosen figyel a testhelyzetere,
es megfelelo ruhat visel, gyorsabban tud menni, mint ahogy egy ejtoernyos
nyitas elott szabadon esik, ha kezet-labat szettarva szabalyos hasonfekvo
pozicioban repul.
Tervezett sebessegfuggo fekhatas: nem tudom, van-e ilyen benne, de nem
tartom lehetetlennek, hogy a sebesseget esetleg egy erre tervezett beepitett
eszkozzel is korlatozzak, valami mechanikus trukkel, centrifugalfek stb,
balesetvedelmi okbol... Ha van ilyen, akkor az kb ugy viselkedhet, mint a
legellenallas, itt is elony a nagyobb testsuly, mivel nagyobb a hajtoero.
Kanyarok: elso kozelitesben mindegy, semmit se befolyasol. Mivel a bob nem
idealis sinen megy, ez is szamithat, pl. ugy, hogy oldalkuszas lep fel a
kerekeken, aminek mas a surlodasi tenyezoje, vagy az oldalero miatt
valtozhat a csapagysurlodas.
> fordithatjak meg az eredmenyt. Szerintuk lehetseges, hogy aki nagyobb
> sebesseggel megy be a kanyarba, az a "centripetalis ero" miatt kisebb
> sebesseggel jon ki. Szerintem van ilyen hatas, de nem fordithatja meg a
Szerintem ilyen nem valoszinu, ugy egy az egybe, ahogy az idezet alapjan
naivan gondolhattak, biztosan nem. Elkepzelheto persze, hogy a nagyobb
sebesseg valami mas palyara visz, ahol durvan nagyobb oldalkuszasi surlodas
lep fel vagy ilyesmi, de nem nagyon hiszem. Ha vannak ilyen hatasok, azt
csak akkor lehetne tisztazni, ha sokkal tobbet tudnank a bob futomuverol, es
kormanyzasi mechanizmusarol. Ez kulonben onmagaban is erdekes kerdes: hogyan
koveti a kanyar ivet? Arra tippelek, hogy az oldalero picit kormanyoz, arra
fordul, amerre az oldalero hat. Konnyen belathato, hogy egy valyuban ez
kozepre tartast eredmenyez. Kanyarban is pont jo, pont annyira dol be, mint
a gravitacios vektor.  Olyasmi lehet benne, mint a gordeszkaban.
> surlodas, ugyanis a bob sebessege palya iranu. Szerintuk a korpalyara allt
> test tovabbra is korpalyan akar maradni. En mondtam, hogy ez Newton
Ez persze tevedes.

Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [Hungary]

Kb 2 Mpixel felett egyre feltunobb, hogy nem csak a pixelek szamitanak, az
optika minosege se kozombos. Az en gepem ebbol a szempontbol a jobbak kozott
van, de optikai szempontbol meg mindig az azota mar felretett oreg Praktika
gepem a legjobb...

En eleg sokat fenykepeztem digitalissal (Sony DSC-S70, 3 Mpixel) es
hagyomanyossal (Pentax SLR) is. Ket bosszanto, a kiforratlansagbol adodo
problemam van a Sonyval:
1. nagyon lassu, bekapcsolasnal lassan ter magahoz (ez meg nem nagy baj),
lassan fokuszal, es valami okbol befokuszalas utan se azonnal lo, ha
feligbol egeszen lenyomom a gombot. Nagyon kellemetlen, gyakran lekesem a
pillanatot, pedig mar valamennyire megtanultam, es probalok kalkulalni a
kesessel. A lassu fokuszalas kulonosen erthetetlen, ha a regebbi Pentax
gyors tud lenni, ez miert nem?
2. bonyolult, idetlen kezeloi felulet. Van egy kis fekete-feher LCD rajta,
meg egy nagyobb grafikus szines. Sokkal jobb eselye lenne, mint a Pentaxnak
az egy szem kis LCD-jevel, megis az van sokkal jobban eltalalva. Ez nem
szokas kerdese, mindkettovel sokat fenykepeztem.
Egyik hiba se elvi jellegu, most is vannak gyors gepek, csak nagyon dragak.
Meg mindig nem igazi tomegcikk a digitalis gep. Szerintem meg 3 ev, es
elfogadhato aron lesz mar atlagos igenynek megfelelo gep, es 10 even belul
olyan lesz a filmes gep, mint most a fekete hanglemez.

Ha meg kellene fogalmaznom milyen gep kellene nekem:
2 darab kellene:
- egy nagyjabol olyan mint az SLR Pentax csak digitalisban
- egy egesz kicsi, cigarettadoboznal nem nagyobb, amit allandoan magamnal
tarthatnek, semmi allitgatas, nyomom a gombot es jon a kep...

Udvozlettel, Jozsef

Csaba,
>>Mizsei Janos irta neked, hogy az epulet asszimetrikus felmelegedese,
>>hotagulasa is okozhatja inga lengeset. Azt irtad az nem lehet.
>>Kimerted, vagy csak nem tetszett az elvi lehetoseg ?
>
>  Peldaul te el tudod hinni, hogy reggel koran az elso napsugar
toronyborito
>erovel hat a meteres falra? Oras hosszu melegedes lenne szukseges es meg
>akkor sem lenne nagy hatas, de ha a tornyot akar billegtetnem is 10-20
cm-es
>kilengessel, az inga iranymeghatarozoja nem valtozna, habar maga az inga
>lengesbe jonne.
Nem kell akkora elmozdulas. Eleg nehany tized millimeteres koriv mozgas a
felfuggesztesi pontot illetoen. Azt meg boven produkalhatja egy ki tudja
milyen szerkezetu torony aszimmetrikus melegedese.

Ugye, hogy nem probaltad meg kimerni a dolgot? Pedig egyszeru, mert a
felfuggesztesi pontot tudod mozgatni.
De hat nemakarasnak nyoges a vege.

Ha figyelmesen hallgatozol, es eleg csend van, akkor hallhatod is a
homerseklet valtozasra kialakulo dilataciok toronyrecsegteto hatasat.

>Fennallhat a fotonok elnyelodesekor torteno gravitacios hatasok novekedese.
>Es csak fotonokrol lehet szo, mert eleg ha a felhok eltakarjak a Nap
>sugarait, az inga mar modositja az iranyat.
Na ja, leesik a feluletegysegre eso hoteljesitmeny.

Egyebkent annakidejen Eotvos az ingajaval a Duna 1cm-es aradasat ki tudta
mutatni, es eszebe sem jutott a fotonokat belekeverni.
Nem lennek meglepve, ha a varoshaza kornyeken parkolo autok eloszlasatol is
fuggene az inga beallasi iranya.

Az egyenlo tomegek kozotti zerus gravitacios erorol szolo paragrafusokat meg
vegyuk ugy, nem vettem eszre. Mindenesetre hagy ne reagaljak ra, amig
jolnevelt vagyok, vagy legalabbis annak akarok latszani.....
Udv.
Janos

Sziasztok!

Endrenek:
Tehat szvsz (szubjektiv velemenyem szerint) eleg orult
handabanda ez a Terembura - vagy pedig egy sci-fi, mint
Orson-tol a Vilagok harca radiojatek - azt is valosagnak
tekintettek egyesek.
A tizenharmadik (meg a tobbi) lemezen levo "uzeneteket"
a http://terembura.supereva.it/ web lapon talalod meg
az "Uzenet a Santa Katarol" menupontot valasztva.
>nyugodtan vedd fel a kapcsolatot a Kisfaludy-val
Beirom a naptaramba: 2202. julius 17.:Kisfaludy
>Hogyan jon ki az, hogy a feny, miutan egy lassito kozegbol kilep, ujra
>felgyorsul es igyekszik elerni a vakuumbeli fenysebesseget?
A "lassito kozegben" toltesek vannak, amelyeket a feny rangat,
tehat a toltesek gyorsulva mozognak, ennelfogva elektromagneses
sugarzast bocsatanak ki, mely interferal a kozegben halado
fennyel, meghozza ugy, hogy az eredo feny latszolag lassabb.
Mivel a toltott reszecskeknek tehetetlen tomege is van.
>Illetve mi a matematikai/fizikai oka annak, hogy epp annyi
>a fenysebesseg erteke, amennyi?
Messzire vezeto kerdes ez, elohozza az antropikus elvet, meg azt,
hogy 60 tizedes pontossaggal kellett beloni egy nagyon korai
allapotot, hogy letezhessunk. Jelenlegi tudasunk szerint a
fenysebesseg egy termeszeti allando, ma meg nem tudni, hogy
le lehet-e vezetni mas mennyisegekbol.
>Az nem rezges, ami soha nem zerus.
Miert nem? Ossze lehet tenni ket egymasra meroleges rezgesbol.
Figyelj csak, mit ir Csaba az ingajarol:
>>Korforgasra kepes, a forgasi sik vizszintes.
Ugye? Ha igy mozog, nem halad at az egyensulyi helyzeten.
No, hat ezt a feny is tudja.
>Es az ilyen (ketfele) interakcio hogyan valtoztatja meg
>a feny parametereit?
A feny reszben elnyelodik, reszben visszaverodik,
a megmaradt resze meg folytatja utjat.

Csabanak:
>Barmennyire is iteljuk el az ingas kiserleteket
Nem a kiserletekkel van problema, hanem az
ertelmezesukkel.
>egy ... fizikus pedig joval a kiserletek elott
>elmeletileg bizonyitotta a kozel egyenlo tomegek
>kozotti minimalis gravitacios kolcsonhatast.
A kerdes az, hogy mibol indult ki. Latta mar
valaki a bizonyitast?
>Erdekes, hogy a hullamhossz valtozasok negyzetesek, igy a ter kvantum
>termeszetet es ennek elmeletet latszik igazolni.
Erti ezt valaki? Minek valtozik a hullamhossza? Minek a negyzete?

Udv: Kalman