Sziasztok!

>Miert szuksegszeru, hogy a kolcsonhatasok erossege egy gombfeluletre
>osszegezve allando legyen? Ugy ertem: az oke, hogy pl. egy pontszeru
>fenyforrasbol kiindulo energia mennyisege a tavolsaggal negyzetesen csokken,
>mert ezt megkoveteli az energiamegmaradas. De miert kell, hogy ugyanez
>teljesuljon a gravitaciora vagy az elektromos terre? Hiszen ugy tudom, van
>olyan kolcsonhatas, amely eleve nem teljesiti ezt a torvenyt: a nuklearis
>kolcsonhatas.
Az eros es a gyenge kolcsonhatas azert masmilyen, mert ott a kozvetito
bozonoknak (a gluonoknak, ill. a W es Z bozonoknak) van nyugalmi tomeguk.
(Azaz hogy acsi! A gluonok nyugalmi tomegerol csak sejtem, hogy nem nulla,
de nem tudom, mekkora tomeguek.)
Az fotonok (elektromagnesesseg kozvetito bozonjai) nyugalmi tomege nulla,
akarcsak a gravitonoke - mar ha leteznek. A virtualis fotonok is ugy terjednek
a terben, mint a valodiak, ebbol adodik a reciprok negyzetes osszefugges.
Ebben a kvatummechanika es Kant azonos kovetkeztetesre jutott, bar a filozofus
sem virtualis fotonokrol, sem Coulomb-erorol nem tudott.
A gravitacio Newton-fele elmeletenek kiterjeszteset n-dimenzios euklideszi
terre Ehrenfest dolgozta ki az 1910-es evekben. Elfogadta a dinamika
newtoni mozgastorvenyeinek az erre a terre valo kiterjeszteset. A gravitacios
torvenyt a kolcsonhatast az n dimenzios terben leiro potencial Poisson-fele
differencialegyenletebol vezette le. A Poisson-egyenlet ekvivalens a Gauss-
torvennyel: tetszoleges zart feluleten a tererosseg fluxusa egyenlo a felulet
belsejeben levo toltesek osszegevel, gravitacio eseteben a tomegek osszegevel.
Mindezek kovetkezteben n dimenzio eseten a gravitacios torveny:
F = allando M m/r^(1-n)
Szuksegszeru, hogy igy legyen? Kiserletileg sajnos nem tudjuk kiprobalni,
helyes-e ez az eredmeny. Illetve n=3-ra igen, de csak erre.
Az altalanos relativitas elmeletenek is kidolgozhatok a termeszetes
kiterjesztesei n ter- es m idodimenziora, de azt nem tudom, hogy n=3-tol
eltero esetben is az n-dimenzios newtoni elmeletet adjak-e vissza
gyenge gravitacio esetere.
(Amibol puskaztam: Gorelik: Miert haromdimenzios a ter?)

Udv,
Kalman

Bocsi, nem menekultem el a kerdeseid elol, mindossze nehany napig nem
volt idom HIX-eket olvasgatni.

> A gondom az volt, es most is az, hogy Jano - legalabbis szerintem - nem
> igazan erti az idodilataciot. A keplete ugyan helyes volt, de a hozzafuzott
> magyarazat nemi meg nem ertesrol tanuskodik. Ez volt a hozzafuzese:

> <<Erdemes felfigyelni arra, hogy (mivel a sebesseg a negyzeten szerepel)
> mindket rendszerbeli megfigyelo a masik rendszerbeli orat latja lassabban
> jarniA specialis relativitaselmelet ezt a jelenseget nevezi
> "ido-dilatacionak".<<

Kerlek, mutass ra, hogy ebben a magyarazatban mi az, ami nem igaz.

Koszi:
Jano

Gabor wrote:

>Az evolucioelmelet lenyege nem az, hogy egy adott faj pontosan hogyan
>alakult at egy masik fajja, vagy hogy pontosan hogyan alakult ki egy szerv.
>Ezek - ha tetszik - jobb-rosszabb spekulaciok.

>Az az 'egyszeru' allitas, hogy ...

>"A ma elo fajok kozos ostol szarmaznak"

>... rendkivul termekenynek bizonyult a biologia minden teruleten. Ez akkor
>is igaz, ha a 'hogyan'-okrol semmit se tudnank. Darwin idejeben tenyleg
>nem sokat tudtak errol.

>Felejtsd el ezt az egyszeru allitast es magyarazd a biologia legkulonfelebb
>megfigyeleseit. Minden szetesne. De akkor legy szives helyettesitsd
>valamivel!

Vagyis a ma elo fajokrol *feltetelezzuk*, hogy kozos ostol szarmaznak, de
erre semmifele bizonyitekunk nincs. Csak jobb-rosszabb (inkabb csak
rosszabb) spekulaciok. Az intelligens tervezo es a terv feltetelezese
teljesen ekvivalens az evolucioelmelet feltetelezesevel, eppenugy egysegbe
foglalja a kulonbozo megfigyeleleseket. Linne is ezt tetelezte fel, megis
meg tudta alkotni a novenyrendszertant. A baj akkor kezdodott, amikor az
egyseges terv helyett a kozos os (bizonyitasra szorulo) elmeletet kezdtek el
forszirozni – tisztara ideologiai alapon. Csak ha a fajok tenyleg
atalakulnak egymasba, illene megmondani, hogy hogyan. Egyebkent marad a
steril spekulacio... A kozos terv feltetelezesenek az az elonye, hogy ezt
nem kell bizonyitani, hiszen nyilvanvalo. Na igen, ezzel a materialista
helyett idealista filozofiai allaspontot foglaltunk el, dehat eppen ez az a
kerdes, amin allandoan lovagolunk, hogy az evolucio nem tudomanyos elmelet,
hanem vilagnezeti allasfoglalas...  SZVSZ ideje lenni mar levonni a
tortenelem tanulsagait, es szakitani Marx, Engels, Lenin es Sztalin
filozofiajaval – nemcsak nalunk, hanem a marxista ideologiaval teljesseggel
atitatott nyugati tudomanyos eletben is...

Ferenc

Kedves Math!

You wrote:

>nekem pont ma lenne a nevnapom, ha nem volna szokoev. gyerekkoromban nagyot
>csodalkoztam azon, hogy nem 29. - mint ahogy azt jozan paraszti esszel
>gondoltam- , hanem 24. a szokonap. szemelyes okokbol erdekelne, hogy miert
>is van ez. tudja valaki?

Sajnos, a teljesen reszletes magyarazatot nem ismerem, de a lenyegrol annyit
tudok, hogy a magyarazatot a regi romai liturgikus naptarban lehet
megtalalni. A romaiak a ho napjait visszafele szamoltak, tehat februar
utolso napjat ugy hivtak, hogy a marcius 1-je (kalendaja – innen a
"kalendarium" kifejezes) elotti nap stb. Es valamilyen unnep (ha jol
emlekszem, Terminusnak, a hatarkovek istenenek unnepe) miatt a marcius
elseje elotti 5. napot kettoztek meg.

Egyebkent BOLDOG NEVNAPOT KIVANOK.

Ferenc

Math wrote:

>Ferenc altal itt elhangzott, hogy az evolucio elmelete milyen
>veszelyes, hogy egyenes ut vezet el tole a fasizmusig. amipersze tulzas, de
>annyi igaz, hogy az evolucioelmelet elfogadasa nem eppen egy erzelmi
>nirvana. a kreacionizmus viszont igen. tehat a prekoncepciora valo
motivacio
>csak a kreacionista oldalnal van meg.

Az evolucioelmelet igenis erzelmi nirvana annak, aki peldaul fasiszta
szeretne lenni.

Mivel a kreacionizmus tobbe-kevesbe (nem feltetlenul) maga utan vonja egy
vallas valasztasat, a vallasi parancsok betartasa pedig altalaban
kenyelmetlen, az evolucioelmelet felmentest ad aloluk, tehat elfogadasa
mogott igenis allhat nagyon nyomos erzelmi tenyezo. Gondoljunk csak Darwin
nagyapjanak husz hazassagon kivul szuletett gyermekere; vagy az angol
polgari osztalynak Darwin iranti lelkesedesere, amit az valtott ki, hogy
ezentul nem kell jotekonykodni, csak a termeszet rendjevel vagyunk
osszhangban, es a fejlodest segitjuk elo, ha a nyomorgokat hagyjuk
ehenhalni.

Ferenc

A hatarozatlansagi relacio nincs.
Az anyag meg olyan amilyen.
 (Nem reszecske, nem hullam, nem hur, nem korlap, nem pontszeru, nem
kiterjedt....)

Mi, hogy megis tobbet mondjunk rola, elkezdjuk absztrahalni.
Egyenleteket irunk fel, ezeknek a matematikai tulajdonsagai hozzak be azt,
amit ugy hivunk: hatarozatlansagi relacio.
A kozvetlen oka a Fourier transzformacio tulajdonsagaiban rejlik.
Ha azt mondod, omega frekvencia, akkor azt mondom, vegtelen sikhullam.
Ha azt mondod: itt, azt mondom, ehhez vegtelen sok szinuszt kell
szuperponalni, amiknek az osszes huplija kiejti egymast, kiveve az
"ittenieket", aholis egy vegtelen magas (bar szerencsere vegtelen vekony:-)
impulzus jelzi, hogy "itt".
A kozbulso esetekre mennyisegi osszefuggest ad a hatarozatlansagi relacio.


Barmi, amire rahuzod ezt a matematikai formalizmust, az rogton mutatni fogja
a hatarozatlansagi relaciot is.

Janos

Hali!
Koszi minden segitseget amit kuldtetek!
Az elso feladatot azt hiszem mar parszor leirtatok, en a masodikat irom le.
Tehat, melyik a nagyobb: 33333333331/33333333334 vagy 22222222221/22222222223 ?
Legyen a=11111111111.
Ekkor az elso tort: (3*a-2)/(3*a+1).
A masodik tort: (2*a-1)/(2*a+1).
Szorozzuk meg az elso tortet (2*a+1)/(2*a+1) - gyel, a masodikat (3*a+1)/(3*a+1
)-gyel.
Ekkor igy nez ki az elso tort: (6*a*a-a-2)/(6*a*a+5*a+1).
A masodik tort: (6*a*a-a-1)/(6*a*a+5*a+1).
Ebbol mar latszik, hogy a masodik tort a nagyobb.

Ha kell meg feladat, irhatok ! :)

Udv: Adam

>nekem pont ma lenne a nevnapom, ha nem volna szokoev. gyerekkoromban nagyot
>csodalkoztam azon, hogy nem 29. - mint ahogy azt jozan paraszti esszel
>gondoltam- , hanem 24. a szokonap. szemelyes okokbol erdekelne, hogy miert
>is van ez. tudja valaki?
>
>math

En is hasonlo cipoben jarok, mert az Akos is elcsuszik egy nappal
a szokonap miatt. Ugy tudom regi babona maradvanya a dolog,
mert a romaiak szerencsetlen napnak tartottak a szokonapot,
viszont szukseg volt ra ezert "elrejtettek" a honap belsejeben,
hatha akkor nem tortenik szerencsetlenseg.
Viszont mar lattam olyan naptart is, amelyik a honap vegere
tette a szokonapot es speciel en is eredeti helyen unneplem
a nevnapomat.

Akos

Vaskalap:

>Nem tunik fel nektek, hogy epp ez a legmagasabb fokszamu
>egyenlet, aminek megoldasat zart alakban tudjuk felirni ?
nem vagyok biztos magamban, de mintha a negyedfukunak is lenne. egyebkent is
a zart alak alatt azt ertik, hogy gyokvonast hasznalva. nos ez egy reszben
onkenyes dolog, tehat olyan oriasi jelentosege nincs is ennek a dolognak.
egyebkent ami felmerult benne, hogy a harmadfoku
megoldokepletbennegyzetgyok vagy kobgyok van?

math

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Sziasztok,
HIBA: sorlimit = 199
/nap.

> az alábbiakat írta a következo hírüzenetben:
...
> >> M.Gy. :
> >> A négy vagy több térdimenzió egyszeruen ostobaság.
> > Elmeleti megfontolasbol eszrevettuk, hogy egy test barmely pontjanak
> > meghatarozasahoz harom terkoordinatara van szukseg.
>
> Hat ez kicsit ellentmondo. Most akkor elmeleti, vagy tapasztalati?

Tapasztalatra alapozott geometriai modszer, amely meg soha nem ellenkezett a
tapasztalattal.
Ugy, ahogyan egy alma meg egy alma az ket alma, holott az almak errol mit
sem tudnak.
A Vilag ilyen, es ha arrol vitazol, hogy haromnal tobb terdimenzio van akkor
arrol nyitsz vitat, hogy nem jo a haromkoordinatas helymeghatarozo
modszerunk.
Ennek bizonyitasara azonban meg senki nem vallalkozott. Ezert kertem, hogy
valaki mutasson olyan helyet amelynek meghatarozasahoz be kell vonni egy
negyedik (es nem ido --macskak a csoben) teradatot.

> Azert nevezzuk 3 dimenziosnak, mert ilyennek tapasztaltuk. A fenti
> gondolataid engem kicsit a prekolumbianus idokre emlekeztetnek: "a nap
> kering a Fold korul, hiszen tapasztaltuk".

Egy alma meg ket alma az harom alma.
Mit jelent ez ? Egy tapasztalatra megalkotott modszert, az osszeadast.
Azt allitod, hogy prekolumbianus vagyok, mert nem kerdojelezem meg, hogy az
eredmeny harom?
Feltetlenul maradisagot ill. butasagot jelent, hogy nem ugy fejezem ki, hogy
kobgyok huszonhet almarol van szo?

> Az, hogy nem tudok ilyet mutatni, miert jelenti azt, hogy nem is letezhet?
> Ha pl. ket dimenzioban elnenk, es 2 dimenziosak lennenek az
erzekszerveink...

Ezt az ismeretterjeszto irodalomba valo hasonlatot elvethetjuk.
A nulla, egy ill. ket dimenzionek nincs fizikai tartalma, azok csupan a
minden iranyba kiterjedo Vilag egyszerusitett modelljei. Sik, egyenes, pont
a valosagban nincs.

> Akarmivel is szerezte, ez az allitasa szerintem is enyhen szolva botorsag.
A
> multba valo visszajutast nem fizikai, hanem logikai torvenyek tiltjak,
> azokkal pedig nem lehet szorakozni.
>
> Ido, mint olyan, nem is letezik (csupan a mi tudatunkban), ami viszont
> helyette letezik, az az esemenyek egymasutanisaga. Vagyis vannak korabbi
es
> kesobbi esemenyek, semmi tobb. A multba valo visszajutas annyit tesz, mint
> hogy a kesobbi esemeny megelozi a korabbit, ami mar nem csak hogy logikai,
> de egyenesen nyelvtani paradoxon. :)
>
> Peter
>
Ezzel viszont egyetertek. Egyszer valahol mar irtam, (lehet persze, hogy
butasag), hogy csak az anyag van.
A teret es az idot mi talaltuk ki, hogy tajekozodni tudjunk benne.

        M.Gy.

Kedves Isvara!

Sok mindent irtal Cremo konyverol, es oszinten bevallom, nem olvastam 
oket vegig. Azert nem, mert ugy ereztem, hogy elkerulitek a lenyegi 
kerdest.

Felteve, hogy Cremo-t nem prekoncepcio vezerli, el tudom kepzelni,
hogy tudomanyos kutatast vegez. Velemenye ebben az esetben
hasonlo sullyal esik a latba, mint barmely mas, hasonlo tapasztalatokkal
rendelkezo antropologuse.

Annyit mindenesetre felfogtam a vitabol, hogy Cremo szerint az ember-
fossziliakat mashogy kell ertelmezni, mint sokan mondjak. Mint nemreg
emlitettem, Gould magyarul megjelen konyveben ("Az elet konyve") a
relevans fejezet szerzoje is ugyanezt allitja, es kritikusan elemzi a
leleteket.

Rendben, ez egy tudomanyos vita. Az en kerdesem az, hogy ezen
kivul allit-e valami fontosat Cremo?

1/ Allitja-e, hogy a leletek arra mutatnak, hogy az ember kozos osokkel
rendelkezik mas foemlosokkel?

2/ Allitja-e, hogy a leletek arra mutatnak, hogy a mai ember a mult egy
meghatarozott idopontjaban gyakorlatilag a jelenlegi formajaban
jelent meg?

3/ Ha a 2-t allitja, akkor hasonlot allit-e mas elolenyekrol?

4/ Ha 3-t allitja, akkor a kulonfele elolenyek hirtelen megjeleneset
mely idopont(ok)ra teszi?

Eddig a paleontologiai kerdesek. Ezekre kell, hogy legyen vala-
milyen valasza. A tovabbi ket kerdesekrol, amennyiben verbeli
tudos, kell hogy legyen valami allaspontja:

5/ Ha 2-t es 3-t allitja, akkor hogy magyarazza a hirtelen 
megjelenes(eke)t?

6/ Ha 2-t es 3-t allitja, akkor hogy magyarazza kulonbozo
fajok kulonbozo hasonlosagi szintjeit, amit az osszehasonlito
anatomia, az embriologia es a molekularis biologia mutat?

Gabor

 irta a parhuzamos vilagokrol:

> ... de ezzel csak megkerulted a problemat. A multba valo
> visszajutas  eppen abbol a szempontbol erdekes, hogy megvaltoztathatom-e
> altala a jelent. Miert akarna valaki visszamenni a multba? Pl. azert, hogy
> megolje Hitlert, es igy megmentsen 100 millio embert. Vagy hogy megmondja
> sajat maganak a kovetkezo heti nyertes lottoszamokat.  Vagy hogy
> tanulmanyozza a pun haborut.

En nem kerultem meg a problemat. Eloszor logikai problemarol beszeltel,
amit a parhuzamos vilagok elmelete siman megold. Amrol itt irsz az nem
logikai problema, hanem e te "egyeni szocialis" problemad :)



> A te megoldasodnal ....

A parhuzamos vilagok nem az en otletem. Van egypar fizikus, aki komolyan
veszi, pl David Deutsch. (En nem vagyok fizikus, de az otlet nem rossz.)


> Egyedul  a harmadik esetben szamithat szemelyes
> "nyeresegre", de azt sem adhatja at a sajat vilagaban eloknek (mert ha jol
> ertem, oda mar tobbe nem terhet vissza). Ez a harmadik eset azonban csak
> puszta megfigyelse, ami amugy sem erinti a kauzalitast.

A puszta megfigyeles is beavatkozast jelent. Pl. a feny a te szemedbe jut,
ahelyett,
hogy egy pun harcost vakitott volna el, akit igy nem olnek meg es kesobb o lesz
a kiraly, nem pedig XY es aztan ....


> Szoval roviden: a te megoldasod kb. annyi, mintha az illeto nem is a multba
> ment volna vissza, hanem csak atment volna egy masik bolygora, ahol a dolgok
> nagyon hasonloak az "otthoni" viszonyokhoz.

A logikai gubancok megoldasa szempontjabol ez egy kellemes megoldas es a
fo problemad ez volt (legalabbis eloszor ugy tunt).



 irta


> A tavoli itt nagyon kozeli is lehet. Barmely ket pont, amelyik egy
> koordinatarendszerben egyideju, terszeruen elvalasztott.
>
> Idoszeruen elvalasztott pl. egy terbeli pont ket idopillanatban, vagy egy
> tomegpont mozgasanak idobeli helyzetei.
>
> Kauzalitas csak idoszeruen elvalasztott pontokra letezik, terszeruen
> elvalasztottakra nem.
>

Ha jol ertem, ebbol az kovetkezik, hogy ha ket parbajozo
(A es B, terszeruen elvalasztott "pontok") egyszerre lo egymasra az egyik
koordinatarendszerben, akkor van olyan kordinatarendszer, amiben
A hal meg elobb es van olyan koord. rsz. amiben B hal meg elobb es
van olyan, amiben egyszerre hunynak el. Ez valahogy nem lehet igaz,
kiveve, ha a parhuzamos vilagok elmelete megint be nem tolakodik
valahogy a kepbe:)




 irta:

> Ugyanakkor felteendo a kerdes, hogy a fenysebesseg vajon miert allando? Nos,
> egesz egyszeruen a gravitacio lete miatt!

Ezt nem ertem. Hogyan csinalja ezt a gravitacio?

Lajos

Kedves Marky !

Kulon koszonom segitsegedet a targyban.
Idokozben azonban visszamentem a kalyhahoz, es egy 
szimmetrikus erpar esetet vettem,  hatha abba 
jobban belelatok, mert ott nem zavar az arnyekolas. :)
 +  _
  _| |_  >>>
  _______________________________________________
  -----------------------------------------------
                                             _   _
                                     <<<      |_| +
                                                  
  ( A lezarasokat nem jeloltem, de vegyuk ugy, hogy vannak.)
  Elso kozelitesben arra jutottam, hogy :
  Az e'rpar azon reszen, ahol egy impulzus eppen athalad
  az egyik erben pozitiv toltes koncentralodasa tapasztalhato,
  mig az ezzel parhuzamos masik vezetekben ugyanott 
  dekoncentralodott allapot van, es ezek vonulnak paralel.
  Ha kifelejtem a jelensegbol a hullam-vonulatokkal 
  egyuttjaro magneses teret, es a hatarsebesseggel terjedest 
  akkor juthatok arra a hibas kovetkeztetesre, hogy az ellentetes 
  polaritassal talalkozo tolteskulonbsegek kiolthatjak, 
  semlegesithetik egymast.
  Annyi bizonyos, hogy a terjellemzok egyuttmukodese,
  - valtozasuk egymast generalasa van annak hattereben,
  hogy nem tunhetnek el, nem nyelhetik le egymast
  a jelek, es az egyenletek ezt kepesek leirni, 
  de a kepzeletunk korlatai ezt nem engedik atlatni. 

  Viszont egy meg koznapibb megkozelitest - mint 
  egyszeru magyarazatot nyujto modelt is megkockazatok:  
  A ket impulzus amiatt nem latja egymast, mert 
  mig egyikuk szamara az egyik vezetek a _meleg-vezetek_, 
  s a masik a test, azaz a referencia,  
  -  ugyanez a masik szamara forditva van.  
  Egyszeruen nincs kozuk egymashoz.  
  Egyik hullam az egyik vonalon terjed, mig a masik a 
  masik vonalon. S az, hogy egy referencia-vezetek
  potencialja atmenetileg megvaltozik, nem befolyasolja
  a _vonulo energia_-t, ami amugyis tomeggel is 
  jellemezheto, azaz tehetetlen atvonulast biztosit.
  Ez a magyarazat persze lehet, hogy santit valahol.
  Meg ragodni kell a dolgon.
  Fogadni mernek, hogy Maxwellnek volt mechanikai modellje
  is az ilyesfele kerdesekre, es emiatt konnyu volt 
  elfogadnia a klasszikus fizika koraban.
  
  Udv: zoli

3 adattal Euklideszi terben megadhato egy pont helyzete
egyertelmuen. A fizikai terben azonban vannak olyan
alakulatok, melyek a fenyt elhajlitjak.
Igy, ha Euklideszi geometriaban gondolkodva
fenysugarakkal kivannank reprezentalni a fizikai 
terben merolegesnek velt tengelyekkel a 
terkoordinatarendszerunk tengelyeit, 
akkor figyelembe kellene venni a fenyelhajlast okozo
hatasokat is, melyeket kello _ralatas_ nelkul nem
feltetlenul tudnank megfigyelni. 
Tehat a 3 koordinata melle egy tergeometriat 
leiro fuggvenyt is mellekelni kellene, hogy egyertelmu 
helyzetjelentest adhassunk valamirol.

( A fuggvenyt megadhatnank tablazatosan is,
ugy, hogy az Euklideszinek velt koordinatarendszerben,
a terben - kulonbozo helyeken elhelyezett, elvileg 
egyforma, rogzitett orak sajatfrekvenciairol keszitenenk 
kimutatast.)

Nem itt van tehat a kutya eltemetve - azaz, hogy 
3 tavolsag-adat melle egy fuggvenyt is mellekelni kell ?

Ha nem ismerjuk a tergeometriat leiro fuggvenyt, akkor 
az eredeti koordinatarendszerunk valamely egyenes (feny)
menti eltolasa utan kiderulhet, hogy az elozoleg - az adott 
pontra megadott koordinataink linearis transzformaciojaval 
szamitott uj ertekeinek nemelyike, vagy egyike sem 
jol adja meg mar a pont valodi helyet.

Tomegek bonyolult geometriaju tereben - ha eredeti 
koordinatarendszerunkhoz kepest mozogni kezdenenk,
azt tapasztalnank, mintha a vilagunkat valamifele
mozgo gorbe-tukron  keresztul latnank.
Az egitestek kulonfele indokolatlannak latszo 
helyvaltoztatasokat is vegeznenek.

Vajon az is elofordulhatna, hogy egyes egitesteket
fenysebesseget meghalado sebesseggel elmozdulni
latszonak velnenk ?

Udv: zoli

Ui:  Vigyazat, allitolag: Allni latszik az ido, 
     ha a szeker - c-vel halad !  :)

Sziasztok!

Zoli, ha egy tomoritett file-t tovabb tudsz tomoriteni, az a kovetkezot
jelenti: az elso tomorites nem volt optimalis (mily meglepo, igaz? :-) ).
Hufmannal optimalis tomoritest emlekeim szerint pl. csak akkor lehet
megejteni, ha 2^n szimbolumunk van (mintha a olyan megkotes is lett volna,
hogy egy elofordulasi valoszinusegkez max. 2 szimbolum tartozhat, de
lehet, hogy ez Shannon-Fano-hoz kell /annyira nem kulonboznek egymastol/).

Vegyuk pl. az altalad felhozott primtenyezos felbontast. Tegyuk fel, hogy
"optimalisan" tomoritesz, azaz kiderul a tomoritendo szamsorozatrol, hogy
1 jo nagy primszam. Ekkor Te lejegyzed, hogy a 145326. primszamrol van
szo. Ha viszont 145327-es szamrendszernel kisebben kell kodolnod ezt a
szamot (pl. binarisan), akkor kapsz egy halom szamjegyet, amit Huffmannal
meg esetleg osszenyomhatsz. Vagy rekurzivan alkalmazod az algoritmust, es
megnezed, hogy az 145326-ot hogyan lehet osztokkal felirni, vagy
megprobalod egy visszacsatolt shiftregiszterrel osszehozni a bitsorozatot.
Pl. a [89,6,5,3] notacio azt jelenti, hogy egy 89-bites shiftregiszternek
a 89., 6. ,5. es 3. bitjet csatolod vissza (XOR-kapuval). Es ezzel meg
leirtal egy 2^89-1 bit hosszusagu sorozatot. A 4 szamot meg pazarlo modon
4*8 biten tarolva meg mindig 1,9e25:1 -es tomoritesi aranyt ertel el. Ami
nem is olyan rossz. ;-) 

Primszamokat pedig meg az erasztoteneszi szitaval is lehet generalni,
raadasul eleg egyszeruen (csak idoigenyes). Felirjuk az osszes termeszetes
szamot 1-tol N-ig. Ezutan kihuzzuk 2 tobbszoroseit, 3 tobbszoroseit, stb.
egeszen negyzetgyok N tobbszoroseiig. A megmarado szamok primszamok. A
modszer buktatoja, hogy egy csomo szamot tobbszorosen fogunk kihuzni
(reszben ettol lassu), mivel ha kihuztuk a 2 tobbszoroseit, akkor 4, 8,
16... tobbszoroseit felesleges, stb.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -