Bár nem vagyok fizikus, és az elvégzet kisérletet is nagyon érdekesnek
találtam.
Az órák különbözö irányban utazva megkerülik a földet, majd ezután
megnézik mennyit késnek egymáshoz képest.
A levél végén levö következtetéseket nem tudom elfogadni.

A speciális relativitás elvéböl az következik, hogy a mozgó óra
gyorsabbnak látszik, mint az álló.
Ugyanakkor a mozgó órával együtt mozgó megfigyelö a vele mozgó órát
látja lassabnak.
Vagyis az órák sebességfüggö járása, az idök különbözö múlása
látszólagos, szimetrikus jelenség.
Valójában mindegyik óra a saját idejével egyformán jár, csak közben
egymáshoz képest mozognak.

Más a helyzet, ha az órák különbözö nehézségi erötérbe kerülnek, vagy
ami ennek megfelel, különbözö képpen gyorsulnak.
Ekkor, ahogy említetted, a nagyobb gyorsulásban levö, vagy nagyobb
gravitációs térben levö óra lelassul.

Azt hiszem csak ez utóbbi hatások összegezhetök a kisérletben.

> A helyi sajto egyik szamaban olvastam 31-en a kovetkezot :
> 
> "Pezsgot azert nem lehet felvinni a vilagurbe, mivel a szensavbuborekok
> a sulytalansag hatasara szetrobbantanak az uveget, vagy akar a femdobozt is."

Szerintem nem robbanna az szet.
Az ujsagirok rendkivul sotetek tudnak am lenni, ha valami
termeszettudomanyos dologrol van szo :( A videki ujsagirok kulonosen :(

bye

MaXX

Sziokak!

Koztudott minel magasabban vagyunk annal kisebb a sulyunk (pl. a 
Himalajaban). Minel lejjebb annal nagyobb.
A fold kozeppontjaban azonban sulytalanok vagyunk. Hogy van ez? Ahogy 
megyek le a fold kozeppontjahoz egyre nagyobb a sulyom, a 
kozeppontban pedig egyszercsak hirtelen 0 ?

Kerdes: tegyuk fel kifurom a foldet a kozepen atmeno alaguttal. 
Tegyuk fel letra van benne. Elkezdek lemaszni a felszinrol a 
kozeppontig. Indulaskor a sulyom G. Hogy valtozik a sulyom amint 
folyamatosan lefele haladva elerem a fold kozeppontjat?
Kulonosen az utolso nehany milimeter erdekel. (tegyuk fel hogy 1 mm 
atmeroju golyo vagyok)

Koszi
Jozsi

> A tudomany nem hit kerdese. Kiserletet kell vegezni. Persze ez par
> dollar erejeig esetleg egy szelhamost gazdagit.

Termeszetesen, a kerdes csupan az, hogy mennyire tudomanyos erteku az a
kiserlet, ami abbol all, hogy valaki egymaga bekap nehany kapszulat, es
esetleg meg ugy is erzi, hogy hasznal (ld. placebo effektus).

Hirdettek pl. olyan kolnit, aminek az osszetetele garantalja, hogy
hasznalojara buknak a nok. Ha tehat valaki kiserletezni akar, batran
forduljon hozza, mondjuk 10$-ert en is kuldok neki valamit, ami kello hit
es onbizalom mellet biztos fog hatni.