Haho,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Uveghazhatasu gazok ( 26 sor )

> Nehany dologgal nem ertek egyet. Nem a tenyekkel van a gond, 
> inkabb a kovetkeztetesekkel.

Nosza, azert van forum, hogy vitatkozzunk.

> Re:5.
> Az hogy ma nem tudjuk tokeletesen modellezni az uveghazhatast 
> es a globalis fel melegedest, az nem azt jelenti, hogy ezek nem
> leteznek ES HOGY NEM KELL ELLENE TENNUNK. KELL.

Igyekeznunk kell olyan eletmodot kialakitani, hogy minel kisebb
mertekben rontsuk el az eletfelteteleinket. De a globalis melegedes
ellen nem tudunk tenni. Amire lehetosegunk van: CO2 emisszio meg-
fogasa, erdoegetesek visszaszoritasa kokemeny eszkozokkel. Ez jo.

De azt, hogy a jelenleg tapasztalt melegedesnek van-e koze a CO2-
hoz, nem tudni. Tenyleg. Nagyon sok darab tudos szerint van ilyen
osszefugges, de ha a tudosoknak csak azt a reszhalmazat vesszuk,
akiknek szakmai ismereteik is vannak (meteorologiai *kutatok*)...

Itt van errol egy ujsagcikk az index.hu ujsagbol:

http://index.hu/politika/kulfold/klima8/

> Re:6.
> A tobb felho tobb energiat ver vissza, ugyanakkor a bejuto 
> energiat kevesbe engedi tavozni, tehat a tobb felhotol nekunk
> meg nem lesz jobb.

Igen, nem. A felhok atlagos feluletenek novekedese mindenkepp
csokkenti a felszin homersekletet. Kiserlet: nyaron jegyezd fel,
hogy erzed magad tuzo napon valamint felhos egbolt alatt! Pedig
a felhok lefele is visszaverik a talajrol visszasugarzodo energia
egy reszet (a kiserlet hibas, mert a felhok hovisszatarto hatasat
ejszaka kellene merni; de "kvalitative" legalabb olyan meggyozo,
mint a Te cafolatod :-)

> Az viszont teny, hogy a tengerek szintje gyorsan emelkedik

Biztosan; errol nem lattam meg adatokat.

> a sivatagok területe fokozott utemben novexik

Mert a sivatagok peremvideken elo (vegetalo) novenyzetet
tullegeltetik, a bozotot kivagjak. A Szahara terjeszkedesenek
elsosorban ez az oka. De szerepet jatszhat benne a melegedes is.

> nem tapasztalt idojarasi anomaliak figyelhetok meg (El Nino).

Az El Nino korabban is tapasztalt idojarasi anomalia. Csendes-
Oceani Oszcillacionak is nevezik. Parja az Eszak-Atlanti Oszcillacio,
amely eszak-amerika es eszak-europa teli idojarasaval kapcsolatos.

> Ezek kozul melyik az amelyik a tarsadalom/elovilag szamara
> ellensulyozza a masikat? Vagy tudsz ilyen hatasokrol?
> (A felhoket megcafoltam)

A cafolatot illetoen nem vagyunk kozos velemenyen; a klima
modellezesevel probalkozo szakemberek szamitasai szerint a felhok
teruletenek novekedese csokkenti a felszini atlaghomersekletet.

En nem azt mondtam, hogy a melegedes jo, vagy hogy a melegedes
iziben lehulesbe megy at. Csak azt, hogy az elmult 12 ezer ev
idojarasaban gyakran voltak 5 fokos ingadozasok; akkor, amikor
az ember szereperol meg szo sem volt. Tehat valtozasok vannak,
es ennek figyelembe vetelevel kell tervezni az eletunket.

Azt, hogy az otfokos ingadozasok oda-vissza tortentek, igazabol nem
csak az altalan feltetelezett negativ visszacsatolas magyarazhatja,
hanem az is, hogy a klimat olyan hatas mozgatja meg, aminek a kliman
beluli folyamatoknal joval nagyobb hatasa van az atlaghomersekletre.
Nem tudok ilyen hatast elkepzelni, de talan szegeny a fantaziam.

>>> OFFTOPIC >>>

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mediakok ( 8 sor )

> konyorgom, a "media" szo mar tobbes szam...!

Angol szokas, hogy idegenbol atvett szavak tobbes szamat az eredeti
nyelv szabalyai szerint kepzik. Nagy szotarakban allitolag ez is
szerepel:  "vizsla [vishla] ... pl. vizslak..."

Hasznaljuk medium/media helyett a "hi'rko:zeg" szot. Baratsagosabb.

<<< OFFTOPIC <<<

Udv///Laci a szelmalomharcos

> Nemetorszagban 1999-ben (1 ev alatt) annyi szeleromuvet helyeztek
> uzembe, amennyi a paksi eromu teljes kapacitasa.

Tegyuk hozza: a szeleromuvek beepitett teljesitmenye ennyi.
Mert ha nem fuj a szel, akkor ugye...

Tovabba. A Hold altal keltett arapaly nehanyszor tiz centimenter
nagysagu -- lenne. Hogy megis helyenkent tobb meteres (masutt meg
igen kicsi) arapaly-jelensegeket tapasztalunk, az oceani medencek
rezonanciajanak koszonheto. A Hold "meglotyogteti" az oceanokat.

Tehat hosszu tavon az arapaly-eromubol nem lehet tobb energiat
kinyerni, mint amennyit a Hold arapalykelto hatasa "befektet". Ha
sok arapaly-eromuvet epitunk, a rezonanciaban tarolt energiat szep
lassan lefogyasztjuk, vegul marad a netto 30-40 centi arapaly mi
meg ott allunk marhanagy eromuvekkel. Szerencses esetben.

Nem tudom, hogy az allando szeljarasok (pl passzat) energiajanak
mekkora resze a mindig frissen erkezo napenergia, es mekkora resze
a fentihez hasonlo "rezonanciaban" tarolt energia. Nagyjabol ezt
is ki lehet szamolni, de osszetett feladatnak tartom.

Udv///Laci a szelmalomharcos

Bruno,

> Kedves Csaba!
Janos, kerlek tisztelettel, Janos, alias vaskalap, de nem ez a lenyeg.

> Hidd el a legkevesbe sem akarlak megbantani, sot... Ezert melegen
> javaslom, hogy a fenti soraidat ne mutasd meg elektrotechnika tanarodnak.

Benko Sandor tanitott. Legkozelebb ket dixi szam kozott majd megmutatom
neki.

> villamos gep helyettesito kapcsolasaban van egy generator is, amelynek
> feszultsege a sebessegtol fugg.

Igy van, ezt elosztod a kijovo arammal, durván megvan a negativ ellenallas.

> taplalo, az aram iranya 'megfordul' es a halozatba taplalunk (generator
> uzemmod),

> De negativ ellenallas nincs. Illetve amit ellenallasnak neveznek az
> elektrotechnikaban, annak negativ erteke nem lehet.

Rendben. A nezopontok vilagosak, bar eltérnek.
Akkor terjunk vissza a homersekletre. Az van-e negativ?

Franko Janko,
> Ugy remlik 1 m2 ~ 5000W, a teljes elektromagneses spektrum, ebbol csak
> es kizarolag lathato feny 1000-1500W. Nos, szamolj utana.

Nekem 1300W/m2 adatom van a vilagurre, ebbol a fold felszinere 1000W/m2
marad. Ez a teljes energiasuruseg.

Janos

Szevasztok!

Ha jol emlekszem egy ember majdnem egy kW teljesitmenyre kepes izomerobol
(szobabicikli). Ha a sokfele veszteseget leszamoljuk (meg a konnyebb
szamolas miatt is :), allitson elo fel kW elektromos aramot. 2 ember 1
kW-ot, 2000 fo 1 MW-ot. Kis orszagunkban a munkanelkuliseg kb. 12 szazalek.
Ez - ha a munkakepesek letszamat 4 milliora saccolom (?) - 480 000 fo. Ez
240 MW. Ha ezek jo resze beteges, akkor legyen 100 MW. Foleg olyan helyeken,
ahol nincs munkalehetoseg, pl. afrikai orszagok. Lelki szemeim elott latom a
hatalmas aramfejleszto telepeket a vilag egyik oldalan, mig a masik reszen
felhasznaljak pl. tamagochikba. Sok Duracel (->MATRIX).
Ez persze kisse :-), de van olyan, mint a semmibol kinyerni, vagy Mo.-on
szeleromuveket telepiteni!

Udv!
Sipi

Sziasztok !

Inkabb pszichologia ez, igy nem a filozofia rovatba kuldom.
Asszem sokan nem latjak a vallasos hit jelentoseget, es ezert 
szeretne'k ha eltunne, merthogy irracionalis - amit feluletessegbol 
a kartekonysaggal azonositanak.
Tudjuk, hogy minden rosszban van valami jo, es minden jo'ban van 
valami rossz, de illik higgadtan es tobb oldalrol merlegelni 
mielott itelkezunk, nehogy a demagogia hibajaba essunk.

Regota az a velemenyem - es eddig ebben me'g nem ingatott meg senki,
hogy a hit *lelki fajdalomcsillapito*. Tuneti kezelesre alkalmas 
gyogyszer.  Mersekelheto vele a stressz, melyet az elet soran 
el kell szenvedni, hiszen az elet tele van feldolgozhatatlan 
igazsagtalansagokkal, olykor borzalmas tragediakkal.
Aki jolfu''tott terrariuman kivulre nem tekint, az ritkabban 
szokta ezt eszrevenni.
Maga a termeszet tudattalan, lelketlen, kimeletlen rendszer, 
tele kiszamithatatlan esemenyekkel. Az emberek es az emberi 
tarsadalmak ugyancsak onveszelyesek, kozveszelyesek es kiszamithatatlanok.
Amig a tudomany nem oldja meg, hogy az emberi pszichet azonnal 
es automatizaltan tehermentesitse az ot ero traumaktol es azok 
utohatasaitol - hosszutavon is, addig a vallas biztosan elni fog.
Az ellene hadakozas pedig velemenyem szerint kartekony, kiveve
termeszetesen a szelsoseges es kozveszelyes ideologiak elleni 
fellepest.
A leglenyegesebbnek azt tartom, hogy a vallasos ember 
kommunikal *valakivel*, akit ugyan nem lat, de elkepzeli 
maganak. Ez a kommunikacio feszultsegoldo energia-levezetes.
Szellemi es erzelmi aktivitas kielese egyszerre.

Nyilvan ha valaki allandoan el tudja foglalni magat konkret 
feladatok, problemak megoldasaval, annak nincs, vagy kevesbe 
van igenye es ideje erre.   
A tudomany es a muveszet is ide tartozik, de van megegy 
jelentos szellemi iranyzat, ami viszont kifejezetten negativ,
es ez az amit el kell elesen hatarolni a tobbi 3-tol, ez 
pedig a bunozes.  Az elobbi 3 mindegyike - mint altalanos vedelmi 
vagy onvedelmi torekves ez ellen (is) harcol, kulon-kulon
a maga sajatos modszereivel.

Udv: zoli

Sziasztok!

Mindenkinek koszonom a felhomalyositast, hogy Einstein a kvantumelmeletert
kapta a Nobel-dijat. A kerdes azonban tovabbra is all [es ennek semmi koze
Egelyhez -- a felreertesek elkerulese vegett]: amiutan megjelentek az
elmeletei, mennyi pozitiv es negativ kritikat kapott a szaklapokban
eleinte, amig az elmelet nem valt altalanosan elfogadotta?

###

Bruno, irod:

: Nehez rezonalnom a "holtido" elkepzelesedhez. Az impedanciaban szerepet
: jatszo kepzetes resz nem valami tetszoleges matematikai konstrukcio,
: tetszoleges alfaval valo elcsavargatas, hanem a ketpolus energia tarolo
: kepesseget (villamos energia tarolokepesseg = kapacitas, magneses
: energia tarolokepesseg = induktivitas) tartalmazo fizikai tulajdonsagra
: utal. Igy kivulrol nem lehet bevinni valamifele tulajdonsagot
: (csiribiri: 'holtido'),

Megprobalom lerajzolni ascii-ban egy MOSFET (metall oxide semiconductor
field effect transistor) egyszerusitett kisjelu helyettesito kapcsolasat:
 
               Cgd
                ||
gate O---+------||--------+----------------+-----O drain
         |      ||        |                |
         |                |                |
        ---              / \ gm*vgs       / \ gds*vds
   Cgs  ---              \ /              \ /
         |                |                |
         |                |                |
         -----------------+-----------------
                          |
                          O source

Azaz van benne 2 kondenzator es 2 feszultsegvezerelt aramforras. Nagyobb
frekvenciakon (jopar GHz) nem eleg az aramforrasok meredekseget (gm
ill. gds) valos szammal jellemezni a la gm=10 mS [millisiemens], hanem
gm=gm0*exp(-j*omega*tau) alakban kell felirni, mert a toltes a tranzisztor
csatornajaban mindenfele 'disznosagot' csinal es csak kesleltetve lesz
kimenet. Ezaltal a tranzisztor bemeno es kimeno impedanciainak megvaltozik
a valos resze.

Ha veszel egy meg egyszerubb modelt, amiben gds=0 es Cgd is hianyzik,
valamint a source-t nem lefoldeled, hanem teszel oda egy idealis tekercset
[es gm -nel nincs holtido], akkor a source-kapcsolasu tranzisztor bemeno
impedanciajanak Laplace-transzformaltja nagyon konnyen felirhato 
Zin=s*L + s*L*gm/(s*Cgs) + 1/(s*Cgs) alakban. Azaz a tekercs nelkul
tisztan kapacitiv az impedancia (mint azt ahogy egy idealis MOSFET-tol
elvarjuk), tekerccsel viszont megjelenik egy valos resz is. Bonyolultabb
tranzisztormodell eseteben ez egy kozepes matematikai orgiahoz vezet, de
ekkor is mukodik a dolog -- ez egy regi trukk a bemenoellenallas valos
reszenek megnovelesere, ha illesztesi problemaink vannak. [Persze
rakhatnank a gate ele egy ellenallast is, de ez termikus zajt visz a
rendszerbe, a tekercs viszont nem zajos.] Igaz, a trukk pozitiv valos
ellenallast ad, viszont bemutatja, hogy a fazistolasos 'csiribiri'
mukodik. [Ha drainkapcsolasu MOS-t kapacitivan terhelunk a source labanal,
akkor ez analog modon a bemeno impedancia valos reszet _csokkenti_, ami
eleg nagy kapacitasnal negativ ellenallast hoz letre, es a tranzisztor
begerjed.]

: Ha a rezgokort kenyszer-rezgetjuk, vagyis a rezonancia frekvencian vagy
: barmilyen mas frekvencian periodikusan energiaval taplaljuk allando
: amplitudot latunk, de ez meg nem indokolja, hogy ezt a periodikus
: energia betaplalast negativ ellenallasnak nevezzuk,

Lehet, hogy ez fizikai szempontbol nem erv, matematikailag az, mivel ha
nincs amplitudocsokkenes, akkor az LC-taggal parhuzamosan vegtelen nagy
ellenallas van parhuzamosan kapcsolva. Ha mar van R az eredeti
rezgokorben, akkor R2=vegtelen ugy lesz belole, hogy parhuzamosan
kapcsolunk vele R1-et. Ekkor R2=R*R1/(R+R1) akkor vegtelen, ha R1=-R. Az
ilyen rezgokoroket "negative resistance oscillator"-nak hivjak, es tele
van veluk barmelyik mikroelektronikai kapcsolasokkal foglalkozo konyv.

: amiben persze lenne logika hisz itt gyakorlatilag nincs konkret
: ellenallas (ki az az okor, feleslegesen terhelne egy parhuzamos kort),

Egy csomo villamosmernok, akik o:ko:r modon "passive entry system"-eket
fejleszt. :-))) Van ket tekercsunk, amelyek magnesesen csatoltak. Az egyik
a zsebemben lapul egy muanyag kartyaban, a masik pedig az ajto mellett a
falban. Ha eleg kozel vagyok az ajtohoz, akkor kinyilik. Itt az tortenik,
hogy a fali rezgokor allandoan rezeg, zsebemben levo kartya pedig a
magneses mezobol taplalja a sajat elektronikajat. Ha eleg kozel vagyok a
fali tekercshez, akkor a kartyam fele'led, es parhuzamosan kapcsolgat a
sajat rezgokorehez egy R-t ki-be, amit a falbeli rezgokor is erzekel.
Ezaltal megvalosithato egy digitalis adatatvitel, azaz a kartyambol adat
olvashato ki.

Mellesleg sima LC-rezgokorokhoz is erdemes R-t parhuzamosan kapcsolni, ha
pl. szu"ro"ke'nt hasznaljuk a rezgokort, mert a parhuzamos R hatarozza meg
a szuro savszelesseget. Ha pl. egy chipre integralunk egy LC-szurot, es
nem tudjuk 'trimmelni' a tekercset ill. a kondenzatort, akkor a
savszelesseget akkorara kell hagyni, hogy a rezonanciafrekvencia-valtozas
a gyartasi szoras miatt beleferjen a savszelessegbe.

Tehat lehetseges, hogy fizikai szemszogbol nem letezhet negativ ellenallas
(ehhez nem ertek), viszont a mernoki munkat jelentosen megkonnyiti a
bevezetese, ezert szeleskoruen alkalmazott a negativ ellenallas. Avagy,
ahogy a termodinamika gyakorlatvezetom magyarazta a mernok mibenletet: "Es
nekem nehogy odairjak, hogy p=100 kPa! Ilyen nem letezik, ez hibas!"
Miutan kisse furcsan neztunk ra, meg hozzatette: "Ez fizikus-mertekegyseg,
nalam bar-t kell hasznalni!". :-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>>A Foldet kb 6e17W teljesitmeny bombazza a Naptol
>bitos, hogy ez a Foldre eso mennyiseg, es nem az osszes kibocsatott
energia?
Nem nehez utana szamolni: Megmerheto, hogy a foldre, a napsugarakra
merolegesen - ha jol emlexem, ezzel szamoltam - 5kW/m2 teljesitmeny jut.
A foldarnyek keresztmetszete 6,37e6^2*pi=1,275e14m2, tehat 6,37e14 kW,
azaz durvan 6e17W, amit befog a Fold.
A Nap altal eszerint kibocsatott teljesitmeny: 4r^2*pi-bol, ahol r=150e6
km, a gombfelulet 2,8e23m2, tehat a Nap sugarzasi teljesitmenye kb 1,4e27
W.
(Mindjart latszik, miert nevezik E27-nek a villanykorte menetet vagy
foglalatat. :-) )

Es ha mar megvan kb a teljesitmeny, nezzuk a teljesitmeny suruseget.
Nagyon erdekes:
A nap terfogata 1,77e27 m3, tehat kevesebb, mint 0,8W/m3 ho keletkezik a
napban. Ezzel szemben az emberi testben nagysagrendileg
100W/0,1m3=1000W/m3, tehat 1200-szor tobb! Allitom, hogy egy atlagember
hulyenek nezne, ha mondanam neki, rosszabb esetben nem is ertene', mirol
is beszel az ember.
A hetkoznapi gyakorlatban az izzok wolframszalaban keletkezik talan a
legtobb ho egysegnyi terfogatban stabilan, tartosan. Ez kb 50-100W/mm3
Az argonvedogazas wolframelektrodas hegesztesnel (AWI) pedig a
wolframcsucson kb 2kW/mm3, azaz 2e12 W/m3 ho keletkezik.
Vajon egy szupernovaban mennyi lehet ez az ertek? Jol saccolom, ha azt
mondom, hogy az osszes maradek tuzeloanyagat elegeti 2 het alatt kb,
tehat mondjuk 10 tizmilliard ev / ket het aranyban nagyobb a
teljesitmenysuruseg a 0,8W/m3-hez kepest? Ez kb 2e11W/m3-t jelent, tehat
az AWI hegesztes meg vezetne egy nagysagrenddel. :-)

>1) konyeb elmenni
>2) elegge meg kell azt gondolni, hogy a Naprendszerbe beavatkozzunk.
>3) Sokat erunk egy Folddel, ami egy kiegett nap korul kering.
>4) Ez olyan soka lesz, hogy sci-fi szinten is komolytalan.
Oke, ebben mind igazad van. Persze a fentiek tukreben asszem a nap voros
orias allapota is jo sokaig fog tartani.

A konnyen eloteremtett energiakkal kapcsolatban arra akartam celozni,
hogy lehet, hogy mindenkinek volna egy kis dobozkaja, amibol csak ugy dol
az energia (villanyban, hoben mittudomenmiben), de ha ez vezerelheto
lenne (nyilvan annak kellene lennie), meggondolna, mire hasznalja, mert a
hatas frenetikus lenne. Ezzel egyutt nem eri meg a dologra sok szot
vesztegetni.

A felmelegedessel kapcsolatban: egeszen nyilvanvalo, hogy van a foldi
rendszerben (valoszinuleg az elet jelenletevel osszefuggesben) egy nagyon
eros hofokszabalyozo rendszer. Eleg csak arra utalni, hogy amiota elet
van a foldon, a nap teljesitmenye kb 20%-kal (!!!) nott, mikozben a foldi
atlaghomerseklet 5 fokon belul maradt. Ehhez kepest igencsak nagykepuseg
az Ember reszerol arra gondolni, hogy majd sajat energiatermelessel
folforralja a foldet, vagy szamottevoen meg fogja melegiteni. Azt nem
allitom, hogy az elovilag osszetetele nem valtozna meg lenyegesen, ha
valami hatalmas valtozas allna elo, pl a nap ujra megnovelne (vagy
lecsokkentene) energiatermeleset.

Meg valami a szenhidrogenek elfogyasarol: en sem ertek egyet ezek
elegetesevel termeszetesen. De van nekunk egy nagy tudosunk, Olah prof,
aki pont ilyen iranyu eremenyeiert kapot nobel dijat. Tehat lehet
szendioxidbol es vizbol (elfeljtettem a reszleteket) meg persze
energiabol szenhidrogeneket eloallitani mestersegesen. Azert ez oriasi
dolog, nem? Pl ha az autok nuklearis- vagy foleg kozvetlen napenergia
felhasznalasaval eloallitott szintetikus alkohollal jarnanak, akkor ez
nem okozna semmifele kornyezetszennyezest, csupan cirkulacio lenne.

hjozsi

tisztelt Tudomany!
Mivel az utobbi idoben gyakran esett szo halmazelmeleti kerdesekrol,
gondoltam megkerdem, mi a velemenyetek a kovetkezo 'paradoxonnal'
kapcsolatban
(a feladatot egyebkent a MatLap-ban (kolozsvari matematikai
folyoirat) kozolte Muller Adam):
Adott egy tartaly, ebbe golyokat rakosgatunk a kovetkezokeppen:
berakunk 10-et, majd kiveszunk 1-et.
Ezutan ezt ismeteljuk vegtelenszer.
Kerdes, hogy mennyi a tartalyban levo golyok szamossaga.

1.Szamozzuk meg a golyokat. Eloszor berakjuk 1-10-ig, es kivesszuk a
10-est. Ezutan berakjuk 10-tol 19-ig, es kivesszuk a 19-est. Igy
tovabb. 
Barmilyen n. golyo biztos benne van a tartalyban, tehat a golyok
halmazanak szamossaga vegtelen.
(azonos az N-halmazeval)

2.Most maskepp szamozzunk.
Berakjuk 1-tol 10-ig a golyokat, kivesszuk az 1-est,
ezutan berakjuk 11-tol 20-ig, majd kivesszuk a 2-est.
n-edik lepesben kivesszuk az n.-ediket.
Tehat barmelyik k golyot neznenk is, az biztos nincs benne, hiszen a
k. lepesben vettuk ki.
Vagyis a golyok halmazanak a szamossaga 0.

Hol van a hiba?

udv.:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

tisztelt Tudomany,
valaki nehany napja tett fel a listan ilyesmirol kerdest, most
megprobalok reagalni ra.
Tehat a sejtautomata (vagy eletjatek) legismertebb valtozata a
kovetkezo:
adott egy negyzethalo, amelyen mezok vannak, amelyeket sejtnek
nevezunk.
Egy sejt lehet elo vagy halott.
Van egy kezdeti allapot, amelyben bizonyos sejtek elok, a tobbiek
halottak.
A sejtautomataban generaciok valtjak egymast, a kovetkezokeppen:
egy sejt, ha elo, pontosan akkor marad eletben, ha 2 vagy 3
szomszedja elo 
(a 8 kozul)
egy sejt ha halott, pontosan akkor tamad fel, ha 3 szomszedja elo.
Termeszetesen mas szabalyok is lehetsegesek, de ezek olyanok,
amelyekre eleg 'stabil' lesz a rendszer, se nem szaporodik tul se nem
pusztul el hamar.
Egy programot irni, amely ezt megoldja nem tul nehez, de az
interneten is van eleg ilyen.
Ezeknek a sejtautomataknak van egy csomo erdekes tulajdonsaguk:
1.Gyakorlatilag visszafordithatatlan, vagyis egy bizonyos allapotbol
nem mondhato meg, hogy milyen volt mondjuk 10 lepessel azelott.
2.Kiszamithatatlan.
Egy allapotbol gyakorlatilag nem mondhato meg, hogy milyen lesz pl.
100 generacio mulva, anelkul, hogy ezeket a generaciokat
lefuttatnank.

Az igazan fontos dolog az, hogy a generaciok soran letrejonnek
erdekes alakzatok.
pl.:
blokk
**
**
ez igy marad, valtozatlanul
(papiron ceruzaval is leellenorizheto)
siklo(glider)
***
* 
 *
ez az alakzat egyenletesen halad egy bizonyos iranyban.
(4 lepes utan visszanyeri eredeti alakjat, de egy mezovel odebb)
Ugyanakkor olyan alakzat is letezik, amely bizonyos ciklikussaggal
siklokat indit utnak magabol. Leteznek olyanok is, amelyek elnyelnek
egy siklot, vagy megforditanak, stb.

Ezek utan jogos a kerdes:
Ha peldaul egy ORIASI negyzethalon csinaljuk mindezt, RENGETEG ideig,
kialakulhat-e olyan valami, amit 'elonek' nevezhetunk.
Peldaul: ha egy siklo nekiutkozik egy masik alakzatnak, azt
megsemmisitheti, de lehet olyan alakzat is, amely a siklot oli meg,
es visszanyeri
sajat alakjat. Ha eleg ido telik el, akkor ezek fognak szelektalodni.

Altalaban mindennek talalhatunk analogiat a sejtautomataban,
pl.:erzekeloszervek:
Egy valamilyen alakzat szabalyos idonkent kibocsat egy-egy siklot, es
ha az mondjuk visszater, arra valahogy reagal, stb.
Tulajdonkeppen az egesz evolucio modellezheto ilyen automatakkal.
Peldaul veletlen mutacionak azt tekinthetjuk, ha egy alakzatba
belefut egy arra koszalo siklo, es megvaltoztatja azt.

Tehat, mit szoltok, eleg hosszu ido alatt kialakulhat-e pl. ertelmes
elet egy ilyen sejtautomataban?

Ugyanakkor kerdes, hogy a valodi vilag ilyen automatakent mukodik-e
(3-dimenzios sejtautomata), pl. a sejtautomataban az ido lepesenkenti
(diszkret ido), mig a mienk mas jellegu ( vagy ki tudja)

Szoval bocs a kisse hosszas fejtegetesert, varom a hozzaszolasokat,
kritikat,
stb.

Egyebkent az egesz elmeletnek egy csomo gyakorlati alkalmazasa is
elkepzelheto, pl.:folyamatok modellezese, titkositas, stb.

udvozlettel:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

Tamas:
>"Ekozben a vallas folyamatos defenzivaban volt, es 
>mostanra eljutottunk addig, hogy valojaban nem maradt neki 
>illetekessegi terulete."
>Mit ertesz pontosan illetekessegi terulet alatt?
ugyan nem en vagyok megszolitva, de en ezt igy ertenem, es igy egyetertek vele,
 hogy nincs a valosagnak olyan terulete, amelyben a vallas adna legtobb ismeret
et szamunkra. manapsag a pszichologiaval magunkrol is tobbet tudunk, es jobban 
tudjuk kezelni a dolgokat.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

>> Mondok egyebkent egy durvabb kovetkezmenyt. Ha vegtelen 
>> energiat lehet a semmib ol teremteni, akkor az 
>> tomegteremtest is jelent. Ez a vilagegyetem osszeroppana 
>>sahoz is vezethet. 
>  Megvan a hianyzo tomeg... ;)
huha, akkor bizonyitottuk, hogy
a) Egely gepe mar regota mukodik? hogyan allitjuk le?
b) Egy foldontuli civilizacioban letezik egy Egely?
c) Egy foldontuli civilizacioban is van egy Egely nevezetu altudos?
d) Egely megteritette istent?
e) Egely az isten?
mindenesetre alljon le vele gyorsan!
:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)